Az orosz-ukrán háború 126. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz külügyminiszter-helyettes: Moszkva ellensúlyozni fogja a NATO keleti szárnyának megerősítését

Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak Moszkvában.

„Ami most történik, az elkerülhetetlenül ellenintézkedésekhez fog vezetni a részünkről. Nem maradunk adósok, ahogy mondani szokták. Megvannak a képességeink és az erőforrásaink. A biztonság száz százalékban garantált lesz” – hangoztatta.
Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják, „abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni”.”Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” – nyilatkozta Rjabkov.
A miniszterhelyettes szerint az Egyesült Államok korábban „elszalasztotta a lehetőséget”, amelyet az orosz fél tavaly ajánlott fel neki „jogilag kötelező erejű megállapodások megkötésére a biztonsági garanciákra” vonatkozó javaslatok formájában, amelyek célja „az eszkalációs forgatókönyv elkerülése” volt.
A vezető orosz diplomata meglátása szerint Washingtonnak a Moszkvának való ártási kísérletekben megnyilvánuló „mániákus makacssága” nevetés tárgyává teszik az Egyesült Államokat, mert „komoly ember így nem viselkedik”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált Boris Johnson brit miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy Vlagyimir Putyin nem kezdett volna háborúba Ukrajnában, ha nő lenne és hogy az orosz vezető az „ideális példa a toxikus férfiasságra”. Peszkov úgy vélekedett, hogy az ilyen megnyilvánulásokat pszichoanalízis témájává kell tenni.
„Az öreg Freud csak álmodhatott egy ilyen vizsgálati alanyról, amíg élt” – mondta az orosz elnöki szóvivő.
Marija Zaharova külügyi szóvivő hangot adott azon véleményének, miszerint az uniós tagjelölti státus megadása Ukrajnának arra irányul, hogy az EU birtokba vegye ennek az országnak a területét és Oroszország feltartóztatására használja fel.

Az Európai Unió vezetői üdvözölték Svédország és Finnország meghívását a védelmi szövetség tagjai közé

Az Európai Unió vezetői üdvözölték Svédország és Finnország meghívását a védelmi szövetség tagjai közé a NATO madridi csúcstalálkozóján szerdán.

„Ez egy jó nap a transzatlanti szövetség, az Európai Unió, Finnország és Svédország számára” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke a spanyol fővárosban.
Ursula von der Leyen szerint a két új belépőnek köszönhetően a NATO „még nagyobb, európaibb és erősebb lesz”. Az orosz elnök „meg akart osztani bennünket” az ukrán háborúval, de amit elért, az egy erősebb együttműködés az EU és a NATO között – jegyezte meg.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt délután, a találkozóra érkezésekor, hogy a svéd és a finn bővítés az egész európai kontinens biztonságát megerősíti, és egyben támogató üzenetet jelent Ukrajna számára a háború közepette.
„Mind együtt vagyunk, az EU és a NATO. Osztozunk ugyanazon értékekben, ugyanazon elvekben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a csütörtökig tartó madridi csúcson ennek az együttműködésnek a megerősítésén fognak dolgozni.
Hangsúlyozta annak fontosságát hogy az Európai Unió tagállamai többet költsenek védelemre.
A NATO szerdán hivatalosan is felkérte Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzék az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, miután kedden Törökország beleegyezett, hogy támogatja felvételüket.
A három ország megállapodást írt alá, amely rendezi Törökország fegyverexporttal és terrorellenes harccal kapcsolatos fenntartásait a két északi országgal szemben.
Finnország és Svédország májusban adta be felvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségbe az Ukrajna ellen indított orosz támadásokra hivatkozva.
A 30 NATO-tagállamnak még jóvá kell hagynia a bővítést, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjává válhat.

Enerhoatom: az oroszok le akarják ereszteni a zaporizzsjai atomerőmű hűtőmedencéit

Az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműben leeresztik a hűtőmedencéket, mert szerintük a létesítmény dolgozói fegyvereket rejtettek el a medrükben, ez azonban nukleáris veszélyhez vezethet – figyelmeztetett szerdán az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat.

„A zaporizzsjai atomerőmű megszállói azzal vádolták meg az ukrán atomtudósokat, hogy fegyvereket tárolnak az erőmű területén. Ennek érdekében több munkást őrizetbe vettek és megkínoztak, hogy beismerjék, vagy inkább megrágalmazzák magukat, hogy állítólag még márciusban valamiféle fegyvert, robbanószert vagy lövedéket dobtak az erőmű hűtőmedencéinek betontálaiba” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál az Enerhoatomnak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közleményéből.
A vállalat hozzátette: ezzel az ürüggyel az erőmű megszállói le akarják üríteni a hűtőmedencéket, hogy ellenőrizzék annak edényeit, és leállítsák az erőművek biztonsági rendszereinek vízellátását biztosító szivattyúkat. Az Enerhoatom hangsúlyozta, hogy ha az atomerőmű hűtés nélkül marad, az veszélyeztetheti a nukleáris biztonságot, különösen meleg időben, amikor a túlmelegedés miatt könnyebben hibásodhatnak meg a berendezések.
A vállalat szerint az sem zárható ki, hogy az oroszok tesznek robbanóanyagot, aknát, vagy bármi hasonlót a betontálakba, és utólag veszélyhelyzet okozásával vádolják meg a munkásokat.
Az ukrán hadsereg vezetése közben bejelentette, hogy a fegyveres erőknél hadrendbe állítottak egy korszerű, mobil parancsnoki modellt és a vezérlőberendezések legújabb modelljét, egy parancsnoki járművet, pótkocsival és eltávolítható modulokkal. A főparancsnokság kiemelte, hogy a berendezést Ukrajnában gyártották.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy június 16-án tájékoztatták a zaporizzsjai atomerőmű szervezeti alosztályainak vezetőit, hogy Oroszország szeptember 1-jétől a Roszatom orosz vállalat irányítása alá kívánja helyezni a nukleáris létesítményt.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) mellett működő Dezinformáció Elleni Központ közben a Facebookon közölt bejegyzésében oszlatta el azt a álhírt, amely szerint a hadkötelezettség alá eső nőket is mozgósíthatják ősztől. Kifejtették, hogy egy tavaly elfogadott védelmi minisztériumi rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulatok tartalékállományába kerülnek. A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses alapon vagy önkéntesen lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra – mutattak rá a központnál.

Súlyos liszicsanszki ukrán veszteségekről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvednek Liszicsanszk és Harkiv környékén – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Mint mondta, a liszicsanszki olajfinomítónál az elmúlt nap folyamán az ukrán 10. hegyi rohamdandár 108. zászlóalja teljesen megsemmisült, az alegység 350 katonájából mindössze 30 katona maradt életben. A tábornok szerint Liszicsanszknál a 115. gépesített, valamint a 79. és a 25. légideszant hadosztálynál kritikus élelmiszerhiány alakult ki, amely számos esetben álláselhagyást és dezertálást eredményezett.
Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán azt mondta, hogy az általa képviselt szakadár régió utolsó, ukrán kézen maradt városa, Liszicsanszk egyharmadát „felszabadították”. Vitalij Kiszeljov, a „köztársaság” belügyminisztériumának munkatársa azt hangoztatta, hogy a több oldalról ostromlott városból az éjszaka folyamán mintegy félezer ukrán katona és 74 zsoldos távozott Sziverszk területére, ahová az ukrán hadsereg hat zászlóaljat csoportosított át. Kiszeljov szerint az ukrán alakulatokat amerikai katonai magáncégek zsoldosai irányítják.
A luhanszki hatóságok kedden azt állították, hogy Liszicsanszknál több, mint ezer ukrán katona esett el, több tiszt pedig fogságba esett.
Konasenkov szerdai beszámolója szerint az orosz tüzérség a Harkiv megyei Pitomnik falu közelében elpusztította a „náci” Kraken alakulat mintegy száz harcosát és tíz egységnyi hadfelszerelését, a veszteségek miatt pedig a megmaradt erőket Harkivba vonták vissza.
Az orosz légierő nagypontosságú rakétái az elmúlt 24 óra alatt négy vezetési pontot és Mikolajiv közelében egy külföldi zsoldosok kiképzésére használt bázist semmisítettek meg, valamint csapást mértek 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra és nyolc lőszer- és fegyverraktárra. A Donyeck környékén folytatott ütegelhárítás keretében a rakéták egy Grad- és két tüzérségi szakaszt találtak el.
A harcászati légierő gépei, valamint rakéta- és tüzérségi csapatok a nap folyamán 39 vezetési pontra, hat hadianyagraktárra, 68 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – beleértve egy francia CAESAR önjáró löveget a Kubanszkij szigeten -, valamint 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, valamint megsemmisítettek egy MiG-29-es repülőgépet és egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert.
A légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, kilenc drónt, hét Tocska-U ballisztikus rakétát és nyolc rakétavető-lövedéket.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 221 repülőgépet, 134 helikoptert, 1391 drónt, 351 légvédelmi rakétarendszert, 3 853 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 692 rakéta-sorozatvetőt, 3052 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3 907 különleges katonai járművet veszítettek.

Zelenszkij segítséget kért a csúcs résztvevőitől az ukrajnai „orosz terror” megállításához

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO madridi csúcstalálkozóján videókapcsolás útján szerdán elmondott beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország „terrorját a békés ukrán városok ellen”, és „keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben”.

A Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint az államfő a felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több, mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni.
„A háborúnak nem szabad elhúzódnia. Ahhoz, hogy ez ne történjék meg, hogy mi Oroszország tüzérségi fegyverekben megmutatkozó előnyét letörjük, sokkal több ilyen rendszerre, korszerű tüzérségre van szükség” – hangoztatta Zelenszkij.
Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán államfő emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.
„Ha Önök ezeket a rendelkezésünkre bocsátják, azzal teljes egészében megtörhetik Oroszország ukrán városok lerombolására és a civilek terrorizálására irányuló taktikáját – fejtegette az elnök. Rámutatott arra, hogy Kijev és Madrid között kisebb a távolság, mint az ukrán városok ellen használt rakéták hatótávolsága. „Hogyan tud egy állam reagálni ilyen fenyegetésre a partnerek segítsége nélkül?” – tette fel a kérdést hozzátéve, hogy a NATO szerinte képes megadni ezt a segítséget Ukrajnának.
Az elnök sürgette, hogy Ukrajnát ne csak fegyverekkel, hanem pénzzel és szankciókkal is támogassa a Nyugat. Kiemelte: olyan szankciókra van szükség Oroszországgal szemben, amelyek megakadályozzák abban, hogy finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját.
Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége. Leszögezte: a NATO-nak „helyet kell találnia Ukrajna számára a közös biztonsági térben, és segítenie kell őt abban, hogy megnyerje a háborút, különben a szövetség pusztán újabb háborút késleltet Oroszországgal.
„Vagy gyors segítség Ukrajnának, amely elegendő a győzelemhez, vagy elhalasztott háború Oroszország és Önök között” – figyelmeztetett az államfő.
Zelenszkij bírálta a NATO „nyitott ajtók” politikáját, hangsúlyozva, hogy meg kell szüntetni a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti „szürke zónát”. „A NATO nyitott ajtók politikája nem hasonlíthat a kijevi metró régi forgókapuihoz, amelyek nyitva vannak, de amikor át akarsz menni, a forgókapuk becsukódnak előtted, amíg nem fizetsz. Nem fizetett még eleget Ukrajna? Hozzájárulásunk Európa és az egész civilizáció biztonságához még mindig nem elégséges? Akkor mi kell még?” – fogalmazott Zelenszkij.

Az EU fokozza az ukrajnai háború következményeinek kezelésére nyújtott regionális támogatást

Az Európai Bizottság a kohéziós politika keretében további összegeket és nagyobb rugalmasságot biztosít a regionális és a helyi hatóságoknak és partnereknek az Ukrajna elleni orosz háború következményeinek kezeléséhez – közölte a brüsszeli testület szerdán.

A brüsszeli közlemény szerint az átfogó csomag, amely kiterjeszti az Európában tartózkodó menekülteket segítő kohéziós fellépés (CARE) keretében már rendelkezésre bocsátott támogatást, elsősorban a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnaiak számára biztosított, lakhatással, egészségügyi ellátással, fordítási szolgáltatásokkal, illetve képzéssel kapcsolatos beruházásokat finanszírozza.
Kiemelték: a módosítások rugalmasságot biztosítanak a kohéziós politikai beruházások végrehajtásához. Emellett ahhoz is hozzájárul, hogy enyhítse a helyzetet a koronavírus-járvány, valamint a háború okozta magas energiaköltségek, nyersanyag- és munkaerőhiány együttes hatása miatt késve végrehajtott uniós finanszírozású kezdeményezések terén.
A jövőben több támogatás jut azoknak, akik befogadják a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket, legyen szó tagállamokról, helyi hatóságokról vagy civil társadalmi szervezetekről. A módosítás értelmében egyebek mellett az EU által 100 százalékos társfinanszírozás lehetőségét is kiterjesztik azokra az intézkedésekre is, amelyek az Unión kívüli országok állampolgárainak társadalmi és gazdasági integrációját hivatottak előmozdítani.
Leszögezték: a rugalmas felhasználási lehetőségek mobilizálta források legalább 30 százalékát a helyi hatóságok és a helyi közösségekben működő civil társadalmi szervezetek által irányított műveletekre kell fordítani, hogy megfelelő támogatásban részesüljenek azok, akik a munka legtöbbjét végzik. A programok a területi hatályukon kívül is támogathatják a műveleteket, mindaddig, amíg ugyanazon tagállamon belülre irányulnak. Ez lehetővé teszi, hogy oda irányítsák a támogatást, ahol a legnagyobb szükség van rá, hiszen a menekültek a tagállamokon belül nem feltétlenül maradnak meg egy helyen – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Szijjártó: mindent el kell követni, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapást

Mindent el kell követni, hogy elkerüljük a közvetlen összecsapást a NATO és Oroszország között, miután továbbra is jelentős a kockázata annak, hogy hosszan el fog tartani az ukrajnai háború – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Madridban.

A tárcavezető a NATO csúcstalálkozójáról jelentkezett, s kiemelte, hogy a konfliktus elhúzódása „azzal a következménnyel jár, hogy emberek ezrei halnak meg teljesen értelmetlenül, hogy tartósan fennmarad a háborús inflációs környezet, aminek nyomán globális gazdasági válság alakulhat ki, és az energiaellátás biztonsága is komolyan sérül a következő időszakban”. Rámutatott, hogy ezért minden eddiginél fontosabb a béke mielőbbi megteremtése.
Hozzátette, hogy szükséges a stratégiai kommunikációs csatornák fenntartása a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció elkerülése és a szándékolatlan eszkaláció kiküszöbölése érdekében.
Szijjártó Péter közölte, hogy a nap folyamán elfogadják a szövetség új stratégiai koncepcióját, amire már nagy szükség volt, ugyanis 2010 óta jelentős mértékben átalakult a világ biztonsági környezete. A dokumentum „360 fokos védelmet” fogalmaz meg, azaz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keletről és a délről érkező fenyegetésekkel egyaránt foglalkozni kívánnak, így a NATO-nak a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is feladata lesz.
Tájékoztatása szerint emellett átfogó támogatási csomagot hagynak jóvá a tagállamok Ukrajna számára, amely alapvetően képzési és oktatási támogatásról, a háború utáni újjáépítésről, kibervédelemről és golyóálló mellények szállításáról szól.
„Ez a csomag ebben a formában biztosítja, hogy a NATO mint szövetség továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába. Alapfilozófiája lehetővé teszi, hogy továbbra is elkerüljük a közvetlen konfrontációt a NATO és Oroszország között” – szögezte le.
A miniszter ezt követően örömmel nyugtázta, hogy sikeresen lezárultak a tárgyalások Törökország, valamint Finnország és Svédország között, így utóbbiak meghívást kaphatnak a katonai szervezetbe.
Végül pedig aláhúzta: „Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen”. Majd erre fontos példaként hozta fel, hogy hazánk védelmi kiadásai a friss beruházásokkal és fejlesztésekkel, a honvédelmi alappal már jövőre, az eredeti vállalásnál egy évvel korábban elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát.

Nagy-Britannia szankciókkal sújtotta Vlagyimir Potanyin orosz oligarchát

Nagy-Britannia szerdán bejelentette, hogy szankciókkal sújtja Vlagyimir Potanyin orosz oligarchát, aki London szerint Oroszország második leggazdagabb embere.

Potanyin az egyik, aki felvásárolta az ukrajnai háború miatt Oroszországból kivonuló cégek vagyonát. A nikkelkirálynak hívott befektetőn kívül az orosz üzleti élet több szereplője és pénzügyi vállalatok kerültek fel a brit szankciós listára.
Nagy-Britannia nyugati szövetségeseivel együtt számos büntetőintézkedést hozott az orosz elit, a bankok és a stratégiai iparágak szereplői ellen, miután Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen.
Egy brit kormányszóvivő aláhúzta: a legfrissebb szankciók rámutattak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök belső körének tagjaival sem kivételeznek.
Potanyin 36 százalékos részesedéssel bír a világ legjelentősebb palládium- és finomítottnikkel-kitermelőjének számító Norilsk Nickel vállalatban.
A háború kezdete óta Potanyin részesedést szerzett a Roszbankban, miután a francia Société Générale csoport kivonult az orosz piacról, és eladta részét a Potanyin tulajdonában lévő Interros Capital Ltd.-nek. A milliárdos nemrég a TCS Group nevű bankban is részesedést szerzett.
Az oligarcha továbbra is Vlagyimir Putyin rezsimjének hű támogatója – hívta fel a figyelmet közleményében a brit kormány.
London azzal indokolta a milliárdos szankcionálását, hogy a Roszbankban szerzett részesedésén keresztül támogatja a moszkvai kormányt.
A listára Anna Civilevát, Putyin unokatestvérét is felvették. Civileva a JSC Kolmar Group nevű, szénbányászattal foglalkozó orosz vállalat elnöke. A céget is büntetőintézkedésekkel sújtották.

Stoltenberg: a most meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized biztonságát

A madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát – jelentette ki a NATO főtitkára szerdán a spanyol fővárosban, az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját hivatalosan megnyitó beszédében.

„Nagyon fontos döntéseket hozunk a NATO megerősítésére egy veszélyesebb, versengőbb világban, ahol olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország vagy Kína, nyíltan megkérdőjelezik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” – fogalmazott Jens Stoltenberg a találkozó első munkaértekezletének kezdetén.
A szövetségesek megállapodnak a NATO új stratégiai koncepciójában, amely megerősíti a szervezet elrettentési és védelmi képességét, növeli katonai erejének létszámát, valamint garantálja a kellő forrásokat a biztonságot fenyegető kihívásokkal szemben – tette hozzá.
„A NATO ajtaja továbbra is nyitva áll” – hangsúlyozta a főtitkár, és megerősítette, hogy a szövetség hivatalosan is fel fogja kérni Finnországot és Svédországot a csatlakozásra, miután Törökország feloldotta vétóját, és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába.
Stoltenberg közölte: a csúcs résztvevői megállapodnak egy Ukrajnának nyújtandó átfogó segélycsomagról is. „Folytatjuk példa nélküli segítségnyújtásunkat, hogy Ukrajna megvédhesse magát” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán nép bátorsága inspiráció az egész világ számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül részt vesz a zárt ajtók mögött zajló munkaértekezleten.
„A világ ránk figyel, mutassuk meg egységünket és összetartásunkat” – fogalmazott az eseménynek otthont adó Spanyolország miniszterelnöke bevezető beszédében.
Pedro Sánchez hangsúlyozta: a következő két nap döntései határozzák meg a jövőt, a kihívásokra adandó sikeres választ. „Meg kell erősíteni szövetségünket” – jelentette ki, és fontos mérföldkőnek nevezte, hogy újabb két ország csatlakozhat hamarosan az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.

Ketten meghaltak Dnyipróban

A Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentyin Reznichenko szerint két holttestet találtak a romok alatt, miután június 28-án orosz rakétacsapást mértek a városra.

Zelenszkij szerint az oroszok is nagy veszteségeket szenvednek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint egyes területeken az ukrán katonák visszaszorítják az ellenséget, máshol azonban az inváziós erők számbeli fölénye miatt kénytelenek voltak visszavonulni.

Az ukrajnai harcok mind a két félnek súlyos veszteségeket okoznak. Ezt Zelenszkij mondta az NBC amerikai televíziós csatornának adott interjúban.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország katonai-politikai vezetése nemcsak Ukrajna, hanem az egész demokratikus világ ellen indított háborút, ezért Ukrajna veresége esetén minden olyan ország veszít, amely demokratikus értékeket vall.

Ahol mi egy embert veszítünk, ott Oroszország ötöt veszít. Ahol mi elveszítünk egy tankot, ők ötöt veszítenek. De legyünk igazságosak, és mondjuk ki, vannak nehézségeink. Bármilyen erősek is vagyunk, az ellenség hatalmas létszámfölényben van. Nehéz helyzetben vagyunk, de kitartunk – mondta Zelenszkij az Index cikke szerint.

Az amerikai katonai jelenlét európai növelését jelentette be Joe Biden

Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerdán, a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján.

„Szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére” – jelentette ki.
Azt mondta, hogy válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németország és Olaszországban is növelik jelenlétüket.
A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát négyről hatra növelik, további két újgenerációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban – sorolta az amerikai elnök.
Felidézte: az Egyesült Államok az év elején 20 ezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel 100 ezerre emelkedett katonáik létszáma a térségben.
A csúcstalálkozó első munkaértekezletének megkezdése előtt tett sajtónyilatkozat során Jens Stoltenberg NATO-főtitkár köszönetet mondott, amiért az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság mellett. Szavai szerint a most bejelentett intézkedések is a transzatlanti köteléket erősítik.

NATO-csúcs – Stoltenberg: a most meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized biztonságát

A madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát – jelentette ki a NATO főtitkára szerdán a spanyol fővárosban, az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozóját hivatalosan megnyitó beszédében.

„Nagyon fontos döntéseket hozunk a NATO megerősítésére egy veszélyesebb, versengőbb világban, ahol olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország vagy Kína, nyíltan megkérdőjelezik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet” – fogalmazott Jens Stoltenberg a találkozó első munkaértekezletének kezdetén.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bevezető beszédében hangsúlyozta: „a világ ránk figyel, mutassuk meg egységünket és összetartásunkat”.

Oroszország megsemmisíthetett egy katonai kiképzőbázist

Oroszország egy frissen kiadott tájékoztatójában azt állítja, hogy megsemmisített egy katonai kiképzőbázist Mikolajiv közelében.

A közlemény úgy fogalmaz, hogy az ukrán 108. zászlóalj gyakorlatilag megsemmisült az elmúlt napokban. A jelentés szerint az orosz erők egy nap alatt négy parancsnoki állást, egy MiG–29-es vadászgépet, két Szu–25-ös vadászgépet, egy Mi–8-as helikoptert és kilenc ukrán drónt semmisítettek meg.

A tájékoztató emellett azt is állítja, hogy számos olyan esetet regisztráltak, amikor az ukrán katonák éhség miatt hagyták el állásaikat, és dezertáltak.

Az állításokat még egyetlen független forrás sem erősítette meg, írja a Guardian.

Az ukránok szerint már több mint 35 ezer katonát vesztettek az oroszok

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 35 450 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 1572 tankot,
• 3720 páncélozott harcjárművet,
• 781 tüzérségi rendszert,
• 246 rakétavetőt,
• 103 légvédelmi berendezést,
• 217 repülőgépet,
• 185 helikoptert
• és 2598 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 14 orosz hajót, 640 hadműveleti és taktikai drónt, 61 egység speciális felszerelést és 142 cirkálórakétát számoltak fel.

ORFK: 10 268-an érkeztek Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5819 ember lépett be kedden Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4449-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 259 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 54-en, köztük 19 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre kedden – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Európa még mindig nem állt le az orosz olaj vásárlásával

Sosem látott árkülönbözettel kereskednek március óta az orosz Urals olajjal a Brenthez képest, miután a nyugati szankciók rendkívül megnehezítették az orosz olajjal való kereskedést – írja a Reuters.

Az Urals olaj különbözete továbbra is történelmi mélyponton van a Brenthez képest. Az Urals-mennyiségek iránti kereslet azonban kicsit felfutott ebben hónapban, mivel Kína enyhített néhány korlátozást, amelyeket a tavaszi koronavírus-járvány kitörése után hozott.

Az indiai finomítók továbbra is elkapkodják az olcsó orosz olajat – mondták a kereskedők. Az orosz kikötőkből származó Urals olaj rakományai azonban júliusban várhatóan kissé csökkennek júniushoz képest.

Az uráli olaj továbbra is több európai vevőhöz érkezik a 2022 februárja előtt kötött határidős megállapodások értelmében.

Az orosz olaj finomítása jelenleg nagyon jó árrést biztosít, ezért a vevők továbbra is veszik, amíg nem lépnek életbe szigorúbb korlátozások – nyilatkozta egy nemzetközi kereskedelmi vállalat vezetője a lapnak.

Törökország mégis támogatja Svédország és Finnország NATO-tagságát

A hírt az észak-atlanti szövetség elnöke jelentette be kedd este, miután a felek aláírták az erről szóló megállapodást a madridi NATO-csúcs keretében.

Az MTI közölte: Jens Stoltenberg tájékoztatása szerint a két ország várhatóan már holnap megkaphatja a hivatalos felkérést a csatlakozásra, amelyet ugyan mind a harminc NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia, de így is néhány héten belül a szövetség teljes jogú tagjává válhatnak.

Orbán Viktor a NATO-csúcsra utazott; a magyar álláspont szerint gyors fegyverszünet és béketárgyalások kellenek

Orbán Viktor miniszterelnök Madridba érkezett, ahol szerdán kezdődik a NATO állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Kedden este VI. Fülöp spanyol király gálavacsora keretében látta vendégül a Madridba érkezett vezetőket a Királyi Palotában.
A NATO-csúcson Orbán Viktor által képviselendő álláspont szerint Magyarország az ukrajnai háború eszkalációja helyett a béke érdekében tett erőfeszítéseket támogatja. Gyors fegyverszünet és béketárgyalások: ez a recept az Európát sújtó háborús infláció és a küszöbön álló háborús gazdasági válság ellen – ismertette Havasi Bertalan.

Podoljak: nem Ukrajna kezdte a háborút, Moszkva vethetne véget neki

Nem Ukrajna kezdte ezt a háborút, Moszkva vethetne véget neki – jelentette ki kedden este Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.

Podoljak Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének azon kijelentésére reagált, amely szerint a háború akár a nap lejártáig véget érhet, ha az ukrán fegyveres erők leteszik a fegyvert. „Nem Ukrajna kezdte ezt a háborút, hogy parancsszóra véget vessen neki” – mutatott rá a tanácsadó. Hangsúlyozta, hogy Moszkva bármely pillanatban véget vethetne neki, csak vissza kell térnie a „normalitáshoz”: abbahagynia az ukrán városok elleni rakétatámadásokat, kivonnia csapatait és felhagynia a „nukleáris propagandával”.
Közben az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre kedden az Ukrajna keleti részében lévő Dnyipro megyeszékhelyű város ellen, ahol eltaláltak egy benzinkutat – közölte Borisz Filatov, a település polgármestere. A városvezető szerint a benzinkút romjai alatt emberek rekedtek, pontos számot azonban nem közölt.
Az ukrán légierő parancsnoksága később közölte, hogy az oroszok hat, Kalibr típusú rakétát lőttek ki a Fekete-tengerről Dnyipróra. Négy rakétát a légvédelemnek sikerült megsemmisítenie.
Valentin Reznyicsenko, a dnyipropetrovszki régió kormányzója arról számolt be, hogy a rakéta-becsapódások következtében károk keletkeztek a megyeszékhely vasúti és ipari infrastruktúrájában, egy szolgáltató vállalat épülete is kigyulladt.
Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz erők „a harci szellem megtörése érdekében rakétatámadásokkal terrorizálják Ukrajna polgári lakosságát”. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt napokban az orosz erők rakétákkal több csapást mértek a főváros, Kijev, valamint Kijev, Cserkaszi és Odessza megyék polgári infrastruktúrájára, továbbá a Poltava megyei Kremencsukban hétfőn egy bevásárlóközpontra.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter a Facebookon közölte, hogy az ukrán hadsereg a háború kezdete óta mintegy ötven Bayraktar típusú, török gyártású harci drónt kapott. Hozzáfűzte, hogy a védelmi tárca még több tucat ilyen drónt rendelt meg és fizetett ki. Ezek, szavai szerint, már júliusban megérkeznek az országba.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról tájékoztatott, hogy azonosítottak újabb két orosz parancsnokot, aki utasítást adott polgári személyek brutális megkínzására és kivégzésére Kijev megyében. Ők: Makszim Krasznoscsekov őrnagy, zászlóaljparancsnok és Alekszandr Vasziljev őrnagy, századparancsnok-helyettes. Az SZBU szerint ők irányították a gépesített lövészalakulatok műveleteit a Kijev megyei Peremoha falu ideiglenes elfoglalása idején. Az ukrán nyomozó hatóságok megállapították, hogy 2022 februárjában, a falu elfoglalásakor, az orosz katonák hét civilt ejtettek foglyul, ököllel verték, rúgták a foglyokat és lőfegyvert használtak. Az SZBU kiemelte, hogy mindkét parancsnok személyesen hallgatott ki ukrán civileket, végül arra utasította beosztottjait, hogy gépfegyverrel lőjék le az embereket, és a holttestekkel együtt robbantsák fel az épületet – írta közleményében az SZBU. Az ügyészség adatai szerint öt embert végeztek ki. Krasznoscsekovot és Vasziljevet az ukrán hatóságok a háborús szabályok és szokások megsértésével gyanúsítják.

Szijjártó: Magyarország érdeke az, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon

Magyarország érdeke az, hogy az ukrajnai háború ne eszkalálódjon – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán kedd este.

Szijjártó Péter Madridból nyilatkozott, ahol csütörtökig csúcstalálkozót tart az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO).
Azt mondta, hogy súlyos kérdések vannak napirenden; alapvetően minden az Ukrajnában zajló háború körül forog.
A konfliktus egyre éleződik, egyre komolyabb kihívásokkal kell szembenéznie Európának – jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás és a gazdaság tekintetében is rendkívül súlyosak a kihívások.
Minél tovább tart a háború, annál nehezebb lesz kezelni ezeket a kihívásokat, ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb béke legyen – hangoztatta Szijjártó Péter.
Ha béke lesz, akkor „túl tudunk lenni az energetikai kihívásokon, (…) a háborús infláció okozta rendkívüli nehézségeken, és (…) nem kell meghalnia értelmetlenül embereknek” – fogalmazott.
„Ezért mi itt a következő három nap során is minden olyan javaslatot támogatni fogunk, amely a békét segíti elő, a mi nemzeti érdekünk az, hogy a háború ne eszkalálódhasson, (…) ne terjedhessen túl Ukrajna határain, (…) minél előbb érjen véget” – mondta a miniszter.
Szijjártó Péter szerint ehhez arra van szükség, hogy ne fordulhasson elő közvetlen konfrontáció a NATO és az oroszok között.

Macron: nem szabad megengedni az orosz diadalt

Nem szabad megengedni az orosz diadalt az ukrajnai háborúban, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport ezért addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig csak szükséges – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök kedden a Hetek németországi csúcstalálkozója után.

A francia államfő a találkozó helyszínén, a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) tartott tájékoztatóján a világrend destabilizálására tett orosz kísérletnek nevezte az Ukrajna elleni agressziót.
Mint mondta, Oroszország nem tudja megnyerni ezt a háborút, és nem is szabad megengedni neki a győzelmet. A G7 csoport ezért a szükséges intenzitással folytatja Ukrajna támogatását.
Kiemelte: nagyon reméli, hogy az év végéig sikerül véget vetni a harcoknak.
Azzal kapcsolatban, hogy a kremencsuki bevásárlóközpontra mért rakétatámadás után Volodomir Zelenszkij ismét sürgette, hogy minősítsék terrorizmust támogató államnak Oroszországot, a francia elnök kijelentette: „szankciókat alkalmazunk Oroszország ellen, és ehhez nincs szükségünk semmilyen minősítésre”.
Kifejtette, hogy Franciaország az ukrán államfő által követelt minősítés átvétele helyett inkább közreműködik a „háborús bűncselekmények” feltárásban. Mint mondta, a tények minősítése a háborús bűncselekmények ügyében eljáró bíróságok feladata. Franciaország az igazság feltárását szakértőkkel, nyomozókkal segíti. A támogatás célja a tények megállapítása és az elkövetők azonosítása, valamint annak biztosítása, hogy az ukrán és a nemzetközi igazságszolgáltatás felelősségre vonhassa őket – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine