Az orosz-ukrán háború 114. napja – FRISSÜL

Immár száztizennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Zelenszkij: Johnsonnal „egy nézeten vagyunk arról, hogyan haladjunk a győzelem felé”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy teljes mértékben közös az álláspontja Boris Johnson brit miniszterelnökkel arról, hogyan kell Ukrajnának „továbbhaladnia az orosz megszállók feletti győzelem felé”. Ezt az államfő Kijevben mondta azon a sajtótájékoztatón, amelyet Johnsonnal tárgyalásukat követően közösen tartottak.

Zelenszkij úgy értékelte, hogy megbeszélésük a „lehető legtartalmasabb” volt. „Áttekintettük a kétoldalú kapcsolatok összes kulcsfontosságú kérdését, az európai és a világ általános helyzetképét. Elsősorban a két legfontosabbat: a védelem és a biztonság kérdését. Megbeszéltük az ország keleti frontvonalán és a déli régiókban kialakult jelenlegi helyzetet, az orosz agresszióval szembeni védekező képességeinket. Közös álláspontunk van arról, hogyan haladjunk a győzelem felé. Mert ez az az eredmény, amelyre Ukrajnának szüksége van: államunk győzelme” – hangoztatta az ukrán elnök.
Zelenszkij megköszönte a brit miniszterelnöknek, hogy megértéssel áll hozzá Ukrajna fegyverszükségleteihez. Elmondta: szót ejtettek arról, hogy Ukrajnának további nehézfegyverekre és légvédelmi rendszerekre van szüksége. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben előrelépést értek el.
Johnson a sajtótájékoztatón kijelentette: teljesen megérti, hogy az ukrán nép miért nem hajlandó semmilyen kompromisszumra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Tisztelettel adózunk az ukrán fegyveres erők hősiessége és bátorsága előtt. Teljesen megértem, Volodimir, miért nem hajlandó Ön és a népe semmiféle kompromisszumra Putyinnal” – mondta.
Rámutatott ugyanakkor arra: „minden jel és bizonyíték arra utal”, hogy az orosz csapatok is erős nyomás alatt vannak. „Ők is súlyos veszteségeket szenvednek, és egyszerűen kolosszális mértékben pazarolják a fegyvereiket. Ukrajna 114 napja tartó, folyamatos támadása alatt még mindig nem érték el az első hétre kitűzött célokat” – fejtette ki a brit kormányfő.

Ismét Kijevbe látogatott a brit miniszterelnök

Váratlanul Kijevbe érkezett pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök, aki nagyszabású katonai kiképzési programot ajánlott fel az ukrán hadseregnek. Johnson az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta másodszor látogatott az ukrán fővárosba; legutóbb áprilisban találkozott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A brit miniszterelnök eredetileg a kormányzó Konzervatív Párt politikai fórumán vett volna részt az angliai Doncaster városában péntek délután, ám ezt a programját indoklás nélkül lemondta. Nem sokkal ezután derült ki, hogy már Kijevben van, ahová valószínűleg még reggel elindult.
Kora este már videófelvételeket is közzétett a brit és az ukrán kormány a két vezető kijevi találkozójáról. Az egyik felvételen az látszik, amint Johnson és Zelenszkij Kijev központjában kiállított, kilőtt orosz harckocsikat tekint meg.
A Downing Street ezzel egy időben ismertetett bejelentése szerint Boris Johnson kijevi látogatásán felajánlotta Zelenszkijnek, hogy Nagy-Britannia 120 naponként tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint Johnson azt mondta az ukrán elnöknek, hogy ez a kiképzési program alapvető változást eredményezne a háborús erőviszonyokban, biztosítva, hogy az ukrán fegyveres erők szert tegyenek a győzelemhez szükséges ellenállóképességre a tartós békéért vívott küzdelmükben.
A Nagy-Britannia által irányított program során a Downing Street megfogalmazása szerint „a brit hadsereg csatákban is bizonyított szakértelmének” felhasználásával nyújtanának kiképzést és gyakorlati ismereteket az ukrán fegyveres erőknek.
Johnson hivatalának szóvivője szerint ha Ukrajna elfogadja az ajánlatot, a kiképzési program végrehajtásába nemzetközi partnereket is meghívnának.
A Downing Street tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az Orbital nevű művelet keretében már 2015-től az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdetéig is több mint 22 ezer ukrán katonának nyújtott kiképzést. A most felajánlott új program keretében az ukrán katonák külföldön vennének részt kiképzésben, de a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem részletezte, hogy ennek helyszíne hol lenne.
A tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában Boris Johnson ugyanakkor kiemelte, hogy a programba bevont ukrán katonák háromhetes kiképzési kurzuson vennének részt, „csaták megnyeréséhez szükséges” ismeretekre tennének szert, emellett alapszintű egészségügyi, kiberbiztonsági és robbanószerek hatástalanításhoz szükséges képzésben is részesülnének.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, több mint ötezer könnyű páncéltörő fegyvert, nagy hatótávolságú precíziós rakétafegyverzeti rendszereket, páncélozott járműveket, a hadszíntéri utánpótlás eljuttatására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést, 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegeket és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.

Putyin: az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni

Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén elmondott beszédében, amelyben a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé.

Helyzetértékelésében Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után „Isten küldöttének” hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.
„Tektonikusnak” és „forradalminak” nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amelyek között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin „őrültnek” és „meggondolatlannak” nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén 3 ezer milliárd rubel többlettel fog teljesülni (a rubel jelenlegi árfolyamon 6,73 forintot ér), a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig 7 százalékra csökken.
Elmondta, hogy a VEB bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak.
Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a 20 százalékot. Azt hangoztatta, hogy az unió „végleg elvesztette politikai szuverenitását”, és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni.
Az orosz vezető véleménye szerint ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7 csoport régóta folytatott „felelőtlen politikájának” következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat „elhibázott gazdaságpolitikáját” tette felelőssé. Úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges hadművelet” a Nyugat számára ürügy, hogy a problémákért a felelősséget Oroszországra hárítsa.
Rámutatott, hogy a műtrágya világpiaci ára 2021 közepétől 2022 februárjáig 70 százalékkal emelkedett. A globális közösség legfontosabb feladatának az élelmiszer-ellátás biztosítását nevezte meg, és képesnek mondta Oroszországot a szállítások növelésére. Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.
Putyin az ukrajnai háború elindítását „kényszerű” és „szükséges” döntésnek nevezte, és leszögezte, hogy a hadművelet minden célkitűzését teljesíteni fogják.
Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak.
Az észak-déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a 4 százalékos infláció elérését.
Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.
Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.
A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.
Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek, kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-től már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt 5 százalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.
Putyin a beszédét a konferencia létesítményeit ért hackertámadások miatt a tervezetthez képest csaknem két órával később kezdte el. A plenáris ülésen felszólalt Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és a fórumnak videoüzenetet küldött Hszi Csin-Ping kínai és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő.

Ismét Kijevbe látogatott a brit miniszterelnök

Váratlanul Kijevbe érkezett pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök, aki nagyszabású katonai kiképzési programot ajánlott fel az ukrán hadseregnek. Johnson az Ukrajna ellen indított orosz háború kezdete óta másodszor látogatott az ukrán fővárosba; legutóbb áprilisban találkozott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A brit miniszterelnök eredetileg a kormányzó Konzervatív Párt politikai fórumán vett volna részt az angliai Doncaster városában péntek délután, ám ezt a programját indoklás nélkül lemondta. Nem sokkal ezután derült ki, hogy már Kijevben van, ahová valószínűleg még reggel elindult.
Kora este már videófelvételeket is közzétett a brit és az ukrán kormány a két vezető kijevi találkozójáról. Az egyik felvételen az látszik, amint Johnson és Zelenszkij Kijev központjában kiállított, kilőtt orosz harckocsikat tekint meg.
A Downing Street ezzel egy időben ismertetett bejelentése szerint Boris Johnson kijevi látogatásán felajánlotta Zelenszkijnek, hogy Nagy-Britannia 120 naponként tízezer ukrán katonának tart kiképzési programokat.

Szijjártó: továbbra is zavartalan a földgázszállítás Magyarország irányába

Magyarország földgázellátása továbbra is biztos lábakon áll, a szállítások a szerződések szerint, megfelelő mennyiségben, mindenfajta fennakadás vagy zavar nélkül zajlanak – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.

A tárcavezető rámutatott, hogy jelenleg rendkívül komoly feszültségek vannak a nemzetközi politikai életben, amelyeknek egy részét pedig az energiaellátással kapcsolatos kérdések generálják.
„Sajnos az elmúlt időszakban a válságok kísérőjellege lett az a bizonytalanság, amely egyes országok, sőt térségek energiaellátásának biztonságával kapcsolatos” – fogalmazott.
Majd emlékeztetett rá, hogy az Európába irányuló irányuló orosz földgázszállítások az elmúlt napokban több ütemben is csökkentek több ország irányába.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban közölte: „szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy Magyarországot ezek a mennyiségcsökkentések nem érintik. Magyarországra az Oroszországból importált földgáz mindenfajta fennakadás nélkül, menetrend és a megkötött szerződések szerint érkezik.”
Aláhúzta, hogy Magyarország ellátásának legnagyobb része Ausztrián és Szerbián keresztül érkezik, előbbi ország felől napi 12-14 millió köbméter, utóbbi felől napi 10-16 millió köbméter. Emellett folyamatos a beszállítás Szlovákia és Horvátország irányából is.
„Jól tettük, hogy tavaly ősszel hosszú távú gázvásárlási megállapodást kötöttünk a Gazprommal. Ha ezt nem tettük volna meg, akkor az elmúlt hónapokban is nagy bajban lettünk volna, és most is nagy bajban lennénk” – jelentette ki a miniszter.
Ezt követően pedig arra is kitért, hogy „helyes volt magunkat összekötni a szomszédok földgázellátási rendszereivel, hiszen így gyakorlatilag mind a négy égtáj irányából folyamatosan a rendelkezésünkre állnak a szállítási útvonalak”.

Elkezdték megadni magukat a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán katonák a luhanszki milícia szerint

Az ukrán fegyveres erők néhány, a szeverodonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt katonája megadta magát – közölte Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” alezredese a Luhanszki Tájékoztatási Központ pénteki közleménye szerint.

„A Szeverodonyeck városban lévő Azot üzem területén végrehajtott különleges katonai művelet során valóban néhány ukrán katona meghozta a helyes döntést” – hangoztatta Marocsko.
A tiszt a Pervij Kanal orosz tévécsatornán azt mondta, hogy az orosz és a luhanszki „szövetséges erők” csütörtökön „mini hídfőállásokat” hoztak létre a támadáshoz a szeverodonyecki ipari zónában, és megkezdték a terület „megtisztítását”. Elismerte, hogy az ellenség makacsul ellenáll, és gázlón kap utánpótlást kap a Sziverszkij Donyec folyón át. Mint mondta, ezeket a kísérleteket elfojtják.
Korábbi jelentések szerint a szeverodonyecki ipari övezetben lévő ukrán alakulat létszáma elérheti a 2500 főt, egynegyedük „külföldi zsoldos” lehet. Utóbbiak között Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője szerint amerikaiak, britek és lengyelek vannak. Vitalij Kiszeljov, a „köztársaság” belügyminiszter-helyettese azt mondta, hogy az Azotban akár 1200 civil „túszt” is fogva tarthatnak.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az ukrán erők pénteken hat pontról nyitottak tüzet a szakadár köztársaság székhelyére, de ezek mindegyikét elfojtották. Állítása szerint az ukrán csapatok újabb haditechnikát vonnak össze, hogy ismét csapásokat mérjenek Donyeckre.
A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség pénteken mintegy 200 lövedéket lőtt ki Donyeckre. Pusilin hétfőn nyilvánosan kért erősítést Moszkvától az ukrán támadások elfojtásához.

Mintegy 300 ezer ukrajnai menekült tartózkodik Csehországban

Mintegy 280-300 ezer ukrajnai menekült tartózkodik jelenleg Csehországban – közölte pénteken a Twitteren a cseh belügyminisztérium. Pontosabb adatokkal a tárca nem rendelkezik. Ismeretei szerint több tízezer ukrán már visszatért hazájába, illetve Nyugatra távozott.

A közlemény szerint csütörtökig több mint 377 ezer ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól speciális vízumot, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, oktatásra, az egészségügyi és szociális szolgáltatások használatára jogosít fel.
A legtöbb menekült – mintegy 88 ezer – Prágában tartózkodik. Az önkormányzat arra hivatkozva, hogy már nincsenek szabad szálláshelyek, csütörtökön megszüntette a fővárosban a menekülteket segítő központot, ami kiváltotta több regionális vezető nemtetszését és bírálatát.
Zdenek Hrib főpolgármester pénteken találkozott Petr Fiala kormányfővel, s abban állapodtak meg, hogy a Prágába érkező menekülteket szervezetten átirányítják a kevésbé leterhelt helyekre.
A parlament alsóháza a héten módosította a menekültek befogadását szabályozó, úgynevezett Ukrajna-törvényt. Ennek alapján módosul a menekültek támogatása, amely az eddigi rendszer szerint fél évig havonta 5000 korona (81 500 forint) készpénz volt fejenként. Az új szabályozás szerint ezentúl csak azok a menekültek kapnak készpénzt, akik saját maguk biztosítják elszállásolásukat és élelmezésüket. Fél év után a menekültek újabb fél évig a cseh minimálbérnek megfelelő összeget kapnak, ami felnőtteknél havonta 4250 korona, gyermekeknél pedig 3050 korona.
A cseh hatóságok kimutatása szerint eddig már több mint 70 ezer ukrajnai menekült vállalt munkát.
Egy friss felmérésből kiderült, hogy az ukrajnai menekültek mintegy 80 százaléka mérlegeli, hogy tartósan Csehországban marad. Az eredményeket a prágai sajtó közölte.

Zelenszkij: Ukrajna júliustól vízumkötelezettséget vezet be az orosz állampolgároknak

Ukrajna július 1-től vízumkötelezettséget vezet be az Oroszországi Föderáció állampolgárai számára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegram üzentküldő alkalmazáson.

Az államfő szavai szerint még pénteken az ukrán kormány határozatot hoz az ukrán-orosz vízummentességről szóló kormányközi megállapodás felmondásáról. A vízumkötelezettség bevezetésének szükségességét az orosz állampolgárok számára Zelenszkij azzal indokolta, hogy ily módon „hárítják el az Ukrajna nemzetbiztonságát, szuverenitását és területi integritását érő példátlan fenyegetéseket”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 25-én Zelenszkij bejelentette: támogatja azt a lakossági petíciót, amelynek aláírói követelték a vízumrendszer bevezetését Oroszországgal szemben, és utasította a kormányt ennek a kidolgozására.
Az ukrán elnök a Twitteren üdvözölte az Európai Bizottság döntését, amellyel a testület EU-tagjelölti státus megadását javasolja Ukrajnának. „Ez az első lépés az EU-tagság felé, ami minden bizonnyal közelebb hozza győzelmünket” is Oroszország ellen – hangoztatta Zelenszkij. Köszönetet mondott Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének és a testület minden tagjának „a történelmi döntésért”, és reményét fejezte ki, hogy az EU-csúcs a jövő héten jóváhagyja a határozatot.
Az ukrán haditengerészet pénteken arról számolt be, hogy eltalálták a Fekete-tengeren az orosz flotta egyik vontatóhajóját, miközben az fegyvereket, lőszereket és legénységet szállított a Románia közelében fekvő, megszállt Kígyó-szigetre. A közleményben hozzátették, hogy a hajó fedélzetén TOR légvédelmi rakétarendszer is volt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig az ukrán hadsereg 13 orosz hadihajót, 215 repülőgépet, 180 helikoptert, 1456 harckocsit és csaknem 3600 páncélozott járművet semmisített meg, és Ukrajnában már több mint 33 ezer orosz katona vesztette életét.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegramon arról számolt be, hogy jelenleg lehetetlen az evakuálás a szeverodonecki Azot üzem területén lévő óvóhelyekről. „Fizikailag lehetetlen kijutni a gyártelepről, ez egyszerűen veszélyes az állandó ágyúzás és harcok miatt” – jelentette ki. Közölte, hogy az Azot területén lévő óvóhelyeken jelenleg 568 civil tartózkodik, köztük 38 gyerek. Hangsúlyozta, hogy csakis teljes tűzszünet esetén tudnak kijutni onnan a bent lévők. Közölte azt is, hogy Szeverodonecket még nem zárták körbe az orosz erők, és van kommunikációs összeköttetés a várossal. Hajdaj már korábban rámutatott arra, hogy az Azot óvóhelyei nem olyan erősek, mint az Azovsztal üzemé, amely több mint 80 napon át nyújtott menedéket Mariupol védőinek és lakóinak a város végső megszállása előtt.
Az Ukrajinszka Pravda a BBC orosz nyelvű kiadására hivatkozva arról számolt be, hogy az ukrán lakosok nem hagyhatják el az orosz megszállás alá került városukat anélkül, hogy átmennének egy „szűrésnek” nevezett folyamaton. Eközben azonban az oroszok elkobozzák a telefonjaikat, és tanulmányozzák közösségi oldalaikat, levetkőztetik őket, ellenőrzik a tetoválásaikat, olyan zúzódásokat keresnek a vállukon és az ujjaikon, amelyek fegyverhasználatból maradhatnak. Civilek elmondása szerint bármi, ami gyanúsnak tűnik az ellenőrök számára, veréshez vagy akár áramütéssel való kínzáshoz vezet. Sokukat a BBC írása szerint akaratuk ellenére Oroszországba szállítják.

Belga király: a Nyugat támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél

A nyugati világ Ukrajnának nyújtott támogatása nem fog véget érni az utolsó puskalövésnél – ígérte Fülöp belga király pénteken a Fekete-tenger partján lévő romániai Mihail Kogalniceanu támaszponton, ahol Klaus Iohannis román államfővel közösen meglátogatta az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt odavezényelt NATO-csapatokat.

Az uralkodó azt mondta: a brutális orosz invázió miatti haraggal és az egységes európai reagálás láttán érzett büszkeséggel érkezett a román katonai bázisra, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a harcok rövidesen befejeződnek, és újjáépíthetik a szabad és virágzó Ukrajnát.
A belgák királya kifejtette: évtizedek óta először ismét fegyverek hangjától hangos Európába, ártatlan civilek mérhetetlen szenvedését idézte elő az, hogy Oroszország a nemzetközi jogot semmibe véve, mindenki szeme láttára, brutálisan lerohant egy szuverén államot. Másfelől elismeréssel beszélt arról, hogy az európai országok egységesen reagáltak erre a barbár cselekedetre, a visszaélésekre, és leírhatatlan erőszakra, egy emberként ítélték el az agresszort és szankciókat léptetett életbe.
Úgy értékelte: hét NATO-ország katonáinak jelenléte a romániai bázison, a csapatok és felszerelések gyors felvonultatása a keleti szárnyon a védelmi szövetség válságos pillanatokban megmutatkozó szolidaritásának bizonyítéka.
A katonai pilóta, ejtőernyős, és kommandós képesítéssel is rendelkező, katonai egyenruhában érkező belga uralkodó leszögezte: azért látogatta meg a NATO-csapatokat, hogy támogatásáról biztosítsa őket és kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia, szabadság, szolidaritás és az emberi jogok iránti tisztelet végül győzni fog.
Iohannis megköszönte, hogy Belgium csapatokkal járul hozzá a NATO-csapatok romániai jelenlétéhez, szerinte ez a közös biztonság javítását célzó összehangolt együttműködés konkrét megnyilvánulása. A román elnök leszögezte: az észak-atlanti szövetség bármilyen jelenlegi és jövőbeni provokációval és fenyegetéssel meg tud birkózni.
Fülöp belga király személyében a héten már a második NATO-ország államfője látogatta meg Romániába vezényelt katonáit: szerdán Emmanuel Macron francia elnök kereste fel a Kogalniceanu légi támaszpontot.
Belgium háromszáz katonával vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt újonnan létesült romániai harccsoportjában.
A Fekete-tenger partvidékére vezényelt belga katonákat áprilisban Alexander De Croo belga miniszterelnök is felkereste, múlt héten pedig Ludivine Dedonder belga és Vasile Dincu román védelmi miniszter közösen látogatta meg a Romániában francia parancsnokság alatt alakult harccsoport kötelékében az erdélyi Nagysinken szolgáló NATO-csapatokat.

Az Azov új főhadiszállása és külföldi zsoldosok megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán megsemmisítették az újjászervezett Azov ukrán „nacionalista alakulat” főhadiszállását és a háború kezdete óta csaknem kétezer külföldi zsoldost likvidáltak – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, orosz védelmi minisztérium szóvivője

Konasenkov szerint föld-levegő precíziós rakéták a Harkiv megyei Piszokhin közelében rombolták le az Azov főhadiszállását, valamint eltaláltak 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, tíz lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget – köztük hat Grad rakétavetőüteget -, valamint két rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt. A harcászati légierő 58 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott, aminek következtében a „Donyecki Népköztársaságban” Kraszna Hora és Artemivszk térségében több mint 200 „nacionalista” életét vesztette, egy Buk-M1 és egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszer indítóállása vált működésképtelenné, a „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Liszicsansk közelében pedig egy lőszerraktár, 10 harckocsi és más páncélozott harcjármű, hat tüzérségi löveg, valamint négy rakétasorozatvető és kilenc speciális katonai jármű megsemmisült.
Az orosz légvédelmi erők lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, 15 drónt – köztük egy Bajraktar-TB2 típusút -, egy Tocska-U és nyolc Uragan rakétát. A rakéta- és tüzérségi erők eltaláltak 203 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 38 tüzérségi lőállást, aminek következtében több mint 350 „nacionalista” életét vesztette, továbbá üzemképtelenné vált egy drónvezérlő központ a Mikolajiv megyei Ukrajinka falunál, továbbá nyolc harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, három BM-21 Grad rakétavető, három tábori tüzérségi ágyú és 11 speciális katonai jármű.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 205 repülőgépet, 131 helikoptert, 1233 drónt, 342 légvédelmi rakétarendszert, 3587 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 539 rakétasorozatvetőt, 2013 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3658 különleges katonai járművet veszítettek.
Konasenkov hazugságnak nevezte az ukrán bejelentést, miszerint közel húszezer külföldi harcol Kijev oldalán. Azt mondta, hogy az orosz nyilvántartások szerint, amelyek nemcsak a zsoldosokat, de a kiképzőket és a szerelőket is nyilvántartják, a háború kezdete óta 64 országból 6956 zsoldos és fegyverszakértő érkezett Ukrajnába, akik közül 1956-ot már semlegesítettek, 1779 pedig távozott az országból.
Mint állította, jelenleg 3321 olyan zsoldos van Ukrajnában, akit még nem fogtak el, vagy nem szökött el az országból. A tábornok szerint a napi tömeges ember- és eszközveszteségek közepette a külföldi zsoldosok Ukrajnába áramlása nemcsak hogy csökkent, hanem egyenesen megfordult.
Konasenkov beszámolója szerint az Ukrajnába érkezett és életüket vesztett zsoldosok számát tekintve egyértelműen Lengyelország vezet. A „különleges hadművelet” kezdete óta 1831 lengyel lépte át a határt, akik közül 378-at már semlegesítettek, 272 pedig hazament. A második helyen Románia áll 504 érkezéssel, 102 halálozással és 98 távozással, harmadikon pedig Nagy-Britannia 422 beutazóval, 101 halottal és 95 eltűnttel.
Az amerikai kontinensről Kanada áll az élen 601 beérkezett zsoldossal, akik közül 162 meghalt, 169 pedig távozott, a második helyen az Egyesült Államok áll, 530 érkezettel, 214 halottal és 227 távozóval. A Közel-Keletről, a Kaukázusontúlról és Ázsiából a legnagyobb számban, 355-en Georgiából jöttek, akik közül 120-an életüket vesztették 90-en pedig elhagyták Ukrajnát. Ezután következnek az amerikai ellenőrzés alatt álló szíriai Eufráteszen túli területekről érkezett terrorista harcosok, 200 fővel. Közülük 80-at likvidáltak, és 66-an elhagyták Ukrajnát.
Az Ukrajnával határos orosz Belgorod megyében pénteken lezuhant egy Szu-25-ös katonai repülőgép. A pilóta katapultált, komolyabb sérülést nem szenvedett, a földön nem keletkezett kár. A baleset valószínű oka műszaki hiba volt. A TASZSZ rendvédelmi forrásból úgy értesült, hogy a földbe csapódott gép kigyulladt.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy a Krímben őrizetbe vett egy ukrán állampolgárt, aki személyi testőre volt a félszigetre vezető villanyvezeték felrobbantását 2015-ben megszervező Lenur Iszljamov volt krími miniszterelnök-helyettesnek. Az őrizetest azzal is gyanúsítják hogy részt vett a Noman Cselebidzsihan zászlóalj elnevezésű krími tatár fegyveres alakulat tevékenységében, amely a határ ukrán oldalán a Krímbe tartó áruszállító kamionokat tartóztatott fel.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel kiadott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők 83. információs és pszichológiai műveleti központjának szakemberei megrendezett filmet készítettek egy, az odesszai városi gyermekrendelő elleni támadásról. Állítása szerint a szombaton készült felvételeket az orosz hadsereg lejáratására szándékoznak felhasználni az ukrán és a nyugati médiában.

Macron: valószínűtlen, hogy sikerül Putyinnal megegyezni az odesszai kikötőben lévő gabonáról

A Kijevből visszatérő francia elnök, Emmanuel Macron kijelentette: valószínűtlennek tartja, hogy megegyezés szülessen Vlagyimir Putyinnal az odesszai kikötőben veszteglő gabonaexportról – írja a Guardian.

Macron azt mondta, hogy felveszik Oroszországgal és az ENSZ főtitkárával a kapcsolatot az ügy érdekében, de sok reményt nem fűz a dologhoz.

„…Nem nagyon hiszek ebben a megoldásban, mert néhány hete már tárgyaltam Putyin elnökkel, ő viszont nem akarta elfogadni az ezzel kapcsolatban kiadott ENSZ-határozatot” – mondta a francia elnök, akit a Telex idéz.

ENSZ: rendkívül aggasztó a humanitárius helyzet a Donbaszban

Rendkívül aggasztónak nevezte a kelet-ukrajnai Donyec-medence humanitárius helyzetét pénteken az ENSZ humanitárius ügyek koordinációjáért felelős irodája (OCHA).

A humanitárius helyzet egész Ukrajnában, különösen a Donyec-medence keleti részében rendkívül aggasztó, és továbbra is gyorsan romlik – közölte a szervezet.

Az orosz erők egy ideje a Donyec-medence elfoglalására törekednek, az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint folytatják a térségben található Szeverodonyeck teljes megszállására tett kísérleteiket.

Zelenszkij Európának: meg kell tanulniuk orosz gáz nélkül élni

Az ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint csütörtök este azt mondta egy videóüzenetben: Oroszország megint növelte a gáz árát Európában, és ez is bizonyítja, hogy a kontinensnek meg kell tanulnia az orosz gáz nélkül élni.

„Azt hiszem, nem véletlen, hogy a gázhelyzet megint romlott Európában, és hogy megint megnőtt az ára. Oroszország ezt szándékosan teszi, és azért korlátozza a szállításokat, hogy lecsapjon az európaiakra” – fogalmazott, hozzátéve: „Európának át kell térnie az orosz gáz nélküli életre, meg kell szüntetni ezt a függőséget”.

Az orosz Gazprom szerdán jelentette be, hogy harmadával csökkenti az Északi Áramlat vezetéken szállított gáz mennyiségét, amelyet követően emelkedni kezdett a gáz ára az európai piacon.

Lehetetlenné vált a civilek számára a szeverodonyecki vegyiművek elhagyása

Fizikailag veszélyes, sőt, lehetetlen elhagyni szeverodonyecki Azot vegyiműveket – mondta el Szergej Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója.

A háború előtt 100 ezer lakosú városban már csak 10 ezer civil maradt, akiknek egy része a helyi üzemben húzta meg magát. Hajdaj szerint 568 ember tartózkodik az óvóhelyen, köztük 38 gyerek. Az onnan való kilépés csak teljes tűzszünet mellett lehetséges.

A városban továbbra is „házról házra” harcolnak az oroszok és az ukránok. Folyamatos az ágyúzás, de Hajdaj elmondása szerint nem szakadt meg a várossal a kommunikáció – írja a The Guardian.

Oroszország leállíthatja a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken

Oroszország arra figyelmeztetett, hogy felfüggeszthetik az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül Európába irányuló gázszállítást a turbinák javításával kapcsolatos problémák miatt. Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete a Ria állami hírügynökségnek azt mondta, hogy az Oroszországból Európába a Balti-tengeren keresztül gázt szállító vezetékben a gázáramlás teljes leállása „katasztrófa” lenne Németország számára.

A héten kétszer csökkentették az Északi Áramlat 1-en Németországba irányuló gázmennyiséget, az ország gazdasági minisztere szerint ezzel a lépéssel Oroszország célja a bizonytalanság szítása és az üzemanyagárak felemelése volt. Az Uniper, Németország legnagyobb orosz gázimportőre azt közölte, hogy az oroszországi szállítások negyedével csökkentek a megállapodás szerinti mennyiséghez képest.

A brit hírszerzés szerint erős a háborúellenesség az orosz elit köreiben

A brit védelmi minisztérium kiadta reggeli jelentését, amelyben a háború körüli fejleményeket értékelik.

Eszerint az orosz csapatok próbálnak újra lendületbe jönni Popaszna és Szeverodonyeck körül.

A jelentés emellett Oroszország belső konfliktusaira tér ki. A minisztérium szerint a háború csak meggyorsította az orosz állam hosszútávú autoriter törekvéseit. Bár a közvélemény-kutatásokon az oroszok támogatják a háborút, a jelentés szerint az orosz népesség egy része aktívan, vagy passzívan ellenzi a megszállást.

Az ország elitjének egy része szintén szkeptikusan áll a konfliktushoz. A bevándorlási kérelmek alapján 15 ezer orosz dollármilliomos kívánja elhagyni az országot. A milliomosok motivációja egyrészt a háborúellenességből, másrészt a rájuk kirótt pénzügyi szankciókból is eredhet. Az orosz gazdaság komolyan megszenvedheti, ha ez a kivándorlás folytatódik – állítja a brit védelmi minisztérium.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/pljjAjMaRI

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/b1WU2PBxHY

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 17, 2022

Rakétákkal lőtték Mikolajivet az oroszok, egy ember meghalt

Rakétákkal támadták meg Mikolajivet az orosz katonák június 17-én reggel – számolt be Alekszandr Szenkevics, a város polgármestere.

Ma reggel a megszállók ismét rakétákkal lőtték Mikolajivet. Lakóépületek is megsérültek. A helyszínen jelenleg mentősök, orvosok és a romokat eltakarító munkások dolgoznak. Az ágyúzás további következményeiről később lesznek információk – írta Telegramon az elöljáró hozzátéve, a támadásban többen megsérültek, egy ember pedig meghalt.

Folytatódik az offenzíva Szlavjanszk ellen

A megszálló orosz katonák folytatják az offenzívát Szalvjanszk ellen, a csata most a Krasznopil régióban összpontosul – számolt be Facebook-oldalán az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara.

A vezérkar azt írta, az orosz haderő felderítéseket végez, hogy megkezdje a Szlavjanszk elleni offenzívát – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Hat ember meghalt a Luhanszki régió támadásában

A liszicsanszki és szeverodonyecki orosz támadásban hat ember meghalt – számolt be Szergej Hajdaj, a Luhanszki régió katonai igazgatásának vezetője.

A vezető kihangsúlyozta, az orosz hadsereg támadásainak száma napról napra növekszik, ezzel együtt fokozatosan csökken az épségben maradt lakóházak és infrastrukturális létesítmények száma. Hajdaj szerint a ma reggeli ágyúzásban egy iskola és két lakóház is megsérült.

ORFK: 11 161-en érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 6177 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4987-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 215 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 90 ember, köztük 31 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Brit admirális: Oroszország „stratégiailag már elvesztette” a háborút

Az Egyesült Királyság fegyveres erőinek főnöke szerint Oroszország meggyengült hatalom, amelyik már „stratégiailag elvesztette” az ukrajnai háborút. Sir Tony Radakin admirális szerint Oroszország kifogy a csapatokból és a fejlett rakétákból, és soha nem lesz képes egész Ukrajnát átvenni.

Három amerikai állampolgár tűnt el Ukrajnában

Az amerikai külügyminisztérium szerint három amerikai állampolgár tűnt el Ukrajnában. Alexander Drueke (39) az alabamai Tuscaloosából és Andy Huynh (27) az alabamai Hartselle-ből önkéntes harcosként ment Ukrajnába az orosz csapatok ellen. Egy hete eltűntek, és félő, hogy elfogják őket – közölték a családtagok.

Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy semmilyen jelzést nem kaptak, ami arra utalna, hogy a két férfi orosz fogságban lenne. Egy harmadik amerikairól vannak jelentések, akinek a holléte szintén ismeretlen – mondta Price.

Orosz főtárgyaló: 75 százalékban elkészült áprilisra az orosz-ukrán megállapodás

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

„Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – nyilatkozott Megyinszkij.

A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag támogatni fogja.
„Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz is.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.
Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.
Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Draghi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. „Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást” – szögezte le.
Macron a Jevropejszka Pravda hírportál szerint a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva bejelentette, hogy országa további hat, Caesar típusú nehéztüzérségi fegyvert ad Ukrajnának. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország már 12 ilyen fegyvert adott át Kijevnek. Ezt a tüzérségi eszközt 155 milliméter kaliberű löveggel szerelték fel, amely képes 40 kilométer távolságból célba találni, és egy perc alatt 6-8 lövedéket lő ki – írta az ukrán hírportál.
Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Lavrov a BBC-nek: „nem indítottunk inváziót Ukrajna ellen”

Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Szergej Lavrov a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva „különleges hadműveletet” hirdetett meg.

Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”.
Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.
A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt.
Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.
Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ezek szerint „Oroszország makulátlanul tiszta-e ebben az ügyben”, Lavrov nemmel válaszolt, mondván: „Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk”.
Szergej Lavrov az interjúban kijelentette: a BBC sem tárta fel, hogy mi zajlott a kelet-ukrajnai térségben, ahol az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot.
A „Donyecki Népköztársaság” nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrégiben halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről az orosz külügyminiszter azt mondta: egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok.
Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner – akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban – nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata.
Hozzátette: meggyőződése, hogy a „Donyecki Népköztársaság” bírósága, amely eljárt ebben az ügyben, független bírói testület.
Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a brit-orosz viszonyt, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy maradt volna bármiféle mozgástér a kétoldalú kapcsolatokban, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Liz Truss külügyminiszter nyíltan arról beszél, hogy le kell győzni, térdre kell kényszeríteni Oroszországot. „Hát akkor nosza, próbálják meg” – tette hozzá Lavrov.
Az orosz külügyminiszter szerint Nagy-Britannia politikai ambíciói kedvéért újból saját népének érdekeit áldozza fel, miután politikusai semmi másra nem gondolnak, csak a következő választásokra.

Orosz tábornok: fertőzés terjedt a Donyec-medencében az ukrajnai biolaborok működésével párhuzamosan

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) által finanszírozott ukrajnai biológiai projektek elindulásával párhuzamosan fertőzés terjedt a Donyec-medencében a katonák és a lakosság körében – jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegyi és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

„Jellemző, hogy 2015 óta – az ukrajnai Pentagon-projektek nagyszabású finanszírozásának kezdete óta – számos fertőző megbetegedést regisztráltak a katonák, valamint a Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok lakosai körében” – mondta a tábornok.
Idézte a donyecki szakadár entitás egészségügyi minisztériumának jelentését, amely szerint „2016-ban a tularémia (nyúlpestis) előfordulása 2007-hez képest kilenc és félszeresére nőtt, és a megbetegedések szerkezetében is megkülönböztető jegyeket észleltek, beleértve a katonák számának növekedését a betegek között”. Kirillov szerint a NATO vonatkozó iránymutatásaiban (a sugárzási, vegyi, biológiai és nukleáris balesetek értékelésére vonatkozó iránymutatások) a tularémia a kiemelt biológiai anyagok közé tartozik. Ezt a kórokozót, mint mondta, a szövetség svédországi hadgyakorlatán használták, amit 2012-ben hivatalosan is megerősítettek.
Ismét hivatkozott a Merefa városban működő laboratóriumra, amelynek amerikai szakemberei 2019 és 2021 között potenciálisan veszélyes biopreparátumok tesztjeit végezték el a 3. számú Harkivi Regionális Klinikai Pszichiátriai Kórház betegein. A tábornok beszámolója szerint a mentális zavarokkal küzdő pácienseket a koruk, immunrendszerük és nemzetiségük figyelembevételével választották ki a kísérletekhez. A betegek megfigyelésének eredménye a tájékoztatás szerint nem került be a kórház adatbázisába, az intézmény munkatársaival titoktartási nyilatkozatot írattak alá.
Kirillov most, az ukrajnai háború alatt az orosz hadsereg által megszerzett iratokra hivatkozva azt állította, hogy a pácienseken, a vonatkozó nemzetközi szabályozás megsértésével, rendkívül aktív neuromodulátorokat próbáltak ki, amelyek egyebek között visszafordíthatatlan károkat okoztak a központi idegrendszerükben.
Az „ügyész álmának” nevezte a Pentagon június 9-én kiadott nyilatkozatát, amelyben az amerikai védelmi tárca elismerte 46 ukrajnai biolaboratórium finanszírozását, és részleteket hozott nyilvánosságra a posztszovjet térségben végzett tevékenységéről, valamint az abban részt vevő személyekről. Az orosz tábornok rámutatott: a Nunn-Lugar fenyegetéscsökkentési együttműködési program egyik bevallott célja volt, hogy „több ezer, biológiai fegyverekre szakosodott volt szovjet tudóst” vonjanak bele. Kirillov a kétségét fogalmazta meg azzal az állítással kapcsolatban, hogy ezt annak kizárása érdekében tették, hogy a szakemberek terroristacsoportokkal lépjenek együttműködésbe.
A tábornok szerint az amerikai magyarázat nem adott választ egy sor kérdésre. Ezek között szerepelt, hogy vajon miért a Pentagon rendelte meg a kutatásokat, és azok tárgya miért nem kapcsolódott az ukrán egészségügy aktuális kérdéseihez. Elmaradt a felelet arra is, hogy miért vettek részt amerikai katonák az ukrajnai biológiai kutatásokban, és azok miért folytak titkosított körülmények között, az ukrán szakemberek korlátozott hozzáférése mellett.
Kirillov rámutatott, hogy nem érkezett felvilágosítás azzal kapcsolatban sem, hogy milyen céllal exportálták Ukrajna területéről a patogén mikroorganizmusok törzseit – biológiai fegyverek potenciális összetevőit – és ukrán állampolgárok biológiai anyagait. Az orosz szakértő szerint nem világos, hogy miért hallgatta el az Egyesült Államok és Ukrajna a katonai-biológiai területen folyó együttműködését a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) nemzetközi jelentéstételében.
A táborok értetlenségének adott hangot amerikai tisztviselők, köztük Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár arra vonatkozó aggályaival kapcsolatban, hogy az ukrajnai biolaborok kutatási eredményei és a bennük őrzött anyagok orosz szakemberek kezébe kerülhetnek.

A Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért a rubelben való gázkereskedelemre

A Gazprom európai ügyfeleinek többsége áttért arra, hogy a gázért rubelben fizessen – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

„Úgy gondolom, hogy azok az európai fogyasztók, akik kifejezték a váltási szándékukat, váltottak. Ha a teljes fogyasztás mennyiségét vesszük, ez körülbelül 90-95 százalék” – mondta.
Novak úgy vélekedett, hogy az európai országok, amelyek tavaly összességében mintegy 350-400 milliárd eurót fizettek az energiaforrásokért, idén mintegy 400 milliárd euróval fognak túlfizetni. Mint mondta, ez az orosz olajra és az olajtermékekre vonatkozó embargó és az orosz gáz fokozatos kivonására vonatkozó nyilatkozatok miatti áremelkedésnek köszönhető.
„A hazánk energetikai nagyhatalom, a gáz mintegy 23 százalékát mi szállítjuk a világpiacra, és ugyanilyen arányban az olajat és az olajtermékeket is. Ezért az olaj- és olajtermék-szállítások számos országba történő betiltásáról hozott tisztán politikai döntések kihívást jelentenek mind Oroszország, mind az egész olajipar számára” – hangoztatta.
„Az Egyesült Államokban rekordárakat látunk a benzinkutakon, az Egyesült Királyságban és az EU-ban az ár eléri a 2,5 eurót. A fogyasztói árak, a közüzemi költségek emelkednek, az infláció az Egyesült Államokban eléri a 8,6, Európában meghaladja a 6 százalékot. Kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az Oroszország ellen hozott döntések tisztán politikai jellegűek, amelyek politikai ambíciókat szolgálnak” – tette hozzá.
Alekszej Miller, a Gazprom gázipari óriáscég vezérigazgatója a szentpétervári fórumon elmondta, hogy egyelőre nem született megoldás a Németországba az Északi Áramlaton keresztül történő gázszállítások mennyiségének visszaállításáról. Elmondta, hogy a Siemens a szankciók miatt nem tudja a kanadai javítóüzeméből az ott karbantartott turbinaberendezést visszaszállítani a portovajai kompresszorállomásra.
Közölte, hogy a Gazprom nem sértődött meg az emiatt bekövetkezett áremelkedés miatt. Novak közölte, hogy a problémába az állami hivatalnokok egyelőre nem avatkoztak be.
Miller kijelentette, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték bármikor üzembe helyezhető. Mint mondta, a csővezeték áll, de az orosz gazdaság nem: a létesítmény kihasználatlan kapacitását átcsoportosították az ország északnyugati körzetének ellátására, aminek nyomán a helyi kormányzók termelési kapacitásik fejlesztésébe kezdtek.
Miller egyébként úgy vélekedett, hogy megújuló energiaforrások nem jelentenek „szalmaszálat” Európa energiaszektorának megmentéséhez.
„Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ez egy kísérlet arra, hogy (az európaiak) mások kárára szerezzék meg az erőforrásaikat. A zöld átmenet egész politikája arra irányult, hogy ezeket hagyományos erőforrás-beszállítókkal fizettessék meg. A megújuló energiaforrások környezetvédelmi szempontból még nagyobb szénlábnyomot jelentenek” – mondta, rámutatva, hogy a megújulók nem életképesek tartalékolás nélkül.
A Gazprom közölte, hogy technikai megállapodást írt alá a kínai CNPC vállalattal a Kínába irányuló orosz gázszállítások távol-keleti útvonaláról, amely rögzíti a gázvezeték határokon átnyúló szakaszának főbb műszaki paramétereit, valamint a szállítandó gáz fizikai és kémiai paramétereit.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine