Az orosz-ukrán háború 133. napja – FRISSÜL

Immár százharmincharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij megszólalt arról, hogy mi kell a békéhez

Több feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a háború véget érhessen – erről beszélt szerda délután Volodimir Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint.

Azt mondta, hogy szerinte a háború csak akkor érhet véget, ha Oroszországon nemzetközileg növelik a nyomást, miközben Ukrajnának az eddiginél is nagyobb támogatást adnak.

Ma azon múlik, hogy meddig tart a háború, hogy az Orosz Föderáció megérti-e végre, mit cselekedett, és elkezdi elhagyni az országunk területét – mondta az elnök, aki szerint az ukrajnai harc már nem is egy hagyományos katonai konfliktus, hanem az oroszok „nyíltan terrorcselekményt” hajtanak végre az ukrán civilek ellen.

Zelenszkij azt is kifejtette, hogy az eddigi szankciók nyomást helyeztek ugyan az oroszokra, de súlyos következményeket még nem kellett megtapasztalniuk, részben amiatt, hogy „néhány szövetséges még mindig segít az Orosz Föderációnak”.

Az elnök végül azt mondta: a háború kimenetelét tekintve sok minden múlhat azon is, hogy milyen hamar tudják fejleszteni a légvédelmüket a rakétatámadások ellen, és ezzel összefüggésben azon is, hogy mennyien térnek majd haza a menekültek közül – olvasható az Indexen.

Nemzetbiztonsági tisztviselő: jelenleg egymillió ukrán szerez harci tapasztalatot

Jelenleg közel egymillió ukrán szerez harci és katonai tapasztalatot, és Ukrajna gyors tempóban újjá is fegyverzi hadseregét a NATO-szabványoknak megfelelően – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára szerdán.

A Twitteren állást foglalva a tisztségviselő hangot adott azon meggyőződésének, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők számbeli fölényét az „ukrán minőség határozottan felülmúlja”. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország február 24-én indított háborújának Moszkva állítása szerint az ukrán hadsereg „demilitarizálása” volt az egyik fő célja. Ezzel szemben most az ukrán hadsereget gyors ütemben újrafegyverzik, méghozzá a NATO-szabványoknak megfelelően, nagy mennyiségben kap nyugati fegyvereket és technológiát – emelte ki Danyilov.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán utasította Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát, hogy törölje el azt az eljárást, amellyel a katonai szolgálatra kötelezettek Ukrajna régiói közötti mozgására vonatkozóan kellett engedélyt szerezni – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnöki irodából származó értesülésre hivatkozva. Zaluzsnij kedden a Facebookon tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól.
Zelenszkij katonai vezetőkkel folytatott egyeztetést, amelyen meghallgatta Zaluzsnij jelentését is az új szabályozásról. Hozzászólásában rámutatott arra, hogy a kormány korlátozhatja az állampolgárok alkotmányos jogait hadiállapot idején. Ugyanakkor utasította a vezérkart: vonja vissza a már elfogadott eljárási rendet, és dolgozza át úgy, hogy az ország védelmi képességei is biztosítva maradjanak.
Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek Toreck városára. A lövedékek lakott területen, két családi házba csapódtak be, az eddigi információk alapján egy ember megsebesült, hárman pedig a romok alatt rekedtek.
Az ukrán légierő déli parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy szerdára virradóan két orosz, Kalibr típusú rakétát semmisítettek meg Mikolajiv régió fölött. A parancsnokság szerint a rakétákat a Fekete-tengeren lévő orosz tengeralattjárókról lőtték ki.
Az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszonban helybeliek nagy erejű robbanásról számoltak be a vasútállomás közelében, a pályaudvar környékén nagy füst gomolyog – közölte a Szuszpilne hírportál. A történtekről, annak részleteiről egyelőre nincs hivatalos jelentés.
Az ukrán vezérkar szerdai harctéri jelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán katonák a kulcsfontosságú, Donyeck megyei Kramatorszk város irányában visszaszorították az orosz erőket, jelentős veszteségeket okozva nekik.
A vezérkar szerdai összesítése szerint már 36 500 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 187 helikoptert, 15 hadihajót, 1600 harckocsit, 3789 páncélozott harcjárművet, 812 tüzérségi és 107 légvédelmi rendszert, valamint 247 rakéta-sorozatvetőt.

Ukrajnából menekült gyermekeknek szervez táborokat az Ökumenikus Segélyszervezet

A háború traumáit igyekszik enyhíteni az Ukrajnából menekült mintegy kétszáz gyermeknek szervezett, Somogy megyei és budapesti táboraiban az Ökumenikus Segélyszervezet.

A szervezet MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint nagy hangsúlyt helyeznek a Bucsából, Kijevből, Harkivból, Mariupolból, Donyeckből, Herszonból, valamint a rahói járásból érkező gyerekek megrázkódtatásainak feldolgozására, például csoportfoglalkozások és közös játékok formájában. Emellett kézműves- és sportfoglalkozások, kerékpártúra, kirándulás, balatoni hajózás, solymászbemutató, kalandpark és játékos magyar nyelvtanulás is szerepel a programban.
A Somogy megyei Kastélyosdombón bentlakásos, Budapesten pedig napközis táborokat szerveznek a mintegy kétszáz ukrajnai gyereknek.
Kiemelték: a táborok fő támogatója az E.ON Hungária-csoport, de jelentős forrásokkal járult hozzá a programok megszervezéséhez a segélyszervezet angol partnere, a Christian Aid és a Híd Kárpátaljáért adománygyűjtés is. A budapesti táborok lebonyolításában a Piarista Gimnázium és az Evangélikus Diakónia működik közre.
Emlékeztettek arra, hogy a segélyszervezet Magyarország legnagyobb humanitárius segélyprogramjának végrehajtójaként, illetve az ACT Alliance nemzetközi összefogással megvalósuló segélyprogramjának vezetőjeként korábban 250 kárpátaljai menekültszállót támogatott, Ukrajna más régióiban pedig lembergi és kijevi humanitárius központján keresztül segít. A segélyszervezet a háború első napjától részt vett a Magyarországra érkező menekültek ellátásában is.
A civil szervezet határon belül és ukrajnai területeken eddig több mint 110 ezer embernek segített élelmiszerrel, higiéniás eszközökkel, gyógyszeradománnyal, továbbá pszichoszociális tanácsadás és átmeneti szállás formájában. Ukrajnai munkájukban a humanitárius gyorssegélyezése mellett immár a visszatelepülést, az újjáépítést segítő hosszú távú segélyprogramokat helyezik előtérbe – írták.

Kétmillió tonna gabonát takarítanak be az oroszok az elfoglalt Zaporizzsja térségében

Nagyjából kétmillió tonna gabona betakarítását kezdték meg az oroszok az elfoglalt Zaporizzsja régiójában, közölte Jevgenyij Balickij, a térséget megszálló orosz erők katonai vezetője, hozzátéve, hogy az elfoglalt területeken learatott gabona 70%-át már el is adták.

Oroszország korábban már megkezdte az Ukrajnában felhalmozott gabonakészletek kifosztását, illetve a már kikötőkben, hajókra pakolt gabona elhordását és eladását is. Ez becslések szerint sok tízmillió tonnában mérhető mennyiség – összegez a CNN alapján a Telex.

Szijjártó Péter: az állampolgáraink védelmében nem vagyunk hajlandók fegyvert szállítani Ukrajnának

A magyar külügyminiszter védelmébe vette, hogy országa továbbra is orosz energiát vásárol, és nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának, hogy segítse az országot a megszállók elleni védekezésben.

Szijjártó Péter szerint az orosz energiaellátás kiváltására tett kísérlet azzal járna, hogy a háború költségeit a magyar emberekre hárítanák.

A tárcavezető rámutatott: Magyarország azért nem szállít fegyvereket Kijevnek, hogy ne tegye ki az Ukrajnától nyugatra élő 150 ezer magyart az orosz támadás veszélyének.

„Számunkra a fő cél az, hogy semmilyen módon ne vegyünk részt ebben a háborúban” – mondta a CNN-nek a magyar külügyminiszter a Sky News híradása szerint.

Veszít gazdasági lendületéből az ukrajnai háború miatt Közép- és Kelet-Európa

Felemészti a közép- és kelet-európai gazdaságok ellenállóképességét az ukrajnai háború és a globális infláció a bécsi WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) gazdaságkutató intézet szerdán publikált nyári prognózisa szerint.

A közép-, kelet- és délkelet-európai országokban (CESEE) az infláció májusban szinte mindenütt kétszámjegyűre emelkedett, az egyetlen kivétel Szlovénia volt. Az áremelkedés üteme Törökországban volt a leggyorsabb. A magas inflációs ráták oka többek között az Oroszországból és Ukrajnából származó mezőgazdasági export elvesztése volt. Az árakat a bécsi nemzetközi gazdasági tanulmányok intézete (WIIW) szerint a világpiaci kínálat szűkössége hajtotta fel.
Az osztrák gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint a tizenegy országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország) az infláció idén átlagosan 11 százalékos lesz, a helyzet jövőre és az azt követő évben javulni fog. Az élelmiszerek, az energia és a közlekedés a „par excellence inflációs hajtóerők” – mondta Mario Holzner, a WIIW közgazdásza szerdai sajtótájékoztatóján.
A lakosság számára a magas élelmiszerárak különösen nagy problémát jelentenek, mivel kiadásaik 20-40, sőt egyes országokban akár 50 százalékát is erre fordítják. Ausztriában az élelmiszerek a lakossági kiadások mintegy 10 százalékát teszik ki. Aggasztó azonban, hogy a maginfláció (az élelmiszerek és az energia nélkül) szintén emelkedik. Ez jelentős negatív hatással lehet a gazdasági növekedési kilátásokra a következő hónapokban.
Az ukrajnai háború eltérő hatást gyakorol a vizsgált 23 országra. Az uniós országok gazdaságai viszonylag ellenállóak, és a magas infláció, az energiaválság, az ellátási lánc problémái, valamint az ipari aktivitás csökkenő dinamikája ellenére is az idén várhatóan átlagosan 3,3 százalék GDP-növekedést érnek el. Ez azonban részben a koronavírus-járvány utáni fellendülésnek is köszönhető, melynek hatása az év második felében már gyengülni fog a WIIW prognózisa szerint.
Ukrajnában, Oroszországban, Fehéroroszországban és a Moldovai Köztársaságban viszont csökken a gazdasági teljesítmény, Ukrajnában a visszaesés különösen súlyos, 38 százalékos lesz. Oroszországban a WIIW szakemberei 7 százalékos GDP-csökkenésre számítanak, szemben a tavaszi előrejelzésükben tett mínusz 9 százalékkal.
„Az orosz központi bank nagyon okosan cselekedett, és az árfolyamot gyakorlatilag az olajárhoz kötötte” – mondta Holzner. Az olajár annyira megemelkedett, hogy Oroszország exportja nominálisan is nőtt. Az olajárakban azonban mindig nagy ingadozások vannak, amelyek most a rubel árfolyamán is tükröződnek.
Az Oroszország elleni szankciók középtávon fogják majd megmutatni a hatásukat, de az orosz ipar máris nagy károkat szenvedett – írja a WIIW elemzése. A nyugati technológiát, például a repülőgép-alkatrészeket sem lehet könnyen helyettesíteni. Holzner ezért úgy véli, hogy „az orosz gazdaság számára közép- és hosszú távon is nagyon fájdalmas fejlemény lesz”.
Az a tény, hogy Oroszország még nem zárta el teljesen a gázcsapot, és „engedi” Európának, hogy a nyár folyamán feltöltse a tárolóit, azt jelzi Holzner számára, hogy Oroszországnak nem áll érdekében teljesen leállítani a gázszállításokat, az azonban nincs kizárva.
Ukrajnában mostanra a háború előtti GDP 60 százalékának megfelelő kárt okozott az épületekben és az infrastruktúrában a háború. Bár a gazdaság mostanra alkalmazkodni látszik az új feltételekhez, a kapacitáskihasználtság még mindig 40 százalékkal alacsonyabb, mint a háború előtt volt. A nyugati befektetések azonban növelhetik a termelékenységet. A WIIW az informatikát és a mezőgazdaságot tekinti a befektetők számára legvonzóbb ukrán gazdasági ágazatoknak.
Az EU-csatlakozás lehetősége az ukrajnai reformok igazodási pontjaként szolgálhat, és ösztönözheti a korrupcióellenes intézkedéseket az országban. Ukrajna azonban valószínűleg ezzel együtt is évtizedekre van attól, hogy teljes jogú EU-taggá válhasson – mondta.
A WIIW porgnózisa szerint a magyar GDP az idén 3,1 százalékkal növekszik, jövőre 1,5 százalékkal, 2024-ben 2,7 százalékkal. Az infláció az idén 11,0 százalékos, jövőre 6,0 százalékos, a következő évben 4,0 százalékos lehet. A munkanélküliségi ráta az idén és az utána következő két évben is 3,6 százalékos lesz. A GDP-arányos költségvetési hiány az idei mínusz 5,5 százalékról jövőre mínusz 4,3 százalékra, 2024-ben pedig mínusz 3,7 százalékra mérséklődik.

ORFK: 10 760-an érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 6292 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4468-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

Vonattal 117 ember – köztük 40 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kiterjedt légvédelmet akarnak az ukránok

Az ukrán állam egyik legnagyobb feladata, hogy kiépítsen egy mindenki számára alapvető biztonságot nyújtó légvédelmi rendszert, még ebben az évben – mondta éjszakai videójban az ukrán elnök. Zelenszkij emlékeztetett, hogy ehhez elengedhetetlen a partnerországok támogatása.

Szinte egész Ukrajnában légiriadók voltak

„Szerdára virradó éjjel országunk szinte teljes területére légiriadót hirdettek. Ezt megelőzően a fővárosban és egyes régiókban már egy ideje nem volt légiriadó, sőt egyesek különösen aggódtak a szokatlan csend miatt. Nem szabad logikát keresni a támadók cselekedeteiben. Az orosz hadsereg nem tart szünetet. Egyetlen feladata van – emberek életét kioltani, embereket megfélemlíteni” – mondta éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arról számolt be, hogy a légi támadások ezúttal a Hmelnickij régióban történtek, de találat érte a Szumi régiót, Mikolajivot és Dnyipropetrovszkot is.

350 ezer polgár evakuálását sürgeti az ukrán kormányzó

A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kijrilenko kedden újságíróknak azt mondta: a polgárokat evakuálni kell a régióból, hogy az ukrán hadsereg jobban meg tudja védeni a városokat.

Ha egyszer nem kell figyelni a civilekre, jobban tudunk majd az ellenségre koncentrálni és a fő feladatainkat elvégezni – mondta Kijrilenko.

A kormányzó elmondta, hogy a donyecki régióban jelenleg 350 ezer polgár tartózkodik – írj az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.

Kedd este sem álltak le a rakétacsapásokkal az oroszok

Szerhij Hamalij, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye katonai adminisztrációjának vezetője arról számolt be, hogy július 5-én este három rakéta landolt Hmelnickij város területén – írja a The Kyiv Independent.

Orosz előrenyomulásról írnak az ukránok

Az orosz csapatok igyekeznek előrenyomulni a Bahmut–Liszicsanszk úton, eközben a Liszicsanszk melletti Bilohorivka települést is igyekeznek elfoglalni.

Rakétákkal lőtték az oroszok Mikolajiv egyik peremvárosát

Az Ukrajnát támadó orosz erők hat rakétát lőttek ki kedden a dél-ukrajnai megyeszékhely, Mikolajiv melletti Bastanka városra, a megyeközpontot ágyúzták, aminek következtében lakóházak rongálódtak meg – közölte Hanna Zamazjejeva, a megyei tanács elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő beszámolója szerint a hat orosz rakétából hármat az ukrán légvédelem semlegesített. Eközben az orosz erők Mikolajiv városra ágyútüzet nyitottak, több épületben, köztük lakóházakban okozva károkat. A tanácselnök hozzátette, hogy áldozatokról eddig nem értesült.

Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű város, Szlovjanszk irányába, Dolina településnél az ukrán katonák visszaverték az orosz erők ostromműveletét, és visszavonulásra kényszerítették őket – írja az MTI.

A harcok folytatódnak Kramatorszk közelében, miközben a tüzérségi ágyúzás a teljes frontvonalon folytatódik Avdiivka, Kurahiv és Zaporizzsja irányában – írja a The Kyiv Independent.

Johnson: Nagy-Britannia tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának

Nagy-Britannia néhány héten belül tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának – tájékoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt keddi telefonbeszélgetésük alkalmával – számolt be róla a Jevropejszka Pravda hírportál.

„Zelenszkij elnök a jelenlegi ukrajnai helyzetről és Oroszország legutóbbi lépéséről beszélt, a miniszterelnök pedig a brit haditechnikai eszközök újabb, köztük tíz önjáró löveg és lőszerek szállításáról tájékoztatott, amelyek a következő napokban, hetekben érkeznek meg Ukrajnába” – idézett a hírportál Johnson hivatalának közleményéből. Hozzáfűzte, hogy London a közleményben nem tért ki arra, hogy milyen típusú tüzérségi rendszerek szállításáról van szó.
Johnson azt is hangsúlyozta, hogy a világ támogatja Ukrajnát, és az ukrán fegyveres erők képesek visszafoglalni az orosz erők által megszállt területeket. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái között szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése.
Ez utóbbival kapcsolatban a brit miniszterelnök azt mondta, hogy országa felkérte a Műsorszolgáltatók Európai Szövetségét (EBU), hogy „fontolja meg Ukrajna javaslatait erre az eseményre”. Korábban ukrán híradások beszámoltak arról, hogy noha ukrán együttes nyerte meg az idei versenyt, a háború elhúzódása miatt az EBU a második helyezettnek, azaz Nagy-Britanniának ajánlja fel a jövő évi dalfesztivál megrendezését.
Közben Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldőn arról számolt be, hogy az orosz erők kedden is ágyúzták a régió közigazgatási határa mentén lévő területet. A hatóságok negyven robbanásról számoltak be, az orosz erők minden bizonnyal rakéta-sorozatvetőkkel és tüzérségi rendszerekkel vették tűz alá a téréséget. A kormányzó szavai szerint áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés.
Vadim Ljax, a stratégiai jelentűségű, Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon úgyszintén arról adott hírt, hogy az orosz erők masszív tűz alá vették a várost. A helyi piac is az ágyúzás zónájába esett. Legalább egy halálesetet jelentettek – közölte a városvezető.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól. Zaluzsnij emellett felszólította az embereket, hogy akiket még nem vettek katonai nyilvántartásba, ezt haladéktalanul rendezzék. Biztosított egyúttal afelől, hogy a katonai vezetés a közeli napokban nem akarja korlátozni az állampolgárok szabad mozgását.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán különleges műveleti erők honlapján megjelent közleményre hivatkozva arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben az ukrán alkalmazottak többsége nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, ezért a Roszenergoatom orosz vállalat dolgozóit szállítják oda. Hírszerzési információk szerint ezen még az sem segített, hogy fizetésemelést és ingyenes nyaralást kínáltak fel nekik az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.
Közben az ukrán hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Krím-félszigetet az Oroszország területével összekötő híd védelmét megerősítették az orosz erők, tartva az ukrán hadsereg esetleges támadásától.

Az orosz parlament a hadsereg támogatására kötelezné a gazdasági szereplőket

Az orosz parlament alsóháza kedden első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely arra kötelezné az orosz gazdaság résztvevőit, hogy tevékenységükben vegyék jobban figyelembe az orosz hadsereg igényeit.

Ez egyebek között azt jelentené, hogy egyes iparágak kötelesek lennének alkatrészekkel és felszereléssel ellátni az orosz hadsereget, továbbá a dolgozókat éjszaka, hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon is munkára kötelezhetnék, valamint visszavonhatnák a már jóváhagyott szabadságaikat.

Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes szerint a törvényjavaslatra egyebek között azért van szükség, mert a nyugati büntetőintézkedések miatt megnövekedett az Oroszországra nehezedő nyomás, ráadásul bővültek az Ukrajnát segítő nyugati fegyverszállítások – írja az MTI.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint egyre inkább biztonsági kockázattá válik a zaporizzsjai erőmű megszállása

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint egyre inkább biztonsági kockázattá válik a zaporizzsjai atomerőmű folyamatos orosz megszállása. Az atomerőmű ukrán alkalmazottai rendkívüli stressznek és nehéz munkakörülményeknek vannak kitéve.

„Ha ez így folytatódik, akkor minden nappal nő a balesetek vagy a biztonsági rések kockázata” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a canberrai egyetemen tartott előadásában. A dél-ukrajnai zaporizzsjai erőmű nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa legnagyobb atomerőműve. A létesítmény körülbelül négy hónapja az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll.

A megszállás óta többször megszakadt a bécsi székhelyű NAÜ és az atomerőmű közötti adatkapcsolat, amely a nukleáris anyagok megfigyelésére szolgál. Grossi ezért ismét azt kérte, hogy az oroszok engedjék a NAÜ szakértőit az erőműhöz – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitungra hivatkozva a Telex.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine