Az orosz-ukrán háború 113. napja – FRISSÜL

Immár száztizenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Európai vezetők biztosították Zelenszkijt: támogatják Ukrajna mielőbbi EU-tagjelöltségét

Franciaország, Németország, Olaszország és Románia vezetői támogatják, hogy Ukrajna mielőbb tagjelölti státust kapjon az Európai Unióban – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön Kijevben az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint.

A francia elnök, Olaf Scholz német kancellár, Mario Draghi olasz kormányfő és Klaus Iohannis román elnök csütörtökön közösen folytattak megbeszélést Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Macron hozzáfűzte: mind a négyen remélik, hogy Ukrajna tagjelöltségét az Európai Tanács egyhangúlag fogja támogatni.
„Németország kiáll egy Ukrajna melletti pozitív döntés mellett. Ez vonatkozik a Moldovai Köztársaságra is. Ukrajna az európai család része” – hangoztatta Scholz is.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: az Európai Bizottság pénteken határoz arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státus megadását Ukrajnának, de a kérdésben a tagállamoké a döntő szó.
Zelenszkij az UNIAN hírügynökség szerint a sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy megvitatta az európai vezetőkkel az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetését is. „Szükség van egy hetedik szankciós csomag egyeztetésére” – szögezte le az ukrán elnök. Ezzel összefüggésben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, Kijev szeretné elérni, hogy Oroszországra tovább növeljék a nyugati országok a nyomást, így a hetedik csomagban gázembargó bevezetését szorgalmazza.
Zelenszkij közölte, hogy Ukrajna védelmének további erősítéséről is eszmét cseréltek. Ebben a kérdésben szavai szerint vendégei teljes megértést tanúsítottak. Kiemelte, hogy Ukrajna elsősorban további nehézfegyverek, tüzérségi és rakéták elleni légvédelmi eszközök szállítását várja nyugati partnereitől. Rámutatott arra, hogy csupán ebben a hónapban az Ukrajna és lakossága ellen bevetett orosz rakéták száma megközelítette a háromezret, és ezek túlnyomó többségének célpontjai polgári létesítmények voltak.
Mario Draghi olasz kormányfő ezzel összefüggésben kijelentette, hogy szerinte „a béke csakis Ukrajna feltételei szerint köthető meg, és hosszú távúnak kell lennie”. Hangsúlyozta: a béke elérése érdekében Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Dragi azt is megjegyezte, hogy a kijevi tárgyaláson részt vevők készek hozzájárulni az orosz hadsereg ukrajnai háborús bűneinek kivizsgálásához. „Teljes mértékben támogatjuk és elősegítjük a háborús bűnök dokumentálásához szükséges nyomozást” – szögezte le.
Az ukrán államfő külön megköszönte Romániának, hogy segítséget nyújt az ukrán termékeknek – köztük a gabonának – a Dunán történő szállításához.

Orosz főtárgyaló: 75 százalékban elkészült áprilisra az orosz-ukrán megállapodás

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

„Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – nyilatkozott Megyinszkij.
A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.
Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje és Marija Lvova-Balova gyerekjogi biztos is felkerült a legújabb brit szankciós listára, rámutatott, hogy London még „egyetlen horogkeresztes tetoválású ukrán náci” ellen sem vezetett be büntetőintézkedéseket.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a „Zelenszkij-rezsim” jelenlegi utcaátnevezési kampányának következő logikus lépése az lenne, ha Kijevet Nulanddá keresztelné át a 2014-es puccs tiszteletére. A politikus szerint a jelenlegi ukrán kurzus az akkori fordulat óta a történelem átírásán dolgozik.
Példaként hozta fel, hogy a tankönyvekben a Nagy Honvédő Háború helyett második világháború szerepel, a győzelem napját pedig Kijev május 9-ről nyugati mintára 8-ra tette át, betiltotta a diadalt jelképező Szent György-szalagot, és dicsőíteni kezdte a negyvenes években hírhedtté vált Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).
A jelenlegi átnevezési hullámban egyebek között az eddigi Jurij Gagarin utcát Neil Armstrongról nevezték el Kijevben. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár 2014-ben, egy fokozattal alacsonyabb beosztásban Moszkva szerint kulcsszerepet játszott a kijevi államcsínyben.
Oroszország február 21-én ismerte el függetlenek a két délkelet-ukrajnai „köztársaságot”, és három nappal később megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborúját Ukrajna ellen, amelynek célját a Donyec-medence lakosság védelmében, valamint az ukrán állam „demilitarizálásában” és „nácítlanításában” nevezte meg.

Csehország több mint 3,7 milliárd korona értékben küldött segélyt Ukrajnának

Csehország eddig több mint 3,7 milliárd korona (60 milliárd forint) értékben küldött katonai és humanitárius segélyt Ukrajnának – közölte Petr Cech védelmi miniszterhelyettes a képviselőház védelmi bizottságának csütörtöki ülésén.

„Ágyúkhoz való lőszert, kézifegyvereket, egészségügyi anyagot és légvédelmi eszközöket küldtünk Ukrajnának” – jelentette ki a miniszterhelyettes. „A hadianyag többsége szovjet gyártmányú volt, minek következtében biztosak lehetünk abban, hogy az ukránok tudják kezelni. Csehország nagyságára való tekintettel igen jelentős segítséget ad Ukrajnának” – szögezte le Petr Cech.
Az ellenzéki pártok képviselői bírálták, hogy a kormányzat szerintük „túl bizalmasan” kezeli az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és még őket sem hajlandó pontosabban tájékoztatja róla. „Háború van, érzékeny adatokról van szó. Nem lehetnek nyilvánosak” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Petr Fiala miniszterelnök a csütörtök délutáni parlamenti interpellációk során sem kívánt részletekbe bocsátkozni. Egy ellenzéki képviselő kérdésére csak annyit pontosított, hogy a humanitárius segély értéke 130 millió korona (2,16 milliárd forint).
A kormányfő felszólalásában megerősítette, hogy Csehország segítségnyújtása Ukrajnának folytatódni fog.

London szankciókat léptetett érvénybe Kirill pátriárka ellen

Szankciókat jelentett be csütörtökön a brit kormány több orosz katonai vezető, kormánytisztviselő és közéleti személyiség, köztük Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház vezetője ellen.

A londoni külügyminisztérium által ismertetett intézkedéscsomag az eddigi hasonló szankciókhoz hasonlóan mindenekelőtt vagyonzárlatot és beutazási tilalmat tartalmaz az érintettekkel szemben.
Kirill pátriárka a tárca indoklása szerint azért szerepel az újabb brit szankciólistán, mert több nyilatkozatában is támogatta az Ukrajna ellen indított orosz inváziót, előmozdítva ezzel az Ukrajna destabilizálását, területi integritásának, szuverenitásának vagy függetlenségének kikezdését célzó akciókat.
A brit kormány szankciókat léptetett érvénybe Marija Lvova-Bjelova orosz gyermekjogi kormánybiztos ellen is, arra hivatkozva, hogy a tisztviselő ukrajnai gyerekek tömeges oroszországi kényszeráttelepítéséért felelős.
Lvova-Bjelova a londoni külügyminisztérium szerint lehetővé tette intézkedéseivel, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyékből kétezer hátrányos helyzetű gyermeket vigyenek el erőszakkal, és ő irányította annak a gyakorlatnak a kialakítását is, amelynek alapján ezeket a gyerekeket Oroszországban kényszerrel örökbefogadó családoknál helyezik el.
Ugyancsak szankciókkal sújtotta csütörtökön a brit kormány az orosz fegyveres erők 64. gépesített lövészdandárjának négy parancsnokát. A londoni külügyi tárca indoklása szerint tényként tudható, hogy ez az alakulat civileket gyilkolt, erőszakolt és kínzott meg az ukrajnai Bucsa településen.
A minisztérium bejelentése szerint London szankciókat rendelt el orosz és mianmari fegyverkereskedő cégek ellen is, azzal az indokkal, hogy Oroszország repülőgép-alkatrészeket ad el a mianmari katonai rezsimnek, amelynek fegyveres ereje erőteljesen függ az orosz katonai repülési felszerelések szállításától.
Liz Truss brit külügyminiszter a londoni alsóházban tartott csütörtök délutáni tájékoztatójának elmondta: Ukrajnát támogatni kell tárgyalási törekvéseiben, bár az orosz fél már megmutatta, hogy nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat.
Truss szerint nem szabad megengedni, hogy Ukrajnát olyan területi engedményekre kényszerítsék, amilyeneket például Nagy-Britannia soha nem fogadna el.
Ukrajna határain kívül többen is megkérdőjelezik, hogy a szabad világ fenn tudja-e tartani az Ukrajnának nyújtott támogatás jelenlegi szintjét, és sokan azt mondják, hogy kezdenek belefáradni ebbe a háborúba.
Az ukrán nép azonban nem engedheti meg magának ezt luxust, és az orosz agresszióra nem lehet békéltető célú gesztusokkal reagálni – mondta a brit külügyminiszter.
Liz Truss szerint tántoríthatatlanul folytatni kell Ukrajna katonai támogatását, beleértve nagy hatótávolságú fegyverek szállítását és az ukrán hadfelszerelés minőségének javítását, azzal a hosszú távú céllal, hogy e felszerelés minősége megfeleljen a NATO-szabványoknak.
A miniszter hozzátette: jóllehet a közvetlen és elsődleges fontosságú cél most annak biztosítása, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, a Nyugat azonban már dolgozik azon, hogy Ukrajnát a lehető leggyorsabban újjá lehessen építeni, mégpedig egy új Marshall-terv kidolgozásával.

Stoltenberg: a közelgő NATO-csúcs átalakításokat fog eredményezni

A június végi madridi NATO-csúcstalálkozó több kulcsfontosságú területen átalakításokat fog eredményezni – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

A főtitkár a NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a madridi értekezleten fontos döntéseket hoznak a védelmi képességek és az elrettentés fokozása érdekében, illetve az Ukrajnának és más veszélyeztetett országoknak nyújtandó támogatással összefüggésben. Mint mondta, a szervezet várhatóan új stratégiai koncepciót is elfogad, amely közös álláspontot határoz meg Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti biztonságunkra, erre a helyzetre hosszú távú választ kell adnunk. A csúcstalálkozón olyan döntéseket hozunk, amelyekkel a NATO-t még erősebbé és mozgékonyabbá tesszük egy egyre veszedelmesebb világban” – jelentette ki Stoltenberg.
Fontosnak nevezte a NATO-jelenlét és -felkészültség megerősítését a szövetség keleti részén.
„Ez több előre telepített harci alakulatot jelent majd, felszerelést, fegyverzetet, továbbá erősebb légi, tengeri és kibervédelmet. Illetve egy új haderőmodellt, amelyben több erő áll magasabb készenlétben, az egyes szövetségesek védelmére előre kijelölt különleges erőkkel, a gyorsabb megerősítés érdekében” – taglalta.
Stoltenberg elmondta továbbá: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy további segítséget nyújtanak Ukrajnának, köztük nehézfegyvereket és nagy hatótávolságú rendszereket. Átfogó segélycsomagot, illetve támogatást is biztosítanak Kijevnek, hogy felgyorsítsák az átállást a modern katonai felszerelésekre.
A NATO-főtitkár üdvözölte, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a szövetségesek meghívását a madridi csúcstalálkozóra. Egyelőre nincsenek információk arról, hogy az elnök személyesen vagy videóösszeköttetésben vesz részt az eseményen.

A luhanszki „népi milícia” behatolt a szeverodonyecki vegyiüzem területére

Behatoltak a luhanszki „népi milícia” egyégei szeverodonyecki Azot vegyi üzem területére – közölte Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.

Paszecsnyik szerint Szeverodonyeck lakónegyedeit már „felszabadították”, de a város ipari zónájából „még nem sikerült teljesen kiszorítani” az ukrán fegyveres alakulatokat. Úgy vélekedett, hogy ennek a célnak az eléréséhez idő kell.
A milícia közölte, hogy ukrán részről ismét tűz alá vették azt a humanitárius folyosót, amelyet az orosz erők csütörtök reggel másodszor nyitottak meg az Azotban „fogva tartott” többszáz civil előtt. Feltételezések szerint az üzem területén 2500 fegyveres tartózkodhat, akiknek egyötöde külföldi „zsoldos”.
A „Luhanszki Népköztársaság” területén Szeverodonyeck és a szomszédos, magaslati Liszicsanszk a két utolsó város, amely még nem került teljes egészében a szakadár és az orosz erők ellenőrzése alá.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők rakéta- és tüzérségi csapásai az elmúlt 24 órában megsemmisítettek két drónirányító pontot Mikolajiv megyében, valamint több mint 200 „nacionalistát”, egy elektronikus hadviselési állomást, hat harckocsit és egyéb páncélozott járműveket. A tábornok szerint a harcászati légierő csapásai következtében több mint 280 „nacionalista” vesztette életét, két lőszerraktár, öt harckocsi és más páncélozott harcjármű, hat lőállásban lévő tüzérségi löveg és 11 speciális katonai jármű pedig elpusztult.
Eközben nagypontosságú levegő-föld rakéták csapást mértek két vezetési pontra, valamint egy Tocska-U és egy Uragan rakétasorozatvetőre. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, egy Tocska-U és 21 Uragan rakétát.
A donyecki szakadár „köztársaság” hatóságai a nap folyamán újabb ukrán nehéztüzérségi táadásokról tettek bejelentést, amelyeknek halálos áldozatai is voltak.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a sajtónak, arra a kérdésre válaszolva, hogy mi legyen Odessza sorsa, kijelentette: „Ukrajna minden orosz városát fel kell szabadítani”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vonatkozó ukrán fenyegetésre válaszolva kijelentette, hogy a Krím félsziget biztonságát preventív és pótlólagos intézkedésekkel biztosítja az orosz hadsereg és hogy az ukrán fél távolról sem első alkalommal fogalmazott meg fenyegetést a Krími híddal kapcsolatban. Peszkov arra reagált, hogy Dmitro Marcsenko ukrán vezérőrnagy az ukrán hadsereg „első számú célpontjának” nevezte a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat.
Az is hangoztatta az orosz elnöki szóvivő, hogy a fegyverszállításokkal az Egyesült Államok csak „elnyújtja ezt az ukrán nép számára rossz periódust”.

Légiriadókat rendeltek el Ukrajna szinte teljes területén

Rakétaveszély miatt Ukrajna szinte minden régiójában légiriadót rendeltek el csütörtökön, éppen akkor, amikor az országba látogatott Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A délelőtti helyzet szerint a légiriadó csak Kárpátalját, Csernyivci, Donyeck megyéket, valamint az orosz megszállás alá került herszoni régiót és a Krím félszigetet nem érinti – fejtette ki a hírportál. A lakosságot a helyi hatóságok arra kérik, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket a riadó lefújásáig.
Közben David Arahamija, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség vezetője, a Volodimir Zelenszkij elnök mögötti Nép Szolgája párt frakcióvezetője egyesült államokbeli látogatása során nyilatkozott az Axios amerikai hírportálnak, amelyben azt mondta, hogy az ukrán hadsereg napi vesztesége a háborúban átlagosan 200-500 fő, a jelentős számú sebesülttel együtt pedig megközelíti az ezret. Hozzátette: Ukrajnában egymillió embert mozgósítottak, és van lehetőség a hadsereg létszámának további kétmillió fővel történő megnövelésére az orosz agresszió elleni küzdelem folytatása érdekében.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – amelyből az Ukrajinszka Pravda idézett – leszögezte, hogy Ukrajna minden területét, így a Krímet is vissza akarja szerezni, és jelezte, hogy ez utóbbihoz fel kívánja használja a partnereitől kapott fegyvereit is.
„A Krím stratégiai cél Ukrajna számára, mert ukrán terület. Ugyanakkor lépésről lépésre haladunk” – fogalmazott a miniszter. Kifejtette: az első lépés a helyzet stabilizálása, hogy megakadályozzák az orosz erőkkel szembeni további veszteségeket. A második lépés az orosz csapatok visszaszorítása a február 24-i invázió előtti pozícióikba, és csak ezután fognak megbeszéléseket folytatni Ukrajna partnereivel arról, hogy „miként lehet felszabadítani a megszállt területeket, beleértve a Krímet is”.
Eközben Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők Liszicsanszk elleni légicsapása közben találat ért egy épületet, amely civileknek nyújtott menedéket. A bent lévők közül az előzetes információk szerint legalább hárman meghaltak és heten megsérültek.
Dmitro Zsivickij, az északkelet-ukrajnai Szumi megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy az éjjel rakétatámadást indítottak az orosz erők a régió ellen, aminek következtében legalább négyen életüket vesztették és hatan megsebesültek.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az orosz csapatok a Donyec medencében folytatják Szeverodoneck teljes megszállására tett kísérleteiket, és fő erőiket Bahmut irányában összpontosítják.
A Jevropejszka Pravda hírportál Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszterre hivatkozva arról adott hírt, hogy Szlovákia négy Mi-17-es és egy Mi-2-es helikoptert, valamint a Grad típusú rakéta-sorozatvetőhöz való lőszereket adott Ukrajnának. A miniszter szavai szerint a helikoptereket már hadrendbe is állították az ukrán fegyveres erőknél.
Az Ukrajinszka Pravda Kirilo Sztremouszovra, a Moszkva által kinevezett Herszon megyei adminisztráció helyettes vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy automatikusan orosz állampolgárságot kap minden gyermek a régióban, akik február 24. után születtek. Hozzátette, hogy az árván maradt gyermekek pedig már meg is kapták az orosz állampolgárságot.

Honvédelmi miniszter: a kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága

Magyarország mindent elkövet, hogy ne sodródjon bele az Ukrajnában zajló háborúba, mert a magyar kormány számára a legfontosabb a magyar emberek biztonsága – közölte a honvédelmi miniszter Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar újságíróknak nyilatkozva közölte: annak, hogy Magyarország nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, a magyar hadsereg a garanciája.
A háború okozta különböző természetű, köztük a kibontakozó gazdasági válságra válaszul a magyar kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hozott létre, amely egyebek mellett finanszírozni foga a Magyarország biztonságának erősítését célzó haderőfejlesztést a következő években – mondta a honvédelmi miniszter.

Megérkezett Kijevbe Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Mario Draghi

Az ukrán fővárosba érkezett Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő – közölte a francia elnöki hivatal csütörtök reggel. A három vezető Lengyelországban szállt különvonatra. Macron, Scholz és Draghi „éjszakai találkozót” tartott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, ahol nemzetközi repülőtér található, mielőtt tovább utaztak Kijevbe – jelentette a ZDF német köztelevízió.

A látogatás megszervezése hetekig tartott, mivel a politikusok igyekeztek leküzdeni a háborúra adott válaszukkal kapcsolatos ukrajnai kritikákat.

Kijev bírálta Franciaországot, Németországot és kisebb mértékben Olaszországot is, mert szerinte késlekedtek az országnak nyújtott támogatásokkal. Azzal vádolta őket, hogy lassan szállítanak fegyvereket, és hogy saját jólétüket Ukrajna szabadsága és biztonsága elé helyezik.

Scholz kancellár érkezésekor kifejtette: „nem csak szolidaritást akarunk tanúsítani, hanem biztosítani akarjuk Ukrajnát arról, hogy az általunk szervezett segítség – a pénzügyi és a humanitárius folytatódik, a fegyverek terén ugyanúgy. A támogatás addig folytatódik, amíg szükséges.”

#Italian media reports that #French President Emmanuel #Macron, #German Chancellor Olaf #Scholz and #Italian Prime Minister Mario #Draghi have arrived in #Ukraine. pic.twitter.com/GUglJD1epw

— NEXTA (@nexta_tv) June 16, 2022

Több mint 200 települést ellenőrizhetnek az ukrán szakadárok

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság területi védelmének parancsnoksága azt állítja, hogy már 238 települést ellenőriznek a megszállt Donyeck régió területén.

Állításuk szerint egy ember meghalt, három pedig megsebesült az ukrán fegyveres erők által az elmúlt 24 órában leadott lövések következtében, de ezt az információt érdemes fenntartásokkal kezelni. Oroszország az egyetlen ENSZ-tagállam, amely legitim hatóságként ismeri el a Donyecki Népköztársaságot, írja a Guardianre hivatkozva az Index.

Szlovákia helikoptereket és rakétákat küldött Kijevnek

Szlovákia öt Mi-sorozatú katonai helikoptert és több ezer rakétát adományozott Ukrajnának – közölte csütörtökön a szlovák védelmi miniszter.

A szállítmány négy Mi–17-es és egy Mi–2-es helikoptert tartalmaz – közölte Jaroslav Nad, hozzátéve, hogy azokat a szlovák fegyveres erőknél már lecserélték az amerikai gyártmányú UH–60M Black Hawk helikopterekre.

Ukrajna nyugati szomszédja korábban egyéb katonai felszereléseket és lőszereket adományozott a háborúban álló országnak, írja az Independent.

32 950 orosz katona halt meg Ukrajna szerint

Az ukrán védelmi minisztérium közölte a legfrissebb számokat az orosz veszteségekről. E szerint többek között már 32 950 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.

⚡️These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of June 16, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/iTA6oLV0IZ

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 16, 2022

Német alkancellár: mindenkinek takarékoskodnia kell az energiával

Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít – közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget.

A Zöldek politikusa a minisztérium Twitter-oldalán közölt videóüzenetében kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin pontosan azt teszi a földgázpiacon, amitől az Ukrajna elleni háború kezdete óta tartani lehetett, vagyis fokozatosan csökkenti az Európába irányuló szállítást, hogy szétzilálja és elbizonytalanítsa a piacot, felhajtsa a földgáz árát és egymás ellen fordítsa az európai országokat.
Ez mutatja a lengyelországi, a bulgáriai és a dániai földgázszállítás visszafogása, és a Gazprom szándékosan „káoszba sodort” németországi érdekeltsége, az orosz tulajdonos tevékenysége miatt német állami felügyelet alá vont Gazprom Germania ügye is – fejtette ki Robert Habeck.
Hangsúlyozta, hogy az Északi Áramlat-1 vezetéken is jön még földgáz, és nincsenek ellátási gondok, de az orosz fél mondvacsinált okokra hivatkozva csökkenti a szállítást, így a kieső mennyiséget máshonnan kell beszerezni, méghozzá igen drágán.
Mint mondta, a német kormány felkészült erre a helyzetre, így például törvénymódosítás révén a földgáztározók töltöttsége jóval magasabb, mint az utóbbi évek azonos időszakában, de a lakosság közreműködése is elengedhetetlen. Mindenkinek takarékoskodnia kell, „minden kilowattóra számít” – mondta a miniszter.
Az Északi Áramlat-1 kapacitása napi 167 millió köbméter. A Gazprom kedden technikai fennakadásokra hivatkozva közölte, hogy napi 100 millió köbméterre csökkentik a szállított mennyiséget, szerdán pedig bejelentették, hogy még inkább visszafogják, napi 67 millió köbméterre csökkentik a szállítást.
Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) a legutóbbi, szerdai napi jelentésében kiemelte, hogy nagyon szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és folyamatos kapcsolatban áll a gázipari vállalatokkal. Mint írták, a gázellátás stabil Németországban.
Közölték: az Északi Áramlat-1-en a gázáramlás a műszaki kapacitás 59,1 százalékát teszi ki.
Hozzátették: „nem tudjuk megerősíteni az orosz oldalon hiányzó gázkompresszor és a szállítások nagymértékű csökkenése közötti okozati összefüggést”.
Az érintett vállalatok más piaci forrásból is be tudják szerezni a szállítás visszafogása miatt kieső mennyiséget a piacon, és nincs akadálya annak, hogy folytatódjék a gáztározók feltöltése. Valamennyi tározót együttvéve a töltöttségi szint 55,56 százalék, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált szintet.
A Bundesnetzagentur „kifejezetten támogatja a minél több gáz megtakarítására irányuló felhívást” – áll a jelentésben.

Stoltenberg: a szövetséges országok fenntartják támogatásukat

A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajna önvédelméhez, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön

Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve a június végén Madridban tervezett NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, a biztonság szempontjából kiemelten fontos időszakban tervezett találkozón arról kell döntést hozni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét.
A tagállami vezetők döntést hoznak az Ukrajnának szánt támogatási csomag részleteiről, a NATO modernizációjáról a megváltozott biztonsági környezetnek megfelelően, valamint megerősítik együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerországokkal – mondta.
A tagállamoknak továbbá nem szabad megfeledkezniük a védelmi kiadások fokozásáról sem a terhek kölcsönös megosztása érdekében – emelte ki a NATO-főtitkár.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt monda, Svédország és Finnország történelmi jelentőségű döntést hozott azzal, hogy benyújtották csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz. Véleménye szerint mindkét ország alkalmas a tagságra, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csatlakozási várakozásuk mihamarabb megvalósulhat.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter érkezésekor azt közölte, a Kijevnek ígért harci eszközöket, köztük három rakétavetőt júliusban vagy augusztusban szállíthatja Németország.
Elmonda, a rakétavetők használatával kapcsolatos kiképzés június végén kezdődhet, vagyis a fegyverek szállítására július végén vagy augusztus elején kerülhet sor.

Orbán Viktor: Magyarország támogatja Moldova uniós tagjelöltségét

Az ukrajnai háborúról és Moldova európai integrációjáról tárgyalt telefonon Orbán Viktor miniszterelnök moldovai hivatali partnerével, Natalia Gavrilitával – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár csütörtökön.

A megbeszélésen áttekintették az ukrajnai helyzetet, különös tekintettel a menekültválságra; mivel mindkét ország Ukrajna szomszédja, a háború elől menekülők százezreinek nyújt segítséget Moldova és Magyarország is.
Orbán Viktor pozitívan fogadta a moldovai kormány tervét, hogy az ország megkaphassa az európai uniós tagjelölti státuszt. Magyarország támogatni fogja Moldova EU-integrációját, végig a tagsághoz vezető folyamat során – tájékoztatott a megbeszélésről a sajtófőnök.
Hozzátette: Natalia Gavrilita és Orbán Viktor tárgyalásukon méltatták a két ország történelmi kapcsolatait, és támogatták a kétoldalú gazdasági és képzési együttműködés további erősítését.

Ukrán főtárgyaló: naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban

Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége – jelentette ki helyi idő szerint szerdán Washingtonban David Arahamija, az ukrán kormány főtárgyalója.

Az Axios amerikai hírportál szerint a politikus arról számolt be amerikai partnereinek, hogy Ukrajna egymillió katonát verbuvált eddig, és további kétmilliót képes még csatasorba állítani. Mark Milley amerikai vezérkari főnök naponta százra becsülte a halottak és négszázra a sebesültek számát, és úgy vélte, hogy Oroszország is tetemes veszteségek árán képes csak fokozatosan területet szerezni, és az ukrán erők hatékonyan védekeznek.
„Megvannak a kiképzett embereink, hogy támadjunk és ellentámadást indítsunk, de fegyverekre van szükségünk” – mondta Washingtonban Arahamija.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június elején naponta 60-100 elesett ukrán katonáról beszélt.
„Jelenleg elég gyenge a tárgyalási pozíciónk, így ebben a helyzetben nem szeretnénk ott ülni a tárgyalóasztalnál. Ezt valahogy meg kell fordítanunk” – mondta a Moszkvával folytatandó potenciális béketárgyalásokról az ukrán főtárgyaló. Arahamija közölte, hogy hetente egy-két alkalommal telefonon beszélnek az orosz tárgyalókkal, de mindkét fél tudja, nem most van az ideje a tárgyalásoknak, ennek ellenére tisztában van azzal, hogy a háborút kompromisszummal kell lezárni. Megjegyezte, hogy az otthoni közvélemény az állítólagos orosz háborús bűnökről és vérengzésekről szóló hírek következtében egyáltalán nem támogatja a tárgyalásokat Moszkvával.
Arahamija ukrán küldöttség élén érkezett Washingtonba, melynek célja, hogy elérje az amerikai fegyverszállítások felgyorsítását, valamit azt, hogy az Egyesült Államok vegye fel Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára. Washingtoni megbeszélésein az ukrán politikus azzal vádolta meg Georgia „nyilvánvalóan oroszbarát” kormányát, hogy segít Moszkvának a szankciók megkerülésében, amit Tbiliszi tagad. Úgy vélte, hogy Oroszországot a magas energiaárak jelenleg némileg megóvják a gazdasági szankciók teljes hatásától, de 3-4 év múlva Moszkvában érezni fogják a büntetőintézkedések teljes erejét.
„Kérdés, hogy 3-4 év múlva mi megleszünk-e még, hogy élvezhessük a műsort” – fogalmazott David Arahamija.

Ukrán belügyminiszter-helyettes: merényletet akadályoztak meg az ország vezetői ellen

Az ukrán rendfenntartók terrortámadást akadályoztak meg az ország vezetői ellen – jelentette be Jevgenyij Jevhen ukrán belügyminiszter-helyettes a hivatalos honlapján.

„Operatív forrásaink értesüléseinek köszönhetően sikerült megakadályoznunk az állam vezetése elleni terrorcselekményt” – írta Jevhen, hozzátéve, hogy „a győzelem után erről majd többet is elárulhat”.

A tisztségviselő kijelentette, hogy a civil lakosság aktívan és jelentősen hozzájárul a rendfenntartó szervek szabotázsellenes tevékenységéhez. Elsősorban – mint mondta – az ideiglenes korlátozásokhoz, a kijárási tilalomhoz és a rendfenntartók gyanús személyekről történő tájékoztatásához való „megfelelő hozzáállásról” van szó.

Amerikai vezérkari főnök: ez már olyan, mint az első világháború volt

Az ukrajnai háború jellege egyre inkább az első világháborúéra kezd hasonlítani – mondta Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Úgy fogalmazott: Ukrajnában most egy olyan, súlyos veszteségekkel járó állóháború zajlik, mint amilyen az első világháborúban volt megfigyelhető. Szerinte az oroszok csak nagyon lassan és nagy veszteségek árán nyomulnak előre, és elképzelhető, hogy előbb-utóbb akkora veszteségeik lesznek, hogy amiatt összeomlik az amúgy is sok problémával, többek közt hadvezetési, logisztikai, morális nehézségekkel küzdő hadsereg.

A vezérkari főnök mindemellett elismerte, hogy a számok most még az oroszok mellett szólnak, de ennek ellenére a kelet-ukrajnai csata „nem egy lefutott verseny”.

Mark Milley ezzel összefüggésben azt is elmondta, hogy tudomásuk szerint Szeverodonyeck városának háromnegyedét elfoglalták az oroszok, de az ukránok még mindig „utcáról utcára, házról házra” küzdenek azért, hogy megállítsák őket – írja az Index.

12 ezer civil rekedhetett Szeverodonyeckben

A városból kivezető utolsó híd lerombolásával gyakorlatilag csapdába esett 12 ezer ember az ukrán Szeverodonyeck városában, és kifogyóban vannak az alapvető készletek – figyelmeztet az ENSZ. Becslések szerint közülük mintegy 1200-an a város Azot vegyi üzeme alatti bunkerekbe mentek.

Saviano Abreu, az ENSZ humanitárius ügyek hivatalának szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy az ENSZ abban reménykedik, hogy segítséget nyújthat a városban rekedteknek, de a folyamatos harcok miatt munkatársaik nem érik el biztonságosan a még ott lévő civileket, köztük nőket, gyerekeket és időseket.

Az oroszok azt ígérték, hogy szerdán humanitárius folyosót nyitnak az Azot üzem alatt rekedt civilek evakuálására, de egyelőre nem tudni,hogy a tervezett biztonságos útvonal – amelyen a város északi részén fekvő oroszok által ellenőrzött területre menekítették volna a civileket – valóban megvalósult volna.

Szerdán egy oroszbarát szeparatista tisztviselő azzal vádolta az ukrán erőket, hogy „teljes mértékben meghiúsították” a vegyi üzemben rekedt civilek evakuálását. Orosz sajtóorgánumok az ukrán erőket hibáztatták azért, mert civilek rekedtek az üzemben, azzal vádolva őket, hogy a helyi lakosokat „emberi pajzsként” használták – összegez a Origo.

ORFK: 10 503-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6072 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4431-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 256 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 251 ember, köztük 101 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre szerdán – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kijevbe tart a német kancellár, a francia elnök és az olasz miniszterelnök

Olaf Scholz, Emmanuel Macron és Mario Draghi úton vannak Kijevbe, csütörtökön reggel érkezhetnek meg – írja a német ZDF alapján a Sky News. Ukrán tisztségviselők korábban mindhármukat azzal vádolták, hogy túlságosan óvatosan fogalmaznak a háborúval kapcsolatban, mert félnek az esetleges orosz retorziótól.

Scholz korábban azt mondta, hogy ha ki is megy Kijevbe, azt nem csak egy napra teszi egy fénykép kedvéért, mindenképp nagy tervekkel érkezne.

Zelenszkij: megvédjük Donbászt!

Megcédjük Donbászt! – jelentette ki videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint a világ meg akarja tanulni az ukránoktól, hogyan kell harcolni és hogyan kell nyerni. „A háború 112 napja alatt az ukrán hadsereg bebizonyította, hogy a bátorság és bölcsesség a csatatéren, valamint az ellenség taktikai leküzdésének képessége jelentős eredményeket ad, még akkor is, ha az orosz hadseregnek jelentős előnye van a katonák és felszerelések számában.”

Ukrajna további fegyverekre számít

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében beszámolt arról, hogy augusztusra Nagy-Britannia és Dánia egy különleges adományozói konferenciát szervez Ukrajna védelmi támogatsára, amelyen már 14 ország jelezte részvételét. Az ukrán elnök az eddigi támogatások növelését reméli.

Oroszország páncélos erejének 20-30%-át veszíthette el

Mark Milley tábornok, az amerikai hadsereg vezérkari főnöke azt nyilatkozta, hogy becsléseik szerint Oroszország páncélos erejének 20-30%-a veszett oda az ukrajnai háborúban.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna veszteségei fenntarthatóak-e, azt mondta: „Ez egy egzisztenciális fenyegetés. Hazájuk életéért harcolnak. Tehát a szenvedés elviselésének és az áldozatok elviselésének képessége egyenesen arányos az elérni kívánt céllal.”

Biden megerősítette Zelenszkijnek az Egyesült Államok további egymilliárd dolláros segítségnyújtását

Biden megerősítette Zelenszkijnek az Egyesült Államok további egymilliárd dolláros segítségnyújtását

Joe Biden amerikai elnök szerdán telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és megerősítette, hogy országa egymilliárd dollár értékű katonai segítséget nyújt Kijevnek – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál a washingtoni Fehér Házra hivatkozva

„Tájékoztattam Zelenszkij elnököt, hogy az Egyesült Államok további egymilliárd dollár katonai segítséget nyújt Ukrajnának, beleértve további tüzérségi és partvédelmi fegyvereket, valamint tüzérségi lőszert és fejlett rakétarendszereket, amelyekre az ukránoknak szükségük van a donbászi védelmi műveletek támogatásához” – idézte Bident a Fehér Ház közleménye, amely azonban részletesen nem tért ki arra, milyen típusú fegyvereket készül szállítani az Egyesült Államok Ukrajnának.
Biden a közlemény szerint tájékoztatta ukrán partnerét arról is, hogy az Egyesült Államok további 225 millió dollár humanitárius segítséget nyújt az Ukrajnában élő emberek megsegítésére, egyebek mellett biztonságos ivóvíz, alapvető egészségügyi ellátás, élelmiszersegélyek, lakhatás, pénzügyi segélyek és egyéb, a családoknak nyújtandó támogatások finanszírozására. „Az ukrán nép bátorsága, szívóssága és elszántsága továbbra is inspirálja a világot. Az Egyesült Államok pedig szövetségeseivel és partnereivel együtt nem fog megingani a szabadságáért küzdő ukrán nép iránti elkötelezettségében” – összegezte az amerikai elnök.
Közben Jevhenyij Jenyin belügyminiszter-helyettes a hivatalos honlapján arról számolt be, hogy az ukrán rendfenntartók megakadályoztak egy terrortámadást az ország vezetése ellen. „Operatív forrásaink értesüléseinek köszönhetően sikerült megakadályoznunk az állam vezetése elleni terrorcselekményt” – írta, hozzátéve, hogy a „győzelem után erről majd többet is elárulhat”.
A tisztségviselő kijelentette, hogy a civil lakosság aktívan és jelentősen hozzájárul a rendfenntartó szervek szabotázsellenes tevékenységéhez. Elsősorban – mint mondta – az ideiglenes korlátozásokhoz, a kijárási tilalomhoz és a rendfenntartók gyanús személyekről történő tájékoztatásához való „megfelelő hozzáállásról” van szó.
Tájékoztatott arról is, hogy a rendfenntartó szervek több, mint 123 szabotázsellenes csoportot hoztak létre, amelyek munkájában legalább másfélezer ember vesz részt. Kiemelte, hogy a háború február 24-i kezdete óta eddig több, mint nyolcszáz szabotázs- és felderítő tevékenységgel gyanúsított embert vettek őrizetbe és adtak át az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU).
Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők a nap folyamán ismét tüzet nyitottak a megyeszékhely lakónegyedeire, Valentin Reznyicsenko, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója pedig azt közölte, hogy az orosz csapatok Uragan típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték a régióban Zelenodolszk és Aposztolove települések lakott részeit. Az előbbi településnél – állítása szerint – betiltott, kazettás lövedékeket vetettek be, utóbbinál egy erdősávba találtak bele, ahol emiatt tűz ütött ki.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál arról számolt be, hogy Szerhij Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím vezetője egy orosz tévéműsorban elmondta, hogy az oroszok a félszigeten lévő Szevasztopol városán keresztül exportálják az Ukrajna frissen megszállt területeiről eltulajdonított gabonát.

Június végéig megérkezik az amerikai fegyverszállítmány Ukrajnába

Június végig megérkeznek az Amerikai Egyesült Államok által küldött HIMARS rakétavetők Ukrajnába – számolt be az ukrán vezérkar elnöke, Mark Millie.

A fegyverek kezelésére hatvan ukrán katonát képeztek ki. Millie elmondása szerint a rakétavetők az érkezés utáni néhány héten belül lesznek használhatók a hadszíntéren – írta az Unian ukrán hírügynökség.

Washington: Peking ne álljon a történelem rossz oldalára!

Az Egyesült Államok szerdán felszólította Kínát, hogy hagyjon fel Oroszország ukrajnai inváziójának támogatásával és ne álljon ezzel „a történelem rossz oldalára”.

„Aggódunk, hogy Kína Oroszország felé tájolja magát” – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök szerdai telefonbeszélgetésére reagálva, amelyben Peking jogosnak minősítette Moszkvának a nemzeti érdekek védelmében tett lépéseit a kívülről érkező kihívásokkal szemben.

„Több, mint három hónappal Oroszország Ukrajna elleni brutális támadását követően Kína még mindig Oroszország oldalán áll. Változatlanul terjeszti az orosz propagandát a világban, védi Moszkvát a nemzetközi szervezetekben, kibújik az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként viselt kötelezettségei alól és tagadja az Oroszország által Ukrajnában elkövetett atrocitásokat, mondván, hogy azokat megrendezték” – tette hozzá.

„Elkerülhetetlenül a történelem rossz oldalára kerülnek azok az államok, amelyek Vlagyimir Putyin oldalára állnak. Eljött az ideje, hogy a világ országainak állam- és kormányfői egyértelműen állást foglaljanak Putyin elnök arcátlan agressziója és Ukrajna támogatása ügyében” – mondta a szóvivő és ismételten óva intette a pekingi vezetést, hogy katonai támogatást nyújtson, vagy a nyugati szankciók elkerülését szolgáló támogatást adjon Oroszországnak.

Donyecki vezető: csatlakozhatunk Oroszországhoz

A Donyecki Népköztársaság a közeljövőben akár Oroszország részévé is válhat – ezt mondta Gyenisz Pusilin, a szakadár állam vezetője szerdán a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Pusilin úgy fogalmazott, hogy a „köztársaság” szót megtartanák a nevükben, és így válhatnának az Orosz Föderáció részévé. Hangsúlyozta, hogy mindezt csak akkor tudnák elképzelni, ha népszavazással is legitimálnák a döntést, de ezt csak akkor lehet kiírni, ha elérik az alkotmányukban rögzített határokat, vagyis elfoglalják a teljes Donyecki területet.

Máskülönben, ha nem kérdezik meg a nép véleményét, legitim módon, amint csak lehet, akkor ezt az egészet csak megszállásnak lehetne hívni – fogalmazott Pusilin.

Orosz részről Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Biztonsági Tanács alelnöke azt mondta erről korábban, hogy ők is népszavazás útján, Oroszország alkotmányának összhangban képzelnék el a szakadár köztársaságok lehetséges csatlakozását.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine