Kozma Huba interjúi az MDF hadnagyaival – könyvbemutatót tartanak a Népkertiben

A vásárhelyi politikusok közül Grezsa Istvánnal, Grezsa Ferenccel és Kószó Péterrel készült interjú is olvasható a kötetben, mellyel hétfőn este ismerkedhetnek meg a vásárhelyiek.
Hétfőn este 7 órakor mutatják be Kozma Huba tanár, újságíró, politikus, muzeológus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója „Mintha testvérek lettünk volna. Múltidéző beszélgetések az MDF hadnagyaival” című könyvét a hódmezővásárhelyi Népkerti Sörkertben.
A kötetben olyan személyeket szólaltattak meg, akik 1990 és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselői és vezető politikusai voltak. A vásárhelyiek közül Grezsa Istvánnal, Grezsa Ferenccel és Kószó Péterrel készült interjú is olvasható a kötetben. A mai rendezvény esemény lehetőséget ad arra, hogy a jelenlegi politikai viszonyokat összehasonlítsák a három évtizeddel ezelőtti helyzettel. A könyvbemutatón való részvétel természetesen ingyenes.
„A falvak dolgozó népét szeretném szolgálni – mondtam Tamási Áron szavait kölcsönbe véve bemutatkozásként a magyar demokraták első országos elnökségébe történt megválasztásomkor 1989-ben, az egy másik pártot alapító kommunisták legfontosabb emberéről elnevezett Duna-parti közgazdasági egyetemen. A fehér lepedővel letakart alapító atya bizonyára furcsállotta az ott elhangzottakat. Mert olyan rendszeridegen mondatok hangzottak el akkor abban az egyetemi díszteremben akkor, amelyek korábban csak több mint három évtizede, huszadik századi forradalmunk/szabadságharcunk napjaiban. Már túl voltunk a Fórum a Duna saját medrében tartásáért, az erdélyi falvak életben maradásáért, az ötvenhatos hősök tisztességes eltemetéséért szervezett nagy tüntetésein. Nemzeti talpra állásunk lelkesítő korszakát éltük.
Aztán, hisz úgy volt, megesett, ebből a hazafiúi nekibuzdulásból, a sok-sok önzetlen szolgálatból rendszerváltoztatás lett, szabad választások, az idegen csapatok kivonulása. (És most, 2022-ben milyen megnyugtató érzés tudni, hogy nem itt nálunk lövöldöznek az akkor még szoros barátságban együvé tartozó ukrán-orosz katonák!) Több évtizednyi idő után eljött
ismét a demokrácia, a szólásszabadság, az egymás iránti bizalom valóra válásának reménye. Akkor még, ebben a lelkesült hangulatban nem tudtuk, hogy az üveggolyókat már einstandolták a spontán privatizáció szervezői, a Pásztor-fiúk. Hogy legszebb álmaink a derűs, jó kedvű reformkorról a mi életünkben nem valósulnak meg. Kijózanodásunk korában, az első szabadon választott kormány bukása után ültem le a honi társadalmi változtatásra vállalkozó zömmel vidéki, népi származék társaimmal, az MDF hadnagyaival, hogy a tanakodó beszélgetésekre alkalmat adó órákban sorra vegyük kudarcainkat, sikereinket. Hiszen a levonható tanulságokkal nem csak magunknak-magunkban kell elszámolnunk.
Aki elfelejti a múltat, az arra kárhoztatik, hogy újraélje azt – írta egy amerikai történész-filozófus, George Santayana még az elmúlt évszázadban. Ezt az egykori magyar demokrata társaink gondolatait megörökítő hódmezővásárhelyi könyvbemutatót az író-történész figyelmeztető megszívlelendő szavain túl azért tartjuk elsőként itt, mert a közös múltunkra visszaemlékezők közül a legtöbben, tizenháromból hárman – Grezsa Ferenc, Grezsa István, Kószó Péter – ebben a dél-alföldi városban élnek mindmáig. A közös emlékezetet kutatva tanuljunk hát az együtt átélt rendszerváltoztató időkből: mikor vétkeztünk, hol és miképp, és mikor cselekedtünk máig igazolhatóan helyesen azokban a mára már történelminek nevezhető időben” – idézik a szervezők Kozma Huba tanárt, újságírót, politikust, muzeológust, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítóját.