Üres raktárak, gyorsan hazatérő aratógépek – pusztít a szárazság Makó környékén is

Nagy-György Róbert 4. generációs mezőgazdasági vállalkozó. Sem ő, sem az édesapja nem látott még soha ekkora szárazságot a földeken.

Hatalmas port ver a makói határban a traktor tárcsája a tarlón. Érezhető a szárazság, ott van a levegőben. Látható a barázdákban, a kukoricacsövek csenevész küzdelmében és a napraforgóvirágokon.

Nagy-György Róbert termelésirányítóként dolgozik a Gépész-Ardics 2002 Kft.-nél. A dédapja hagyta örökül a családra a mezőgazdasági munka tiszteletét, szeretetét. 4. generációs mezőgazdasági vállalkozó. A dédnagyapja, nagyapja, édesapja- mindannyian Józsefek – is a mezőgazdaságból tartotta el a családot, és reméli, hogy az ő fiai közül is lesz majd olyan, aki tovább viszi ezt. Édesapja, Nagy-György József a 90-es évek kezdő vállalkozói közé tartozik, egy kistraktorral kezdte a vállalkozását fokhagymahúzással, majd abból építkezett tovább.

Sertéstenyésztéssel is foglalkozott a család, volt, hogy 550-es állományszámmal, később- 20 éve- ezt befejezték. Fokhagyma, petrezselyem, gabona, ami termesztettek ezután, és elkezdték a raktárépítést. A 2000-es évektől már Róbert is besegített. Az alkalmazottak száma is nőtt, jelenleg 14-en vannak. Ő adja nekik a napi instrukciókat minden reggel. 2010-ben a Gödöllői Egyetemen szerzett diplomát, majd csatlakozott a céghez, traktoron, kombájnon ült. 2015-ben lett termelési irányító, agronómus a cégnél.  

Róbertnek és feleségének 2 kisfia van. Az idősebb 6 éves, a kisebbik 4. Örömhír, hogy októberre várják a harmadik kisfiuk érkezését. Róbert bátyja, Attila is a családi vállalkozásban dolgozik, adminisztrációs főbb feladatokat végez, pályázatok, hiteligénylések, munkavédelem, betárolás is az ő feladata.

Az aratási időszak már véget ért, pedig ilyenkor még javában tartani szokott. Nincs már mit aratni, gabona, ami az aszály miatt megmaradt a földeken a raktárakban van. A szinte üres tárolókban, visszhangzó csarnokokban.

Szinte üres a raktár…

Nincs tele az biztos. Az elvetett őszi gabonánk mennyisége területileg megegyezett az előző évivel. Viszont a termés körülbelül a szűk felét fedi le. Ez a tavaly november óta a napjainkig tartó aszálynak köszönhető. Gyors beérés történt, az aratás 2 héttel hamarabb kezdődött el, mint egy normális időszakban szokott. Két héttel hamarabb is végeztünk, a napjainkban kellene, hogy a búzaaratás dömpingjében legyünk, de már ezzel végeztünk. Most a talajmunkákat kell csinálni a következő évi növények számára, amennyire elő tudjuk őket készíteni, mert a csapadékhiány miatt a talajmunkákkal is erősen megkínlódunk, mivel nincs vízháztartás a talajban. A munkagépek sem a kívánt munkát hozzák, amit szerettünk volna.

Tudtok-e még tenni valamit a szárazság ellen?

A mi területeink nagyobbik része nem öntözhető terület, a mi öntözőberendezéseink sem lennének alkalmasak rá, hogy ezt elvégezzük. Öntözni nem tudtunk, a természetre voltunk bízva egész évben. Nem nagyon tudtunk védekezni, próbáltunk lombtrágyákkal, különböző növényserkentőkkel, ez a kukorica, napraforgó aratásakor kiderül, hogy sikerült-e.

Emlékszel-e hasonló szárazságra?

Már 20 éve dolgozom a vállalkozásban, de még sosem találkoztam ilyennel, de édesapám, aki 68. életévét tölti, ő sem emlékszik ilyenre. Voltak aszályos évek, de azt mindig megelőzte egy csapadékos év, meg a talaj fel volt töltve nedvességgel, most nem történt meg ez sem.

Mekkora területen gazdálkodtok, és mivel foglalkoztok?

Foglalkozás szerint mi termelünk és szolgáltatunk, gépi szolgáltatás vállalunk a szántástól az aratásig. Saját terményeink az leginkább árpa, búza, repce, kapásnövények: kukorica és napraforgó. Utóbbi 2 területünk: 150 ha kukorica, 180 ha napraforgó. Gabonában olyan 250 ha búza és 100-120 árpa, meg repcéből 130 ha volt az idén.

Mekkora kiesésre számítotok?

A termésátlagok miatt nem tudjuk még, hogy mi lesz, a terményeink nagyobb részét még nem adtuk el. Kivárjuk a növekvő termékárakat, hogy valamilyen szinte csökkentse az eddigi fájdalmainkat, amik a kiadások, aszály miatt keletkeztek. Az input árak folyamatosan emelkednek, a növényvédő szerek napi szinten változnak, drágulnak a műtrágyában is.

Milyen segítség jöhet szóba?

Az aszálykárba bízhatunk, ha feltérképezik. A termésmennyiségek alapján károsultnak is számít majd a legtöbb gazda a térségben. A keretösszegről még nem hallottunk.