Az orosz-ukrán háború 100. napja – FRISSÜL

Immár századik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Ukrán kulturális miniszter: az orosz erők már több, mint 370 műemléket semmisítettek meg

Az ukrán kulturális örökség emlékei közül több, mint 370 semmisült meg Ukrajnában az Oroszország által indított háború első száz napja alatt – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter pénteki kijevi sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető hozzátette, hogy a lerombolt létesítmények csaknem fele különböző felekezetű templom volt. A tárcavezető az ukrán nemzeti örökség tudatos rombolásával vádolta meg Oroszországot. Példaként említette a Szkovoroda-múzeum lebombázását. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században, a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát május elején találta el egy orosz rakéta. „Maga a múzeum két szántóföld között található. Az ottani infrastruktúra olyan, hogy erősen akarni kellett, hogy eltalálják ezt a kis épületet” – fogalmazott a miniszter.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a CNN amerikai hírtelevízióra hivatkozva arról számolt be, hogy a Szeverodonecknél folyó harcokban könnyebb sérüléseket szenvedett a Reuters brit hírügynökség két újságírója, és életét vesztette az autójuk sofőrje, akit a kelet-ukrajnai szakadárok biztosítottak számukra.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében egyebek mellett arról adott hírt, hogy az orosz erők az offenzíva folytatására készülnek a Donyeck megyei Szlovjanszk ellen, ezért ebben az irányban legfeljebb húsz zászlóalj harcászati csoportot összpontosítottak, a Luhanszk megyei Szeverodonecknél pedig részleges harci sikereket értek el. Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője a Telegram üzenetküldő csatornán arról tájékoztatott, hogy az orosz erők megpróbálták bekeríteni az ukrán csapatokat Szeverodoneck és Liszicsanszk térségében, de az ukrán fegyveres erők megakadályozták két falu, Metyolkine és Bilohorivka elfoglalását.
Az ukrán Szabadság Rádió helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy Szeverodoneckbe külföldi önkéntesekből álló alakulat érkezett az ukrán erők segítségére. Az „idegenlégióba” a világ számos országából léptek be. Az újságírók beszéltek többek mellett egy Ausztráliából és egy Georgiából érkezett önkéntessel, akik meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a „jó oldalon állnak”, és segíteni akarnak az ukránoknak „visszaűzni a megszállókat Oroszországba, bármeddig is tartson”.

Az EU Oroszországnak és Fehéroroszországnak szánt támogatást utalna Ukrajnának és Moldovának

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Unió eredetileg Oroszországnak és Fehéroroszországnak szánt 26,2 millió eurót (mintegy 10 milliárd forint) utaljon át az Ukrajnával és Moldovával folytatott együttműködés megerősítésére – közölte az uniós bizottság pénteken.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2021-2027-es régiók közötti együttműködés serkentését célzó Interreg NEXT nevű uniós program keretében eredetileg Oroszországnak és Fehéroroszországnak utalni tervezett támogatást ugyanezen célok megvalósítására juttatja majd az EU Ukrajnának és Moldovának.
Az uniós bizottsági közlemény Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztost idézte, aki azt mondta: Ukrajna és Moldova az EU megbízható partnere, s az EU határozottan elkötelezett a két országgal folytatott hosszú távú együttműködés mellett.
Az EU külső határának mindkét oldalán élő emberek közötti kapcsolat, valamint az uniós régiók és a helyi érdekelt felek közötti együttműködés erősítése határozott lépést jelent a béke és biztonság előmozdítására a támogatott ukrán és moldovai területeken – fogalmazott Ferreira.
Az uniós finanszírozás támogathatja majd az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, megerősíti az ukrán és a moldovai hatóságok intézményi kapacitását, oktatási és kutatási kezdeményezéseket ösztönöz, valamint munkahelyi képzési programokat valósít meg a menekültek számára, illetve segítheti beilleszkedésüket – tette hozzá az uniós biztos.
Az Ukrajna elleni orosz háború február 24-i kezdetét követően, az EU által elfogadott intézkedésekkel összhangban, az Európai Bizottság márciusban felfüggesztette az Oroszországgal és Fehéroroszországgal folytatott, határon átnyúló együttműködési programok, valamint az Interreg balti-tengeri régió programjai keretében folytatott együttműködést.

A francia külügyminisztérium szerint egy francia önkéntes harcos életét vesztette a harcokban

Egy francia állampolgárságú önkéntes harcos életét vesztette a harcokban Ukrajnában – közölte pénteken a francia külügyi tárca.

„Szomorú hírt kaptunk arról, hogy egy francia állampolgár halálosan megsérült a harcokban Ukrajnában. Részvétünket fejezzük ki a családjának” – tudatta a külügyminisztérium.
Hivatalos források az AFP hírügynökségnek elmondták: a meghalt férfi önkéntesként indult Ukrajnába. Sem a férfi személyazonosságát, sem a hely nevét, ahol meghalt, nem hozták nyilvánosságra.
Az Europe1 francia kereskedelmi rádió csütörtökön azt közölte, hogy „az első francia harcost” megölték Ukrajnában, a csatorna értesülései szerint az észak-keleti Harkiv közelében.
„A fiatalember az ukrajnai védelem Nemzetközi Légiójában szolgált és részt vett az orosz hadsereg elleni harcokban” – tudta meg a rádió.
Az ukrajnai háború száz nappal ezelőtt kezdődött. Az orosz támadás február 24-i kezdte után nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök külföldi önkéntesekből álló „nemzetközi légió” létrehozását kezdeményezte az ukrán védelem támogatására.

Heger: addig érkezik Oroszországból a kőolaj Szlovákiába, amíg nem lesz teljes értékű alternatívája

Addig fog érkezni Szlovákiába Oroszországból a kőolaj, amíg (annak felváltására) nem lesz teljes értékű alternatívánk – szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő pénteken a kormányhivatal sajtóosztálya által az MTI pozsonyi irodájához is eljuttatott közleményében.

A szlovák kormányfő ezekkel a szavakkal arra reagált, hogy a négypárti szlovák kormánykoalíció legerősebb pártja, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom egyik parlamenti képviselője, Gyimesi György pénteken erőteljes kritikával illette és lemondásra szólította fel a gazdasági minisztert, Richard Sulíkot, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnökét, amiért a tárcavezető „nem alkudott ki jobb feltételeket” Szlovákia számára az Oroszországgal szembeni kőolajembargó elfogadása előtt.
Gyimesi – aki Hegerrel együtt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Igor Matovic vezette OLaNO listáján szerzett mandátumot – pénteken azt mondta Richard Sulíkról, hogy a tárcavezető „lusta dilettáns”, akinek nincs keresnivalója a tárca élén, mivel az ő felelőssége, hogy a kőolajembargó feltételei miatt jövőre bezárhatják a pozsonyi Slovnaft kőolajfinomítót. Gyimesi ezzel arra utalt, hogy a Slovnaft pénteken közölte: az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós embargó jövőre ellehetetleníti az olajfinomító exportját, ami a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja.
Richard Sulík pénteken visszautasította az őt ért vádat és úgy vélekedett, hogy Gyimesi kritikája tulajdonképpen Eduard Heger ellen irányul, tekintve, hogy az uniós szankciókról szóló megállapodást Brüsszelben a kormányfő írta alá.
Pénteki állásfoglalásában erre reagált a pozsonyi kormányhivatal, amely sajtóközleményében leszögezte: Eduard Heger Brüsszelben elérte, hogy Szlovákia nem marad kőolaj nélkül. „Oroszországból addig érkezik majd a kőolaj, amíg nem lesz teljes értékű alternatívánk” – áll a kormányfő állásfoglalásában.
A szankciók elfogadására a héten Robert Fico korábbi miniszterelnök, a legerősebb szlovák ellenzéki párt az Irány (Smer-SD) elnöke is reagált. Fico kijelentette: Orbán Viktor a győztese az Oroszország elleni szankciókról szóló brüsszeli uniós csúcstalálkozónak, mert ő volt az, nem pedig Eduard Heger, aki Szlovákia számára is „elintézte” a mentességet a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj további szállítására. A szlovákiai kőolajipar óriásának, a termelését kétharmadrészt külföldön értékesítő Slovnaftnak azonban az olajimportra vonatkozó kivételen túl az export tekintetében is legalábbis 3 éves átmeneti időszakra lett volna szüksége a megegyezésben szereplő 8 hónap helyett az átálláshoz szükséges műszaki megoldások kivitelezésére.

Alexander Soros: sosem hagyjuk magára Ukrajnát

Sosem fogjuk magára hagyni Ukrajnát és a több, mint 30 éve végzett ottani munkánkat sem hagyjuk abba – jelentette ki Alexander Soros, az apja, Soros György üzletember által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) igazgatóhelyettese pénteken közzétett Twitter-üzenetében.

Alexander Soros az üzenethez képet is csatolt, amelyen Soros Györggyel és az OSF ukrajnai igazgatójával, Olekszandr Suskóval látható.
Május végén Soros György a davosi Világgazdasági fórumon azt mondta, Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete lehet, ezért a szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire.
„A legjobb és talán egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint. Ez a lényeg” – hangoztatta akkor Soros György.
Az OSF ukrajnai irodáját 1990-ben hozták létre, nem sokkal az előtt, hogy Ukrajna – 1991 augusztusában – kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól.

Kreml: a „különleges hadművelet” addig tart, amíg az összes célját el nem éri

Az Ukrajna ellen elindított „különleges hadművelet” addig tart majd, amíg az összes célját el nem éri – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.

Az invázió fő céljaként a szóvivő a Donyec-medence lakosságának védelmét nevezte meg, amelynek érdekében, mint mondta, minden intézkedés megtörténik. Peszkov kérdésre válaszolva a száz napja tartó, Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háborúban elért eredmények között sorolta fel, hogy számos lakott terület „szabadult fel” az ukrán fegyveres erők „nácibarát, és kimondottan nacionalista elemeitől”, és hogy az emberek elkezdhették a békés élet megteremtését.
Hozzátette, hogy az orosz hadsereg minden nap új tapasztalatra tesz szert. Egyúttal a védelmi minisztérium illetékességébe utalta a hadviselés taktikájára vonatkozó kérések megválaszolását.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján a Donyecket az elmúlt napokban ért, halálos áldozatokat, köztük gyerekéleteket követelő nehéztüzérségi támadásokkal kapcsolatban rámutatott, hogy az ukrán „nácik” az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket Washington „nyomására” a polgári lakosság ellen vetik be.
Ő is azt hangoztatta, hogy a „különleges hadművelet” mindaddig folytatódik majd, amíg minden célját el nem érte, beleértve Ukrajna „demilitarizálását” és „nácitlanítását”. Mint mondta, ezen a területen már sok minden történt: Mariupolban megadták magukat az Azov nacionalista alakulat harcosai, és szisztematikusan folyik a Donyec-medence „felszabadítása”.
Egyebek között arra is rámutatott, hogy az ukrán gabona exportját nem Oroszország, hanem az ukrán tengeri aknazár akadályozza. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők minden nap humanitárius folyosót nyitnak a fekete-tengeri kikötőből és az aknák felszedése esetén készek lennének a gabonaszállítmányok biztosítására.
A VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet pénteken közölt felmérése szerint egyébként az oroszok 78,2 százaléka helyesli az elnök tevékenységét, 81 százalékuk pedig megbízik benne. A közvélemény-kutatást 2022. május 23-29. között telefonon végezték el 1600 fős felnőtt mintán.

Egy ellenzéki orosz újságíró ukrán állampolgárságot kért

Ukrán állampolgárságot kért egy orosz ellenzéki újságíró, Alekszandr Nyevzorov, aki ezt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson tette közzé pénteken.

„Én az áldozat oldalára állok. Nagyon hálás vagyok Ukrajna kimerült, kétségbeesett, vérző népének, hogy befogadott” – írta az újságíró a Telegramon. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közölte, hogy Zelenszkij elnök már alá is írta a rendeletet, amelynek értelmében az orosz újságíró és felesége megkapta Ukrajnában az állampolgárságot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy május 6-án egy moszkvai bíróság elrendelte az országon kívül tartózkodó Nyevzorov letartóztatását az orosz hadseregről terjesztett álhír vádjával.
Az újságíró korábban beszámolt a mariupoli szülészeti klinika ellen márciusi orosz légitámadásról, amelynek elkövetését Moszkva cáfolja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken az Instagramon tett közzé videófelvételt, amely a kijevi kormányhivatal közelében készült és a kijevi vezetés négy tagja látható rajta. A felvételen Zelenszkij mögött Denisz Smihal miniszterelnök, Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, valamint az ukrán tárgyalóküldöttség tagjai – David Arahamija, a parlamentben többségben lévő Nép Szolgája párt frakcióvezetője és Mihajlo Podoljak, Jermak tanácsadója – látható.
„Itt van a frakcióvezető, az elnöki iroda vezetője, Smihal, Ukrajna miniszterelnöke, Podoljak és itt van az elnök is. A csapatunk ettől sokkal nagyobb. Itt vannak az ukrán fegyveres erők. És ami a legfontosabb, itt van Ukrajna népe. Már száz napja védjük Ukrajnát. Miénk lesz a győzelem” – mondta a félperces felvételen Zelenszkij.
Közben az Ukravtodor ukrán állami közútkezelő hatóság a Facebookon közzétette, hogy a háború száz napja alatt az orosz hadsereg 24 ezer kilométer utat és mintegy háromszáz hidat rombolt le Ukrajnában. Az Ukravtodor hozzátette, hogy a „nagy útépítés” elnevezésű kormányzati program minden nagyszabású projektjét leállították, és ehelyett a létfontosságú utak helyreállításán dolgoznak. Közlésük szerint ismét járhatóvá tették a varsói autópálya Kijevtől Kovelig tartó szakaszát, valamint megnyílt a teherforgalom előtt a Kijevet és a kárpátaljai Csapot összekötő M06-os autóút is.
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Azovi-tengerparti kikötőváros peremvidékén az oroszok bebörtönzik és kivégzik azokat a tisztségviselőket, akik megtagadják az együttműködést a „megszállókkal kollaboráló” hatóságokkal. Tudomása szerint a donyecki szakadárok „bírósága” tíz év börtönre ítélte az egyik falu vezetőjét. Legalább egy közalkalmazottat agyonlövéssel kivégeztek, továbbá szerinte az olenyivkai börtönben több tucat önkéntest tartanak fogva, aki márciusban és áprilisban segített a mariupoli lakosok evakuálásában, illetve megpróbált élelmiszert és ivóvizet szállítani az orosz csapatok által körbezárt városba – mondta Bojcsenko az újságíróknak.

Peszkov: addig folytatódik a munka Ukrajnában, amíg Oroszország minden célja teljesül

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy „bizonyos eredményeket” már elértek, de a “munka” addig folytatódik, amíg minden célt el nem érnek.

„A hadművelet fő célja a Donyecki Népköztársaság és az Luhanszki Népköztársaság területén élő emberek védelme – mondta. Szerinte sok települést felszabadítottak Ukrajna nácibarát fegyveres erőinek uralma alól. “Lehetőséget biztosítottunk az embereknek arra, hogy elkezdjenek békés életet élni” – idézi a CNN.

Klicsko: ez a 100 nap olyannak tűnik, mintha egyetlen hosszú, nehéz nap lett volna

Vitalij Klicsko kijevi polgármester a 100 napja tartó háború kapcsán tett közzé egy üzenetet a Telegramon:

„100 napja kezdték meg az oroszok barbár háborújukat Ukrajna és az ukrán nép elpusztításáért. Ez a 100 nap olyannak tűnik, mintha egyetlen hosszú, nehéz nap lett volna, érzelmekkel, kemény munkával, véres csatákkal, veszteséggel és halállal. Ugyanakkor ez a bátorság és a kitartás ideje is. Együtt harcolunk, mindenki ott, ahol tud. Tiszteljük a katonáinkat. Felszabadítjuk az országunkat a barbár oroszoktól! Igen, ez nehéz lesz, de hiszem azt, hogy mindegyikünk méltósággal fogja kiállni a próbáját. Mert ez a jó és a rossz harca, és a jó és az igazság fog győzni” – írta üzenetében.

Az oroszok a határ menti Csernyihiv régiót is támadják

Az ukrán hadsereg szerint június 3-án több mint 40 robbanást rögzítettek a Csernyihiv megyei Kamianska Sloboda falu közelében.

Áldozatokról nem számoltak be.

Zelenszkij: győzni fogunk!

Volodimir Zelenszkij az orosz–ukrán háború századik napján Instagram-oldalán jelentkezett egy új videóval. A felvétel ugyanott készült, mint a február 25-én megjelent videója, és a szereplői is ugyanazok az emberek. A háború másnapján bejelentkezése során nemet mondott Washington kimenekítési felajánlkozására.

Ukrajna fegyveres erői a helyükön vannak, a nemzet a helyén van. Már száz napja védjük Ukrajnát. Győzni fogunk! – jelentette ki határozottan pénteki posztjában az ukrán elnök.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Володимир Зеленський (@zelenskiy_official) által megosztott bejegyzés

Ukrajna szerint már csaknem 31 ezer katonát vesztettek az oroszok

Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 30 950 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 1367 tankot,
• 3366 páncélozott harcjárművet,
• 675 tüzérségi rendszert,
• 207 rakétavetőt,
• 95 légvédelmi berendezést,
• 210 repülőgépet,
• 175 helikoptert
• és 2329 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 13 orosz hajót, 535 hadműveleti és taktikai drónt, 51 egység speciális felszerelést és 121 cirkálórakétát számoltak fel.

Втрати ворога в інфографіці ?@armyinformcomua pic.twitter.com/OpJbL5Wt2E

— Defence of Ukraine (@DefenceU) June 3, 2022

Német külügy: Putyin a felelős az élelmiszerhiányért

Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik elhitetni a világgal, hogy a nyugati országok felelősek az afrikai éhínségért, de az élelmiszerhiány valójában Oroszország ukrajnai inváziójának következménye – szögezte le pénteken a német külügyminisztérium szóvivője, írja az MTI a Reuters értesülései alapján.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Oroszország háborújának, nem pedig a nyugati szankcióknak a következménye az éhínség veszélye és az, hogy egyes országokba nem érkezik gabona – fogalmazott sajtótájékoztatóján a szóvivő.

A héten már Olaf Scholz kancellár is azt állította, hogy Putyin orosz elnök és a háború a felelős a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és áremelkedésért.

A háború sok ország számára „nagyon messze van, de a következmények nagyon is közel vannak”, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Ezeknek az országoknak segíteni kell, a legnagyobb szolidaritással kell kiállni mellettük – fogalmazott szerdán Scholz, aláhúzva, hogy a „déli félteke feltörekvő demokráciáit” meg kell tartani szövetségeseknek.

Az ENSZ pénteken ismét éhínségre figyelmeztetett a háború elhúzódása esetén.

Cseh-lengyel álláspont: Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen megoldása

Ukrajna győzelme az orosz-ukrán konfliktus egyetlen elfogadható megoldása Csehország és Lengyelország közös álláspontja szerint – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök lengyel kollégájával, Mateusz Morawieckivel tartott sajtótájékoztatójukon pénteken Prágában a két ország kormányának együttes ülése után.

Az ukrajnai események – fejtette ki Fiala – hatalmas kihívást jelentenek Csehország és Lengyelország számára is. „A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy a két ország álláspontja sok tekintetben megegyezik, és eredményt is tudnak elérni, ha az Európai Unióban közösen igyekeznek érvényesíteni nézeteiket” – szögezte le a cseh kormányfő.
Mateusz Morawiecki szerint Varsó és Prága együttműködése a közös értékek vállalásán alapszik. „Közép-Európa akkor erős, ha közösen tud fellépni, egységes politikájában, például az orosz agresszió megítélésében” – fogalmazott a lengyel politikus. Kifejtette: a lengyelek és a csehek közös lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az Európai Unió nyújtson nagyobb anyagi segítséget a jelenlegi ukrajnai menekülthullám által érintett országoknak, amelyek közé Lengyelország és Csehország is tartozik.
Közép-Európa nagyon perspektivikus, fejlődőképes régió, ami alapvetően attól függ, hogyan tudnak együttműködni a térség országai – mutatott rá a cseh miniszterelnök.
A sajtótájékoztató előtt a két ország védelmi miniszterei emlékeztetőt írtak alá a cseh-lengyel védelmi együttműködés intenzívebbé tételéről. Egy másik miniszteri emlékeztető pedig a lengyel tengeri kikötők és Csehország együttműködéséről szól. „Lengyelország nagy segítséget nyújthat Csehországnak, hogy megszabaduljon az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki Petr Fiala. Lengyel partnere leszögezte, hogy Varsó kész intenzívebbé tenni az együttműködést ezen a téren és segítséget nyújtani a cseheknek.

Az orosz kőolajra vonatkozó uniós embargó jövőre ellehetetleníti a pozsonyi Slovnaft exportját

Az orosz kőolajra vonatkozó európai uniós embargó jövőre ellehetetleníti a pozsonyi Slovnaft olajfinomító exportját, ami a gyártás műszaki minimum alá csökkenéséhez vezet, és a szlovákiai ellátás biztonságát is veszélybe sodorja – közölte az olajipari vállalat sajtóosztálya az MTI-vel pénteken.

A Slovnaft közleményében rámutat: az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók egy nyolchónapos átmeneti időszak leteltével ellehetetlenítik, hogy a pozsonyi olajfinomító folytassa termékeinek kivitelét Csehországba, Ausztriába és Lengyelországba, ahová eddigi gyártásának nagyobb részét exportálta. Hozzáteszik: amennyiben ilyen mértékben vissza kell fogniuk a gyártást, ezzel az a műszaki minimum alá csökken, tekintve, hogy a technológiai megoldások nem teszik lehetővé a gyártókapacitás ilyen kismértékű kihasználását.
A Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft gyártókapacitásai úgy vannak kiépítve, hogy bizonyos termékeikkel nemcsak a szlovákiai, hanem a régió többi országainak keresletét is kielégítsék. A vállalat dízelüzemanyag-gyártásának 27 százalékát a cseh, 20 százalékát az osztrák, 8 százalékát a lengyel és 7 százalékát a magyarországi piacon értekesíti. A cég benzingyártásának 23 százaléka a cseh, 19 százaléka a lengyel, 8-8 százaléka pedig az osztrák, illetve a magyarországi piacra kerül.
„A régióban értékesíthető termékek kínálatának korlátozása és a Slovnaft kapacitásának csökkentése miatt ellehetetlenül a szlovák piac ellátása” – hangsúlyozta Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője, hozzátéve: figyelmeztetniük kell exportpiaci partnereiket is arra, hogy a nyolchónapos átmeneti időszak után a régióban az üzemanyag és más olajipari termékek hiányára lehet számítani.
Az olajipari cég közleményében rámutat: az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciók jelenlegi formája csak 8 hónapos átmeneti időszakkal számol, és nem adja meg az általuk – az olajfinomítóban megvalósítandó műszaki változtatásokra – kért 3 éves időszakot. Emiatt nem vállalhatják a felelősséget ennek a döntésnek a szlovák gazdaságra és a lakosság ellátására gyakorolt esetleges következményeiért – írták a közleményben.
Ronald Izip, a Trend szlovák gazdasági hetilap főszerkesztője a lap weboldalán közölt pénteki kommentárjában az Oroszország elleni uniós szankciók következményeként a Slovnaftra váró helyzetről azt írta: ez a szlovák diplomácia fatális felsülését mutatja, és azzal járhat, hogy a termékei kétharmadát külföldön értékesítő olajvállalatnak jövő februártól be kell zárnia. Ez viszont importkényszerrel és azzal járna, hogy tovább drágulnának a lakossági üzemanyagárak.
Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatótanácsának elnöke a Magyar 7 felvidéki magyar hetilap hasábjain a héten megjelent – még az uniós szankciókról született döntést megelőzően készült – interjúban az Oroszország elleni kőolajembargó kapcsán rámutatott: az embargó hat, a régióban lévő országot érintene legjobban, mert ide érkezik az Európába tartó orosz import 80 százaléka. „Több lehetőség volt Oroszország megbüntetésére, Nyugaton egy olyat választottak, ami a mi régiónkban kényes, nekik viszont nem fáj annyira. A büntetés 80 százalékát mi fizetjük meg, ők a maradékot” – jegyezte meg Világi Oszkár.

Brit katonai hírszerzés: északon kudarcba fulladt, keleten sikereket ér el az orosz hadjárat

Ukrajna északi részén „költséges kudarcba” fulladt az éppen száz napja indított orosz invázió, a délkeleti országrészben ugyanakkor taktikai szinten sikereket ér el az orosz haderő – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett új helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés szerint számos orosz egység harckészültsége „korlátozott”, így az orosz hadsereg műveleti mélysége túlságosan sekéllyé vált, és nem elégséges a tüzérségi és a légi támogatás sem.
A brit katonai hírszerzés szerint az orosz hadjárat az orosz katonák várható ukrajnai fogadtatásáról kialakított, „eltúlzott mértékben derűlátó” feltételezésre alapult.
Az orosz hadsereg azonban mára a „felmorzsolás stratégiájára” állt át, és így lassú, költséges területnyereségeket ér el a Donyec-medencében.
A brit hírszerzési helyzetértékelés szerint Oroszország nem érte el a háború kezdetén kitűzött célokat Kijevben és más ukrajnai kormányzati központokban.
A kezdeti haditerv végrehajtásának kudarca után – amely a tervezéshez felhasznált téves feltételezésekből és a tervek gyenge hadszíntéri kivitelezéséből eredt – az orosz hadsereg a műveleti tervezést úgy alakította át, hogy a hangsúly a Donyec-medence térségére kerüljön.
Ebben a régióban az orosz alakulatok most már hadszíntéri sikereket érnek el, és jelenleg náluk van a kezdeményezés az ukrán ellenállással szemben – fogalmaz a brit katonai hírszerzés pénteki helyzetértékelése.
London értesülése szerint Oroszország Luhanszk megye több mint 90 százalékát ellenőrzi, és a következő két hétben valószínűleg teljes ellenőrzést szerez e terület felett.
Oroszország azonban e hadszíntéri sikereket jelentős erőforrások felhasználása árán érte el, a hadjárat egyetlen térségére összpontosítva emberállományt és tűzerőt – áll a brit katonai hírszerzés pénteki elemzésében.
A hírszerzés értesülései szerint Moszkva más ukrajnai frontokon nem tudott jelentősebb katonai mozdulatokat, manővereket végrehajtani, és e térségek mindegyikében védekezésbe ment át.
Az eredeti tervekkel összevetve Oroszország egyetlen stratégiai léptékű célját sem teljesítette, és bármiféle siker eléréséhez hatalmas létszámú emberállományt és óriási mennyiségű hadfelszerelést kellene bevetnie, ez viszont valószínűleg hosszú időbe telne – áll a brit katonai hírszerzés pénteki helyzetértékelésében.

Lukasenka kész tárgyalni az ukrán gabona Fehéroroszországon keresztül történő szállításáról

Minszk kész megvitatni az ukrán gabona Fehéroroszországon keresztül történő szállítását, bizonyos „kompromisszumokkal” – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, akinek szavait a Belarus Today című helyi lap idézte pénteken.

Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, nem tudja használni fekete-tengeri kikötőit a szállításokhoz, amióta Oroszország február 24-én több ezer katonával megtámadta az országot.
Az Ukrajnából Fehéroroszországon keresztül történő export volt az egyik lehetőség az ENSZ által megszervezett széleskörű tárgyalásokon, amelyek célja a globális gabonakínálat fellendítése volt a súlyos élelmiszerválság fenyegetése miatt.
A másik lehetőség az volna, ha feloldanák Ukrajna fekete-tengeri kikötőinek zárlatát.
A politikus azt mondta: most mindenki az élelmiszer-utánpótlás módját keresi, amire megoldás lehet a Fehéroroszországon keresztül történő szállítás, de ehhez bizonyos kompromisszumokat kell kötni. Azt nem árulta el, hogy milyen kompromisszumokra gondolt.
Fehéroroszországot, a világ egyik legnagyobb káliumtermelőjét 2021-2022-ben kemény nyugati szankciók sújtották, amelyek megzavarták a műtrágyának a balti-tengeri kikötőkön keresztül történő exportját.
A február 24-én elindított orosz támadás miatt Moszkva ellen bevezetett pénzügyi szankciók az orosz műtrágyaexportőröket is sújtják, a sérült globális ellátási lánc növeli az élelmiszerválság kockázatát.
António Guterres ENSZ-főtitkár a hét elején arra figyelmeztetett, hogy a régióból érkező áruszállítások blokkolásának feloldásáról szóló megállapodás még messze van, mert „az a tény, hogy minden mindennel összefügg, különösen bonyolulttá teszi a tárgyalásokat”.
Moszkva és Minszk a nyugati szankciókat okolja a gabona- és műtrágyaexport zavaraiért, és a globális élelmiszerválság kialakulásának kockázatáért.
A problémát „a Nyugat és a gazdag országok, különösen az Egyesült Államok által ma folytatott politika okozza” – idézte Lukasenkát a Belta hírügynökség. A problémát meg kell oldani – tette hozzá.

Kadirov: Sojgu meghatározta a hadművelet új feladatait

Új, a taktika javításán alapuló feladatokat tűzött ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aminek következtében az ukrajnai „különleges hadművelet” gyorsított ütemben fog haladni – közölte Ramzan Kadirov csecsen vezető pénteken a Telegram-csatornáján.

Sojgu csütörtökön Moszkvában fogadta Kadirovot, akivel a csecsen vezető szerint megvitatta a különleges művelet több vonatkozását és az együttműködés további lehetőségeit. A politikus a haditervvel kapcsolatban további részletekbe nem bocsátkozott.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve közölte, hogy az orosz harci gépek és drónok 37 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 360 „nacionalista” életét vesztette, 49 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált. A légierő nagypontosságú rakétái 21 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra sújtottak le, a rakéta- és tüzérségi erők pedig több, mint 650 katonai célpontot semmisítettek meg, köztük egy drónirányító központot Mikolajiv megyében. A légvédelem három drónt és három Uragan rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború eddigi száz napja alatt 186 repülőgépet, 129 helikoptert, 1087 drónt, 328 légvédelmi rakétarendszert, 3386 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 462 rakétasorozatvetőt, 1760 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3376 speciális katonai járművet veszítettek.
Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, nem felelnek meg a valóságnak a sikeres ukrán ellentámadásról szóló állítások, és minden katonai betörési kísérletet visszavertek a régióban.
„Herszon megye a határai között maradéktalanul az Oroszországi Föderáció hadseregének ellenőrzése alatt ál” – mondta Sztremouszov.
A donyecki „népköztársaság” hatóságainak összesítése szerint a konfliktus eszkalációjának 107 napja alatt az ukrán erők 3714 alkalommal lőtték az entitást, 33 384 különböző lőszert, köztük 28 Tocska-U-, 14 Szmercs-, 39 Uragan- és 5591 Grad-rakétát felhasználva. A támadások következtében 139 civil – köztük hét gyerek – életét vesztette, további 658-an pedig – köztük 53-an gyerekek – megsebesültek.
A szakadár köztásaságokban és Moszkvában a konfliktus eszkalációjának kiinduló pontját egy héttel a száz napja megkezdődött orosz invázió előttre, az ukrán tüzérségi támadások felerősödésének kezdetére datálják.
A donyecki területvédelem pénteki bejelentése szerint a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta a szakadár és az orosz erők 224 települést vontak az ellenőrzésük alá.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök éjjel bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők a korábbi gyakorlatuknak megfelelően Bahmutban, Jakovlivkában és Korobocskinében iskolákat erődítettek meg katonai célokra, Krasznohorivkában pedig lakóépületekben alakítottak ki tüzelőállásokat, a civilek távozását megakadályozva. Feltartóztatják azokat a lakosokat is, akik az orosz és a szakadár erők által „felszabadított” településekre kívánnak visszatérni.
A tábornok szerint „Ukrajnából és a Donyec-medencei köztársaságokból” Oroszország területére a háború kezdete óta 1 615 457 civilt, köztük 263 004 gyermeket evakuáltak. Elmondta, hogy a védelmi tárca adatbázisa szerint 2 757 351 ember kérelmezte még, hogy Ukrajna 2137 településéről Oroszországba távozhasson.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz fegyveres erők naponta reggel nyolctól este hétig két tengeri humanitárius folyosót nyitnak meg, hogy a Ukrajna fekete-tengeri kikötőiben várakozó hajók a nyílt tengerre távozhassanak.
Beszámolója szerint orosz katonai és polgári védelmi tűzszerészei 2661,51 hektárnyi területet aknamentesítettek, Oroszországból pedig március 2. óta 25 472,3 tonna humanitárius segélyt szállítottak Ukrajnában és a gyűjtőpontokon további több mint 29 ezer tonnányit készítettek elő.
Kijev egyébként Konasenkov szerint brit anyagi támogatással megrendezett videókat készíttet az ukrán és a nyugati közönség számára a nyugati fegyverek állítólagos nagy hatékonyságáról. Mint mondta, május 28-án a Mikolajiv megyei Meszkivka környékén készítettek propagandafelvélteket, a következő forgatásokat pedig június 5-re és 6-ra tűzték ki. Az eljátszott csatajeleneteket tartalmazó videókban a forgatókönyv szerint „egyszerű ukránok” a békés települések ellen indított támadásokkal fogják vádolni Oroszországot.

Az EU elfogadta a hatodik szankciócsomagot

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető, olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agressziót – közölte az uniós tanács pénteken.

A szankciós csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
Az EU három orosz hitelintézetet, a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját, valamint a Moszkvai Hitelbankot és az Orosz Mezőgazdasági Bankot, illetve a fehérorosz Fejlesztési és Újjáépítési Bankot kizár a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből.
A szankciós csomag három orosz állami tulajdonú vállalat, a Rosszija RTR, a Rosszija 24 és a TV Centre International szolgáltatási tevékenységét függeszti fel az Európai Unió területén, arra hivatkozva, hogy ezeket a platformokat az orosz kormány eszközként használja az információk befolyásolására és az ukrajnai invázióval kapcsolatos dezinformáció terjesztésére. A Kreml az említett médiavállalatokon keresztül sugárzott propagandával destabilizálni akarja az Oroszországgal szomszédos országokat, valamint az EU-t és tagállamait – írták. A bevezetett uniós intézkedések nem akadályozzák a jegyzékbe vett médiaorgánumokat és személyzetüket abban, hogy a műsorszolgáltatáson kívül más tevékenységeket folytassanak, például kutatást végezzenek, vagy az interjúkat készítsenek az EU-ban – tették hozzá.
Az EU tovább bővítette a kettős felhasználású, azaz polgári és hadászati célra is alkalmas árukra és technológiákra vonatkozó exportkorlátozások által érintett termékek, valamint az azokat előállító szervezetek jegyzékét. A listán jelenleg 80 féle vegyianyag szerepel, amelyek vegyi fegyverek előállítására használhatók – közölték.
Az EU megtiltja a számviteli, PR- és tanácsadási szolgáltatások, valamint a felhőszolgáltatások nyújtását minden Oroszországban bejegyzett vállalat számára.
Az Európai Unió Tanácsa végezetül úgy határozott, hogy további egyéneket és szervezeteket von a megszorító intézkedések hatálya alá, akik, illetve amelyek szerinte felelősek az orosz hadsereg által Bucsában és Mariupolban elkövetett súlyos atrocitásokért. A szankciós listán az Ukrajna elleni orosz háborút támogató oligarchák, a Kreml egyes tisztviselői, vezető üzletemberek és családtagjaik, valamint a védelmi célokat szolgáló vállalatok és pénzügyi szervezetek szerepelnek.
Az uniós tanács hangsúlyozza közleményében: az EU határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait és katonai felszereléseit Ukrajna egész területéről, tegye lehetővé a humanitárius segítség célba juttatását, biztosítsa a civilek biztonságos mozgását, és engedélyezze az Oroszországba erőszakkal elhurcolt ukránok visszatérését.
Az Európai Unió megingathatatlan elkötelezettséggel segíti Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni harcában, önvédelemhez való jogának gyakorlásában, és abban, hogy békés, demokratikus és virágzó jövőt építsen – tették hozzá.

Az ukránok azt állítják, területeket szabadítottak fel Herszonban

Az ukrán erők azt állítják, jelentős előrelépést értek el az orosz állások elleni ellentámadásuk során a megszállt déli Herszon régióban.

„Herszon térségében a fegyveres erők felszabadítottak 8 kilométernyi megszállt területet” – tette közzé az AZOV Dnipro területvédelmi egység a Telegramon.

Szerdán Hennagyij Laguta, a herszoni területi állami közigazgatás vezetője azt mondta, 20 települést szabadítottak fel – összegez a CNN.

Több tucat épület semmisült meg Luhanszkban

Az orosz támadásokban több tucat épületet semmisítettek meg Luhanszk régió városaiban, köztük egy licsicsanszki tűzoltóállomás épületét és négy autóját – tudatta Szerhij Haidai kormányzó.

⚡️Russia attacks Luhansk Oblast with artillery, air strikes.

Russia’s recent attacks destroyed dozens of buildings in towns across Luhansk Oblast, including the infrastructure and four cars of a fire station in Lysychansk, governor Serhiy Haidai reported.

?Serhiy Haidai pic.twitter.com/cKqjyLTi5M

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) June 3, 2022

Tovább folytatódnak a harcok Szeverodonyecknél, folyamatos az ágyúzás

A péntek reggeli ukrán hadijelentés szerint az ukrán hadsereg tartani tudta állásait az éjszaka a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városban – írja az MTI.

Továbbra is harcok folynak a belvárosban, az orosz erők folyamatosan ágyúzzák az ukrán állásokat Szeverodonyeck mellett Borivszke és Usztinivka külvárosait, illetve Liszicsanszk városban.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint az orosz hadsereg légicsapást mért Mirna Dolina falura is, és próbálta bevenni a közeli Metolkin és Bilohorivka településeket.

Szlovjanszk térségében az ukrán jelentés szerint az orosz erők csak lassan haladnak előre, a város bevételét célzó offenzívákat észak felől sikerült visszaverni. A harcokban az orosz fél súlyos veszteségeket szenvedett – állt az ukrán tájékoztatásban, amelyet független források nem erősítettek meg.

Az EU elfogadta a hatodik szankciócsomagot

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Fehéroroszoroszággal szemben, tekintettel arra, hogy Oroszország továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agressziót – közölte az uniós tanács pénteken.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja egyebek mellett megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
A csomag újabb orosz pénzintézeteket zár ki a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós műsorszórási tevékenységének betiltásáról rendelkezik, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a büntető intézkedések hatálya alá.

Podoljak: nem akarunk orosz területeket támadni az amerikaiaktól kapott fegyverekkel

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren közölte, hogy Ukrajna nem szándékozik amerikai fegyvereket használni orosz terület megtámadására, és azt mondta, hogy Oroszország dezinformációja, hogy ezt sugallják.

Az első számú feladat ma Oroszország számára aláásni a bizalmat Ukrajna és az Egyesült Államok között. Ukrajna védelmi háborút folytat, és nem tervezi, hogy az MLRS-eket oroszországi létesítmények megtámadására használja. Partnereink tudják, hogy hol használjuk a fegyvereiket. Minden ilyen szándékra vonatkozó állítás az orosz különleges szolgálatok koholmánya.

Szinte teljes egészében Oroszország felügyeli a luhanszki területet

A brit védelmi minisztérium állítása szerint Oroszország ellenőrzése alá került a luhanszki terület több mint kilencven százaléka.

Miután a támadó erők nem érték el eredeti céljukat, azaz Kijev és az ukrán kormányközpontok elfoglalását, Oroszország úgy alakította át hadműveleti tervét, hogy a Donbászra összpontosítson – írja a Guardian a most kiadott jelentésre hivatkozva.

Oroszország most taktikai sikereket ér el a Donbászban, és a luhanszki terület több mint kilencven százalékát ellenőrzi, ugyanakkor az eredeti tervéhez mérve rosszul áll a stratégiai célok teljesítésével, teszi hozzá a jelentés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 3 June 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/J6pg0zEINb

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/gtepCytay9

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 3, 2022

Megakadhat az orosz előrenyomulás az amerikaiak szerint

Oroszországnak valószínűleg nem lesz elég ereje a Donyecki terület elfoglalásához a Szeverodonyeckért folytatott harcok után, állítja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).

Az intézet munkatársai úgy látják, a megszállók valószínűleg elherdálják támadási potenciáljukat a Szeverodonyeckért folytatott harcokban, írja az UNIAN. Az orosz egységek dolgát nagyban megnehezítik a terepviszonyok, és továbbra is problémákkal fognak szembesülni a Donyeck folyón való átkeléskor, ami nehezíti a bekaroló hadművelet végrehajtását, állítják a szakértők.

Oroszország mindeközben továbbra is bombázza Ukrajna határ menti területeit, hogy elterelje az ukrán erők figyelmét, valamint rakétavetőkkel felszerelt hajókat tart készenlétben a Fekete-tengeren.

Közel 9500-an érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Magyarország területére 2022. június 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5453 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 236 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 2-án 100 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) MTI-nek eljuttatott közleményében.

Elhúzódó háborúra számít a NATO-főtitkár

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.

A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk – hangsúlyozta a NATO főtitkára a Joe Biden amerikai elnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval a Fehér Házban folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a harcoló felek magas árat fizetnek a harctéren. Mindemellett a legtöbb háború a tárgyalóasztal mögött ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem. Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támogatása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára – számolt be az MTI.

Mintegy nyolcszáz ember, köztük gyermekek rekedtek a szeverodonyecki gyár alatt

Körülbelül 800 ember, köztük gyerekek rejtőznek a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városában egy vegyi gyár alatt, amelyet jelenleg 80 százalékban orosz csapatok tartanak kézben, miközben több nyugati szövetséges további rakétarendszereket és fegyvereket ígér Kijevnek – írja a Guardian.

Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója csütörtökön kijelentette, hogy folytatódnak az elkeseredett utcai harcok a városban, ahol az ukrán erők ígéretet tettek arra, hogy „a végsőkig” harcolnak. Amikor Oroszország Ukrajna elleni háborúja a 100. napjához közeledett, elmondta, hogy 800 ember rejtőzik a szovjet kori bombaóvóhelyeken az Azot gyár alatt.

Vannak ott helyiek – köztük gyermekek is –, akiket arra kértek, hogy hagyják el a várost, de megtagadták – mondta.

Felszólították a civileket, hogy távozzanak Szlovjanszk városból

A civileket arra szólítják fel, hogy MENEKÜLJENEK EL A KELET-UKRAJNAI SZLOVJANSZK VÁROSBÓL, MIVEL FOKOZÓDIK AZ OROSZ TÁMADÁS.

A városban nincs víz és villany, eddig 100 ember fogadta el a polgármester evakuálásra vonatkozó felszólítását.

Zelenszkij: az elmúlt 24 órában nem sokat változott a helyzet Donbászban

Az ukrán erők sikerrel küzdöttek az oroszok ellen Szeverodonyeck városában, de a Donbász térségében nem változott a helyzet az elmúlt 24 órában – mondta el Volodimir Zelenszkij szokásos késő esti videóüzenetében.

Zelenszkij emellett megköszönte Joe Biden amerikai elnöknek, hogy HIMARS rakétarendszereket ígért Ukrajnának, illetve elmondta, hogy jó híreket vár a fegyverszállítással kapcsolatban más partnerországoktól is.

A bécsi orosz nagykövet a magyar kormányt méltatja, amiért Kirill pátriárka lekerült a szankciós listáról

Magyarország józan eszét és kemény politikai kiállását méltatja Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ-nagykövete, amiért Kirill pátriárka lekerült az uniós szankciós listáról – írja a Hvg.

„Szóval Kirill pátriárka neve kikerült a 6. szankciócsomagból Magyarország szilárd álláspontja, józan esze és politikai akarata miatt, amivel megakadályozta újabb súlyos problémák létrejöttét. Mi is volt a többi EU-állam álláspontja ebben a kérdésben? Például Görögországé?” – vonta kérdőre a többi tagállamot Uljanov Twitteren.

Öt támadást vertek vissza az ukránok Donyecknél és Luhanszknál

Öt ellenséges támadást vertek vissza az ukrán katonák a luhanszki és donyecki régióban június 2-án – számolt be az Ukrán Egyesített Erők Csoportja.

Az Egyesített Erők továbbra is védelmi hadműveleteket hajtanak végre Donyeck és Luhansz irányába. Az ellenség a teljes védelmi övezetben harci repülőgépeket és többszörös kilövő rakétarendszereket használ. Két helyszínen továbbra is folynak csaták – írták a bejegyzésben.

ENSZ-képviselő: Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat a Fekete-tengeren

Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat a Fekete-tengeren – számolt be Vaszilij Nebezja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.

Ami az ukránokat illeti, hadd tisztítsák meg először a kikötőiket. Készen állunk a biztonságos áthaladás biztosítására, de először nekik kell az aknákat felszámolniuk – ezek az ő aknáik, nem a mieink – mondta újságíróknak a képviselő, hozzátéve: Kijev nemcsak aknákat telepített a kikötőkbe, hanem hajókat is elsüllyesztett ott – írta a Ria Novosztyi.

Zelenszkij: az ukrán kikötők blokádja migrációs válságot és tüntetéseket okozhat Európában

Az ukrán kikötők orosz blokádja destabilizációhoz és tömeges tiltakozásokhoz vezethet Afrikában és Európában – jósolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy pozsonyi nemzetközi biztonsági fórumon, videokapcsolás útján elmondott felszólalásában.

„Nem kerülhetjükc meg kikötőink orosz blokádjának kérdését. Emiatt a világ élelmiszerválság küszöbén áll. Nem csak élelmezési problémákról van szó. Ez piaci hiányt okoz, katasztrofális drágulást az alapélelmiszerek esetében, és több tízmillió embert fenyeget éhezéssel. Ha ezt nem akadályozzák meg, akkor ez Afrika, Ázsia egyes országaiban politikai káoszhoz vezet, és ebből adódóan migrációs válsághoz is Európában, amikor az éhezéssel küzdő országokból oda menekülnek majd” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az elnököt.
Zelenszkij szavai szerint az afrikai válság elkerülhetetlenül átgyűrűzik egész Európára. „Az élelmiszerválság elkerülhetetlenül nagyszabású tiltakozásokhoz fog vezetni az európai országokban. Sok kormánynak meg kell majd magyaráznia a tüntetőknek, miért tartotta kontinensünket túszul egymagában Oroszország és egyetlen személy Moszkvában, aki kiadta a parancsot Ukrajna tengeri blokádjára” – hangoztatta, Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.
Közben Olekszij Hromov, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a háború február 24-i kezdete óta Oroszország 5722 hadműveleti-taktikai repülési bevetést hajtott végre Ukrajna területén és 551, Iszkander, illetve Kalibr típusú rakétát lőtt ki. „Ebből Fehéroroszország területéről 1211 bevetést hajtottak végre, vagyis az összes bevetés több mint húsz százalékát, továbbá onnan lőttek ki 61 alkalommal Iszkander típusú rakétákat Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájának megsemmisítése céljából” – tette hozzá katonai vezető.
Hromov közölte, hogy az ukrán katonai hírszerzés előrejelzése szerint az orosz erők fokozni fogják a létfontosságú infrastruktúra elleni légi- és rakétacsapásokat, és megpróbálják elfoglalni teljes hosszában Ukrajna fekete-tengeri partvidékét egészen a Moldovához tartozó, de orosz ellenőrzés alatt lévő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságig.
„Az ukrán hírszerzés biztosra veszi, hogy az orosz erők a Donyec-medencében lévő ukrán csapatok bekerítésére és megsemmisítésére összpontosítanak, majd egy szárazföldi folyosót akarnak az ellenőrzésük alá vonni egészen a Rosztovi régiótól a Krím-félszigetig. Emellett Oroszország igyekszik azonosítani az ukrán fegyveres erők logisztikájának útvonalait, és megsemmisíteni a katonai felszereléseket és lőszereket tároló raktárakat, továbbá akadályozni, hogy a nyugati országok fegyverekkel lássák el Ukrajnát” – tette hozzá Hromov.

Timmermans: a szolidaritás nem egyirányú utca

Az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás nem egyirányú utca, és a közösség eddig a legteljesebb mértékben szolidáris volt Magyarországgal – jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke csütörtökön a Westdeutscher Rundfunk (WDR) német regionális közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban.

A holland szociáldemokrata politikus kiemelte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében az EU elvárhatja a szolidaritást Magyarországtól, mert nemcsak egy háborúról van szó, hanem „az európai értékekről”.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja alapvető, vezérlő elvként, „normaként bevezetni az autokráciát Európában, megpróbálja aláásni az értékeinket és az életmódunkat”, és arra törekszik, hogy „ne a demokrácia legyen az alap Európában”.
„Ezt nem engedhetjük, ezzel szembe kell szállni” – húzta alá a brüsszeli bizottság alelnöke.
Azzal összefüggésben, hogy az EU végül mégsem helyezi az Ukrajna elleni támadás miatt büntetőintézkedésekkel sújtott emberek listájára Kirill Orosz pátriárkát, kifejtette, hogy már nem tud megértéssel viszonyulni a magyar kormány és vezetője, Orbán Vikltor tevékenysége iránt.
Mint mondta, az EU „maximális szolidaritással” viselkedett Magyarországgal, ezt mutatja az orosz olajembargó szabályozása is. Azonban „a szolidaritás nem egyirányú utca”.
Kifejtette: „soha nem volt titok”, hogy Orbán Viktor „nagyon jóban van” Vlagyimir Putyinnal, és a magyar kormányfő ezt kifejezésre is juttatta az EU-ban.
Hozzátette: be kell látni, hogy az EU-ban „sok-sok évig mindent eltűrtek, amit Orbán tett”, és a magyar miniszterelnök sokáig „otthonra lelt az Európai Néppártban” (EPP), amely minden bíráltra azzal reagált, hogy az EPP-tagság révén van némi befolyásuk a tevékenységére, és e tagság nélkül „minden sokkal rosszabb lenne”.
Ennek révén Orbán Viktor „úgy érezhette, hogy azt tehet, amit csak akar, mert úgyis minden átmegy”. Most azonban az EU elvárhatja a szolidaritást, és véget kell vetni a „játszadozásnak” – mondta az Európai Bizottság alelnöke.

Szijjártó: „átment” a hatodik brüsszeli szankciós csomag

„Átment” a hatodik brüsszeli szankciós csomag – közölte a külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós országok nagykövetei csütörtökön jóváhagyták az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések végső szövegváltozatát.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán úgy értékelt: „hosszú csatát vívtunk, de megérte. Megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak, megérte szembe menni a nemzeti érdekeink feladását követelő mainstreammel és megérte elviselni számos európai politikus és újságíró hazug vádjait”.
A magyar diplomácia vezetője hozzátette: „megérte, mert a csővezetékes szállításnak adott szankciós mentességgel meg tudtuk védeni hazánk energiaellátásának biztonságát. Ha nem harcoltunk volna, akkor ellehetetlenült volna Magyarország kőolajellátása és a gazdaság leállt volna”.
Szijjártó Péter bejegyzésében kitért arra, hogy Kirill (orosz) pátriárkát „végül sikerült levetetnünk a szankciós listáról”. „Ez számunkra elvi kérdés volt, hiszen – a nemzeti érdekhez hasonlóan – a vallásszabadság érvényesüléséhez is ragaszkodunk” – írta.
A miniszter szerint „belegondolni is rossz, hogy milyen folyamatokat indított volna el az egyik legjelentősebb európai keresztény egyház vezetőjének szankciós listára helyezése”.

Hollik: ha az olajembargó atombomba lett volna a magyar gazdaságra, akkor a gázembargó armageddon

Nem fogjuk engedni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát, ezért ahogy az olajembargóra, úgy minden gázembargós javaslatra is határozottan nemmel fogunk válaszolni – jelentette ki Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön.

Hollik István úgy fogalmazott az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában: ha az olajembargó atombomba lett volna a magyar gazdaságra, akkor a gázembargó, az maga az armageddon.
Felidézte, nagy küzdelmek árán a hét elején a miniszterelnök nagy sikert ért el, amikor visszaverte a brüsszeli olajembargós javaslatokat.
A kommunikációs igazgató szerint a rezsicsökkentésért folytatott küzdelem azonban nem ért véget, hiszen hazai és nemzetközi színtéren egyre többen vannak azok, akik most az olajembargó után gázembargót követelnek. Erről nyilatkozott az ukrán elnök mellett Nepop Ljubov ukrán nagykövet is, és a hazai baloldalon is volt, aki ugyanezt követelte.
Hollik István rámutatott: a tét óriási, a magyar rezsicsökkentés ugyanis megvédi az elszabadult energiaáraktól a magyar embereket. Elég csak szétnézni Európában, hogy milyen mértében – mondta, és példaként hozta, hogy a lakossági villanyáram ára a magyarénak hat és félszerese Londonban, közel öt és félszerese Koppenhágában és majdnem ötszöröse Bécsben és Rómában.
Aláhúzta: a gázáraknál még drasztikusabb a helyzet. A magyar lakossági árakhoz képest Amszterdamban tizenötszörösét fizetik a lakosok, míg Bécsben tizenkétszeresét, Stockholmban és Londonban a tizenegyszeresét, de Berlinben is majdnem a tízszeresét.
Ezek alapján teljesen világos, ha elzárnák a gázcsapokat, drasztikusan emelkednének a gázárak, és teljesen leállna a gazdaság – összegzett a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Jó reggelt!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine