Az orosz-ukrán háború 116. napja – FRISSÜL

Immár száztizenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

TASZSZ: a moszkvai lefortovói börtönbe szállították át az Azov több parancsnokát

A moszkvai Lefortovo kerület előzetes letartóztatási központjába szállították át az ukrán nacionalista Azov zászlóalj több parancsnokát – jelentette vasárnap a TASZSZ hírügynökség a bűnüldöző szervektől származó információra hivatkozva.

„Több olyan Azov-parancsnokot, akik Mariupol ostromakor adták meg magukat, Lefortovóba vittek” – mondta a névtelenül nyilatkozó informátor, aki nem nevesítette, hogy kit szállítottak át a csak Oroszország által elismert „Donyecki Népköztársaságból” Moszkvába.
A TASZSZ egy ugyancsak meg nem nevezett, az erőszakszervezetekben szolgáló illetőre hivatkozva azt írta, hogy az Azov parancsnokhelyettesét, Szvjatoszlav Palamart és az ukrán fegyveres erők 36. dandárjának parancsnokát, Szerhij Volinszkijt szállították át Oroszország területére, vizsgálati intézkedések céljából.
A Donyec-medencéért vívott háborút megelőzően Palamar részt vett a „narancsos forradalomban”, amely 2004 novembere és 2005 januárja között zajlott le Ukrajnában, majd 2014-ben a kijevi harcokban is. Mielőtt megadta magát az Azovsztal acélműben, többször fogadkozott, hogy az utolsó emberig harcol, de a TASZSZ szerint az első parancsnokok egyike volt, aki elhagyta a létesítményt.
A hírügynökség úgy tudja, hogy az Azovsztalban kapitulált ukrán katonák közül Volinszkij az egyetlen tiszt, akiről a megadás után újságírók videofelvételt készítettek. 2014-ben, amikor a Krímben szolgált, egysége az orosz csapatok engedélyével fegyvertelenül hagyhatta el a félszigetet. Az Azov több más tagjával együtt gyakran tett nyilvános nyilatkozatokat, egyebek között az amerikai elnököt, a pápát és brit kormányfőt felszólítva, hogy szervezzék meg az Azovsztalban bekerítettek evakuálását.
A TASZSZ úgy tudja, hogy több mint ezer olyan ukrán katonát szállítottak Oroszországba vizsgálati célból, akik Mariupolban adták meg magukat. A hírügynökség a bűnüldözési szervektől úgy értesült, hogy hamarosan újabbakat fognak oda átvinni, hogy egyebek között szembesítést végezzenek el a részvételükkel. Jelenleg több mint százan lehetnek az orosz fővárosban, köztük olyan külföldi zsoldosok is, akik az Azovsztalban adták meg magukat.
Az orosz védelmi minisztérium szerint május 16-tól kezdődően 2439 Azov-tag és ukrán katona tette le a fegyvert és adta meg magát, az acélműben. Május 20-án az orosz katonák teljesen „felszabadították” az Azovsztal területét.

Kormányzó: több tízezer tonna agrárterméket vittek ki az oroszok Luhanszk megyéből

A Donyec-medencében lévő Luhanszk megye magtáraiból 15 ezer tonna napraforgót és 10 ezer tonna gabonát vittek ki az orosz megszállók – közölte vasárnap Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója a Facebookon.

A tisztségviselő azt állította, hogy a térség orosz megszállás alá került részein az orosz hatóságok ezen felül gabonát gyűjtenek be a következő vetési időszakra, „kedvezőnek mondott” vásárlási árat kínálva a gazdáknak: tonnánként 8 ezer orosz rubelt (54 ezer forint), míg az ukrán állam 8,6 ezer hrivnyát (111 ezer forint) fizetett korábban ugyanezért. „Gyakorlatilag a termelőknek a gabona mostani, valós árának mindössze harminc százalékát fizetik, ráadásul rubelben! A szakértők azt mondják, hogy ennyiből lehetetlen fedezni a jövő évi termést biztosító vetést” – fűzte hozzá a kormányzó.
Hajdaj egy másik, a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy az oroszok által „folytonos ágyútűz alatt tartott” Liszicsankszk városból sikerült újabb 19 helyi lakost ukrán ellenőrzésű területre menekíteni. Hozzátette, hogy a „rejtett” – vagyis az orosz féllel nem egyeztetett – evakuálások folytatódnak. Szombaton az ukrán hatóságok 32 embert menekítettek ki Liszicsanszkból és a környező falvakból.
Közben Ivan Fedorov, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Melitopol város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az ukrán katonák már elérték a szomszédos régióban a megyeszékhely, Herszon határait, Zaporizzsja irányában pedig tíz kilométerrel „tolták” délebbre a frontvonalat. „A mai napig az ukrán fegyveres erők jelentős előrehaladást értek el, és már Herszon határainál vannak. Biztos vagyok abban, hogy hamarosan, a következő hetekben Herszon városát felszabadítja a hadseregünk. Ugyanez a helyzet Melitopol város esetében. Fegyveres erőink már több mint 10 kilométerre nyomultak előre Zaporizzsjától Melitopol felé” – állította a polgármester.
Fedorov reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerektől kapott fegyverek segítik Ukrajnát az oroszok által megszállt területei felszabadításában. A polgármester megjegyezte, hogy az orosz erők továbbra is rabolnak el embereket, főként papokat és aktivistákat, és nem értve meg azt, hogy Ukrajnában „az emberek 99,9 százaléka nem támogatja őket”. Fedorovot márciusban úgyszintén elrabolták, az ukrán hatóságok fogolycserével szabadították ki őt.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg sikeresen visszaverte az orosz csapatok támadását a Donyeck megyei Bahmut közelében lévő Beresztove falu határában, az orosz erők eközben viszont légvédelmi rendszert építenek ki a déli Herszon megye általuk megszállt részében.

ISW: Szeverodonyecket megszerzik az oroszok

A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War elemzői azt írták, hogy az orosz erők valószínűleg képesek lesznek elfoglalni a következő hetekben Szeverodonyeck ipari városát, és a csapataik nagy részét ide helyezik át – számolt be a Guardian.

Az orosz erők egyik fő célja a Luhanszki terület teljes ellenőrzésének megszerzése. Ha ez megtörténik, akkor a teljes donbászi régió a kezükre kerülhet.

„Szeverodonyeck testvérvárosában, Liszicsanszkban lakóházakat és magánházakat romboltak le” – nyilatkozta Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója.

„Emberek halnak meg az utcákon és a bombabunkerekben” – tette hozzá.

Ihor Terekov, Ukrajna második legnagyobb városának, Harkivnak a polgármestere azt mondta, hogy a bombázások okozta bizonytalanság miatt lemondja tervezett madridi útját, hogy Norman Fosterrel és más építészekkel tárgyaljon a város újjáépítéséről – írta a Reutersre hivatkozva az Index.

Berlin szerint Oroszország miatt veszélybe kerülhet a földgázellátás Németországban a télen

Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt – áll a német gazdasági minisztérium egy vasárnap kiszivárgott elemzésében.

Az ARD országos köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, Robert Habeck kifejtette, hogy a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható.
Az orosz elnök, Vlagyimir „Putyin stratégiája nyilvánvalóan arra irányul, hogy elbizonytalanítson minket, felhajtsa az árakat és megosztottságot idézzen elő” az Európai Unióban.
Az export visszafogása miatt kieső mennyiséget egyelőre lehet pótolni, így nincs fennakadás az ellátásban és a gáztározók feltöltése is folytatódik még, bár magasabb költséggel. Azonban az áramtermelésben és az ipari felhasználók körében csökkenteni kell a fogyasztást, a tározók feltöltését pedig minden erővel folytatni kell, „különben nagyon szorult helyzetbe kerülünk télen” – írta az alkancellári tisztséget is betöltő miniszter.
Az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú termelést. Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek „már most fel készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést”. A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból „keserű” fejlemény, „de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás” – fejtette ki a Zöldek politikusa.
Az ország földgázfelhasználásában 37 százalékos aránnyal az első számú tényezőnek számító ipari fogyasztókat új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.
A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló – a többi között Lengyelországot érintő – lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség a hét eleje óta több mint 50 százalékkal csökkent.
Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.
Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is „érintik” – áll a Bundesnetzagentur jelentésében.
A hatóság „kifejezetten támogatja a felhívást minél több gáz megtakarítására” – tették hozzá, utalva Robert Habeck csütörtöki nyilatkozatára, amely szerint mindenkinek törekednie kell a fogyasztás csökkentésére, mert a helyzet komoly, és „minden kilowattóra számít”.
Németországban az ipar után lakosság a legnagyobb földgázfelhasználó, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – ez az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. A Bundesnetzagentur vasárnapi adatai szerint a tározók töltöttsége 57,03 százalékos, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket.

Az oroszok azt mondják, egy csapás során több mint 50 ukrán tábornokkal és tiszttel végeztek

Egy több mint félszáz ukrán tábornok és tiszt életét követelő Kalibr-csapásról és Szeverodonyeck körüli előrenyomulsáról számolt be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint Szeverodonyecknél luhanszki „népi milícia” orosz támogatással felszabadította Metyelkine falut. Közölte, hogy Liszicsanszk térségében ukrán katonák az alacsony harci morál, a lőszer és az utánpótlás hiánya miatt elhagyták nehézfegyverzetüket és állásaikat.
Rogyion Mirosnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete vasárnapi Telegram-bejegyzésében az írta, hogy az Ajdar ukrán „nacionalista” alakulat parancsnokai és harcosai adták meg magukat Metyelkinében, az Azot vegyizüzemben körülzárt ukrán erők pedig jelezték, hogy készek a tárgyalások folytatására. Ramzan Kadirov csecsen vezető azzal vádolta meg a létesítményben lévő ukrán erőket, hogy a civileknek, akiket maguk mellett tartanak, nem szóltak, hogy napok óta szabadon elvonulhatnának a számukra megnyitott humanitárius folyosón.
Mirosnyik azt írta, hogy a magaslaton fekvő szomszédos Liszicsanszk peremkerületeire, ahonnan az ukrán erők tűz alatt tartják a környező településeket, az orosz erők súlyos csapásokat mérnek, a „terroristák” pedig súlyos veszteségeket szenvedtek el Beresztovében, Szpornéban, Volcsojarivkában és a liszicsanszki ipari zónában, az kőolajfinomító területén. Beszámolója értelmében a szakadárok „jelentősen” előrenyomultak Artemivszk (2015 óta Bahmut) irányába és hét kilométerre közelítették meg a várost. A Popaszna irányában lévő Zolotében utcai harcokat folytatnak, bekerítettek egy ukrán csoportosulást Hirszkében, valamint behatoltak Nirkovébe és Mikolajivkába.
A diplomata a Szolovjov.Live csatornán azt mondta, hogy Liszicsanszkban egy 5-8 ezer fős ukrán csoportosulás lehet.
Konasenkov kijelentette, hogy tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgépek csapást mértek egy ukrán vezetési pontra Dnyipropetrovszk megyei Siroka Dacsa falunál, amikor az Alexandria operatív-stratégiai erő csoportosulás parancsnoki állománya éppen ott tartott munkamegbeszélést. Bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők több mint ötven tábornoka és tisztje életét vesztette, köztük a vezérkar, a Kahovka csoportosulás, a légideszant rohamegységek, valamint Mikolajiv és a Zaporizzsja irányában harcoló alakulatok parancsnokságának tagjai.
Ugyancsak Kalibr-csapás semmisített meg a tábornok szerint a mikolajivi transzformátorgyár területén tíz 155 milliméteres M777-es amerikai tarackot és mintegy húsz harcjárművet, amelyet Nyugatról az elmúlt tíz napban szállítottak a „kijevi rezsimnek”.
A szóvivő azt mondta, hogy precíziós levegő-föld rakéták találták el az ukrán 14. önálló gépesített dandár 1. zászlóaljának Volodimir-Volinszki városból a Donyec-medencei harci övezetbe érkező, személyzetet, fegyverzetet és hadfelszerelést szállító vonatát, aminek következtében több mint száz katona életét vesztette, 30 harckocsi és páncélozott harcjármű pedig megsemmisült a Dnyipropetrovszk megyei Gubiniha vasútállomás kirakodási pontjánál. A „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szelidovénél az ukrán 56. gépesített gyalogsági dandár szenvedett el csapást, aminek következtében mintegy kétszázan – köztük külföldi zsoldosok – életüket vesztették, két Grad rakétasorozatvető, tíz gyalogsági harcjármű és páncélozott személyszállító pedig üzemképtelenné vált. Donyecknél az ütegelhárítás hét tüzelőállásban lévő Grad-szakaszt és egy tüzérségi szakaszt semmisített meg.
A harcászati légierő gépei eltaláltak négy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, és egy Buk-M1 légvédelmi rakétaindítót, a rakéta- és a tüzérségi csapatok pedig 22 vezetési posztot, 48 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint Iszkander rakétákkal két, a harkivi harckocsijavító üzemben lévő Uragan rakétasorozatvetőt likvidáltak.
Az elmúlt nap folyamán Konasenkov szerint a légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében több mint négyszáz „nacionalista” életét vesztette, tíz harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, 11 tüzérségi löveg, 11 rakétasorozatvető és 28 speciális katonai jármű pedig megsemmisült. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, nyolc drónt, három Tocska-U és két Uragan rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 repülőgépet, 132 helikoptert, 1249 drónt, 344 légvédelmi rakétarendszert, 3683 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 562 rakétasorozatvetőt, 2043 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3715 különleges katonai járművet veszítettek.
Konasenkov az emberveszteségek miatt harcba küldött katonai személyzet gyenge kiképzettségének tulajdonította, hogy két ukrán Szu-25-ös szombaton ukrán egységek állásait támadta Dnyipropetrovszk megyei Siroke falu közelében.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szombat éjjel kiadott nyilatkozatában azt állította, hogy Mikolajivban az ukrán különleges szolgálatok több mint 40 statiszta bevonásával megrendezett jeleneteket készülnek leforgatni, azt bizonyítandó, hogy az orosz fegyveres erők válogatás nélkül lövik a magánházakat. A tábornok szerint a lejárató videó szereplőinek fejenként 25 dollár honoráriumot fizettek.
A donyecki hatóságok vasárnap reggeli bejelentése szerint a „népköztársaságban” az elmúlt nap folyamán hét civil életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Helyszíni jelentések szerint Donyeck lakónegyedeinek ágyúzása és rakétázása vasárnap is folytatódott.

Ukrán belügyminisztérium: az oroszok megpróbálnak előrenyomulni Harkiv felé

Az ukrán belügyminisztérium szerint az orosz csapatok megpróbálnak előrenyomulni Harkiv felé, és ismét bombázzák a második legnépesebb ukrán város környékét. „Harkivtól északra elég nehéz a helyzet. Oroszország megpróbálja Harkivot frontvárossá tenni” – mondta Vadim Deniszenko belügyminisztériumi tanácsadó az ukrán állami televíziónak.

Elkeseredett harc zajlik Liszicsanszknál

Hetek óta heves harcok dúlnak a luhanszki régióban Liszicsanszk területén. A Truha nevű hírportál a közösségi oldalán osztotta meg azt a drónfelvételt, amelyen a térséget ért pusztítás látható.

Consequences of fighting in the Lysychansk area of ​​the Luhansk region.

Drone view. pic.twitter.com/GsEp1vICBn

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) June 18, 2022

Az ukránok azt állítják, visszaverték az orosz támadásokat Szeverodonyecknél

Az ukrán csapatok „sikeresen visszaverték” az orosz támadásokat a keleti Szeverodonyeck városához közeli falvak ellen, ahol hetek óta véres harcok dúlnak – közölték vasárnap a kijevi fegyveres erők.

„Egységeink visszaverték a támadást Toskivka térségében. Az ellenség visszavonult, és átcsoportosul. Az Orikove falu felé rohamozó orosz erők támadását sikerült elhárítani” – közölte az ukrán hadsereg a Guardian szerint. Szeverodonyeck nagyrészt, de nem teljesen orosz ellenőrzés alatt áll ukrán tisztviselők szerint.

„Az oroszok minden nyilatkozata, miszerint ők ellenőrzik Szeverodonyecket, hazugság. Valóban ők ellenőrzik a város nagy részét, de nem teljesen. Most úgynevezett lopakodó taktikát alkalmaznak, lépésről lépésre, méterről méterre próbálnak átnyomulni” – mondta Szerhij Hajdaj helyi kormányzó. Szerinte az orosz erők „folyamatosan ellátják a hadseregüket tartalékokkal”.

A hatóságok folytatják az evakuálást Liszicsanszkból, de Szeverodonyeckből napok óta nem lehet evakuálni, miután felrobbantották az utolsó hidat, amely a várost Liszicsanszkkal összekötötte. Az ukrán hatóságok szerint több százan bujkálnak a lövések elől a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben, amelyet Hajdaj szerint 24 óra alatt „kétszer is eltaláltak”.

Zelenszkij: Ukrajna nem adja fel a déli régióit

Ukrajna nem adja fel a déli országrész orosz megszállás alóli felszabadítására irányuló erőfeszítéseit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi videóüzenetében, amelyet azután tett közzé, hogy meglátogatta a déli frontvonalon szolgáló ukrán katonákat.

„A déli régiókat nem adjuk oda senkinek, visszaszerzünk mindent, ami a miénk, a tenger pedig ukrán lesz, és biztonságos. Oroszországnak nincs annyi rakétája, amennyivel legyőzheti a mi népünk élni vágyását” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Leszögezte, hogy Kijev álláspontja egyértelmű és változatlan: „amint nemzetközi közvetítéssel szavatolható lesz a biztonság, Ukrajna mindent megtesz az orosz háború miatti élelmezési válság leküzdéséért”.
Az ukrán elnök szombaton tett látogatást a déli fronton; Mikolajivban és Odessza megyében járt.
Szerhij Bratcsuk, az Odessza megyei kormányzói hivatal szóvivője közben arról adott hírt, hogy az ukrán légvédelem ismét lelőtt két orosz Oniksz típusú rakétát a régió légterében. Szavai szerint a rakétákat az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félsziget partvidékéről lőtték ki.
Az ukrán déli parancsnokság közölte, hogy a déli védelmi vonalakon az ukrán hadsereg négy légitámadást hajtott végre orosz erők és haditechnika, és egy lőszerraktár ellen. A helikopterekkel végrehajtott csapások következtében az orosz erők 28 embert, egy T-62-es harckocsit, egy üzemanyag-szállítót és egy radarállomást vesztettek.
Valentin Reznyicsenko dnyipropetrovszki kormányzó vasárnap arról számolt be, hogy a szombati orosz rakétacsapás következtében a megyeszékhely közelében fekvő Novomoszkovszkban kigyulladt egy olajraktár, oltás közben egy tűzoltó életét vesztette, ketten pedig sérülésekkel kórházba kerültek. Nem sokkal később közölte, hogy a rakétacsapás 13 civil sérültje közül egy életét vesztette a kórházban.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy Kijevben és környékén reggel robbanások hallatszottak. Olekszij Kuleba, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője a Telegram üzenetküldő portálon később közölte, hogy a Kijev környéki vishorodi járás fölött az ukrán légvédelem „ellenséges objektumokat” lőtt le. A fővárosban és környékén megszólaltak a légvédelmi szirénák, a riadót azonban félórán belül lefújták, személyi sérülés nem történt és károk sem keletkeztek.
Kuleba egy másik közleményében emlékeztetett arra, hogy Kijev megyében – beleértve a fővárost – jelenleg kijárási tilalom van helyi idő szerint éjjel 11 órától hajnali ötig. Figyelmeztette az embereket, hogy a rendvédelmi szervek szigoran ellenőrizni fogják ennek betartását, razziák lesznek, mivel sokan „elengedték magukat”, és figyelmen kívül hagyják a korlátozásokat.
Az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg a Donyec-medencében visszavonulásra kényszerítette az orosz erőket Toskivka településnél, visszaverte az orosz csapatok támadását Zolote térségében, továbbá megállította előrenyomulásukat Vrubivkánál. A Donyeck megyei stratégiai fontosságú Szlovjanszk irányában több helyen nyitottak az orosz erők tüzet az ukrán katonák állásaira. Luhanszk megyében Liszicsanszkot és több kisebb települést vettek tűz alá az orosz erők Szeverodoneck irányában, a térségben légicsapásokat, rakétatámadásokat is végrehajtottak, továbbá drónokkal felderítéseket végeztek. Továbbra is heves harcok dúlnak a régió közigazgatási központjaként működő Szeverodoneckben a város fölötti teljes ellenőrzésért.
A kijevi katonai vezetés vasárnapi összesítése szerint eddig megközelítőleg 33 600 orosz katona esett el az ukrajnai harcokban. Az ukrán erők megsemmisítettek 216 orosz repülőgépet, 181 helikoptert, 14 hadihajót, 1468 harckocsit, 3577 páncélozott harcjárművet, 745 tüzérségi és 98 légvédelmi rendszert, valamint 235 rakéta-sorozatvetőt.

Rakétatámadás miatt kigyulladt egy üzemanyagtartály Dnyipropetrovszk megyében, két ember meghalt

Légitámadás ért egy egy olajtartályt Ukrajna középső részén, Dnyipropetrovszk megye Novomoszkovszki járásában – jelentette Valentin Reznyicsenko, a Dnyipropetrovszki Regionális Államigazgatás vezetője.

„A Novomoszkovszki járásban nemrég kigyulladt egy üzemanyagtartály. A katasztrófavédelmi dolgozók küzdenek a lángokkal, amelyet egy rakétatámadás okozott. Két katona meghalt, három másik pedig megsebesült” – mondta Reznyicsenko, akit az Unian ukrán hírportál idézett.

NATO-főtitkár: évekig tarthat a háború

Akár évekig eltarthat még Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja a NATO főtitkára szerint.

Jens Stoltenberg a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban közölt interjúban elmondta, senki nem tudja, milyen hosszú lesz a háború, de fel kell készülni arra, hogy évekig tart, ezért azzal is számolni kell, hogy Ukrajnának hosszú ideig szüksége lesz még a szövetség támogatására.
A NATO-tagországok nem lankadhatnak, a segítséget folyamatosan biztosítaniuk kell, akkor is, sok költséggel jár, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is – húzta alá.
Ezek a költségek össze sem hasonlíthatók azzal az árral, amelyet az ukránok fizetnek emberéletekkel nap mint nap, és ha Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a tanulságot vonja le az Ukrajna elleni háborúból, hogy nyugodtan folytathat mindent ugyanúgy, mint a 2008-as grúziai háború és a Krím félsziget 2014-es megszállása után, akkor „mi fizetünk még sokkal nagyobb árat” – mondta Stoltenberg.
A harminc országot összefogó katonai szövetség június végi madridi csúcstalálkozójáról elmondta, hogy a NATO-nak is változni kell, ha a világ változik, a világ pedig veszélyesebb lett. Ezért a találkozón rögzítik, hogy Oroszország már „nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra”.
Mint mondta, a szövetség új stratégiáját rögzítő dokumentumban Kínával is foglalkoznak, mert „felemelkedése kihívást jelent érdekeink, értékeink és biztonságunk számára”.
A finn és svéd csatlakozási folyamattal, illetve Törökország fenntartásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a két skandináv ország tagfelvételi kérelme „történelmi pillanat, amelyet meg kell ragadnunk”, hiszen „a csatlakozás nemcsak Finnországot és Svédországot, hanem mindannyiunkat erősítene”. Ugyanakkor Törökország nem csupán „fontos NATO-ország” egy stratégiai fontosságú területen, Európa, Oroszország, Irak és Szíria között, hanem minden tagországnál többet szenvedett a terrortól, ezért „nagyon komolyan vesszük aggodalmait” – jelentette ki.

Brit katonai hírszerzés: az orosz és az ukrán hadseregben is probléma a harci morál

Továbbra is heves harcokat vív egymással az orosz és az ukrán hadsereg a Donyec-medencében, de valószínűsíthető, hogy a harci morál mindkét oldalon „változó” szintű – áll a brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett friss helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint az ukrán fegyveres erőknél jó eséllyel előfordultak dezertálások az utóbbi hetekben, annak viszont nagyon magas a valószínűsége, hogy az orosz hadsereg moráljával különösen nagy bajok vannak.
A brit katonai hírszerzés értesülései szerint esetenként egész orosz alakulatok tagadják meg parancsok végrehajtását, és az is megtörtént, hogy tisztek és az általuk vezényelt katonák között fegyveres szembenállás alakult ki.
Az orosz hatóságok számára valószínűleg gondot okoz, hogy jogi eszközökkel gyakoroljanak nyomást az ellenálló katonákra, hiszen az ilyen jellegű nyomásgyakorlást éppen az hátráltatja, hogy az Ukrajna elleni invázió hivatalos státusa nem háború, hanem „különleges katonai művelet” – áll a vasárnap ismertetett brit katonai hírszerzési helyzetértékelésben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a minap személyesen erősítette meg a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt a hivatalos moszkvai álláspontot, hogy Oroszország nem inváziót hajtott végre, hanem „különleges hadműveletet” folytat Ukrajnában.
Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”.
Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.
A brit katonai hírszerzés vasárnap ismertetett elemzése szerint az orosz fegyveres erők alacsony moráljának fő okai között szerepel, hogy a katonák gyenge minőségű vezetői tevékenységet érzékelnek, mindemellett korlátozottak a lehetőségek a harci alakulatok közötti rotációra, nagyon magasak az orosz fegyveres erők veszteségei, a katonák harctéri stressztől szenvednek, a logisztikai hálózat továbbra is gyenge, és gondok vannak a fizetések folyósításával is.
Ráadásul sok orosz katona még most sincs tisztában a háború céljaival, és ez minden rendfokozatra igaz – fogalmaz a londoni védelmi minisztérium által vasárnap ismertetett katonai hírszerzési összefoglaló.

Zelenszkij: visszaveszünk mindent, soha nem mondunk le a déli területekről!

Beszédet tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ukrajna népének, miután hazatért egy látogatásból, melyet Ukrajna déli részében, Odessza és Mikolajiv térségében tett – írja az Ukrinform.
Az ukrán elnök a frontvonalon harcoló katonákat és egészségügyi szakembereket látogatta meg délen, több harcost kitüntetett helytállásáért. Hazatérve azt mondta: soha nem fogják más országoknak adni Ukrajna déli részét, mindent visszavesznek és a tengereket is biztosítják.

Brit hírszerzés: mindkét oldalon egyre nagyobb a gond a harci morállal

Heves tüzérségi harcok tapasztalhatók Szeverodonyeck körül, már mind az orosz, mind pedig az ukrán oldalon gond van a harci morállal. Ukrán oldalon rengeteg a dezertőr, orosz oldalon folyamatos a parancsmegtagadás. Az orosz tiszteknek ráadásul viszonylag limitált eszköztára van a rend visszaállítására, mivel Oroszország hivatalosan nem áll háborúban Ukrajnával – állítja mindezt legfrissebb jelentésében a brit hírszerzés.

A brit hírszerzés a következő fontosabb tényezőket publikálta az ukrajnai háború alakulásával kapcsolatosan:

• mindkét oldal heves tüzérségi tűzzel fedezve harcol Szeverodonyeck térségében, de nem sokat mozdult a frontvonal.
• Mind az orosz, mind az ukrán oldalon probléma van a morállal. Az ukrán haderőben jelentős probléma a dezertálás, orosz oldalon pedig elhúzódó, vissza-visszatérő probléma a parancsmegtagadás és a fegyverrel való fenyegetőzés a tisztek és legénységi állomány közt.
• Az orosz haderőnek jogilag korlátozott eszközei vannak a parancsmegtagadókkal kapcsolatos fellépésre, mivel az ukrajnai események nem számítanak az orosz jogban háborúnak, csupán „különleges műveletnek.”

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 19 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/79ub72nmeH

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/1Wi6bfCmmh

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 19, 2022

NATO-főtitkár: a háború még évekig eltarthat

„Oroszország ukrajnai háborúja évekig is eltarthat, de akkor sem szabad engednünk Ukrajna támogatásából. Még akkor sem, ha a költségek magasak, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is” – mondta Jens Stoltenberg a német Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában.

A NATO-főtitkár arról is beszélt, hogy az ukrán csapatok korszerű fegyverekkel való ellátása növelné a donyecki régió felszabadításának esélyeit, illetve, hogy a NATO júniusi, madridi csúcstalálkozóján várhatóan megállapodnak egy Ukrajnának szánt segélycsomagról, amely segíti az ország régi, szovjet fegyverzetének a NATO-szabvány szerinti fegyverekre való átváltását – közölte a The Guardian.

Új brit tábornok: készen kell állni az oroszok elleni harcra és a harmadik világháborúra

Nagy-Britannia hadseregének legfőbb tábornoka a csapatainak intézett beszédében azt mondta, hogy készüljenek fel Vlagyimir Putyin orosz elnök seregeinek legyőzésére egy európai szárazföldi háborúban.

Sir Patrick Sanders tábornok, aki a héten vette át a brit hadsereg főparancsnokságát, figyelmeztette a katonákat, hogy „mi vagyunk az a generáció, amelynek fel kell készítenie a hadsereget arra, hogy ismét Európában harcoljon”. Mindezt Oroszország Ukrajna elleni inváziójával magyarázta. A brit csapatoknak címzett üzenetében a következőket írta:

1941 óta én vagyok az első vezérkari főnök, aki egy kontinentális hatalom részvételével zajló európai szárazföldi háború árnyékában veszi át a hadsereg parancsnokságát. Az Oroszországból érkező tartós fenyegetés mértéke azt mutatja, hogy a bizonytalanság új korszakába léptünk.

Hozzátette: „egyedüli feladatom, hogy hadseregünket a lehető leghalálosabbá és leghatékonyabbá tegyem. Az idő most jött el, és a lehetőséget meg kell ragadnunk” – írja a Daily Mailre hivatkozva az Index.

Tartalékos csapatokat mozgósít Moszkva, hogy elfoglalja Szeverodonyecket

Oroszország nagyszámú tartalékos csapatot küld más harci övezetekből Szeverodonyeckbe, hogy megpróbálja megszerezni a teljes ellenőrzést a frontvonalban lévő keleti város felett – közölte szombaton az ukrajnai Luhanszk régió kormányzója.

Ma, holnap vagy holnapután minden tartalékosukat bevetik, mert már most is olyan sokan vannak ott, hogy elérik a kritikus tömeget – mondta Szerhij Hajdaj luhanszki területi kormányzó.

Elmondása szerint az orosz erők már most is ellenőrzésük alatt tartják Szeverodonyeck nagy részét, de nem az egészet.

Oroszország megerősíti a Fekete-tengeri flottát

Ukrajna „Dél” hadműveleti parancsnoksága közölte, hogy 28 Kalibr rakéta készen áll a harcra, két felszíni hajóra és három tengeralattjáróra helyezve. Június 17-én még csak 20 rakétát jelentettek.

Újabb amerikai rakétavetők érkezhetnek Ukrajnába

Az Egyesült Államok védelmi minisztériumának név nélkül nyilatkozó tisztviselője szerint az Egyesült Államok valószínűleg megduplázza az Ukrajnának átadott nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerek (HIMARS) számát, így nyolc sorozatvető lenne az országban. A döntés „az ukrán azonnali szükségleteken múlna” – mondta a tisztviselő a Politicónak. Az első négy HIMARS-t június végéig kell Ukrajnába küldeni.

ORFK: 14 ezren érkeztek szombaton Ukrajnából

A rendőrség adatai szerint 14 162-en érkeztek szombaton Ukrajnából Magyarországra – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

Az ukrán-magyar határszakaszon 7 134 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7 028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tartalmazza a közlemény.
A beléptetettek közül a rendőrség 323 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A beutazók közül 370, köztük 178 gyermek Budapestre érkezett vonattal az ukrajnai háború elől menekülve – olvasható az ORFK közleményében.

A déli frontra látogatott szombaton Zelenszkij ukrán elnök

Ismét a frontvonalra látogatott szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton, ahol dicséretet mondott a bátor és keményen dolgozó katonáknak az előretolt állások megtartásáért és megígérte, hogy az ország győzni fog.

A Zelenszkij Telegram-csatornáján közzétett videón látni lehetett az elnököt, amint kitüntetéseket ad át és a katonákkal fényképezkedik, feltehetően egy földalatti óvóhelyen a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében. Az elnöki hivatal nem közölte, hogy Zelenszkij mikor utazott – immár másodszor – a frontvonalra.

Novomoszkovszkban felrobbant egy üzemanyag-tároló

Orosz rakéták szombaton megsemmisítettek egy üzemanyag-tároló raktárt egy kelet-ukrajnai városban, Novomoszkovszkban.

A regionális adminisztráció vezetője, Valentyin Reznicsenko szerint a robbantás következtében hárman kerültek kórházba.

Reagáltak az oroszok az ukránok béketárgyalással kapcsolatos kijelentésére

Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke a Telegramon reagált David Arakamija ukrán főtárgyaló kijelentésére, miszerint augusztus vége előtt biztos nem folytatódhatnak a béketárgyalások.

Az ukrán főtárgyaló azt mondta, hogy augusztus végétől folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal. Lehet, hogy így lesz. A kérdés, hogy lesz-e kivel és lesz-e miről beszélni – írta Dmitrij Medvegyev.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine