Az orosz-ukrán háború 135. napja – FRISSÜL

Immár százharmincötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Oroszország csak kis részét használta ki a potenciáljának

Csak egy kis részét használta ki Oroszország potenciáljának az „ukrajnai különleges hadműveletben” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírók előtt, akinek szavait a Guardian adta hírül.

Oroszország lehetőségei akkorák, hogy csak egy kis részét használja ki az ukrajnai különleges műveletben – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Több mint egymillió ember védi Ukrajnát

Több mint egymillió ember védi Ukrajnát, jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter egy konferencián – írja az Unian hírügynökség.

Reznyikov korábban arról beszélt, hogy a védelmi minisztérium minél több embert szeretne mozgósítani, akik aztán az orosz megszállók ellen küzdhetnek a fronton.

A védelmi minisztérium már jelezte, hogy az ukrajnai mozgósítás addig fog tartani, amíg szükséges azon egységek utánpótlása, amelyek az államot védik az orosz agressziótól.

Katasztrófahelyzet fenyeget a megszállt ukrán városban

Egy ukrán regionális tisztviselő az orosz erők által két hete elfoglalt városban romló életkörülményekre figyelmeztetett, mondván, hogy Szeverodonyeckben nincs víz, áram és működő csatornarendszer, miközben a holttestek a forró lakóházakban bomlanak.

Luhanszk régió kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok folyamatosan lőnek, miközben megpróbálják megszilárdítani a helyzetüket a kelet-ukrajnai Luhanszk tartományban.

Zelenszkij: Oroszország nem hagy fel egész Ukrajna elfoglalásának tervével

Oroszország állandóan változtatja üzeneteit Ukrajnában indított háborújának terveiről, de Vlagyimir Putyin elnök nem tett le arról a szándékáról, hogy elfoglalja az egész országot – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

„Folyamatosan szállták meg államunkat: először politikailag, aztán a Krím félszigeten, majd a Donyec-medencében, utána egy teljes körű invázióban. Ez alapján Oroszország tervei között egyaránt szerepel a politikai vezetés megváltoztatása és egész Ukrajna megszállása. Teljesen biztosak vagyunk benne” – fogalmazott az államfő.
Kijelentette, hogy azért sem hisz Moszkvának, mert állandóan változtatja a retorikáját. „Először azt mondták, hogy nincsenek a Krímben, aztán elismerték. Majd azt mondták, hogy nincsenek keleten, aztán elismerték. Azt is mondták, hogy csak gyakorlatokat tartanak Ukrajna határai közelében, és nem lesz invázió, de ez is másképp volt. Ezért nem hisszük, hogy a tervük csak Luhanszk vagy Donyeck régiókra terjed ki. Terveiket és térképeiket megtaláltuk lezuhant pilótáiknál és elfogott katonáiknál. Voltak foglyok, akik elmondták, azt a parancsot kapták, hogy 2-3 napon belül foglalják el Kijevet” – fejtette ki az elnök.
Szavai szerint Oroszországnak a Donyec-medencében több a tüzérségi fegyvere, több rakéta-sorozatvetője van, mint az ukrán hadseregnek. Több katonát is veszítenek, de Oroszországnak nem számít sem a technikai, sem az emberáldozat – hangsúlyozta. Rámutatott: Ukrajna éppen azért kér még több fegyvert partnereitől, hogy ellenállhasson ellenségének.
Délen az elnök szerint „kicsit könnyebb”, mert az ukrán fegyveres erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, sőt esetenként ellentámadást is végrehajtanak. Harkiv megye a keleti országrészben szintén majdnem teljesen felszabadult, bár az oroszok egyelőre ott hagyták csapataikat – mondta.
Zelenszkij szerint ha néhány körülmény megfelelően alakul, akkor a háború még az év vége előtt véget érhet. „Ha erősek vagyunk, (…) eljuthatunk arra a pontra, ahol Oroszországnak le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz” – fejtette ki. Fontosnak nevezte azt is, hogy Moszkva lássa: a világ országai együtt állnak ki Ukrajna mellett.
Szerhij Bratcsuk, az Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője pénteken arról számolt be, hogy az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz lőszerraktárt a szomszédos herszoni régióban, a megszállt Nova Kahovka településen. Az előzetes információk szerint 44 orosz katona vesztette életét, továbbá a lőszereken kívül megsemmisült egy légvédelmi rendszer is.
Az ukrán határőrszolgálat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz csapatok folytatják Szumi és Csernyihiv megyék államhatár menti területeinek ágyúzását. A lövedékek infrastrukturális létesítmények mellett legelőkön csapódtak be, és veszteségeket okoztak az állatállományban.

A német törvényhozás hozzájárult Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához

Hozzájárult pénteken a német törvényhozás mindkét kamarája (Bundestag, Bundesrat) Finnország és Svédország NATO-csatlakozásához, ezzel Németország az első tagállam, amely jogilag is elfogadta a katonai szövetség bővítését.

A két ország felvétele a szövetségbe azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított háborújával éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit akart, mert „a Nyugat, amelyet annyira megvet, nem gyengébb, hanem erősebb lesz” – jelentette ki Christine Lambrecht védelmi miniszter a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A Bundestag pártpolitikai oldalakon átívelő egyetértésben támogatta a finn és svéd NATO-csatlakozást. A kormánypártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek, liberálisok (FDP) – mellett a legnagyobb ellenzéki erő, a CDU/CSU frakciója és a jobbközép pártszövetségtől jobbra álló AfD legtöbb képviselője is megszavazta az előterjesztést.
Alig néhány órával később a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat is nagy többséggel jóváhagyta a NATO-bővítésről szóló ratifikációs törvényt. A parlamenti eljárást így sikerült egy nap alatt lebonyolítani. A Bundesrat közleménye szerint ez a rendkívüli gyorsaság „erőteljes jelzés minden szövetségesnek”, azt üzeni, hogy Németország kiáll a bővítés mellett.
A két észak-európai ország Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kérte felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. A csatlakozási folyamatot május 18-án indították el. A tagállamok képviselői július 5-én a finn és a svéd külügyminiszter jelenlétében írták alá a csatlakozási jegyzőkönyveket.
A szerződés 10. cikke szerint a tagállamok egyhangú döntéssel új tagokat hívhatnak meg. A csatlakozási jegyzőkönyveket valamennyi tagállam nemzeti parlamentjének jóvá kell hagynia. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO-nak 32 tagja lesz.

Hét civil meghalt, 21 megsebesült a donyecki régióban

Több települést ért orosz támadás tegnap, ezekben hét civil meghalt, 21 megsebesült – közölte Pavlo Kirilenkó kormányzó. Az érintett települések Kramatorszk, Szlovjanszk, Avdivka, Sziverszk, Pokrovszk és Orlivka.

Brit hírszerzés: az oroszok Sziverszkre összpontosíthatnak

Az oroszok a frontvonaltól nagyjából 8 kilométerre található Sziverszkre összpontosíthatják az erőforrásaikat, a csapatok jelenleg várnak, amíg fel tudják tölteni a készleteiket – olvasható a brit védelmi minisztérium pénteki elemzésében. Azért tartják valószínűnek, hogy Sziverszk az új célpont, mert útba esik a Szlovjanszk-Kramatorszk régió felé.

Eközben az ukrán erők lassan, de fokozatosan előre törnek a dél-nyugati Herszonban.

Zelenszkij Bidennek: sokat segítenek, de ez nem elég

Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjúban azt mondta: rengeteg segítséget kaptak az Egyesült Államoktól, de még ennél is több támogatásra lesz szükségük – idézi az Index.

Az Egyesült Államok nagymértékben támogatja Ukrajnát, de ez még mindig nem elég a győzelemhez. Reménykedem benne, hogy a közeljövőben Ukrajna még több támogatást kaphat – fogalmazott, majd hozzátette azt is, hogy továbbra is szívesen vendégül látnák az amerikai elnököt Ukrajnában.

Szívesen látnánk Biden elnököt Ukrajnában. Úgy tudom, hogy ő is támogatta ezt az ötletet – mondta erről Zelenszkij, hozzátéve: egy ilyen látogatásnak természetesen lennének „bizonyos nehézségei” biztonsági szempontból nézve, ezt ők maguk is tudják.

Mintegy 37 ezer orosz katona halt meg a háborúban

Az ukrán vezérkar pénteki adatai szerint megközelítőleg 36 900 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.

Azt írták, hogy az oroszok ezenkívül veszítettek: 1637 harckocsit és 3811 páncélozott szállítójárművet, 217 repülőt és 187 helikoptert, valamint 828 löveget, tüzérségi rendszert és 247 rakétarendszert.

Még mindig tart az oroszok stratégiai szünete

Továbbra is tart a stratégiai szünet, amelyet Vlagyimir Putyin rendelt el a Luhanszki terület elfoglalása után – írta az Institute for the Study of War (ISW) nevű elemzőközpont jelentésében.

Közlésük szerint Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette, hogy az orosz csapatok most még pihennek és erőt gyűjtenek, mielőtt egy újabb nagy támadást indítanának. Az orosz tisztviselő azt nem közölte, hogy ez a szünet pontosan meddig fog tartani.

AZ ISW szerint a szünet csak a nagyobb hadmozdulatuk szüneteltetését jelenti, taktikai szinten Oroszország továbbra is kisebb támadásokat hajt végre, valamint állandóan bombázza az ukrán állásokat a különböző frontszakaszokon. Ha a stratégiai szünet véget ér, akkor pedig megindulhat egy, heteken vagy hónapokon át tartó offenzíva (vélhetően a Donyecki terület ellen).

Lavrov: ha a Nyugat nem éri be egy ukrán vereséggel, akkor nincs miről tárgyalniuk Oroszországgal

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy országa hajlandó tárgyalni Ukrajnával és Törökországgal a gabonaszállítmányokról, bár az még nem egyértelmű, hogy mikor és hogyan tudnák ezt megbeszélni – írja a Guardian.

A RIA orosz hírügynökség szerint Lavrov a G20-as találkozón azt mondta, hogy egyelőre nincs miről beszélniük a Nyugattal.

„Ha a Nyugat nem tárgyalásokat, hanem Ukrajna Oroszország felett aratott győzelmét kívánja, akkor talán nincs is miről beszélnünk a Nyugattal, mert ezzel a hozzáállással tulajdonképpen nem engedi, hogy Ukrajna elinduljon a békéhez vezető úton” – mondta a Telex szerint.

ORFK: 13 317-en érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 7066 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 34 ember – köztük 17 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: több fegyver, gyorsabb befejezés

Minél nagyobb az Ukrajnának juttatott védelmi segély, annál hamarabb ér véget a háború a mi győzelmünkkel, és annál kisebbek lesznek a világ összes országának veszteségei a demokratikus társadalmakra nehezedő orosz nyomás miatt – fogalmazott éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az Egyesült Államok Kongresszusának képviselőivel – Lindsey Graham és Richard Blumenthal szenátorokkal. Ők a szerzői annak az állásfoglalásnak, amely felszólítja a külügyminisztériumot, hogy ismerje el Oroszországot a terrorizmust támogató államként.

Német külügyér: nem hagyhatjuk, hogy Putyin káoszba döntse a világot

A nemzetközi közösség segíteni fog abban, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletének következményei ne destabilizáljanak más országokat – jelentette ki csütörtökön Annalena Baerbock német külügyi tárcavezető Baliban, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20 csoport külügyminisztereinek találkozóján.

Hangsúlyozta: ha az államoknak megengednék, hogy megtámadják szomszédjaikat, akkor egyetlen kis ország sem tudhatná magát biztonságban.

Nemcsak nekünk, európaiaknak kérdés, hogy miként kezeljük a brutális háborút Ukrajnában, mindez ugyanis a nemzetközi jogok, illetve a kisebb és közepes országok védelméről is szól – emelte ki a német diplomácia vezetője. Mint fogalmazott: „a kisebb nemzetek szorosan nyomon követik, hogy a nemzetközi közösség elfogadja-e azt, ha egy erősebb állam elfoglalja szomszédját. Amennyiben megengedjük ezt, egyetlen kisebb országnak sem lesznek békés álmai”.

Az Oroszország indította háborúról szólva kijelentette, hogy nemcsak Ukrajnát sodorta katasztrófába, de „az egész világot teljesen felbolygatta”. Mint mondta, azért utazott európai partnereivel Balira, hogy világossá tegyék: nem engedik át Oroszországnak a nemzetközi porondot. A globálisan fenyegető élelmezési válságról szólva hozzátette: nem fogják engedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök káoszba döntse a világot.

Vlagyimir Putyin: Ukrajnában még nem kezdtünk el komolyan semmit

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz fegyveres erők által Ukrajnában végrehajtott „különleges katonai művelet” kérdéséről beszélt.

Ukrajnában még nem kezdtünk el komolyan semmit – mondta Vlagyimir Putyin. Hozzátette: „Ma azt halljuk, hogy le akarnak minket győzni a csatatéren, nos, mit mondhatnék… Hadd próbálkozzanak”.

Az ukrán nép számára tragédiának nevezte a Nyugat azon kijelentéseit, miszerint az „utolsó ukránig” harcolnak. De úgy tűnik, hogy a dolgok így mennek – tette hozzá.

Ukrán vezérkar: Oroszország a teljes ellenőrzésre törekszik

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Oroszország igyekszik megtörni az ukrán fegyveres erők ellenállását, és teljes ellenőrzést teremteni a Donyec-medencei Luhanszk megye fölött, ennek érdekében csapatokat csoportosít át a térségbe.

A Donyeck megyei Szlovjanszk irányában az orosz hadsereg folytatja a rohamműveleteket, Kramatorszk és Bahmut térségében pedig több települést tartanak folyamatos tűz alatt.

Eközben a Kijev megyei Perejaszlav településen elbontották Ukrajna és Oroszország „újraegyesítésének” emlékművét – közölte Vjacseszlav Szaulko, a kistérség elöljárója a Facebookon, fotókat is mellékelve a munkálatokról.

„A perejaszlaviak ma végleg lerombolták az Oroszországgal való örök barátság szovjet mítoszát: ma reggel az újraegyesítés 300. évfordulójára emelt emlékmű hivatalosan is a múlté lett. Biztonságosan lebontottuk, és biztonságos tárolóhelyre szállítottuk” – írta bejegyzésében Szaulko.

Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter pedig arról számolt be, hogy az interneten felmérést indítottak a kijevi Haza Anyácska szobor pajzsán lévő szovjet címer jövőbeli sorsáról. A monumentális, kardot és pajzsot tartó nőt ábrázoló szobrot még 1981-ben emelték a második világháború hőseinek emlékére.

Putyin: a háborút a Nyugat szította, egyedül ő tehető felelőssé érte

Az ukrajnai háborút a Nyugat szította, egyedül ő tehető felelőssé a mostani eseményekért – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlament alsóházának (duma) frakcióvezetőivel folytatott tanácskozásán.

„Azt mondják nekünk, hogy mi kezdtük a háborút a Donbaszban, Ukrajnában. Nem, ezt az úgynevezett kollektív Nyugat szította a 2014-es, alkotmányos rendet felforgató fegyveres ukrajnai hatalomátvétel megszervezésével és támogatásával, később pedig a donbaszi emberek ellen elkövetett népirtás jóváhagyásával és mentegetésével. Éppen a Nyugat a fő értelmi szerzője és felelőse a mai eseményeknek” – mondta Putyin.

Az orosz vezető szerint „a Nyugat az Egyesült Államokkal az élen évtizedek óta folyamatosan agresszív volt Oroszországgal szemben”.

„A kiegyensúlyozott európai biztonságra vonatkozó javaslatainkat elutasították, a rakétavédelmi problémák rendezésére szolgáló közös munkával kapcsolatos kezdeményezéseinket félresöpörték, és fittyet hánytak figyelmeztetéseinkre, hogy a NATO keleti bővítése, különösen a volt szovjet tagköztársaságok területén elfogadhatatlan” – tette hozzá.

„Manapság azt halljuk, hogy le akarnak győzni bennünket a harctéren. Mi mást mondhatnék, próbálják meg! De mindenkinek tudnia kell, hogy komolyan még el sem kezdtük” – hangoztatta.

Beszélt arról is, hogy Oroszország nem zárkózik el a béketárgyalásoktól, de „a Nyugatnak is meg kell értenie, hogy minél tovább húzódik ez a helyzet, annál nehezebb lesz neki megállapodásra jutnia velünk”. Putyin kijelentette, hogy a Nyugatnak nem sikerült viszályt és zűrzavart szítania Oroszországban.

„Nyilvánvaló, hogy nem csupán az volt a céljuk, hogy minél fájdalmasabb csapást mérjenek az orosz gazdaságra, hanem viszályt és zűrzavart akartak kelteni társadalmunkban, demoralizálni akarták az embereket. De ezzel is elszámították magukat, semmi ilyesmi nem történt, és biztos vagyok abban, hogy nem is fog” – húzta alá az orosz vezető.

Hangsúlyozta azt is, hogy az egyértelműen ellenséges nyugati büntetőintézkedések hatásait rövid időn belül sikerült mérsékelni. Putyin szerint a Nyugatnak meg kellene értenie, hogy már „a különleges katonai művelet” megindulásával veszített, „mert lényegében ez volt az amerikai világrend megtörésének és az amerikai liberális-globalista egocentrizmustól való eltávolodásnak a kezdete egy valóban multipoláris világ felé”.

Mint mondta, ez a világ „nem holmi kitalált, egocentrikus szabályokon vagy képmutató kettős mércéken alapul, amelyek mögött nincs semmi, csak a hegemóniára törekvés, hanem nemzetközi jogon, népek és civilizációk valódi szuverenitásán és akaratukon, hogy történelmi sorsuk, értékeik és hagyományaik szerint éljenek, együttműködésüket pedig a demokrácia, az igazságosság és az egyenjogúság alapján folytassák”.

„Meg kell érteni, hogy ezt a folyamatot már nem lehet feltartóztatni. A történelem menetét nem lehet megváltoztatni, és a kollektív Nyugat törekvése, hogy rákényszerítse mindenkire saját világrendjét, kudarcra van ítélve” – tette hozzá.

Ukrán vezető: Kijev eddig 9 HIMARS és hasonló rakétarendszert kapott a Nyugattól

Ukrajna eddig kilenc HIMARS típusú és hasonló rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, de még több tucatnyira van szüksége az ellentámadáshoz – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács titkára a The Wall Street Journal című amerikai lapnak adott nyilatkozatában, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett.

A tisztségviselő rámutatott: az Egyesült Államok nagy mozgékonyságú rakéta- és tüzérségi rendszereinek (HIMARS) múlt hónapban történő érkezése lehetővé tette Ukrajnának, hogy nagy pontossággal találja el azokat az orosz célokat a frontvonalak mentén, amelyek korábban az ukrán fegyverek hatótávolságán kívül estek.
Danyilov szerint a HIMARS és más nyugati rakéta-sorozatvetőkkel szemben az oroszok „védtelenek”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajnának még többtucatnyi HIMARS rakétarendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy megváltoztassa a kelet-ukrajnai harcok kimenetelét. Egyelőre – mint mondta – Ukrajna kénytelen védelmi háborút folytatni a térségben.
Hanna Maljar védelmi miniszterhelyettes csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz csapatok Zaporizzsje irányában készítenek elő támadást, és megpróbálhatják bekeríteni az ukrán fegyveres erők ottani egységeit. „A védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint Zaporizzsja és Novopavlivszk irányban nem kizárt, hogy az ellenség támadó hadműveleteket hajt végre, illetve kitérőt tesz Velika Novoszelivka-Pokrovszke fel, nyilván azért, hogy bekerítse egységeinket. Az sem kizárt, hogy ennek érdekében az orosz megszálló erők egységeit az említett irányokban legalább öt zászlóaljnyi harccsoporttal erősítik meg” – fejtette ki a miniszterhelyettes.
Maljar hozzátette, hogy az orosz hadsereg igyekszik megtartani Herszon megyében az általa megszállt területeket, emellett szabotázs- és felderítő műveleteket hajt végre az odesszai és mikolajivi régiók tengerparti részeiben.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az oroszoktól visszafoglalt Kígyó-szigetet mintegy harminc megsemmisített haditechnikai eszköztől tisztították meg. Ezenfelül az ukrán katonák találtak még hátrahagyott lőszereket is a szigeten.
Az ukrán vezérkar délutáni harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők visszaverték az orosz csapatok támadási kísérletét a Donyeck megyei kulcsfontosságú Szlovjanszk irányában.
Közben Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a régió központja, Harkiv városa ellen. Az eddigi információk alapján legalább három ember meghalt és öt megsebesült. A kormányzó szavai szerint nagy valószínűséggel rakéta-sorozatvetőkkel lőttek be a város egyik kerületébe. Felszólította a város lakosait, hogy ne tartózkodjanak szükség nélkül a város utcáin. Szavai szerint az orosz erők alattomos módon lakónegyedeket és polgári infrastruktúrát támadnak.

Vg.hu: Európában hatszor többet kell fizetni a gázért és ötször többet az áramért

Az áram ára bő egy év alatt 515 százalékkal, míg a gáz ára ugyanebben az idősávban 650 százalékkal emelkedett július elejére Európában – olvasható a vg.hu oldalon csütörtök délután közzétett írásban.

A cikk szerint az áram egyéves határidős tőzsdei ára 371,9 euróra nőtt július 6-ra a tavaly májusi megawattóránként 60,4 euróról, amely 515,4 százalékos drágulásnak felel meg.
A gáz egyéves határidős ára a holland tőzsdén megawattóránként 162,3 euró jelenleg, 650,3 százalékkal magasabb a 2021. májusi megawattóránként 21,6 eurónál – jelezték.
Az írás szerint a brutális drágulást az orosz-ukrán konfliktus csak tetézte: az áram ára 2022 februárjához képest 128,3 százalékkal, a gáz ára pedig 157,3 százalékkal növekedett.
A rezsicsökkentés fenntartásával a kormány ettől az „elképesztő drágulástól védi meg a magyar családokat” – fogalmazott a cikk szerzője. A rezsicsökkentés fenntartásához az extraprofit-adó befizetésével hozzájárulnak a válságban jelentős extraprofitot elérő szektorok is – áll a cikkben.
A szerző arra is kitért, hogy a jelenlegi inflációs környezet döntő mértékben, körülbelül 80 százalékban külföldi eredetű. „A háború fűtötte energia árrobbanás – amellett, hogy drasztikusan növeli az inflációt – óriási mértékű bizonytalanságot okoz, ami a forint árfolyamára is egyértelmű és jelentős negatív hatást gyakorol” – írta.

Pénzt kapnak egy Gazprom-leányvállalattól a nyugati politikusokat megtévesztő orosz Klicsko-imitátorok

Szolgálataikért pénzt kap a Gazprom orosz állami energetikai óriáscég egy leányvállalatától az az orosz humorista duó, amely Vitalij Klicsko kijevi polgármestert imitálva megtévesztett több nyugati politikust – jelentette csütörtökön a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság.

A Wowan-Lexus duó már korábban elismerte az RBB Kontraste című politikai magazinműsorának, hogy ők felelősek mások mellett a berlini kormányzó polgármester – a tartományi rangú német főváros kormányának vezetője -, Franciska Giffey megtévesztéséért.
A műsor új, csütörtöki számában közölt interjúban azt is elmondták, hogy egy Gazprom-leányvállalat finanszírozza a tevékenységüket.
„A Rutube-nak dolgozunk, és a Rutube nagykövetei vagyunk, így onnan szerezzük a pénzünket” – mondta Alekszej Sztoljarov, a Lexus művésznevet használó humorista az RBB-nek.
A Rutube egy orosz videomegosztó platform – a Youtube orosz másolata -, amely a Gazprom-csoporthoz tartozik.
Alekszej Sztoljarov és társa, Vlagyimir Krasznov, azaz Wowan manipulált videóhívásokkal tévesztett meg politikusokat. Azt a látszatot keltették, hogy az általuk hívott féllel Vitalij Klicsko beszélget. Franciska Giffey és stábja a beszélgetés nagyjából harmincadik percében gyanút fogott, és megszakította a hívást. Az ál-Klicsko ekkor éppen arra kérte a berlini városvezetőt, hogy segítsen egy kijevi melegfelvonulás megszervezésében.
Az orosz humoristák a Kontraste előző, június 29-i számában közölték: nem árulják el, hogy milyen technológiával dolgoztak, de azt elmondhatják, hogy könnyű dolguk volt.Az RBB szakértői szerint úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben nem a mesterséges intelligencia használatának magas szintű képességét feltételező, úgynevezett deepFake technológiát használták, hanem egy jóval egyszerűbb megoldást.
A berlini polgármesterrel folytatott álbeszélgetésről készített képernyőfelvételek alapján meglehet, hogy csupán manipuláltak egy Zoom-interjút, amelyet Vitalij Klicsko egy ukrán újságírónak adott.
A Wowan-Lexus duó számos hasonló megtévesztő akciót hajtott végre korábban. Az RBB-nek hangsúlyozták, hogy munkásságuknak nincs politikai vonatkozása, és nem orosz titkosszolgálati megbízásból dolgoznak.
Ugyanakkor – tette hozzá az RBB – tevékenységük feltűnően gyakran irányul a Kreml kritikusai ellen, és nemrégiben egy moszkvai díjátadó ünnepségen az orosz külügyminisztérium szóvivőjétől kaptak elismerést.
A szóvivő a „telefondiplomácia mestereiként” jellemezte őket – jegyezte meg a német közszolgálati médiatársaság.
A német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) korábbi vezetője, Gerhard Schindler az ügyről az RBB-nek azt mondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben „gigantikus információs háború” is zajlik, amelynek célja az ellenség hiteltelenítése, és eszközei közé tartozik az álhír, a dezinformáció és a manipuláció.
Ugyanakkor „a legélesebb fegyver ebben az információs háborúban a humor, a viccelődés és gúnyolódás az ellenfél nevetségessé tételének és delegitimálásának szándékával” – mondta Gerhard Schindler, hozzátéve: „nagyon emlékeztet a titkosszolgálati műveletekre” az a módszeres eljárás, amellyel a humoristák feltérképezték, megközelítették, behálózták, majd a videóhívással megtévesztették áldozataikat.
A NATO stratégiai kommunikációra szakosodott rigai kutatóintézetének (NATO CoE STRATCOM) igazgatója, Janis Sarts az RBB-nek elmondta: a Rutube-hoz fűződő kapcsolat elismerése alapján egyértelmű, hogy a két humorista „állami pénzt” kap, és ez logikus is, hiszen a Kremlnek fontos érdeke fűződik a Wowan-Lexus duó tevékenységéhez.
A humor ugyanis fenyegetés „minden autokratikus rezsimnek”, így Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerének is, ezért igyekeznek „ellenőrzés alatt tartani a humort”, és mint a Wowan-Lexus duó esetében is, az ellenségnek tartott nyugati politikusokra irányítani – fejtette ki a 32 országot összefogó katonai szövetség szakértője.

Kormányzó: az orosz erők csapást mértek Kramatorszk központjára, áldozatok

Az Ukrajnát támadó orosz erők rakétacsapást mértek a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Kramatorszk város központjára, a támadásnak az eddigi információk szerint egy halálos áldozata és hat sebesültje van – közölte Pavlo Kirilenko megyei kormányzó csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy az áldozatok száma még nőhet. Közölte, hogy hat ház rongálódott meg, köztük egy szálloda és egy többszintes épület. Olekszandr Honcsarenko kramatorszki polgármester szavai szerint jelenleg a hatóságok vizsgálják a támadás következményeit, és a mentőszolgálatok dolgoznak a városban.
Szerhij Bratcsuk, a déli Odessza megye katonai adminisztrációjának sajtótitkára arról adott hírt, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióra, és eltalálták a Moldova lobogója alatt, a Fekete-tenger part menti részén sodródó – üres és legénység nélküli -, Millennial Spirit nevű tartályhajót. Kifejtette, hogy az oroszok két H-31 típusú lokátorromboló rakétát lőttek ki egy Szu-30-as repülőgépről. Ezek egyike csapódott a hajóba. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy némi dízel üzemanyag maradt a tartályhajóban, ami kigyulladhat.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg radarromboló rakétákkal próbálja megsemmisíteni az ukrán légvédelem állásait, de az ukrán fegyveres erők aktívan fellépnek ellenük. „Különböző irányokban az ellenség továbbra is használja a H-31P és H-58 típusú, levegő-föld radarromboló rakétákat az ukrán légvédelem rakéta- és rádiómérnöki egységei ellen, megpróbálva elpusztítani légierőnk pozícióit. A légvédelmi egységek ugyanakkor minden ellenintézkedést megtesznek annak megakadályozására, hogy ezek a rakéták elérjék céljukat” – hangoztatta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy szerdán az ukrán légierő megsemmisített két Kalibr típusú rakétát, amelyeket az orosz erők a Fekete-tenger felől lőttek ki a déli régiókra. Támadó repülőgépek keleti és déli irányban támadták meg az orosz csapatokat, légi tűzzel sújtva állásaikat. Az ukrán légierő megsemmisített egy orosz lőszerraktárt, továbbá két parancsnoki és megfigyelő állást, legfeljebb tíz egység páncélozott harcjárművet és élőerőt.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentésében arról számolt be, hogy Oroszország igyekszik megtörni az ukrán fegyveres erők ellenállását, és teljes ellenőrzést teremteni a Donyec-medencei Luhanszk megye fölött, ennek érdekében csapatokat csoportosít át a térségbe. A Donyeck megyei Szlovjanszk irányában az orosz hadsereg folytatja a rohamműveleteket, Kramatorszk és Bahmut térségében pedig több települést tartanak folyamatos tűz alatt.
Eközben a Kijev megyei Perejaszlav településen elbontották Ukrajna és Oroszország „újraegyesítésének” emlékművét – közölte Vjacseszlav Szaulko, a kistérség elöljárója a Facebookon, fotókat is mellékelve a munkálatokról. „A perejaszlaviak ma végleg lerombolták az Oroszországgal való örök barátság szovjet mítoszát: ma reggel az újraegyesítés 300. évfordulójára emelt emlékmű hivatalosan is a múlté lett. Biztonságosan lebontottuk, és biztonságos tárolóhelyre szállítottuk” – írta bejegyzésében Szaulko.
Mihajlo Fedorov ukrán digitális fejlesztési miniszter pedig arról számolt be, hogy az interneten felmérést indítottak a kijevi Haza Anyácska szobor pajzsán lévő szovjet címer jövőbeli sorsáról. A monumentális, kardot és pajzsot tartó nőt ábrázoló szobrot még 1981-ben emelték a második világháború hőseinek emlékére.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine