Az orosz-ukrán háború 121. napja – FRISSÜL

Immár százhuszonegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Blinken: 40-50 millió fővel bővül az éhezők tábora Oroszország háborúja miatt

Nem az Oroszország elleni nyugati szankciók, hanem Oroszország Ukrajna elleni háborúja okoz élelmezési válságot, amelynek következtében az idén világszerte 40-50 millió fővel emelkedik az éhezők száma – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Berlinben.

Az amerikai diplomácia vezetője a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport külügyminiszteri találkozója és a csoport soros német elnöksége által szervezett nemzetközi élelmezési konferencia előtt, Annalena Baerbock német külügyminiszterrel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a válság egyetlen oka Oroszország magatartása.
Moszkva az ukrán kikötők blokádjával megbénította a legnagyobb gabonatermelők közé tartozó Ukrajna exportját, és saját kivitelét is visszafogja – fejtette ki Antony Blinken.
Annalena Baerbock aláhúzta, hogy Moszkva „cinikus” módon, hamis információkat terjesztve, a nyugati szankciókkal indokolja az export visszafogását, holott azok nem is vonatkoznak az élelmiszerekre.
Mindketten hangsúlyozták, hogy Oroszországnak lehetővé kell tennie az ukrán gabonaexport-szállítmányozás folytatását a Fekete-tengeren. Egyben megerősítették, hogy Ukrajnával együttműködve dolgoznak alternatív, szárazföldi szállítási útvonalak kialakításán. Ez azonban a földrajzi és infrastrukturális adottságok miatt igen nehéz feladat – jelezték.
Anthony Blinken a több, mint ötven ország részvételével tartott konferencián kiemelte, hogy Washington nem fordít hátat azoknak az országoknak, amelyeket éhínség fenyeget az ukrajnai háború következtében. A háborús övezettől igen távol fekvő országok is megszenvedik a konfliktust, például Libanon, Jemen és Haiti, de az Egyesült Államok a partnereivel együtt igyekszik segíteni. Ezt mutatja a többi között, hogy a washingtoni törvényhozás májusban 5,5 milliárd dollár pótlólagos forrást biztosított az éhínség elleni nemzetköz küzdelemre – mondta.
Aláhúzta, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás világszerte megemelte az élelmiszerek árát, így a rászorulók támogatásával foglalkozó szervezetek, köztük az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) költségei is nagymértékben emelkedtek. Ezek a szervezetek a drágulás miatt nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, pénzszűkébe kerültek, ezért több támogatásra van szükségük – fejtette ki az amerikai külügyminiszter, hozzátéve, hogy hazájának kormánya további lépésekre is készül. Ezeket Joe Biden elnök ismerteti majd a G7 csoport vasárnap kezdődő németországi csúcstalálkozóján – mondta.
Olaf Scholz a konferenciát megnyitó – videón közvetített – köszöntőjében kiemelte, hogy kormánya 430 millió euró azonnali támogatást biztosít az ukrajnai háború következtében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság kezelésére az ENSZ keretében szervezett munkacsoport (Global Crisis Response Group) programjához, és a G7-csúcs kiemelt témái közé emelte az élelmezés-biztonság ügyét.
A Bajorország tartományi Elmau kastélyszállóban (Scholss Elmau) vasárnaptól keddig tartó találkozóra éppen az ukrajnai háború súlyos globális következményeinek közös, és szolidaritáson alapuló kezelésének elősegítésére hívták meg India, Dél-Afrika, Szenegál, Indonézia és Argentína kormányfőjét – tette hozzá a német kancellár.
Hangsúlyozta, hogy az ENSZ előrejelzése szerint évtizedek óta a legnagyobb éhínség fenyegeti a világot. Miközben az élelmiszerek ára meredeken emelkedik és már most milliók éheznek, az orosz blokád miatt nem lehet elszállítani a gabonát az ukrajnai raktárakból, a világ más részein pedig egyre nehezebb a termelés, mert a gazdálkodók nem tudják megfizetni az ugyancsak rohamosan dráguló műtrágyát és üzemanyagot. Ezért a helyzetért „egyes egyedül Oroszország felelős” – mondta Olaf Scholz.

Tíz luhanszki település elfoglalásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Öt nap alatt tíz települést foglaltak el az orosz csapatok a csak Moszkva által elismert Luhanszki Népköztársaságban – közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken a napi hadijelentést ismertetve.

A tábornok Loszkutivka, Pidliszne, Mirna Dolina, Sebkarjer, Vrubivka, Nirkive, Mikolajivka, Novoivanivka, Ustyinivka és Raj-Olekszandrivka „felszabadításáról”, valamint Zolote és Hirszke körülzárásáról számolt be. Mint mondta, Hirszkében négy ukrán zászlóalj 1800 katonáját, a Jobboldali szektor „náci alakulat” 120 fegyveresét és 80 külföldi zsoldost kerítettek be, több, mint 40 páncélozott harcjárművel és mintegy 80 ágyúval és aknavetővel.
Konasenkov szerint csak az elmúlt 24 órában 41 katona adta meg ott magát önként, a bekerített és folyamatos tűz alatt tartott alegységek feltöltöttsége nem éri el a 40 százalékot, a katonák kimerültek, kapcsolatuk a felsőbb parancsnoksággal megszűnt, az utánpótlásukat elvágták. Zolote község területének felét a tábornok szerint csütörtökön elfoglalták. Ramzan Kadirov csecsen vezető már a falu teljes „felszabadítását” jelentette be pénteken.
A Luganszinformcentr délután azt jelentette, hogy Hirszke közigazgatási központjánál kitűzték a luhanszki és az orosz lobogót, valamint a Prizrak (Kíséret) milícia-zászlóalj zászlaját. Alekszandr Bebesko, az alegység parancsnokhelyettese bejelentette, hogy katonái Orehove után ezt a települést is „felszabadították”. Kadirov szintén deklarálta Hirszke bevételét.
A TASZSZ a luhanszki milíciára hivatkozva ezt megelőzően azt írta, hogy az ukrán hadseregnek az elmúlt két nap folyamán több mint ezer katonája elesett és további mintegy nyolcszáz megadta magát Hirszke és Zolote környékén.
A hírügynökség idézte Szerhij Hajdaj elmenekült Luhanszk megyei kormányzónak az ukrán Dom tévécsatornának adott nyilatkozatát, amely szerint az ukrán erők parancsot kaptak: ürítsék ki Szeverodoneck várost. A hírügynökség szerint az ukrán tisztségviselő elismerte, hogy a Zolote és Toskivka felől Liszicsanszkot támadó szakadár erők néhány helyen sikert értek el.
A luhanszki milícia szerint a szeverodonecki Azot vegyiműben körülzárt Ajdar nacionalista alakulat fegyvereseinek tömeges megadására lehet számítani.
A Konasenkov-féle hadijelentés szerint az orosz légierő Mikolajiv és Harkiv megyében három helyszínre mért rakétacsapásainak következtében több mint kétszáz zsoldos és mintegy száz ukrán „nacionalista” életét vesztette. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán oldalon tömegessé vált a dezertálás, és az ukrán hadvezetés kiképzetlen lövész-zászlóaljakkal próbálja pótolni a Donyec-medencében elszenvedett súlyos emberveszteségeit.
A jelentés szerint az orosz tüzérség 367 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, öt lőszer- és fegyverraktárra, valamint 62 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – köztük egy M-777-es ütegre – mért csapást, a Basztyion partvédő rakétarendszer egy Sz-300-as légvédelmi kilövőállást semmisített meg Odessza közelében. Légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében egy nap alatt 620 „nacionalista” vesztette életét, 19 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, öt drónt és öt Tocska-U taktikai rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 213 repülőgépet, 132 helikoptert, 1334 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3769 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 659 rakéta-sorozatvetőt, 3002 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3835 speciális katonai járművet veszítettek.
Autóba rejtett pokolgép végzett péntek reggel az orosz ellenőrzés alá került Herszonban Dmitrij Szavlucsenkóval, a régió katonai és polgári adminisztrációjának család-, ifjúság- és sportügyi illetékesével. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az incidenst terrorcselekménynek minősítette, Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese pedig indítványozta az Egyesült Államok felvételét a terrorizmust támogató országok lajstromába.
Az Uralvagonzavod orosz hadiipai vállalat az RBK című gazdaság napilap szerint Régis de Castelnau francia ügyvéd és újságíró Telegram-csatornáján hagyott bejegyzésében köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek, amiért CAESAR önjáró tarackokat küldött Ukrajnának. A gyár azt üzente, hogy az orosz fegyveres erők két, jó állapotban lévő darabot zsákmányoltak ebből a fegyverből, amely „persze nem olyan jó”, mint azt orosz Mszta-SZ tarack, „de a háztartásban jó lesz valamire”. Az Uralvagonzavod arra kérte Macront, hogy küldjön még ágyút szétszedésre.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az amerikai CNN televízió két riportere érkezett az Azov nacionalista alakulat tíz fegyverese kíséretében Odesszába, hogy onnan megrendezett terrortámadásokról tudósítson, amelyek alapján a későbbiekben tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával vádolnák meg Oroszországot.
Az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közzétett felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmi indexe töretlenül 80 százalék, a teljesítményének támogatottsága pedig 81 százalékos. Azon oroszok aránya, akik nem bíznak meg a kormányfőben, 12 százalék, azoké pedig, akik negatív véleménnyel vannak a munkájáról, 8 százalék.

Kormányzó: az orosz erők helikopterekről lövik a Liszicsanszkhoz vezető utakat és hidakat

Az orosz erők helikopterekről semmisítik meg a Donyec-medencei Liszicsanszk városba vezető utakat és hidakat – közöle pénteken Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon.

A tisztségviselő fényképet is közzétett a közösségi portálon a Liszicsanszkba vezető egyik hídról. A fotón látható, hogy a híd járművekkel teljesen járhatatlanná vált.
Hajdaj az egyik tévéműsorban kifejtette: elsősorban azért kaptak parancsot az ukrán katonák a kivonulásra Szeverodoneckből, hogy ne keríthessék be őket az orosz erők. Kiemelte, hogy az ukrán egységek távolabbi, megerősített állásokba vonultak vissza. „A jelenlegi helyzetben nincs értelme az elmúlt hónapokban szétlőtt állásokban maradni, csak azért, hogy ott legyünk, mert emiatt napról napra nőhet a halálos áldozatok száma” – magyarázta a kormányzó. Szavai szerint éppen emiatt született az a döntés, hogy „Szeverodoneck védői új állásokba, új erődített területekre vonultak vissza, és onnan teljes mértékű hadműveleteket hajtottak végre, és károkat okoznak az ellenségnek”.
Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a vezérkar nem kommentálja a szeverodonecki kivonulásról szóló értesülést. „Nem nyilvánosak azok az információk, hogy az ukrán fegyveres erők konkrét egységei ott tartózkodnak-e vagy sem egy adott térségben, beleértve ebbe Szeverodoneck városát is. Erről nem beszélünk. Nyomatékosan szeretnék megkérni mindenkit, hogy az ukrán vezérkar és a védelmi minisztérium által közölt információkra támaszkodjon” – fogalmazott a szóvivő.
A kijevi vezérkar pénteki helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az ukrán erők ellenséges szabotázs- és felderítő csoportokat fedtek fel és semlegesítettek a Donyec-medencében, továbbá repülőgépekkel is eltaláltak egy az orosz katonai csoportosulást. A jelentés szerint Oroszország fő célja változatlanul az ellenőrzés megszerzése Donyeck és Luhanszk megyék fölött, a szárazföldi összeköttetés megteremtése a Donyec-medence és a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget között, s ennek érdekében az elfoglalt herszoni és zaporizzsjai területek megtartása, továbbá újabb offenzívák indítása Mikolajiv megye ellen. Az ukrán jelentés azt vélelmezi, hogy az oroszok céljai között szerepel az ukrán tengeri hajózás blokádja is.
Közben Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz ellenőrzés alá került Melitopol városának polgármestere pénteki kijevi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a délkelet-ukrajnai városban a helybéliek „vadászatot” hirdettek az orosz hatóságokkal együttműködő új városvezetőre. Az orosz hadsereg „pártfogoltjára” tízezer dollár fejpénzt tűztek ki. Fedorov azt állította, hogy ezért az összegért még az orosz katonák is hajlandók „kiiktatni” az új városvezetőt. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Halina Danilcsenko, az oroszok által kinevezett melitopoli „katonai adminisztráció” vezetője május végén le akart mondani, mert féltette az életét, miután robbantásos merényletet kíséreltek meg ellene.
Több ukrán és orosz híradás arról számolt be, hogy az orosz ellenőrzés alatt lévő dél-ukrajnai Herszonban autójával együtt felrobbantották a Moszkva által kinevezett egyik tisztségviselőt. Az értesülések szerint a férfi meghalt.

Kreml: az ukrán és a moldovai tagjelöltség nem ronthatja tovább Moszkva és az Unió viszonyát

Nem szabad megengedni, hogy Ukrajna és Moldova tagjelöltsége tovább rontsa Oroszország és az Európai Unió közötti viszonyt – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Peszkov rámutatott: Moszkva és Brüsszel kapcsolatait már nehéz tovább rontani, és Oroszország számára nagyon fontos, hogy az integrációs folyamat – amelyet európai belügynek minősített – ne okozzon további problémákat Moszkvának és a két érintett országgal fennálló kapcsolatainak. Mint mondta, Ukrajna esetében „minden világos”, Moldovával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy ez a tagjelölt „európaibb akar lenni maguknál az európaiaknál” és új státusával párhuzamosan megpróbál oroszellenes lépéseket tenni.
„Úgy gondolják, hogy minél oroszellenesebbek, az európaiak majd annál jobban kedvelik őket. Nem szeretnénk, ha ez így lenne” – mondta a szóvivő.
Felidézte, hogy két évtizede diplomataként dolgozott Törökországban, amely reménykedve vált az EU tagjelöltjévé, és kész volt áldozatokat hozni azért, hogy Európa szerves részévé váljék Európa és Ázsia találkozásánál.
„De azt látjuk, hogy Törökország, noha nem lépett túl a jelöltségen, mégis szuverén, független országgá vált. Ezért ebben az ügyben különböző árnyalatok lehetségesek” – mondta a Kreml szóvivője.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Bakuban kijelentette, hogy az EU-tagjelölti státusz megadása Ukrajnának és Moldovának nem jelent kockázatot Oroszország számára. Mint mondta, Moszkva az Európai Uniót nem tekinti katonai blokknak, ellentétben a NATO-val.
Azzal vádolta meg ugyanakkor az európai országokat, hogy Oroszország ellen szövetkeznek.
„A második világháború kezdetén Hitler az európai országok jelentős részét, ha nem a nagyobb részét a zászlaja alá gyűjtötte a Szovjetunió elleni háborúhoz. Most ugyanúgy, az Európai Unió, a NATO-val együtt, ilyen modern koalíciót szervez, hogy harcoljanak, lényegében háborút folytassanak az Oroszországi Föderáció ellen” – mondta.
A tárcavezető hozzátette, hogy Moszkva „reálisan fogja értékelni az Európai Unió magatartását”, és „figyelemmel kíséri azokat a lépéseket”, amelyeket Brüsszel, valamint Moldova és Ukrajna tesz majd, miután megkapta a tagjelölti státuszt. Lavrov kijelentette: nem számít arra, hogy „az Európai Unió jelenlegi oroszgyűlölete belátható időn belül, vagy akár hosszú távon elmúlik”.

Tíz luhanszki település elfoglalásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Öt nap alatt tíz települést foglaltak el az orosz csapatok a csak Moszkva által elsimert Luhanszki Népköztársaságban – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken a hadijelentést ismertetve.

A tábornok Loszkutivka, Pidliszne, Mirna Dolina, Sebkarjer, Vrubivka, Nirkive, Mikolajivka, Novoivanivka, Ustyinivka és Raj-Olekszandrivka „felszabadításáról”, valamint Zolote és Hirszke körülzárásáról számolt be. Mint mondta, Hirszkében négy ukrán zászlóalj 1800 katonáját, a Jobboldali szektor „náci alakulat” 120 fegyveresét és 80 külföldi zsoldost kerítettek be, több mint 40 páncélozott harcjárművel és mintegy 80 ágyúval és aknavetővel.
Konasenov szerint csak az elmúlt 24 órában 41 katona adta meg ott magát önként, a bekerített és folyamatos tűz alatt tartott alegységek feltöltöttsége nem éri el a 40 százalékot, a katonák kimerültek, kapcsolatuk a felsőbb parancsnoksággal megszűnt, az utánpótlásukat elvágták. Zolote község felét a tábornok szerint csütörtökön elfoglalták. (Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken bejelentette e falu „felszabadítását”.)
A TASZSZ idézte Szerhij Hajdaj elmenekült Luhanszk megyei kormányzó ukrán Dom tévécsatornának adott nyilatkozatát, amely szerint az ukrán erők parancsolt kaptak rá, hogy kiürítsék Szeverodoneck várost. A hírügynökség szerint az ukrán tisztségviselő elismerte, hogy a Zolote és Toskivka felől Liszicsanszkot támadó szakadár erők néhány helyen sikert értek el.
A luhanszki milícia szerint a szeverodonecki Azot vegyiműben körülzárt Ajdar nacionalista alakulat fegyvereseinek tömeges megadására lehet számítani.
A Konasenkov-féle hadijelentés szerint az orosz légierő Mikolajiv és Harkiv megyében három helyszínre mért rakétacsapásainak következtében több mint kétszáz zsoldos és mintegy száz ukrán „nacionalista” életét vesztette. A szóvivő azt állította, hogy az ukrán oldalon tömegessé váltak a dezertálás, és az ukrán hadvezetés mozgósított, kiképzetlen lövészzászlóaljakkal próbálja pótolni a Donyec-medencében elszenvedett súlyos emberveszteségeit.
A jelentés szerint az orosz tüzérség 367 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, öt lőszer- és fegyverraktárra, valamint 62 lőállásban lévő tüzérségi alegységre – köztük egy M-777-es ütegre – mért csapást, a Basztyion partvédő rakétarendszer egy Sz-300-as légvédelmi kilövőállást semmisített meg Odessza közelében. Légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében egy nap alatt 620 „nacionalista” vesztette életét, 19 harckocsit és egyéb páncélozott harcjármű és 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem lelőtt két Szu-25-ös repülőgépet, öt drónt és öt Tocska-U taktikai rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 213 repülőgépet, 132 helikoptert, 1334 drónt, 350 légvédelmi rakétarendszert, 3769 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 659 rakéta-sorozatvetőt, 3002 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3835 speciális katonai járművet veszítettek.
Autóba rejtett pokolgép végzett péntek reggel az orosz ellenőrzés alá került Herszonban Dmitrij Szavlucsenkóval, a régió katonai és polgári adminisztrációjának család-, ifjúság- és sportügyi illetékesével. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az incidenst terrorcselekménynek minősítette, Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház elnökhelyettese pedig indítványozta az Egyesült Államok felvételét a terrorizmust támogató országok lajstromába.
Az Uralvagonzavod orosz hadiipai vállalat az RBK című gazdaság napilap szerint Régis de Castelnau francia ügyvéd és újságíró Telegram-csatornáján hagyott bejegyzésében köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek, amiért CAESAR önjáró tarackokat küldött Ukrajnának. A gyár azt üzente, hogy az orosz fegyveres erők két, jó állapotban lévő darabot zsákmányoltak ebből a fegyverből, amely „persze nem olyan jó”, mint azt orosz Mszta-SZ tarack, „de a háztartásban jó lesz valamire”. Az Uralvagonzavod arra kérte Macront, hogy küldjön még ágyút szétszedésre.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy az amerikai CNN televízió két riportere érkezett az Azov nacionalista alakulat tíz fegyverese kíséretében Odesszába, hogy onnan megrendezett terrortámadásokról tudósítson, amelyek alapján a későbbiekben tiltott hadviselési módszerek alkalmazásával vádolnák meg Oroszországot.
Az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) pénteken közzétett felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmi indexe töretlenül 80 százalék, a teljesítményének támogatottsága pedig 81 százalékos. Azon oroszok aránya, akik nem bíznak meg a kormányfőben, 12 százalék, azoké pedig, akik negatív véleménnyel vannak a munkájáról, 8 százalék.

Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett jódtabletták kiosztása

Romániában megkezdődik a nukleáris incidens esetére beszerzett harmincmillió jódtabletta kiosztása, miután a műveletet szabályozó miniszteri rendelet megjelent a hivatalos közlönyben – közölte pénteken az egészségügyi minisztérium.

A 65 milligrammos kálium-jodid tablettákhoz családorvosok által kiállítandó vény alapján, a kijelölt gyógyszertárakban ingyenesen juthatnak hozzá a lakosok, de nyilatkozatot kell aláírniuk, hogy a tablettákat csak nukleáris incidens esetén, kizárólag a hatóságok felszólítása alapján veszi be.
A kampányba bevont gyógyszertárak listáját közzétették a minisztérium honlapján, ahol részletes útmutatók is találhatók arról, hogy a jódtabletták megelőzésszerű alkalmazása értelmetlen és veszélyes, mert pajzsmirigybetegséget okozhat. A készítményt „szükség esetére” készítik elő a 40 év alatti korosztálynak, és azért akarják a lakossághoz eljuttatni, mert a jódtabletta csak az első nyolc órában segíthet a légkörbe került radioaktív jód megkötésének megakadályozásában, márpedig ennyi idő alatt kiosztását nem tudnák zökkenőmentesen megszervezni.
A román szaktárca márciusban szerezte be a jódtablettákat, miután – az ukrán atomerőművek körüli harcok és az atomfegyverek esetleges bevetésére utaló moszkvai nyilatkozatok hírére – az emberek pánikszerűen felvásárolták a gyógyszertárak jódtabletta-készleteit.
A jászvásári gyógyszergyár által rekordidő alatt legyártott harmincmillió tabletta azonban a megyei közegészségügyi hatóságoknál maradt, mert a családorvosok nem vállalták szétosztásukat, mondván, hogy egy ilyen „bürokratikus” akcióban nem vesznek részt. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter azonban azzal érvelt, hogy az egészségügyi ellátó rendszer felelős minden romániai páciensért, így a családorvosok is a hozzájuk feliratkozott páciensekért, „az ő egészségük nem bürokratikus kérdés”.
A most kiadott miniszteri rendelet a jódtabletták szétosztását és a felelősségáthárító nyilatkozatok aláíratását a gyógyszertárakra bízza ugyan, de a családorvosoknak kell 40 év alatti pácienseknek az életkoruknak megfelelő gyógyszeradagot felírniuk. Akik nem szerepelnek egyetlen családorvos listáján sem, bármelyik rendelőt felkereshetik, de írásos nyilatkozatot kell adniuk arról, hogy mástól nem kaptak jódtabletta-vényt.

Német illetékes: leállhat a gázszállítás az Északi Áramlat-1 vezetéken

A német közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője szerint előfordulhat, hogy Oroszország júliusban teljesen leállítja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken.

Klaus Müller a földgázellátási válsághelyzet riasztási fokozatának csütörtöki kihirdetésével kapcsolatban tett nyilatkozataiban rámutatott, hogy július 11-én kezdődik a vezeték szokásos éves karbantartása.
A munkálatok tíz napig tartanak, a vezetéket erre az időre leállítják, „és nem tudjuk, hogy mi történik utána” – mondta a szövetségi hatóság vezetője csütörtök este az RTL kereskedelmi televíziónak.
Ugyanerről beszélt péntek reggel is az ARD közszolgálati televízióban és a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban is, kifejtve: nem lehet kizárni, hogy a vezetéket használó Gazprom orosz állami energetikai óriáscég a karbantartás után nem indítja újra a földgázszállítást.
A hatóság a bizonytalanság miatt számításokat végzett az ellátási helyzet lehetséges alakulásáról. „A legtöbb forgatókönyv nem szép, azt jelzik, hogy túl kevés gáz lesz a tél végére, vagy akár már ősszel, vagy télen, ami nagyon nehéz helyzetet teremtene” – mondta Klaus Müller az ARD-nek.
A Gazprom már eddig is jelentősen csökkentette a Németországba irányuló szállításait, aminek következtében a földgáz eleve szélsőségesen magas ára még tovább emelkedett, június közepe óta további 50 százalékkal drágult. Az importőrök szeretnék érvényesíteni áraikban a költségek emelkedését. Ehhez a kormánynak be kellene indítania egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis engedélyeznie kellene a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgázbeszerzési árakat.
A mechanizmus azt szolgálja, hogy az importőrök, szolgáltatók ne omoljanak össze a hirtelen hatalmasra növekedett terhek alatt. Beindítása nagyban függ attól, hogy miként alakul az ellátási helyzet az Északi Áramlat-1 rutinszerű karbantartása után – fejtette ki a Bundesnetzagentur vezetője.
Mint mondta, előfordulhat, hogy a fogyasztóknak – az adott ingatlan műszaki állapotától függően – kétszer-háromszor többet kell fizetniük a földgázért. Ezért már most érdemes félretenni pénzt, és bérelt lakás esetén egyeztetni a tulajdonossal, ingatlankezelővel. Fontos a takarékoskodás is, érdemes lejjebb állítani a fűtést, és inkább felvenni egy pulóvert, és beszerezni víztakarékos zuhanyfejet – mondta Klaus Müller.
A Gazprom technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.
Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
A hatóság legutóbbi, csütörtöki napi jelentés szerint az ellátási helyzet „feszített, és nem zárható ki, hogy romlik majd”, de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár „jelentősen drágábban”. A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,65 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket – közölte a Bundesnetzagentur.
A szövetségi kormány szerint a Gazprom mondvacsinált indokokkal korlátozza a németországi exportot. Valójában arról van szó, hogy az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin „a gázexport csökkentésével felsrófolja az árakat Németországban és Európában, hogy így szítsa a nyugtalanságot” az Ukrajna mellett kiálló országok körében – fejtette ki Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter a ZDF országos köztelevíziónak.

Belga miniszterelnök: nehéz tél elé nézhet Európa

Várhatóan nehéz télre kell készülnie Európának, a gazdasági problémák megoldására közös európai válaszokat kell találni – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken, az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek brüsszeli találkozójára érkezve.

„Ha ezen a nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk” – fogalmazott Alexander De Croo.
Emlékeztetett arra, hogy vannak EU-tagországok, melyek már intézkednek a gázhiány elkerülésére, azonban – hangsúlyozta – hatékonyan csak a közös cselekvés útján lehetséges kilábalni a nehéz időszakból.
„Nálunk már most is magas az infláció, és magasak az energiaárak” – fogalmazott.
Közölte továbbá, hogy kormánya támogatja az energiahordozók közös beszerzésére vonatkozó európai bizottsági javaslatot, valamint az árak plafonjának megállapítását is. Véleménye szerint az Európai Bizottságnak kézbe kell vennie az ügyet, a tagállamok eltérő intézkedései ugyanis negatív hatással járhatnak.
Azzal összefüggésben, hogy Németország az energiafelhasználás lakossági csökkentését szorgalmazza, De Croo aggodalmának adott hangot, és azt mondta: ha a német kormány gázhiányra számít, annak rendkívüli hatása lesz nem csak Németországra, hanem a többi tagállamra nézve is.
Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozó második napjára érkezve szintén azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány, valamint az orosz-ukrán háború miatt kialakult válságra csak közös európai megoldás lehetséges. A kiutat egyebek mellett Európa energiafüggetlenségének biztosítása, a gazdasági szerkezet fejlesztése, a gazdaságosabb, szén-dioxid-kibocsátástól mentes rendszerek, valamint az energiahordozók új szállítási útvonalainak kiépítése jelentheti – mondta.
Arturs Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt mondta, mindenki megszenvedi az ukrajnai orosz háború hatásait, de nem szabad elfelejteni, hogy „egyedül Oroszország okozza a szenvedést”. Reményét fejezte ki, hogy a brüsszeli csúcstalálkozó eredményesen zárul, és „európai szinten is lehet tenni valamit az árak csökkentésére”. Ez véleménye szerint akár az energiahordozók közös megvásárlását is jelentheti közép- vagy hosszú távon.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök szükségesnek nevezte, hogy a tagállami vezetők gyorsan intézkedjenek az inflációval kapcsolatban, ugyanis – mint mondta – „az infláció hosszabb ideig velünk marad”. Véleménye szerint nagyon fontos a nemzeti megoldások áttekintése a képességek és a lehetőségek feltérképezésére.

A luhanszki kormányzó szerint az ukrán erők kivonulnak Szeverodonyeckből

Az ukrán erők parancsot kaptak arra, hogy vonuljanak ki az orosz ostrom alatt álló Szeverodonyeckből – jelentette be Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó pénteken.

A kelet-ukrajnai város szerinte gyakorlatilag romhalmazzá vált: a teljes infrastruktúrát lerombolták, a házak 80 százalékát megsemmisítették vagy le kell bontani.

Semmi értelme sincs, hogy az erők azokban az állásokban maradjanak, amelyeket hónapok óta bombáznak – idézte az MTI a kormányzó szavait.

Zelenszkij: Európát segíti, ha megadják a tagjelölti státuszt Ukrajnának

Európát erősíti az a döntés, amellyel az európai uniós tagországok vezetői jóváhagyták, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, amit az MTI adott hírül.

Videóüzenetében a politikus arról is beszélt: a döntés abban az időszakban született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és szabadságát is próbára teszi.

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este jelentette be, hogy a kormányfők brüsszeli találkozójukon megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásáról.

Az Egyesült Államok újabb 450 millió dolláros biztonsági segítséget nyújt Ukrajnának

Az Egyesült Államok újabb 450 millió dolláros biztonsági segítséget nyújt Ukrajnának, melynek része több nagy hatótávolságú rakétarendszer is – mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője.

Kirby, aki egyben a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is kifejtette: Washington szorosan együttműködik Kijevvel annak érdekében, hogy meghatározzák, mely fegyvertípusok felelnének meg a leginkább az igényeiknek. „Az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajna védelmét, támogatja szuverenitását és területi integritását” – fogalmazott a szóvivő, aki szerint „az ukrán fegyveres erők bátorsága és elszántsága továbbra is inspirálja a világot.” Kirby hozzátette, hogy Amerika elkötelezett amellett, hogy kiálljon Ukrajna mellett, amikor a szabadságáért küzd.
A csomag tartalmáról szólva Todd Breasseale, a Pentagon megbízott sajtófőnöke elmondta, hogy az Egyesült Államok a többi között négy nagy hatótávolságú tüzérségi rakétarendszert, 36 000 darab 105 mm-es lőszert, 18 vontatásra alkalmas taktikai járművet, 1200 gránátvetőt, 2000 gépfegyvert és 18 járőrhajót biztosít Ukrajna számára.
Csütörtökön megérkeztek Ukrajnába az első nagyobb hatótávolságú, High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú, precíziós rakétarendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren. Üzenetében a tárcavezető köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és amerikai kollégájának, Lloyd Austinnak a „nagy erejű fegyverekért”, és „forró nyarat” ígért az „orosz megszállóknak”.
Ukrajna reményei szerint ezek a fegyverek segíthetnek megfordítani a hónapok óta tartó háborút. Washington közölte: ígéretet kaptak Kijevtől, hogy ezeket a nagyobb hatótávolságú fegyvereket nem használják orosz területek megtámadására. Amerikai tisztviselők közlése szerint bár a HIMARS precíziós rakétarendszerek fontosak az ukrán erők számára, egyetlen fegyverrendszer sem képes önmagában megváltoztatni a háború kimenetelét.
A csütörtökön bejelentett újabb csomag a 13. alkalom, amikor a Joe Biden amerikai elnök vezette kormány fegyverszállítmányt hagy jóvá Kijev számára. Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok 6,1 milliárd dollár értékű úgynevezett biztonsági segítséget juttatott a kelet-európai országnak.
Az újabb segítségnyújtás bejelentése néhány nappal Biden európai útja előtt történt. Az amerikai elnök képviseli ugyanis szombaton az Egyesült Államokat a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) németországi csúcstalálkozóján, majd jövő héten részt vesz a NATO spanyolországi csúcstalálkozóján.

ORFK: 13 377-en érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 7085 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6292-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 250 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 27 ember, köztük tíz gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre csütörtökön – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel közösen segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Elfoglalták Mikolajivet az orosz katonák

Elfoglalták a luhanszki régióban található Mikolajiv városát az orosz megszállók – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara a Facebook-oldalán.

A vezérkar hozzátette: Bahmut irányába is heves támadásokat hajt végre az orosz haderő, valamint megpróbálják ellenőrzésük alá vonni Gorszke települést.

Ugyanakkor kiemelik, hogy az ukrán védők sikeresen visszaverték a támadásokat Kinovi térségében.

Lavrov: az amerikaiak nem engedik Kijevnek a tárgyalást

AZ OROSZ KÜLÜGYMINISZTER SZERINT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS NAGY-BRITANNIA NEM ENGEDI, HOGY KIJEV TÁRGYALJON MOSZKVÁVAL – írja az Iz. Lavrov interjújában kitért a fehérorosz elnök javaslatára is, aki küldöttségtalálkozót szervezne a két háborús fél között, azonban ennek a megvalósulására jelenleg nem lát érdemi esélyt. A külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy a tárgyalóasztalnál Oroszország figyelembe veszi, hogy a háború során elfoglalt területek nem hajlandók visszatérni Ukrajna irányítása alá – így az Origo.

Tömegesen adják meg magukat az ukránok

Az ukrán hadsereg egységei tömegesen megadják magukat Szeverodonyeck és Liszicsanszk közelében. Ezt a Luhanszki Népköztársaság népi milíciájának szóvivője, Ivan Filippnyenko jelentette be.

„A tendencia alapján úgy tűnik, hogy a közeljövőben felszabadul a Luhanszki Népköztársaság” – mondta szóvivő a harcterületen kialakult helyzetről.

Szerinte az ukrán hadsereg előretolt pozíciói „egyre messzebbre” szorulnak vissza. Az ukrán védelem ezen a területen a szakértő szerint nem fog tudni sokáig kitartani.

Korábban a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete elmondta, hogy körülbelül 2000 ukrán katonát kerítettek be Liszicsanszktól délre két faluban. Ők jelezték, hogy le akarják tenni a fegyvert és megadnák magukat.

Visszavonul az ukrán hadsereg

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó szerint az ukrán hadsereg kivonulhat Liszicsanszkból, miután az orosz hadsereg elfoglalt a várostól délre fekvő két falut. Így akarják elkerülni azt, hogy az orosz fél körbekerítse az ukrán csapatokat.

„Hogy elkerüljék a bekerítést, a csapatainknak lehet, pozíciót kell változtatniuk. Liszicsanszk most minden oldalról támadható, nagyon veszélyes a város” – mondta a kormányzó az ukrán nemzeti televízióban.

Az Európai Parlament a földgáztárolók feltöltését sürgeti

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta az európai földgáztartalék biztosítását célzó uniós bizottsági javaslatot és a földgáztárolók mihamarabbi feltöltését sürgette – közölte az uniós parlament csütörtökön.

A 490 szavazattal, 47 ellenében és 55 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat szerint az EP-képviselők a stratégiai gáztartalékok lehető leggyorsabb feltöltését sürgetik, hogy az orosz-ukrán háborús konfliktus közepette is biztosított legyen az energiaellátás.

Az új rendeletjavaslat szerint a tagországok és az üzemeltetők november elsejéig legalább 80 százalékig, de lehetőség szerint 85 százalékig kötelesek feltölteni az európai földgáztárolókat. A következő években a cél a 90 százalékos feltöltés annak érdekében, hogy Európa az esetleges ellátási zavarok esetén is védett legyen. Az is elvárás lesz a tagországokkal szemben, hogy több forrásból szerezzék be a földgázt, és külön intézkedésekkel fokozzák az energia-hatékonyságot.

Michel: a tagállamok megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról

Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében csütörtök este.

Charles Michel a tagállami vezetők csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóján elért megállapodását „történelmi pillanatnak” nevezte, és azt írta: a „mai nap döntő lépést jelent” Ukrajna és Moldova Európai Unió felé vezető útján.
Az Európai Tanács elnöke a tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján közölte: a tagállami vezetők úgy döntöttek, hogy elismerik Georgia európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal.
„Gratulálok a grúz népnek. Történelmi pillanat ez az EU és Georgia kapcsolataiban: az ország jövője az Európai Unión belül van” – fogalmazott.
Az Európai Unió döntése erős üzentet hordoz az egységről, az elhatározottságról. Arról, hogy az unió folytatja az Ukrajnának már eddig nyújtott, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai támogatás folytatását, külön figyelemmel a konfliktusnak a globális élelmezésbiztonsági válságra gyakorolt hatására.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében azt írta: a döntés „mindannyiunkat megerősít”. Erősíti az Európai Uniót, de különösen Ukrajnát, Moldovát és Georgiát Oroszországgal szemben – tette hozzá.
„Az Európai Unió döntése ismét megmutatta a világnak, hogy egységes és erős a külső fenyegetésekkel szemben” – fogalmazott.
A brüsszeli testület elnöke a sajtótájékoztatón a tagállami vezetők döntését meghatározó pillanatnak nevezte, és kiemelte: a megállapodás biztosítja az európai perspektívát Ukrajna és Moldova mellett Georgia számára is. Kijelöli számukra az EU-ba tartó utat. Noha mindhárom országnak még sok tennivalója van a kritériumoknak való megfeleléshez, hangoztatott meggyőződése szerint a lehető leggyorsabban fognak haladni a szükséges reformok végrehajtásával.
Georgia európai perspektívájával összefüggésben azt mondta: „az EU-tagság iránti erős vágya adja majd Georgiának a legnagyobb motivációt”. Hozzátette, az ország erős gazdasággal rendelkezik és sokat fejlődött az utóbbi években, de fontos reformokat kell még végrehajtania, és politikai egységet kell mutatnia.
Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte és történelminek nevezet a tagállamok döntését. Kijelentette: a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának „nagyon erős jelzést” küld Oroszországnak arról, hogy az EU határozottan támogatja Kijev uniós törekvéseit és az orosz agresszióval szembeni fellépését.
Arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási folyamat „megterhelő lesz”. Elismerte továbbá, hogy a döntés Oroszország ukrajnai háborújához kapcsolódik. „A döntés politikai, ezt teljes mértékben elismerem” – fogalmazott a francia elnök.

Kijevi vezérkar: az ukrán erők megállították az oroszok előrenyomulását Liszicsanszknál

Az ukrán fegyveres erők megállították az orosz csapatok előrenyomulását a Donyec–medencei Liszicsanszk város déli peremén, Szeverodoneck irányában változatlanul heves harcok folynak – számolt be a kijevi vezérkar a csütörtök délutáni helyzetjelentésében.

A beszámoló szerint – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – a luhanszki régió jelenlegi közigazgatási központjául szolgáló Szeverodoneck környékét az orosz erők harckocsikkal, illetve aknavetőkkel, ágyú- és rakétatüzérséggel lőtték. Az orosz fegyveres erők 2. hadtestének alakulatai a nemzeti gárda egységeinek támogatásával igyekeznek teljesen ellenőrzésük alá vonni a várost. A harcok a településen belül változatlanul heves intenzitással folytatódnak.
A kijevi vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint eddig már csaknem 34,5 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában. Az ukrán hadsereg eddig 14 orosz hadihajót, 216 repülőgépet, 183 helikoptert, 1504 harckocsit és 3632 páncélozott járművet, 756 tüzérségi és 99 légvédelmi rendszert, valamint 240 rakéta-sorozatvetőt semmisített meg.
Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti igazgatóságának helyettes főnöke kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette: szabotőröket vettek őrizetbe a hatóságok a fővárosban. Kijevben őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt, akiknél a főváros vasúti infrastruktúrájáról készült fényképet találtak. Őrizetbe vettek egy nőt is, akinél fényképek voltak az ellenőrző pontokról, és egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a Donyec- medencei szakadár fegyveresekkel – mondta el a katonai vezető.
Hromov azt állította: információik vannak arról, hogy Fehéroroszország saját fegyvereiből és haditechnikájából adhat át Oroszországnak az Ukrajna elleni hadviselésre. Szavai szerint közös hadgyakorlat, kiképzés ürügyén a fehéroroszországi raktárakból kivihetik a fegyvereket és a haditechnikát, amelyeket utána Ukrajnában vetnek be. „Figyelembe véve az agresszor súlyos veszteségeit fegyverekben és katonai felszerelésekben, valamint e felszerelések valamivel jobb állapotát és tárolási feltételeit a fehérorosz fegyveres erők raktárjaiban, nem kizárt, hogy szomszédunk biztosít fegyvereket és felszerelést az orosz agresszornak” – fogalmazott a katonai tisztségviselő. Hozzátette, hogy az ukrán katonai vezetés feltételezése szerint a fehérorosz fegyvereket főként a keleti Donyeck és a déli Herszon megyébe fogják utánpótlásként küldeni.
Hromov azt állította: azt is felderítették, hogy Fehéroroszország aktívan épít katonai infrastruktúrát az ukrajnai Csernyihiv megyéhez közeli homeli régióban, egy régi repülőtér területén. A vezérkar nem zárja ki, hogy a jövőben a fehérorosz vezetés ezt átadhatja támaszpontként az oroszoknak. Kiemelte: jelenleg fennáll a veszélye annak, hogy Fehéroroszország területét és légterét az orosz erők rakétatámadások indítására használják fel, illetve szabotázs- és felderítő csoportokat „dobnak át” onnan ukrán területre, főként az ukrán csapatok logisztikai támogatási útvonalain történő szabotázsok elkövetésére.

Zelenszkij csalódott az izraeli kormány támogatásának mértékében

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a jeruzsálemi Héber Egyetemen elmondott beszédében az Ukrajna és Izrael közötti szoros történelmi és kulturális kapcsolatokat hangsúlyozta, és kijelentette, hogy országa csalódott az izraeli kormánytól kapott anyagi és diplomáciai támogatás mértéke miatt – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

„Sajnos nem kaptuk meg a legtöbb, Izraeltől kért segítséget” – mondta az ukrán elnök csütörtökön, Kijevből történő videós bejelentkezésén a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákjainak. „Kérjük, ne feledjék, hogy mennyire szoros kapcsolatban állunk egymással, és milyen magas szinten kellene lennie egymás megértésének” – hangsúlyozta. Emlékeztetett az Ukrajnában felnőtt izraeliekre, köztük Golda Meir volt miniszterelnökre, Sólem Aléchem íróra, és Jichák Ben-Zvi, egykori államelnökre.
„Amikor a kormányok szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, az nem az üzletről szól” – emelte ki. „Ez az értékekről és az általános biztonságról szól, arról, hogy felelősségre kell vonni azt, aki elpusztít egy másik nemzetet. Sajnos, Izrael még nem csatlakozott a szankciók rendszeréhez” – tette hozzá, és értetlenségének adott hangot az izraeli kormány képviselőivel történt félreértések és kommunikációs nehézségek miatt.
„Megértjük, hogy Önök sincsenek egyszerű helyzetben” – fogalmazott Zelenszkij arra utalva, hogy az orosz hadsereg Szíriában, az ország északi határának közelében állomásozik.
Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy hasonló Lengyelország helyzete is, amelyet Oroszország szerinte szintén fenyeget. „Elengedhetetlen logisztikai támogatást nyújtanak nekünk, 2,5 millió embert láttak vendégül” – mondta az ukrán elnök Lengyelország szerepéről, és felidézte, hogy a balti államok is küldtek fegyvereket Kijevnek.
„Az orosz megszállók tömegsírokba temetik az embereket, az utcákon lövöldöznek, embereket kínoznak, kiskorúakat, fiúkat és lányokat erőszakolnak meg” – állította Zelenszkij, és azzal is megvádolta Moszkvát, hogy táborokat hoz létre emberek kínzására.
„Szeretem a hazájukat” – mondta a zsidó vallású elnök, kiemelve az izraeli nép iránti csodálatát és háláját. „Hálás vagyok az Ukrajnának nyújtott őszinte és együttérző támogatásért, hálás vagyok az ukrán zászlókért az utcákon. Látjuk, és nagyon nagyra értékeljük ezt” – mondta Zelenszkij.
„Van egy közös, nagyszerű jövőnk” – közölte. „Még sok éven át egymás szemébe kell néznünk” – emlékeztette hallgatóságát, miközben felszólított a csatlakozásra az Oroszország elleni nemzetközi szankciórendszerhez, és a vízummentesség bevezetésére a háború elől menekülők számára.
Az ukrán elnök márciusban már részt vett videókonferencián Izraelben. Akkor, az izraeli parlament invitálására, a képviselőház politikusaihoz szólt, és arra nógatta Izraelt, hogy „döntsön”, és fegyverszállításokkal támogassa Ukrajnát.

Orbán: igent mondunk Ukrajna uniós tagságára és a békére, nemet mondunk a szankciókra

„Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra!” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán.

A kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán délután következik Ukrajna és a háborús helyzet áttekintése, holnap pedig „kellő mélységben és hosszúságban megtárgyaljuk az európai gazdasági helyzetet, ami egyáltalán nem rózsás”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Európa szenved”. „Szenved a háborús inflációtól és szenved a háborús gazdasági válságtól” – sorolta.
Mint hozzátette, ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel és szankciós javaslatokat „terjesztenek elénk”. Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak – rögzítette a miniszterelnök.
Orbán Viktor egyúttal azt hangsúlyozta: „nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke”.
Bejegyzésében a kormányfő beszámolt arról is, hogy délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel tárgyaltak.

Megérkeztek Ukrajnába az első HIMARS típusú amerikai rakétarendszerek

Megérkeztek Ukrajnába az első nagyobb hatótávolságú, High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú, precíziós rakétarendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter csütörtökön a Twitteren.

Üzenetében a tárcavezető köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és amerikai kollégájának, Lloyd Austinnak a „nagy erejű fegyverekért”, és „forró nyarat” ígért az „orosz megszállóknak”.
A HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszerek szállítását egy 700 millió dolláros segélycsomag részeként jelentette be az Egyesült Államok június elején – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda. A hírportál szerint eredetileg négy rendszert terveztek biztosítani, azonban a Politico című amerikai lap nemrég azt jelentette, hogy a Pentagon kész még további négy rakétarendszer küldésére. Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége – az Ukrajinszka Pravda szerint – közölte, hogy az ukrán hadsereg maga határozhatja meg, hogy hol, milyen célpontok ellen alkalmazza a fegyvert.
A kijevi védelmi minisztérium szerdán jelentette be, hogy befejeződött az ukrán katonák kiképzése ennek a fegyverzetnek a működtetésére.
Közben Olekszandr Jakovlev, a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Szkadovszk polgármestere csütörtökön azt közölte, hogy az éjjeli légicsapások következtében egy helyi lakos meghalt. A Fekete-tenger partján fekvő kikötővárost még március elején foglalták el az orosz csapatok. Az Ukrajinszka Pravda nem tért ki arra, hogy a mostani légicsapást az orosz vagy az ukrán erők hajtották-e végre.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők három rakétát lőttek ki a javarészt elfoglalt Herszon megye területéről a szomszédos régió székhelyére, Mikolajivra. A rakéták a város ipari és civil infrastruktúráját találták el. Egy ember sérült meg.
Mindeközben a kijevi városvezetés a háború végéig betiltotta a tűzijátékok árusítását és forgalomba hozatalát, valamint a kipufogó-hangtompító nélküli autókkal közlekedést a városban. „Ukrajnában háború dúl, városainkat ágyúzzák, eközben néhány állampolgár tűzijátékot rendez, vagy autóval úgy hajt végig az utcákon, mintha sugárhajtású repülőgépet vezetne. Ezért felelősséget kell vállalni” – hangoztatta Vitalij Klicsko polgármester.

Kreml: rendezés csakis akkor lehetséges, ha Kijev elfogadja Moszkva minden követelését

Tervet az Ukrajna körül kialakult helyzet békés rendezésére csakis azt követően lehet kidolgozni, ha Kijev teljesíti az orosz fél valamennyi követelését – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov egy, a The American Interest című amerikai folyóiratban megjelent lehetséges rendezési tervvel kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszolt ily módon.
„Igen, béketerv lehetséges, miután Ukrajna teljesíti az orosz fél összes követelését” – mondta.
A kérésre, hogy pontosítsa, milyen követelésekre utalt, azt hangoztatta, hogy „Ukrajna mindent tökéletesen tud”.
Peszkov szerint a Kreml figyelmesen nyomon követi, hogy miként alkalmazza Kijev a rendelkezésére bocsátott nyugati fegyvereket. A szóvivő arra az ukrán ígéretre reagált, miszerint ezekkel az eszközökkel orosz területre nem fognak csapást mérni.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétái Mikolajiv környékén megsemmisítették az ukrán fegyveres erők 49 üzemanyag-tartályát, valamint mintegy 50, hangárban tárolt rakéta-sorozatvetőjét, köztük külföldi gyártmányúakat is. Eltaláltak továbbá három páncélozott felszerelést javító bázist, négy vezetési pontot, valamint 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.
A harcászati légierő az éjszaka folyamán 96 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra és egy radarállomásra sújtott le, rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 26 vezetési pontot, 364 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 58 lőállásban lévő ukrán tüzérségi alegységet, köztük egy amerikai M-777-es tarackot és egy Szmercs rakétavetőt kezelő szakaszt találtak el, valamint három mobil drónvezérlő állomást is.
A Donyeck környéki lövegelhárítási műveletek keretében a légierő, a tüzérség és a rakétaerők nyolc Uragan rakétavetőt kezelő és 11 csöves tüzérségi szakaszt semmisítettek meg. A három fegyvernem csapásai következtében az elmúlt napon több, mint 650 „nacionalista” vesztette életét, 17 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, három Szmercs rakétavető jármű, valamint 17 speciális katonai jármű pedig üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt 21 drónt, egy Tocska-U ballisztikus rakétát és 22 rakétasorozatvető-lőszert.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 211 repülőgépet, 132 helikoptert, 1329 drónt, 349 légvédelmi rakétarendszert, 3750 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 647 rakéta-sorozatvetőt, 2088 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3818 különleges katonai járművet veszítettek.
Rogyion Mirosnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete a Telegram-csatornáján közölte, hogy a luhanszki milícia egységei ellenőrzésük alá vették az egyetlen utat, amely Sziverszk és Liszicsanszk között vezet. Ezzel az öt-hétezer fős liszicsanszki ukrán csoportosulást, a diplomata szerint, elvágták az utánpótlástól.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine