Olcsóbbak lehetnének az állami beruházások
Az állami beruházáspolitika reformjára készül az új építési és beruházási minisztérium, legalábbis erre utal az, hogy az ágazat legnagyobb szakmai szövetségét is felkérte Lázár János miniszter a jogszabályi hiányosságok és a szükséges módosítási javaslatok összegzésére. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége húsz pontban fogalmazta meg ajánlásait – írja a Világgazdaság.
A cikkben kiemelik: tízezermilliárd forint folyamatban lévő és a későbbiekben esedékes állami beruházás sorsa a tét, most éppen az, hogy az aktuális projektek közül melyiket halasztják el, illetve hogy miért.
Az állam mint megrendelő racionalizálási szándékát nemcsak a kivitelezési költségek mostani rendkívüli emelkedése
– az építőanyag, energia és munkadíj drágulása – indokolja, hanem az is, hogy a becsült értékek és a tényleges költségek a beruházások jelentős részénél rendre pótlólagos forrásokat és gyakori szerződésmódosításokat igényelnek, mutatnak rá.
Az árváltozások, a beszerzési nehézségekből adódó időtartam- és költségmódosítások, vagyis az előre nem látható történések kezelése viszont a közbeszerzési szerződések alapján jelenleg nem igazán lehetséges. Emiatt az állami építési beruházások sokszor elhúzódnak, a rendelkezésre álló források és az igényelt műszaki tartalom között nincs összhang – összegezték a VG érdeklődésére piaci szakértők.
Az állami beruházások szabályozási hátterének aktualizálása és a jogszabályi fehér foltok eltüntetése a Lázár-féle minisztérium nem titkolt célja, egyben első lépéseinek egyike lesz, és új alapokra helyeznék a közösségi megrendelések ügyét is.
A szakminiszter által is megkérdezett legnagyobb szakmai szövetség, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már elkészült a 20 pontos javaslatsorral, amely a reform előkészítésének átfogó szakmai alapja lehet – derül ki a Lázár Jánosnak már elküldött dokumentumból.
„Olcsóbbá teheti a projektek megvalósítását, ha javul a beruházások előkészítésének és lebonyolításának hatékonysága, a szervezésben ugyanis még jelentős tartalékokat lát a szakmai szövetség” – nyilatkozta a VG-nek Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Kiindulási alappá kell tenni a létesítményi normatívák meghatározását, az elvárt műszaki tartalom korszerűsítését, hogy egyértelmű legyen például az: mitől lesz használható egy komplex 16 tantermes új általános iskola.
A kötelező társadalmi hatástanulmány, a tervezett állami beruházás társadalmi hasznosságának vizsgálata ugyancsak a javaslatsor hangsúlyos eleme.
Az állami beruházások rendjének is az általános beruházási folyamatok rendszerébe kell illeszkednie, a sokszereplős projekt megvalósításában részt vevők feladat- és hatáskörét időszerű aktualizálni, az összeférhetetlenségi szabályokat is meghatározva az Építési-beruházási folyamatok rendszere alapján. Különösen a közepes és nagy értékű, azaz 700 millió forint nettó bekerülési érték feletti, összetett műszaki tartalmú épületek (magasépítési létesítmények) megvalósításánál a költségek tervezésének előre meghatározott struktúrában kell történnie. Ennek – nyugat-európai minta szerinti – jogszabályba foglalása időszerű – írta az ÉVOSZ, számolt be róla a portál.
A részletesebb előkészítéshez a közösségi beruházónál szükséges egy olyan projektmenedzser, aki a megrendelő személyi felelőseként felel a döntésekért. Létesítményfajtánként szükséges ilyen szakember, akinek a hatáskör mellett személyi felelősséget is kell adni, a felelősségre vonás mikéntjének szabályozásával.
Az árindexálás szükségessége nem először kerül szóba, amivel az előre nem látható árváltozások kezelését lehet beépíteni a közbeszerzési szerződésekbe az árkockázat közös viselésének meghatározásával anélkül, hogy új közbeszerzési eljárásokra, szerződésmódosításra lenne szükség. Az építőipari anyagok árindexálási módszerét a Közbeszerzési Tanács 2022. június 9-i ülésén egyhangúlag elfogadta. Ennek alkalmazására az állami beszerzőket célszerű kötelezni – áll a javaslatban.
Minimum három érvényes ajánlatot írna elő a közbeszerzési eljárásokban az ÉVOSZ, vagyis egy érvényes ajánlat esetén nem indulhatna el a beruházás. Emellett a kiemelt állami beruházások esetén a szabályozás finomítását, a hatás- és felelősségkörök áttekintését javasolják, mert a gyorsabb hatósági ügyintézés miatt a helyi építési szabályok háttérbe szorulnak, nincs településképi vélemény, annak hiánya pedig feszültségeket okoz.
A hazai vállalkozások piaci helyzetét erősítené, és üzletileg még inkább érdekeltté tenné az építésianyag-gyártókat a technológiai fejlesztésre és kapacitásbővítésre, ha az állami beruházásoknál a hazai gyártású építési termékek, építőanyagok használata előnyt élvezne, a tervezett beépítés arányát közölni kellene, és az értékelésnél figyelembe venni. Az ÉVOSZ javasolja, hogyaz állami beruházásoknál kérjék számon és szabják feltételként a szelektív építési hulladék gyűjtését, és támogassák a lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítását.
A beruházások hatékony előkészítése és sikeres lebonyolítása érdekében több egyéb konkrét módosítási javaslattal élt az ÉVOSZ. Ezek közé tartozik a tervpályázattal vagy közbeszerzési eljárással kiválasztott nyertes tervező kapacitásának és a bedolgozó szaktervezők alkalmasságának vizsgálata, a tervezők folyamatos ellenőrzése, a lebonyolítói jogosultság visszaállítása. Ki kell alakítani és alkalmazni az árszakértői jogosultságot a 700 millió forint feletti projekteknél – szögezik le.
A kockázatos áron történő szerződéskötés tilalma jelenleg is része a Közbeszerzési Törvénynek, gyakorlati alkalmazása azonban átláthatatlan – figyelmeztet az ÉVOSZ. A kockázatos árat a minimális építőipari rezsióradíjhoz viszonyítottan indokolt mérni. Mindezek mellett az ötmilliárd forintnál nagyobb értékű állami beruházások lebonyolításánál a jövőben kötelezővé tenné a BIM (épületinformációs modell) alkalmazását a szakszövetség, és a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv megerősítését elengedhetetlennek tartja az esetleges viták rendezésében.
Forrás: Világgazdaság
