Az orosz-ukrán háború 111. napja – FRISSÜL

Immár száztizenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A lengyel kormány korlátozná a szén árát a kisfogyasztók számára

A kisfogyasztói szénárak csökkentését célzó tervezetet fogadott el keddi ülésén a lengyel kormány – közölte sajtóértekezletén Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.

A parlamentbe benyújtandó tervezet szerint a tüzelőanyag tavalyi átlagárának szintjén, tonnánkénti bruttó 996 zlotyban (85,2 ezer forint) szabnák meg az ársapkát azon szénkereskedő cégek esetében, amelyek a készülő programba regisztrálnak. Egyúttal a programban részt vevő cégek tonnánként mintegy 750 zloty (64,2 ezer forint) állami támogatást kapnának.
A projekt a szénnel tüzelő egyéni fogyasztók, lakóközösségek támogatását célozza, minden háztartás évente 3 tonna szenet szerezhet be a szabályozott áron.
A CBOS lengyel állami közvélemény-kutató tavalyi adatai szerint a lengyelországi háztartások mintegy 50 százalékában fűtenek szénnel. Lengyelország évente több mint 44 millió tonna szenet termel ki, a kisfogyasztói szükségleteket azonban nagyrészt külföldi forrásokból fedezik. Tavaly 8 millió tonna, főként a háztartások fűtésére szánt szenet importáltak Oroszországból.
Az Európai Bizottság lengyel kezdeményezésre szénemberagót vetett ki Moszkvával szemben az április elején elfogadott szankciócsomagban, Varsó pedig az április közepén elfogadott törvényben tiltotta meg az orosz szénimportot.
A már tavaly óta növekedő lengyelországi szénárak ezt követően tovább emelkedtek, az utóbbi hetekben akadozott a háztartásoknak szánt szénkereskedelem is.
A kormány ausztráliai, dél-afrikai, kolumbiai, indonéziai és amerikai importtal szeretné kiegészíteni a szénpiacon keletkezett hiányt, és tervezi az ukrajnai háború előtt fokozatosan leálló hazai szénkitermelés újbóli növelését is.

Brit újságírókat és a hadiiparral kapcsolatban álló személyeket tiltott ki Moszkva

Az orosz külügyminisztérium 29 brit újságírót és húsz, a brit hadiiparral kapcsolatban álló személyt tett kedden szankciós listára, megtiltva számukra a belépést Oroszországba.

A tárca szerint a médiából szankcionált érintettek – köztük a The Independent, a The Times, a The Daily Telegraph, és a The Guardian főszerkesztője, valamint a BBC több vezetője és munkatársa – az ukrajnai és Donyec-medencei eseményekről hamis és egyoldalú információk és értékelések terjesztésével hozzájárultak a ruszofóbia felszításához a brit társadalomban.
A védelmi komplexumhoz kapcsolódó kitiltott személyek között sorolta fel a moszkvai külügyminisztérium közleménye Jeremy Mark Quin védelmi miniszterhelyettest, Leo Dochertyt, a védelmi tárca parlamenti államtitkárát, Benjamin John Keyt, a haditengerészet, Michael Wigstont, a légierő és Charles Richard Sticklandet, a fegyveres erők közös műveleteinek parancsnokát, valamint több hadiipari vállalat vezetőjét.
Az indoklás szerint az érintett brit állampolgárok részt vettek az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokról szóló döntések meghozatalában, amelyeket „a helyi büntetőosztagosok és náci alakulatok civilek megölésére és a polgári infrastruktúra lerombolására használnak”.
Moszkva már korábban kitiltotta a brit miniszterelnököt és a kormány több tagját, valamint számos honatyát.

Az EBRD 300 millió euró hitellel támogatja a Naftohaz ukrán gázipari vállalatot

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 300 millió euróig terjedő hitellel támogatja az ukrán Naftohaz földgázipari vállalatot az orosz invázió okozta ellátási kiesés ellensúlyozására.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben alapított londoni pénzintézet keddi ismertetése szerint a Naftohaz az első 50 millió eurós folyósítási részletet sürgősségi földgázvásárlásokra használhatja.
Az EBRD szerint e sürgősségi vásárlások elengedhetetlenek ahhoz, hogy fel lehessen készíteni az ukrajnai földgázhálózatot a következő fűtési szezonra.
A bank tájékoztatása szerint a Naftohaz összesen egymilliárd euró finanszírozás felhajtását tervezi egymilliárd köbméterig terjedő mennyiségű földgáz beszerzésére.
Ez kritikus fontosságú annak biztosítására, hogy őszig elegendő földgáz legyen a rendszerben, és annak elősegítésére is, hogy hozzáférhessenek az alapvető szolgáltatásokhoz mindazok, akiknek megélhetését és gazdasági biztonságát az Oroszország által indított háború veszélyezteti – hangsúlyozta keddi londoni tájékoztatásában az EBRD.
A 300 millió eurós hitelkeret része annak az egymilliárd eurós finanszírozási csomagnak, amelyet az EBRD az idén az ukrán reálgazdaság megsegítésére kíván fordítani, adományozók és más partnerek bevonásával.
A bank hangsúlyozza, hogy az e program alapján megvalósuló ukrajnai befektetések mindegyike kockázatmegosztást is tartalmaz. A Naftohaznak nyújtandó 300 millió eurós hitel 66 százalékára – vagyis mintegy 200 millió euró hitelrészre – az EBRD részvényesei vállalnak garanciát.
Az EBRD keddi tájékoztatása szerint a bank folytatja azt a támogatási programot is, amelynek célja az ukrán földgázpiac szorosabb integrációja az Európai Unióhoz. Ennek egyik hangsúlyos eleme, hogy a Naftohaz versenypiaci beszerzési mechanizmuson keresztül földgázt szerezhet be európai uniós székhelyű kereskedőcégektől.
Az EBRD előírja, hogy az ukrán földgázipari vállalat ehhez olyan szerződéseket kössön, amelyek az Európai Energiakereskedelmi Szövetség normáira alapulnak.
Az EBRD a minap Londonban bemutatott, jelentősen rontott éves térségi előrejelzésében közölte: várakozása szerint az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén 30 százalékkal zuhan a háború miatt.

Felajánlotta a megadást a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán erőknek az orosz hadsereg

Felajánlotta a „mariupoli mintára történő megadás” lehetőségét a szeverodonyecki Azot vegyiüzemben körülzárt ukrán erőknek és külföldi zsoldosoknak az orosz védelmi minisztérium kedden.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője lehetetlennek nevezte, hogy az üzem területén tartózkodó civileket az ukrán kézen lévő, több oldalról szorongatott Liszicsanszk felé evakuálják biztonságosan, ahogy azt az ukrán fél kérte. Emlékeztetett arra, hogy a két város közötti utolsó hidat – mint mondta – Kijev parancsára hétfőn felrobbantották.
Ehelyett az orosz tábornok azt ajánlotta fel, hogy az orosz erők az Azotban tartózkodó civilek számára szerdán 8 és 20 óra között Szvatove felé nyitnak humanitárius folyosót a távozáshoz.
Mizincev az ukrán erőknek és a külföldi fegyvereseknek azt tanácsolta, hogy reggel nyolckor hagyjanak fel a harci tevékenységgel, engedjék ki az általuk fogva tartott civileket és tegyék le a fegyvert, amelynek fejében megkímélik az életüket és a hadifoglyokról való bánásmódról rendelkező genfi egyezmény normáinak megfelelően fognak eljárni velük szemben, ahogy az a mariupoli kapituláció esetén is történt. Közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius műveletben történő részvételi készségét a fehér zászló felemelésével jelezheti.
Mizincev szerint a vegyiüzem területén mintegy 500-800 polgári személy tartózkodhatott, akiknek egy része szombaton elkezdett kijönni a létesítményből. Vitalij Kiszeljov, a luhanszki igazságügyi miniszter tanácsadója a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az Azot területén mintegy 2500 fegyveres lehet, akik közül 500-600 külföldi.
Szeverodonyeckért, a „Luhanszki Népköztársaság” egyik utolsó, még ukrán kézen lévő városának birtoklásáért májusban kezdődtek meg a harcok. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter múlt kedden jelentette be, hogy a lakónegyedek orosz ellenőrzés alá kerültek.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnok-helyettese a Rosszija 1 televízióban azt mondta, hogy a szakadár köztársaság intenzívebb tüzérségi és rakétacsapásokat vár az orosz hadseregtől a Donyecket érő ukrán támadások megakadályozása érdekében. Hétfőn az elmúlt nyolc év leghevesebb, részben nyugati fegyverekkel végrehajtott ukrán tüzérségi támadása érte a várost, amelynek következtében öt ember – köztük egy gyermek – életét vesztette, 33-an pedig megsebesültek.
Kedden folytatódtak a „Donyecki Köztársaság” települései elleni ukrán nehéztüzérségi csapások és az oroszországi Brjanszk megyében is megsérült négy ember, amikor találatok érték Zamajiscse községet.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője keddi hadijelentése szerint Kalibr manőverező repülőgépek a Csernyihiv megyei Priluki falunál megsemmisítették az ukrán fegyveres erők egy, tüzérségi fegyvereket és lőszereket tároló arzenálját. Precíziós levegő-föld rakéták az elmúlt egy nap alatt 11 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, köztük két szakasznyi Grad-tüzérséget és két lőszerraktárt támadtak. Harcászati repülőgépek 101 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, amelynek következtében több, mint 350 „nacionalista” életét vesztette, három vezetési pont, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, hat Grad rakéta-sorozatvető, 14 tüzérségi löveg és 22 speciális katonai jármű pedig megsemmisült.
Az orosz légvédelem lelőtt egy MiG-29-es repülőgépet a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szlavjanszk közelében és egy Mi-24-es helikoptert a Mikolajiv megyei Sznyegirevkánál, továbbá kilenc drónt, egy Tocska-U és 14 Szmercs-rakétát.
A nap folyamán a rakéta- és tüzérségi erők 280 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 18 vezetési pontot, 59 tüzérségi lőállást és egy üzemanyagraktárt találtak el.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 202 repülőgépet, 131 helikoptert, 1205 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3548 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 521 rakéta-sorozatvetőt, 1947 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3505 darab speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadseregnél egyre gyakoribbá váltak azok az incidensek, amelyek során nacionalista egységek hátba lövik a megadásra készülő ukrán katonákat. Elmondta, hogy a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novomhajlivkánál az ukrán 54. gépesített dandár 25. zászlóaljának több mint 30 katonája döntött a fegyverletétel mellett. Az ukránok rádión a tűz beszüntetését kérték az orosz hadseregtől és éjjel fehér zászlóval indultak el annak állásai felé egy biztonságos folyosón, ám páncélozott járműveken érkező „nacionalista” záró alakulatok kereszttüzet nyitottak a hátukba, amelynek következtében 32 ukrán katona életét vesztette.
Az orosz tábornok szerint ez és a hasonló incidensek arra utalnak, hogy az ukrán csapatok szaporodó katonai kudarcai és demoralizálódása közepette „a kijevi nacionalista rezsim” záró alakulatok megtorló akcióival próbálja megállítani az egységek visszavonulását és megadását.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva célként nevezte meg a régió egészének „felszabadítását”.

Légiriadót rendeltek el Ukrajna csaknem teljes területén, beleértve Kárpátalját is

Légiriadót rendeltek el kedden Kárpátalját is beleértve, Ukrajna egész területén, az orosz kézben lévő Herszon megye és a Krím-félsziget kivételével – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Kedd kora délutánra az orosz rakétacsapások veszélye kiterjedt a nyugat-ukrajnai régiókra is, köztük Kárpátaljára, Ternopil, Lviv és Csernyivci megyékre is. Kijevben és több régióban azonban még délután két óra előtt lefújták a riadót. Szerhij Nadal, Ternopil város polgármestere a Telegram üzenetküldő alkalmazáson ugyanakkor arról számolt be, hogy robbanások voltak a megyében. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere pedig azt írta a Facebookon, hogy a megyeszékhelyen ugyan csend van, de a régióban voltak robbanások. Makszim Kozickij, Lviv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy Zolocsiv fölött az ukrán légvédelem lelőtt egy orosz rakétát, amely ezután téglagyárra zuhant. Az eddigi információk szerint négyen sérültek meg, köztük egy gyermek.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról adott hírt, hogy Odessza megyére ismét rakétacsapást mértek az orosz erők. A Krím partmenti térségéből két, Oniksz típusú rakétát indítottak, de az ukrán légvédelem a Fekete-tenger felett megsemmisítette őket.
Szerhij Hamalij, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye katonai adminisztrációjának vezetője szintén azt közölte, hogy a régiója fölött a légvédelem orosz rakétát lőtt le. A roncsok, szavai szerint, mezőre zuhantak, így épületekben nem keletkeztek károk, sérültekről sem érkezett hír.
A déli parancsnokság arról is beszámolt, hogy az orosz erők Mi-8-as helikopterekkel két támadást hajtottak végre az ukrán katonák állásai ellen Mikolajiv és Herszon megyékben, az előbbi régióban lévő Sznyihurivka településnél pedig légiharc volt. A jelentés szerint az oroszok Szu-35-ös vadászgépről levegő-levegő rakétát lőttek ki ukrán Mi-8-asokra, de a helikoptereknek sikerült kitérniük, az orosz gép pedig visszavonult.
Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye katonai adminisztrációjának vezetője arról adott hírt a Telegramon, hogy az oroszok az éjjel Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel lőtték a régiót. A kormányzói hivatal értesülései szerint személyi sérülés nem történt, de több lakóház megrongálódott.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy Donyeck megyében az orosz csapatok jelenleg elsősorban a Szlovjanszk elleni támadás feltételeit igyekeznek megteremteni, és a stratégiai fontosságú várostól északra fekvő Bohorodicsne települést próbálják ellenőrzésük alá vonni.
Közben az ukrán szóhasználatban „ideiglenesen elfoglalt” területeknek nevezett vidékek reintegrációjáért felelős ukrán minisztérium közölte, hogy Zaporizzsja megyében ismét holttesteket cseréltek ki az orosz féllel, amelynek következtében a mariupoli Azovsztal üzemben elesett további 64 ukrán katona maradványait kapták vissza. „Folytatódik az elesett ukrán katonák holttesteinek visszaszállítását célzó folyamat, amely a genfi egyezmény normái szerint zajlik” – fűzte hozzá közleményében a tárca.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a mostanit megelőzően két holttestcsere zajlott le a felek között, s ennek során Ukrajna 220 katona maradványait kapta vissza. Kijevben megkezdték a halottak azonosítását.

Egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el, robbanások történtek Lvivben és Ternopilben

Ukrajna teljes területén légiriadót rendeltek el kedd délután.

A riadót először a középső és a keleti országrészeken hirdették ki, de nem sokkal később a nyugati területeken is elrendelték ugyanezt.

‼️An air-raid alert has been declared throughout #Ukraine, except for the occupied #Kherson Region and #Crimea. pic.twitter.com/f7SeOPoIJh

— NEXTA (@nexta_tv) June 14, 2022

Úgy tudni, hogy a nyugat-ukrajnai Ternopilben az ukrán légvédelem megsemmisített egy rakétát.

It is reported that the air defense system in #Ternopil region shot down an enemy missile. pic.twitter.com/ufYLYBX9R8

— NEXTA (@nexta_tv) June 14, 2022

Ezenkívül a Lvivi terület tisztviselői is közölték, hogy robbanásokat hallottak, de úgy tudni, hogy a légvédelem hatástalanította az orosz rakétákat – tájékoztatott az Index.

A polgármester szerint van még lehetőség a civilek kimenekítésére Szeverodonyeckből

Szeverodonyeck polgármestere, Olekszandr Sztrjuk szerint bár a helyzet „nagyon nehéz”, és az utolsó hidat is felrobbantották orosz csapatok, van még remény az ott rekedt civilek és a sebesült katonák kimenekítésére.
Ukrán közlés szerint több mint 500 civil rekedt az Azot vegyi üzemben, egy ipari negyedben, amely hetek óta orosz támadások alatt áll.

Az evakuálást jelenleg „percenként végzik, amikor fegyvernyugvás van és lehetőség van a szállításra” – mondta a polgármester a Reuters hírügynökségnek. „De ezek csak szórványos kimenekítések, amelyeket egyenként hajtanak végre, és (az ukrán egységek) minden lehetőséget megragadnak” – fogalmazott Sztrjuk.

A hírügynökség idézi Damien Megrout, a város védelmében részt vevő külföldi önkéntesek szóvivőjét is, aki szerint fennáll a veszélye annak, hogy „az ukrán védők jelentős része elszakad a védőcsapatok többi részétől”.

A BBC World felhívja a figyelmet, hogy hasonló történt Mariupolban, amely májusban esett el több hónapos orosz ostrom után – összegez a Hirado.hu.

Német agrárminiszter: tovább drágulnak az élelmiszerek

Az élelmiszerek további drágulására kell számítani Németországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeként – hangsúlyozta egy keddi interjúban a német mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki szerint enyhülést csak az hozhat, ha egyes élelmiszereknél megszüntetik az áfát.

A zöldpárti Cem Özdemir a Rheinische Post című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy csökkenteni kell Németország gazdasági függőségét a tekintélyelvű országoktól. Az Oroszországból importált energia és műtrágya példája azt mutatja, hogy „despotáktól tettük magunkat függővé” – mondta.
Hozzátette: az az igazság, hogy nem lehet a háború összes következményét felszámolni, így az áremelkedések sem fognak gyorsan eltűnni. Ez a fogyasztókra nézve azt jelenti, hogy „sajnos sok minden még hátravan”.
Ősszel és télen az élelmiszerek további drágulására kell számítani, mert lejárnak az élelmiszeripari cégek hosszú távú energiabeszerzési szerződései, és majd csak az új, időközben jelentősen megemelkedett áron jutnak energiához, a különbözetet pedig a fogyasztókra hárítják.
A Zöldek politikusa hetek óta sürgeti, hogy a drágulás miatt szállítsák le átmenetileg nulla százalékra egyes gyümölcsök és zöldségek, mindenekelőtt a hüvelyesek áfáját. A legkisebb koalíciós partner, a liberálisok (FDP) által elutasított javaslatról a keddi interjúban azt mondta, hogy ismeri az ellenérveket, amelyek szerint az áfa kivezetése nem kellően célzott támogatás és túlságosan költséges, „de a kritikusoknak azt is meg kell mondaniuk, hogy mi lenne a jobb alternatíva”.
Jelezte, hogy akár ellenzéki pártokkal is hajlandó együttműködni. Mint mondta, vitathatatlan, hogy az áfarendszer felülvizsgálatra szorul, és ezt a feladatot „pártokon átívelő” módon kell megoldani. Ha ennek a munkának az alapelve „a logika, az egyszerűség és a fenntarthatóság”, akkor „gyorsan meg is érkezünk az én javaslatomhoz” – mondta a Zöldek legbefolyásosabb politikusai közé tartozó miniszter.
Cem Özdemir a többi között arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékosan okoz éhínséget, „fegyverként használja az éhezést”, és nem csupán ki akarja iktatni Ukrajnát mint az egyik legnagyobb élelmiszer-exportőrt, hanem ki akarja terjeszteni befolyását az úgynevezett globális délen.
„Azt állítja például, hogy tudna segíteni, ha a Nyugat végre feloldaná a szankciókat” – mondta a miniszter, hozzátéve: „mindent meg kell tennünk azért, hogy ezek a hazugságok ne terjedjenek el”.
Kifejtette, hogy az orosz elnök „megpróbálja destabilizálni a nemzetközi közösséget”, és újabb migrációs hullámokat akar elindítani, arra számít, hogy „a szegényebb országokból hozzánk jönnek majd az emberek”.
Vlagyimir Putyin így járt el Szíriában is, „de téved, ha azt hiszi, hogy zsarolhatók vagyunk” – mondta Özdemir.
Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói ára májusban 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a legmagasabb érték az ország újraegyesítése (1990) óta. A drágulás részben az ukrajnai háború következménye. Ugyanakkor az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek termelői és ipari ára már a háború kitörése előtt is meredeken emelkedett, elsősorban az energia drágulása, a műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a koronavírus-világjárványból fakadó termelési és szállítási zavarok miatt.

Zelenszkij: „Az európai történelem egyik legbrutálisabb csatája” zajlik a Donbászban

A kelet-ukrajnai Donbászért vívott csata az egyik legbrutálisabbként vonul be az európai történelembe, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebben a csatában az ukránoknak nagyon magas, ijesztően magas árat kell fizetniük” – mondta Zelenszkij hétfő délutáni videóüzenetében. Ugyanakkor megismételte, hogy szerinte Ukrajna győztesként fog kikerülni a háborúból.

Az elnök ígéretet tett arra, hogy az ukrán hadsereg felszabadítja az oroszok által megszállt területeket, benne Herszon, Melitopol és Mariupol városát.

Brit titkosszolgálat: Harkivnál is előrenyomultak az orosz erők

Hetek óta először előre haladtak az orosz katonai erők a második legnépesebb ukrajnai város, Harkiv környékén – jelentette a brit védelmi minisztériumra hivatkozva a német n-tv hírportálja.

Az orosz támadások azonban nagyrészt továbbra is az ország keleti részén, Szeverodonyeck környékén összpontosulnak, áll a háború alakulásáról szóló napi hírszerzési jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/yLAMUTwSGK

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/R1qjlpdsue

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 14, 2022

Többemeletes lakóházak semmisülnek meg Szeverodonyeckben

Az oroszok többemeletes lakóházakat és ipari létesítményeket bombáznak és semmisítenek meg Szeverodonyeckben – írta kedd reggel Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

Elmondta, hogy az oroszok többek közt a helyi műtrágyagyárat is bombázták, ahol korábban 800 ember keresett menedéket. Ezzel kapcsolatban később idézte Olekszandr Sztrjuk polgármestert is, aki szerint 540-560 ember még mindig maradt a gyárban.

A város vezetője arról is beszámolt, hogy az oroszok valóban megsemmisítettek három, a városba vezető hidat, de ezzel még nem kerítették be teljesen a települést, néhány úton továbbra is érkezik ellátmány Szeverodonyeckbe.

Az összes szeverodonyecki hidat szétlőtték az oroszok

Járhatatlanok a Szeverodonyeckből kivezető utak, miután mind a három megmaradt hidat szétlőtték az oroszok – közölte Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió ukrán igazgatásának vezetője. A kormányzó videóüzenetet publikált, ebben elmondta azt, hogy az oroszok még nem foglalták el a várost, „egy része” ugyanis még ukrán ellenőrzés alatt áll. Hajdaj már a múlt héten beismerte, hogy a heves orosz ágyútűz miatt Szeverodonyeck ukrán védőinek ki kellett vonulniuk a belvárosból, és már csak a város külső részeit tudják tartani.

„Városrészt városrész után pusztítanak el” – mondta a kormányzó az orosz tüzérségi fölényről.

Az, hogy az oroszok a Sziverszkij-Donyec folyó összes hídját elpusztították Szeverodonyeck mellett, lényegében lehetetlenné teszi, hogy az ostromlott városban rekedt civilek a szomszédos Liszicsanszkba meneküljenek. Igaz, az oroszok azt a várost is lövik, de ott még nem olyan rossz a helyzet, mint Szeverodonyeckben – írja a The Guardian alapján a Telex.

Mikolajivot támadták az oroszok az éjszaka

Ukrajna két regionális vezetője osztott meg reggel helyzetjelentéseket a Telegramon. Makszim Kozickij, Lviv kormányzója azt írta, a térségben nem volt légiriadó az éjszaka. Olekszandr Szjenkevics, Mikolajiv polgármestere arról számolt be, hogy különböző kerületekben és településeken voltak ágyúzások, de áldozatok nem voltak.

Újabb tömegsírt találtak Bucsa közelében

Az ukrán hatóságok közölték, hogy Bucsa közelében újabb civilek tömegsírjára bukkantak – írja a Guardian. Az áldozatok kezét összekötötték majd térden lőtték őket.

A hét lelőtt civil holttestét Mirocke falu mellett találták meg. Az eddigi vizsgálatok alapján az áldozatok nagy részét megkínozták, a kezüket összekötözték, majd térden lőtték őket – közölte Andrij Niebjtov, a kijevi régió rendőrfőnöke.

Jelenleg a helyszínen lévő holttestek exhumálásán és az áldozatok azonosításán dolgoznak – tette hozzá.

Még mindig vannak ukrán védők az Azovsztalban, akik nem adták meg magukat

Oroszország fegyveres erői az Azovsztal acélüzem aknamentesítése közben rendszeresen találnak olyan ukrán katonákat, akik nem adták meg magukat az üzem május 20-ai kiürítésekor – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az oroszok szerint szinte mindennap bukkannak fel olyan ukrán védők, akik az üzem evakuálásakor nem hagyták el a területet, és nem adták fel magukat. Hozzáteszik: a katonák személyazonosságának tisztázása jelenleg is folyik, kihallgatásuk után pedig mindegyikük előzetes letartóztatásba kerül – írja az Index.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 5515 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5125-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 958 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 211 ember, köztük 86 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre hétfőn.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Több tucat tüzérségi lövedék hullott Szumi megyére

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában arról számolt be, hogy délelőtt az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ágyúzta, a déli országrészben lévő Mikolajiv városban robbanások hallatszottak, a Donyec-medencében pedig folytatódnak a harcok.

Szumi megyére legalább 36 tüzérségi lövedéket lőttek ki hétfő délig Oroszország felől. Az első információk szerint személyi sérülés nem történt és a polgári infrastruktúrában sem keletkeztek károk.

Donyeck megyében aktív harci cselekmények folynak Avgyijivka, Marjinka, Krasznohorivka, Szvjatohirszka és Liman közelében. A megyében továbbra sincs gázszolgáltatás, egyes részeiben áram és ivóvíz sincsen. A lakosság evakuálása folytatódik – írja az MTI.

Oroszország tízszer nagyobb tűzerővel rendelkezik, mint Ukrajna

Valerij Zsaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna súlyos túlerővel néz szembe a keleti Luhanszk régióban, amely az orosz támadások egyik fő célpontja.

Amerikai kollégájával, Mark Milley tábornokkal beszélgetve Zsaluzsnyij azt mondta, hogy az orosz erők „tömegével” használják a tüzérséget, és a tűzerőfölényük tízszerese az ukránénak – írja a Sky News.

Mindennek ellenére továbbra is tartjuk a pozíciónkat – jelentette ki a főparancsnok, aki szerint Oroszország akár hét taktikai zászlóaljat is bevethetett Szeverodonyeck városában.

HA EZ A VÁROS ELESIK, AKKOR A LUHANSZKI RÉGIÓBAN MÁR CSAK EGYETLEN VÁROS, LISZICSANSZK MARAD UKRÁN ELLENŐRZÉS ALATT. Korábban egy magas rangú amerikai tisztviselő azt állította, hogy az orosz erők heteken belül elfoglalhatják Luhanszk egész városát – összegez az Index.

Az oroszok elvágták a Szeverodonyeckbe vezető utakat

Az orosz erők elvágták az utolsó útvonalakat a polgárok evakuálására a kelet-ukrajnai Szeveredonyeck városából – írta a Reuters.

A városba vezető utolsó hidat lerombolták, csapdába ejtve a megmaradt civileket és lehetetlenné téve a humanitárius szállítmányok eljuttatását – mondta Szergej Haidai regionális kormányzó, hozzátéve, hogy a város mintegy 70 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.

Russian forces cut off last routes out of eastern Ukraine city https://t.co/uSIx6EqOUA pic.twitter.com/Qgsbb8iAb0

— Reuters (@Reuters) June 14, 2022

Kicselezhetik a szankciókat az orosz oligarchák

A szankciókkal sújtott orosz oligarchák magángépei továbbra is repülnek az európai légtérben – írta a német sajtó.

A Welt am Sonntag legalább 30 ilyen repülést azonosított. A portál szerint a szankciók elkerülése azért lehetséges, mert a repülőgépek valódi tulajdonjogát gyakran offshore cégeken keresztül rejtik el.

⚡️Media: Private jets of sanctioned Russian oligarchs continue flying through European airspace.

Welt am Sonntag identified at least 30 such flights. According to the outlet, avoiding sanctions is possible because the real ownership of jets is often hidden via offshore companies

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 13, 2022

Légi csata Dél-Ukrajnában

Az orosz csapatok helikopterrel támadták az ukrán állásokat Mikolajiv és Herszon megyékben, de az ukrán erőknek sikerült visszaverniük az orosz támadásokat – közölte az ukrán hadsereg déli parancsnoksága.

⚡️ Ukrainian, Russian forces engage in ‘air battle’ in southern Ukraine.

Ukraine’s Operational Command “South” said on June 14 that Russian forces attacked Ukrainian positions via helicopter in Mykolaiv and Kherson oblasts, but Ukrainian forces managed to repel Russian attacks.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 14, 2022

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine