Az orosz-ukrán háború 125. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Kijev a nap lejártáig véget vethetne a harcoknak

Az ukrajnai harcok még a nap lejártáig véget érhetnének, ha Kijev fegyverletételre utasítaná a „nacionalistákat” – közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

„Az ukrán fél még a mai nap lejárta előtt véget vethet mindennek, kell egy parancs a nacionalista egységeknek, hogy tegyék le a fegyvert, kell egy parancs az ukrán hadseregnek, hogy tegye le a fegyvert, és teljesíteni kell Oroszország feltételeit. És minden véget érhet még azelőtt, hogy ez a nap véget érne” – mondta.
A szóvivő Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kijelentését kommentálta, miszerint még a tél beállta előtt véget szeretne vetni az ellenségeskedéseknek. Peszkov azt is mondta, hogy a „különleges hadművelet” a terv szerint halad és el fogja érni a céljait”. Arra a kérdésre, hogy az orosz félnek van-e hozzávetőleges menetrendje az ukrajnai „különleges katonai művelet” befejezésére, nemmel válaszolt.
Peszkov egyébként a Gazprommal folytatandó tárgyalások tárgyának nevezte, hogy a G7 csoport meg akarja határozni az orosz gáz árplafonját.

Műholdfelvételeket tett közzé a Roszkozmosz a nyugati döntéshozatali központokról

Műholdfelvételeket és koordinátákat tett közzé a nyugati döntéshozatali központokról a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat kedden a Telegram-csatornáján, a madridi NATO-csúcstalálkozót megelőzően.

„Amikor a szövetség 30 országának képviselői, valamint a partnerek és a jelöltek a 2030-ig szóló stratégiai koncepcióval fognak foglalkozni, a Roszkozmosz műholdképeket tesz közzé a csúcstalálkozó helyszínéről és éppen azokról a +döntéshozatali központokról+, amelyek az ukrán nacionalistákat támogatják” – hangzott az orosz állami vállalat közleménye.
A Reszursz-P műhold által készített képeken a washingtoni Fehér Ház és a Pentagon, a június 28-30-i NATO-csúcstalálkozónak otthont adó madridi IFEMA kongresszusi központ, a brit védelmi minisztérium, a berlini Reichstag és a szövetségi kancellári hivatal, valamint a párizsi Elysée-palota, a francia elnöki hivatal látható.
Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezérigazgatója a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a NATO vezető, nyugati magán műhold-üzemeltetői, köztük a Maxar – az általa kialakított – egységes adatfelhőben összegyűjtött adatokat adnak át az ukrán hadseregnek. Rogozin korábban azt mondta, hogy amerikai magáncégek az ukrán rakéták célravezetéséhez szükséges vizuális és radaradatokat gyűjtenek. Az orosz tisztségviselő szerint az összes vezető operátor, aki a Föld felszínéről folyamatos és nagyfelbontású képeket készítő algoritmusokkal foglalkozik, főleg a Pentagonnak dolgozik.
A RIA-Novosztyi úgy értesült, hogy az amerikai Maxar Technologies cég kereskedelmi műholdjai három nappal a Rosztov megyei novosahtyinszki olajfinomítót ért dróntámadást megelőzően a létesítmény környezetét fotózták. A hírügynökség szerint a vállalat tízéves, 3,24 milliárd dollár értékű szerződést kötött a Pentagon egyik ügynökségével.
Az orosz védelmi tárca korábban kilátásba helyezte, hogy az Oroszországban elkövetett ukrán diverzáns-akciókat a döntéshozatal központjaira, egyebek között Kijevre mért csapásokkal fogja megtorolni.

Biden felesége és lánya is felkerült az orosz beutazást tiltó listára

Újabb 25 amerikai állampolgárnak, köztük Joe Biden amerikai elnök feleségének és lányának tiltották meg válaszintézkedésként a beutazást Oroszországba az orosz külügyminisztérium kedden kiadott közleménye szerint.

Jill és Ashley Biden mellett tiltólistára kerültek az oroszellenes kurzus kialakításában szerepet játszó, a szankciókra vonatkozó javaslatokat kidolgoztató amerikai szenátorok, az úgynevezett McFaul-Jermak-csoport tagjai. A lajstromon szerepel „A történelem vége”-koncepció szerzője, Francis Fukuyama is.
Az orosz külügyminisztérium június 6-án szankciós listára tette a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium több tisztségviselőjét azzal az indoklással, hogy részt vett az orosz kibertámadásokról „rosszindulatú” híresztelés terjesztésében. Személyes korlátozásokkal sújtották Janet Yellen és Jennifer Granholm amerikai pénzügyminisztert és energiaügyi minisztert is.
Nyugati országok szankciókat vezettek be Oroszország ellen Ukrajna elleni inváziója miatt. A korlátozó intézkedések elsősorban a bankszektort és a csúcstechnológiai termékeket érintették, több országban befagyasztották az orosz kintlévőségeket, számos vállalat pedig kivonult az orosz piacról. A további szankciók várhatóan kiterjednek majd az orosz energia-szállításokra.
Több ország, köztük az Egyesült Államok, személyi szankciókkal sújtott orosz állampolgárokat. Válaszul ebben a relációban Moszkva korábban 963 amerikai állampolgárt sújtott korlátozó intézkedésekkel.

Az orosz erők eltaláltak egy stadiont Mikolajivban

Az orosz erők kedd reggel nyolc rakétát lőttek ki a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyű városra, és eltalálták a település központi stadionját is – mondta el Olekszandr Szenkevics mikolajivi polgármester az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A városvezető szerint az ukrán légvédelem három orosz rakétát megsemmisített, a többi a település különböző részeiben csapódott be. A stadionon kívül találat érte a 79-es dandár katonavárosát is, amely azonban most üresen áll. A háború elején ugyanis a benne lévő egyik laktanyát találat érte, ezért az egész katonai területet kiürítették, ennek ellenére az orosz erők továbbra is időről időre támadást intéznek ellene. A stadionban úgyszintén nem tartózkodtak emberek a támadás idején – fejtette ki a polgármester. Kiemelte, hogy a keddi rakétacsapások következtében senki sem sérült meg.
Közben a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz rakétatámadásban eddig azonosított elhunytak száma elérte a húszat – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a keddi kijevi sajtótájékoztatóján. A sérültek száma 59-re emelkedett, akik közül 25 szorul kórházi ápolásra. Több mint negyven embert még keresnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadással összefüggésben keddi Telegram-üzenetében arra szólította fel a világ közösségét, hogy nyilvánítsa Oroszországot terrorizmust támogató országnak. „Rakétával polgári célpontokat lőni csakis hidegvérű terroristák tudnak, akiknek nincs helyük a Földön. Ezek nem elhibázott rakétatalálatok óvodákra, iskolákra, bevásárlóközpontokra, lakóépületekre, ezek kegyetlenül kitervelt, célzott csapásmérések. Oroszországot terrorizmust támogató országnak kell nyilvánítani. A világnak meg kell állítania az orosz terrort, mert képes rá” – írta az államfő.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról számolt be, hogy az orosz erők ismét lőtték a régió központját, Harkiv városát. Az első adatok szerint öten sérültek meg, egyikük súlyos állapotban van. A kormányzó kifejtette, hogy Harkiv ipari negyedét érte találat, amelynek következtében tűz ütött ki az egyik vállalat épületében.
Az ukrán erők déli műveleti parancsnoksága azt jelentette, hogy öt légicsapást mértek orosz csapatokra és haditechnikai eszközökre a Mikolajiv megyei Sznyihurivka és Krivorizzsja, valamint a Herszon megyei Beriszlav térségében.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a stratégiai fontosságú, Donyeck megyei Szlovjanszk irányában, Dovhenyke és Dolina között, az ukrán csapatok megállították és visszaverték az orosz erőket.
A vezérkar legfrissebb keddi összesítése szerint eddig körülbelül 35 250 orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek 217 orosz repülőgépet, 185 helikoptert, 14 hadihajót, 1567 harckocsit, 3704 páncélozott harcjárművet, 778 tüzérségi és 102 légvédelmi rendszert, valamint 243 rakéta-sorozatvetőt.
Az ukrán katonai hírszerzés közben arról tájékoztatott, hogy fogolycserével kiszabadítottak 16 katonát – köztük két tisztet -, és egy polgári személyt. Cserében 15 orosz foglyot adtak vissza. A műveletet Herszon és Mikolajiv megyék közigaztási határán hajtották végre.
Mindeközben tanácsadója közlése szerint az oroszok „elrabolták” Ihor Kolihajevet, az orosz ellenőrzés alá került dél-ukrajnai Herszon város polgármesterét. Halina Ljasevszka, a városvezető tanácsadója ezt a Facebookon tette közzé. Szavai szerint Kolihajev reggel az egyik közintézményt kereste fel, ahol a városi tanács megmaradt alkalmazottai dolgoztak. Amint kiszállt az autóból, azonnal őrizetbe vették az orosz nemzeti gárda és valószínűleg a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai.

A Forbes szerint Ukrajnára körülbelül 200 millió dollár értékben lőtt ki rakétákat Oroszország a hétvégén

Az elmúlt hétvégén az orosz csapatok mintegy 200 millió dollár értékben lőttek ki rakétákat Ukrajnára – írták a kárpátinfo.net cikkében.

Az RBC-Ukraine a Forbes-ra hivatkozva közölte, hogy Oroszország június 25-26-án 60-80 nagy hatótávolságú rakétát lőtt ki Ukrajnára.

Körülbelül 30 rakétát lőttek ki Zsitomir régióban, további 20 rakétát a Csernyihiv régióban, támadások voltak Kijev, Hmelnickij, Lviv és Dnyipropetrovszk régiókban, valamint Harkivban és Mikolajivben.

A becsült költségek alapján a Forbes megjegyzi, hogy Oroszország csak ebben a két napban 150-220 millió dollár értékben lőtt ki rakétákat Ukrajnára.

Folytatódik Liszicsanszk és környékének orosz ostroma

A kijevi védelmi minisztérium kedd reggeli közleménye szerint folytatódnak a harcok a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai Liszicsanszk környékén.

„Az ellenség jelenleg a várostól délnyugatra fekvő Vovcsojarivka települést ostromolja” – közölte helyzetjelentésében az ukrán vezérkar. Az orosz egységek elérték a város déli kerületeit, ahol harcok folynak egy olajfinomítóért is. A jelentés szerint az orosz csapatok aknavetőket és tüzérséget, valamint a légierőt is bevetették.

Liszicsanszk az utolsó jelentős város a régióban, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll, és ahol a hírek szerint több ezer ukrán katona állomásozik.

21 embert továbbra sem találnak a bevásárlóközpont romjai között

Denis Monasztyrszkij ukrán belügyminiszter azt mondta, 21 embert még mindig keresnek a kremencsuki bevásárlóközpont romjai között. Az eset során 18 ember halt meg, sokan megsérültek.

Drámai videó Kremencsukból

Június 27-én egy bevásárlóközpontot ért támadás Kremencsukban. Az ott tárolt donbászi ukrán fegyveres erőknek szánt fegyverek és lőszerek megsemmisültek. A lőszerek felrobbanása pedig tüzet okozott egy közelben található, nem működő bevásárlóközpontban – közölte az orosz hadsereg. Az esetről több közeli térfigyelő kamera is felvételt készített, amelyen látszik, ahogy az emberek menekülnek, ahogy tudnak. A videót Twitteren tette közzé az Ukrainian News24 – mutatja be az Index.

Video of the Russian Kh-22 missile strike on the shopping mall in Kremenchuk yesterday from a nearby park. https://t.co/kwh7tir5oY pic.twitter.com/gBPDoCanE1#UkraineRussiaWar

— Ukrainian News24 (@MarkRid89403375) June 28, 2022

Orosz szóvivő: Kremencsukban nyugati fegyverraktárokat lőttek szét

Az orosz légierő az Egyesült Államokból és az Európai Unióból szállított fegyvereket tároló hangárokra mért csapást precíziós rakétákkal a Poltava megyei Kremencsuk ukrán városban, a közúti helyi gépgyár közelében – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kedden újságírókkal, miközben a luhanszki szakadárok bejelentést tettek az amerikai HIMARS sorozatvető első ukrán bevetéséről.

A tábornok szerint a csapás nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket ért, amelyeket a Donyec-medencében harcoló ukrán csapatoknak szándékoztak továbbszállítani.
„A nyugati fegyverekhez raktározott lőszerek felrobbanása tüzet okozott a gyárépület mellett található, nem működő bevásárlóközpontban” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn azt írta Telegram-csatornáján, hogy Kremencsukban kigyulladt egy bevásárlóközpont, állítása szerint orosz rakétatámadás miatt. Az ukrán híradások legkevesebb tíz halottról és negyven sebesültről számoltak be. Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese azt mondta, hogy a bevásárlóközpont körüli helyzetben sok a kirívó ellentmondás, ami szerinte hasonlít a bucsai „provokáció” esetére.
Az Ukrajnából kiszakadni vágyó Luhanszki Népköztársaság hatóságai közölték, hogy az ukrán erők először vetették be az M142-es HIMARS rakétasorozatvetőt, amelyből kedd reggel rakétát lőttek ki Bahmut irányából Pervelszk városra.
Konosenkov beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos, valamint 15 egységnyi haditechnika veszett oda, amikor az orosz légierő csapást mért az Azov „náci alakulat” egy harkovi erődítményére és a 92. gépesített lövészdandár egyik zászlóaljára a Harkiv megyei Pokotilovkánál. A tábornok több olyan esetet is megemlített, amelyben gyengén kiképzett mozgósított ukrán civilek, illetve külföldi zsoldosok a sajátjaikra nyitottak tüzet.
A szóvivő elmondta, hogy az orosz légierő a rakétáival két vezetési pontra, valamint 28 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, Donyecknél, a lövegelhárítási művelet keretében pedig négy Grad- és két tüzérségi szakaszt semmisített meg. A harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 24 vezetési pontot, 58 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-alegységet és 304 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. A légvédelem lelőtt három ukrán Szu-25-ös repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert a Mikolajiv megyei Pervomajszke falunál, valamint kilenc drónt, hét Tocska-U ballisztikus rakétát, valamint tíz rakétavető-lőszert.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 218 repülőgépet, 133 helikoptert, 1382 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3837 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 690 rakéta-sorozatvetőt, 3037 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3889 speciális katonai járművet veszítettek.
Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete helyi szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán katonák csoportosan hagyják el a technikailag körülzártnak minősített Liszicsanszkot. A diplomata szerint hétfőn Verhnyekamenkán keresztül próbáltak meg Sziverszk felé visszavonulni, de az orosz-szakadár ágyútűzben több járműoszlopot elvesztettek.
Mirosnyik beszámolt egy Bilihorivka felé megkísérelt sikertelen áttörési kísérletről, valamint arról, hogy több irányból ukrán tartalékokat vonnak össze Sziverszknél.

Harmadik világháborúval fenyegetőzik az orosz biztonsági tanács alelnöke

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt mondta, hogy a Krím félsziget megsértése háborús felhívást jelentene Oroszországnak – írja a Sky News.

Az Argumentyi iFaktyi hírportálnak nyilatkozva azt mondta: „Számunkra a Krím Oroszország része és ez örökre így is marad”.

„Bármilyen kísérlet arra, hogy a Krím félszigetet megtámadják, hadüzenetet jelent országunk ellen” – jelentette ki Medvegyev, majd hozzátette:

És ha ezt egy NATO-tagállam teszi, az konfliktust jelent az egész észak-atlanti szövetséggel, ami a harmadik világháború kitöréséhez vezetne – mondta. Hozzátette, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozna a NATO-hoz, Oroszország megerősítené határait, és készen állna a megtorló lépésekre.

Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajnától a Krím félszigetet – ezt a lépést a világ vezetői közül valamennyien illegális annektálásnak tartják – így az Index.

Brit védelmi minisztérium: az orosz erők egyre inkább kiüresednek

Az ukrán erők továbbra is sikeres támadásokkal zavarják az orosz irányítást az orosz területek mélyén – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében.

Mint írják, az ukrán csapatok megszilárdítják pozícióikat a magasabban fekvő területeken Liszicsanszk városában, miután Szeverodonyecket elvesztették.

A legújabb hírszerzési frissítés arról is szól, hogy a Moszkva által korábban indított rakétatámadási hullámban olyan fegyverek is voltak, mint a szovjet korszak AS–4 Kitchen és a modernebb AS–23a Kodiak rakéták, amelyeket fehérorosz és orosz légtérből is lőttek ki.

Ezeket a fegyvereket stratégiai fontosságú célpontok ellen tervezték, de Oroszország továbbra is nagy számban alkalmazza őket taktikai előnyszerzés céljából – olvasható a jelentésben. A védelmi minisztérium szerint annak ellenére, hogy Oroszország hat különböző hadsereg alapelemeit vetette be, csak taktikai sikert ért el Szeverodonyecknél, hozzátéve, hogy az orosz fegyveres erők „egyre inkább kiüresednek”.

Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését kéri a kremencsuki légicsapás után

Az ENSZ ukrán képviselői a Biztonsági Tanács összehívását kérték kedden, hogy megvitassák a tömegeket érintő kremencsuki bevásárlóközpont elleni orosz légicsapást, ahol a CNN szerint civilek sokasága halt meg.

Az ENSZ politikai és békeépítési ügyekért felelős főtitkárhelyettese tájékoztatja majd a tanácsot az ülésen, amely a tervek szerint délután 3 órakor kezdődik – mondta az ENSZ szóvivője a CNN-nek.

A légicsapást követően eddig 18 halottat és 59 sérültet azonosítottak.

18-ra nőtt a lebombázott kremencsuki bevásárlóközpont áldozatainak száma

Kremencsuk központjában ért rakétatámadás egy zsúfolt bevásárlóközpontot helyi idő szerint 7 óra körül. A kutatási és mentési munkálatok tovább folytatódnak. A halálos áldozatok száma 18-ra nőtt. További 59 ember megsérült a támadásban, közülük 25 embert kórházba kellett vinni – írja a Guardian.

ORFK: 10 243-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5912 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4331-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 513 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 165 ember, köztük 78 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Ukrajnában nem működne a „nyugtalan béke”

Liz Truss brit külügyminiszter óva intett a „nyugtalan békétől” Ukrajnában, amely azzal járna, hogy az ország felad minden olyan földterületet Oroszországnak, amelyet 2014 óta elveszített. A Die Weltnek, a La Repubblicának és az El Pais-nak adott interjújában Liz Truss arra szólította fel a nyugatot, hogy „minden felszerelést, képzést és minden támogatást” biztosítsanak Kijevnek.

„Amit nem kaphatunk, az a nyugtalan béke, ahol Oroszország még mindig jelen van Ukrajnában; ez nem fog működni” – mondta a brit külügy vezetője.

Oroszország Kijev provokációjának nevezte a kremencsuki bevásárlóközpontot ért támadást

Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij a Telegram szerint azt sugallta, hogy az ukrajnai Kremencsukban lévő bevásárlóközpontot ért rakétatámadás „egy bukinszki típusú provokáció Kijev részéről”. A bevásárlóközpontot hétfő délután két orosz rakéta találta el, az épület kigyulladt, miközben több mint 1000 civil tartózkodott benne. Egyelőre legalább 13 halottról tudni.

„Meg kell várni, hogy mit mond a védelmi minisztérium, de már így is túl sok a szembetűnő ellentmondás. Erre van pont szüksége a kijevi rezsimnek, hogy a NATO-csúcstalálkozó előtt továbbra is Ukrajnára figyeljenek” – fejtette ki álláspontját Poljanszkij a Telex szerint.

Kremencsuki terrortámadásról beszélt az ukrán elnök

Európa történetének egyik legkihívóbb terrortámadásaként jellemezte Volodimir Zelenszkij a kremencsuki bevásárlóközpont elleni hétfői orosz légicsapást. Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta, hogy bár a látogatók és dolgozók többségének sikerült kimenekülnie az épületből, de így is több tucatnyian voltak benn a rakétabecsapódás idején. Jelenleg 12 halottról és 24 sebesültről tudnak, de a romok átkutatása még messze nem fejeződött be. Zelenszkij szerint a bevásárlóközpont ellen célzott támadás történt.

A háború Oroszországnak kedvez

Az ukrajnai háború Oroszország javára alakul – mondta a brit hadsereg egy nyugalmazott tisztje. Sir Richard Barrons, az Egyesített Erők Parancsnokságának volt vezetője azt mondta: rövid távon ez így van. Oroszország úgy érzi, most Ukrajna kevesebb mint egynegyedébe bejutott. Tudja, hogy Ukrajnának nincs meg a katonai képessége ahhoz, hogy kiűzze.

Szerinte ha Moszkva stratégiailag gondolkodik, akkor tudja, hogy ezt a háborút elveszíti, mert elszigetelődött a nemzetközi közösségtől.

Páriává vált. Gazdasága idén talán 15 százalékkal zsugorodik – mondta Richard Barrons, hozzátéve: ha Ukrajnának lehetővé teszik, hogy újra felfegyverkezzen, idővel megfordítja a katonai hullámzást, és elkezdi kidobni az oroszokat az ország területéről. Oroszország számára tehát valószínűleg az időzítés a legfontosabb.

Szerinte Szeverodonyeck orosz elfoglalása „kézzelfogható győzelem”, de kemény küzdelem vár a közeli Liszicsanszkban, az utolsó nagyobb városban, amelyet még ukrán csapatok tartanak a keleti Luhanszk tartományban.

„Az oroszok semmiképpen sem gondolhatják, hogy tovább nyomulhatnak a Donbaszba anélkül, hogy ne fizetnének igazán súlyos árat az elvesztett fiatalok és a megsemmisült felszerelések tekintetében” – mondta az egykori tiszt az Index szerint.

Zelenszkij szerint a tél beállta előtt véget kell vetni a háborúnak

Legkésőbb télig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) kedddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is „befagyna”, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.
Mindent meg kell tenni, hogy a még a tél előtt befejeződjenek a harcok – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a Heteknek tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat – írta a Süddeutsche Zeitung a hírportálján.
Az AFP francia hírügynökség ugyancsak diplomáciai forrásokra támaszkodó jelentése szerint az ukrán elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hajlandó a konfliktus tárgyaláson alapuló, diplomáciai rendezésére. Mint mondta, nem jött el a tárgyalás ideje.
Az AFP szerint Volodomir Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy ragaszkodik ahhoz a Hetek körében vitatott – a többi között Olaf Scholz német kancellár által is fenntartásokkal fogadott – amerikai kezdeményezéshez, hogy Moszkva kőolajexportból származó bevételének korlátozása érdekében a Nyugat jelöljön ki egy árat, amely felett már nem hajlandó kőolajat vásárolni Oroszországtól.
Az elképzelés bírálói szerint ilyen „vásárlói kartell” csakis akkor működhet, ha nem csak maroknyi ország, hanem a nemzetközi közösség igen jelentős része részt vesz benne.
A soros elnök Németország – a tanácskozás házigazdája – mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint nemzetek feletti intézményként az Európai Uniót összefogó G7 csoport a Volodomir Zelenszkijjel folytatott megbeszélés után külön közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy folytatják Ukrajna pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai támogatását, méghozzá „amíg csak szükséges”, vagyis korlátlan ideig.
Mint írták, a Hetek elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmét, és amellett is, hogy az ország önállóan dönthessen a jövőjéről.
Azt is hangsúlyozták, hogy egyedül az ukrán államháztartás stabilizálására és az alapvető állami szolgáltatások fenntartására az idén már 29,5 milliárd dollár támogatást biztosítottak, illetve ajánlottak fel. Folytatják és összehangolják a védelmi, katonai támogatást is, fegyverek és egyéb felszerelések szállítása mellett képzési, logisztikai és hírszerzési segítséggel is közreműködnek Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésében.
A G7 csoport informális egyeztető fórum, 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

Francia energetikai cégek: „haladéktalanul” csökkenteni kell a lakossági fogyasztást

Francia energetikai cégek a lakossági fogyasztás „haladéktalan” csökkentését sürgetik az Oroszország elleni uniós energia-embargó miatt – jelentette hétfőn a francia sajtó, a Journal du Dimanche című francia vasárnapi lapban megjelent közleményre hivatkozva.

A három legnagyobb francia energiatermelő vállalat vezetői szerint Oroszország és Európa szankciós háborúja miatt a franciáknak haladéktalanul vissza kell fogniuk energiafogyasztásukat, különben kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az országot.
Catherine MacGregor az Engie, Jean-Bernard Lévy az EDF és Patrick Pouyanné a TotalEnergies áramszolgáltatók vezetői közös közleményükben kiemelték, hogy a növekvő energiaárak fenyegetik Franciaország „társadalmi és politikai egységét”. Hozzátették, hogy ha még most nyáron cselekedni tudnak, az lehetőséget nyújt felkészülni a közelgő télre különös tekintettel a gáztartalékok megőrzésére.
„Ezért tudatosságra, illetve kollektív és egyéni fellépésre buzdítunk, hogy mindenki – minden egyéni felhasználó és vállalat – változtassa meg viselkedését és haladéktalanul korlátozza energia, áram, gáz és kőolajszármazékok fogyasztását” – olvasható a felhívásban.
A vállalatvezetők hangsúlyozták: az erőfeszítéseknek azonnaliaknak, kollektívaknak és tömegeseknek kell lenniük. „Minden gesztus számít” – tették hozzá. Majd azt is hangsúlyozták, hogy „európai szinten kell cselekedni” és „szolidárisnak kell lenni”.
A közös nyilatkozat nem sokkal azt követően született, hogy Moszkva drámai mértékben csökkentette gázszállításait egyes európai országoknak, míg másokat teljesen elvágott az energiahordozótól, válaszul a nyugati szankciókra.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn arról számolt be amerikai hivatali partnerének, Joe Bidennek -a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoport bajorországi találkozójának margóján -, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek jelenleg csak elenyésző mértékben tudja növelni olajtermelését.
„Telefonáltam MbZ-vel” – mondta Macron Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejkre, az emírségek vezetőjére utalva.
„Két dolgot mondott nekem. A termelés maximumán vagyok. Legalább is ezt állítja. Aztán azt mondta, hogy a szaúdiak napi 150 ezer hordóval tudják növelni a termelést. Talán kicsivel nagyobb mértékben, de hat hónapig nem lesznek nagyobb kapacitásaik” – ismertette Bidennel beszélgetése tartalmát a francia elnök.
A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban tartott megbeszélések egyik központi kérdése volt, hogy miként lehetne pótolni az Oroszországból érkező gáz- és kőolajszállítmányokat. Hírügynökségek felidézték, hogy jelenleg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) vezető termelői az egyedüli országok, amelyek még szabad kapacitásokkal rendelkeznek és hozzá tudnának járulni a globális szállítások növeléséhez. Az Európai Unió a kieső napi kétmillió hordó orosz nyersolaj és napi kétmillió hordó finomított kőolajtermék pótlásának lehetséges forrásait keresi.

Moszkva kiutasított nyolc görög diplomatát

Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státusba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot.

A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a „kijevi rezsimnek”, valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját.
A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.

Szijjártó: ördögi körhöz vezetett az energiaárak emelkedése és a szállított mennyiségek visszaesése

Az ukrajnai háború és az annak nyomán kivetett szankciók az energiahordozók rendkívüli drágulásához vezettek, ezt követte a szállított mennyiség visszaesése, ami egyfajta ördögi körként az árak további emelkedésével járt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós tagállami miniszterek ülését követő sajtótájékoztatóján kiemelte: a találkozón érezhető volt, hogy óriási az aggodalom, hiszen Európa rendkívül komoly kihívásokkal és nehézségekkel néz szembe az energiaellátás biztonságát illetően.
„Láthatjuk, hogy immáron Nyugat-Európa erős országaiban is nemzeti veszélyhelyzetek kihirdetésére került sor az energiaellátás bizonytalanságai miatt” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt hetekben „drámaian” visszaesett a kontinensre szállított orosz földgáz mennyisége.
Mint tudatta, ezzel kapcsolatban felkérte az Európai Bizottságot annak kivizsgálására, hogy igaz-e az orosz fél azon érvelése, miszerint a mennyiségcsökkenés oka az, hogy a szankciók miatt nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra odaküldött német eszközök.
„Ha ez így van, akkor valamifajta akciótervet vagy intézkedést várunk az Európai Bizottságtól” – fogalmazott.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a mérsékelt nyugat-európai szállítások hatása Magyarországon is érezhető volt, igaz, közel sem olyan mértékben, mint máshol. Rámutatott, hogy az ellátás döntő része a déli útvonalon keresztül zajlik, így a szerződés szerinti teljes napi mennyiség 88-89 százaléka még az Ausztria felől érkező földgáz lefeleződése mellett is megérkezett. Ez ügyben orosz kollégája, Szergej Lavrov segítségét kérte, majd ennek nyomán már másnap beszélt Alekszandr Novak energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel, aki arról tájékoztatta, hogy a kiesést a már idézett technikai problémák okozzák.
Továbbá aláhúzta: ismét bebizonyosodott, hogy a magyar kormánynak igaza volt abban, hogy az energiaellátás nem filozófiai, ideológiai vagy politikai, hanem fizikai kérdés. „A nap végén egyszerű a kérdés: van-e elég mennyiség és az elér-e a fogyasztókhoz” – vélekedett.
Majd hozzátette, az is bebizonyosodott, hogy nem könnyű a leválás az orosz földgázról, hazánk éppen ezért nem hajlandó semmiféle gázembargó támogatására, az ugyanis a teljes működésképtelenséget jelentené.
Ennek illusztrálására rámutatott, hogy Magyarország évi 10 milliárd köbméteres fogyasztásából 8,5 milliárd köbméter Oroszországból érkezik, ekképpen fizikailag lehetetlen rövid- vagy akár középtávon más forrásból garantálni az energiaellátás biztonságát és kiszámíthatóságát.
A miniszter ezután a közös beszerzési platformok létrehozását célzó javaslatra is kitért. Támogatásáról biztosította a diverzifikációt, ugyanakkor leszögezte, hogy ebben kizárólag önkéntes alapon képzelhető el a részvétel.
„Szuverén nemzeti jog, hogy mindenki önkéntesen dönthesse el, hogy milyen módon, akár egyedül, akár csoportosan, akár közös platformon keresztül akarja beszerezni az energiahordozókat” – közölte.
Végezetül bejelentette, hogy már 39 százalék fölött van a magyar földgáztározók töltöttségi szintje, ami 2,7 milliárd köbméternek felel meg. Tájékoztatása szerint ez nagyjából háromnegyede annak a mennyiségnek, amelyet az EU-s előírások értelmében Magyarországnak kötelező betárolnia. Utóbbi az éves fogyasztás 35 százaléka, azaz 3,6 milliárd köbméter.
Újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta: mint minden más tagállam, Magyarország is rendelkezik vészforgatókönyvvel, a jelenlegi helyzettől függetlenül is, azonban hazánk energiaellátása jelenleg biztonságban van.

43 kanadainak tiltották meg a beutazást Oroszországba

Moszkva 43 kanadai állampolgárnak tiltotta meg a belépést Oroszországba válaszul az Ottawa által idén májusban orosz vállalati és katonai vezetők, valamint családtagjaik ellen bevezetett szankciókra – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

Az orosz feketelista kanadai szövetségi és regionális tisztviselőket, funkcionáriusokat, köztük Suzanne Cowant, a kormányzó Kanadai Liberális Párt elnökét, valamint közéleti személyiségeket tartalmaz.
„Mivel a Kanadát kormányzó Justin Trudeau (miniszterelnök) rezsimje makacsul a militáns ruszofóbia irányvonalát követi, az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy válaszul Ottawa nyíltan ellenséges fellépésére ellenintézkedéseket hozzon” – áll a minisztérium közleményében.
Az orosz diplomáciai képviselet közzétette az Oroszországba történő beutazási tilalom alá eső kanadai állampolgárok teljes listáját is, amelyen jelenleg 701 név szerepel.
Ottawa május 8-án újabb 40 orosz személyt vett fel a szankciós listájára, köztük üzletembereket és katonai személyeket. Köztük szerepelt mások mellett Vagit Alekperov, a Lukoil olajtársaság volt elnöke, Olga Gologyec, a Szberbank igazgatótanácsának elnökhelyettese, Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes vezérezredes, Sarip Gyelimhanov tábornok és Adam Gyelimhanov képviselő.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine