quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Térség

Hűha: ijesztő, ámde veszélytelen „szelíd óriás” bukkant fel a Csorvási löszgyepen!

2022. július 05.

Egyetlen, magányos óriás tőrösdarazsat figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy óriás tőrösdarazsat figyeltek meg a napokban a Csorvási löszgyepen. Ez a védett rovar külsőre ijesztőnek tűnhet ugyan, de nem agresszív, teljesen veszélytelen – írta a nemzeti park.

A zömök testfelépítésű óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb hártyásszárnyú rovarfaja. A nőstény példányok akár az 5 cm-t is elérhetik. Melegkedvelő, mediterrán elterjedésű fajról van szó, amely az éghajlat-változással összefüggésben, hazánkban is egyre gyakoribb. Alapszíne fekete, s a potrohán négy nagy, sárga folt van. Az óriás tőrösdarázs a szintén nagyméretű lódarázstól eltérően nem családokban él, hanem magányos életmódot folytat. Csupán a párzási időszakban lehet látni több példányt egyszerre, ilyenkor a hímek tömegesen keresik a nőstényeket.

A hímek repülési ideje csupán néhány hétig tart, a nőstények viszont egészen szeptemberig élnek, keresik a peték elhelyezésére alkalmas, lemezescsápú bogárfélék lárváit. Elsődleges gazdaállatuk az orrszarvúbogár és a különféle cserebogárfajok, valamint a szarvasbogár. Ezek a gazdabogarak elsősorban korhadó fák törzsében helyezik el lárváikat. A nőstény óriás tőrösdarazsak ásótüskés lábaikkal utat kaparnak maguknak az elrejtett lárvákhoz. Nem ölik meg, csak megbénítják a lárvákat és rájuk teszik a petéiket. Amikor aztán az óriás tőrösdarazsak lárvái kikelnek, először kívülről kezdik el fogyasztani a gazdabogarak lárváit, majd belefúrják magukat és belülről is elfogyasztják azokat. Odabent egy gubót szőnek maguk köré, így telelnek át, majd tavasszal előbújnak. Az imágók, azaz a gubóból előbújó, kifejlett darazsak a dús virágzatú, bő nektárú növényeket keresik, azokon táplálkoznak. Fontos megjegyezni, hogy ily módon hasznos beporzó rovaroknak is bizonyulnak.

A KMNP Igazgatóság munkatársai a Csorvási löszgyepen csupán egyetlen, magányos példányt figyeltek meg. Óriás tőrösdarazsak azonban a városi parkokban, nagyobb kertekben is előfordulhatnak. Sokan félnek tőlük, mert nagy termetűek, ráadásul fullánkjuk is van, de egyáltalán nem agresszívak, inkább „szelíd óriások”, teljesen ártalmatlanok – tájékoztattak.

Korábban egyébként a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is közölte, májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. Ők is kiemelték, ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is!

Illusztráció: Pixabay.com