Mérhetetlen aszály tombol a szántóföldeken, szenvednek az őszi gabonák

Jelenlegi környezetünk, legyen az kiskert, szántóföld vagy éppen a parkok, nagymértékű aszállyal küzdenek. Sipos Gazda, hódmezővásárhelyi növényorvos szerint ez a sokévi átlagtól eltérő, mérhetetlen aszály már egy régóta tartó folyamat, jelentősebben azonban tavaly ütötte fel a fejét először, amit a téli csapadékhiány csak még tovább fokozott.

Mivel tavaly év végén nem esett jelentősebb csapadék, eltelt egy tél úgy, hogy a földjeink nem tudtak kellően feltöltődni, üresek maradtak. Ez azt eredményezte, hogy a talaj felső 50 centiméteres rétegében lévő vízkészletnek már csupán a 40 százaléka az, amely valamelyest felvehető

 – árulta el a növényorvos, aki hozzátette: ez óriási gond, különösen az őszi növényeink, mint például az őszi búza számára, azok ugyanis rettentő módon szenvednek.

Most kellene az őszi vetésű növényeinknek a nagyobb mennyiségű csapadék, a búzáknál például már tartana a kalász kitolásának, a virágzásnak, a szemkitelítődésnek az időszaka, amely nagymértékű vízfelvételt jelentene, mivel azonban nem volt eső, fejletlenek, szétnőttek, heterogének maradtak és nem bokrosodtak megfelelően az állományok

 – fogalmazott a gazda, aki szerint a hosszú tenyészidejű búzák le vannak öregedve, le vannak viaszolódva, furulyázik a zászlóslevelük, az abszolút vízhiány jeleit mutatják, melynek hatására a termésátlag megfeleződik, megtizedelődik és nem csak mennyiségi, hanem minőségi problémák is lesznek.

Mint azt megtudtuk, az árpa jobban tolerálja a szárazságot, de az őszi káposztarepcénél szintén komoly gondok vannak. A vízhiányon túl az első nagy probléma volt tavasszal, hogy a gazdáknak nem sikerült a hatékony repceszárormányos elleni védekezés, emiatt több területet betárcsáztak és kiműveltek a gazdák. De az aszály is jócskán rányomta a bélyegét a repcére, melyek eltérnek a fajtára jellemző magasságtól, kevés becőszámmal fejletlenek, csenevészek maradtak. Sipos József szerint, ha továbbra sem kapnak kellő mennyiségű csapadékot, a káposztarepcénél is fél- és negyed termések várhatóak.

Ami a kukoricát és a napraforgót illeti, már sorolnak a növények, de a napraforgónál komoly gondot okoztak a vadkárok: mezei nyulakkal és az őzekkel kellett megküzdeniük a gazdáknak, akik az illetékes vadásztársasággal együttműködve összehangolt megelőzéseket hajtottak végre a területeken. A szakember elmondása szerint a másik problémát a napraforgó levelein megjelenő levéltetvek okozták.

Mivel a napraforgó és a kukorica még fejlődésben vannak, nem mutatják az aszály tüneteit, de ez csupán annak köszönhető, hogy 6-7-8 leveles állapotuk miatt még tudják hasznosítani a 40 százalékos vízkészletet. Azonban ha továbbra sem érkezik jelentős mennyiségű csapadék, a kukoricánál és a napraforgónál is komoly gondok lesznek

 – árulta el a növényorvos, aki hozzátette: Hódmezővásárhely környékén januártól mintegy 60-90 milliméternyi csapadék esett, ami nagyon kevés, hiszen legalább 320 milliméternyi csapadék hiányzik a földekről.

Sipos Gazda a víztakarékosságra is felhívta a figyelmet, szerinte a gazdáknak mindent meg kell tenni az okszerű talajművelést illetően.

Kultivátorozzuk meg a kukoricát, a napraforgót, szellőztessük meg a talaj felső záró rétegét, hiszen a jó kultivátorozás egy esővel is felér

– tanácsolta az agrárszakember.

Sipos József a mezőgazdaság jövőbeli stabilitását az öntözés fejlesztésében, a víztakarékos agrotechnikában, a jó vetőmagfajta-választásban, az okszerű tápanyagozásban, valamint a szakszerű növényvédelemben látja.

Fotók: Sipos Gazda