Grezsa István: a Kárpát-medencei magyarság egyesítése nemzeti sallangoktól mentes önérdek

A vásárhelyi nemzetpolitikus szerint nyitottságra és együttműködésre van szükség a Kárpát-medence „tejtestvér” népei között. Ez az összefogás szerinte utat tud mutatni Európának, meg tudja újítani az európai gondolkodásmódot, s versenyképessé tudja tenni az öreg kontinens 500 milliós piacát az USA-val és Kínával. Ezekről a kérdésekről is szó lesz a következő három napban a Népkerti Sörkertben.

Mint arról a Promenad24 már beszámolt, „Szomszédaink, a magyarok” címmel kulturális, családi, közösségi és gasztronómiai programsorozatot szervez a Népkerti Sörkertben a Szeretem Vásárhelyt Egyesület. Első alkalommal, most csütörtöktől szombatig Felvidék és Kárpátalja felé veszik az irányt, a három nap előadásai, beszélgetései, családi programjai, a táncház és a záró koncert is a felvidéki és kárpátaljai szomszédolást ölelik fel. A részletekről Daru Árpád, a Népkerti Sörkert üzemeltetője, a Szeretem Vásárhelyt alapítója és Grezsa István nemzetpolitikus, a csütörtök este egyik meghívott előadója beszélt a Rádió 7 Közös Nevezőjében.

Grezsa István kiemelte: mérhetetlenül igazságtalan volt a magyarságot szétszakító 1920-as trianoni békediktátum, de a magyarság és a magyar állam minden nehézség ellenére máig megmaradt, hiába ítélték gyakorlatilag halára. Úgy fogalmazott, a fájdalom ma is jogos, ugyanakkor a 21. század kihívásai között nem lehet más a feladat, mint hogy előnyt kovácsoljunk a hátrányokból. Ehhez újra kell gondolni, mit jelent a Kárpát-medence földrajzi, gazdasági, kulturálisan sokszínű egysége.

„Két szélső véglet létezik a gondolkodásban: a Trianonba való beletörődés ugyanolyan hiba, mint a ‘mindent vissza’ revíziós politika. A 2010 óta regnáló polgári kormány célja, hogy együtt tudjunk gondolkodni a jövőnkről a szomszédos népekkel és a magyar társadalommal. Ehhez többek között arra van szükség, hogy nyugodtan beszélgethessünk egymással, megismerjük a szomszédos országokban élő magyar közösségek értékeit, a néptáncukat, a népzenéjüket, s azok váljanak a mindennapjaink részévé. Hiszem, hogy a Kárpát-medencei magyarság nemzeti közösségbe szervezése minden magyarkodástól, nemzeti sallangtól mentes önérdekünk, tekintettel arra, hogy az anyaország számára is rendkívül komoly humán és gazdasági erőforrást jelenthetnek a határon túli magyarok” – szögezte le Grezsa István.

Hozzátette, a másik fontos kihívás, hogy letörjük az előítéleteket a Kárpát-medencei népek között, s higgyük el, ez a közös hazánk. A Kárpát-medence ugyanis óriási lehetőségeket rejt magában, például ami a klímaváltozásra adandó válaszokat illeti, hiszen a világ vízben egyik leggazdagabb vidékéről van szó. Ahhoz, hogy ezt kiaknázzuk, persze össze kell fogni szlovákoknak, ukránoknak, románoknak, szerbeknek, horvátoknak, szlovénoknak, magyaroknak. A közeledést és az együttműködést nagyban segítheti a kultúra mint kapocs is, nem véletlen, hogy például a Szeretem Vásárhelyt rendezvénysorozatában is helyet kap a szomszédos népek, jelen esetben a szlovákok népviseletének, néptáncának, népzenéjének bemutatása.

Grezsa István több érvet is sorolt amellett, hogy miért tartja reménytelinek a Kárpát-medencei szomszédok összefogását. Azt mondta, a térség mindig is gazdasági és geopolitikai egységnek számított, nem véletlenül prosperált a monarchia idején. Erre a jövőben is építeni lehet. Másrészt a posztszovjet térség szerinte rendelkezik egyfajta ideológiai immunitással a Nyugat-Európát mérgező modern áramlatokkal, így a genderőrülettel szemben. Ez – fejtegette – jó kiindulási alapot nyújt rá, hogy a Kárpát-medencéből kiindulva meg lehessen újítani a nyugat-európai gondolkodásmódot, visszacsempészve abba a kereszténységet is. Ha ez sikerülne, akkor szerinte Európa 500 milliós piaca újra versenyképes lehetne az USA-val és Kínával. Végül rámutatott, örömmel látja a generációs változások pozitívumát: „a mai fiataloknak természetes nyitottságuk van az együttműködésre és a közeledésre, ami felülírhatja a politikai ellentéteket, s lehetővé teszi a Németh László-i értelemben vett ‘tejtestvér népek’ kooperációját” . Úgy összegzett, jó esélyt lát rá, hogy a következő időszakban túl tudunk lépni a sérelmeken egy nagyobb, közös cél érdekében.

Ennek kapcsán arra is kitért: Magyarország, Kárpátalja és a Kárpát-medence abban érdekelt, hogy mielőbb véget érjen az orosz–ukrán háború, és újra béke legyen. A háború ugyanis az energiaválság és a biztonságpolitikai fenyegetés képében már a mi mindennapjainkat is közvetlenül érinti, amit a magyar kormány elmúlt napokban bejelentett döntései is mutatnak. Kiemelte: Magyarország példát mutat a békepártisággal, és ehhez fel kellene zárkózniuk a háború folytatásában érdekelt országoknak is, mert ha a konfliktus még további hónapokat, éveket vesz el a jövőnkből, akkor elképesztő mértékű recesszióba süllyedhet az európai gazdaság.

Daru Árpád a csütörtök, péntek, szombati program ismertetése mellett a Közös Nevezőben elárulta: a Szomszédaink, a magyarok rendezvénysorozat a következő hónapokban is folytatódik. Augusztus 11. és 13. között Szerbia, Horvátország és Szlovénia, majd szeptemberben Románia, illetve az ezekben az országokban élő magyarság kerül terítékre. Csütörtökönként előadásokkal, pódiumbeszélgetésekkel, péntekenként népzenével, néptánccal készülnek, szombatonként pedig kifejezetten a családokat várják játszóházzal, kézműves-foglalkozásokkal, koncertekkel.