Az orosz-ukrán háború 139. napja – FRISSÜL

Immár százharminckilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Nem mostanában indulnak újra a béketárgyalások Kijev és Moszkva között

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt kedden, hogy „nincs szó” a Kijevvel folytatott béketárgyalások újraindításáról, írja a Sky News.

David Arakamija, az ukrán békedelegáció vezetője korábban azt mondta, legkorábban augusztus végén kezdődhetnek újra az oroszokkal folytatott béketárgyalások. A két fél legutóbb március 29-én Isztambulban ült össze, azóta csak online kapcsolaton keresztül egyeztettek egymással a két békedelegáció bizonyos munkacsoportjai.

Eddig 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba

Négy hónap alatt eddig 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – írja a Kárpáti Igaz Szó Ylva Johanssonra, az Európai Bizottság belügyi biztosára hivatkozva.

Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül csaknem 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban. A legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió tért eddig vissza. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg.

Támadás Csasziv Jar ellen, 38 halott

A Donyecki területhez tartozó Csasziv Jar városában egy ötemeletes lakóház romjainak eltakarítása közben további három holttestet találtak.

Összesen 38 holttestet távolították el a romok alól, köztük egy gyermekét, és több mint 400 tonna lebontott épületelemet szállítottak el – írja az Interfax. Korábban 35 ember haláláról számoltak be.

A támadás szombaton volt, a törmelékeket most takarítják el a helyszínen.

Orosz lőszerraktárat pusztíthattak el Herszonban az ukránok

Az ukrán hatóságok közölték, hogy éjszaka egy dél-ukrajnai orosz lőszerraktárat vettek célba, a támadás következtében hatalmas robbanás történt.

Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága szerint rakétacsapás érte a raktárat, amely mintegy 35 mérföldre keletre helyezkedik el a fekete-tengeri kikötővárostól, Herszontól, amely szintén az orosz erők megszállása alatt van.

A csapás pontossága arra engedett következtetni, hogy az ukrán erők az Egyesült Államok által szállított, nagy pontosságú tüzérségi rakétarendszereket (HIMARS) használtak a támadáshoz – írja az Independent.

Ukrán kormányzók: az orosz erők ismét lőtték Harkivot és Mikoljivot

Az orosz erők kedden ismét támadták Ukrajna második legnépesebb városát, a keleti országrészben lévő Harkivot, délen pedig Mikolajivot, ahol civilek is áldozatul estek – közölték az érintett megyék kormányzói.

Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója közölte, hogy a régió központját ért orosz támadás következtében legalább tizenketten sérültek meg. Szavai szerint a lövedékek két egészégügyi intézményt és több lakóházat találtak el a városban.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy a megyeszékhely ipari övezetét érték találatok. Helyi források a Telegram-csatornán legalább 15 becsapódásról számoltak be, az egyik után komoly tűz keletkezett. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Közben a katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy 38-ra nőt a Csasziv Jar elleni vasárnapi orosz támadás halálos áldozatainak száma. A Donyeck megyei településen egy ötszintes lakóházat ért találat. Az elhunytak között van egy kilenc év körüli kisfiú. A romok alól eddig kilenc sérültet mentettek ki élve. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó tájékoztatása szerint mostanáig a romok mintegy 70 százalékát takarították el. A katasztrófavédelem délutáni közleménye szerint eddig több mint 400 tonna megsemmisült házelemet takarítottak el, illetve és szedtek szét, de a munkálatok még tartanak.
Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy öt ukrán foglyot – egy katonát egy rendőrt és három civilt – mentettek ki „különleges művelettel” orosz fogságból, az ország déli részén orosz megszállás alá került Herszon megyéből. A kiszabadított foglyok egyikének súlyos harci sebesülései vannak. A kiszabadító műveletről több részletet nem hoztak nyilvánosságra.
Ivan Fedorov, az oroszok által elfoglalt Melitopol polgármestere a Telegramon arról adott hírt, hogy a Zaporizzsja megyében lévő város mellett, Mirne faluban kigyulladt az orosz erők egyik bázisa. A polgármester elmondása szerint ez az a bázis, ahová az oroszok katonai felszereléseiket áthelyezték, miután egy héttel ezelőtt az ukrán fegyveres erők pusztító csapásokat mértek a melitopoli repülőtér melletti orosz támaszpontra. A RIA Melitopol helyi orosz nyelvű hírportál azt írta hogy helybeliek Mirne falu közelében körülbelül 25 robbanást hallottak, és magas füstoszlop szállt fel a területről.
Ezt megelőzően az ukrán fegyveres erők keddre virradó éjjel megtámadták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) oroszok által elfoglalt épületét Enerhodarban. A város ad otthont a szintén orosz megszállás alá került zaporizzsjai atomerőmű dolgozóinak. Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat közlése szerint a támadást az ukrán hadsereg drónokkal hajtotta végre, és eltalálták az épületet. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportál jelentése alapján azt írta, hogy az ukrán drónok két aknát dobtak egy épületre a zaporizzsjai atomerőmű közelében, de senki sem sérült meg. Az orosz hírportál által közölt fotókon az látható, hogy megsérült az épület teteje és kitörtek az ablakai.
Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága megerősítette, hogy megsemmisítették az oroszok egyik lőszerraktárát a Herszon megyei Nova Kahovkában. A jelentés szerint az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek sikeres műveletének következtében az orosz erők 52 katonát, egy 152 milliméter kaliberű tarackot és hát darab páncélozott és más járművet, valamint lőszereket veszítettek.

Egymilliárd eurós pénzügyi támogatást hagyott jóvá az EU Ukrajna számára

Az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) keddi brüsszeli ülésén egymilliárd euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának, ennek célja, hogy az Oroszországgal háborúban álló ország fedezni tudja azonnali és legsürgetőbb finanszírozási igényeit, valamint az ukrán állam gondoskodni tudjon elengedhetetlen funkcióinak ellátásáról.

A témáról kiadott közlemény szerint a támogatás kedvező feltételekkel nyújtott, hosszú lejáratú hitel formájában lesz elérhető, egy részletben fizetik ki. Rendelkezésre állási időszaka egy év. Előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat.
A támogatás folyósítását megelőzően az EU-nak az ukrán hatóságokkal egyetértési megállapodást kell kötnie, amely kiterjed egyebek között a források felhasználásával kapcsolatos fokozott átláthatóságra és jelentéstételre
A pénzügyi tanács közölte azt is: tekintettel Ukrajna rendkívüli helyzetére, az uniós költségvetés hitel formájában kivételesen fedezni fogja a makroszintű pénzügyi támogatás kamatköltségeit is, ami így korlátozza az ország költségvetési fenntarthatóságát érő hatást. Az EU ily módon tovább fogja csökkenteni az Ukrajnára háruló pénzügyi terheket, és hozzá fog járulni az ukrán államadósság fenntarthatóságának javításához.
Az EU gondoskodni fog arról, hogy a lehető leghosszabb időszakot biztosítsa Ukrajna számára a növekedéshez való visszatérésre, az ukrán gazdaságnak az ország európai törekvéseivel összhangban történő újjáépítésére és a teljes visszafizetés esélyeinek maximalizálására – írták.
Az év elején folyósított 1,2 milliárd euró összegű sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatással együtt a háború február 24-i kezdete óta az EU által Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás összege eléri a 2,2 milliárd eurót. A kedden jóváhagyott pénzügyi támogatás kiegészíti a humanitárius, a fejlesztési, a vámügyi és a védelmi területen Ukrajnának nyújtott egyéb uniós támogatást – közölték.

Rakétatámadás érte Mikolajiv városát

Robbanások rázták meg a Fekete-Tengertől 65 kilométerre található Mikolajiv városát.

Július 12-én hajnalban az orosz erők Mikolajiv régió területére mértek rakétacsapások, ezen belül is a legtöbb rakétacsapás az ukrán közigazgatási terület központját, Mikolajiv városát érte – közölték az Unian ukrán portál cikkében Vitalij Kim, a régió kormányzójának jelentése alapján.

„Július 12-én délelőtt Mikolaivot hatalmas rakétatűznek vetették alá. Az előzetes ismeretek szerint két egészségügyi intézményt és lakóépületet találtak el. A lövöldözés következtében négy ember megsérült” – fogalmazott Vitalij Kim.

Elmondása szerint a rakétatámadásoknak nem volt halálos áldozata.

ORFK: 10 420-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5762 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 4658-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 221 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 27 ember – köztük 10 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: Oroszország nem játszott a szabályok szerint

Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében bírálta azt a kanadai döntést, miszerint visszaadják Németországnak az Északi Áramlat gázvezeték Kanadában megjavított turbináit. Az ukrán elnök szerint a szankciók alóli kivételről szóló döntést Moszkvában a gyengeség megnyilvánulásaként fogják fel. „Oroszország soha nem játszott a szabályok szerint az energiaszektorban, és most sem fog játszani, hacsak nem lát erőt. Nem férhet kétség afelől, hogy Oroszország nemcsak korlátozni fogja, amennyire csak lehetséges, hanem a legégetőbb pillanatban teljesen leállítja majd Európa gázellátását” – fogalmazott az ukrán elnök.

Az ukrán elnök telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a Fekete-tengeren áthaladó hajózási útvonalak biztosításáról, hogy az ukrán kikötőkben ragadt gabonát el tudják szállítani a főleg afrikai célországokba. Volodimir Zelenszkij a tárgyalás eredményéről nem nyilatkozott az éjszakai videóüzenetében, csupán azt ismételte meg, hogy minél előbb elindulhatnak a szállítások, a világon annál kevesebb ember fogja érezni az Oroszország által gerjesztett élelmiszerválság hatását.

Brazil-orosz üzemanyag-megállapodás körvonalazódik

Jair Bolsonaro brazil elnök azt mondta, hogy közel áll ahhoz, hogy megállapodást kössön jóval olcsóbb gázolaj vásárlásáról Oroszországból. Az egyelőre nem világos, hogy Brazília hogyan vásárolhatna orosz gázolajat anélkül, hogy szembeszállna a nyugati szankciókkal.

Bolsonaro néhány nappal a háború kitörése előtt találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amikor orosz műtrágyaszállításokról állapodtak meg.

Brit hírszerzés: a Harkiv felé vezető út az oroszok következő célpontja

A brit védelmi minisztérium hírszerzési összefoglalója szerint az orosz offenzíva elsőszámú célja most a Donyecket Harkivval összekötő út elfoglalása.

A déli országrészben is heves harcok dúlnak. Az ukrán vezérkar felszólította a dél-ukrajnai Herszon megye civil lakosságát, hogy hagyják el otthonukat, ugyanis átfogó ellenoffenzívába kezdenek a terület felszabadítása érdekében.

Oroszország óriási lézerrendszert építhetett műholdak lelövésére

Oroszország olyan lézerrendszert építhet, amely képes megvakítani az ellenséges műholdakat. A „Kalina” projektet „elektrooptikai hadviselésre” tervezték, és lézersugarakkal lőhet műholdakat – írja az Independent.

Az új komplexum az orosz védelmi minisztérium Zelencsukszkaja melletti Krona űrlétesítményében található.

A nyilvános műholdképeket, az orosz ipari vállalkozók ajánlattételi dokumentumait és orosz pénzügyi dokumentumokat elemezve arra utalnak, hogy a „Kalina” projekt – egy „elektrooptikai hadviselésre” tervezett lézerrendszer – lézerimpulzusokkal világíthat a műholdak optikai érzékelőinek megrongálására.

Ukrán politikus: a nyugati fegyverek már most megváltoztatták a háború lefolyását, ez még csak a kezdet

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács elnöke hétfőn azt írta egy Twitter-posztban, hogy a nyugati fegyverek már most megváltoztatták a háború lefolyását.

Úgy fogalmazott: az oroszoknak még mindig jelentős mennyiségi fölényük van a tüzérségben, de ezt ellensúlyozza az ukrán csapások pontossága. Hozzátette: a parancsnoki állások és lőszerraktárak ellen végrehajtott csapások az oroszokat „demoralizálják, demilitarizálják”, és ezáltal végül a megszállt területeket is el kell hagyniuk.

24-re emelkedett a lakótelepet ért orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma

24-re emelkedett a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városában egy lakóház ellen a hétvégén elkövetett orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A mentők még mindig a romok között kutatnak a túlélők után, eddig kilenc embert mentettek ki, és 24 ember halálát erősítették meg. A mentőszolgálat közölte, hogy 55 ember vesz részt a mentési munkálatokban.

Kuleba: az ukránoknak nincs szükségük „Putyin állampolgárságára”

Az ukrán állampolgároknak nincs szükségük Putyin állampolgárságára, és az erőszakos rákényszerítési kísérletek kudarcra vannak ítélve – szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn

A tárcavezető arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletben kiterjesztette az orosz állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségét Ukrajna minden lakójára.
„Ennek a rendeletnek nincs jelentősége, csak Putyin ragadozó étvágyáról tanúskodik. Meggyőződésem, hogy az ukrán fegyveres erők a partnerek megfelelő támogatásával véget vetnek ezeknek a törekvéseknek” – fogalmazott Kuleba a külügyminisztérium által a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményben. Hangsúlyozta, hogy most ezért is kiemelten fontos az Ukrajnának nyújtott segítség megerősítése. „Arra buzdítom partnereinket, hogy adjanak kemény választ Putyin új útlevél-fantáziáira: sürgősen lássák el Ukrajnát nehézfegyverekkel, és vezessenek be még több gazdasági szankciót Oroszországgal szemben” – fűzte hozzá.
A külügyminisztérium közölte, hogy az ukrán állampolgárok orosz útlevéllel történő ellátása jogilag semmis, és nem jár jogi következményekkel Ukrajnára nézve. A tárca szerint Oroszország az orosz állampolgárság könnyített megszerzését arra használja, hogy „szorosra húzza a hurkot az ideiglenesen megszállt ukrán területek lakóinak nyakán, és arra kényszeríti őket, hogy részt vegyenek a megszálló hatóságok és az orosz hódító hadsereg bűnöző tevékenységében”.

Ylva Johansson: 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba

Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás utáni több mint négy hónap alatt 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa hétfőn Prágában.

Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be – mutatott rá a biztos az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei informális találkozója első napi tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Vít Rakusan cseh belügyminiszter kijelentette, hogy a menekülteket nyilvántartó egységes uniós regisztrációs rendszer jelenleg már működik. Szavai szerint Csehországba eddig mintegy 390 ezer ukrajnai menekült érkezett, s közülük mintegy 300 ezer továbbra is az országban tartózkodik.
Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül mintegy 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban. „Mások is itt maradtak, de nem kértek védelmet, mert azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába. Olyan esetek is vannak, amikor a menekültek két országban is védelmet kértek. Tehát nehéz pontos számokat mondani” – fejtette ki az európai biztos. Leszögezte: a rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg mintegy 3,2-3,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik az Európai Unió területén.
Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) a múlt héten azt közölte, hogy adatai szerint eddig 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió pedig már vissza is tért hazájába. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg.
Johansson elmondta: az Európai Unió szakértői már dolgoznak egy szolidaritási nyilatkozat szövegén, amely alapján egyes országokból más országokba lehetne átirányítani az ukrán menekülteket. Eddig az EU tizenhárom tagállama jelezte, hogy kész részt venni a projektben, amely a jelenlegi ismeretek szerint mintegy nyolcezer embert érintene. További részleteket az uniós biztos nem közölt.
Prága azért ad otthont az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei kétnapos informális találkozójának, mert július elsejétől hat hónapig Csehország tölti be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét.

Ukrajna leggazdagabb embere lemond médiabirodalmáról az ukrán állam javára

Rinat Ahmetov donyecki születésű üzletember, Ukrajna leggazdagabb embere bejelentette hétfőn, hogy lemond egész médiabirodalmáról az ukrán állam javára.

Az erről szóló közleményt az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint Ahmetov vállalata, a System Capital Management (SCM) honlapján hozta nyilvánosságra. Ebben közölte, hogy még a héten kivonja az SCM befektetési társaságot a médiapiacról. A vállalat médiaholdingja, a Media Group Ukraine az állam javára lemond az összes műsorszórási és műholdas televíziós engedélyéről, valamint az ukrajnai nyomtatott sajtótermékeiről is. Ezzel együtt a médiaholdig online tevékenysége is megszűnik.
Ahmetov a döntést az oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta. A jogszabály egyebek mellett tiltja, hogy a közéletben jelentős gazdasági és politikai súllyal rendelkező személyek – oligarchák – olyan túlzott befolyásolással bírjanak a közvéleményre, amely fenyegeti a nemzetbiztonságot.
Az üzletember – mint hangsúlyozta – nem tartja magát „oligarchának”. Ugyanakkor a médiavagyon értékesítésére a törvényben meghatározott hat hónapos időszak, valamint az Ukrajna elleni orosz agresszió nem teszi lehetővé, hogy az SCM piaci feltételekkel értékesítse a médiaholdinghoz tartozó televíziókat és újságokat – magyarázta. Ahmetov emlékeztetett arra, hogy a médiaholding tíz televíziós csatornából, internetes kiadványokból és nyomtatott sajtóból, valamint egy „modern produkciós média-ökoszisztémából áll”. A belefektetett beruházások összértéke meghaladta az 1,5 milliárd dollárt.

Ukrajna különleges státust készül adni a lengyeleknek – bombariadó a varsói emlékmeneten

Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen.

A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen.
Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.
Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, „ellenkező helyzetként” fogható fel az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok „mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”.
Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást. Az erről szóló igazságot „egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani” – hangsúlyozta. Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit „a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik”, s történelmi igazság megállapítása hozzá kell, hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz.
Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította.
A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és „azon szörnyű nacionalizmustól” szenved, amelynek „nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett”.
„Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ”, amelyben megnyilvánulnak Moszkva „birodalmi és gyarmatosító törekvései (…), valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is” – fogalmazott a miniszterelnök. 1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az UPA és az OUN mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az emléknap alkalmából hétfő este Varsó belvárosában rendezett menet kapcsán a rendőrség a PAP hírügynökséggel közölte: a rendezvény mintegy 350 résztvevőjét és több száz járókelőt evakuálni kellett, mert a Krakowskie Przedmiescie utcában egy férfi „veszélyes tárgyat” tett le a földre. Későbbi hatósági közlemények szerint robbanóanyagról volt szó. A TVP Info közszolgálati televízió arról számolt be: a helyszínre kiérkezett terrorelhárító egységek által semlegesített lőszer – több darab lövedék – nagy hatósugarú volt.
A 31 éves elkövetőt a helyszínen őrizetbe vették, a rendőrség átmenetileg lezárta a környéket, senki sem sérült meg.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine