Állati szenzáció: nagy tűzlepkék röpködnek Kardoskúton

Egy lápréten, a Fecskési-mocsárnál két példányt figyeltek meg a napokban.

Egy területbejárás során két nagy tűzlepkét figyeltek meg a kardoskúti vizes élőhelyeken a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A faj jelenléte a terület jó állapotát jelzi – tájékoztatott a Körös-Maros Nemzeti Park.

A nagy tűzlepke meglehetősen nagyméretű, a nőstények szárnyának fesztávolsága akár a 4-5 centimétert is elérheti. A hímek kisebbek, ugyanakkor színezetük látványosabb, mutatósabb. Szárnyuk belső színezete csillogó, élénkvörös, ami erős kontrasztban van a fekete és fehér szegéllyel. A nőstények nem annyira csillogósak, és barnás, foltos mintázatuk van. Leginkább sík- és dombvidékeken fordul elő, de esetenként a hegyvidékeken is vannak szigetszerű populációi. A vizes élőhelyekhez kötődik, a mocsár- és lápréteken, ártéri nedves réteken, csatornapartokon viszonylag gyakori. A nemzeti park igazgatóságának munkatársai Kardoskúton egy lápréten, a Fecskési-mocsárnál két példányt figyeltek meg a napokban. Bár a csapadékhiány miatt most ez a mocsárrét is száraz, de a terület jellege mégis vonzó a faj számára – derült ki a nyilatkozatukból.

Nyugat-Európában egyébként az utóbbi években nagyon megritkult az állománya, sok helyről teljesen eltűnt. Ennek fő oka az élőhelyek csökkenése. Magyarországon még szerencsére stabil az állomány. A nagy tűzlepke nemcsak védett, hanem Natura 2000-es jelölő faj is, jelenléte az adott terület jó állapotát jelzi.

Ennek a lepkefajnak legtöbbször két nemzedéke van, de hűvösebb területeken csak egy. Az első nemzedék május-júniusban repül, a második július-augusztusban. Érdekesség, hogy az első nemzedék hímjei területvédő magatartást tanúsítanak, a második, vagy esetleges harmadik nemzedék tagjai viszont hajlamosak nagyobb távolságokra is elvándorolni, kóborolni. Utóbbiak ily módon szerepet játszanak az új élőhelyek kolonizálásában is. Lárváik tápnövényei a különböző lórum fajok, elsősorban a tavi lórum és a vízi lórum. A kifejlett imágók viráglátogatók, az ernyős virágzatú növények nektárját fogyasztják – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.

Fotó: Palcsek István Szilárd/Körös-Maros Nemzeti Park