Az orosz-ukrán háború 96. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Biden: nem küldünk nagy hatótávolságú rakétarendszereket Kijevbe, amellyel Oroszországot támadhatják

Az Egyesült Államok kizárja, hogy olyan nagy hatótávolságú rakétarendszert (MLRS) küldjön Ukrajnának, amellyel az ukrán hadsereg elérheti és támadhatja Oroszországot – jelentette ki hétfőn Joe Biden amerikai elnök újságíróknak Washingtonban.

Ukrajna folyamatosan nagy hatótávolságú rakétarendszereket kér szövetségeseitől az immár több, mint 90 napja folyó háború folytatásához, többek között olyan MLRS (Multiple Launch Rocket System) és HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) rendszereket, amelyekkel akár tucatnyi rakétát is kilőhetnek, akár 500-1000 kilométerre lévő célpontokra is.

A Delaware államban töltött hétvégéjét követően Washingtonba visszaérkező Biden elnök a Fehér Ház kertjében – a korábbi amerikai sajtóhíreket megcáfolva – újságíróknak kijelentette, hogy „nem fogunk olyan rakétarendszereket küldeni Ukrajnának, amelyekkel elérhetik Oroszország belső vidékeit”.

A Fehér Ház jelenleg is dolgozik annak a következő katonai felszerelési szállítmánynak az összeállításán, amelyet Washington a következő napokban jelenthet be hivatalosan.

Az orosz erők ismét lőtték Harkivot

Az orosz erők ismét tűz alá vették az Ukrajna keleti részében lévő Harkiv megyeszékhelyű várost, a támadások következtében három polgári lakos sérült meg, köztük egy 16 éves fiú – közölte a Harkiv megyei ügyészség.

A hivatal hozzáfűzte, hogy valamennyi áldozatot kórházba szállították. Az ágyúzások következtében számos lakóházban és melléképületben keletkeztek károk.
Az orosz csapatok tüzérségi fegyverekkel lőtték az északkelet-ukrajnai Szumi megye sosztkai, Oroszországgal határos járását is. Az ukrán állami határőrszolgálat közlése szerint a tüzérségi támadás körülbelül egy órán át tartott. „A határőrök több, mint húsz lőszerrobbanást rögzítettek a határhoz közeli egyik település infrastruktúrájánál” – írta a határőrszolgálat a hivatalos honlapján közzétett jelentésében. Hozzátette, hogy az eddigi információk alapján személyi sérülés nem történt.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy harci cselekmények következtében megrongálódott a régióban az oroszországi Togliattitól a dél-ukrajnai Odesszáig tartó ammónia-csővezeték. A kormányzó szavai szerint az ammóniafelhő Bahmut felé haladt, de nem jelent veszélyt a városban lakók egészségére. Megjegyezte, hogy ezt az ágat 2014 óta nem használják, a szelepek zárva vannak, de most tömítettségének sérülése miatt ammónia szivárgott ki belőle. Kiemelte, hogy a mentést végzők megvizsgálták a sérült területet, amely a vezeték 7,5 kilométeres szakasza, és amelyben megközelítőleg 250 tonna ammónia van. A szivárgást azonban jelentéktelennek találták, az ammóniafelhő legfeljebb négy kilométer sugarú körben okozhat károkat. Eddig 45 szakembert és kilenc tartálykocsit vontak be kárelhárításba.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében eközben arról számolt be, hogy az ukrán erők sikeres offenzívával visszavettek egy újabb települést, Mikolajivkát, a déli Herszon régióban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy a régióban több falvat is neveznek Mikolajivkának, a vezérkar jelentéséből pedig nem derült ki, melyikről van szó.
A szintén a déli országrészben lévő, fekete-tengeri kikötőváros, Odessza helyi önkormányzata közölte, hogy megkezdték a város központjában a február 24. után, a háború első heteiben a település védelmére felállított betonszerkezetek eltávolítását. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy múlt szerdán Natalija Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője kijelentette: Odessza városának elfoglalása változatlanul Oroszország elsődleges céljai között szerepel.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen elfoglalt területek reintegrációjáért felelős tárca vezetője a Facebookon tudatta, hogy a továbbiakban nem tartozik a hatáskörébe az oroszokkal folytatandó katonai fogolycsere, ezt a faladatot átadta a védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának és az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU). Hozzátette, hogy a hadifogoly-nyilvántartások már elkészültek, a szervezési kérdéseket kidolgozták és a kommunikációs csatornák is kiépültek a cseréhez.
Verescsuk közölte, hogy az általa vezetett reintegrációs minisztérium továbbra is felelős a hadifogoly-nyilvántartás vezetéséért és az illetékes nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésért.
Közben megérkezett Kijevbe Bridget Brink, az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövete. Az Ukrajinszka Pravda szerint a washingtoni külügyminisztérium hivatalosan ugyan még nem jelentette be, de a kijevi amerikai nagykövetség honlapján már megjelentették az életrajzát, benne azzal, hogy május 29-én érkezett meg Kijevbe. Sajtóértesülések szerint várhatóan a hét végén adja át megbízólevelét Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

Metsola: a tagjelölti státusz megadása reményt ad Ukrajnának

Az uniós tagjelölti státusz megadása nem megy egyik napról a másikra, de valódi perspektívát jelent és reményt ad Ukrajnának – jelentette ki Roberta Matsola, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek soron kívüli, kétnapos tanácskozásán hétfőn.

Roberta Matsola az EU-csúcs megkezdését követően, az Európai Tanács épületében tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a tagjelölt státusz megadása megnyitja az unió kapuit Ukrajna előtt, az ország ugyanis részt vehet a különböző programokban, valamint teret és időt kap a szükséges reformok végrehajtására.
„Ukrajnának most reményre és perspektívára van szüksége, különben rákényszerítjük Kijevet, hogy más partnert keressen” – fogalmazott.
Kijelentette: a tagjelölti státusz országokat képes átalakítani, ahogyan ez Albánia és Észak-Macedónia esetében is történt. Ez utóbbi két országnak az Európai Unió a bővítési folyamatot tekintve valódi válaszokkal tartozik – emlékeztett.
Az uniós bővítéssel kapcsolatban Metsola azt hangoztatta, hogy a jelenlegi időszakban az Európai Uniónak „a liberális demokráciák zászlaját lobogtatva” a demokrácia valódi védelmezőjévé kell válnia.
Az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik uniós szankciós csomagot illetően az uniós parlamenti elnök helyesnek találta az Európai Bizottság „merész” javaslatát. Továbbá reményét fejezte ki, hogy az uniós csúcsértekezlet első, hétfői napján megállapodás születik az újabb megszorító intézkedésekről.
Az EU-csúcs témáit említve az európai tagállamok energia-biztonságával kapcsolatban azt mondta: biztosítani kell Európa függetlenségét az orosz energiahordozóktól. Az uniós „zöld megállapodás” célkitűzéseinek elérése a legjobb módja annak, hogy az EU leválassza magát „a megbízhatatlan partnerek mérgező függőségeitől” – mondta Metsola, majd hozzátette: a gáz- és villamosenergia-piacokat illetően meg kell védeni az európai háztartásokat a súlyos áringadozásoktól, dolgozni kell az energiahordozók közös beszerzése rendszerének kidolgozásán, és optimalizálni kell a villamosenergia-piacot az árak ingadozásának jövőbeli elhárítására.
Az élelmezés-biztonság kérdésével kapcsolatban az Európai Parlament elnöke aggodalmát fejezte ki az ukrajnai háború miatt a globális élelmiszer-ellátási láncokra gyakorolt nyomás miatt. A világ valódi éhínséggel fog szembenézni – figyelmeztetett. Sürgős megoldást kell találni arra, hogy a gabona Ukrajnából oda kerüljön, ahol arra legnagyobb szükség van – tette hozzá Roberta Metsola.

Putyin Erdogannak: Moszkva szállít élelmet, ha feloldják a szankciókat

Oroszország kész a műtrágyát és az élelmiszert exportálni, ha feloldják az ellene bevezetett szankciókat és kész biztosítani az ukrán gabonaexportot is – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetés során – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai közlemény értelmében „megerősítést nyert”, hogy Oroszország kész jelentős mennyiségű műtrágyát és mezőgazdasági terméket exportálni a globális élelmiszerpiacra, ahol problémák merültek fel „a nyugati államok rövidlátó pénzügyi és gazdasági politikája miatt”, ha feloldják a vonatkozó oroszellenes szankciókat.
Putyin az ukrajnai helyzet megvitatása során kijelentette Erdogannak, hogy Oroszország kész Törökországgal együttműködve hozzájárulni a rakományok akadálytalan hajózásának biztosításához és az aknaveszély felszámolásához a Fekete- és az Azovi-tengeren. A Kreml szerint „ez vonatkozik az ukrán kikötőkből származó gabonaexportra is”.
A két államfő megvitatta Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közelmúltbeli törökországi látogatását és megállapodott a kölcsönösen előnyös kapcsolatok erősítéséről, egyebek között az energetikában, a közlekedés és az idegenforgalom terén. Moszkva szerint szó esett még kereskedelemről, valamint „néhány regionális politikai kérdés” is szóba került.
Az ankarai elnöki hivatal által kiadott tájékoztatás szerint Erdogan kifejezte Törökország készségét egy isztambuli találkozó megszervezésére Oroszország, Ukrajna és az ENSZ részvételével, valamint egy esetleges megfigyelői mechanizmusban való részvételre is, ha erről mindkét fél elvi megállapodásra jut. A TASZSZ által ismertetett közlemény szerint a török elnök hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb békét kell teremteni Oroszország és Ukrajna között, valamint intézkedéseket kell hozni a háború negatív következményeinek felszámolására és a bizalom kiépítésére.
Erdogan a török tájékoztatás szerint arra is kitért, hogy Észak-Szíriában folytatódnak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a kurd Népi Önvédelmi Erők (YPG) nevű szervezet Törökország és a civil lakosok elleni támadásai. Ankara mind a PKK-t, mind az Önvédelmi Erőket terrorszervezetként tartja nyilván.
A telefonbeszélgetés során a török államfő elmondta, hogy nem sikerült a török határ mentén létrehozni azt a 30 kilométer széles terroristamentes ütközőövezetet, amelyről 2019 októberében megállapodás született, és azt hangoztatta, hogy ezt a területet biztosítani kell.

Az ukránok szerint a harcok elérték a maximális intenzitást

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz erők tüzérségi csapásokat hajtanak végre a Luhanszk és Donyeck régiókon keresztül húzódó frontvonal nagy részén, miközben megpróbálják áttörni az ukrán védelmi állásokat.

Olekszander Motuzjanyk, a védelmi minisztérium szóvivője elmondta: az orosz erők megpróbálják bekeríteni csapataikat Donyeck és Luhanszk régiókban.

A harcok elérték a maximális intenzitást. Az orosz megszálló erők a teljes frontvonal mentén támadnak, és tüzérséggel próbálják lőni a hátsó állásainkat – mondta Olekszander Motuzjanyk. Az orosz erőfeszítések fokozódására utalva azt mondta, hogy egyszerre több támadást hajtottak végre különböző bejáratoknál.

A szeverodonyecki helyzetről Motuzjanyk elmondta: Vannak utcai harcok, az ukrán hadsereg folyamatosan harcol. Mindent tudunk az ellenséges tervekről. Optimista vagyok a helyzetet illetően, ami feszült. Megpróbáljuk megakadályozni, hogy az ellenség bekerítse egységeinket Liszicsanszk és Szeverodonyeck közelében, és elzárja a fő logisztikai utat, ami nyugatra, Bakhmut felé tart.

Elmondta: az orosz erők átcsoportosulnak, hogy újra támadást indíthassanak Izium felől Barvinkove és Szlovjanszk felé. Az oroszok már elfoglalták a Szlovjanszktól északkeletre fekvő Lyman városát – írja a CNN.

Ukrajna azt állítja, hogy területet foglalt vissza Herszon közelében

Ukrajna állítása szerint visszafoglalt egy olyan területet Herszon megyében, amely a háború kezdete óta orosz kézen volt.

Herszon, tarts ki, közel vagyunk! – írta Facebook-oldalán az ukrán vezérkar. Hétfőn kiadott helyzetjelentésében az ukrán hadsereg közölte: előrenyomult a dél-ukrajnai Herszon megyében, Andrijivka, Lozove és Bilohirka falvak közelében.

A hétfő reggeli jelentés nem ismertette a herszoni pontos helyzetet, de közölte: az orosz hadsereg különleges erőket vonultat fel a szomszédos városban, Mikolajivban, azzal a szándékkal, hogy offenzívát hajtson végre az elveszített állások visszaszerzésére – írja az MTI.

Megkezdődött az EU-s tagállami vezetők csúcstalálkozója, középpontjában az ukrajnai háború okozta energiaválság megoldása áll

Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek soron kívüli, kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában Oroszország Ukrajna elleni háborújának helyzete, valamint védelmi, energiaügyi és élelmezésbiztonsági kérdések állnak.

Az Európai Tanács hétfőn kezdődött csúcstalálkozóján mindenek előtt megvitatja az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos legfrissebb fejleményeket.
Az uniós vezetők megbeszélést folytatnak az Ukrajnának nyújtani tervezett további, főként humanitárius, pénzügyi, anyagi és politikai uniós támogatásról. Tervek szerint a megbeszéléshez videókapcsolaton keresztül csatlakozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hangsúlyozta: az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése.
A csúcstalálkozó témái között hivatalosan nem szerepel az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett, az orosz fosszilis energiahordozók embargóját is magában foglaló szankciós csomag megtárgyalása és elfogadása, a téma azonban várhatóan a tagállami vezetők elé kerül.
Az Európai Tanács az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán foglalkozni fog az Európai Uniót érintő biztonsági és védelmi kérdésekkel is, többek között az ellenállóképesség megszilárdításának és a védelmi kapacitást érintő beruházás növelésének módjaival. A megbeszélés alapját az Európai Bizottság által készített, a védelmi beruházási hiányokról szóló elemzés, valamint az európai ipari és technológiai bázis megerősítésére irányuló javaslat adja.
Az ülés résztvevői áttekintik az unió orosz fosszilis tüzelőanyag-, olaj- és szénimporttól való függőségének mielőbbi, fokozatos megszüntetésében elért előrehaladást, illetve az erre vonatkozó terveket.
Az állam-, illetve kormányfők végezetül megbeszélést folytatnak az ukrajnai háború élelmezés-biztonságra gyakorolt hatásáról, többek között az élelmiszer-ellátás nemzetközi koordinációjáról és arról, hogy miként lehetne átfogó globális ellátást biztosítani. A vitán részt vesz Macky Sall szenegáli elnök, az Afrikai Unió elnöke, tekintettel az afrikai országok élelmezés-biztonságának akut sebezhetőségére.

Mariupoli polgármester: valószínűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma a városban

Valószínnűleg az eddig ismertnél több a civil áldozatok száma, az orosz erők több, mint 22 ezer embert ölhettek meg Mariupolban a helyi ukrán hatóságok becslése szerint, de számos tény arra mutat, hogy ez a szám még jelentősen emelkedhet – közölte Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei kikötőváros polgármestere hétfőn a Telegram üzentküldő szolgáltatáson.

A szombat óta orosz ellenőrzés alatt álló város ukrán önkormányzata által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a város egyik temetőjében a holttesteket több rétegben rakták egymásra, majd táblákkal egyedi temetkezési helynek „álcázták”. A városi tanács értesülései szerint április közepe óta az orosz erők legalább 16 ezer mariupoli lakost temettek tömegsírokba a város peremvidékén fekvő Sztarij Krim, Mangus és Vinohradne falvak közelében is. Még körülbelül ötezer embert temettek el a város alkalmazottai március közepéig, vagyis Mariupol orosz megszállásáig – tette hozzá a tanács, kiemelve, hogy Mariupolban még mindig több ezer holttest van a romok alatt, illetve ideiglenes temetőkben vagy halottasházakban.
Közben Mikola Zsirnov tábornok, az ukrán főváros, Kijev katonai adminisztrációjának vezetője kijelentette: jelenleg semmi jele annak, hogy az orosz csapatok újra megtámadnák Kijevet, a veszély ugyanakkor továbbra is fennáll. Az orosz csapatok március végén, április elején vonultak el a főváros környékéről.
„Tudjuk, hogy az Oroszországi Föderáció használhatja Fehéroroszország területeit is. Kijev, mint főváros, az orosz csapatok kiemelt célpontja. Tekintettel a jelentős mennyiségű emberi és logisztikai erőforrásra Oroszországban, továbbra is fennáll a második offenzíva veszélye” – vélekedett rá a tábornok. Hozzátette: „Naponta szorosan figyelemmel kísérjük az ellenség akcióit. A fenyegetés mindaddig létezik és fennáll, amíg nem győzünk, de Kijev arra készül, hogy megfelelő válaszcsapást mérjen az ellenségre”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte a Meduza Rigában szerkesztett orosz ellenzéki hírportál egyik hétfői hírét, amelyben Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója arról számolt be, hogy Moszkva az Ukrajnával határos régióba nagy számú orosz katonát, valamint tüzérségi fegyvereket és rakétavetőket csoportosított. A kormányzó állítása szerint ezt a helyi lakosság védelmében tették.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó közben arról adott hírt, hogy életét vesztette egy francia újságíró a régióban, amikor az orosz erők tüzet nyitottak a helyi lakosok evakuálására elindított páncélozott autóra. A jármű páncélját az orosz lövedékrepeszek felszakították, az újságíró pedig halálos sérülést szenvedett a nyakán. Az evakuálást egyelőre az ukrán oldal felfüggesztette.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó arról tájékoztatott, hogy hétfőtől a régióban egy órával csökkentették a kijárási tilalom időtartamát: mostantól csak este tíz órától lép életbe – míg ezelőtt kilenctől volt érvényben – és reggel hat óráig tart.
Petro Porosenko volt ukrán elnök, az Európai Szolidaritás nevű ellenzéki parlamenti párt vezetője mindeközben engedéllyel Lengyelország felé elhagyta Ukrajnát. Elutazása előtt Volodimir Zelenszkij jelenlegi államfőhöz fordult, hogy biztosítsa afelől: az ellenzék a kormányzattal együtt Ukrajna megerősítésén dolgozik. Porosenko, szavai szerint, az Európai Néppárt rotterdami kongresszusára tart.

Von der Leyen: nem számítok arra, hogy a csúcson megállapodás születik a hatodik szankciós csomagról

Nem számítok arra, hogy a csúcstalálkozón megállapodás születik az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik csomagjáról, de bízom benne, hogy utána sikerülni fog – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfő délután, az uniós tagállamok vezetőinek kétnapos brüsszeli tanácskozására érkezve.

Az elnök újságíróknak elmondta: az EU már öt szankciós csomagot sikerrel kidolgozott, „ez a munka sohasem könnyű és ugyanaz a helyzet a 6. csomaggal is”. Mint mondta, a bizottság és az EU soros francia elnöksége az elmúlt öt napban azon dolgozott, hogy előrelépjen ezzel a tervezettel – amely szerinte kezd kiforrottá válni -, de megállapodást még nem sikerült elérni.
„A tagállamokhoz intézett felhívásom nagyon világos. A siker kulcsa: szolidaritás Ukrajnával és az uniós egység” – húzta alá Von der Leyen.

Orbán Viktor: Magyarországnak jó megoldás, ha az embargó nem vonatkozik a csővezetéken érkező orosz kőolajra, de csak garanciákkal együtt

Magyarországnak jó az a megoldás, amelyet az Európai Tanács választani kíván, hogy az embargó a tengeri szállításon érkező, Oroszországból érkező olajra terjedjen ki, a vezetéken érkezőre pedig ne – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az uniós tagállami vezetők soron kívüli, kétnapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.

Orbán Viktor újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Magyarországnak ez jó megoldás, ami azt jelentené, hogy nem dobják le az atombombát a magyar gazdaságra, hanem tud működni továbbra is, ahogy eddig.
Kiemelte: a vita tétje az, hogy ha az Oroszországból csővezetéken érkező olajszállítással valami történne, vagyis nem érkezik vezetéken orosz olaj, akkor legyen Magyarországnak joga tengeren keresztül beszerezni és másként eljuttatni azt az országba.
„Ez a garancia, ami nekünk kell. Ha ma elérem azt a garanciát, amit kértünk, akkor biztonságban vagyunk” – fogalmazott a kormányfő.
Kérdésre válaszolva közölte: Magyarország kész támogatni az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagját, ha abban szerepel megoldás a magyar energia-ellátás biztonságának szavatolására. „A jelenlegi javaslat azonban rossz. Előbb megoldásokra van szükség, majd a szankciókra” – húzta alá.
A miniszterelnök elmondta: az uniós szankciókból profitot a nyugat-európai olajcégek gyűjtenek be elsősorban, ami azt jelenti, hogy ők a szankciós politika legnagyobb nyertesei. Magyarország extraprofithoz nem tud jutni, mert olyan beruházásokat, köztük csővezeték építését és az olajfinomítók átalakítását kellene végrehajtania, ami nagyon sok pénzbe kerülne. A termék pedig végül drágább lenne a magyar embereknek, mint a mostani – mondta. „Ezt nem engedjük, hogy bekövetkezzen” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

BBC: az ukránok egyelőre tartják az állásaikat Szeverodonyecknél

Az oroszok két irányból, Novoajdar és Sztarobilszk felől tudtak behatolni Szeverodonyeck városába, és egy körülbelül 100 méteres sávot ellenőriznek. Sokkal mélyebbre nem tudtak előrenyomulni, az ukránok tartják állásaikat – derül ki Roman Vlaszenkó, a 100 ezres város kerületi közigazgatási vezetőjének szavaiból, aki a Radio Liberty ukrán szolgálatának nyilatkozott. Vlaszenko azt is elmondta, hogy a közeli Liszicsanszkban orosz offenzívák zajlanak, de állítása szerint ezek egyelőre a vidékre korlátozódnak. A Liszicsanszk-Bakhmut autópálya az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll, de az orosz csapatok folyamatosan lövik – idézi a BBC-t a Telex.

Kurszk területére vezénylik az orosz csapatokat

Oroszország katonai csapatokat és felszerelést küldött az Ukrajna északkeleti részén lévő Szumi régióval határos oroszországi Kurszk területére, hogy megvédje polgárait – közölte Roman Sztarovojt, Kurszk kormányzója egy mai találkozón.

A kormányzó elmondta: minden arra irányul, hogy biztosítsuk a régió lakosainak életét és biztonságát.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/awvuIp87Sf

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/WxRjJ5wFdO

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 30, 2022

Manfred Weber: szükség esetén Magyarország nélkül kell bevezetni olajembargót Oroszországgal szemben

Az Európai Unió tagországainak a közösségi szint helyett a kormányközi együttműködés keretében kell bevezetniük embargót az orosz kőolajra, ha Magyarország nem hajlandó csatlakozni – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy hétfői interjúban.

A német politikus az ntv német hírtelevízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács hétfőn kezdődő tanácskozásán megállapodásra kell jutni az orosz kőolajra kivetendő embargóról, mert Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt „erkölcsileg vállalhatatlan”, hogy naponta eurószázmilliós nagyságrendű összegek vándorolnak az EU-ból Moszkvába.
Manfred Weber ezzel összefüggésben kifogásolta a magyar kormány álláspontját.
„Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet” – mondta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Ha a magyar kormány „nem hajlandó felhagyni a blokáddal”, akkor el kell érni, hogy az EU a „leglassabbakat” hátrahagyva haladhasson előre – tette hozzá.
Mint mondta, „Orbán nem játszadozhat velünk”, szükség esetén közös, egységesen meghozott, EU-s szintű döntés nélkül is lehetséges az előrelépés, mert a tagállamok külön-külön, kormányközi megállapodások alapján is bevezethetik az embargót.
Hozzátette: az embargó körüli vita azt jelzi, hogy az EU-nak a cselekvőképesség megőrzése érdekében el kell távolodnia a teljes egyetértésen alapuló döntéshozatali mechanizmustól.
Manfred Weber a többi között arról is szólt, hogy helyesnek tartja a CSU és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) megegyezését a német kormánypártokkal – szociáldemokraták , Zöldek, liberálisok – a tervezett százmilliárd eurós haderőfejlesztési alapról. Kiemelte: „erős jelzés” a világnak, hogy Németország hajlandó beruházni a védelembe, de nem szabad megfeledkezni az európai perspektíváról, a nemzeti haderő erősítése mellett a közös európai védelmi képességek fejlesztéséről sem.
A koalíciós pártok és a szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) legnagyobb ellenzéki erejét alkotó CDU/CSU pártszövetség vezetőinek vasárnap késő esti megegyezése szerint a kormánypártok vállalják, hogy a 100 milliárd eurót teljes egészében a hadsereg (Bundeswehr) fejlesztésére fordítják. A CDU/CSU cserébe vállalja, hogy biztosítja az új állami pénzügyi alap felállításához elengedhetetlen alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget a Bundestagban.

Miseborszállítmánnyal segíti Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket

Miseborszállítmánnyal támogatja Magyarország az ukrajnai hívő közösségeket, ezt lengyel segítséggel juttatják el Ukrajnába. A szállítmányt a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára indította útnak hétfőn Budapesten.

Soltész Miklós kiemelte: az ukrajnai háborúnak súlyos gazdasági következményei vannak, és az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai katolikus közösségeket.
Ismertette: az Egri Főegyházmegye és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság által felajánlott mintegy 500 liter, liturgikus célra használható, jó minőségű bort a Magyar Katolikus Karitász gyűjtötte össze, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász juttatja el Ukrajnába.
Az államititkár hozzátette: „lengyel barátainkkal vitában állunk” ugyan, mert „mi továbbra sem vagyunk hajlandók” sem fegyvert, sem katonát küldeni Ukrajnába, de „minden együttműködésre készek vagyunk”, amellyel akár a Magyarországra menekült családoknak, akár a Kárpátalján vagy Belső-Ukrajnában maradt embereknek segítünk.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója arról beszélt, hogy a miseborszállítmány tárgyi segítségnyújtás, de a lélek épülését szolgálja, hiszen – mondta Ferenc pápát idézve „ha nem ünnepelhetnénk az eucharisztiát, elhalna keresztény életünk”.
Szólt arról is: a Katolikus Karitász folyamatosan segíti a háború elől menekülőket a barabási segítségponton és a budapesti BOK csarnokban. Emellett hetente több teherautónyi élelmiszer-alapanyagot küldenek Kárpátaljára az ingyenkonyhák működtetéséhez. Hozzátette: a kárpátaljai szállítmányból az ottani karitász segítségével Ukrajna belső területére is jut tartós élelmiszer.
Rónayné Slaba Ewa lengyel nemzetiségi szószóló jelképesnek nevezte a közös lengyel-magyar segítségnyújtást, megjegyezve, a két nép a történelem során mindig össze tudott fogni, és most is ezt teszi, amikor a háborútól szenvedő embereknek segít.
A szállítmány a budapesti lengyel plébánia elől indult útnak.

A mikolajivi Okean hajógyárra mért csapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Mikolajivban az Okean hajógyár területén lévő hangárra mért tüzérségi csapás következtében több mint 15 ukrán harckocsi és gyalogsági harcjármű, valamint öt nagykaliberű tüzérségi löveg semmisült meg – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz rakéta- és tüzérségi erők emellett az elmúlt nap folyamán 62 vezetési pontot semmisítettek meg, köztük a déli műveleti parancsnokságét a Mikolajiv megyei Novij Buhnál, valamint csapást mértek 593 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 55 lőállásban lévő tüzérségi és aknavető-ütegre, négy BM-21 Grad típusú rakétasorozatvetőre, 46 fegyverre és katonai felszerelésre, valamint egy lőszerraktárra.
Az orosz védelmi tárca délután közölte, hogy precíziós lőszerrel végrehajtott csapásban megsemmisült egy olasz gyártmányú tarackokból álló üteg is. Korábbi közlés szerint Olaszország FH70-es tarackokat szállított Ukrajnában.
Konasenkov beszámolója értelmében nagypontosságú levegő-föld rakéták az ukrán fegyveres erők két zászlóaljparancsnoksági állását, egy kommunikációs központot, valamint 34 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. A harcászati légierő harci gépei és drónjai három vezetési pontra, valamint 67 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében 320 „nacionalista” életét vesztette és 47 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált. A légierő 15 ukrán drónt és kilenc Szmercs rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború közepe óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1064 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3323 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 451 rakétasorozatvetőt, 1731 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3294 speciális katonai járművet veszítettek.
Ramzan Kadirov csecsen vezető a Telegram-csatornáján közölte, hogy orosz erők ellenőrzés alá vették a Zaporizzsja megyei Kamusevaha község 80-90 százalékát. A RIA Novosztyi hírügynökség helyszíni tudósítója hétfő reggel azt jelentette a luhanszki régióban lévő Szjevjerodonyeckből, hogy az ukrán hadsereg tüzet nyitott azokra a lakónegyedekre, amelyeket a luhanszki „népi milícia” egységei elfoglaltak tőle. Korábban Ivan Filiponyenko, a milícia szóvivője azt közölte, hogy az alakulatnak az orosz fegyveres erő támogatásával sikerült beékelődnie a városba.
Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője vasárnap éjjel arról tett bejelentést, hogy az ukrán fegyveres erők a nap folyamán két sikertelen kísérletet tettek a védelmi vonal áttörésére Davidiv Brid falu közelében. Sztremouszov szerint az ukrán hadsereg végül legalább 70 katonáját elesett katonáját hagyta a harctéren. Hangot adott feltételezésének, miszerint az ukránok csak az első kísérlet során mintegy 200 embert és 20 járművet veszítettek.
A Zaporizzsja megyei Melitopolban három önkéntes megsérült, amikor humanitárius segélyt szállító személyautójuk alatt működésbe lépett egy, a csatornában elhelyezett bomba. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai megyei katonai-polgári közigazgatási főtanácsának tagja azt mondta, hogy a merényletet egy ukrán diverzáns felderítő csoport hajtotta végre. A helyi hatóságok a történteket terrorcselekménynek minősítették.
Rogov a Komszomolszkaja Pravda rádiónak elmondta, hogy a régióban mind gyakoribbá válnak a „terrortámadások”. Példaként említette az Akimivka melletti vasúti híd felrobbantását és vasúti pálya megrongálását Melitopolban.
A Donyec-medence több városából jelentettek áldozatokkal járó ukrán tüzérségi támadást hétfőn a helyi hatóságok. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felháborítónak nevezte, hogy az ukrán hadsereg polgári célpontokra mér csapást. Az hangoztatta, hogy az orosz hadsereg éppen ettől kívánja megóvni a civil lakosságot.

Az oroszok szerint lebombáztak egy hajógyárat Mikolajivnál

Az orosz védelmi minisztérium napi jelentése szerint a tüzérségük lebombázott egy hangárt a dél-ukrajnai Mikolajivban található Okean Hajógyárban, a támadásban állításuk szerint járművek és felszerelések is megsemmisültek.

A jelentés állításait független forrás egyelőre nem erősítette meg – írja a Sky News.

Kreml: iskolákat lőttek az ukránok Donbaszban

Dimitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője felháborítónak nevezte, hogy az ukránok civil célpontokat lőnek Donbaszban. Hétfő reggel két gimnáziumot és egy általános iskolát is találat ért. A 22-es számú iskolában két ember meghalt és 12-en megsérültek, míg az 5-ös számú iskolát ért támadás következtében egy ember halt meg. Az oroszok szerint ezeket a támadásokat nagy hatótávú amerikai fegyverekkel hajtották végre.

Brit háztartások milliói maradhatnak áram nélkül, ha Oroszország leállítja az ellátást

A brit minisztereket figyelmeztették, hogy ezen a télen akár hatmillió háztartás áramellátása is megszűnhet, és a kormány állítólag terveket dolgozhat ki az elektromos áram adagolására, ha az ellátási problémák súlyosbodnak.

A GÁZ IPARI FELHASZNÁLÁSÁT KORLÁTOZNÁK, BELEÉRTVE A GÁZTÜZELÉSŰ ERŐMŰVEKET IS, AMI ÁRAMHIÁNYT OKOZNA.

A kormány egy „észszerű legrosszabb” forgatókönyv szerint télen jelentős gázhiányt jósol, ha Oroszország az ukrajnai háború miatt több szállítást is leállít az EU országaiba – írja az Independentre hivatkozva az Index.

Brit hírszerzés: az oroszoknál gyenge a fegyelem, romlik a morál

A brit hírszerzés legfrissebb, hétfői napi jelentése az alábbi megállapításokat közli:

• Oroszország komoly veszteségeket szenvedhetett el a tisztek körében, főként az alacsonyabb rangú beosztottaknál.
• A nagy arányú veszteség csak súlyosbítja a hadseregben most is tapasztalható problémákat.
• Ma már zendülések sem ritkák a katonák között, ami valószínűleg csak még tovább rombolja majd a morált, a fegyelem pedig még gyengébb lesz.
• A jelentés másik megállapítása, hogy az orosz seregben ma már az alacsonyabb rangú tisztek is részt vesznek a taktikai műveletekben, emellett a dandár- és zászlóaljparancsnokok is ott vannak a frontvonalon. A britek szerint a tisztek így próbálják javítani egységeik teljesítményét.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/ZlY83BdoL1

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/A9VVmuIBU4

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 30, 2022

Hamarosan minden oldalról bekerítik Szeverodonyecket

Michael Clarke biztonságpolitikai szakértő a BBC-nek elmondta, az ukrán erők komoly döntés előtt állnak, hogy megpróbálják-e megmenteni Szeverodonyecket, vagy inkább visszavonulnak egy biztonságosabb nyugati vidékre.

A professzor szerint bár az oroszok egyelőre nem jártak sikerrel, sanszos, hogy hamarosan minden oldalról bekeríthetik a luhanszki térségben található, közel 100 ezres lakosú ukrán várost, Szeverodonyecket.

Michael Clarke most látja, az ukránok akarnak harcolni a városért. A szakértő szerint a városért zajló küzdelmet az fogja eldönteni, hogy mi történik a Szeverodonyecktől nyugatra található Donyec folyónál.

A folyótól nyugatra az ukránoknak körülbelül négy dandárja van, az oroszok pedig megpróbálni bekerülni mögéjük. Ha ez megtörténik, az ukrán hadtestek nagyon nagy bajban lesznek – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette: ez a négy brigád egyelőre tulajdonképpen elég arra, hogy a várost biztosítsa.

Szlovjanszk megtámadására készül az orosz hadsereg

Az orosz erők nagyszabású támadásra készülnek Szlovjanszk körül, az ukrán védelmi erők bázisán a keleti partvidéken a Donyec-medencei régióban – közölte hétfőn az ukrán vezérkar.

Az orosz hadsereg, miközben felkészült Szlovjanszk megtámadására, újabb egységeket vetett be az orosz ellenőrzés alatt álló, mintegy 50 kilométerre északra fekvő Izjumból, valamint a nemrég elfoglalt Lyman kisvárosból – derült ki a vezérkar napi helyzetjelentéséből.

SZLOVJANSZK ÉS A TŐLE DÉLRE FEKVŐ KRAMATORSZK A DONYEC-MEDENCE LEGNAGYOBB, MÉG KIJEV ELLENŐRZÉSE ALATT ÁLLÓ VÁROSI TERÜLETE.

Az ukrán fél szerint Oroszország 250 katonai járművet szállított Izjum térségébe, és megjavított egy megrongálódott vasúti hidat, hogy felgyorsítsa a haladást az utánpótlási vonalakon.

A vezérkar emellett közölte, hogy Izjumtól északra egy század Ka-52-es harci helikoptert is telepítettek. A Ka-52-esek Oroszország legfejlettebb nehéz harci helikoptereinek számítanak.

Szlovjanszk mellett a Szjevjerodonyeck és Liszicsanszk közötti terület továbbra is az orosz erőfeszítések középpontjában áll a Donyec-medencében. Kijev szerint Moszkva arra összpontosít, hogy elvágja az ukrán utánpótlási vonalakat Szjevjerodonyeck közelében – összegez az Origo.hu.

Robbanás történt Melitopol központjában hétfő reggel

A már orosz megszállás alatt lévő Melitopolból robbanást jelentettek hétfő reggel. Vlagyimir Rogov, a város új katonai tanácsának egyik tagja azt nyilatkozta, hogy reggel 07:40 körül történt a robbanás a város központjában, ablakok törtek be és falak rongálódtak meg. A RIA orosz hírügynökség szerint egy, a városháza előtt parkoló autóban volt a robbanóanyag, és az ukránoknak tulajdonítják a merényletet.

Főtitkárhelyettes: a NATO-nak joga van csapatokat telepíteni Kelet-Európába

A NATO-nak joga van ahhoz, hogy csapatokat telepítsen Kelet-Európába, az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt már nem kötik azok a vállalásai, amelyeket régebben tett Moszkvával fenntartott kapcsolatainak keretében – jelentette ki Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese abban az interjúban, amelyet az AFP francia hírügynökségnek adott vasárnap este a litvániai Vilniusban.

A NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó, 25 éve aláírt alapokmány előirányozza ugyan, hogy az észak-atlanti szövetség tartózkodik attól, hogy jelentős méretű hagyományos erőket vonjon össze Kelet- és Közép-Európában, de Ukrajna megtámadásával és a NATO-val folytatott párbeszéd teljes megszakításával Oroszország maga érvénytelenítette e dokumentum tartalmát – emelte ki Geoana.

Moszkva ugyanis akkor vállalta, hogy nem tesz agresszív lépéseket szomszédai ellen, és rendszeresen konzultációkat tart a NATO-val, márpedig most egyiket sem teszi – tette hozzá.

Geoana úgy vélte, a NATO-t most már semmi nem korlátozza abban, hogy jelentősebb erőkkel legyen jelen keleti régiójában, így a balti államokban is. Ezt a kérdést a következő hetekben a szövetség tagországai miniszteri, majd kormányfői szinten is megtárgyalják.

Legalább két civil halt meg Szeverodonyeckben

Szeverodonyeckben legalább két civil halt meg, öten pedig megsérültek az orosz támadásokban, jelentette be a város polgármestere. A luhanszki kormányzó szerint nagy összecsapások zajlanak a város keleti külvárosi részén. Az éjszaka legalább 12 ház semmisült meg.

MCC-szakértő: több élelmiszer hozzáférhetőségét megnehezíti a háború

Az orosz-ukrán háború az élelmiszerellátásban jelentős hiányokat okoz globális szinten, ami egyes országokban megfigyelhető már a búza, a liszt, az étolaj és a mustár területén is – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Kiemelte: fontos, hogy egy ország önellátó legyen az élelmiszerek terén. Magyarországon kevésbé érezhetők a világpiaci problémák, Magyarország ugyanis kiterjedt agráriummal rendelkezik, kevésbé szorul rá az élelmiszerimportra – húzta alá.
A lisztet és az étolajat hazánkban államilag szabályozott, csökkentett áron lehet beszerezni, ráadásul a rezsiköltségek és a benzin ára sem emelkedett – idézte fel.
Nyugat-Európa számos országában nem csak az élelmiszerek áremelkedése, illetve hiánya okoz problémát, hanem a magas rezsi- és benzinárak is csökkentik a lakosság elkölthető jövedelmét – mutatott rá.
A szakember arra számít, hogy ameddig a háború tart, addig hiány lesz bizonyos termékekből, továbbá az árak folyamatosan növekedni fognak.
A konfliktus elhúzódásának komoly következményei lehetnek, Észak-Afrikában például – amely térség a gabonaimportja nagy részét Oroszországból és Ukrajnából fedezte – éhínség alakulhat ki, ami migrációs áradathoz vezethet – figyelmeztetett.

Novák: Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágynak

Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk – mondta Novák Katalin a Facebook-oldalán hétfőtől elérhető videóban, a köztársasági elnök üzenete az ukrán tv-csatorna adománygyűjtő műsorában hangzott el.

Vasárnap adománygyűjtő műsort vetítettek a jelenleg egyetlen működő ukrán tv-csatornán. A Save Ukraine – StopWar jótékonysági televíziós műsorba, Magyarország köztársasági elnökeként, Novák Katalin is felkérést kapott megszólalni más állam- és kormányfők mellett. Így többek között Albánia, Lettország, Ausztria, Szlovénia, Észak-Macedónia és Nagy-Britannia vezetői tolmácsolták népük üzenetét a nézők felé rövid videóüzenet formájában. A műsorban zenei előadások is elhangzottak.
Novák Katalin üzenetében kiemelte: Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását, követeli minden háborús bűn kivizsgálását, és megfelelő büntetést kér azokra, akik ezeket az emberiség elleni barbár tetteket elkövették.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: Magyarország továbbra is elkötelezett amellett, hogy biztonságos menedéket nyújtson az ide érkezett több mint 700 ezer menekültnek, „továbbra is ellátjuk a sebesülteket, élelmiszert küldünk az otthon maradóknak, tanulási lehetőséget kínálunk a hazánkba érkező gyerekeknek, fedelet, ételt és munkát biztosítunk a családoknak, ameddig arra szükség van”.
„Magyarország és a magyar emberek az ártatlan áldozatok mellett állnak, csak a békére vágyunk; minél előbb, annál jobb” – mutatott rá.

Oroszország kulcsfontosságú prioritásnak tartja a Donbász felszabadítását

A kelet-ukrajnai donbászi régió felszabadítása feltétel nélküli prioritás Oroszország számára – mondta Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter a francia TF1-nek adott interjúban megismételte, hogy a Kreml Ukrajnában a „neonáci rezsim” ellen harcol. Tagadta azokat a találgatásokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök beteg lenne. Kitartott amellett, hogy az orosz katonák szigorú utasításokat kapnak, hogy kerüljék a polgári infrastruktúra elleni támadásokat.

Lavrov a TF1-nek azt mondta, hogy az Orosz Föderáció által független államként elismert donyecki és luhanszki régiókban a győzelem feltétlen prioritás”. Ugyanakkor hozzátette, Ukrajna többi részén múlik, hogy az ottani emberek „örülnek-e annak a neonáci rezsimnek, amely bebizonyította, hogy lényegében russzofób”.

Több mint tízezer menekült érkezett Magyarországra vasárnap

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 5245 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5688 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 391 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől vasárnap 671 ember, köztük 320 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölték.

Lerombolnák a Krímhez vezető hidat

Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő szerint jobb lerombolni a Krím félszigetre vezető hidat, hogy ezzel elvágják a megszállók utánpótlási útvonalait.

A szakértő kiemelte, hogy ez egy fájdalmas lépés, azonban a Herszonban, Berdjanszkban, Melitopolban, Mariupolban, Zaporizzsjában és Krivij Rihben harcoló orosz csapatok is ezen a hídon keresztül „táplálkoznak”.

A fegyveres erők volt vezérkari főnökhelyettese, Igor Romanenko altábornagy szerint azonban Ukrajna nem biztos, hogy képes lerombolni a teljes hidat, de a megfelelő időben lehet rá csapást mérni, éppen akkor, amikor csapatok vonulnak át rajta.

Kijev sikeres ellentámadásról számolt be Krivij Rihnél

Az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást indított Krivij Rihtől délre, 63 megszállót és 19 ellenséges felszerelést pusztított el – jelentette Olekszandr Vilkul, a helyi katonai parancsnokság vezetője.

A sikeres ellentámadásban az ukrán jelentés szerint modern T–72-es harckocsikat, Hail rakétavetőket, tüzérséget, helikoptereket és egy SzU–35-ös repülőgépet is megsemmisítettek.

Az ukrán erők sikeresen hajtanak végre ellentámadást Herszon megye határán

Az amerikai központú Háborúkutató Intézet (ISW) május 29-én arról számolt be, hogy az ukrán erők sikeresen hajtottak végre ellentámadást a Herszon-Mikolaiv megyei határ közelében. Valószínűtlennek tűnik, hogy az ukrán erők rövid távon jelentős mennyiségű területet vennének vissza, de ez mégis arra kényszerítheti Oroszországot, hogy erősítést telepítsen Herszon megyébe, ami megzavarhatja az orosz hadműveleteket más területeken.

A harkivi régió harmada már orosz kézen van

A harkivi régió területének 31 százalékát orosz erők foglalják el, 5 százalékát pedig ukrán védők szabadították fel – közölte a harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője. „Még nem tudjuk teljesen átvizsgálni a felszabadult települések egy részét, teljes körű aknamentesítést végezni és a kritikus infrastruktúra újjáépítését megkezdeni, amíg az ágyúzás folytatódik. Ahol ezt megtehetjük távolról, ott megtesszük” – mondta Oleg Szinegubov.

ISW: Szeverodnyeck elfoglalására összpontosítanak az orosz erők

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az új jelentések megerősítették, hogy május 28-án az ukrán erők sikeres korlátozott ellentámadást hajtottak végre a Herszon-Mikolajiv megyei határ közelében, és az orosz erőket védekezésre kényszerítették. Ennek az ukrán ellentámadásnak az a célja, hogy megzavarja az orosz erőfeszítéseket, hogy erős védelmi pozíciókat hozzanak létre a déli tengely mentén. Noha az ukrán ellentámadás nem valószínű, hogy a közeljövőben jelentős területeket foglalna vissza, valószínűleg megzavarja az orosz hadműveleteket, és potenciálisan arra kényszeríti Oroszországot, hogy erősítést telepítsen a Herszon régióba, amelyet túlnyomórészt nem megfelelő egységek tartanak. Az ukrán ellentámadások emellett lassíthatják az orosz erőfeszítéseket a megszállt Dél-Ukrajna közigazgatási ellenőrzésének megszilárdítására.

Az orosz erők május 29-én tovább támadták Szevrodonyecket, de nem tudtak újabb területeket elfoglalni. Az oroszok előrehaladása az intenzív városi harcokban valószínűleg lassú lesz. A kelet-ukrajnai orosz hadjárat – amely korábban Luhanszk és Donyeck megyék teljes elfoglalását célozta – most szinte teljes egészében Szeverodonyeckre összpontosul. Az orosz csapatok valószínűleg nem lesznek képesek több egyidejű hadműveletet végrehajtani, és valószínűleg tovább halasztják az Izjumtól délkeletre és Limantól nyugatra irányuló előrenyomulást, hogy a rendelkezésre álló erőket a következő napokban Szeverodonyeckre összpontosíthassák.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térképek:

• Az orosz erők továbbra is megpróbálták átvenni Szeverodonyeck teljes irányítását.
• Az orosz erők folytatták az offenzívát Izjumtól délkeletre, de nem tettek megerősített előrenyomulást Szlovjanszk felé.
• Az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket, hogy elvágják az ukrán földi kommunikációs vonalakat Bahmuttól északkeletre, de úgy tűnik, nem valószínű, hogy megpróbálják közvetlenül megtámadni a várost.
• Az ukrán ellentámadás az északnyugati Herszon megyében arra kényszerítette az orosz csapatokat, hogy védelmi állásokat foglaljanak el, és valószínűleg megzavarja az orosz erőfeszítéseket a déli tengely mentén elfoglalt területek ellenőrzésének megszilárdítására.

Szeverodonyecket felmorzsolják az orosz támadások

A Kijevbe visszatérő Volodimir Zelenszkij szokásos éjszakai videóüzenetében egyebek mellett arról beszélt, hogy mennyire jelképes, ahogy az orosz erők a Mir, vagyis a Béke nevű szállodába behatolva kezdték meg Szeverodonyeck ostromát. Mostanra az orosz csapások következtében a város teljes kritikus infrastruktúrája megsemmisült. A házak 90 százaléka megsérült, a város lakásállományának több mint kétharmada teljesen megsemmisült.

Szeverodonyeck elfoglalása alapvető feladat a megszálló kontingens számára. És nem érdekli őket, hány életet kell fizetniük ezért a kísérletért, hogy kitűzzék az orosz zászlót az önkormányzat épületére – mondta az ukrán elnök.

Moszkva: a Donbaszt mindenképp felszabadítjuk, a többi ukrán terület maga dönthet a jövőjéről

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a francia TF1 tévé adásában arról beszélt, hogy a Donbasz „felszabadítása” Moszkva számára „feltétlen prioritás”, míg a többi ukrán területnek magának kell döntenie a jövőjéről, idézi a Guardian.

„Az Orosz Föderáció által független államként elismert Donyeck és Luhanszk régiókat mindenképpen felszabadítjuk” – mondta Lavrov az interjúban, hozzátéve, hogy ami Ukrajna többi részét illeti, „a népnek kell döntenie a jövőjéről ezeken a területeken”.

Erősen lőtték a Szumi és a Csernyihivi területet is az orosz csapatok

A kelet-ukrajnai fronton kívül is voltak nagyobb támadások, az orosz csapatok vasárnap erősen lőtték a Szumi és a Csernyihivi területet, írja a Kyiv Independent.

Harkivban járt Zelenszkij elnök

Vasárnap – szigorú biztonsági intézkedések közepette – Harkivban járt Volodoimir Zelenszkij. Az ukrán elnök személyesen szerzett tapasztalatot az ostromlott ukrán város életéről. Megbeszélést tartott a régió és a város vezetésével. Megköszönte, hogy száz százalékos az együttműködésük a hadsereg, a rendőrség, Harkiv polgármestere és a regionális államigazgatás között.

„Mindenki valóban a győzelemért dolgozik, és ezt nagyon hatékonyan teszik” – monta az ukrán elnök, aki azonban a kritikát sem hallgatta el és személyesen mentette fel tisztségéből az Ukrán Biztonsági Szolgálat helyi vezetőjét. „Azért kellett távoznia a pozíciójából, mert nem a város védelmében dolgozik a háború első napjaitól kezdve, hanem csak a személyes érdekei mentén. Hogy mik voltak az indítékai, majd a rendfenntartók kiderítik” – mondta Volodimir Zelenszkij Harkivban.

Az uniós csúcs előtt telefonon tárgyalt Borrell és Kuleba

„Az EU továbbra is elősegíti a katonai segítségnyújtást. Megállapodtunk a szankciók bevezetésének sürgős előmozdításáról” – írta közösségi oldalán Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki az uniós csúcs előtt beszélt telefonon az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával.

Borrell hozzátette, hogy az EU vezetői a csúcson megvitatják, „hogyan támogassák Ukrajna mezőgazdasági exportját, és enyhítsék az orosz agresszió hatását a globális élelmezés-biztonságra”.

Oroszország a legújabb termobarikus rakéta-sorozatvetőt használja Ukrajnában

Oroszország a legújabb rakéta-sorozatvetőt, a TOS–2 Tosocskát használja az ukrán célpontok ellen a harkivi régióban – közölte egy orosz tisztviselő a TASZSZ hírügynökségnek a BBC szerint.

A TOS–2 Tosocska egy olyan rakéta-sorozatvető, amelyet termobarikus bombák kilövésére használnak. A vákuumbombák kiszippantják az oxigént a levegőből, ezzel pusztító erejű, erőteljes robbanást és óriási nyomáshullámot hoznak létre.

Oroszország korábban megerősítette, hogy TOS–1 rakétákat használ az ukrán erők ellen a donbászi harcokban. A TOS–2 a korábbi verziónál nagyobb hatótávolsággal, valamint fejlettebb automatikus célzórendszerrel rendelkezik.

????⚡The Russian military used the latest heavy flamethrower system TOS-2 „Tosochka” during a special operation in Ukraine, TASS source pic.twitter.com/c1wfBuaEVT

— Gary Donnison (@donnison_gary) May 28, 2022

Lavrov cáfol: Putyin nem beteg

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter cáfolta a Vlagyimir Putyin orosz elnök rossz egészségi állapotáról szóló információkat.

Vlagyimir Putyin elnök mindennap megjelenik a nyilvánosság előtt. Nézheti őt képernyőn, olvashatja és hallgathatja a beszédeit. Nem hiszem, hogy épeszű emberek valamiféle betegséget vagy betegségre utaló jeleket látnának ebben az emberben – mondta a TF1 francia televíziónak adott interjújában.

Hajdaj: Liszicsanszkban sokat romlott a helyzet

A kelet-ukrajnai Luhanszki terület 103 ezer lakosú városában, Liszicsanszkban jelentősen romlott a helyzet – közölte vasárnap Szerhij Hajdaj, a terület regionális kormányzója a Guardian híradása szerint.

Orosz gránát esett egy lakóházra, egy lány meghalt, négy ember pedig kórházba került – közölte Hajdaj a Telegramon.

Luhanszk kormányzója elmondta, hogy a harcok Szeverodonyeck városában utcáról utcára folynak. Becslések szerint 15 ezer civil maradt Szeverodonyeckben, de a tisztségviselő szerint a folyamatos ágyúzás miatt egyre nehezebb be- és kijutni.

Az evakuálás nagyon bizonytalan, csak elszigetelt esetekben sikerül kihozni az embereket. Most a sebesültek és a komoly orvosi segítségre szoruló emberek élveznek prioritást – mondta az AFP-nek Olekszandr Sztrijuk, a város katonai és polgári közigazgatásának vezetője, aki elárulta, hogy a lakosok több mint két hete mobiltelefon-kapcsolat nélkül maradtak, és a vízellátás is egyre bizonytalanabbá vált.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine