Az orosz-ukrán háború 110. napja – FRISSÜL

Immár száztizedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A donyecki vezető orosz erősítést kért a városok ukrán lövetése miatt

További szövetséges, elsősorban orosz erőket kell bevetni amiatt, hogy az ukrán fegyveres erők egyre intenzívebben lövik Donyecket és a szakadár területek más városait – közölte Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője hétfő esti Telegram-bejegyzésében.

Pusilin szerint „az ellenség szó szerint átlépett minden határt”, tiltott hadviselési módszereket alkalmaz, Donyeck lakó- és központi kerületeit lövi, és tűz alá vette a köztársaság más városait is.
„Ezzel kapcsolatban egyetértés született, hogy a szövetséges erők, elsősorban az Oroszországi Föderáció, minden szükséges további erőt be fognak vetni” – írta Pusilin.
A csak Moszkva által függetlennek elismert szakadár köztársaság vezetője szerint az ukrán fegyveres erőknek még mindig elegendő fegyverük maradt ahhoz, hogy tüzérségi csapásokat tudjanak végrehajtani, ezért a helyi hivatalok vezetőit arra utasították, hogy csak a minimális létszámot foglalkoztassák a munkahelyeken, a legtöbb alkalmazottat pedig irányítsák át távmunkára. Ugyanilyen ajánlást kaptak a magánvállalkozások is.
A donyecki hatóságok szerint az ukrán erők hétfőn „az egész konfliktus alatt példátlan erejű és hosszúságú” tüzérségi támadást intéztek a szakadár köztársaság székhelye ellen; két óra alatt közel 300 sorozatvető-rakétát és tüzérségi lövedéket lőttek ki. A NATO-szabvány szerint 155 milliméteres kaliberű lövedékből a nap folyamán több, mint száz becsapódást regisztráltak, de lőttek Grad és Uragan rendszerből is.
Donyeckben hétfőn három civil életét vesztette és legkevesebb másfél tucatnyian megsérültek az ukrán tüzérségi csapások következtében. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint találat ért egy szülőotthont is.

Az orosz erők rakétacsapást mértek Csernyihiv megyére

Három rakétát lőttek ki az orosz erők hétfőn az észak-ukrajnai Csernyihiv megyére – közölte a régió kormányzója.

A támadást Priluki településre mérték, áldozatokról eddig nem érkezett jelentés. Később a megye kormányzói hivatalában közölték, hogy a támadás miatt több közeli faluból evakuálják a lakosokat, mert fennáll a csapások következtében keletkezett tüzek továbbterjedésének veszélye.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában arról számolt be, hogy délelőtt az orosz hadsereg az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ágyúzta, a déli országrészben lévő Mikolajiv városban robbanások hallatszottak, a Donyec-medencében pedig folytatódnak a harcok. Szumi megyére legalább 36 tüzérségi lövedéket lőttek ki hétfő délig Oroszország felől. Az első információk szerint személyi sérülés nem történt és a polgári infrastruktúrában sem keletkeztek károk.
Luhanszk megyében Liszicsanszk várost érte heves orosz tüzérségi támadás, hárman meghaltak, köztük egy hatéves kisfiú. Az ukrán katonák sikeresen visszaverték az orosz erők ostromát Viktorivka és Vribuvka településeknél, Zolote irányában viszont az orosz csapatok indítottak újabb rohamot, amelynek következtében három civil életét vesztette, egy megsebesült.
Donyeck megyében aktív harci cselekmények folynak Avgyijivka, Marjinka, Krasznohorivka, Szvjatohirszka és Liman közelében. A megyében továbbra sincs gázszolgáltatás, egyes részeiben áram és ivóvíz sincs. Folytatódik a lakosság evakuálása.
Az ukrán belügyminisztérium sajtószolgálata a Telegram üzenetküldő portálon azt írta, hogy az elmúlt napon az orosz erők Donyeck megye településeinek lakónegyedeit a szovjet korszakból származó Kh-22 Burja típusú robotrepülőgépekkel támadták. A nap folyamán 11 települést támadtak meg az orosz erők, ennek következtében 43 polgári létesítmény pusztult el, ezek túlnyomó többsége lakóépület volt. A rendőrség dokumentálta az Oroszországi Föderáció háborús bűneit – közölte a sajtószolgálat.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Donyeck megyei Mariupol „szakadár megszállás” alóli, 2014-es „felszabadításának” évfordulója alkalmából Facebook-oldalán fotókat tett közzé az ismét elfoglalt kikötőváros mostani állapotáról. „Mariupol oroszbarát terroristák alóli felszabadításának nyolcadik évfordulóján ismét harcolunk érte és egész Ukrajnáért. Ahogyan akkor, 2014-ben, úgy most is újra szabad lesz. Az ukrán zászló ugyanúgy vissza fog térni, mint minden városban és faluban, ahová a betolakodók érkeztek. Ez a mi országunk és a mi népünk!” – hangoztatta Zelenszkij. Az általa közzétett fényképeken a mariupoli drámaszínház romjai a légibombázás után, megsemmisült utcák, lakóházak és a lerombolt városközpont láthatók.
Mariupolt 2014. június 13-án kezdték az ukrán erők megtisztítani a szakadároktól, akik rövid ideig foglalták el a várost. Azóta minden évben ezen a napon ünneplik a város lakói Mariupol felszabadulását – fogalmazott az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Zelenszkij videókapcsolaton keresztül felszólalt az Amerikai Zsidó Bizottság globális fórumán, amelyen kérte a résztvevőket: segítsék Ukrajnát fegyver-szállításokkal, illetve Oroszország elleni szankciókkal, hogy legyőzhesse az „orosz gyűlöletet az ukránok és általában az emberiség iránt”. Beszédében megemlítette, hogy június 12-én a háború alatt elhunyt gyermekek listája 287 főre nőtt. Szavai szerint ezeknek a gyerekeknek a halálát az elfoglalt Mariupolban erősítették meg, köztük van két csecsemő is, aki „az idén született és szüleivel együtt halt meg egy ház romjai alatt, amelyre orosz repülőgép dobott le bombát”.

Putyin felmentette a volt krími főügyésznőt állami hivatalából

Felmentette Vlagyimir Putyin orosz elnök a külföldön élő oroszok ügyeivel és nemzetközi humanitárius együttműködéssel foglalkozó orosz szövetségi ügynökség, a Roszszotrudnyicsesztvo helyettes vezetői posztjáról Natalja Poklonszkaját, volt krími főügyészt, a 2014-es „orosz tavasz” egyik emblematikus alakját.
A felmentést az államfő nem indokolta. Az érintett a sajtónak azt mondta, hogy másik, meg nem nevezett munkahelyre távozik a pozíciójából, amelyet február 2. óta töltött be.

Az orosz erők heteken belül elfoglalhatják a kulcsfontosságú ukrajnai régiót

Egy meg nem nevezett magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt állította, hogy az orosz erők már csak hetekre vannak attól, hogy átvegyék az irányítást a kelet-ukrajnai Luhanszk régió felett – írja a Sky tudósítása.

A LEGFONTOSABB VÁROSOK, SZEVERODONYECK ÉS LISZICSANSZK A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN OROSZORSZÁGHOZ KERÜLHETNEK.

Az orosz erők jelenleg úgy gondolják, hogy Szeverodonyeck körülbelül kétharmadát tartják ellenőrzésük alatt.

Luhanszk és a szomszédos Donyeck alkotják Ukrajna keleti régióját, amely Oroszország inváziójának legutóbbi fő célpontja volt.

Donbász nagy részét 2014 óta a magukat Donyecki Népköztársaságnak és Luhanszki Népköztársaságnak tituláló oroszbarát szakadárok irányítják – összegez az Index.

A német kormány eddig több százmillió euró értékű ukrajnai fegyverszállításra adott engedélyt

Több százmillió euró értékű ukrajnai fegyverexportra adott engedélyt a német kormány az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egy hétfőn ismertetett összesítés szerint.

A szövetségi parlament (Bundestag) egyik ellenzéki pártja, a kormányzó szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) írásbeli kérdésére összeállított kimutatás szerint a kormány 350,1 millió euró (140 milliárd forint) értékben adott engedélyt fegyverek és más katonai felszerelések ukrajnai exportjára az orosz támadás február 24-i kezdete és június 1-je között.
Fegyverszállításra 219,8 millió euró értékben adtak ki engedélyt, egyéb katonai felszerelések – például sisakok és golyóálló mellények – ukrajnai exportjára pedig 85,2 millió euró értékben. További 45,1 millió eurót tesznek ki azok a szállítások, amelyeket az áprilistól bevezetett új, egyszerűsített engedélyezési eljárásban hagytak jóvá. Ennél a tételnél nem közölték a fegyverek és egyéb katonai felszerelések arányát.
A gazdasági minisztérium államtitkára, Udo Philipp a kimutatáshoz csatolt magyarázatban kiemelte, hogy az engedélyek jórészt a hadsereg (Bundeswehr) készletéből származó fegyverekre, felszerelésekre vonatkoznak. Ezek mind használt eszközök, ezért nem is a beszerzési árukon, hanem a jelenlegi – értékcsökkentett – áron szerepelnek a statisztikában.
Németországban a védelmi ipar szereplőinek az exportügyletekhez meg kell szerezniük a kormány hozzájárulását. A kérelmekről a kancellárból és több miniszterből álló, úgynevezett szövetségi biztonsági tanács dönt, amely zárt üléseken tárgyal az engedélykérelmekről, és sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak nem tartozik elszámolással. Tevékenységéről csak összefoglaló adatokat közöl az ágazat kivitelének alakulásáról szóló kormányzati jelentésekben.
Ugyanakkor a ZDF országos köztelevízió beszámolója szerint az világos, hogy Németország a kormány ígéretei ellenére még mindig nem küldött Ukrajnába úgynevezett nehézfegyvereket, például páncélozott harcjárműveket, hanem védekezésre alkalmas, úgynevezett könnyű fegyverzettel – főleg vállról indítható rakétákkal – és lőszerrel támogatta az orosz csapatok ellen harcoló ukrán hadsereget.
A kormány politikáját így két oldalról is bírálják. A legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség szerint nehézfegyverzettel is segíteni kell Ukrajnát, a Baloldal szerint viszont egyáltalán nem szabad fegyvert küldeni, hanem a diplomáciai megoldásra kell összpontosítani.
A ZDF kiemelte, hogy Németországgal szemben az Egyesült Államok nehézfegyverekkel, köztük önjáró, lánctalpas lövegekkel is támogatja az ukrán erőket, a már meg is valósított és a kilátásba helyezett fegyverzetszállítások összértéke több, mint tízszer nagyobb, 4,37 milliárd euró.

Külföldi fegyverek és zsoldosok megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Orosz precíziós föld-levegő rakéták egy külföldi fegyverszállítmányt és egy zsoldosbázist semmisítettek meg egyebek között az elmúlt nap folyamán – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

Az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett „nagymennyiségű” fegyvert és katonai felszerelést Konasenkov szerint Udacsne vasútállomása közelében, a zsoldosok ideiglenes állomáshelyét pedig a luhanszki régióban lévő Fedorivkánál semmisítették meg a légi indítású rakéták, amelyek ezen felül csapást mértek két rakétasorozatvető-ütegre is. A harcászati gépek egy vezetési pontot, egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszer radarállomást, valamint 63 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, aminek következtében több mint 120 „nacionalista” életét vesztette, két harckocsi, hét tüzérségi löveg és 11 különleges katonai jármű pedig megsemmisült.
A jelentés értelmében az orosz légvédelem nyolc drónt lőtt le, köztük Bayraktar TB-2 típusút. A tüzérségi és rakétacsapatok 247 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 13 vezetési pontra, 63 tüzérségi – köztük hét rakétavető lőállásra és egy elektronikai hadviselési állomásra mértek csapást.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 201 repülőgépet, 130 helikoptert, 1196 drónt, 338 légvédelmi rakétarendszert, 3525 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 515 rakétasorozatvetőt, 1933 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3583 speciális katonai járművet veszített.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” helyettes vezetője hétfőn Donyeckben újságíróknak azt mondta, hogy a Szeverodoneckben körülzárt ukrán erők számára csak a megadás maradt, miután az ukrán fegyveres erők felrobbantották a visszavonulásuk egyetlen lehetséges útvonalát, a Liszicsanszkba vezető utolsó hidat.
A délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” több városát hétfőn ismét több tucatnyi lőszerrel lőtte az ukrán nehéztüzérség. Az egyik donyecki piacot ért találat következtében legkevesebb három ember életét vesztette, 13 pedig megsebesült.
A helyi hatóságok terrortámadásnak minősítették az Azovi-tenger partján fekvő, orosz ellenőrzés alá került Berdjanszk egyik transzformátor-alállomásán és Melitopol egyik belügyi hivatalában vasárnap történt robbanást. Az utóbbi helyszínen négyen megsérültek egy szeméttárolóban elrejtett pokolgéptől.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai és polgári közigazgatás főtanácsának tagja bejelentette, hogy a régió lakosai nem törlesztik tovább az ukrán bankokban felvett hiteleket.

Zelenszkij tanácsadója újabb fegyvereket kért

Ukrajnának nehézfegyverekre van szüksége a háború befejezéséhez, mondja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Mihajlo Podoljak sürgette a Nyugatot, hogy küldjön több fegyvert az Oroszországgal vívott háború befejezéséhez, írta meg több hírportál is.

A tanácsadó elmondta, hogy Ukrajnának több drón és páncélozott jármű mellett 1000 tarackágyút és 500 harckocsit kell beszereznie.

Két opció közül választhatnak az ukrán védők Szeverodonyeckben

A Szeverodonyeckben maradt ukrán védőknek meg kell adniuk magukat, különben biztosan meghalnak, mondta az önjelölt Donyecki Népköztársaság katonai képviselője, írja a BBC.

A donyecki médiának nyilatkozva Eduard Baszurin arról beszélt, az ukrán erők nem lesznek képesek elhagyni a kulcsfontosságú várost, mivel a képviselő állítása szerint megsemmisült az utolsó híd, amely a szomszédos Liszicsanszk városával kapcsolatot biztosított.

Az ukrán hadosztályok, amelyek ott ragadtak, örökre ott maradnak – jelentette ki Baszurin.

Az ukrán hadsereg egyelőre nem erősítette meg a híd megsemmisüléséről szóló információt.

Az orosz hadsereg kiszorította az ukrán fegyveres erőket Szeverodonyeck központjából

Szeverodonyeckben az orosz erők kiszorították az ukrán fegyveres erők egységeit a városközpontból, a heves harcok folytatódnak – írták az unian.net ukrán hírportál cikkében, az ukrán fegyveres erők vezérkarának közlésére hivatkozva.

„Szevrodonyeck irányában az ellenség a tüzérség támogatásával rohamműveleteket hajtott végre Szeverodonyeck városában, részleges sikerrel, kiszorította az ukrán fegyveres erők egységeit a város központjából, a harcok folytatódnak” – áll a közleményben.

A vezérkar tájékoztatása szerint Donyeck irányában a megszálló csapatok csoportosítása fő erőfeszítéseit a támadó hadműveletek végrehajtására összpontosítja, hogy bekerítse csapatainkat Szeverodonyeck és Liszicsanszk városok körzetében, elzárva a logisztikai utánpótlási útvonalakat Bahmut település.

Az orosz erők leromboltak egy Szeverodonyeckből kivezető hidat

Az orosz erők leromboltak egy hidat, amely összekötötte a harcok sújtotta Szeverodonyeck városát a testvérvárosával, Liszicsanszkkal, elvágva ezzel a civilek lehetséges evakuációs útvonalát – közölték helyi tisztviselők.

Szerhij Haidai, Luhanszk megye kormányzója vasárnap közölte, hogy az orosz hadsereg lerombolta a két várost összekötő, a Sziverszkij folyón átívelő hidat, így a három hídból csak egy maradt meg.

Hozzátette, hogy az orosz lövések Liszicsanszkban megöltek egy nőt, és leromboltak négy házat és egy bevásárlóközpontot.

A tisztviselők hozzátették, hogy a város mintegy harmada továbbra is az ukrán erők ellenőrzése alatt áll, és mintegy kétharmada orosz kézben van.

Morawiecki: orosz támadás esetén 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját

Ha Oroszország megtámadja Lengyelországot, 40 millió lengyel kész fegyverrel védeni hazáját – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén.

Morawiecki a sziléziai Myszkówban vett részt egy sportlőtér megnyitóján. Felidézte: a nemrég elindított kormányprogram keretében minden járásban létesítenek a helyi lakosok által használható lőteret.
Reményét fejezte ki, hogy az ott elsajátított készségek „kizárólag a lőtereken maradnak, és soha nem kell majd a harctéren használni őket”, ahogyan az ma Ukrajnában történik.
Kiemelte egyúttal az ország elrettentő képességeinek szerepét. „A hadseregünk legyen olyan erős, hogy lehetőleg soha ne kelljen bevetni” – fogalmazott, felidézve az ókori mondást: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Hangsúlyozta emellett a civil társadalom kiképzésének szerepét, amire – mint rámutatott – lehetőséget nyújtanak a myszkówihoz hasonló lőterek is.
Aláhúzta: a fegyverekhez hozzáférést szabályozni kell. Kilátásba helyezte az erről szóló új törvény kidolgozását. „Különösen a fiatal fiúk, a férfiak számára nyomatékosítani kell, hogy a fegyverekhez hozzáférés célja elsősorban az, hogy államként (…) erősebbek és jobban kiképzettek legyünk a fegyverhasználatban” – fogalmazott.
Az ukrajnai háború kacspán elmondta: az arra emlékeztet, hogy „a szabadság nem adatik meg végérvényesen”. Ahogyan a korábbi nemzedékeknek fegyverrel a kezükben kellett harcolniuk érte, „úgy nekünk is ébernek kell lennünk” – jelentette ki, utalva a történelem azon időszakaira, amikor a lengyelek „Oroszország igájában, rabságában sínylődtek”.
„Nem akarjuk újból azt a rabságot, elutasítjuk az orosz gyarmatosítást, a birodalmi törekvésüket” – hangoztatta. „Szabad országban élünk, és a szabadságunkat őrizni fogjuk, harcolni fogunk érte” – jelentette ki a miniszterelnök.
Aláhúzta: amennyiben Oroszországnak „valaha is eszébe jutna megtámadni Lengyelországot, akkor a Kremlnek tudnia kell, hogy Lengyelországban 40 millió lengyel kész fegyverrel a kézben kiállni, hogy megvédje hazáját”.
A lengyel politikai vezetők az ukrajnai háború során többször kapcsolatba hozták Ukrajna helyzetét a közép-európai biztonsággal. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke múlt héten hangsúlyozta: Lengyelország és Európa érdeke, hogy a háború ne Ukrajna vereségével végződjön. Úgy látta: ha Lengyelország „nem is közvetlenül Ukrajna után következik az orosz hódítások terveiben”, a három balti ország orosz meghódítása után „biztosan sorra kerülne”.
A lengyel parlament márciusban elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében bevezették az önkéntes katonai alapszolgálatot, amely a civilek kiképzésének újabb formája a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett.
Az ukrajnai háború miatt Varsó állandó és megnövelt létszámú szövetséges bázisok létesítését is szeretné a NATO keleti szárnyán a jelenleg úgynevezett állandó rotációs rendszerben működő NATO-jelenlét helyett.

Kormányhivatal: több mint 950 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton az elmúlt héten

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton június 7. és június 12. között 958 menekülőnek segítettek, közülük 461 ember vette igénybe az éjszakai szállás lehetőségét a hét különböző napjain – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

ORFK: 10 912-en érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5330 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5582-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 268 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Vonattal 180 ember, köztük 102 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre vasárnap.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A NATO szerint is területeket kell átengednie Ukrajnának

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap úgy nyilatkozott, hogy lezárható a háború, az a kérdés, hogy ez mibe fog kerülni Ukrajnának. Hozzátette, hogy a NATO segíteni fog Ukrajnának abban, hogy a legalacsonyabb árat fizesse a békéért – írja az iz.ru.

Lehetséges a béke Ukrajnában. Az a kérdés, hogy mi lesz az ára. Mennyi területet, szabadságot és demokráciát vagyunk hajlandóak fizetni érte – mondta Jens Stoltenberg.

Lehet, hogy mégsem lesz olyan gyors a finnek és svédek NATO-csatlakozása

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár eléggé lehűtötte a kedélyeket Finnország és Svédország tervezett tagfelvételével kapcsolatban, írja a BBC. Stoltenberg szerint soha nem volt arról szó, hogy a kérdésről a hónap végén Madridban tartandó csúcstalálkozón döntsenek. A finnországi Naantaliban tartott sajtótájékoztatón a főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni Törökországnak a kurd fegyveresek állítólagos támogatásával kapcsolatos aggodalmait, mindezt a finn elnök, Sauli Niinisto mellett állva fejtette ki. Niinisto azt mondta, hogy „meglepték” Törökország panaszai.

Svédország és Finnország nem csatlakozhat a katonai szövetséghez, csak ha az összes tag támogatja a felvételi kérelmeket.

Finnország nem csatlakozik a NATO-hoz a svédek nélkül

Sauli Niinistö finn elnök a mai nap folyamán egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Finnország nem fog csatlakozni a NATO-hoz Svédország nélkül. Niinistö szerint amennyiben továbbra sem sikerül rendezni a vitás kérdéseket Törökországgal, akik jelenleg is vétózzák a két ország NATO-csatlakozását, úgy egyik ország sem fog csatlakozni a szövetséghez.

Erdoğan hamarosan tárgyalni fog Putyinnal és Zelenszkijjel is

Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap bejelentette, hogy jövő héten ismét beszélni fog Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a HaberTurk török hírportál.

A megbeszélések fő témája valószínűleg a háború miatt elakadt kereskedelem, különösen az ukrán gabonaexport lesz.

Büszkeség töltötte el Zelenszkij szívét

Senki sem tudja, meddig tart az ukrajnai háború, de az ország erői a várakozásokkal dacolva megakadályozzák, hogy az orosz csapatok lerohanják Kelet-Ukrajnát, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Éjszakai videóbeszédében Zelenszkij arról beszélt, büszke arra, hogy az ukrán védőknek sikerül feltartóztatniuk az orosz előrenyomulást az Oroszországgal határos Donbász régióban, ahol a Moszkva által támogatott szakadárok nyolc éve ellenőrzik a terület nagy részét.

Emlékeznek, hogy május elején Oroszországban azt remélték, az egész Donbászt elfoglalhatják? Már június van, de még mindig nem kerekedtek fölénk. A Donbász kitart – idézte az elnököt az Independent.

Az ukránok szerint megállították az oroszokat a Donbaszban

Az ukrán főparancsnokság szerint Donbaszban visszatartják az orosz oroszokat több donyecki településen, így Szlovjanszk melletti Dovenke, Mazanivka és Dolyna térségében is megállították az orosz előrenyomulást.

⚡️General Staff: Ukrainian forces holding off Russian attacks throughout Donbas.

Russian attacks have been beaten back in the area of Dovhenke, Mazanivka and Dolyna near Slovyansk in Donetsk Oblast, Ukraine’s General Staff said.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 12, 2022

Súlyos harcok Szeverodonyeckben

Továbbra is súlyos harcok zajlanak a luhanszki régióban, ahol az Azot vegyi üzem is van. A gyár alatti bunkerekben még 500 civil van, közöttük negyven gyerek – írja a Sky News a régió kormányzójára hivatkozva. A portál képeket és videót osztott meg a vegyi üzemről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! 

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine