Fülöp Henrietta, a Péczely „Év tanára” díjas pedagógusa: akkor szól jól egy zenekar, ha olyat játszanak, amit ők is szeretnek

A Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola vonószenekar vezetőjének, hegedűtanárának a tanítás az élete: imádja a munkáját, próbál, tanít, fellép, átiratokat készít, és még a buszon utazáskor is azon gondolkodik, milyen darabokat tanítson meg húsz növendékével.

Varga-Fülöp Henrietta, a Péczely idei „Év tanára” díjasának már a hangjából is árad a lelkesedés és a kedvesség, ahogyan a hivatásáról beszél. Hivatásnak hívja, nem véletlenül, a mindene a zene, a tanítás.

Promenad24: Mióta tanít a Péczelyben?

Varga-Fülöp Henrietta hegedűtanár, a vonószenekar vezetője: Hatodik éve már, a diploma után kezdtem a Péczelyben tanítani. Jelenleg 20 tanítványom van, a legkisebb 2. osztályos, a legnagyobb gimnazista 10.-es. De az iskolában működő Ifjúsági Vonós Zenekarnak és a Ciripelő Zenekarnak is én vagyok a vezetője, és a hegedűleltár is az én felelősségem. Az intézménynek van egy nagy hangszerparkja, és ha új tanítvány jön, akkor én választom ki részére a hegedűt.

Hogyan jellemezné a hivatását?

Amit leginkább kiemelnék, az a sok-sok munka. Általában az emberek csak a sikereket látják meg a fellépéseket, de nem tudják, mennyi munka, gyakorlás van ezeknek a hátterében. Nekem a nyaram is munkával telik, átiratokat készítek, kották után kutatok, igyekszem személyre szabottan a tanítványaimra írni ezeket, figyelembe véve a képességeiket.

A tanítás nekem az életem, nekem ez nem munka, ez a hivatásom, a hobbim, de bevallom, probléma olykor, hogy nem érzem, mikor van vége a napnak, reggel elkezdem a gyakorlást, írok darabokat, tanítok, a buszon is gondolkodom, mit kellene, hogy kellene, tervezek, mindezt egyébként nehéz a magánélettel összeegyeztetni.

Amellett hogy tanít, ön is fellép, de más miatt is nagyon aktív tanévet zárt.

Az Országos Hegedűtanárok Versenyére már szeptembertől elkezdtem készülni, ez nehéz volt, egy izgulós ember vagyok, kiállni a nagy szaktekintélyek elé félórás műsorral nem egyszerű, de nagyon nagy élményt jelentett, 3. helyezést értem el. Ezen a megmérettetésen Farkas-Major Edit kísért zongorán, ezúton is köszönöm neki.

Meghívtak a Pesti Vigadóba is, a Magyar Hegedű Ünnepére, emellett rengeteg koncert volt év közben, volt hogy heti 4 fellépésen vettem részt nagyobb eseményeken.

Tanárként a diákok sikere mintha az ön sikere is lenne egy kicsit, jól gondolom?

Nagyon büszke vagyok idén is a tanítványaimra, több versenyen is részt vettek, a nemzetközi hegedűversenyen bronz minősítést kaptunk, a csongrádi hegedűversenyen pedig 3 tanítványom is a legmagasabb kategóriát érdemelte ki, az arany minősítést. Rengeteg munkájuk van ebben a gyerekeknek, és büszkeség számomra, hogy ilyen kiválóan szerepeltek.

Ön lett idén a Péczely Attila Alapfokú Művészeti Iskola „év tanára” díjasa. Meglepte? Hogyan érintette?

Nagyon boldog voltam, örültem neki, de iskolánkban nagyon sok jó pedagógus és kiváló szakember van, rajtam kívül nagyon sokan érdemesek lettek volna a díjra, ezért is voltam nagyon hálás. Rendkívül jól tud esni hogy értékelik az ember munkáját. A díjat egyébként titkos szavazással döntik el minden évben a kollégák, ezt kaphatja tanár, de bármelyik dolgozó is, aki nem tanít.

Az idei díjat hálásan köszönöm Vágó János igazgató úrnak is, aki támogatja a vonós tanszakot, a rendezvényekben is nagyon sokat segít, és persze köszönöm a gyerekeknek is!

Végezetül jöjjön egy videó, májusban tartottak egy előadást, ami a Hubay Társaságnak köszönhetően valósult meg. A címe: Hubay Jenő-Kakuk Móni: Gyermekjelenetek zenés-rajzos mese kicsiknek és nagyoknak. Ezen Henrietta tanítványai is közreműködtek.