Az orosz-ukrán háború 115. napja – FRISSÜL

Immár száztizenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Légicsapásokat mértek az ukrajnai olajfinomítókra és üzemanyagraktárakra

Oroszország nagy pontosságú légi és földi fegyverekkel pusztította el az ukrajnai olajfinomítókat és üzemanyagtárolókat – írja a BBC.

A moszkvai védelmi minisztérium közölte, hogy az ukrán hadsereg ellátását szolgáló technológiai létesítményeket a kelet-donbászi régióban, Kremencsukban és Liszicsanszkban légicsapás érte. Moszkva szerint az orosz rakéták egy ukrán Szu-25 támadórepülőgépet és egy Mi-24-es támadóhelikoptert, valamint egy ukrán Buk-M1 (SA-11) közepes hatótávolságú rakétatelepet is megsemmisítettek.

Uniós főképviselő: Oroszország miatt éhínség fenyegeti a világot

Oroszország akadályozza az ukrán gabonaexportot és visszafogja saját exportját, emiatt pedig éhínség fenyegeti a világot – írta szombaton, a hivatalos oldalán írt blogbejegyzésben Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Az MTI szerint a spanyol diplomata úgy fogalmazott: „Készek vagyunk együttműködni az ENSZ-szel, hogy megakadályozzuk a szankcióknak a világ élelmiszerbiztonságára gyakorolt minden kedvezőtlen hatását”.

Az európai diplomácia vezetője bírálta Oroszország tudatos politikai döntését, amellyel fegyverként használja a gabonaexportot bárkivel szemben, aki ellenzi az Ukrajna elleni agresszióját. „Oroszország háborús övezetté változtatta a Fekete-tengert, megakadályozza az ukrajnai gabona- és műtrágyaszállítmányok elindítását […], valamint kvótákat és adókat alkalmaz a saját gabonaexportjával kapcsolatban” – hangsúlyozta Borrell.

Létfontosságú, hogy lehetővé tegyék az ukrán export hajókon történő szállítását. Szorosan együttműködünk az ENSZ-szel, és reméljük, hogy a közeli napokban megoldást találunk. Enélkül élelmiszerkatasztrófa következne be – figyelmeztetett Borrell.

Augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások

Az oroszokkal folytatott béketárgyalások legfeljebb augusztus végén kezdődhetnek újra – ezt mondta szombaton David Arakamija, az ukrán békedelegáció vezetője.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Arakamija egy interjúban azt mondta: legkorábban augusztus végén folytatódhatnak a béketárgyalások.

Rakétatámadás ért egy közép-ukrajnai nagyvárost

Orosz rakétatámadás érte az Ukrajna középső részén fekvő Krivij Rih központját – írta a Sky News, a békeidőben még 630 ezres város vezetésének közlése alapján.

Krivij Rih Zaporozsja és Mikolajiv között fekszik, a két utóbbi város nyíltan vállalt célpontja az orosz hadseregnek, amely a térség teljes elfoglalására törekszik.

Fegyvereket kapnak az ukránok a következő két hónapban

Az amerikai kölcsönbérleti törvény (lend lease) keretében még nem érkeztek szállítmányok Ukrajnába, csak júliusban és augusztusban számítanak a szállítmányokra – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács főtitkára.

Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok mellett nagyon sok ország segíti fegyveresen Ukrajnát, és hálásak ezért. Fontos azonban, hogy ezek a szállítmányok mielőbb megérkezzenek. „Másoknak a szokásos módon telnek a napok, de nálunk most a háború miatt teljesen más dimenzióban mozog az idő”– mondta Danyilov.

Német tábornok: a NATO-nak fel kell készülnie az atomfegyverek bevetésére

A NATO-tagállamok katonai és politikai vezetésének fel kell készülnie az nukleáris fegyverek bevetésére – jelentette ki Ingo Gerhartz, a német légierő, a Luftwaffe parancsnoka.

„A megbízható elrettentéshez eszközökre és politikai akaratra is szükség van, hogy képesek legyenek a nukleáris elrettentésre” – idézi az Unian ukrán hírügynökség Gerhartzot.

Folytatódik az orosz támadás a keleti Liszicsanszk városa ellen

A kelet-ukrajnai Liszicsanszk ellen folytatódik Oroszország támadása.

„Ez azután derült ki, hogy az orosz ágyúzás járhatatlanná tett egy kulcsfontosságú, a városból kivezető autópályát” – közölte Szerhij Hajdaj luhanszki területi kormányzó közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.

Az út Liszicsanszkot és a tőle 55 kilométerre délnyugatra fekvő Bakhmut várost köti össze.

Hajdaj hozzátette, hogy Liszicsanszk továbbra is teljes mértékben ukrán ellenőrzés alatt áll – írja a Sky News.

Az orosz erők további csapatokat telepítenek a keleti offenzíva támogatására

A Kreml további csapatokat telepít Ukrajna keleti szárnya mentén, hogy támogassa a Szeverodonyeck és Liszicsanszk térségében folytatott hadműveleteiket – jelentette az Institute for the Study of War (ISW).

Az amerikai székhelyű agytröszt Olekszander Motuzjanyik ukrán védelmi minisztériumi szóvivőre hivatkozva közölte, hogy az orosz erők tankokat, páncélozott személyszállító járműveket, műszaki felszereléseket és járműveket helyeznek át közelebb a keleti Szeverodonyeck városához.

Az orosz hadsereg a rendelkezésre álló harci erejének túlnyomó többségét Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalására összpontosította más előrenyomulási lehetőségek rovására, és ennek érdekében súlyos veszteségeket szenved – jelentette az ISW.

Két rakétát indítottak a Krímről Odesszára

Az ukrán légelhárító tüzérség június 18-án megsemmisített két, Odesszára indított orosz rakétát – számolt be az Unian a Pivden hadműveleti parancsnokságra hivatkozva.

Az ideiglenesen megszállt Krím területéről egy part menti rakétarendszerből kilőtt két Onyx rakétát amelyet a légvédelmi egységek megsemmisítettek – áll a közleményben.

Újabb irányból közelítik Szeverodonyecket az oroszok

A brit védelmi minisztérium állítja, hogy Oroszország az elmúlt 48 órában valószínűleg megújította erőfeszítéseit az Ukrajna keleti részén fekvő Izjum városától délre, itt korábban az előrehaladásuk megrekedt. A város 120 kilométerre fekszik Szeverodonyecktől, ahol heves voltak az elmúlt napokban. Az oroszok célja az lehet, hogy ebből az irányból is megtámadják a várost, hogy körbe tudják keríteni.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/811YhLUVp2

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/rskM8TlJYP

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 18, 2022

Oroszország tovább támadja Szeverodonyecket

Az amerikai központú Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War – ISW) június 17-i jelentésében kiemelte, hogy az orosz erők folytatták erőfeszítéseiket a Liszicsanszk felé tartó ukrán kommunikációs vonalak megszakítására, mind északról Szlovjanszk felé, mind pedig délen Bahmut közelében.

Az ukrán erők valószínűleg ellentámadást hajtanak végre Izjumtól északnyugatra, azzal a céllal, hogy elvonják az orosz erőket a Szlovjanszk felé irányuló műveletektől, és megzavarják az orosz utánpótlási vonalakat – mutatja be az Origo.

Négy civil halt meg Donyeck megyében

Pavlo Kirilenko, megyei kormányzó azt mondta, hogy június 17-én Donyeck megyében négy civilt öltek meg orosz lövedékek. Pantelejmonivkában kettő, Bahmutban egy, Krasznohorivkában pedig egy ember halt meg. További hatan megsérültek.

Scholz: feltétlenül szükséges közvetlenül Putyinnal beszélni

Olaf Scholz jelezte, hogy folytatni fogja a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak ellenére, hogy a kapcsolatfelvétel némi kritikát is kapott. A német kancellár kijelentette, hogy „feltétlenül szükséges”, hogy egyes vezetők, például ő és Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül beszéljenek Putyinnal. A két vezető több telefonbeszélgetést folytatott már az orosz elnökkel a háború február 24-i kezdete óta.

Scholz azt üzeni Putyinnak, hogy „ki kell vonnia csapatait, és olyan megállapodást kell találnia Ukrajnával, amely elfogadható és helyes Ukrajna népe számára”.

Naponta 10-15 mariupoli lakosnál jelentkeznek a kolera tünetei

Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója arról számolt be, hogy naponta 10-15 emberen jelentkeznek a kolera tünetei, mint a hirtelen folyadékveszteség miatti kiszáradás, vérnyomásesés. Az oroszok által megszállt kikötőváros kórházai rosszul felszereltek, hiányoznak a reagens-vizsgáló készletek és az antibiotikumok. A tisztviselő hozzátette, hogy a betegeket visszautasítják a kórházakban. A kolera terjedésében nagy jelentősége van annak, hogy sokan tünetmentesen hordozzák a baktériumot, ám ők is fertőzőképesek.

EP elnökhelyettes: Ukrajnát nem lehet elhamarkodottan felvenni az EU-ba

Ukrajna elhamarkodott felvétele az Európai Unióba a szükséges intézményi reformok nélkül alááshatja a jogállamiságot – jelentette ki az Európai Parlament elnökhelyettese, Katarina Barley.

Barley kiemelte, hogy Ukrajnának végig kell mennie a reformok teljes útján a jogállamiság, a piacgazdaság és a korrupció elleni küzdelem terén.

Mivel nem lehet kizárni tagot a közösségből, Ukrajnát sem lehet elhamarkodottan felvenni oda – idézi a helyettest az Unian ukrán hírügynökség az Index szerint.

ORFK: 12 605-en érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6769 ember lépett be pénteken Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5836-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 346 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 298 ember, köztük 136 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Putyin: Moszkva nem ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.

„Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.
Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.
„Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin.
„Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – tette hozzá az orosz vezető.
Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta „elherdált”. Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.
Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és „elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország „civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.
Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, „nem lenne probléma még a Krímmel sem”. Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.
Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében „teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal”, nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, „mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön”. Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.
Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott – Putyin fogalmazása szerint – államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint „innen eredtek a krími események”.
A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerődített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy „tervszerű munka folyik” annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.
Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő „helyi erők” jól harcolnak.
Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely „vörös vonalak” átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.
„Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére – ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja” – hangoztatta.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.
Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki Putyinnal együtt szerepelt a fórumon, kijelentette, hogy hazája nem ismeri el a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint más olyan „kvázi állami területek” függetlenségét, mint Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia vagy Abházia, mert szerinte a nemzetek önrendelkezési jogának széles körű alkalmazása „káoszhoz” vezethet. Mint mondta, ha ennek a jognak valóban érvényt szereznének az egész világon, akkor a jelenlegi 193 helyett több mint 500 állam lenne a Földön.
Elmondta azt is, hogy nehezen tudja elképzelni Ukrajna uniós csatlakozását a szigorú belépési követelmények miatt.

Hollandia nem ellenzi Ukrajna uniós tagjelölti státuszát

Hollandia nem ellenzi, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelöltje legyen – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján.

Az NlTimes hírportál tudósítása szerint Hoekstra azt mondta, hogy a kormány ésszerűnek és méltányosnak találja az Európai Bizottság aznap ismertetett javaslatát, és Hollandia „az európai egység érdekében” pozitívan áll a tagjelölti státusz megadásához.
A külügyminiszter szerint azonban még évekbe telhet, mire Ukrajna és Moldova csatlakozik az EU-hoz, mert meg kell felelniük egyebek között az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak, köztük a jogállamiság és a működő piacgazdaság kritériumának. „Ez egy szilárd követelményrendszer, amely nem képezheti alku tárgyát” – tette hozzá.
Mark Rutte holland kormányfő pénteki sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Bizottság „ésszerű kompromisszumot” talált azáltal, hogy feltételek melletti tagjelöltségi státuszt ajánlott Ukrajnának. „Kijevnek azonban még sok házi feladata van a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt” – tette hozzá.
Rutte korábban úgy nyilatkozott: „nincs túl nagy esély arra, hogy Ukrajna rövidesen európai uniós tagjelölt ország lesz, mivel túl sok tagországnak nem tetszik ez az ötlet, továbbá igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben is, amelyek már régóta várnak ugyanerre a státuszra”. A kormányfő akkor azt is mondta: úgy véli, Ukrajna az ellene indított orosz háború előtt „nagyon messze volt” a tagjelöltségtől. Miután pénteken mégis üdvözölte, hogy az Európai Bizottság Ukrajnának tagjelölti státuszt ajánlott, hozzátette azt is, hogy a kormány „nem engedett ebben a kérdésben, és nem szeretné, ha elsietnék a folyamatot.”
„A tagjelölti státusz elnyerése azt jelezné Ukrajnának, hogy támogatjuk őket. Döntő fontosságú Oroszország megállítása és Ukrajna győzelme a háborúban. Ha nem teszünk semmit, előbb vagy utóbb el kell gondolkodni azon, hogy ki lesz a következő áldozata az orosz agressziónak” – jelentette ki a holland miniszterelnök.
A brüsszeli bizottság pénteken Moldovának is a tagjelölt státusz megadását ajánlotta. Elnöke, Ursula von der Leyen közölte, hogy Moldova és Georgia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek betartása iránt. Georgia esetében viszont a testület azt állapította meg, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölt státuszhoz még Tbiliszinek „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”.
Ukrajna február 28-án, Georgia és a Moldova március 3-án nyújtotta be felvételi kérelmét. Az uniós tagállamok vezetői június 23-24-i csúcstalálkozójukon vitatják meg a következő lépéseket.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine