Az orosz-ukrán háború 123. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kijev polgármestere éberségre inti a lakosságot

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko arra figyelmeztette a városban élőket, hogy maradjanak éberek a mai légitámadás után. Egy ember meghalt, és öt megsebesült a fővárosban egy lakóházra mért csapást követően.

Klicsko felszólította az embereket, hogy tartsák be az alapvető biztonsági szabályokat, és a légvédelmi sziréna figyelmeztetése alatt menjenek óvóhelyre. „Oroszország csak pánikot és kétségbeesést akar kelteni” – írta a Twitter-oldalán a városvezető.

Egy ember meghalt a Cserkaszi városát ért támadásban

Két orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Cserkaszi város közelében, egy ember meghalt, öt másik megsebesült, emellett az infrastruktúra is megrongálódott, közölték vasárnap a regionális hatóságok.

Az orosz gázembargóért lobbiznak az ukránok

Oroszország legutóbbi, Kijevet ért rakétacsapásai azt mutatják, hogy a nemzetközi szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük, és az orosz gázra vonatkozó uniós embargót is tartalmazniuk kellene, mondta vasárnap az ukrán elnöki iroda vezetője.

„A G7-csúcsnak reagálnia kellene a Kijevet ért orosz csapásokra. A szankcióknak agresszívabbnak kellene lenniük. Az aranyexportra vonatkozó embargó jó, de az új uniós szankciócsomagban a gázembargóra is szükség van” – jelentette ki Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője.

Sojgu szemlét tartott az invázióban bevetett orosz erőknél

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szemlét tartott az Ukrajnában harcoló orosz hadseregcsoportosulásnál – közölte vasárnap az orosz katonai tárca.

A beszámoló szerint Sojgu különös figyelmet fordított a hadművelet teljes körű támogatásának megszervezésére és az orosz katonák számára az ideiglenes állomáshelyeken szükséges életkörülmények megteremtésére. A miniszter kamerák előtt az Orosz Föderáció Hőse Aranycsillaga és Bátorságrend kitűntetéseket is átadott. A szemle helyszínét a közlemény nem nevezte meg.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentésben elmondta, hogy június 25-én Szeverodonyeck és Borivszke város mellett Voronove és Szirotyin települések is a Moszkva által függetlenként kezelt Luhanszki Népköztársaság ellenőrzése alá kerültek.
Közölte, hogy az elmúlt nap folyamán precíziós levegő-föld rakéták és Kalibr manőverező robotrepülőgépek nagy erejű csapást mértek az ukrán szárazföldi erők kiképző 169. központjára a Csernyihiv megyei Deszna falunál közelében, a légi támadócsapatok 199. kiképző központjára a Zsitomir megyei Teterevkánál, valamint az ukrán fegyveres erők 184. kiképző központjára a Lviv megyei Sztarics közelében. Állítása szerint csapás következtében az ukrán stratégiai tartalékához tartozó 65. és 66. gépesített gyalogsági dandár és 46. légi mozgékonysági dandár teljesen elvesztette harci hatékonyságát, így ezen alakulatoknak a harci övezetbe való átcsoportosítása meghiúsult.
A harcászati légierő gépei 286, a tüzérségi egységek pedig 62 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbiak emellett két vezetési posztot és négy lőszerraktárt is megsemmisítettek. A lövegelhárítási művelet keretében a az orosz légierő precíziós fegyverei tíz rakéta-sorozatvető szakaszra sújtottak le.
Konasenkov szerint a légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében több mint 720 „nacionalista” életét vesztette, 12 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 16 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők újabb sikertelen kísérletet tettek arra, hogy légi- és rakétacsapást hajtsanak végre a Kígyó-sziget ellen, amelynek helyőrsége sértetlen maradt, viszonyt Pancir-Sz légvédelmi rakétarendszerekkel lelőttek egy Szu-25-ös repülőgépet és 12 rakétavető-lövedéket.
A légvédelem beszámolója szerint nyolc drónt és 19 többszörös rakétavető-lövedéket lőtt le. Légiharcban az ukrán légierő elvesztette egyik MiG-29-es repülőgépét.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 215 repülőgépet, 132 helikoptert, 1363 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3809 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművet, 682 rakéta-sorozatvetőt, 3012 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3864 speciális katonai járművet veszítettek.

Biden: nem vált be Putyin számítása, nem sikerült megosztani a NATO-t és a G7 csoportot

Nem vált be Vlagyimir Putyin orosz elnök számítása, a NATO és a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport nem vált megosztottá Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának hatására – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a G7 csoport németországi csúcstalálkozójának helyszínén, Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélésén.

Az amerikai elnök és a német kancellár több órán keresztül tárgyalt a Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap délután kezdődő csúcstalálkozó előtt. Megbeszélésük sajtónyilvános részén Joe Biden köszönetet mondott Olaf Scholznak Németország Ukrajna melletti kiállásáért.
Mint mondta, Putyin arra számított, hogy a NATO-t és a G7 csoportot megosztja az Ukrajna elleni orosz támadás, de ez nem történt meg, és az egység továbbra is megmarad.
Hozzátette: az a meggyőződése, hogy a Nyugat „megerősödve” kerül ki a konfliktusból.
A keddig tartó találkozó fő témája az ukrajnai háború, illetve a háború következtében a világ számos térségében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelése.
Az előzetes nyilatkozatok szerint a hetek nem csupán Ukrajna humanitárius, pénzügyi és katonai támogatásának folytatásáról és az orosz támadás miatt élelmezési válsággal küszködő országok megsegítéséről állapodnak meg, hanem újabb szankciókról is Oroszország ellen.
Már a találkozó hivatalos kezdete előtt ismertté vált, hogy mindenki egyetért az Oroszországban kitermelt arany importjának azonnali betiltásáról. Ez a Hetek reményei szerint újabb jelentős csapás az orosz háborús gépezetre, tekintve, hogy Oroszország a legnagyobb aranyexportőrök közé tartozik, legnagyobb piacai pedig éppen a G7 csoport országai.
Az informális egyeztető fórumként működő csoport az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.
A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben az Ukrajnához tartozó Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
A bajoroszági találkozóra meghívták India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét is, hogy közösen egyeztessenek a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajna elleni orosz agresszió miatt fenyegető globális élelmezési válság kezeléséről.

London más G7-országokkal együtt megtiltja az orosz arany importját

Nagy-Britannia a hét vezető ipari hatalom (G7) több más tagjával együtt megtiltja az orosz arany importját – közölte vasárnap a Downing Street.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint az intézkedéshez az Egyesült Államok, Japán és Kanada is csatlakozik.
A németországi G7-csúcstalálkozó vasárnapi kezdete előtt bejelentett újabb szankció indoklása szerint az arany Oroszország legjövedelmezőbb exportcikke az energiahordozók után.
A Downing Street tájékoztatása szerint Oroszország tavaly 12,6 milliárd font (5900 milliárd forint) értékben exportált aranyat.
London a világ egyik legnagyobb aranyforgalmazó piaca, így az orosz aranyexportra kirótt brit tilalom hatalmas hatással lesz Oroszország exportbevételeire – hangsúlyozta a Downing Street illetékese.
A szóvivő szerint az intézkedés az amerikai, a kanadai és a japán kormány csatlakozásával világméretűvé szélesedik, de Boris Johnson brit miniszterelnök a G7-csúcson a többi tagország vezetőit is arra biztatja majd, hogy hozzanak hasonló szankciókat az orosz aranyexportra.
A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta eddig 13,5 milliárd font éves értékű orosz exportra léptetett érvénybe korlátozásokat, emellett több mint ezer személy és száznál több intézmény ellen hozott szankciókat.
A brit kormány korábbi szankciói között szerepelt az orosz ezüst- és faipari termékek importjának tilalma, az egyéb nagy értékű orosz exportáruk, köztük a gyémánt és a gumiipari készítmények behozatali vámjának 35 százalékpontos emelése, a brit exportfinanszírozási rendszerből Oroszországnak és Fehéroroszországnak folyósított támogatások leállítása, az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések, az orosz vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások, valamint a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportjának teljes tilalma.
E szankciók érvénybe léptetésével a brit piacra irányuló orosz export 96 százaléka, az Oroszországba irányuló brit export 60 százaléka esik korlátozás vagy tilalom alá.
London az év végéig beszünteti az orosz nyersolaj importját is, és többször hangoztatta azt az álláspontját, hogy az egész világnak fel kell számolnia függését az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Óvodát ért találat Kijevben

We just arrived in #Kyiv by train & as soon as we got out of the railway station, city was hit by 4 missile strikes. #war #Russia #invasion #Ukraine @AlessioMamo pic.twitter.com/Rsm7067tnK

— Lorenzo Tondo (@lorenzo_tondo) June 26, 2022

Kijevet június 5. óta először érte támadás vasárnap hajnalban. Vitalij Klicsko polgármester tájékoztatása szerint orosz rakéták csapódtak be legalább két lakóházba a főváros Sevcsenkivszkij kerületében, két embert kórházba szállítottak, és a mentők dolgoznak a romok alatt rekedt emberek kiszabadításán.

Russia shelled Kyiv on morning June 26:

?House in Shevchenkivskyi district was damaged
?There are people under the rubble. Some residents were evacuated, 2 victims were hospitalizedhttps://t.co/UntpCHUrpt pic.twitter.com/eFN6Z3qNqE

— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) June 26, 2022

Az orosz hadsereg délelőtt rakétatámadást intézett Kijev ellen, az egyik lövedék egy óvodát talált el – közölte később az RBC. Az óvodát eltaláló rakéta miatt az épület egy része megsemmisült.

Putyin nagy pontosságú rakétájának második találata egy Poloveckaja utcai óvodát talált el. Ott, ahol játszótér volt, most egy 7 méter átmérőjű tölcsér van – írta Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium vezető tanácsadója közösségi oldalán.

Legalább öten megsebesültek a vasárnapi rakétatámadás során – közölte Ihor Klimenko, az ukrán rendőrség vezetője a nemzeti televízióban.

Az előzetes adatok szerint 14 rakétát indítottak Kijev térsége és Kijev ellen.

Four explosions heard in #Kyiv. #Ukraine #RussiaUkraineWar https://t.co/V6A8OxqZYT pic.twitter.com/MlqoXh6MnN

— Pierre Davide Borrelli (@PierreDBorrelli) June 26, 2022

Aknavetőkkel lőtték ma reggel Szumi régiót az oroszok

Legalább huszonnégy alkalommal lőtték ma reggel a régiót – írta Dmitro Zsivickij kormányzó. A támadás két települést, Shalihinszkát és Junakivszkát érte, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Ukrajnában az orosz védelmi miniszter

„Az orosz egységek parancsnokságain Szergej Sojgu hadseregtábornok meghallgatta a parancsnokok jelentéseit az orosz fegyveres erők jelenlegi helyzetéről és intézkedéseiről a fő műveleti területeken” – áll a minisztérium közleményében. A háború ötödik hónapjában Sojgo először látogat Ukrajnába.

Nukleáris létesítményt támadtak az oroszok

Az ukrán állami nukleáris szabályozási felügyelet szerint lövedékek rongáltak meg egy nukleáris kutató létesítményt Harkiv városában.

A hivatal szerint az orosz csapás megrongálta a létesítmény néhány épületét és infrastruktúráját, de nem érintette a nukleáris üzemanyagot tároló területet, így a sugárzás szintje a normális tartományon belül van – írja az Independent.

Teljesen elfoglalták Szeverodonyecket az oroszok

Hetekig tartó véres utcai harcok és hónapokig tartó bombázások után Szerevorodonyecket teljesen megszállták az oroszok – közölte Olekszandr Sztrjuk a város polgármestere szombaton.

Az ukránok szerint a szombati rakéták egy részét már Belaruszból lőtték ki

Az ukrán hadsereg állítása szerint szombaton először történt meg a háború kezdete óta, hogy néhány rájuk kilőtt nagy hatótávolságú rakétát Belarusz területéről indítottak.

Oroszország szombaton több ukrán célpontra is légicsapást mért, rakétázták a déli Mikolajivot, az északi Csernyihiv régiót, és egy „katonai objektumot” Lviv közelében nyugaton. Mintegy 30 orosz rakétát lőttek ki a közép-ukrajnai Zsitomir régióra is, ebben a támadásban egy ukrán katona életét vesztette.

Az ukrán katonai hírszerző ügynökség szerint az, hogy az orosz bombázók először használták a fehérorosz légteret, „a Kreml azon kísérleteihez köthető, hogy Belaruszt belerángassa a háborúba”. Lukasenko és Putyin szombaton találkoztak, a az orosz elnök rakétarendszerek szállítására tett ígéretet Belarusznak.

Zelenszkij: minden elvesztett várost visszafoglalunk majd

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti videóüzenetében az elfoglalt Szeverodonyecket felhozva kijelentette, hogy az ukránok minden elvesztett várost, köztük Donyecket, Luhanszkot és Szeverodonyecket is vissza fogják majd venni – jelenti a Telex.

Zelenszkij azt mondta, az előző 24 órában az oroszok 45 rakétát lőttek ki ukrán célpontokra, amit ő cinikus kísérletnek nevez az emberek megtörésére.

„A háborúnak ez a szakasza lelkileg nehéz, érzelmileg nehéz. Nem sejtjük, meddig fog tartani, mennyi bekapott találatra, veszteségre és erőfeszítésre lesz még szükség, mielőtt láthatnánk, hogy a győzelem a láthatáron van” – mondta.

Az elnök szerint a szankciók önmagukban nem lesznek elegendők Oroszország ellen, még több fegyverre van szükségük.

„A légvédelmi rendszereknek, azoknak a modern rendszereknek, amelyek partnereink birtokában vannak, nem szabadna a kiképző bázisokon vagy a raktárakban maradniuk, hanem Ukrajnában lenne a helyük, ahol nagy szükség van rájuk, sokkal nagyobb, mint bárhol máshol a világon.”

Az ukrán külügyminiszter fegyverszállításokat sürget Németországtól

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag német lapban szombaton megjelent interjúban kijelentette, hogy Németországnak és más nyugati országoknak gyorsítaniuk kell a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának, amelynek sürgős szüksége van rakéta-sorozatvetőkre és 155 milliméter kaliberű tüzérségi eszközökre.

A szeparatisták szerint már sikerült betörniük Liszicsanszkba

Elérték Liszicsanszkot, és állítólag be is törtek a város területére az orosz csapatok, idézi az Interfax orosz hírügynökség a szakadár Luhanszki Népköztáraság hadseregének szóvivőjét. Szeverodonyenck feladása után Liszicsanszk maradt az utolsó ukrán kézen lévő város Luhanszk megye területén.

A tartomány kormányzója megerősítette a támadás létét, és hozzátette, az orosz hadsereg megpróbálja délről bekeríteni a várost.

Az oroszok szerint több mint 800 civilt evakuáltak az Azot vegyi üzemből

Szeverodonyecket teljesen elfoglalta az orosz hadsereg, Olekszandr Sztrijuk az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy a megszállók elkezdték bevezetni az orosz uralmat és parancsnokot neveztek ki. A polgármester szerint a Kijevhez hű csapatok többségükben kivonultak a városból és különböző állásokat foglaltak el. Sztrijuk szerint továbbra is vannak civilek az Azot vegyi üzemben.

Az ukrán hadsereg vezérkara szombat este közleményben erősítette meg, hogy teljesen kivonták a csapataikat Szeverodonyeckből, ezt követően a város „az ellenség kezére került”. Az orosz védelmi minisztérium szombat este szintén megerősítette, hogy Szeverodonyeck teljeskörű orosz ellenőrzés alá került.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint az Azot jelenleg az orosz és a szakadár erők kezén van. Az üzemből több mint 800 polgári személyt evakuáltak – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Orosz rakétacsapás érte az ukrajnai Rivne területét

Két rakéta csapódott be az ukrajnai Rivne területén a polgári infrastruktúrában okozva kárt – közölte Vitalij Koval,a Rivnei terület kormányzója. Áldozatokról egyelőre nincs jelentés.

Szeverodonyeck már teljesen az orosz hadseregé

Teljesen elfoglalta Szeverodonyeck városát az orosz hadsereg – közölte szombaton Alekszandr Sztrjuk, a Donyec-medencei város polgári és katonai közigazgatásának vezetője az MTI híradása szerint.

A városban több hete heves harcok dúlnak az orosz és az ukrán erők között. Az ukrán hadsereg csütörtökön jelentette be, hogy kivonul a háború előtt mintegy százezer lakosú településről, hogy jobban tudja védelmezni a szomszédos Liszicsanszkot.

Sztrjuk az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint közölte:

A MEGSZÁLLÓK BEVEZETTÉK AZ OROSZ URALMAT, ÉS PARANCSNOKOT IS KINEVEZTEK.

A polgármester szerint a Kijevhez hű csapatok többségükben kivonultak a városból, és különböző állásokat foglaltak el, de további részleteket nem árult el. A polgármester szerint továbbra is vannak civilek az Azot vegyi üzemben, de számot nem mondott.

A RIA NOVOSZTYI OROSZ HÍRÜGYNÖKSÉG JELENTÉSE SZERINT AZ AZOT JELENLEG AZ OROSZ ÉS A SZAKADÁR ERŐK KEZÉN VAN.

Az oroszbarát szakadárok közölték, hogy az orosz erők elfoglalták a szeverodonyecki Azot vegyi üzemet is, ahonnan több mint 800 polgári személyt evakuáltak. Az orosz védelmi minisztérium szombat este szintén megerősítette, hogy Szeverodonyeck teljes körű orosz ellenőrzés alá került – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Az ukrán hadsereg vezérkara szombat este közleményben megerősítette, hogy teljesen kivonták a csapataikat Szeverodonyeckből, ezt követően a város „az ellenség kezére került” – összegez az Index.

Orosz külügyminisztérium: sosem akadályoztuk a gabonaexportot Ukrajna kikötőiből

Oroszország visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint leállítaná a gabonaexportot az ukrán kikötőkből. Szombati nyilatkozatában Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt állította:

Oroszország soha nem akadályozta meg a gabonaexportot Ukrajna kikötőiből.

Majd hozzátette: „Az ukrán felségvizeken való biztonságos hajózás és a kikötők használata jelenleg lehetetlen az aknák és a lövedékek nagy fokú veszélye miatt. Ezt a fenyegetést Kijev hozta létre” – írja a Guardian.

Csaknem 35 ezer orosz katona halt meg a háború kitörése óta

Több mint 34 700 orosz katona halt meg az ukrajnai háború 122 nappal ezelőtti kezdete óta, állítja Ukrajna.

Az ország külügyminisztériuma az ellenséges veszteségekről szóló napi jelentésében arról számolt be, hogy 2022. február 24. óta 217 repülőgép, 184 helikopter és 1511 orosz harckocsi is megsemmisült, írja a Sky News.

Oroszország nem szokott beszámolni a veszteségeiről, a Sky News pedig nem tudta független forrásból ellenőrizni ezeket az állításokat.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine