quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

45 milliárdból épül villamosított vasúti pálya Szeged és Röszke között

2022. július 03.

Európa kiemelt céljának kell lennie, hogy integrálja a Nyugat-Balkánt az európai vasúti hálózatba és az Európai Unióba; ezeket a törekvéseket Magyarország mindig is támogatta – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára vasárnap a Szeged és a röszkei határ közötti vasútvonal-fejlesztés munkaközi bejárásán Röszkén.

    Vitézy Dávid hangsúlyozta: Magyarország elemi érdeke, hogy az áru-, illetve személyszállításban a szomszédos országokkal sokkal jobb kapcsolata legyen, és a Kína vagy Törökország felől érkező árucikkek – fenntartható, környezetbarát módon – vasúton érkezzenek Magyarországra, és menjenek tovább az Európai Unió többi tagállamába.

    Kiemelte: a magyar kormány 45 milliárd forintot költ hazai költségvetési forrásból arra, hogy Szeged és a röszkei határ között egyvágányú, villamosított, óránként 120 kilométeres sebességre alkalmas új vasúti pálya épüljön.

    Emlékeztetett: egy másik komoly vasúti beruházás is zajlik a szerb partnerekkel együttműködésben, a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése. A munkálatok miatt a személyvonatokra már vágányzár van érvényben a 150-es vasútvonalon, ezért minél hamarabb szükség van egy alternatív útvonal megteremtésére.

    A belgrádi fővonalon, Budapest és Kelebia között még járnak a vonatok, de augusztustól a teherforgalmat csökkentett sebességgel és csak az éjszaki órákban, de már erre, a most készülő 136-os pályaszakaszra terelik majd, ezzel is felgyorsítva a Budapest és Belgrád közötti fővonal építését.

    Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány a Szeged és Röszke közötti vasúti szakaszt a személyszállításban is stratégiai jelentőségűnek tekinti, mivel „elemi érdeke, mind a szegedi, mind a szabadkai térségnek, hogy az itteni nagyvárosokat összekapcsolják, és elérhetővé tegyék az emberek számára vasúton az akár heti többszöri ingázást”. Ehhez megbízható, kiszámítható és menetrendszerű közlekedésre van szükség a két ország, a két nagyváros között. Ez a vasútvonal feltehetően már 2023 év végén lehetővé teszi ezt – mondta.

    Vitézy Dávid arról is beszélt, a magyar kormány hiszi, hogy a vasút Európa jövője, és hiszi, hogy a 21. század kihívásaira reagálva, a környezetbarát közlekedési módok közül leginkább a vasút fejlesztése szükséges, ezért mind az áru-, mind a személyszállításban minél inkább vonzó alternatívává kell tenni a vasutat.

    A vasútvonal kiépítése Szeged és Röszke között a VHÍD beruházásában a MÁV megbízásából a magyar kormány finanszírozásával valósul meg. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a MÁV irányításával zajló beruházások közül ez az elmúlt évtized egyik legnagyobb értékű fejlesztése.

    A Szeged és Röszke közötti 136-os vasútvonal felújításán dolgozó 210 tonnás vágányépítő és átépítő géplánccal július végéig a teljes vonalon kiépítik a vasúti pályát. A tervek szerint – a vágányok, váltók és a szükséges építmények elkészültét követően – augusztus 1-jétől megindul a tehervonat-forgalom a Szeged-Röszke-Szabadka vonalon, ezzel biztosítva a Budapest-Kelebia vonal korszerűsítése miatt szükséges vágányzár idejére a megfelelő kerülőutat, valamint a folyamatos és zavartalan áruszállítást a dél-európai kikötőkből Magyarországra és Közép-Európába – tette hozzá a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.

    Pafféri Zoltán arról is beszélt, hogy európai szinten nagyon kevés átépítő géplánc létezik, és azokat is hosszú évekre előre lefoglalják. A kivitelezést végző VHÍD-nek azonban sikerült egy saját átépítő gépláncot beszereznie, amelyből mindössze hármat alkalmaznak aktívan Európában, és amelyet most munka közben is megfigyelhettek a résztvevők.

    Pafféri Zoltán hangsúlyozta: a 13 kilométernyi pálya felújítását hatékonyabbá és gyorsabbá tevő géplánc műszakonként 1,5-2 kilométer hosszú vágányszakaszt képes megépíteni. Helyben járva felszedi a régi síneket és betonaljakat, majd lehelyezi az újakat, és az akár 120 méter hosszú sínszálakat.

Fotó: MTI/Rosta Tibor