Számára a puzzle alkotási folyamat, szereti, ahogy a sok apró kis darabból összeáll és egésszé formálódik a kép – interjú!
Pálfi Izabella tizenkét éve gyűjti a kirakókat. Nem számít, hogy ezer vagy éppen huszonnégyezer darabos puzzle-ről van szó, a szegedi lány a legnagyobb lelkesedéssel rakja ki a különlegesebbnél-különlegesebb képeket. Mint mondja, a puzzle számára alkotási folyamat, szereti, ahogy a sok apró darabból összeáll és egésszé formálódik a kép, központi dekorációként tündökölve férjével közös otthonuk falain.
Izabellát a fantasy világ iránti rajongása indította el a kirakós játékok felé, kezdetben gótikus mintájú puzzle-kat vásárolt, majd évről-évre fokozatosan bővült a gyűjtemény.
A Harry Potter például gyermekkorom egyik nagyon meghatározó olvasmányélménye volt, így amikor tinédzser koromban megláttam, hogy puzzle is van belőle, nagyon megörültem és rájöttem, hogy a kirakózás hobbiként is teljesen jó. Akkoriban még nem volt ekkora választék és a játékboltokban is nagyon drágán lehetett kirakókat venni, így megfigyeltem, hogy mikor tudok kedvezményesebb áron hozzájutni
– árulta el lapunknak Izabella, akinek akkor ugrott meg igazán a gyűjteménye, amikor hazánkban is népszerűek lettek a web áruházak, melynek hatására lecsökkent a kirakó ára és megnőtt a választék is.
Az igazán nagy gyűjtemény azonban három éve kezdődött el, amikor Izabella és férje, István beköltöztek a családi házukba és lett helyük a tárolásra. Sőt a házvásárlásnál is komoly szempont volt számukra, hogy az éppen kirakás alatt álló 24 ezer darabos puzzle-nek központi helye legyen valamelyik falon.
Semmiképpen nem akartunk olyan házat venni, ahol nincs egy akkora falfelület, amelyre ezt a képet nem tudjuk kirakni. Az előző lakásba kifért volna, így amikor elkezdtem rakni fontos szempont volt, hogy az új otthonunkban is legyen neki hely
– fogalmazott Izabella.
Ezen a képen a tenger és a szárazföld élővilágán túl számtalan vitorlás hajó, hőlégballon, galaxis, sőt egy világítótorony is megjelenik, de órákig el lehetne nézegetni, még akkor is biztosan találnánk valami korábban észre nem vett látnivalót. Pontosan ezért az élményért választotta ezt a képet Izabella is, aki szerint ekkora méretben nem sok hasonló puzzle van, ami ennyire összefüggene.
Izabella szerint egy ekkora puzzle kirakásához kitartás, türelem és motiváció szükséges, már ahhoz is, hogy az ember egyáltalán hozzáfogjon, ezt ugyanis nem lehet úgy kirakni, ha valaki csupán rákényszerül. Mint mondta, a 24 ezer darabos puzzle kirakása nettó fél évet vett igénybe, ennyi időt tudott vele ténylegesen foglalkozni.
A lány egyébként a fantasy, a színátmenetes és rajzos motívumokat ábrázoló kirakókat részesíti előnyben, de közel áll hozzá a madarak világa is. A hét kötetből álló Harry Potter regénysorozatot olyannyira szereti, hogy az ezer darabos kirakókon túl több 3D-s puzzle, köztük a Roxfort kastély, a Quidditch pálcabolt és a Gringotts Varázslóbank is a dolgozószobájuk részét képezi, de a Trónok Harcából ismert Deres is méltó helyet foglal el a házban.
A Roxfort kastélyt három különálló részben vettük meg, a nagyobbakat két napig, a kisebbet pedig egy napig raktuk. A 3D-s kirakózás közös időtöltésünk Istvánnal, nagyrészt karácsonykor raktuk, de olyankor tényleg egész nap ezzel foglalkoztunk
– részletezte Izabella, akinek a családja is támogatja különleges hobbiját. Részt ugyan nem igazán vesznek benne, de mindig tudják, hogy minek örülne a lány karácsonyra.
Általában inkább rám bízzák a rendelést, hiszen nagyon nagy a választék és könnyű belenyúlni egy olyanba, ami nem igazán tetszik nekem, vagy nem áll közel hozzám, ezért inkább én választok
– mondta a feleség, akinek férje, István is gyakran kiveszi a részét a munkából, segít a formára válogatásban, a bútorlap beszerzésében és a falra szerelésben is.
Ami a már kirakott puzzle-kat illeti, azok vagy képkeretbe, vagy a saját dobozukba kerülnek vissza, időnként azonban cserélgetik őket. A kirakózás mellett Izabella és István nagyon szeretnek olvasni, kirándulni, sétálni és kertészkedni is, legközelebb pedig egy kétezer darabos kirakót kezdenek el.
És most beszéljenek inkább a képek!
Fotók: Gémes Sándor
