Az orosz-ukrán háború 142. napja – FRISSÜL

Immár száznegyvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós egészségügyi finanszírozáshoz

Az Európai Unió és Kijev megállapodást írt alá, amely hozzáférést biztosít Ukrajna számára az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A megállapodás lehetővé teszi az ukrán egészségügyi rendszer számára a sürgető szükségletek kielégítését és hozzá fog járulni annak hosszú távú helyreállításához – írták.
A program teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 5,3 milliárd euró. A megállapodás visszamenőlegesen, 2022. január 1-jétől lép hatályba.
Az ukrán egészségügyi hatóságok mostantól teljes mértékben és ugyanazokkal a feltételekkel használhatják ki az uniós program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, mint az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland.
Az uniós egészségügyi program támogatja a harcok miatt keletkezett károk enyhítését és finanszírozhat olyan ukrán köz- és magánprojekteket, amelyek Ukrajna háború utáni újjáépítését segítik – írták.

Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság

Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság pénteken. A testület kezdeményezte a a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

A bizottság sajtóközleménye szerint az új csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.
A pénteken előterjesztett csomag számos rendelkezést pontosít, hogy erősítse a szereplők jogbiztonságát és tagállamok általi végrehajtást, továbbá összehangolja az uniós szankciókat szövetségesei és partnerei szankcióival.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy a bizottság a szankciók 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja.
Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, „az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak”. Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára.
A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Az oroszok ismét rakétákkal lőtték Mikolajivot

Az orosz erők pénteken ismét lőtték a dél-ukrajnai Mikolajiv várost, az eddigi információk alapján ketten sérültek meg a megyeszékhelyen – közölte Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester.

A polgármester közlése szerint több mint tíz nagy erejű robbanás rázta meg a várost a reggeli órákban. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója a Teleram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy rakétatámadás érte a régió központját, a károk mértékét és a sérültek számát még pontosítják.
A Twitteren kiegészítette azzal, hogy az oroszok a város két legnagyobb egyetemére mértek csapást. A támadás következményeiről videófelvételt is posztolt, amelyen hatalmas füstoszlopok törnek fel két épületből.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Facebookon úgyszintén arról adott hít, hogy az orosz erők ismét rakétacsapást mértek a megye központjára, Harkivra. A támadás következtében két oktatási intézményben keletkeztek károk. A kormányzó kiemelte, hogy a becsapódások közelében semmilyen katonai objektum sincs. Személyi sérülés nem történt.
Ihor Klimenko országos rendőrfőnök közölte, hogy a rendőrség a Vinnicja elleni csütörtöki rakétatámadás 23 halálos áldozata közül eddig 19-et azonosított. A halottak között három gyerek van, egy négyéves kislány, egy hét- és egy nyolcéves kisfiú. A hatóságok tovább kutatnak a nyolc eltűnt személy után.
Volodimir Zelenszkij elnök késő esti videóüzenetében a vinnicjai támadás elkövetőinek azt üzente: „a börtön a legjobb hely, amely rájuk várhat”.
A csütörtökön történtek ismét bebizonyították, hogy Oroszországot terrorista államként kell kezelni. Ha Dallasban vagy Drezdában mértek volna csapást egy egészségügyi központra, azt minek neveznék, ha nem terrorizmusnak? – tette fel a kérdést az ukrán államfő.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Financial Times című bit lapnak nyilatkozva kifejezte meggyőződését, hogy a nyugati partnerek a HIMARS típusú rendszerekhez való, az eddig átadottaknál nagyobb hatótávolságú rakétákkal látják el Ukrajnát.
Több rakétára és tüzérségi fegyverre van szükség az ukrán csapatok bármely ellentámadási kísérletéhez. „Az év vége előtt jelentős változások fognak bekövetkezni a harctéren Ukrajna javára. Remélem, hogy idén egy ellentámadást láthatunk, és az sikeres lesz” – tette hozzá a miniszter.
Az ukrán vezérkar péntek reggeli harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében az ukrán katonák több irányban – Kodema, Bilohorivka teleüléseknél, Szpirne és Versina közelében, valamint Vogyanénél – visszaverték az orosz csapatok támadásait.
Az orosz hadsereg átcsoportosítja erőit egy Sziverszk elleni offenzívára, megpróbál előrenyomulni Szoledar, Bahmut és Szlovjanszk felé, továbbá erősíti légvédelmét a hátországban.

Putyin aláírta a hadigazdálkodást beindító törvényt

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges gazdasági intézkedéseket vezessen be az orosz fegyveres erők támogatására az országon kívül, írja a CNN.

A különleges intézkedések értelmében a vállalatok nem utasíthatják vissza az állami megrendeléseket, és a munkavállalóknak éjszaka és ünnepnapokon is dolgozniuk kell majd.

Bár az orosz kormány továbbra is elutasítja, hogy az ukrajnai konfliktust háborúnak minősítse, az új intézkedések gyakorlatilag azt jelentik, hogy az ország beindítja a hadigazdálkodást – így az Index.

Lehetetlen helyreállítani a mikolajivi egyetemet a tanév kezdete előtt

Vitalij Kim, a mikolajivi regionális katonai közigazgatás vezetője szerint öt darab S–300-as rakéta csapódott be a Nemzeti Hajóépítési Egyetem épületébe, míg a Mikolajiv Nemzeti Egyetemet (korábban Pedagógiai Intézet) négy rakéta találta el. A Nemzeti Egyetem két emelete megsemmisült, lehetetlen helyreállítani az épületet és annak környékét a tanév kezdete előtt – fogalmazott Vitalij Kim a CNN szerint. Két ház és tizenegy lakás is megrongálódott – tette hozzá.

Ukrán főtárgyaló: mindenáron békére akarják kényszeríteni Ukrajnát

A Vinnyica elleni rakétatámadás Putyin jóváhagyott katonai akciója, stratégiája volt – mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán tárgyalócsoport vezetője és Zelenszkij egyik legfontosabb tanácsadója.

Podoljak szerint az oroszok azért támadják a békés ukrán városokat, mint Vinnyica, Kremencsuk, Csasziv Jar és Harkov, hogy az ukránokat mindenáron békére kényszerítsék – írja a The Guardian.

Oroszország: Vinnicjában egy titkos katonai találkozó résztvevőit semmisítettük meg

Egy nappal a Vinnicját ért, minimum 23 halálos áldozatot és 70 sérültet eredményező robotrepülőgépes csapást követően az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtt előállt a maga hivatalos verziójával: eszerint a „tengerről indított” Kalibr nagy találati pontossággal rendelkező robotrepülőgépek egy tiszti szállást találtak el, melyben éppen az ukrán légierő képviselői folytattak megbeszélést– közelebbről nem tisztázott – külföldiekkel az Ukrajnának szállítandó repülőgép- és fegyverszállítmányokról, illetve az ukrán repülőállomány korszerűsítéséről. A precíziós csapás eredményeképp a találkozó résztvevőit elpusztították.

Az ukrán légierőnek valóban Vinnijcábanvan a parancsnoki központja, melyet márciusban súlyos támadás ért, és a város melletti repülőteret is teljesen megsemmisítették. Azonban a rendelkezésünkre álló információk – köztük rengeteg képi bizonyíték és beszámoló – alapján a Vinnijcát csütörtökön eltaláló két robotrepülőgép (két másikat sikerült leszednie az ukrán légvédelemnek) egyike sem a parancsnoki központba csapódott – írja a Reuters alapján a Telex.

Ukrajna elárulta, miért nem hozza nyilvánosságra a meghalt katonák számát

Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes a Facebook közösségi oldalon kifejtette, Kijev miért nem közöl hivatalos adatokat a háborúban elhunyt katonákról.

A téma egy sajtótájékoztatón került elő a támogatással kapcsolatban, amelyet a Védelmi Minisztérium immár hónapok óta folyósít az elesettek családjainak.

A számokat nem közölhetjük, de a folyamat tart. Miért nem nevezték még meg hivatalosan a halálos áldozatok teljes számát? Ennek oka a hadiállapot alatti katonai szükségszerűség. Ez olyan információ, amelyet az ellenségnek nem szabad tudnia, mert a katonai szakemberek számos következtetést vonhatnak le ezekből az adatokból, és felhasználhatják ezeket az információkat az elemzéshez és tervezéshez. – idézte a Kárpátalja hírportál a miniszterhelyettest.

Májusban volt a legnagyobb az ukrán katonai veszteség

Ukrajna májusban szenvedte el a legnagyobb harci veszteségeket – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a BBC-nek. A HALOTTAK SZÁMA AKKOR NAPONTA ELÉRTE A 100-AT, A SEBESÜLTEKÉ PEDIG A 300-400-AT – olvasható az Origón.

44 települést foglaltak vissza az ukránok a herszoni régióban

Az ukrán hadsereg már 44 települést tisztított meg a Herszon területén az orosz csapatoktól – jelentette Dmytro Butriy, a régiós katonai közigazgatásának vezetője.

Zelenszkij újabb szankciókat sürgetett Oroszország ellen

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz energiaexportot kellene tovább korlátozni – közölte az M1 Híradó.

„Feltétlenül szükséges mielőbb olyan korlátozásokat bevezetni az orosz energiaexporttal szemben, amelyek nem teszik lehetővé, hogy ezek a terroristák a nemzetközi közösség terhére fedezzék költségeiket”– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Csütörtökön rakétatámadás érte Mikolajivot és Vinnicját is, utóbbi városban legalább 23-an meghaltak, de még sok eltűntet keresnek. Közben lövedékek csapódtak be az orosz szakadárok által irányított Donyeck városában is, a felek egymást vádolják a támadással. Folyamatosan dolgoznak a tűzoltók a dél-ukrajnai Mikolajivban. A régió kormányzója közösségi oldalán arról számolt be, hogy péntek reggel legkevesebb 10 rakétát lőttek ki a településre az oroszok. A támadásban a város két legnagyobb egyetemét is találat érte. Oroszország többször is tagadta, hogy civil célpontokat támadtak volna – így a Hirado.hu.

Az oroszok behatoltak Szeverszk külvárosába

Az oroszok és az oroszbarát ukrán szakadárok azt állítják, hogy behatoltak az ukrajnai Donbaszban lévő Szeverszk külvárosába, közölte péntek reggel a brit védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz erők lassan nyomulnak előre nyugat felé. Szeverszk biztosítása után valószínűleg Bahmut lesz a következő célpont, olvasható a jelentésben.

Az ukrán vezérkar szerint 38 ezer katonát veszítettek az oroszok

A február 24-én kezdődött inváziót óta már mintegy 38 ezer katonát veszített Oroszország – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

Az Unian által közölt tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg eddig 1672 orosz harckocsit, 842 tüzérségi rendszert, 220 repülőgépet és 188 helikoptert is megsemmisítettek.

Egyetemeket támadtak az oroszok Mikolajivban

A mikolajivi regionális katonai közigazgatás vezetője, Vitalij Kim arról számolt be, hogy orosz csapatok támadást intéztek két mikolajivi egyetem ellen.

Ma az orosz terroristák megtámadták Mikolajiv két legnagyobb egyetemét. Legalább 10 rakéta csapódott be. Most az oktatási rendszerünket támadják – írta közösségi oldalán a vezető. Továbbá arra kérte „minden demokratikus ország egyetemét, hogy nyilvánítsák ki, hogy Oroszország az, ami valójában: egy terrorista ország” – írja az Interfax alapján az Index.

Rakéták csapódtak be Harkivban

Rakéták csapódtak be az éjszaka folyamán Harkiv városában, megrongálva két oktatási intézményt, közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat.

Az egyik rakéta egy iskola udvarán csapódott be, és megrongálta az épület egy részét.

A szolgálat közlése szerint a tágabb értelemben vett Harkiv régióban is történtek rakétacsapások, írja az al-Dzsazíra. Csuhujiv városában két tüzet kellett eloltani, az egyiket egy lakónegyedben. A katasztrófavédelmi szolgálat közlése szerint nem voltak áldozatok – összegez az Index.

Nagy István: közös fellépésre van szükség az ukrán gabonaexport szállításának megoldásához

Közös fellépésre van szükség az ukrán gabonaexport szállításának megoldásához – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter pénteken az M1 aktuális csatornán, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett csütörtökön Lembergben.

Elmondta, Ukrajnában háromszintű tárgyalást folytatott, elsőkörben az ukrán agrárminiszterrel tárgyalt, majd találkozott Kárpátalja kormányzójával és a helyi magyar képviselettel.
Nagy István kiemelte, három év kiesését jelentene a világ globális piacáról, ha most a tárolókban lévő termést nem tudnák elszállítani. Ukrajnában jelenleg 22 millió tonna gabona ragadt bent, ha az idei termés nem fér be a tározókba, akkor a gazdák lemondanak a következő évi termés vetéséről – tette hozzá.
Ez jelentős krízist okozna a világ élelmezésében. A globális ellátásban Ukrajna részesedése gabonából 9 százalékot, kukoricából 16 százalékot, napraforgóból pedig 40 százalékot tesz ki. A háború előtt Ukrajna évente 400 millió embert látott el gabonával, 3 év kiesése esetén akár 1 milliárd ember élelmezését fenyegetheti, csak azért, mert most Ukrajnából nem tudják a gabonát exportálni.
Magyarország érdeke, hogy a szárazföldi útvonalon részt vegyen az ukrán export szállításában. A háború következtében a Fekete-tengeri kikötők leálltak, ahol az ukrán kivitel 90 százaléka zajlott – mondta az agrárminiszter.
Utalt arra, hogy a szárazföldi tranzit útvonalak elhanyagoltak, a magyar-ukrán határ mindkét oldalán kellenek technológiai fejlesztések. Az Európai Unióhoz fordulnak, hogy a lehető leggyorsabban lehessen bővíteni az áthaladó kapacitást.
Nagy István szólt arról is, hogy első lépésben gabonaszállító vagonokat kell szerezni, és kevés a széles nyomtávon is működő tolatómozdony. Naponta 4 ezer tonna ukrán gabonát tudnak áthozni vasúton a határon, dolgoznak azon is, hogy konténeres megoldással a közúton is gyorsítani lehessen a gabonaszállítást. Maximum napi 8-10 ezer tonna gabona áthozataláig tudnak eljutni, amit tovább kell vinni az ország belsejébe.
A magyar-ukrán határ szűkös áteresztő kapacitása miatt el kell dönteni a szállítási prioritást is. Most a gabona van napirenden, de más árut is Európába kell hozni. Példaként említette a műtrágyát, illetve a termeléshez szükséges alapanyagokat, nyersanyagokat.
Nagy István beszélt arról is, hogy a megbeszélésen operatív megoldásokat kerestek a magyar-ukrán határ befogadó kapacitásának bővítésére, a közös tervekre, ezek összehangolására.
Rámutatott arra, hogy kellenek azonnali, illetve hosszú távú intézkedések is, mivel Ukrajna gazdasági kötődése az Európai Unióhoz egyre szorosabb lesz.

ORFK: 13 670-en érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 7445 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6225-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták. Vonattal 68 ember – köztük 22 gyermek – érkezett csütörtökön az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu-n, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – olvasható a közleményben.

Itt a fehérorosz elnök bejelentése Ukrajnáról

Ukrajna elveszett, amikor a kijevi hatóságok feladták szláv identitásukat. Ezt Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök jelentette ki csütörtökön.

„Akárhogy is forgatják ma fel a történelmet, Ukrajna már jóval a (donbaszi) különleges művelet megkezdése előtt elveszett, amikor a politikusai feladták szláv identitásukat” – írja az iz.ru

Az ukrán gabona kivitelének felgyorsításáról tárgyalt Kárpátalján Nagy István agrárminiszter

Az ukrán mezőgazdasági termékek, mindenekelőtt a gabona kivitelének felgyorsításáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter Viktor Mikitával, a Kárpátalja megyei katonai közigazgatás vezetőjével.

Ukrajna és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy mielőbb megoldódjon a háború miatt kialakult gabonakrízis, amely éhínséget, ennek következtében pedig migrációs válságot okozhat – húzta alá Nagy István agrárminiszter, akit Ungváron a hivatalában fogadott Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója.
Nagy István Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével folytatott lvivi tárgyalását követően tájékozódott a Kárpátalján található ukrán-magyar határátkelők szállítási kapacitásainak bővítési lehetőségeiről.
A megbeszéléseket értékelve Nagy István kiemelte a tárgyalások operatív és gyakorlati jellegét. Ukrán kollégájával megállapodtak egy közös cselekvési terv előkészítésében, amelyet az Európai Unió elé tárnak és a határátkelők kapacitásbővítésének megvalósítására forrást kérnek.
Jelenleg naponta mintegy négyezer tonna búza halad át az ukrán-magyar határon, ami a lehetőségek teljes kihasználásával megduplázható – fejtette ki az agrártárca vezetője. Azonban ez nem oldja meg a kérdést, „ezért kell egy sokkal nagyobb infrastrukturális beruházással a határátlépést biztosítani” – húzta alá Nagy István.
A négy európai uniós tagországgal határos Kárpátalja szerepe rendkívül fontos a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt kialakult gabonakrízis megoldásában – mutatott rá Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás vezetője. A szárazföldi alternatív szállítási útvonalak kialakítása államközi szintű feladat, de a munkából a helyi közigazgatásoknak is ki kell venniük a részüket – fogalmazott Kárpátalja kormányzója.

Az ukrán főparancsnok szerint hirtelen nem törhetnek ki harcok ismét Kijev körül

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön biztosított afelől, hogy az ukrán főváros védelmére felállították a csapatokat, így hirtelen nem törhetnek ki ismét harcok Kijev körül.

Erről a katonai vezető Bridget Brinkkel, az Egyesült Államok kijevi nagykövetével folytatott találkozóján beszélt, amelyen jelen volt Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is – közölte a tárca sajtószolgálata.
„Február-márciusban harcok folytak Kijev mellett. Sikerült azonban megszerveznünk a főváros megbízható védelmét és kiűzni az ellenséges csapatokat. Jelenleg még tovább erősítjük a védelmet. Megfelelő csapatcsoportokat hoztunk létre a város védelmére, ezért lehetetlen, hogy a harci cselekmények váratlanul áttevődjenek Kijev közelébe” – fogalmazott Zaluzsnij. A főparancsnok szerint most a fő veszélyt az orosz erők rakétacsapásai jelentik, bár az ukrán légvédelem jónéhány rakétájukat lelövi. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy mostanra az intenzív harcok java része Donyeck és a Luhanszk megyébe tevődött át.
Az ukrán katonai hírszerzés közben arról számolt be, hogy a déli országrészben lévő, orosz megszállás alá került Herszonban a drámaszínházban építettek ki tüzérségi lőszerraktárt az orosz erők.
„Július 11-ről 12-re virradóra teherautókat rakodtak ki a színház közelében. Jelenleg a színház helyiségeit szigorúan őrzik, a téren és a színház körüli utcákon járőröznek” – írta a hírszerzés a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményében. A titkosszolgálat információi szerint az orosz megszállók készülnek az úgynevezett „népszavazásra” is a régió hovatartozásáról. A megszállt Herszonba Oroszországból politikai stratégák egy csoportját várják, akiket a tervek szerint a Bordo Hotelben helyeznek el szigorú őrzés mellett.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon azt írta, hogy az oroszok újra akarják indítani az általuk elfoglalt Szeverodoneckben az Azot vegyiüzemet, ami azonban szerinte katasztrófához vezethet a gyártelepet ért károsodások miatt. Hajdaj szavai szerint az orosz propagandamédia a napokban adott hírt arról, hogy újraindítják az üzem működését. „A megszállók szándékosan veszélyeztetik Szeverodoneck lakosságát, és arra kényszerítik őket, hogy menjenek az üzembe dolgozni” – fűzte hozzá a kormányzó.
Hajdaj tájékoztatása szerint az üzemet magába foglaló DF Group vállalat közölte, hogy a gyárterületen bekövetkezett jelentős pusztítás és a megfelelő szakemberek hiánya miatt veszélyes az üzem újraindítása. Az üzem szinte teljes infrastruktúrája megsérült: a vízellátó és vízkezelő rendszerek, az energiaellátó rendszer, a logisztikai és vasúti létesítmények – beleértve a vasúti pályát, a raktárt, az átrakó csomópontokat -, két metanoltároló megsemmisült, négy karbamid- és ammónium-nitrát tároló létesítmény pedig károsodott. Hajdaj szerint az Azot szennyvíztisztító rendszerének tönkretétele ezen felül jelentős károkat okozott Szeverodonecknek, mert a háború előtt a cég biztosította 100 százalékban a város szennyvíztisztítását.
Eközben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy a nyugat-ukrajnai Vinnicját ért csütörtöki orosz rakétacsapások halálos áldozatainak száma 23-ra nőtt, köztük három gyerek is van. Orvosi segítséget 115-en kértek, 64 sebesült szorult kórházi ellátásra, közülük 34 állapota súlyos, öté válságos. A hatóságok tovább kutatnak túlélők után. Több mint negyven embert keresnek, akik még nem adtak életjelet magukról.

Putyin törvényben szigorította a kémek büntetését, és szerinte a disszidálás egyenlő a hazaárulással

Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta az Oroszország által „külföldi ügynöknek” tekintett személyekre és szervezetekre vonatkozó szigorúbb intézkedéseket, valamint egy új törvényt, amely a disszidálást a hazaárulással teszi egyenlővé.

A december 1-jén hatályba lépő új törvényjavaslat kiterjeszti a „külföldi ügynökök” fogalmát mindenkire, akiről úgy ítélik meg, hogy „külföldi befolyás alá került”, vagy külföldről kap támogatást – nem csak külföldi pénzt – írja a Guardian.

Putyin aláírta azt a törvényjavaslatot is, amely akár hét évig terjedő börtönbüntetést vezet be a nemzetbiztonság elleni cselekményre buzdításért, valamint azt a törvényt, amely a harcok során az ellenség oldalára való átállás büntetőjogi felelősségét hazaárulássá bővíti.

Az orosz vezető aláírta azt a törvényt is, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy különleges gazdasági intézkedéseket vezessen be az orosz fegyveres erők támogatására az országon kívüli „terrorellenes és egyéb műveletekben”.

Emelkedett a vinnyicai támadás áldozatainak száma

Az orosz megszállók által július 14-én, csütörtökön végrehajtott Vinnyica elleni rakétatámadás áldozatainak száma 23 főre emelkedett.

Az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat Facebook-oldalán azt közölte: további öt áldozat válságos állapotban van.

Egyelőre maradnak a Kalinyingráddal szembeni korlátozások

Litvánia nem száll vitába az Európai Bizottság érvelésével, de az új szabályok kidolgozásáig fenntartja a Kalinyingrádra érvényes jelenlegi tranzitszabályokat, korlátozásokat – jelentette be Ingrida Simonyte litván miniszterelnök csütörtökön Vilniusban.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem szállnak vitába Brüsszellel, de, mint fogalmazott:

Litvániának új szabályokat kell kidolgoznia a teherforgalomra, addig pedig a jelenlegi eljárás marad érvényben.

A kormányfő az Európai Bizottság szerdai nyilatkozatával kapcsolatban – miszerint Litvánia átengedheti az uniós szankciós listára került termékeket a Kalinyingrádba tartó vasútvonalon – úgy nyilatkozott: „nem volna észszerű” az orosz exklávéba szállítandó termékekről vitát nyitni, ha ugyanis erre szánják az idejüket és az energiájukat, „az csak győzelmet jelent a Kreml számára”. Mint elmondta, Ukrajna megsegítésére kell fordítani a valódi figyelmet az orosz agresszió elleni küzdelemben – írja az MTI.

Litvánia külügyminisztériuma tegnap jelentette be a bizottság ajánlásával egybehangzóan, hogy át fogják engedni a vasúti teherforgalmat Fehéroroszországból az orosz exklávéba, azonban ellenőrzésük alatt fogják tartani, hogy a szállítandó mennyiségek nem haladják-e meg az elmúlt három év átlagát.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine