Lázár János: jót és jól fogunk építeni!

A vásárhelyi-makói térség országgyűlési képviselője a Rádió 7 Közös Nevezőjének vendégeként arról beszélt, számára a következő években is a vidék, a választókerülete az első. Lázár János hangsúlyozta: a Márki-Zay Péterrel kötött fegyverszünet után nem akar a polgármesterrel és a képviselő-testülettel háborúzni, azon dolgozik, hogyan tud segíteni az önkormányzatnak. Ennek érdekében máris egy „nagy hadműveletet indított”, hogy lendületbe hozza a „tetszhalott állapotban lévő” vásárhelyi Modern Városok Programot.

Lázár János a műsorban kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnökkel abban állapodott meg, hogy a következő időszakban építési és beruházási miniszterként az országépítés lesz a feladata. Azért fog dolgozni, hogy Magyarország mihamarabb elérje a nyugat-európai életszínvonalat. Arra törekszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések és a rendezettség tekintetében ne lehessen észrevenni, ha valaki Ausztriából átlép Magyarországra, illetve olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyek javítják az emberek mindennapi életkörülményeit – emelte ki. „A célunk, hogy Magyarország 2030-ra meghaladja az európai átlagot, mi legyünk Európa legjobb helye. Ez az országépítő feladat embert próbáló kihívás a jelenlegi háborús körülmények között, ebben az inflációs helyzetben és energiaválságban. Arra kell figyelni, hogy jót és jól építsünk, ennek jegyében elsősorban a minőségre, és nem a mennyiségre fogok törekedni” – fogalmazott.

A miniszter elárulta, számára természetesen továbbra is a vidék az első, a vidék fejlesztésére összpontosítja energiáit. Ez ugyanakkor nem történhet a főváros rovására, nem Budapest fog kevesebbet kapni a jövőben, hanem a vidék többet – erősítette meg. „El kell érni, hogy ne büntetés legyen egy kisvárosban vagy faluban lakni, hanem esélyt jelentsen a természetközeli élet. Ehhez megfelelő minőségű közútra, infrastruktúrára, a tanulási, szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek megteremtésére van szükség vidéken. Ezzel párhuzamosan olyan fejlesztésekkel kívánjuk gazdagítani Budapestet is, amelyek a Kárpátoktól délre a legerősebb nagyvárossá teszik, és nyugati összehasonlításban is erősítik a versenyképességét” – húzta alá.

A tárcavezető ismertette, 2010 óta 23,5 ezer milliárd forintnyi állami beruházás valósult meg az országban, jelenleg is 10 ezer milliárd forint értékben zajlanak a fejlesztések. Mint mondta, az ország és a nemzet jövője szempontjából nagyon nem mindegy, hogyan használjuk fel ezeket a forrásokat. Nemcsak azt ígérte, el fognak számolni az adófizetők felé minden egyes forinttal, de azt is leszögezte, azon fog dolgozni, hogy a jövőben magyarok tervezzenek, és magyarok is építsenek. „Nem szeretnék a külföldieknek helyet csinálni, arra törekszem, hogy Magyarország még szuverénebb és erősebb ország legyen, ennek feltétele, hogy a magyarok munkájának a haszna idehaza maradjon. Meg kell próbálnunk a külföldieket minél inkább kiszorítani az épületalapanyag-gyártásból, a tervezésből és a kivitelezésből is” – sorolta a feladatokat.

„Jusson is, maradjon is” – észszerű építkezéseket tervez a miniszter

Ennek jegyében a következő időszakban komoly és mélyreható építési jogszabályokat, illetve jogszabály-módosításokat készítenek majd elő a Lázár János vezette minisztériumban. A politikus hangsúlyozta, mindez azért különösen fontos, mert az épített környezet, a vizuális kultúra nevel, meghatározza a felnövekvő generáció igényességét és magyarságtudatát is. Nem azzal akarják az ország komfortfokozatát növelni, hogy mindent lebetonoznak, hazánk így is túlépített, mindenféleképpen észszerű építkezésekre van szükség, a zöldfelületek növelésére, azok megfelelő kezelésére – folytatta. Arra is kitért, a politikájának lényege, hogy „jusson is, maradjon is”. „Ezt azt jelenti, hogy a beruházások során az állam is járjon jól, és a vállalkozónak is meglegyen a tisztességes haszna, miközben a minőség szempontjaira odafigyelve megfizethető és fenntartható körülmények között építkezünk” – részletezte.

Hozzáfűzte, két nagy kihívás áll előtte rövid távon: az egyik, hogy rengeteg folyamatban lévő állami beruházás forráshiányos, azokat felül kell vizsgálni – a makói fürdő beruházásánál például 1,5 milliárd forint hiányzik, de a Modern Városok Program hódmezővásárhelyi projektjeinél is meg kell nézni, indokoltak-e többletforrások, és ha igen, azokat honnan teremtsék elő –, és rendet kell tenni a következő négy-öt évre tervezett állami fejlesztések között is. Lázár János azt mondta, minden választókerület beruházásait át fogja tekinteni, azt is megvizsgálja, hogyan lehetne javítani és gyorsítani az általa vezetett tárca égisze alá most bekerülő állami nagyvállalatok, társaságok, intézetek munkáit.

„Nem gondolom, hogy elmaradnak majd beruházások, de átütemezésre, felülvizsgálatra, elhalasztásra készülni kell. Alapvetően két részre osztjuk majd a fejlesztéseket. Ahol megtörtént az első kapavágás, azokat mindenáron be kell fejezni. Ilyen a makói fürdő, amelynek esetében az inflációs hatások és az energiaár-növekedés miatt 1,5 milliárd forint pluszforrásról kell gondoskodnunk. Azokat a beruházásoknál viszont, amelyekről a kormány már döntött, megkezdődött a tervezés, az előkészítés, a kivitelezés azonban nem, át kell tekintenünk az ütemezést” – mondta el a politikus.

A nemzeti érdekképviseletet az egyetlen járható út

Lázár Jánost arról is kérdezték, hogy a „veszélyek korában”, amikor a szomszédban háború dúl, Magyarországon is felütötte a fejét a majomhimlő, és a koronavírus sem tűnt el, hogyan tudja megvédeni a kormány az embereket. A miniszter úgy felelt: a legfontosabb szempont mindig a nemzeti érdek védelme, minden döntést ebből kell levezetni. Így volt ez az olajembargó ügyében is. Mint fogalmazott, a rossz kompromisszumok árát nem fizethetik meg a magyar emberek, úgy akarunk segíteni az ukránoknak, hogy azzal magunknak ne ártsunk. „Legyen szó háborúról, járványról vagy energiaválságról, az egyetlen lehetséges és járható út a nemzeti érdekképviseletet. Az Európai Unióban is mindig a magyarok érdekeit tartjuk szem előtt. Tisztán kell látni, hogy a gazdaságunk és az emberek hétköznapi élete is az orosz kőolajra és gázra épül, a felelőtlen embargóval saját választópolgárainkat büntetnénk, így azt nem támogathatjuk” – egyértelműsítette.

Felhívta a figyelmet, ha adott esetben 480 forint helyett 900 forint lenne az üzemanyag ára, és ez beépülne a teherfuvarozásban a szállítási költségekbe, az iszonyatos szegénységbe taszítaná a magyarokat. Ezért – húzta alá – a kormánynak mindenáron ki kell tartania, bármennyire is tiltakoznak, hangoskodnak néhányan az orosz energiahordozókkal szemben. „Elhibázott az a stratégia, amellyel hosszú távon kizárjuk az orosz energia vásárlásának lehetőségét. Ez le fogja bénítani Európát, árt a kontinens versenyképességének, hiszen az európai ipar jelenleg olcsó orosz energiával működik. Egy helyi példát említve: a vásárhelyi porcelángyár – ahol 900 munkavállaló dolgozik – orosz gázzal termel, ha ez nem áll rendelkezésre, megszűnnek a munkahelyek, a városnak pedig nem lesz adóbevétele” – világított rá.

Lázár János ennek kapcsán elmondta: a következő években meg kell védeni az embereket az energiaáremeléstől és fizikailag is meg kell óvni őket a háborús helyzetben. Ezt szolgálják a kormány által létrehozott rezsivédelmi és honvédelmi alapok, ahová a multik és a nagyvállalatok extraprofitját gyűjtik be.

Lázár azon dolgozik, hogy Hódmezővásárhely is nyertesnek érezze magát

A miniszter végül arról beszélt, hogy mivel aktív embernek tartja magát, a következő években „hajnaltól hajnalig” egyszerre lesz jelen az országos politikában, az országépítésben és a választókerületében. Ez utóbbi továbbra is a legkedvesebb terepe. Hangsúlyozta: nemrégiben találkozott Márki-Zay Péter vásárhelyi polgármesterrel, akivel két órát beszélgettek, és fegyverszünetet kötöttek. „Szeretném mindenki számára világossá tenni, hogy a következő időszakban sem a képviselő-testülettel, sem a polgármesterrel nem akarok háborúzni, azzal fogok foglalkozni, hogyan tudok segíteni a vásárhelyi önkormányzatnak. Most éppen nagy hadműveletet indítok, hogy a tetszhalott állapotban lévő, szunyókáló Modern Városok Programot beindítsuk. Számos lépésre van ehhez szükség, amelyeket a polgármester feltárt, ezeket a vele való egyeztetés után szeretném megtenni. A célom, hogy a következő két évben a város lehetőség szerint ne vesztesnek érezze magát, hanem olyan településként, amely a kormány számára fontos” – szögezte le.

Lázár János elmondta, a közeljövőben mindenkivel találkozik, aki partnere az országépítésnek. Így Botka Lászlóval, Szeged polgármesterével, valamint a választókerülete 19 településének vezetőivel, testületeivel. A képviselő-testületektől begyűjti azokat a terveket, amelyeket az egyes települések első körben 2024-ig, majd középtávon 2030-ig meg szeretnének valósítani az ottani közösségek életének jobbá tételére. Jelezte, elsősorban óvodára, bölcsődére, iskolára, idősotthonra, megfelelő minőségű útra, járdára és belvíz-elvezetésre van szükségük, vagyis a jelek szerint további tíz településfejlesztési év után látszik reálisnak, hogy el lehet tüntetni az Ausztriához képest ma még fennálló különbségeket.

Végül elárulta: ezúttal sem költözik Budapestre, hanem ingázik majd, és továbbra szülővárosában, Hódmezővásárhelyen fog élni. „A miniszteri munkám erőt, érdekérvényesítő képességet, tapasztalatot és lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a választóimat segítsem, megvédjem a bajban, a nehézségek között, a háborús, inflációval és energiaválsággal terhelt helyzetben. Nekem a választóim az elsők, mindent ahhoz fogok igazítani, hogy a rendelkezésükre állhassak. Ígérhetem, hogy sokkal többet fogunk találkozni, mint az elmúlt négy évben. Kiemelten szeretnék Hódmezővásárhellyel is foglalkozni a közeljövőben, Márki-Zay Péter polgármesterrel együttműködve. Úgy tervezem, hogy csak a szükséges időt fogom Budapesten tölteni” – zárta gondolatait.