Veszélyes a karúszó? Hogyan úszhatunk a Tiszában? – hasznos tanácsok fürdőzéshez

A Rádió 7 csütörtöki Közös Nevezőjének vendége Seller András, a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat elnöke volt. Számos nagyon hasznos tanácsot adott a műsorban.

A fürdőzésnek megvannak az írott és íratlan szabályai – derült ki. Seller András elmondta:

Az íratlan szabályokkal kell kezdeni, melyek nincsenek leírva, de nagyon logikusak. A természetes vizekbe – gondolok a folyókra, tavakra, bányatavakra, csatornákra – csak olyan ember menjen bele, aki jól tud úszni!  Több éve kialakítottuk azt a véleményünket, hogy az úszik jól, aki uszodai körülmények között 1000 métert 20 perc alatt le tud úszni bármilyen úszásnemben. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy az illető bármikor mehet fürdőzni.

A másik nagyon fontos dolog – és ez a medencéknél is igaz, de a természetes vizekben pedig fokozottan -, hogy alkohol, illetve kábítószer hatása alatt semmiféleképpen ne menjünk be a vízbe! Ne engedjék be a vízbe azt, aki részeg, mert ezzel az életét fogják megmenteni. Sajnos, ezt tapasztalatból tudom, minden évben vannak alkohol és kábítószer hatása alatt történt halálesetek vízben, és mindez megelőzhető lenne, hogyha a barátok nem engedték volna be az illetőt. Még a jól úszni tudó emberek is bajba kerülhetnek, mert teljesen más ember lesz a részegből, illetve a drog hatása alatt lévő emberből, mintha teljesen vegyszermentes lenne.

Kettő üveg sört se szabad inni! Vagy igyunk, vagy fürdőzünk – hangzott el a műsorban. Kiderült, hogyha valaki iszik, akkor legalább 3-4 órával később mehet csak a vízbe. Ugyanez a helyzet az evéssel. Minden esetben pihenjünk egy órát étkezés utána strandon, mert az emésztés energiát von el, amire szükség van úszásnál. Ugyanilyen fontos, hogy csak úgy menjünk vízbe, hogy előtte lemostuk az arcunkat, hátunkat, így felkészül a szervezet a víz hőfokára. Ugyanis a 35-40 fokos testünk a melegben 25-26 fokos vízzel érintkezik, hirtelen. A hajszálerek az agyban, mellkasban hirtelen összerándulnak, és ilyenkor sokkhatás alakult ki a szervezetben, ami esetleg bajt is okozhat.

Az elnök arról is beszélt, hogy nem szabad fejest ugrani az ismeretlen mélységű vizekbe, mert koponya-, mellkas-, gerincsérülés is lehet a vége. Érdemes felmérni a terepet a vízben, megnézni, milyen mély, mielőtt ugranánk.

Szó esett a mentőmellény és a karúszó használatáról. Ezzel kapcsolatban egészen megdöbbentő dolog hangzott el. Ugyanis a legtöbb szülő karúszót ad a gyerekre – pedig ez nagyon veszélyes!

Nagyon sok esetben kötelező a mentőmellény, és itt a fürdőzésnél is úgy gondolom, hogy nem szégyen mentőmellényben fürdőzni. Különösen, ha az illető nem biztos úszástudással rendelkezik, illetve ha kis gyerekekről van szó. Nagyon sok esetben jogszabály is előírja a használatát. Csónakokban, kis géphajóban, 14 év alatt kötelező a mentőmellény használata, attól függetlenül, hogy az illető tud-e úszni.

Azt kérem minden szülőtől, hogy ne adjanak karúszót a gyerekre. Ugyanis az egy olyan biztonságérzetet ad a szülőnek és a gyereknek is, amivel becsapjuk önmagunkat és a gyerekünket is. Ha a karúszót feladjuk a gyerekünkre, a bicepszre rakjuk fel, a gyerek egy idő után el fog fáradni, és ha olyan vízmélység van alatta, hogy a lába nem ér le, abban az esetben felcsapódik a keze a füle mellé, és olyan magasságban lesz a bicepsze, hogy a szája a vízbe kerül. Ha ezt nem vesszük időben észre, akkor ott mellettünk, egy vélt biztonság közben a gyerekünk akár meg is fulladhat. Ezért sokkal inkább javaslom a mentőmellény használatát, mint a karúszót.

Kiderült, hogy az úszógumi sem jó megoldás, mert abból is kifordulhat a gyerek. A legbiztonságosabb a mentőmellény a kicsiknek, illetve azoknak is, akik nem tudnak úszni.

Elhangzott az is, hogy a gumimatracról jópofaságból senkit se fordítsunk a vízbe, mert ugyanúgy baj lehet belőle, hiszen a test meleg, a víz hideg. A vízibiciklis balesetek megelőzése érdekében pedig fontos, hogy csak olyan használja, aki tud úszni.

Sokszor elmondják szakemberek, hogy a legkritikusabb időszakokban, 11-15 óra között ne napozzunk, és ha mégis, használjunk fényvédő krémet, kalapot. Seller András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a bőrünk nem felejt, és bizony az újabb és újabb leégés akár bőrrákot is okozhat. Napszúrásnál mindenképpen menjünk orvoshoz, ne halogassuk. A megelőzés nagyon fontos: rakjunk fel a kalapot!

De mi a helyzet a nyílt vízi fürdőzéssel?

Lakott területen belül természetes vízben tilos fürdőzni. Ez igaz Szegedre, Csongrádra is. Ami kivétel, ha kijelölt fürdőzőhely van. Ott lehet. Lakott területen kívül bárhol lehet fürdőzni, de hajózó útban nem. A Tisza végig ilyennek minősül. A Tiszában a partéltől durván 2 méter távolságra lehet úszni, minden szankció nélkül, kivétel: úszóművek 100 méteres környezetében nem lehet fürdőzni. Tehát ha van egy stégünk, akkor ott sem lehet.

Tavaly két ember halt meg, mert leugrott a Tisza hídról, vagányságból. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta:

A hidakról való ugrálás nagyon nagy butaság. Mindenkit kérek, hogy kerülje el, maga miatt is és mások miatt is. Hiszen ha ráugrunk valakire, benne is kárt teszünk. Ne hősködjünk!

Szó esett arról is, hogy a kerti medencéknél egy pillanatra se hagyjuk magára a gyermeket. Előfordulhat, hogy odasétál! Itt nincs más, aki megmentheti a gyermek életét, csak a szülő, hozzátartozó, aki ott van. Az öntöző medencék is veszélyesek, ha fóliával vannak letakarva, akkor lehetetlen kijönni belőlük, mert csúsznak. Ezeket körbe kellene keríteni, hogy ne eshessen beléjük senki. A családi medencéket érdemes kerítéssel elkeríteni – hangzott a figyelmeztetés.

A beszélgetés azzal zárult, hogy kiderült: a szegedi vízimentők is részt vesznek az éppen zajló magyarországi vizes vb biztosításán.