Az orosz-ukrán háború 124. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonnegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Orosz katonai szóvivő: ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat Kijevben

Nem orosz csapás, hanem ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat a polgári infrastruktúrában a Kijev ellen vasárnap intézett orosz támadás során – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője hétfőn, a hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint június 26-án az orosz légierő négy, nagypontosságú, levegő-föld rakétával mért csapást az Artem Rakétakombinátra Kijev Sevcsenkivszkij kerületében. Az üzem rakéta-sorozatvető lőszert gyártott. Az orosz célellenőrzés szerint mind a négy rakéta célba talált, a létesítmény megsemmisült, anélkül, hogy Kijev polgári infrastruktúrája megsérült volna.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fővárosba telepített Sz-300-as és Buk M1 légvédelmi rendszerek több, mint tíz rakétát lőttek ki, de az ukrán rakétakilövők és a rádióberendezések összehangolatlansága miatt a Bukok lelőttek két saját Sz-300-as légvédelmi rakétát. Ezek egyike zuhanhatott lakóépületre.
Konasenkov szerint az ukrán hadvezetés megpróbálja megállítani az ukrán egységek „kaotikus menekülését” Liszicsanszk közelében. Mint mondta, az orosz tüzérség felszámolta az ukrán „náci” Jobboldali Szektor egyik záróosztagát, amely 72. gépesített dandárja első zászlóalja személyi állományának visszavonulását szándékozott megakadályozni.
A szóvivő közölte, hogy Liszicsanszknál az ukrán 115. önálló gépesített dandár parancsnoka, miután vezetésipontját visszavonta, elvesztette az ellenőrzést alegységei felett. Ennek következtében a harci cselekmények során a dandár 138. zászlóalja személyi állománya 80 százalékos, hadfelszerelése pedig mintegy 70 százalékos visszafordíthatatlan veszteséget szenvedett el.
Konasenkov beszámolt egy különböző európai állampolgárokból álló és egy grúz zsoldos szabotázs- és felderítő csoport vasárnapi felszámolásáról a liszicsanszki olajfinomító környékén. A két osztagnak összesen 14 harcosa volt. Mint mondta, a likvidált grúzok között voltak olyanok, akik márciusban Kijev közelében részt vettek orosz katonák megkínzásában és meggyilkolásában. Konasenkov szerint az orosz védelmi tárca minden ilyen esetet számon tart.
„Megtaláltuk és megbüntettük őket” – mondta.
Közölte továbbá, hogy az orosz légierő precíziós fegyverekkel csapást mért az ukrán hadsereg 63. gépesített lövész brigádja 106. zászlóaljának egyik állomáshelyére a Mikolajiv megyei Visunszk közelében, aminek következtében több mint negyven ukrán katona életét vesztette és 12 egységnyi technika megsemmisült. Levegő-föld rakéták emellett 27 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra – köztük Liszicsanszknál a Jobboldali Szektor, Harkivnál pedig az Azov és Kraken egységeire -, öt vezetésipontra, valamint három lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra mértek csapást.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok 24 vezetésipontot, 58 lőállásban lévő tüzérségi alegységet, valamint 304 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak. Donyeck környékén a lövegelhárító művelet három Grad-, egy M-777-, két Hjacint- és két 2SZ1 Gvozgyika-szakaszt számoltak fel. (Az ukrán tüzérség a donyecki hatóságok szerint ennek ellenére hétfőn tovább lőtte a köztársaság városait, több helyről jelentettek halálos áldozatokat.) Az orosz légvédelem lelőtt tíz drónt és két Tocska-U taktikai rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 215 repülőgépet, 132 helikoptert, 1373 drónt, 350 föld-levegő rakétarendszert, 3830 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 684 rakéta-sorozatvetőt, 3025 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3870 speciális katonai járművet veszítettek.
Rogyion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete hétfőn a Rosszija 24 televízióban azt mondta, hogy mintegy félezer civil maradhatott még a szeverodonyecki Azot üzem területén, de ők már nem ukrán fegyveresek túszai. A diplomata szerint a luhanszki „népi milícia” szakemberei aknamentesítik a kijáratokat, az emberek pedig maguk dönthetik majd el, hogy elmennek-e vagy maradnak Szeverodonyeckben.
Korábban Ramzan Kadirov csecsen vezető azt mondta, hogy a vegyiüzem területéről mintegy 800 civil távozott.

Danyilov szerint „visszafelé sültek el” az oroszok vasárnapi rakétacsapásai

Az ukrajnai városokat ért vasárnapi orosz rakétacsapások Moszkva elrettentési taktikájának részei voltak, amit az oroszok a náci németektől kölcsönöztek, ez azonban „visszafelé sült” el – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfőn a Facebookon.

A tisztségviselő a bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy 1940-ben a Luftwaffe, a német Harmadik Birodalom légiereje megkezdte London nagyszabású bombázását, hogy megtörje a britek ellenállását, aláássa a harci moráljukat, de ez éppen az ellenkező hatást érte el, mert még inkább a nácik ellen tüzelte a briteket. „A Kijev és más ukrán városok, illetve régiók elleni orosz bombázások ugyanazokkal a következményekkel járnak, mint a Luftwaffe csapásai: az ukránok nem félnek, hanem dühösek és bosszút akarnak állni, az ukrán rakéták pedig nagy pontossággal megtalálják célpontjaikat” – hangoztatta a védelmi tanács vezetője.
Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy az ukrán légierő tájékoztatása szerint vasárnap az orosz erők 11 rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezek közül hármat a légvédelem semlegesített. Vasárnap helyi idő szerint 6 óra 30 perc körül az oroszok egy lakóépületet és egy óvodát találtak el a főváros, Kijev központjában, ennek következtében egy ember meghalt, hatan megsérültek. A rakétacsapások második hulláma az északi Csernyihiv és az ország középső részében lévő Cserkaszi régiókat érte.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Financial Times című bit lapnak nyilatkozott, ebből az Ukrajinszka Pravda idézett. Interjújában a hírszerzési főnök kijelentette, hogy az ukrán csapatok visszavonulása a keleti országrészben lévő, Luhanszk megyei Szeverodoneckből „taktikai lépés” volt, miután több héten át folytattak harcot az orosz erőkkel a városban. Kiemelte: el akarták kerülni, hogy ugyanaz megismétlődjék, mint ami a mariupoli Azovsztal ostromakor történt. Az Azovsztal acélipari üzemben körbezárt ukrán katonák több, mint nyolcvan napig tartották magukat, majd parancsot kaptak a megadásra, és most az oroszok, illetve a velük szövetséges donyecki szakadárok fogságában vannak.
Budanov elmondta, hogy Szeverodoneckből a kivonulási parancsot azért adták ki, mert az orosz nehéztüzérség „földig rombolta” a várost. Hozzáfűzte, hogy a visszavonulás miatt a Sziverszkij Donec folyó keleti partján állomásozó orosz erőknek szerinte nagyon nehéz lesz átkelniük és előrenyomulniuk, különösen észak, Liszicsanszk irányába.
Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők reggel csapást mértek a város lakónegyedeire. Szavai szerint vannak a támadásnak sérültjei és halálos áldozatai is, de pontos számot nem közölt. Felhívta Szlovjanszk lakóit, hogy mielőbb hagyják el a várost.
Dmitro Lunyin, Poltava megyei kormányzó azt közölte, hogy az oroszok rakétacsapást hajtottak végre a megyeszékhely, azaz Poltava városa és a régióban léő Kremencsuk ellen. Utóbbiban szavai szerint polgári létesítményt ért találat, és vannak sérültek is, de konkrát számot ő sem közölt.
Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán erők három irányban verték vissza az oroszok rohamait a Donyec-medencében: Marjinka közelében, továbbá Bahmut és Donyeck irányában.
Közben Kijevbe látogatott Maia Sandu moldovai elnök. Hivatala közlése szerint a nap folyamán ellátogat a Kijev környéki Borogyanka, Bucsa és Irpiny városokba, azokra a településekre, amelyekben az orosz csapatok elvonulása után meggyilkolt ukrán civilek holttesteit és tömegsírjait fedezték fel az ukrán hatóságok. A tervek szerint találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.

Zelenszkij szerint a tél beállta előtt véget kell vetni a háborúnak

Legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) keddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is „befagyna”, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.
Mindent meg kell tenni, hogy még a tél előtt befejeződjenek a harcok – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára. Arról is szólt, hogy a Heteknek tovább kell szigorítaniuk az Oroszország elleni gazdasági szankcióikat.
A soros elnök – a tanácskozás házigazdája – Németország mellett az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát és Olaszországot, valamint nemzetek feletti intézményként az Európai Uniót összefogó csoport a megbeszélés után külön közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy tovább folytatják Ukrajna pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai támogatását, méghozzá „amíg csak szükséges”, vagyis korlátlan ideig.
Mint írták, a Hetek elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmét, és amellett is, hogy az ország önállóan dönthessen a jövőjéről.
Azt is hangsúlyozták, hogy egyedül az ukrán államháztartás stabilizálására és az alapvető állami szolgáltatások fenntartására az idén már 29,5 milliárd dollár támogatást biztosítottak, illetve ajánlottak fel. Folytatják és összehangolják a védelmi, katonai támogatást is, fegyverek és egyéb felszerelések szállítása mellett képzési, logisztikai és hírszerzési segítséggel is közreműködnek Ukrajna védelmi képességeinek fejlesztésében.
A G7 csoport informális egyeztető fórum, 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben, az Ukrajnához tartozó Krím-félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

Von der Leyen és Biden: továbbra is együttműködünk, hogy csökkentsük Oroszország energiából származó bevételeit

Az EU és az Egyesült Államok továbbra is együttműködik, hogy a következő hónapokban tovább csökkentse Oroszország energiából származó bevételeit, ezáltal gyengítve azon képességét, hogy finanszírozni tudja az Ukrajnában kirobbantott, indokolatlan háborúját – írta hétfőn közzétett közös nyilatkozatában Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Joe Biden amerikai elnök.

A vezetők aláhúzták: Ukrajna megszállását követően Oroszország továbbra is politikai és gazdasági fegyverként használja a földgázt, nyomást gyakorolva az energiapiacokra, emelve a fogyasztói árakat, és veszélyeztetve a globális energiabiztonságot.
„Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság fontos feladatot végez annak érdekében, hogy megszűnjék függőségünk az orosz energiától, de azt is elismerjük, hogy a kihívás óriási” – jegyezte meg a két vezető politikus.
Mint sajtóközleményükben hangsúlyozták, az európai energiabiztonsággal foglalkozó munkacsoport márciusi létrehozása óta az Egyesült Államok és az Európai Bizottság határozott lépéseket tett a fosszilis tüzelőanyagok iránti általános kereslet csökkentése érdekében. Az Európába irányuló globális cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja 75 százalékkal nőtt, és az Egyesült Államokból az Unióba irányuló LNG-export csaknem megháromszorozódott tavalyhoz képest.
„Az Egyesült Államok kulcsfontosságú partner az európai régió gázellátásának fenntartható diverzifikálásában, többek között a kereslet-csökkentés támogatása és a tiszta technológiák felgyorsítása révén” – hangsúlyozta a sajtóközlemény.
Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok arra ösztönzi továbbá az uniós tagállamokat, valamint az európai és az amerikai vállalatokat, hogy még az idén legalább 1,5 millió energiatakarékos intelligens termosztátot telepítsenek az európai háztartásokba.

A CNN szerint megfordult a hadiszerencse az ukrajnai háborúban

Fordulat állt be az ukrajnai háborúban, miután az oroszok előrenyomultak a Donbaszban – írja hétfő reggel megjelent elemzésében a CNN.

Azt írták, hogy az oroszok most olyan sikereket arattak, amelyekre a háború kezdete óta nem volt példa:

• a luhanszki területen felszámolták az ukrán védelmet,
• a déli területeken (Herszon, Zaporizzsja) megerősítették a védelmüket,
• kiküszöbölték a logisztikában, a parancsnoki struktúrában lévő hibákat, és
• az ukrán dróntámadásokkal szemben is egyre hatékonyabban lépnek fel.

Az amerikai portál szerint fennáll annak a veszélye is, hogy az oroszok bekerítik Liszicsanszk városát, ahova a szeverodonyecki ukrán erők vonultak vissza. Mindeközben a donyecki területen is előrenyomultak az oroszok, és közelebb jutottak a térségben lévő ipari városokhoz.

A CNN elemzője úgy véli: hosszú távon az ukránok abban bízhatnak, hogy a folyamatosan érkező nyugati nehézfegyverek által előbb-utóbb sikerül ledolgozniuk a tüzérségi hátrányukat. Ahhoz viszont, hogy ezeknek a kezelőszemélyzetét kiképezzék, több hétre van szükség, és nem biztos, hogy ennyi idő a rendelkezésükre áll annak fényében, hogy mekkora nyomást helyeznek az oroszok a donbaszi ukrán védelemre.

Az elemzés végén azt írták: a kérdés az, hogy ha az orosz előrenyomulás sikeresen folytatódik, akkor az oroszok megelégszenek-e az eddigi hadi céljuk – vagyis a Donbasz – elfoglalásával, avagy megpróbálják-e például elérni a Dnyeper folyó partját, kettévágva ezzel Ukrajnát – mutatja be az Index.

Zelenszkij szerint a tél beállta előtt véget kell vetni a háborúnak

Legkésőbb a tél beálltáig véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, a legerősebb iparú demokráciákat összefogó G7 csoportnak pedig minden lehetséges segítséget meg kell adnia ehhez az orosz agresszió ellen védekező országnak – jelentette ki Volodomir Zelenszkij ukrán államfő hétfőn a G7 csoport németországi csúcstalálkozóján diplomáciai források szerint.

A bajorországi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) keddig tartó találkozó második napjának megbeszéléseibe videón bekapcsolódó ukrán elnök kifejtette, hogy a tél beálltával a front is „befagyna”, vagyis még inkább elhúzódna a háború, amit feltétlenül meg kell előzni.
Mindent meg kell tenni, hogy még a tél előtt befejeződjenek a harcok – húzta alá Zelenszkij a Süddeutsche Zeitung című német lap európai diplomatákra hivatkozó beszámolója szerint.
Az ukrán elnök mindenekelőtt légvédelmi rendszerek szállítására kérte a csúcstalálkozó résztvevőit, rámutatva, hogy Oroszország egyre inkább rakétákkal és repülőgépekkel támad országára.

Stoltenberg: a NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi erőinek létszámát

A NATO jóval 300 ezer fő fölé emeli magas készültségi katonai erőinek létszámát, hogy kezelni tudja az Oroszország által jelentett biztonsági kihívásokat – jelentette ki Jens Stoltenberg a szervezet főtitkára hétfőn, a szövetséges országok madridi csúcstalálkozója előtti brüsszeli sajtótájékoztatóján.

„Megerősítjük azt a képességünket is, hogy konfliktus esetén több, előre telepített katonai felszereléssel, légvédelemmel tudjunk reagálni” – tette hozzá. Mint mondta, ennek keretében, többek között, megerősített parancsnokságra, korszerűsített védelmi tervekre lesz szükség. „Mindez védelmünk legnagyobb átalakítását jelenti a hidegháború óta” – jelentette ki.
Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy ennek megvalósításához, több beruházásra lesz szükség. A hétfőn közzétett nemzeti védelmi költségvetéssel kapcsolatos jelentésre hivatkozva elmondta: az utóbbi nyolc évben emelkednek az európai szövetségesek védelmi kiadásai, kilenc ország érte el, vagy haladta meg a hazai össztermék 2 százalékában meghatározott védelmi költségvetési minimumot, továbbá tizenkilenc szövetséges ország várhatóan 2024-ig eléri ezt a célt. „A kétszázalékos arányt egyre inkább nem felső, hanem alsó határnak kell tekinteni” – fűzte hozzá.
Stoltenberg véleménye szerint a kedden kezdődő madridi NATO-csúcs átalakító jellegű lesz: a szövetségesek várhatóan az új biztonsági helyzethez alkalmazkodó stratégiai koncepciót fogadnak el, amely Oroszországot tekinti a legközvetlenebb fenyegetésnek, és foglalkozik a Kína által jelentett biztonsági kihívásokkal is. Elmondta továbbá, hogy a csúcstalálkozón a szövetségesek megegyeznek egymilliárd euró költségvetésű NATO Innovációs Alap létrehozásáról, amely a kettős felhasználású új technológiákba történő beruházást szolgálja. Ezenkívül várhatóan Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagról is megállapodnak.
A NATO-főtitkár azt is bejelentette, hogy a csúcson előrelépést szeretnének elérni Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, a szövetség valamennyi tagállamának aggályait figyelembe véve

Az EU eszközöket juttat Ukrajnának a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések esetére

Az Európai Unió orvosi felszereléseket, védőeszközöket és speciális felszereléseket juttat Ukrajnának egyebek között a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatok kezelésére – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Az Európai Unió 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert és fertőtlenítési műveletekhez szükséges 850 eszközt juttat Ukrajnának.
Mivel Ukrajnában a kórházaknak sürgősen orvosi felszerelésekre van szükségük, az EU betegmonitorokat, infúziós pumpákat és lélegeztetőgépeket, valamint az egészségügyi személyzet által használatos védőeszközöket, például maszkokat és köpenyeket is adományoz.
Az Európai Bizottság közleménye Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztost idézte, aki közölte: már úton vannak Ukrajna felé az orvosi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai vagy nukleáris vészhelyzetek kezelésére szolgáló felszerelések. „Ukrajnában a kórházaknak és az egészségügyi dolgozóknak háborús körülmények között kell helyt állniuk, ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellássuk őket az életmentéshez szükséges eszközökkel” – fogalmazott.
Az összesen 11,3 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint) összegű támogatást a Romániában, Magyarországon, Svédországban, Németországban, Görögországban és Dániában tárolt uniós biztonsági készletekből juttatják el Ukrajnának – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.

Az EU elfogadta a gáztározók stratégiai feltöltésére vonatkozó rendeletet

Az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet az ukrajnai háborúval összefüggésben.

A Luxembourgban hétfőn tartott tanácskozásról kiadott tanácsi közlemény szerint a rendelet annak biztosítását célozza, hogy a gázpiacon megfigyelhető zavarok ellenére az uniós gáztárolási kapacitások feltöltött készletekkel várják a téli időszakot, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással.
A rendelet előírja, hogy a tagállamok területén található, földfelszín alatti gáztárolókat a kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a 2022-2023-as téli időszak kezdetét megelőzően, a következő téli időszakok kezdete előtt pedig 90 százalékig. Összességében az unió 2022-ben arra fog törekedni, hogy az uniós, földfelszín alatti teljes gáztárolási kapacitás 85 százalékos feltöltöttségi arányt érjen el – írták.
Mivel a gáztárolási kapacitások országonként jelentősen eltérnek egymástól, a tagállamoknak – a helyzettől függően – nem kell maradéktalanul megvalósítaniuk a tárolási célértékeket, azokba ugyanis beleszámíthatják a cseppfolyósított földgáz (LNG), illetve az alternatív üzemanyagok készleteit is. A nemzeti gázfogyasztásukhoz képest nagyon jelentős tárolókapacitással rendelkező tagállamok helyzetének figyelembevétele érdekében a földfelszín alatti készletek feltöltésére vonatkozó kötelezettség a tagállamok elmúlt öt éves átlagos éves gázfogyasztásának 35 százalékára fog korlátozódni.
Mivel egyes tagállamok nem rendelkeznek a területükön kiépített gáztárolóval, a rendelet előírja, hogy ezek a tagállamok éves nemzeti gázfogyasztásuk 15 százalékát más tagállamokban lévő készletekben tárolják.
A rendelet előírja továbbá, hogy minden földfelszín alatti tárolóhely-üzemeltető az érintett tagállamok hatóságai révén kötelező tanúsítással rendelkezzen. E tanúsítás célja, hogy elkerülhető legyen a kritikus tárolási infrastruktúrákra gyakorolt külső befolyás kockázata, mely veszélyeztethetné az unió energiaellátásának biztonságát vagy bármely egyéb alapvető biztonsági érdeket.
A tárolási kapacitások feltöltésére vonatkozó kötelezettségek 2025. december 31-én szűnnek majd meg, míg a tárolóhely-üzemeltetők tanúsítására vonatkozó kötelezettségek ezen időpontot követően is érvényben maradnak majd. A rendelet eltérést enged Ciprus, Málta és Írország számára mindaddig, amíg ezen országok gázrendszere nem lesz közvetlenül összekapcsolva más tagállamok gázrendszerével – tette hozzá közleményében az uniós energiatanács.

Többen megsérültek az odesszai támadásban

Odesszában a mai orosz támadásban nyolc ember sérült meg, több lakóház is megsemmisült.

Ukrán hadsereg: 35 ezer orosz katona halt meg

Az ukrán vezérkar adatai szerint körülbelül 35 ezer orosz katona halt meg hétfő reggelig a háborúban.

Közlésük alapján az előző naphoz képest 150-nel nőtt az elesett oroszok katonák száma. Mindeközben a támadók 20 harckocsit, 28 páncélozott szállítójárművet és 7 tüzérségi eszközt, löveget is veszítettek.

Brit hírszerzés: újabb helyen indulhat orosz támadás

Oroszország Szeverodonyeck és Liszicsanszk térsége mellett egy másik frontszakaszon, Izjumtól északra is támadást indíthat – írta hétfő reggel a brit hírszerzés.

Közlésük szerint az orosz tüzérség már egy hete bombázza azt a szakaszt, de az ukránok erős védelmi pozíciókat alakítottak ki az ottani erdős területeket felhasználva.

A hírszerzés arra is kitért, hogy a következő hetekben Oroszország várhatóan újabb tartalékosokat küld a frontra, akik elsősorban a hátországot fogják felügyelni. A politikai vezetés azonban továbbra is vonakodik elrendelni a teljes mozgósítást.

Liszicsanszk elhagyására szólította fel a lakosságot a kormányzó

A város elhagyására szólította fel a civileket Szergej Haidai kormányzó. Mint írta, a városban „nagyon nehéz” a helyzet, a környező, ukrán irányítás alatt álló városokban vigyázni fognak rájuk. Liszicsanszk 100 ezres lakosságából mintegy tízezren lehetnek még a városban.

Kijev: az ukrán hadsereg visszaverte az orosz bekerítési kísérletet Liszicsanszk körül

Visszaverte az ukrán hadsereg az orosz támadásokat Liszicsanszktól nyugatra, megakadályozva ezzel a stratégiailag fontos kelet-ukrajnai város bekerítését.

„Verhnokamjanka közelében a védelmi erők jelentős veszteségeket okoztak az (orosz) ellenségnek és visszavonulásra kényszerítették őket” – idézte az ukrán vezérkar tájékoztatását a német n-tv hírportálja.

Verhnyokamjanka néhány kilométerre nyugatra található Liszicsanszktól, a nagyobbik város utolsó fontos ellátási útvonalán. Ukrán források szerint Liszicsanszkot ismét heves légi és tüzérségi támadások érték hétfőre virradóra. Az orosz egységek megszállták a város déli részét, több külvárosi lakótelepet is tűz alá vontak.

Rakétákkal lőtték Odessza környékét hétfőre virradóra

Hat ember megsérült egy rakétatámadás során a dél-ukrajnai Odesszai területen, a rakétát egy orosz TU-22-es stratégiai bombázó lőtte ki – közölte a dél-ukrajnai védelmi parancsnokság hétfőn kora reggel.
A hatóságok szerint az áldozatok között egy gyermek is van, de az információkból nem derül ki egyértelműen, hogy az érintettek megsérültek vagy meghaltak-e.

„Egy település lakónegyedében történt becsapódás következtében több lakóház és gazdasági épület megsemmisült és kigyulladt mintegy 500 négyzetméteres területen” – számolt be a német n-tv hírportálja hétfő reggel.

Johnson: nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Putyin felhajtsa az árakat

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint nem szabad megengedni, hogy az ukrán élelmiszerexport blokádjával Vlagyimir Putyin orosz elnök felhajtsa a világpiaci árakat. London olyan vizsgálati módszer kifejlesztését is kezdeményezi, amellyel kideríthető, ha Oroszország Ukrajnából lopott gabonát próbál értékesíteni a világpiacon.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint Johnson a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) németországi csúcstalálkozóján sürgős cselekvésre szólítja fel a tagországokat annak érdekében, hogy ki lehessen juttatni Ukrajnából az alapvető fontosságú exportélelmiszereket.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hangsúlyozta: a világ búzaszükségletének 10 százalékát, a globális kukoricakereslet 12-17 százalékát, a napraforgóolaj-kínálat felét Ukrajna adja. Jelenleg azonban 25 millió tonna ukrán kukorica és búza exportjára nincs lehetőség – ez a legkevésbé fejlett országok egy teljes évi fogyasztásának felel meg -, és fennáll annak a kockázata, hogy ez a terménytömeg ukrajnai silókban rothad el.
A Downing Street szóvivőjének hétfői nyilatkozata szerint a probléma várhatóan drámai mértékben még tovább romlik a júliusi betakarítási szezonban.
A londoni miniszterelnöki hivatal hétfői ismertetése szerint az ukrán élelmiszerexport orosz blokádja világszerte 47 millió embert sodort a humanitárius katasztrófa szélére.
Johnson szóvivője bejelentette: a brit kormány szakértői segítséget ajánl Ukrajnának ahhoz, hogy meg lehessen teremteni az áruszállító hajók biztonságos kijutásának feltételeit.
A Downing Street közölte azt is, hogy Liz Truss brit külügyminiszter és Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Törökországba utazott, ahol a tengeri exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt a török kormánnyal.
Az ukrán gabonaexport 96 százaléka a Fekete-tengeren keresztül zajlott, ám Oroszország ezen az útvonalon jelenleg nem engedi a kivitelt, ráadásul támadásokkal akadályozza a vasúti szállítást is.
Ennek ellensúlyozására a brit kormány 10 millió fontig terjedő értékben szállít alapanyagot és felszerelést az ukrán vasúttársaságnak az infrastruktúra kijavítására és annak elősegítésére, hogy a gabonaszállítmányok vasúton kijuthassanak az országból – közölte Boris Johnson hivatalának szóvivője.
Hozzátette: London közvetlen megbeszéléseket folytat az ukrán kormánnyal arról, hogy miként lehetne maximalizálni az ukrán vasúti szállítási kapacitást, mozgásban tartva a vasúti közlekedést és így a gabonaexportot is.
A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint egyre több a bizonyíték arra is, hogy Oroszország lopja és értékesítés céljából átcsempészi a határon az ukrán gabonát, ezzel is növelve az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeket.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte: a brit kormány 1,5 millió fontot különít el egy olyan tesztelési módszer kifejlesztésére, amellyel meg lehet állapítani, ha Oroszország Ukrajnától illegálisan elsajátított gabonát próbál értékesíteni a világpiacon.

ORFK: 12 163-an érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 6243 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5920-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 372 ember, köztük 55 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre vasárnap – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az oroszok egy fegyverszállítás szempontjából fontos hidat is leromboltak

Orosz rakéták csapódtak be vasárnap a közép-ukrajnai Cserkaszi város közelében, megölve egy embert, és eltalálva egy hidat, amely segít összekötni a nyugati régiókat a keleti harci övezetekkel – számoltak be róla a TheGuardian cikkében, a Reuters beszámolója alapján.

Cserkaszi a háború februári kezdete óta nagyrészt érintetlen maradt a bombázásoktól, de Oroszország a hétvégén Ukrajna-szerte fokozta a rakétatámadásokat.

„Ma az ellenség rakétatámadásokat indított a cserkaszi régió ellen. A régióközpont közelében 2 csapást mértek. Egy halott és öt sebesült. Az infrastruktúra megrongálódott” – közölte Ihor Taburets regionális kormányzó a Telegram alkalmazáson.

További részletekkel nem szolgált, de egy elnöki tanácsadó a Reutersnek elmondta, hogy az egyik rakéta a Dnyipro folyón átívelő hidat vette célba.

„Megpróbálják korlátozni a tartalékaink és a nyugati fegyverek keletre történő szállítását” – mondta Oleksiy Arestovych tanácsadó egy üzenetben.

Megint támadták a fekete-tengeri gázfúrótornyokat

A kijevi erők megtámadták az oroszok kezén lévő gázfúrótornyokat a Fekete-tengeren, állítja az Independent helyi tisztviselőkre hivatkozva.

A Csornomorneftegaz által üzemeltetett platform elleni vasárnapi támadás a második volt egy héten belül. Az első támadásra hétfőn került sor.

Ukrajna szerint Oroszország több mint 500 ezer tonna gabonát nyúlt le

Az ukrán parlament azzal vádolta meg Oroszországot, hogy több mint 500 ezer tonna gabonát tulajdonított el két megszállt régióból.

Az ukrán Verhovna Rada szerint a szállítmányokat a fontos fekete-tengeri kikötővárosból, Herszonból és a délkeleti Zaporizzsja városából vitték el, írja a Sky News.

Putyin Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba készül

Vlagyimir Putyin orosz elnök a jövő héten Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba látogatva az ukrajnai háború kezdete óta első alkalommal fogja elhagyni Oroszországot – derült ki a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorából.

Putyin a tervek szerint Dusanbéban tárgyalásokat folytat majd Emomali Rahmon tádzsik elnökkel, akivel munkaebéden is részt vesz, a türkmenisztáni Asgabatban pedig szerdán lesz jelenése a Kaszpi-tenger menti országok – Irán, Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán és Azerbajdzsán – csúcstalálkozóján.

Csütörtökön az orosz elnök indonéz hivatali partnerét, Joko Widodót fogadja majd a Kremlben – számolt be az MTI.

Az orosz elnök utoljára február 4-én utazott külföldre, csaknem három héttel az Ukrajna elleni orosz háború megindítása előtt. Akkor – a pekingi olimpia megnyitójának napján – Hszi Csin-ping kínai államfő fogadta őt.

Több mint négyezer lakóházt bombáztak le az oroszok a harkivi területen

Oleh Szinyehubov, a harkivi területi közigazgatás vezetője bejelentette, hogy a háború kezdete, azaz február 24. óta a régióban 4019 lakóházat, 97 orvosi létesítményt, és 427 oktatási épületet bombáztak le az oroszok.

Szinyehubov most egy olyan, szinte teljesen megsemmisült sportlétesítmény romjairól posztolt, amit „gyerekek ezrei használtak” a bombázások előtt. A régió vezetője szerint egy nap sem telt el úgy, hogy a harkivi területet ne bombázták volna az oroszok. Arra kért mindenkit a Telegramon, hogy még ne pihenjen, mert egy figyelmen kívül hagyott légiriadó az emberek életébe kerülhet.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine