Az orosz-ukrán háború 132. napja – FRISSÜL

Immár százharminckettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Helyhatóság: az oroszok ismét rakétákat lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv egyik peremvárosára

Az Ukrajnát támadó orosz erők hat rakétát lőttek ki kedden a dél-ukrajnai megyeszékhely, Mikolajiv melletti Bastanka városra, a megyeközpontot ágyúzták, aminek következtében lakóházak rongálódtak meg – közölte Hanna Zamazjejeva, a megyei tanács elnöke a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A tisztségviselő beszámolója szerint a hat orosz rakétából hármat az ukrán légvédelem semlegesített. Eközben az orosz erők Mikolajiv városra ágyútüzet nyitottak, több épületben, köztük lakóházakban okozva károkat. A tanácselnök hozzátette, hogy áldozatokról eddig nem értesült.
Az ukrán vezérkar kedd reggeli helyzetjelentésében arról tájékoztatott, hogy a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű város, Szlovjanszk irányába, Dolina településnél az ukrán katonák visszaverték az orosz erők ostromműveletét, és visszavonulásra kényszerítették őket.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb elemzéséből idézett, amelyben az amerikai szakértők úgy vélik, hogy az orosz csapatok a Donyec-medencében Bahmut és Sziverszk elleni támadásra készülnek, de a Liszicsanszkért vívott csaták után nem valószínű, hogy sikeresek lesznek.
Rámutattak: Vlagyimir Putyin orosz elnök Liszicsanszk elfoglalásakor már a teljes luhanszki régió megszállását ünnepelte, és úgy tűnik, parancsot adott az orosz hadseregnek, hogy tartsanak szünetet. Az intézet által elemzett adatok szerint az ukrán fegyveres erők viszont egyre gyakrabban támadják az orosz katonai infrastruktúrát közvetett tűzzel és az Egyesült Államok által biztosított HIMARS rakéta-sorozatvetőkkel a megszállt területek mélyén.
Az ukrán erők hétfőn orosz lőszerraktárakra mértek csapást a harkivi régióban – a frontvonal közelében – és a donyecki Sznyizsnében, – ami körülbelül 75 kilométerre van a frontvonaltól -, múlt vasárnap pedig eltalálták a négy melitopoli orosz támaszpont egyikét – emlékeztettek az elemzők.
A megszállt Donyeck városban felrobbant egy orosz lőszerraktár – közölte az Ukrajinszka Pravda egy helyi Telegram-csatornára hivatkozva. A közzétett videófelvételen füstfelhők láthatók, és hallani is lehet, hogyan robbannak fel a lövedékek. A donyecki forrás szerint két ember életét vesztette, ketten sebesüléseket szenvedtek. A város egy másik kerületében pedig a becsapódó lövedékek megrongáltak egy hidat.
A Kijev melletti Brovari térségében július 5-6-án katonai parancsnoki és törzsgyakorlatokat tartanak az ukrán fegyveres erők – közölte a város polgármestere. Figyelmeztette a lakosságot, hogy haditechnikai eszközök mozgatása várható a térségben, emellett szigorítják az ellenőrzéseket az utakon lévő ellenőrzőpontokon és egyéb biztonsági intézkedéseket is bevezetnek.
A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy két ismeretlen orosz katona maradványaira bukkantak a harkivi metró egyik megállójánál. Azt, hogy orosz katonák, az egyenruhájuk alapján állapították meg a hatósóságok. Egy ott szolgáló ukrán katona – akit a hírportál csak keresztnevén Antonként nevezett meg – azt mondta, hogy az oroszok a háború legelején, február 24-25. körül estek el a városért vívott harcokban, és ukrán katonák temették el őket. Most DNS-vizsgálatot végeznek a hatóságok személyazonosságuk kiderítésére, majd a holttesteket cserére felkínálják az orosz hatóságoknak.

Kormányszóvivő: a béke az egyetlen megoldás

A kormányszóvivő azt hangsúlyozta az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hogy „békét akarunk, a béke az egyetlen megoldás”.

Szentkirályi Alexandra a Facebook-oldalára feltöltött videóhoz fűzött bejegyzésében azt írta: Adrianna és Timur az orosz-ukrán háború elől menekülve édesanyjukkal érkeztek Magyarországra. Nehéz, szinte elképzelhetetlen útjuk volt idáig, „néha puskaropogással és ágyúszóval kísérve”. „A békére, a biztonságos visszatérés lehetőségére várnak. A két édesanya az eltelt idő alatt az egyik szombathelyi gyárban helyezkedett el, míg a gyerekek a helyi iskolába jártak – fűzte hozzá.
Szentkirályi Alexandra megfogalmazása szerint Adrianna és Timur sok mindenen mentek keresztül, ezért is volt nagy öröm és megható érzés látni azt a néhány felhőtlen pillanatot, amelyet a Magyarországon folyó FINA vizes világbajnokságon tudtak nekik szerezni. Nemcsak nézőként, de saját nemzetük szurkolóiként követték végig a szinkronúszó csapatok számait, és ők is részt vettek az éremátadásban, az aranyat ráadásul az ukrán együttes nyerte el – jelezte a kormányszóvivő.
Az orosz-ukrán háború kitörése miatt milliók kényszerültek elhagyni hazájukat, otthonaikat. Sok százezer család szakadt szét: az apák a frontra harcolni, míg feleségeik, gyermekeik, idős emberek az idegenbe biztonságot keresni indultak – fejtette ki Szentkirályi Alexandra, hozzátéve: a többi között Magyarországra is, ahova eddig több mint 800 ezer menekült érkezett hosszabb, rövidebb időt itt töltve.
Ők nem csak biztonságra leltek, hanem „biztosítottunk, biztosítunk is mindent, ami a mindennapokhoz szükséges: szállást, ellátást, ha kell, orvosi ellátást, a gyerekeknek óvodát és iskolát, a felnőtteknek munkát” – írta, hangsúlyozva „nem lehet más válaszunk a mostani helyzetre, mint hogy békét akarunk; a béke az egyetlen megoldás”.

Oroszország két humanitárius folyosót nyitott a Fekete- és az Azovi-tengeren

Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter azt mondta, a humanitárius folyosók célja a gabonaexport megkönnyítése.

Mint mondta, egy sor intézkedést tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás biztonságát a két tenger vizein. Azt is mondta, a mariupoli kikötő vizein az aknaveszély teljesen megszűnt.

Oroszország többször is kijelentette, hogy nem akadályozza Ukrajna gabonaexportját, a kijevi hatóságoknak mindössze aknamentesíteniük kell a vizeiket, ami egyben az orosz hadihajóknak is akadálytalanabb hozzáférést biztosítana Ukrajna déli partjaihoz – írja a Guardian.

Stoltenberg: minél előbb ratifikálni kell Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden kijelentette: arra számít, hogy a szövetséges tagállamok minél előbb ratifikálják Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz.

Svédország és Finnország kedden írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, miután a szövetséges tagállamok nagykövetei Brüsszelben jóváhagyták a múlt heti madridi NATO-csúcstalálkozó döntését a két ország belépéséről. A NATO részéről a tagországok nagykövetei látták el kézjegyükkel a jegyzőkönyveket.
A főtitkár az aláírást követő sajtótájékoztatón köszönetet mondott Finnországnak, Törökországnak és Svédországnak építő jellegű hozzáállásukért. „A madridi csúcstalálkozón aláírt háromoldalú megállapodás lehetővé tette, hogy eljöjjön ez a mai nap. Mindhárom fél keményen dolgozik a megállapodás végrehajtásán, különösen a terrorizmus elleni küzdelem területén” – jelentette ki.
A madridi csúcson Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívta a figyelmet, hogy a török törvényhozás csak akkor hagyja jóvá Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, ha a két ország teljesíti a háromoldalú megállapodásban vállaltakat, és eleget tesz Törökország kéréseinek a fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatban, továbbá együttműködik Ankarával a terroristagyanús személyek kiadatásában.
Ann Linde svéd és Pekka Haavisto finn külügyminiszter a keddi sajtótájékoztatón köszönetét fejezte ki, hogy csatlakozásukhoz „erős támogatást” kaptak a NATO-tagországoktól. „Meggyőződésünk, hogy a tagságunk megerősíti a NATO-t és hozzájárul az euroatlanti térség stabilitásához, országunk mindet megtesz, hogy felszámolja a terrorizmus minden formáját” – jelentette ki Ann Linde. A finn külügyminiszter hozzátette: reméli, hogy a tagországok a lehető leggyorsabban jóváhagyják a csatlakozási jegyzőkönyveket.

Ukrán politikus: ez volt az oroszok utolsó győzelme, erősebb védelem és ellentámadás vár rájuk

A Luhanszki terület elfoglalása jelenti az utolsó győzelmet Oroszország számára a háborúban – ezt mondta Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó egy online videóban a The Guardian szerint.

A politikus kiemelte, hogy Oroszországnak április 4-étől július 4-ig bezárólag három hónapig kellett küzdenie azért, hogy közepes méretű városokat (Szeverodonyeck, Liszicsanszk) foglaljon el Luhanszkban, és így is csak nagy veszteségek árán sikerült meghódítani a területeket.

Aresztovics szerint az ukrán erők felkészültek a Donyecki terület védelmére, megerősített állások mögött várják a támadást. Mindeközben a dél-ukrajnai területeken (Herszon, Zaporizzsja) az ukrán hadsereg ellentámadásra készül, és ha ez sikerrel jár, akkor Oroszország oda csak nehezen tudja átmozgatni majd a csapatait – mondta a tanácsadó.

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó szintén arról beszélt, hogy Donyeckben az ukránok erősebb védelem mögött várják az oroszokat, és ezeket azért tudták megépíteni, mert Luhanszkban sikerült hosszú ideig feltartóztatniuk az oroszokat – jelenti az Index.

Dmitro Kuleba: Oroszország halált, válságot és hazugságot exportál a világba

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sürgette a nemzetközi közösséget, hogy csökkentsék az orosz hozzáférést a tengeri szállításhoz.

Oroszország exportorientált gazdasága nagymértékben támaszkodik a külföldi flották által biztosított tengeri szállításra. Sürgetem a partnereket, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a szolgáltatásaikhoz, hogy kimerítsék Putyin hadigépezetét. Végül is amit Oroszország ma valójában exportál a világba, az a halál, a válság és a hazugság – fogalmazott az ukrán külügyminiszter Twitter-csatornáján.

Görög miniszterelnök: az ukrajnai háború fordulópont Európa történelmében

Az ukrajnai háború nem pusztán egy esemény, hanem fordulópont Európa történelmében, mindent meg kell tenni, hogy hasonló konfliktus soha többé ne fordulhasson elő – jelentette ki Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.

Kiriákosz Micotákisz, az EP Ez Európa című vitasorozata keretében elmondott beszédében hangsúlyozta, Európa soha nem látott változásokat tapasztal világszerte, köztük az Oroszország indította háborút Ukrajna ellen, a háború következtében kialakult gazdasági válságot, az élelmiszerhiányt és mindezeknek a társadalmakra gyakorolt hatásait.
„El kell kerülni a káoszt. Mi a béke, a nemzetközi világrend, a civilizáció és a demokrácia oldalán állunk. Ezért fellépünk azokkal szemben, akik határokat lépnek át és jogokat sértenek. Elutasítjuk a hatalomelvű fellépéseket” – fogalmazott.
Az országok közötti nézeteltéréseket a nemzetközi joggal és nem agresszivitással kell megoldani – mondta a görög miniszterelnök, majd úgy fogalmazott: „a fenyegetések előtt bezárjuk az ajtókat, ugyanakkor ablakot nyitunk a békés kapcsolatoknak”.
Micotákisz kiemelte: a válságok megmutatták, hogy a kilábalás egyetlen ország számára nehéz feladat, de a közös megoldások eredményre vezetnek. Az önálló próbálkozások megakadályozzák a közös megoldást. Mivel a nemzeti kihívások gyakran európai kihívások is, nem lehet „nemzeti egoizmus” szerint cselekedni – jelentette ki.
Szavai szerint Európa védelmi politikájának átalakítására van szükség, ahogy a migráció tekintetében is közös megoldásokra, új intézkedésekre. Közölte: Görögország védelmezte Európát, amikor az unió keleti határán több ezer migráns inváziója fenyegetett Törökország felől. A migrációs helyzet nem oldódott meg – figyelmeztetett. Mai napig látható, hogy milyen szintű kihívásokkal kell szembenéznie Európának például Spanyolországban, ahogy folyamatos kihívást jelent a migránscsempészek nem szűnő tevékenységének felszámolása is – mondta.
Kijelentette: közös munkára, együttes megoldásokra van szükség. Meg kell erősíteni a demokráciákat, hogy a demagógiával, az álhírekkel, a félretájékoztatással szemben Európa fel tudjon lépni.
„Európa keményen megküzdött a szabadságáért. Kötelességünk megvédeni azt a jólétet és szabadságot, amelyekért az előző generációk megküzdöttek. Erősíteni kell az európai identitást” – fogalmazott.
Végezetül hangsúlyozta: a jelenlegi körülmények között a stabil államok az igazán erős államok. A folyamatosan változó világban az erős és önálló Európai Unió tudja egyesíteni az állampolgárokat, illetve egy ilyen EU lehet a világban a fejlődés motorja – tette hozzá beszédében a görög miniszterelnök.

Magyarországon és az EU-ban is nőtt a betárolt földgázmennyiség

Az Európai Unióban a betárolt gáz mennyisége 10 százalékponttal volt magasabb májusban, mint egy éve, Magyarországon pedig 48 százalékkal nőtt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden, a májusi földgázpiaci riportja alapján.

A közlemény szerint a háború kitörése óta május volt az első hónap, amikor az európai piacokra érkező összes import csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A megelőző hónapokban a magasabb LNG és norvég szállítások pótolni tudták a kieső orosz behozatalt, májusban viszont 5 százalékkal csökkent az elérhető összes forrás nagysága.
Az orosz import csökkenéséhez hozzájárult, hogy a lengyel, bolgár és finn szállítás leállt a rubelben történő fizetés megtagadása miatt, valamint Ukrajnában kiesett a Szohranovka tranzitútvonal, ami együttesen 220 terawattóra (TWh) csökkenést hozott az Európába szállított volumenekben. A hónap utolsó napján bejelentették, hogy június 1-től a holland és dán szállítást is korlátozzák, összesen évi 80 TWh volumenben.
A MEKH kiemelte: átmenetileg mérséklődött a globális gázpiaci versengés, ugyanis jó ütemben haladtak az európai tárolófeltöltési programok és telítődtek az európai LNG terminálok kapacitásai, továbbá kismértékű volt a kínai LNG-kereslet.
Ezek a hatások megjelentek a spot és a rövidebb távú határidős termékek árában is. Ugyanakkor a jövő évi termék ára tovább emelkedett, mivel a piaci szereplők legkorábban 2024-25-re várják, hogy az orosz földgáz helyettesítésére rendelkezésre álló pótlólagos források – LNG-cseppfolyósító és -fogadó infrastruktúra-fejlesztések -, valamint az uniós keresletcsökkentő intézkedések már érdemben hozzá tudnak járulni a piaci szűkösség mérsékléséhez.
Az európai kereslet visszaesése miatt volt az EU-ban magasabb a májusban betárolt gáz mennyisége, mint egy éve, a források csökkenése ellenére is – jelezte közleményében a hivatal.
Magyarországon szintén jelentősen alacsonyabb volt a fogyasztás: a felhasználás 32 százalékkal csökkent, a magasabb hőmérséklet hatásától megtisztítva is 15 százalékos volt a kereslet visszaesése. A hazai piacra érkező nettó import 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, így sikerült májusban 48 százalékkal többet betárolni, mint az előző év azonos hónapjában – közölte a MEKH.
Hozzátették azt is: a régió tárolóiban májusban Ausztriát és Romániát kivéve alacsonyabb volt a havi záró készletszint, mint a megelőző év azonos időszakában.

Amerika agytröszt: Putyin stratégiai szünetet rendelhetett el

Miután gratulált csapatainak a Luhanszki régió elfoglalásához, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a közelmúlt akcióiban részt vevőknek „maximális pihenésre van szükségük, hogy visszaállítsák a teljes harci készültségüket”.

Putyin nyilvánosan tett megjegyzésének az volt a célja, hogy mutassa a csapata iránt tanúsított aggodalmát, különösen az orosz katonákkal szembeni bánásmód következtében időről időre felvetődő panaszok miatt. Valószínűleg igaza is volt, a Szeverodonyecken és Liszicsanszkon áttört orosz csapatoknak valószínűleg jelentős pihenőidőre van szükségük, hogy rendezzék soraikat, mielőtt újra egy nagyszabású offenzívába kezdenek – közölte az ISW amerika háborús kutatóközpont.

„Az nem világos azonban, hogy az orosz erők vállalják-e a megfelelően hosszú stratégiai szünet kockázatát, hogy kimerült katonáik visszanyerhessék az erejüket” – tették hozzá.

Már csak 7-10 kilométerre vannak a következő nagyvárostól az oroszok

Az orosz katonák körülbelül 7-10 kilométerre megközelítették Szlovjanszk városát – közölte hétfő este Vadim Ljah, a város polgármestere. Most nagyon fontos, hogy mielőbb evakuáljunk ahány embert csak lehet. A tegnapi nap eseményei jelzésértékűek, egyre többen hagyják el a várost – mondta, utalva arra, hogy a város ellen vasárnap már egy súlyos tüzérségi csapást hajtottak végre az oroszok.

Ukrán kormányzó: Hét rakétával támadtak az oroszok a dnyipropetrovszki területen az éjszaka folyamán

Valentin Reznyicsenko az ukrajnai dnyipropetrovszki terület kormányzójának közlése szerint az orosz egységek hét rakétát lőttek ki a térségre az éjszaka folyamán – adta hírül a The Kyiv Independent Twitter oldala.

Moszkva Ukrajna annektálástól a kvázi köztársaságok létrehozásáig több forgatókönyvön is dolgozik?

Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés főnöke az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy információik szerint Moszkva nem fog megállni az egész Donyec-medence bekebelezésével, hanem Ukrajna teljes megsemmisítését tervezi.

A nemzetközi partnerek titkosszolgálatainak információival kapcsolatban Budanov megjegyezte, hogy az ukrán hírszerzés a saját információira támaszkodik. Szavai szerint ezek alapján levonták a következtetést, hogy Oroszország az ukrán államiság teljes lerombolását tűzte ki célul maga elé.

Szavai szerint az orosz invázió kezdetére és alakulására vonatkozó jelzései eddig valóra váltak az ukrán hírszerzésnek. Arra válaszul, hogy talán Oroszország beéri a Donyec-medence elfoglalásával, és hajlandó lesz békét kötni, Budanov értésre adta: Ukrajna “nem kereskedik területekkel”.

Budanov kifejtette, hogy információik alapján Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik az általa megszállt ukrán területekkel kapcsolatosan az annektálástól a “kvázi köztársaságok” létrehozásáig. Rámutatott arra, hogy Oroszország “népszavazásokat” készít elő szeptember 11-re az újonnan megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken. Az események alakulásának egyetlen forgatókönyvét azonban az ukrán katonai hírszerzés szerint még nem határozták meg, de valamilyen formában Oroszország magához kívánja csatolni ezeket a területeket – vélekedett Budanov.

ORFK: 10 414-en érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5511 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4903-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 323 ember – köztük 119 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kijevi vezérkar: az ukrán erők visszaverték az oroszok támadásait Donyeck megyében

Az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok támadásait a Donyec-medencében, Bahmut és Kramatorszk irányában – számolt be róla a kijevi vezérkar hétfő délutáni harctéri helyzetjelentésében.

Kramatorszk irányában az orosz erők harckocsikból és ágyúkból lőtték Belohirivka és Berhnyokamjanszkij településeket, Tetyjanyivka falu környékére pedig légicsapást mértek. Belohorivka faluban az ukrán katonák sikeresen visszaverték a rohamműveleteket, az orosz csapatok visszavonultak. Bahmut irányában is több települést ágyúztak az orosz erők, továbbá légitámadást hajtottak végre Bersina településnél. Az ukrán erők visszavonulásra kényszerítették az orosz katonákat, miután offenzívát indítottak a vuhlehirszki hőerőmű felé – írta jelentésében a vezérkar. Hozzátette, hogy a nap folyamán az oroszok ismét lőtték Harkiv megyeszékhelyet, valamint a tőle keletre, északkeletre és északra fekvő településeket. A régóban Petrivki településénél is légicsapásokat hajtott végre az orosz hadsereg, az ukrán erők ugyanakkor visszaverték rohamukat Szosznyivkánál.
Az oroszok által elfoglalt déli Herszon megye megszálló hatóságai bejelentették, hogy saját kormányt alakítottak, amelynek élére Szergej Jeliszejevet, a kalinyingrádi régió miniszterelnök-helyettesét, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt munkatársát nevezték ki – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál a Kommerszant című orosz lapra hivatkozva. A kormányfői poszton kívül még két tisztségre neveztek ki volt oroszországi tisztségviselőket. Az ukrán hírportál hozzáfűzte, hogy hírszerzési értesülések szerint Oroszország népszavazást készül tartani szeptemberben az általa megszállt Herszon megyében, hogy így legitimálja ellenőrzését a terület fölött.
Közben Ukrajna a svájci Luganóban bemutatta a háború utáni újjáépítési tervét, amelyben több mint 750 milliárd dolláros költséggel számolnak, és amely 850 projektet fog tartalmazni. Az Ukrajinszka Pravda szerint a terv tíz évre – 2023-tól 2032-ig – készült, és két hullámban valósul meg. Az első 2023-2025 között fog tartani, amelyben a tervek szerint a projektek többségét, 580-at megvalósítanak. Ez több mint 350 milliárd dollárba fog kerülni.
A második hullám kevesebb projektet tartalmaz majd, de több finanszírozást igényel, több mint 400 milliárd dollárt. A terv ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ukrán gazdaságnak tíz éven belül évi hét százalékkal kell növekednie.
Az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián videókapcsolás útján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki közölte, hogy Ukrajna az újjáépítési tervét minden előterjesztett kezdeményezés közös platformjaként kínálja fel. „Hálás vagyok az Európai Bizottságnak azért a kezdeményezésért, hogy létrehoznának egy különleges európai platformot Ukrajna helyreállítására. Minden kezdeményezésnek, tervnek, ambíciónak egyetlen rendszerben kell lennie. Ezért Ukrajna saját nemzeti újjáépítési tervet javasol, amely alapján az egyes kezdeményezéseket meg lehet majd valósítani” – fejtette ki az államfő. Zelenszkij megnevezte a helyreállítás kulcsfontosságú alapelveit, amelyek között szerepel a biztonság, a technológiai hatékonyság, a környezetvédelmi előírások betartása, a zöld technológiák alkalmazása, a kisebb közösségek érdekeire való összpontosítás, a maximális átláthatóság, továbbá új munkahelyek és új iparágak létrehozása Ukrajnában.

Honvédelmi miniszter: a kormány elsődleges célja a biztonság garantálása

Az orosz-ukrán háború nyomán a kormány elsődleges céljává vált a biztonság garantálása – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Mathias Corvinus Collegiumban megtartott előadásán, hétfőn Budapesten.

Ugyan a kormány világossá tette, hogy ez nem a mi háborúnk és Magyarország nem fog idegen érdekekért vérezni, de a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, amit elősegít, hogy sok évszázad óta most először képes Magyarország arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson – tette hozzá a politikus.
Úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtése mellett és ellenzi a háború további eszkalációját.
Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében – tette hozzá.
A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, a többi között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal – sorolta.
Ezzel párhuzamosan 2023-ban már a GDP 2 százalékát fordítja az ország a haderő fejlesztésére, a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére költjük, ami kiemelkedő arány – hangsúlyozta.
Példaként említette új légvédelmi rendszerek, kézifegyverek, páncélozott harcjárművek, harckocsik, merevszárnyú repülőgépek és helikopterek beszerzését.
Hozzátette, hogy a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő eszközt jelenthet Magyarország számára.
Ugyanakkor a haderőfejlesztés legfőbb akadálya a katonahiány, ezért szükséges, hogy a magyar fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét – mondta.
A honvédelmi miniszter a madridi NATO csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legnagyobb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is. Továbbá döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.
Magyarország azzal nem értett egyet, hogy Kínát, Oroszországhoz hasonló szintű potenciális veszélyforrásként jelöljék meg – ismertette.
Az orosz-ukrán háborút elemezve közölte: ugyan Oroszország villámháborús stratégiája összeomlott, ám az utóbbi időben a kelet-ukrajnai területeken jelentős sikereket értek el a stratégiaváltás, a nehéztűzérség folyamatos bevetése nyomán.
Vagyis stratégiai céljuk eléréséhez közelebb állnak most, mint a háború kezdete óta bármikor – vélekedett.
Számításai szerint az orosz oldalon 15-25 ezer katona, az ukrán oldalon pedig 35 ezer katona esett el, ám az ukránok az alacsonyabb népességszámból következően nehezebben tudják pótolni az élő erőt. Ezt pedig nem ellensúlyozza a Nyugatról érkező haditechnika sem.
Vagyis egyre nehezebb a helyzete Ukrajnának – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Scholz: történelmi kihívás előtt áll Németország a drágulás miatt

Történelmi kihívás elé állította Németországot Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a koronavírus-világjárvány miatt elindult drágulás, és ezt a kihívást csak összefogással lehet legyűrni – jelentette ki Olaf Scholz kancellár hétfőn Berlinben a rekordmértékű infláció kezeléséről a legnagyobb munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek vezetőivel folytatott megbeszélése után.

A kancellár hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja „mindent megváltoztatott”, a világjárvány hatására szétzilálódott termelési láncolatok pedig még mindig nem álltak helyre, így egyre nagyobb a bizonytalanság, az energia és a mindennapi élethez szükséges termékek egész sorának ára pedig erőteljesen emelkedik.
Mint mondta, „ez a válság nem múlik el néhány hónap alatt”, arra kell felkészülni, hogy „a helyzet nem változik a belátható jövőben”. Azonban a német társadalom erős, és az országot az eltérő érdekek méltányos kiegyenlítése és a közösségi szellem viszi előre. Erre kell támaszkodni most is, „csak akkor jutunk ki a válságból, ha közösen dolgozunk ki megoldásokat” – mondta Olaf Scholz.
A szociáldemokrata (SPD) politikus rámutatott, hogy kormánya az idén már több támogatási, tehercsökkentési programot indított, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A példák között említette, hogy júliustól nem kell fizetni a villamos energia árába beépített úgynevezett megújulóenergia-járulékot (EEG-Umlage), ami egy négyfős háztartásnak évi 300 euró megtakarítást jelent.
Kifejtette: a kormány ezt a munkát az érdekképviseletek, a központi bank (Bundesbank) és szakértők, tudósok bevonásával kívánja folytatni. Ezért kezdeményezték a hatvanas évek végén kialakult gazdasági válság idején alkalmazott úgynevezett összehangolt fellépés (konzentrierte Aktion) felújítását. Az első találkozó „sokat ígérő” volt, és továbbiak követik – mondta.
Hasonlóan fogalmazott a munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) vezetője, Rainer Dulger is, aki kiemelte, hogy Németország az 1990-es újraegyesítés óta „a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi válság előtt áll”. Yasmin Fahimi, a szakszervezetek országos szövetségének (DGB) elnöke aláhúzta, hogy mindent meg kell tenni a gazdasági visszaesés elkerüléséért és a munkahelyek megőrzéséért.
A kormány terve szerint a hétfői találkozó egy nagyszabású társadalmi egyeztetési folyamat nyitánya. Mintája, az összehangolt fellépés egy gazdaságpolitikai egyeztető fórum volt, amelyet szintén egy SPD-s politikus, Karl Schiller szövetségi gazdasági miniszter szervezett meg 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. A kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a Bundesbank arról tárgyalt, hogy miként lehet biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és a gazdasági növekedést.

A Dunán keresztül szabadítanák ki a gabonát Ukrajnából

A brit miniszterelnök felvetette, hogy a G7-ek vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a Dunán keresztül „kisebb mennyiségben” juttassanak ki gabonát Ukrajnából.

A felvetését azután tette meg, hogy Stella Creasy munkáspárti képviselő arra kérte Johnsont, erősítse meg, hogy vizsgálja-e a montreux-i egyezmény megszegését „a Fekete-tengeren lévő nagyobb erőkkel kapcsolatban”.

Igaza van, hogy ezt felvetette. Nem, ezt nem vizsgáljuk. Vannak olyan alternatív megoldások, amelyek nem járnak együtt az Egyesült Királyság vagy más hadihajók jelenlétével a Fekete-tengeren – hangzott a kormányfő válasza, aki hozzátette: azt is vizsgálják, hogy a folyókon, különösen a Dunán keresztül próbálják meg a vasút segítségével kisebb mennyiségben kijuttatni a gabonát. Amire például egy óriási tengeri konvojjal a Fekete-tengeren keresztül képesek is lennének – írja az Independent.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine