Az orosz-ukrán háború 107. napja – FRISSÜL

Immár százhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Ferenc pápa és Ursula van der Leyen a találkozójukon a háború befejezését sürgették

Az ukrajnai háború befejezése érdekében teendő lépésekről egyeztetett Ferenc pápa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, akit a Vatikánban fogadott – közölte a Szentszék pénteken.

A valamivel több, mint húsz perces találkozón arról volt szó, hogy mit tehet a nemzetközi közösség a háború lezárásáért. A szentszéki szóvivő hozzátette, hogy Ferenc pápa és Ursula von der Leyen az éghajlatváltozásról, valamint a fenntartható építkezési projektekről is eszmét cserélt.
Az Európai Bizottság elnökét Pietro Parolin bíboros, a szentszéki államtitkárság vezetője, valamint Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyminiszter is fogadta. Érintették az Ukrajnában kialakult humanitárius helyzetet, valamint az élelmiszerválság következményeit a konfliktus elhúzódása esetében. A találkozókon témaként szerepeltek a májusban lezárult „Konferencia Európa jövőjéről” című programsorozat eredményei.
Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közölt fényképet a találkozóról, a fotón látszik, hogy Ferenc pápa a térdfájása miatt kerekesszékben ülve fogadja őt.
„Azokkal vagyunk, akik Ukrajna pusztítása miatt szenvednek. A háborúnak be kell fejeződnie, a békének vissza kell térnie Európába” – jegyezte be közösségi oldalán Ursula von der Leyen.
A Szentszék pénteken bejelentette, hogy elhalasztják Ferenc pápa július 2. és 7. között tervezett útját a Kongói Demokratikus Köztársaságba és Szudánba. A közlemény szerint az egyházfő „orvosai tanácsát követi annak érdekében, hogy ne váljanak hiábavalóvá a térde gyógyítását célzó eddigi terápiák”.

Harmincnyolc lakóházat romboltak le az elmúlt napban Luhanszkban

Luhanszki területen az elmúlt 24 órában 38 lakóházat romboltak le az orosz erők – jelentette a régió kormányzója.

A súlyos harcok ellenére Szeverodonyeck még nem került orosz kézre, még akkor sem, ha az oroszok mindent leromboltak, ami az útjukba került – mondta Szergej Haidai.

Folytatódnak az ádáz utcai harcok Szeverodonyeckben

Kimerítjük az ellenséget – mondta a Szeveredonyeckben zajló harcokról Szergej Haidai Luhanszk kormányzója. A kormányzó szerint az egész régiót folyamatosan tűz alatt tartják az oroszok, de a Liszicsanszk-Bakhmut útvonal ukrán ellenőrzés alatt van.

Ádáz utcai harcok folynak a városban – mondta a politikus a The Guardian szerint.

A NATO szerint Oroszország képtelen volna megtámadni az újonnan csatlakozó Svédországot és Finnországot

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese péntek délelőtt azt mondta, bízik abban, hogy Finnország és Svédország Törökország ellenvetései ellenére is csatlakoznak majd a védelmi szövetséghez.

A pénteki koppenhágai demokráciacsúcson tartott beszédet, néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin újra arra utalt, hogy Oroszország területének kiterjesztése érdekében tovább haladna a harcokkal. Geoana szerint ugyanakkor nem a két észak-európai ország lesz Putyin célpontja. Szerinte a NATO nem látja jelét annak, hogy Oroszország „képes lenne vagy szándékában állna megtámadni Svédországot és Finnországot” – így a Sky News.

Ukrajna szerint Moszkva az ukrán államiságot szeretné elpusztítani

„Moszkva teljesen el akarja pusztítani az ukrán államiságot. Oroszország stratégiai célja Ukrajna teljes megsemmisítése. Nem hagynak minket békében élni” – nyilatkozta Olekszandr Motuzjanyk, a kijevi védelmi minisztérium szóvivője az országos televíziónak.

Az Orosz Föderáció teljesen meg akarja semmisíteni az ukrán államiságot, és olyan kormányt akar felállítani, amelyet ő ellenőrizhet itt – tette hozzá.

Moszkva viszont azt állítja, hogy nem tervezi Ukrajna megszállását, csak egy „különleges katonai műveletet” hajt végre.

Ha Oroszország elfoglalja Szeverodonyeck és Liszicsanszk városát, akkor egész Luhanszk a kezében lesz – számolt be a BBC.

Ukrajna naponta akár 200 katonát is veszíthet

Az ukrán katonai áldozatok száma jelenleg 100 és 200 között van naponta – mondta Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök vezető tanácsadója a BBC-nek. Zelenszkij elmondása szerint ez a szám a múlt héten még csak 60 és 100 közé esett.

Az oroszok szinte mindent – ami nem nukleáris jellegű – a frontra dobtak, beleértve a nehéztüzérséget, több rakétakilövő rendszert és a légierőt is. Tüzérségi igényeink nem csupán egyfajta szeszély, hanem objektív szükséglet – nyilatkozta a vezető tanácsadó.

Podoljak állítása szerint Ukrajnának legalább 150 rakétakilövő rendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy felvegye a harcot az orosz erőkkel.

Kolerajárvány fenyegeti Mariupolt

A BBC tudósítása szerint a városban az elmúlt napokban kolerajárvány kockázata merült fel, mivel a harcokban elhunytak holttestei közül sokakat a romok maguk alá temettek, és az így beszennyeződhettek a fő vízellátó láncok.

Petro Andriuscsenko, a város polgármesterének tanácsadója hétfőn az ukrán televízióban azt mondta, hogy a humanitárius helyzet egyre rosszabb Mariupolban, ahol élelmiszer- és vízhiány van, és megjegyezte, hogy a város lezárása a legcinikusabb módja bármilyen járvány kezelésének.

A dniprói katonai repülőtéren állomásozó gépek megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagypontosságú orosz levegő-föld rakéták az ukrajnai Dnipro katonai repülőterén ukrán katonai gépeket semmisítettek meg – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

Légi indítású precíziós rakéták a tábornok szerint emellett eltaláltak Harkiv közelében egy fegyver- és hadfelszerelésjavító üzemet, két vezetési pontot, 27 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, öt tüzérségi lőállást, köztük két rakéta-sorozatvető üteget, valamint öt rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt. A harcászati légierő gépei 46 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, amelynek következtében több, mint 150 ukrán „nacionalista” életét vesztette, hat harckocsi, négy tüzérségi löveg és két Grad rakéta-sorozatvető pedig üzemképtelenné vált.
Az orosz légvédelem a beszámoló szerint lelőtt egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es harci gépet, öt ukrán drónt, négy Tocska-U és három Uragan rakétát. A rakéta- és tüzérségi erők 62 vezetési pontot, 138 tüzérségi lőállást, valamint 303 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást találtak el, amelynek következtében több, mint 350 „nacionalista” életét vesztette, hét páncélozott harcjármű, két Grad rakétavető, 5 tüzérségi löveg és aknavető, 16 katonai jármű, valamint 11 rakéta- és tüzérségi fegyver-, lőszer- és üzemanyagraktár semmisült meg.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 195 repülőgépet, 130 helikoptert, 1168 drónt, 336 légvédelmi rakétarendszert, 3484 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 499 rakétasorozatvetőt, 1843 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3528 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov szerint az orosz műszaki alakulatok a „felszabadított” Szent Hegyek Nemzeti Park aknamentesítése során 224 robbanószerkezetet, köztük 66 páncélosaknát hatástalanítottak.
A szakadár donyecki és luhanszki hatóságok pénteken újabb ukrán nehéztüzérségi támadásokról és civil áldozatokról tettek bejelentést. Egyedül Donyeck városra negyven rakétát lőttek ki.
A donyecki területvédelem szerint péntekre a szakadár köztársaság területén 235 települést „szabadítottak fel”. A közlemény értelmében a helyi „népi milícia” orosz támogatással folytatja az előrenyomulást Szlovjanszk felé. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Pervij Kanal orosz tévécsatornának azt mondta, hogy a leghevesebb harcok továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk birtoklásáért folynak.

ORFK: több mint 8 és fél ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5283 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3359-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 202 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Az ukrajnai háború elől csütörtökön 224 ember, köztük 97 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot a rendőrök az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: nem volt lényeges változás a frontvonalakon

Lényeges változások nem történtek a frontvonalakon. Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Donbász más városai, amelyeket a megszállók jelenleg kulcsfontosságú célpontnak tartanak, kitartanak. Van egy bizonyos pozitívum Zaporizzsja régióban, ahol sikerül meghiúsítanunk a megszállók terveit. Fokozatosan haladunk előre a harkovi régióban, felszabadítva földünket. Mikolajiv védelmét is tartjuk – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.

Egy készülő három szintű gazdaságélénkítési cselekvési terv szükségességéről beszélt Volodimir Zelenszkij. Az első egy speciális támogatási program a kis- és középvállalkozások támogatására, ami új munkahelyeket teremthet. A második az ukrán biztonsági szektor fejlesztése, ami munkahelyteremtés és technológiai fejlesztés lenne egyszerre. A harmadik pedig az ipari fellendülés és a befektetések ösztönzése ipari parkok létrehozásával és a modern technológiák Ukrajnába vonzásával.

A legtöbb európai támogatja Ukrajna integrációját. És ha az európaiak támogatják, akkor az egyes országokban még mindig szkeptikus politikusoknak nem szabad szembeszállniuk az emberekkel, a társadalommal és az európai történelem menetével- jelentette ki éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Novák Katalin: elemi érdek, hogy minél előbb béke legyen és a háború ne eszkalálódjon

Elemi érdek, hogy minél előbb béke legyen és az ukrajnai háború ne eszkalálódjon – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az M1 aktuális csatornának nyilatkozva; a csütörtökön sugárzott beszélgetésben azt hangsúlyozta: a Kárpátalján élő magyarok ne csak élhessenek a szülőföldjükön még száz év múlva is, hanem legyen ott valóban magyar élet.

A magyarok érdekeit sorolva Novák Katalin a 48 perc című műsorban fontosnak nevezte, hogy akiknek el kellett menekülniük, visszatérhessenek, és használhassák az anyanyelvüket.
Most már több mint 100 napja tart ez a háború, amelynek még mindig nem tudunk napirendre térni a napi borzalmai felett – mondta, hozzátéve: a másik oldalon látja az őszinte segítségnyújtást, elfogadást még ebben a nehéz helyzetben is.
Arról is szólt, hogy Oroszország nem fogalmazott meg valódi háborús célkitűzést, Putyin orosz elnök még csak háborúnak sem nevezi a hadműveletet. Ezért senki se tudja megjósolni, hogyan zajlik a háború.
Novák Katalin szerint ami Magyarországon történik, az kihat a határainkon túlra és ugyanígy a határokon túl történő események is kihatnak ránk. Természetesnek nevezte, hogy az, hogy túl van az ország egy hosszan elhúzódó koronavírus-járványon, háború dúl a szomszédban, világszerte a gazdasági helyzet nehezebb a korábbinál, és kihívásokkal szembesülnek az emberek, a politikai hangulat felforrósodásához vezet.
Arra a kérdésre, tervezi-e feléleszteni azt a hagyományt, hogy rendszeresen egyeztet ellenzéki pártokkal, azt mondta: feladatának érzi, hogy igyekezzen megtalálni a hangot mindenkivel, aki vevő arra, hogy megtalálja vele a hangot.
Hozzátette, szűkítőnek érzi azt a megközelítést, hogy a pártoktól kellene várni a nemzet egységének megvalósítását, mivel azok különböző nézeteket valló csoportok, amelyek markánsan különböző álláspontjai ütköznek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy feladatának tekinti ezek megismerését és lehetőségekhez képest megértését, aminek meg fogja találni a módját a jövőben. Megjegyezte: az államfői tisztség lehetőséget ad a távolságtartásra a napi aktuálpolitikai történésektől, 10 év kormányzati munka után ezt örömmel is teszi. Szerinte kinyílik az a perspektíva, amely az ezen túlmutató magyar világot jelenti és ott még sok feladat vár rá.
Hozzátette: nem tartja szerencsésnek a centivel méricskélést és egyetért az elődje által képviseltekkel: ha száz jó törvényt tesznek elé, akkor százat fog alárni, míg ha száz rosszat, akkor százat küld vissza.
„A legjobb meggyőződésem alapján fogok dönteni” – mondta, megjegyezve: ha az lenne az ambíciója, hogy ússza meg az ötéves mandátumát és ez alatt az idő alatt senkivel se legyen konfliktusa, akkor nem a közéleti pályát választotta volna.
Novák Katalin kitért rá: a demokrácia elsősorban azt jelenti, hogy érvényesül az embereknek az akarata, ezért a választás egy fontos fokmérő, és ha demokratikus úton az emberek kinyilvánítják az akaratukat és döntenek, akkor utána azt irányadónak kell tekinteni. „Sokszor tapasztalom azt, hogy sokan megsértődnek és azért haragszanak az emberekre, mert nem úgy döntöttek, mint ahogy ők gondolkodnak, és azért tekintenek valamit antidemokratikusnak vagy demokrácia-ellenesnek, mert az emberek nem az ő álláspontjukat választották” – fogalmazott.
Úgy vélte, ez alapvetően nem demokratikus megközelítés, és ha az embereknek lehetőségük van döntéseket hozni, akkor ezeket a döntéseket el kell fogadni és le kell vonni a következtetéseket. „Az elfogadásban nem mindenki áll túl jól Európában sem, Magyarországon sem feltétlenül”, és előszeretettel kiáltanak ki valamit azért demokráciaellenesnek, mert nekik nem tetszik – tette hozzá.
Az államfő elmondta: bár nehéz a brüsszeli működés megítélése, úgy látja, „ott egy olyan vízfej alakult már ki”, amely elsősorban saját magának a fenntartásában és a további erősítésében érdekelt, és ez sokszor a hatékony és jó döntésekkel szembe megy. Európában érdemes szem előtt tartani, hogy szuverén nemzetállamok döntöttek úgy, hogy bizonyos területeken összehangolják egymással az érdekeiket és a lépéseiket, de nem szabad a szuverén nemzetállamoktól elvenni sem a szuverenitást, sem a nemzetállami jelleget – magyarázta.
Közölte: a családpolitika válasz arra a súlyos kérdésre, hogy miért nem vállalnak a fiatalok annyi gyermeket, ahányat szeretnének. Fontos kérdés, hogy miként tudnának segíteni azoknak, akik nem érzik a támogatást, azoknak, akiknek anyagi nehézségeik vannak, ezért nem tudnak gyermeket vállalni, azoknak, akik meddőségi problémákkal küzdenek, vagy éppen azoknak, akiknek már vannak gyerekeik, de van valami akadálya annak, hogy tovább bővítsék a családot – sorolta.
Hangsúlyozta: „az, ahogy igent mondtunk az életre, az, ahogy igent mondtunk a családra, az, ahogy megéljük a családokat a mindennapokban, ez egy kulturális kérdés”, és a magyarok ebben erősek, „nekünk fontos a családunk”. Nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem arra, hogy a család témáját felvesse, mert ez elengedhetetlenül fontos – jelentette ki.
Az államfő arról is beszélt, hogy jó irányba mozdultak el a demográfiai mutatók, Magyarország sokat fordít családtámogatásra, és „ez nem döntötte romba a magyar gazdaságot”, éppen ellenkezőleg, az egymillió új munkahelynek köszönhetően a gyermeket vállaló családok dolgozni is tudnak.
Kiemelte: öt év múlva egy „mosolygós Magyarországot” szeretne látni, „egy a saját értékeire büszke, azokért kiálló és ugyanakkor mások iránt is nyitott Magyarországot”.

Orosz tábornok: civileket tartanak fogva egy szeverodonyecki vegyi üzemben az ukránok

Erőszakkal tartanak vissza több száz szeverodonyecki lakost az ukrán fegyveres erők az Azot vegyi üzem föld alatti létesítményeiben – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök késő este megtartott tájékoztatóján.

Mizincev szerint az ukrán fegyveres erők vegyszert (salétromsavat, ammóniát és ammónium-nitrátot) tartalmazó tartályokat terveznek felrobbantani az üzemből való visszavonulásuk során. A tábornok közölte, hogy az ukrán fegyveres erők több más ipari létesítményt – köztük egy Harkivhoz közeli hőerőművet – is aláaknáztak, katonai célokra használva fel őket, civilekkel élő pajzsként védve magukat.
Apti Alaudinov, a Csecsen Köztársaság vezetőjének tanácsadója, az Ahmat különleges osztag parancsnoka a Rosszija 1 televíziós csatornán szintén azzal vádolta meg az ukrán erőket, hogy a szeverodonyecki ipari övezetben civileket tartank fogva. Alaudinov szerint a számuk különböző adatok szerint 300 és 800 között lehet.
A csecsen parancsnok elmondása szerint Szeverdonyeck lakónegyedeit folyamatosan nehézfegyverekkel lövik az ukrán fegyveres erők által ellenőrzött, szomszédos Liszicsanszk irányából. A „Luhanszki Népköztársaság” egy másik városban, Sztahanovban csütörtökön 13 civil vesztette életét ukrán tüzérségi támadások következtében, 19 lakóház pedig megsérült a helyi hatóságok szerint.

Zelenszkij szankciókkal sújtotta Putyint és az egész orosz kormányt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelyben szankciókat vezetett be Vlagyimir Putyin orosz elnök, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője és az orosz kormány minden tagja ellen, beleértve Mihail Misusztyin miniszterelnököt is – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A rendelet értelmében – amelyet az ukrán elnök hivatalos honlapján hoztak nyilvánosságra – Zelenszkij az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát hagyta jóvá. Kijev 35 magas rangú orosz tisztségviselőt sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük – az említettek mellett – az orosz biztonsági tanács tagjait és titkárát, Nyikolaj Patrusevet is.
A szankció alá vontak egyebek mellett nem utazhatnak be Ukrajna területére, és repülőgépeik nem használhatják Ukrajna légterét átutazásra sem. Ezenfelül visszavonják a korábban nekik adott ukrán állami kitüntetéseket, az összes, Ukrajnában kiadott engedélyüket törlik, ezen túlmenően pedig zárolják pénzügyi eszközeiket, és vagyontárgyaikat sem szállíttathatják ki Ukrajnából.
Zelenszkij aláírt egy másik rendeletet is, amely alapján szankciókat vezetnek be az orosz egyetemekkel és azok vezetőivel szemben. A védelmi tanács szankciós listáján 236 orosz felsőoktatási intézmény szerepel, köztük a moszkvai Lomonoszov állami egyetem is. A rendelet értelmében az ukrán oktatási, kulturális és kormányzati intézményeknek meg kell szüntetniük a büntetőintézkedések alá vont orosz egyetemekkel kötött minden kapcsolatot és megállapodást.
A külügyminisztériumnak tájékoztatnia kell Ukrajna partnereit ezekről a szankciókról, különösen az Egyesült Államokat, az Európai Unió vezetését és az Egyesült Királyság kormányát.
Csütörtökön Vitalij Klicsko kijevi polgármester arra kérte a kormányt, hogy hozzon létre egy katonai temetőt a fővárosban Ukrajna védőinek nyughelyéül. „Ukrajna most nagy tragédián és nagy megpróbáltatásokon megy keresztül: katonáink, hazafiaink, az ukrán nemzet hősei halnak meg államunk szabadságáért és függetlenségéért. Nekünk pedig az a kötelességünk, hogy tiszteljük tetteiket és a hősök emlékét” – idézte Klicskót az Ukrajinszka Pravda. A városi tanács a katonai temetőt a Babij Jar-i holokauszttemető mellett szeretné létrehozni, és magára vállalná ennek teljes költségét. „Szükség van viszont országos szintű támogatásra is az okirati alátámasztások ügyében, esetleg külön törvény elfogadására ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy Kijevnek az állammal közösen kellene megvalósítania ezt a projektet” – tette hozzá a polgármester.
A ma Kijevhez tartozó Babij Jarban követték el a második világháború történetének egyik legnagyobb tömegmészárlását. 1941. szeptember 29-én és 30-án a német megszállók több mint 33 ezer zsidót tereltek össze és lőttek agyon egy szakadéknál.

Brit külügyminiszter: nincs jogérvénye a donyecki orosz bíróság által két brit állampolgárra kirótt halálos ítéletnek

A brit külügyminiszter szerint nincs jogérvénye annak a halálos ítéletnek, amelyet a „Donyecki Népköztársaság” nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága rótt ki csütörtökön két brit állampolgárra.

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogták el még áprilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű marokkói állampolgárt is.
Liz Truss brit külügyminiszter a Twitter portálon csütörtök este megjelent bejegyezésében közölte, hogy mélységesen elítéli az „oroszok megbízottjai” által Kelet-Ukrajnában fogva tartott két brit elleni ítéletet.
Truss leszögezi, hogy Aiden Aslin és Shaun Pinner hadifogoly, és az ellenük hozott „álítéletnek” semmiféle jogi érvényessége nincs.
A miniszter közölte azt is, hogy a brit kormány minden lehetséges módon támogatja Aiden Aslint és Shaun Pinnert.
Nem sokkal korábban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője is kijelentette, hogy a két brit hadifogolynak számít, a genfi megállapodás alapján megilleti őket a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékenységben vettek részt.
A Downing Street illetékese közölte: London folytatja az együttműködést az ukrán hatóságokkal mindazon brit állampolgárok szabadlábra helyezésének elérése végett, akik az ukrán fegyveres erők kötelékében szolgálnak és hadifogolyként tartják őket fogva.
Hozzátette: a hadifoglyokat a nemzetközi jog alapján nem használhatják fel politikai célokra.
Pinner egy korábbi interjúban, amelyet a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, elmondta, hogy kilenc évet szolgált a brit hadseregben, ukrán felesége van és 2018 óta él Ukrajnában.
Robert Jenrick, Aslin nagy-britanniai lakóhelyének alsóházi képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: Aslin brit-ukrán kettős állampolgár, aki még az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt csatlakozott „normál eljárással” az ukrán fegyveres erőkhöz.
Aiden Aslinnek ukrán menyasszonya van és 2018-ban lett az ukrán haditengerészet tagja.
Jenrick szerint mindkét brit állampolgárt koholt vádak alapján ítélték el, és mindkettőjüket az első adandó alkalommal, esetleg fogolycsere keretében szabadon kell engedni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén, néhány nappal a háború kitörése után közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.
Liz Truss brit külügyminiszter röviddel Zelenszkij kijelentése után, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.
„Ha lesznek, akik úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet segítik, én támogatom őket e döntésükben” – tette hozzá.
Trusst e kijelentéséért azóta saját kormányának más tagjai és a brit hadsereg vezetői részéről is alig burkolt bírálatok érték.
Ben Wallace brit védelmi miniszter nem sokkal Liz Truss nyilatkozata után, egy londoni kereskedelmi rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.
Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke néhány nappal később a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a brit haderő professzionális tagjai szerint „nem lenne feltétlenül észszerű cselekedet” brit állampolgárok közvetlen harci részvétele az ukrajnai háborúban.

Putyin: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat

Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – jelentette ki Vlagyimir Putyin csütörtökön Moszkvában, fiatal vállalkozókkal megtartott találkozóján.

„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamely ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta.
„Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – tette hozzá az államfő, aki a találkozót megelőzően felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).
Hangot adott annak a véleményének, hogy ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. Putyin szerint a szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele.
Álláspontja szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg. Mint mondta, a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”.
Az orosz vezető eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül.
„Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta.
Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, amely azonban szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Úgy vélekedett, hogy az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. Hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat.
Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amelyeket mindenképpen fejleszteni fog. Az állami támogatás fontosságát a gyógyszeriparral és a saját mikroelektronikával kapcsolatban hangsúlyozta.
„Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – fogalmazott, és emlékeztetett rá, hogy a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban.
Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. Az ország előtt álló fő kihívást ugyanakkor a demográfiában nevezte meg.
„Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük” – mondta. A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre.

Kreml: az ukrán államnyelv marad a „felszabadított” területeken

Államnyelv marad az ukrán Ukrajna „felszabadított” területein, mert ezek a régiók jelenleg nem tartoznak az Oroszországi Föderációhoz – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Peszkov emlékeztetett rá, hogy Oroszországban az orosz az egyetlen államnyelv.
„Ami Ukrajna egyes régióit illeti, azok jelen pillanatban nem képezik az országunk részét. Minden az emberek választásától függ majd” – mondta.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja megyei katonai-polgári közigazgatási főtanács tagja a TASZSZ hírügynökséggel közölte, hogy a régióban az orosz és az ukrán egyaránt államnyelvnek számít, és ez a helyi hatóságok szándéka szerint így is marad. Rogov szerint a kérdésben népszavazást tarthatnak majd, ha a lakosság úgy kívánja.
Emlékeztetett rá, hogy a régióban a többség által beszélt orosz korábban de facto hivatalos nyelvnek számított, ám a 2014-es kijevi „államcsínyt” követően „nemcsak tiltás alá esett, de üldözték és szankcionálták”. Rogov korábban azt mondta, hogy Zaporizzsja csatlakozni kíván Oroszországhoz.
Szergej Moroz, Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának sajtótitkára a TASZSZ-nak szintén azt mondta, hogy a helyi hatóságok még nem döntöttek a kérdésben, de mérlegelik azt a lehetőséget, hogy mind az orosz, mind az ukrán államnyelv legyen a régióban. Rámutatott, hogy a szomszédos – Oroszország által 2014-ben annektált – Krímben az orosz, az ukrán és a krími tatár egyaránt államnyelv. Hozzátette, hogy ezeket nyelveket csak a félsziget és az orosz állam nyolc évvel ezelőtti „újraegyesítése” nyomán egyenjogúsították.
Peszkov azt mondta, hogy a Kreml tisztelettel viszonyul Gyenyisz Pusilin donyecki vezetőnek ahhoz a döntéséhez, hogy leváltotta eddigi kormányát, amelyet Alekszandr Anancsenko vezetett, és helyére az egyébként ukrajnai születésű Vitalij Hocenkót, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium volt regionális együttműködési igazgatóját nevezte ki miniszterelnöknek.
Dmitrij Peszkov azt is kijelentette, hogy Ukrajna „felszabadított” területein az ott élő emberek választásától függ majd a tisztségviselők kinevezése. A szóvivő ezzel arra a kérdésre válaszolt, hogy tölthetnek-e be orosz hivatalnokok tisztséget a megszállt ukrajnai területeken.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója hangot adott feltevésének, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „beleegyezett Ukrajna nyugati területeinek lengyel annektálásába”, és megkezdte hazája „szuverenitásának átadását” Lengyelországnak. Nariskin az SZVR sajtószolgálatának csütörtökön kiadott közleménye szerint azt állította, hogy Kijev Varsó ösztönzésére állami jelentőségű információkat adott át a „lengyel-amerikai tandemnek”, egyebek között az ukrán adófizetőkre és az állam valós pénzügyi helyzetre vonatkozó adatokat.
A hírszerzési értesülésekre hivatkozó Nariskin szerint Lengyelországban tartalék központot hoztak létre az ukrajnai adóinformációk feldolgozására. Ezt az orosz kémfőnök egy üzleti fúzió és egy felvásárlás előkészítéséhez hasonlította, és rámutatott, hogy az állam nem viselkedhet úgy, mint egy magánvállalat.

Ursula von der Leyen erkölcsi kötelességnek nevezte Ukrajna újjáépítését

Ukrajnát újra kell építeni, és meg is fogjuk tenni – hangoztatta Rómában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.

Ursula von der Leyen a Bauhaus mozgalomnak szentelt nemzetközi fesztivál római programsorozatának megnyitójára érkezett az olasz fővárosba. Megnyitó beszédében kifejtette: az Európai Bizottság éppen csütörtökön kezdett el egyeztetni a harci műveletekben lerombolt Mariupol polgármesterével, valamint ukrán mérnökökkel a város újjáépítéséről.
Mariupol jelenleg az orosz erők kezén van.
„Újraépítjük Ukrajnát: meg kell tennünk, és meg is fogjuk tenni, mivel erkölcsi kötelességünknek tartjuk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Célnak nevezte az orosz gáztól függés csökkentését is, amelynek szükségességére szerinte éppen az ukrajnai háború döbbentett rá. Hangsúlyozta, hogy az európai uniós intézmények az energiaár növekedésétől és az ökológiai átmenettől leginkább sújtott családok támogatási módozatain dolgoznak.
„A pandémiában láttuk, mennyire nehéznek bizonyult a vakcinák beszerzése, és rájöttünk, hogy valójában gyártásuk technológiájára volt szükségünk. Most ugyanaz történik: fenntartható technológiák fejlesztésére van szükség élelmiszer és energia gyártására” – jelentette ki.
A Maxxi római művészeti csarnokban tartott ünnepség után az Európai Bizottság elnöke a római főpolgármesterrel, Roberto Gualtierivel találkozott a Capitolium-dombon lévő városházán, este pedig Sergio Mattarella államfő fogadta.
Ursula von der Leyent pénteken Ferenc pápa várja a Vatikánban.

Mario Draghi szerint az orosz gáz árának korlátozásával lehet az inflációt csökkenteni

Az Oroszországból importált földgáz árában felső plafon megszabását, valamint európai energetikai támogatási rendszert szorgalmazott Mario Draghi olasz miniszterelnök abban a nyitóbeszédében, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén mondott Párizsban csütörtökön.

A közgazdász végzettségű Mario Draghi úgy vélte, hogy a jövőbeli jobb gazdasági modell kiépítése érdekében mindenekelőtt a jelenlegi kihívásokat kell megoldani.
Kiemelte: az OECD adatai azt mutatják, hogy az ukrajnai háború jelentősen rontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseket, és erősen megemelte az infláció várható mértékét is. Első jelzésként a központi bankok pénzpolitikai szigorítását, valamint a nemzetközi élelmiszer-ellátás, főleg a búzaszállítmányok „megakadását” említette. Ez az árak emelkedéséhez vezetett, és humanitárius katasztrófa veszélyét vetítette elő – tette hozzá.
Az iparosodott országok képviselőinek mondott beszédében Draghi azt hangoztatta, hogy az Ukrajna melletti elkötelezettséggel egy időben hasonló határozottságot kell mutatni a többi ország lakossága megsegítésében is, elsősorban a világ szegényebb térségeiben, melyek között Afrikát nevezte meg.
Meglátása szerint az élelmiszerválság elkerüléséhez a Fekete-tenger partján lévő ukrajnai kikötőkből kell elindítani az ott felhalmozódott több millió tonna gabonát. Hozzátette: garanciát kell nyújtani Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az ukrajnai kikötőket – ha megnyitják őket – nem éri támadás.
Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy az energia- és élelmiszerárak a gazdagabb országokban is emelik az inflációs rátát: az euró-övezetben májusban az árak 8,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség valamivel 7 százalék alatt van, a fogyasztás pedig a pandémia előtti szint alatt maradt.
„Csökkentenünk kell az energiaárakat, pénzügyi támogatást nyújtva a családoknak és a vállalkozásoknak, elsősorban azoknak, akik és amelyek nagyobb nehézségekkel küszködnek” – mondta Draghi.
Az Oroszországból vásárolt földgáz árának maximálását szorgalmazta, kijelentve, hogy az árplafon „korlátozná az infláció emelkedését, és csökkentené a pénzáramlást Moszkva irányába”. Úgy vélekedett, hogy a társadalom legszegényebb rétegeinek állami támogatása azonban nem sodorhatja veszélybe a költségvetési stabilitást. Mint fogalmazott: „felelősségnek és szolidaritásnak együtt kell haladnia nemzeti és európai szinten egyaránt”.
Ezzel egy időben Mario Draghi közös politikai-gazdasági eszközt szorgalmazott az energiaválság megoldására: példaként a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (Sure) említette, hangoztatva, hogy hasonló támogatást dolgozhatnának ki az energiaválságtól leginkább sújtott országok számára is.
Kifejtette, hogy ezzel pénzügyi stabilitást biztosítanának az egész euró-övezetben, s így a lakosság valószínűleg továbbra is támogatná az Oroszországgal szembeni szankciós politikát.
Az olasz kormányfő fenntartható és hosszútávú energiapolitikát szorgalmazott, az Oroszországtól függés csökkentésével. Kijelentette, az ukrajnai háború nem vezethet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kitűzött korábbi célok „elárulásához”.
A római kormánypalota bejelentése szerint két új rendkívüli kormánybiztost neveztek ki a közép-olaszországi Emilia-Romagna és Toscana tartományban létesítendő, részben tengeri úton érkező LNG-t (cseppfolyósított gázt) újragázosító létesítmények működésbe léptetéséhez. A miniszterelnöki hivatal közleménye rámutatott: az újragázosítókkal Olaszország tartalékait kívánják növelni.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine