Az orosz-ukrán háború 117. napja – FRISSÜL

Immár száztizenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Scholz: Putyin az EU elpusztítására tör, mert fél a demokráciától

Vlagyimir Putyin orosz elnök fél, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán dolgozik, de törekvése kudarcra van ítélve – mondta Olaf Scholz német kancellár egy hétfőn ismertetett lapinterjúban.

A szociáldemokrata (SPD) politikus a Münchner Merkur című lapnak adott – és a szövetségi kormány portálján is közölt – interjúban felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.
Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.
Azonban úgy tűnik, Vlagyimir Putyin „fél attól, hogy a demokrácia szikrája átterjedhet az országára”. Ezért folytat évek óta „a NATO és az EU felbomlását célzó politikát” – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy az orosz államfő „megosztott Európát akar, és vissza akar térni a befolyási övezetek politikájához, de ez nem fog sikerülni neki”.
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának biztosított támogatásról szólva kiemelte: képessé kell tenni Ukrajnát arra, hogy megvédje területi épségét és szuverenitását, a háborút pedig olyan módon kell lezárni, amely Ukrajnának is megfelel. Ez azt jelenti, hogy szó sem lehet orosz „békediktátumról” – mondta Olaf Scholz.
Németország sok más országhoz hasonló pénzügyi, humanitárius és katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, az EU-s tagállamok pedig közösen hat „nagyon kemény” szankciós csomagot vezettek be Oroszország ellen. Ezek a büntetőintézkedések érvényben is maradnak, méghozzá egészen addig, amíg szükségesek – jelentette ki a kancellár.

Kis csoportokban evakuálják a civileket Szeverodoneckből a luhanszki milícia szerint

Szeverodoneckből kis csoportokban evakuálják a civileket a biztonsági kockázatok miatt – jelentette ki Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

„Az evakuálás nagyon kis csoportokban zajlik, mert nagy életveszéllyel jár: azokat az útvonalakat, amelyeken Szeverodoneck megközelíthető, rendszeresen lövik” – mondta Marocsko.
A tiszt szerint az aktív harcok miatt lehetetlen humanitárius segélyt szállítani a városba. A luhanszki hatóságok szerint a szeverodonecki Azot üzem területén akár ezer civil is lehet még.
A tiszt azt is elmondta, hogy a luhanszki milícia és az orosz hadsereg Zolotében és Hirszkében „operatív gyűrűt” vont az ukrán erők köré. A Pervij Kanal televíziónak azt állította, hogy a szeverodonecki Azot gyárban bekerített ukrán katonák egyes területen felemelték a fehér zászlót, hogy tárgyalásba kezdjenek.
„A harcosoknak szó szerint ég a talpuk alatt a talaj, ami arra kényszeríti őket, hogy kidugják a fehér zászlót és tárgyalásba kezdjenek” – nyilatkozott.
Marocsko azt mondta, hogy szabad hullámsávokon tárgyalnak ukrán parancsnokokkal, akik csapataik állapotát „siralmasnak” nevezték. Közölte, hogy az utánpótlás, amit ukrán hadsereg Szeverdoneck és a Liszicsanszk közötti Sziverszkij Donyec folyón kis tutajokon és csónakokon juttat át, csak „csepp a tengerben”. Az orosz Rosszija 1 televízió részletet mutatott be a brit Sky News forgatócsoportjának riportjából, amelyen egy gumicsónak volt látható, amelyet kötél segítségével, kompként mozgattak a két part között.
A TASZSZ hírügynökség azt írta, hogy az Ajdar ukrán „nacionalista” alakulatnak a Szeverodoneckhez közeli Metyelkine faluban szombaton kapitulált tagjai vallomást tettek a társaik ellen, akiket az Azot vegyiműben vontak ostromgyűrűbe. A hadifoglyok a szerint a gyárban lévő külföldi zsoldosok akadályozzák a megadásról folytatandó tárgyalásokat.

Az olasz kormánypártokat megosztja a fegyverszállítmányok kérdése

Ukrajna felfegyverzésének leállítását követeli a Mario Draghi vezette kormánytól a legnagyobb parlamenti frakcióval bíró Öt Csillag Mozgalom (M5S), amely saját politikusa, Luigi Di Maio külügyminiszter tagságát is felfüggesztette hétfőn. A Liga vezetője Matteo Salvini szerint a fegyvereknél fontosabb az olaszok érdekeinek védelme.

Draghi kedden a szenátusban, majd szerdán a képviselőházban számol be kormánya lépéseiről az ukrajnai háború teremtette válsághelyzetben.
Draghi az Európai Tanács június 23-án kezdődő találkozója előtt szólal fel a parlamentben. Az általa vezetett nemzeti egységkormány pártjai közös határozatot kívánnak szavazásra bocsátani: az M5S a többi között azt szorgalmazza, hogy a dokumentum mondja ki, Olaszország nem küld több fegyvert Ukrajnába a parlament újabb felhatalmazása nélkül.
A kormánypártok az ukrajnai háború kirobbanását követően, márciusban támogatták, hogy Olaszország fegyvereket szállítson Ukrajnának, azóta Róma már több szállítmányt is küldött, és az M5S ezt most felül kívánja vizsgálni.
Az M5S vasárnap este rendkívüli vezetőségi értekezletet hívott össze, és reggel bejelentették, hogy befagyasztják a párt egyik alapítótagja, Luigi Di Maio külügyminiszter tagságát. Eredetileg Di Maio kizárását szorgalmazták, de ez pártszakadást eredményezett volna. Di Maio „idegen testté vált” az M5S-en belül – nyilatkozta Riccardo Ricciardi, a párt elnökhelyettese.
A háttérben a Di Maio és a pártelnök, Giuseppe Conte közötti harc húzódik: Di Maio nem osztja Conte „fegyverellenes” politikáját, akit azzal vádolt, hogy atlanti és EU-ellenes. A La Repubblica című olasz napilap emlékeztetett, hogy az M5S-nek jelenleg 72 szenátora és 155 képviselője van: a Giuseppe Contét vagy Luigi Di Maiót támogatók kilépésével viszont a Draghi-kormány jelentősen gyengülne, és el is veszítheti többségét. Az M5S a június 12-i részleges helyhatósági választásokon öt százalékos eredményt ért el, míg 2018-ban a parlamenti választáson még több mint 32 százalékot kapott, és egy éve még több mint 15 százalékos támogatottsággal rendelkezett.
Matteo Salvini, a szintén kormánypárti Liga vezetője szerint a kormányt nem kedden a parlamentben fenyegeti veszély.
„A háború inkább ráébreszti Olaszországot, hogy elsők az olaszok, vagyis a nemzeti érdekek védelme, az energia biztosítása, a mezőgazdaság, az infrastruktúra számít” – hangoztatta Salvini a párt parmai gyűlésén. Salvini hozzátette, a kormány számára veszélyes, ha június végéig nem fogják vissza az üzemanyagárakat, nem segítik az aszály sújtotta termelőket. „A literenkénti 2,40 eurós benzinár tarthatatlan (..) és ez nem fenyegetés, hanem tény” – jelentette ki Salvini újságíróknak.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij interneten kapcsolódva a Milánóban hétfőn rendezett Global Policy Forum-találkozóhoz arra kérte a római parlamentet, továbbra is támogassa Ukrajnát fegyverszállítmányokkal.

Ukrajna fekete-tengeri gázfúrótornyokra mért csapást

Csapást mértek az ukrán fegyveres erők Csornomornaftohaz gázfúrótornyaira – közölte Szergej Akszjonov krími vezető hétfőn a Telegramon.

Akszjovov szerint a fúrótornyokon a reggeli támadás idején 109 ember tartózkodott, közülük 21-et kimentettek. A tisztségviselő szerint a létesítményeket három csapás érte. További részleteket nem közölt.
Olga Kovitidi, az orosz parlamenti felsőház krími szenátora azt mondta, hogy a csapás az Odesszkaja lelőhely ellen irányult, Odesszától 71 kilométerre. A politikus elmondta, hogy a kitermelést leállították és a „technológiai katasztrófának” sikerült elejét venni.
A Kijev által az ukrán állami Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat leányvállalatának tekintett Csornomornaftohazt az Ukrajnától Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krími Köztársaság 100 százalékban a saját tulajdonának vallja. A cég szénhidrogén-mezőket aknáz ki a Fekete-tenger és az Azovi-tenger talapzatán, valamint a Krím félsziget szárazföldi részén.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve kijelentette , hogy az orosz fegyveres erők a Basztyion partvédő rakétarendszer Onyiksz precíziós rakétájával mértek rakétacsapást mértek az Odessza megyében lévő Arciz repülőterére, megsemmisítve ezzel egy Bayraktar TB2 drónvezérlő állomást és két pilóta nélküli légijárművet a földön.
A Donyeck környéki lövegelhárítás keretében az elmúlt nap folyamán 11 Grad rakétasorozatvetőre és 12 tüzérségi szakaszra mértek csapást, Podhirne környékén két 155 milliméteres M777-es tarackot megsemmisítve, a kezelő személyzettel együtt. A donyecki hatóságok egyébként hétfőn újabb, NATO-szabvány szerinti lövegekkel lakónegyedek ellen végrehajtott csapásokról számoltak be.
Konasenkov szerint harcászati légierő gépei 47 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, elpusztítva egyebek között két Buk-M1 és egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszert. Rakéta- és tüzérségi csapatok 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 25 vezetési pontot és 59 lőállásban lévő tüzérségi alegységet lőttek. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 450 „nacionalista” éltét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművek, valamint 16 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált.
Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG-29-es repülőgépet, kilenc drónt, és ugyancsak kilenc rakétavetőlövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrajnai művelet kezdete óta 208 repülőgépet, 132 helikoptert, 1 260 drónt, 345 légvédelmi rakétarendszert, 3696 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 576 rakétasorozatvetőt, 2 055 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3731 speciális katonai járművet veszítettek.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség, a luhanszki milíciára hivatkozva azt jelentette, hogy a szeverodonecki Azot vegyiüzemben körülzárt ukrán egységekkel és külföldi zsoldosokkal folytatott tárgyalások mindeddig nem vezettek eredményre. Ramzan Kadirov csecsen vezető közölte, hogy Szeverodoneck közelében Toskivka község a szakadár és az orosz egységek ellenőrzése alá került.
Konasenkov egyébként, az ukrán veszteségekről szólva azt állította, hogy egyedül az ukrán fegyveres erők 14. gépesített dandárja május 19. óta, egy hónapnyi harc során több mint 2100 halottat és sebesültet veszített. Az alacsony harci morál miatt az erősítésre kijelölt nyolcszáz ember az orosz tábornok szerint nem volt hajlandó a hadszíntérre utazni, mert a tiszteket alkalmatlannak és korruptnak tartják.
Elmondása szerint, az ukrán 10. hegyi rohamdandárban a felderítő alegységének mintegy száz katonáját parancsmegtagadás címén, a parancsnoksággal szembeni széleskörű engedetlenség miatt, felmentették a szolgálat alól és Kremencsugba szállították vizsgálatra. A tábornok szerint az ukrán 30. gépesített dandár parancsnoki állományának jelentős része kerüli a szolgálati feladatok ellátását, a dandár legtöbb alegysége tiszt nélkül maradt.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, aki egyben az Orosz Történelmi Társaság elnöke is, az utóbbi testület megalakulásának 10. évfordulója alkalmából hétfőn Moszkvában elmondott beszédében kifejezte meggyőződését. hogy Oroszország és a Donyec-medence győzni fog a „különleges hadműveletben”.

Jermak: Kijev nem fogad el még egy minszki típusú megállapodást

A kijevi vezetésben nincs senki, aki támogatná egy újabb minszki típusú megállapodás aláírását Oroszországgal – szögezte le Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az lb.ua ukrán hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.

Ukrajna két megállapodást írt alá Minszkben 2014 őszén, illetve 2015 elején, ezek alapján vállalta a donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezését az úgynevezett normandiai formátumon keresztül, amelynek tagjai rajta kívül Oroszország, Franciaország és Németország – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A tisztségviselő leszögezte, hogy újabb tárgyalások Moszkvával csakis akkor lesznek, ha ezekhez megteremtődnek a „megfelelő feltételek”. „Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi veszítettünk el embereket és a mi városaink állnak romokban, ezért részünkről kompromisszum biztos, hogy nem lesz” – szögezte le Jermak.
A Donyeck megyei kikötőváros, Mariupol orosz megszállásakor fogságba esett ukrán katonákkal kapcsolatosan kijelentette, hogy a foglyok élnek, az ukrán katonai hírszerzés dolgozik a kiszabadításukon, beleértve a szintén fogságba esett marokkói és két brit állampolgárét is. Nem tudott ugyanakkor választ adni arra, hogy a foglyokat – köztük az Oroszország által „neonácinak” tartott Azov ezred tagjait – milyen körülmények között tartják, és mikor várható a hazatérésük.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben arról adott hírt, hogy az ukrán hadsereg elvesztette az ellenőrzést a Szeverodoneck közelében fekvő Metyolkine település felett. Hozzátette, hogy az orosz erők növelték a tüzérségi és légitámadásokat a régióban, hevesen ostromolják Szeverodoneck ipari övezetét és a környező falvakat, továbbá komoly haditechnikát sorakoztattak fel Toskine és Usztinyivka térségében, ahol próbálnak áttörni az ukrán védelmi vonalon.
Eközben a kijevi városi katonai adminisztráció közölte, hogy nyolc kivételével a főváros minden parkját és terét átvizsgálták a tűzszerészek, és mentesítették a robbanásveszélyes tárgyaktól, így nyugodtan lehet sétálni bennük.
A fellebbviteli bíróság mindeközben hétfőn hozott határozatával betiltotta az Ellenzéki Platform – Az Életért Moszkva-barátnak tartott pártot, amely a 2019-es választások után frakcióval is rendelkezett az ukrán parlamentben. A párt frakciója áprilisban oszlatta fel magát. Tavasszal a kijevi törvényhozás olyan jogszabályt hozott, amelynek alapján többé nem működhetnek Kreml-párti szerezetek és pártok az országban. Mivel a bíróság zárt ülésen hozta meg a döntést a felek álláspontjai nem ismertek – írta az Ukrajinszka Pravda. A hírportál megjegyezte, hogy ez az első párt, amelyik a Moszkva-pártiság miatti betiltása ellen fellebbezett. Hozzátette, hogy a párt vagyona az ukrán állam birtokába kerül.

Szijjártó: globális élelmiszerellátási válságot okozhat a háború generálta ördögi kör

Ördögi körbe lépett a világ, az Ukrajnában zajló háború globális élelmiszerellátási válságot okozhat, ami ráadásul újabb migrációs hullámok veszélyével járhat – figyelmeztetett a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A tárcavezető azt közölte az európai uniós külügyminiszteri tanácsülés szünetében, hogy ezt az ördögi kört négy tényező alakítja. Ilyen a háborús inflációs környezet, illetve az orosz és ukrán mezőgazdasági termelési és exportkapacitások csökkenése, s az ennek nyomán előálló áremelkedés. Ezek mellett nagyban hozzájárul a problémához az alternatív források hiánya, valamint az, hogy Oroszország, Ukrajna és Belarusz is fontos szereplője a globális műtrágyapiacnak.
„A probléma hosszú ideje ismert volt előttünk, sokat beszéltünk róla, megoldás azonban mind a mai napig nincsen. Bár most létrejött egy akcióterv az Európai Unió részéről, de ez egy terv, és nem akció sajnos” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy jelentős energiákat felemészt a narratívákról szóló vita, pedig ehelyett inkább a megoldásra kellene koncentrálni.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint voltak, akik arról beszéltek az ülésen, hogy még több fegyvert kell küldeni Ukrajnába. „Én nem vagyok benne egészen biztos, hogy az élelmiszerellátási válságra globálisan ez jelentené a legjobb megoldást” – hangsúlyozta, aláhúzva, hogy mielőbb észszerű tervezetet kell elfogadni az orosz és ukrán exportkapacitások legalább részleges visszaépítéséről.
Ezt követően rámutatott: Oroszország és Ukrajna eddig a világ búzaexportjának 30 százalékát adta, ami a napraforgó esetében 80 százalék volt, s más fontos áruk tekintetében is fontos szerepet töltöttek be.
A Világbank előrejelzései szerint mintegy 400 millió embert fenyegethet az élelmiszerellátási válság a Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia délkeleti részén, olyan országokban, amelyek már vagy migrációs kibocsátóországok vagy komoly erőfeszítéseket kell tenniük ennek elkerülése érdekében – tudatta.
A miniszter arról számolt be, hogy Magyarország nagyjából a dupláját tudja előállítani az általa elfogyasztott élelmiszernek, de három intézkedésre még a kedvező helyzet ellenére is szükség van, hogy az embereket a lehető legnagyobb mértékben meg lehessen óvni a krízis hatásai alól.
Először is fenn kell tartani az alapvető élelmiszerekre vonatkozóan bevezetett árstopot, annak eltörlése jelentősen megnövelné az inflációt. Emellett Magyarország felajánlotta, hogy elősegíti az ukrán élelmiszerszállítmányok gyors áthaladását, amely szempontból rendkívül fontos, hogy a két ország közötti határ biztonságos a fegyverszállítások elmaradása miatt. Végezetül pedig erősen kell tartani, illetve meg kell erősíteni a határok védelmét, mivel a nyugat-balkáni útvonal továbbra is kedvelt a csempészek és a migránsok körében.
Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte, hogy nincs semmiféle fennakadás Magyarország kőolaj- és földgázellátásában, s a kormány nem is vár rendkívüli eseményeket ezen a téren, valamint a gáztárolók feltöltése is az előzetes tervek szerint halad.
Továbbá az orosz olajfüggőség enyhítése kapcsán fontosnak nevezte a diverzifikáció lehetőségének megteremtését, amelynek sorsa azonban szerinte jelenleg nem a magyar kormány kezében van. „Az Európai Bizottság jó lenne, ha csipkedné magát egy kicsit itt ebben a helyzetben, és valamifajta hihető, realisztikus menetrendet kapnánk arra, hogy a Horvátországon keresztül történő szállítási kapacitás bővítése milyen menetrend szerint fog történni” – mondta.

Harcképtelenné tett orosz hadi felszerelést állítanak ki Varsóban

Harcképtelenné tett páncélos járműveket és egyéb orosz hadi felszerelést állítanak ki június végén a varsói királyi kastély előtti téren, a tárlat címe a Legyőzhetetlen hadsereg lesz – erősítette meg Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal főnöke hétfőn.

A varsói kormányfői hivatal miniszteri rangú vezetője a Korczowa-Krakivec lengyel-ukrán határátkelőn rendezett hétfői sajtóértekezleten erősítette meg újságíróknak Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter vasárnapi, a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban tett bejelentését, miszerint Varsóban, majd a spanyol és a portugál fővárosban is bemutatják az ukrajnai háborúban tönkretett, kiégetett orosz hadi felszerelést.
Dworczyk Korczowában közölte: a kiállítást a lengyel kormányfői hivatal és az ukrán védelmi tárca közötti megállapodás nyomán rendezik meg. „Egyfelől az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett borzalmakat mutatjuk be, másfelől az ukrán fegyveres erők hősies védekezését, valamint harcuk eredményét, vagyis a tönkretett felszerelést” – fejtette ki a lengyel politikus.
A korczowai sajtóértekezletet Dworczyk Olekszander Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel együtt tartotta, fő témája a lengyel-ukrán határon át haladó teherforgalom bővítése volt. Az eddig akár 24 órás várakozást is jegyző Korczowa-Krakivec határátkelőn az utóbbi napokban duplájára növelték a kamionok ellenőrzését végző kapacitást – közölte Dworczyk, aki szerint a közeljövőben kétszeresére nő a Lengyelország és Ukrajna közötti teherforgalom.
A lengyel-ukrán határon áthaladó teherforgalom bővítésének terveit a lengyel média az ukrajnai élelmiszer-kivitellel is kapcsolatba hozza. A lengyel kormányfői hivatalhoz tartozó Lengyel Gazdasági Intézet (PIE) múlt héten közzétett jelentése szerint a lengyel határátkelőkön keresztül vezet az ukrán élelmiszerexport egyik fő útvonala: márciustól májusig a gabonafélék, az olajos magvak és az olajok 30 százalékát szállították Ukrajnából Lengyelországon keresztül.

Kreml: törvénytelen a Kalinyingrádba tartó orosz vasúti tranzit litván korlátozása

Példa nélküli és törvénytelen Litvánia döntése a Kalinyingrádba irányuló orosz vasúti tranzit korlátozásáról – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak Moszkvában.

A szóvivő szerint az orosz hatóságok elemzik a helyzetet, és annak alapján döntik majd el, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek.
„A döntés tényleg példa nélküli. Ez mindennek a megsértése. Úgy tudjuk, hogy ez az Európai Unió vonatkozó határozatával függ össze, amely a szankciókat a tranzitra is kiterjeszti. Szerintünk ez is törvénytelen” – fogalmazott.
Peszkov szerint a helyzet „több mint súlyos”, és „nagyon mély elemzést igényel, mielőtt bármilyen intézkedést és bármilyen döntést meg lehetne fogalmazni”. A szóvivő azt mondta, hogy az elemzés a következő napokban fog megtörténni.
Arra a kérdésre, hogy valójában egy orosz régió blokád alá helyezéséről van szó, kijelentette: „természetesen ez a blokád eleme”. Peszkov nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Kreml kapott-e javaslatokat a kalinyingrádi önkormányzattól a lehetséges válaszintézkedésekről. Mint mondta, az ellenlépések kidolgozásához Moszkva több állami intézmény álláspontját mérlegelni fogja.
Anton Alihanov, a kalinyingrádi exklávé kormányzója korábban bejelentette: a litván vasúttársaság arról értesítette az orosz régió vasútjait, hogy június 18-tól az Oroszország elleni európai szankciók miatt korlátozzák az orosz régiókból a régióba irányuló számos áru tranzitját.

Az EU egy évvel meghosszabbította a Krím és Szevasztopol annektálása nyomán bevezetett szankciókat

Az Európai Unió hétfőn egy évvel, 2023. június 23-ig meghosszabbította azoknak a büntetőintézkedéseknek a hatályát, amelyeket Oroszország ellen vezetett be a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenesnek tartott annektálása nyomán.

Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács tájékoztatása szerint az intézkedések területi hatálya továbbra is a Krímre és Szevasztopolra korlátozódik.
A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint tilos mindenfajta beruházás Szevasztopolban. Ez azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak a tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.
Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.
Az uniós Tanács közleménye megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol Oroszország általi elcsatolását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot.
Kiemelték: Oroszország újabb jogsértést követett el Ukrajna szuverenitása és területi egysége ellen az Ukrajna elleni háború megindításával. Az EU arra szólítja fel Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, és haladéktalanul és feltétel nélkül vonja ki haderejét és katonai felszerelését Ukrajna egész területéről – írták.
„Az Európai Unió megingathatatlanul elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogának gyakorlásában, valamint egy békés, demokratikus és virágzó jövő építésében. Továbbra is elkötelezett amellett, hogy megerősítse Ukrajna azon képességét, hogy megvédje területi egységét és önállóságát” – fogalmazott az uniós külügyi tanács.
A Krím elcsatolása miatti uniós szankciók 2014 óta vannak érvényben.

Brit katonai hírszerzés: gyengén teljesít az orosz légierő

Folyamatosan gyenge teljesítményt nyújt az orosz légierő az ukrajnai háború eddigi szakaszában, és valószínűleg ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy Oroszország csak nagyon korlátozott sikereket ért el a hadjárat kezdete óta – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az orosz légierő képtelen teljes légi fölényt kivívni, és működését a kockázatkerülés jellemzi. Ez abban is megnyilvánul, hogy orosz harci gépek ritkán hatolnak mélyen az ukrán vonalak mögé.
E nehézségek alapvető okai közül több az orosz szárazföldi haderőt is jellemzi – áll a helyzetértékelésben.
A brit katonai hírszerzés szerint az orosz légierő harci kiképzése a repülőszemélyzet dinamikus kezdeményezőkészségének fejlesztése helyett nagy valószínűséggel évek óta jórészt arra irányul, hogy jó benyomást tegyen magas beosztású tisztviselőkre.
Oroszországnak figyelemre méltó, viszonylag korszerű és ütőképes harcirepülőgép-flottája van. Szinte bizonyos azonban, hogy az orosz légierő nem tudott olyan intézményi kultúrát és szakképzettséget meghonosítani személyi állománya körében, amellyel el tudta volna érni azt a célkitűzését, hogy a nyugati stílusúhoz közelebb álló, modern légi hadműveleteket tudjon végrehajtani – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.
A helyzetértékelés szerint ennek következményeként a tervezettnél nagyobb teher hárul az orosz szárazföldi haderőre, amely viszont már kezd kifáradni, valamint a fejlett manőverező robotrepülőgépekre, amelyekből valószínűleg már nincs sok.
A brit katonai hírszerzés korábbi hasonló elemzéseiben is számos olyan problémát tárt fel, amelyek az ukrajnai háborúban részt vevő orosz alakulatokat sújtják.
Előző napi helyzetértékelésében olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint az orosz hadsereg moráljával különösen nagy bajok vannak. Esetenként például egész orosz alakulatok tagadják meg parancsok végrehajtását, és az is megtörtént, hogy tisztek és az általuk vezényelt katonák között alakult ki fegyveres szembenállás.
Az orosz fegyveres erők alacsony moráljának fő okai között szerepel a brit katonai hírszerzés tudomása szerint az is, hogy a katonák gyenge minőségű vezetői tevékenységet érzékelnek, korlátozottak a lehetőségek a harci alakulatok pihentetésére, nagyon magasak az orosz fegyveres erők veszteségei, a katonák harctéri stressztől szenvednek, a logisztikai hálózat továbbra is gyenge, és gondok vannak a fizetések folyósításával is.

Borrell: háborús bűnnek számít az ukrán gabonaexport orosz blokádja

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.
„Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – húzta alá.
Az uniós diplomácia vezetője emlékeztetett: az Európai Unió által elfogadott büntetőintézkedések nem tiltják Oroszország számára a mezőgazdasági termékek és a vetőmagok exportját, illetve vásárlását. Az ukrán gabonaexport megakadályozása viszont drámai következményekkel fog járni az egész világon.
Borrell rendkívül fontos üzenetnek nevezte, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak: adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának.
Catherine Colonna francia külügyminiszter érkezésekor kijelentette, a kialakulóban lévő élelmiszerválság nem az uniós szankciónak, egyedül Oroszország Ukrajna elleni katonai fellépésének az eredménye.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a globális éhínséggel való fenyegetéssel” – fogalmazott a francia miniszter, majd hozzátette, az ukrán gabonaexport blokádja veszélyt jelent a globális stabilitásra.
Colonna fontosnak nevezte továbbá, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán komoly erőt mutató uniós egység megmaradjon, és az EU közös, határozott, egyértelmű és pozitív üzenetet küldjön Kijevnek az uniós tagságot illetően. Az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön és pénteken tervezett találkozójukon történelmi döntést hozhatnak Európa és a közösen képviselt világ jövője szempontjából – mondta.
A francia külügyminiszter azt is közölte, hogy országa folytatja az Ukrajnának nyújtott politikai, humanitárius támogatását, és fokozza a katonai felszerelések szállítását, ami üzenetet hordoz Oroszország számára is.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezési nyilatkozatában üdvözölte az Európai Bizottság ajánlását Ukrajna tagjelölti státuszára.
„Ez egy olyan történelmi pillanat, amikor mindenkinek át kell gondolnia, hogy milyen következményekkel jár, ha rossz irányt választunk, de az EU mindig a nehéz helyzetekben bővült” – jelentette ki. Hozzátette: támogatni kell Ukrajnát az EU-csatlakozás nehéz útján Moldovával együtt, ugyanakkor a nyugat-balkáni országoknak is világos jelzést kell kapniuk, és meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.
Borrell egy kérdésre válaszolva kitért az elmúlt hétvégén Kolumbiában rendezett elnökválasztásra is. Kijelentette: az, hogy a voksoláson most először a baloldali jelölt nyert, azt jelenti, hogy az emberek a politikai változásra, egy befogadóbb és humánusabb társadalom építésére szavaztak.

A német iparszövetség támogatja a kormány gázfogyasztás-csökkentési terveit

A német iparvállalatok szövetsége (BDI) támogatja földgázfogyasztás csökkentésére kidolgozott kormányzati terveket, amelyeket a Németországba irányuló orosz gázexport visszafogása miatt dolgoztak ki.

A BDI – az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet – vezetője, Siegfried Russwurm hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy „a lehető legnagyobb mértékben csökkentenünk kell a gázfogyasztást, minden kilowattóra számít”.
A legfontosabb a földgáztározók feltöltése a téli szezonra, ezért minél több új forrást kell bevonni, az iparvállalatoknak pedig át kell állniuk más energiahordozó, például a kőolaj használatára.
Ugyanakkor „számos ipari folyamat csak földgázzal működik, ezért a gázhiány a termelés leállásával fenyeget” – mutatott rá a BDI elnöke.
A hiány elkerüléséhez elengedhetetlen a gáztüzelésű energiatermelést visszafogása, ezért „azonnal” be kell állítani az áramtermelésbe a tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.
Ugyancsak elengedhetetlen a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Ezen a területen véget kell vetni a fejlesztéseket hátráltató vitáknak, a politikusoknak és a közigazgatásnak „turbófokozatba kell kapcsolniuk” a szél- és naperőművek építésére szolgáló új területek kijelölése és a beruházások gyorsabb engedélyezés érdekében – tette hozzá az iparral összefüggő szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító cégek érdekképviseletének vezetője.
Németországban az ipar a legnagyobb földgázfelhasználó, 37 százalékos részaránnyal. A második számú tényező a lakosság, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.
A kormány a hét végén ismertetett tervek szerint a többi között a széntüzelésű áramtermelés bővítésével igyekszik csökkenteni a földgázfogyasztást. Az ipari fogyasztókat egy új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.
A takarékoskodás célja, hogy fel tudják tölteni a földgáztározókat a téli szezonra. A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák, egy 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló – a többi között Lengyelországot érintő – lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.
Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) legutóbbi, vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.
Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is „érintik” – áll a Bundesnetzagentur jelentésében.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Borrell: háborús bűnnek számít az ukrán gabonaexport orosz blokádja

Valódi háborús bűnnek számít, ezért elszámoltathatóvá kell tenni Oroszországot azért is, ha továbbra is akadályozza az élelmezés szempontjából létfontosságú gabonakivitelt Ukrajnából – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően.

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: elképzelhetetlen, hogy több millió tonna búza elzárva maradjon Ukrajnában, miközben a világ többi részén az emberek éheznek.
„Ez igazi háborús bűn”, ez a helyzet nem tarthat sokáig, és nem maradhat büntetlenül, ugyanis súlyosbítja az éhínség kialakulásának veszélyét az egész világon – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.

ORFK: 13 763-an érkeztek vasárnap Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 6125 ember lépett be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 7638-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 232 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amly 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 182 ember, köztük 71 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre vasárnap – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Szeverodonyeck és Bakhmut orosz tűz alatt

Az orosz erők továbbra is lövik a donbászi településeket, a hangsúlyt Szeverodonyeckre és Bakhmutra helyezik – jelentette az ukrán vezérkar.

A mai tájékoztatás szerint Oroszország intenzív támadásokat folytat Donyeck és Luhanszk megyék ellen, nehéztüzérséggel és légicsapásokkal.

⚡️ General Staff: Russian forces continue to fire on settlements in Donbas, focus on Sievierodonetsk and Bakhmut.

Ukraine’s General Staff said on June 20 that Russia is conducting intense attacks on Donetsk and Luhansk oblasts, using heavy artillery and airstrikes.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 20, 2022

Kuleba: ha nem lesznek fegyvereink, lapátokkal harcolunk

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a német ARD tévécsatorna adásában kijelentette, hogy ha le is áll a nyugati fegyverszállítás Kijevnek, országa továbbra is szembeszáll Oroszországgal.”Ha nincsenek fegyvereink, akkor lapáttal fogunk harcolni, de megvédjük magunkat, mert ez a háború a létünkért való háború” – mondta Kuleba. „Minél hamarabb kapunk fegyvereket, annál nagyobb segítségünkre lesz. Ha később küldenek, akkor is köszönetet mondunk, de akkor sok minden elvész, sokan meghalnak” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter az Origo szerint.

Zelenszkij: Oroszország a héten újabb országot támadhat meg

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos videóüzenetében kijelentette, hogy arra számít, hogy Oroszország fokozza az Ukrajna elleni támadásokat, és esetleg más európai országokat is megtámad, miután az Európai Tanács a héten dönthet Ukrajna EU-tagjelölti státuszáról.

„Nyilvánvalóan ezen a héten számítanunk kell Oroszországtól ellenséges tevékenységének fokozására. És nem csak Ukrajna ellen, hanem más európai országok ellen is” – fogalmazott az éjszakai videóbeszédében. „Készülődünk. Készen állunk. Figyelmeztetjük partnereinket” – mondta.

Az ukrán gabonaexport újraindításáról tárgyalnak

Az Ukrajnában ragadt több millió tonna gabona kiszabadításának módjairól tárgyalnak az EU külügyminiszterei a hétfői luxembourgi tanácskozáson. Remélhetőleg sikerül megállapodást kötni Ukrajna tengeri exportjának újraindításáról, cserébe az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport tilalmának lazításáért, de továbbra sem világos, hogy az EU bekapcsolódna-e egy ilyen megállapodás katonai biztosításába. „Az, hogy a jövőben szükség lesz-e ezeknek a kereskedelmi hajóknak a kísérésére, ez egy kérdőjel, és szerintem még nem tartunk itt” – mondta egy EU-tisztviselő.

Ukrajnában betiltják az orosz zenék nyilvános lejátszását

Az ukrán parlament kétharmados többséggel megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy orosz zenéket játszanak le nyilvános helyeken és a médiában. Az indoklás szerint „az agresszor állam, Oroszország zenei terméke hatással lehetnek a lakosság szeparatista érzelmeire”. Kivételt csak azok a művészek képeznek, akik nyilvánosan elítélték az inváziót. Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) külön listát állít össze a kivételekről. A törvény az Oroszországból, Belaruszból és az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai szeparatista területekről származó könyvek és egyéb nyomtatott termékek behozatalát és terjesztését is megtiltja.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine