Az orosz-ukrán háború 95. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Londoni orosz nagykövet: Oroszország nem vet be nukleáris fegyvert sem Ukrajnában, sem más országok ellen

Oroszország sem hadszíntéri, sem hadászati nukleáris fegyvereket nem vet be Ukrajnában vagy más országok, köztük Nagy-Britannia ellen – mondta vasárnap Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában megerősítette azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Ukrajnában nem háború, hanem „korlátozott hadművelet” folyik, elsősorban a keleti országrészben élő orosz lakosság védelmében.
Kelin határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne-e nukleáris támadást intézni Nagy-Britannia ellen.
Arra a riporteri felvetésre, hogy Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija 1 orosz televízió műsorvezetője nemrégiben ilyesmivel fenyegetőzött – mondván, hogy egyetlen orosz nukleáris fegyver a tenger mélyére süllyesztené Nagy-Britanniát, és ami megmaradna belőle, az is radioaktív sivataggá változna -, a londoni orosz nagykövet nevetve úgy fogalmazott, hogy „Kiszeljov, akárcsak ön, újságíró, aki igyekszik szaftos sztorikat jó hangosan tálalni”.
Andrej Kelin arra a kérdésre is kategorikus nemmel felelt, hogy Moszkva bevethet-e hadszíntéri nukleáris fegyvereket Ukrajnában.
A nagykövet kijelentette: az orosz katonai doktrína alapján a taktikai nukleáris eszközöket egyáltalán nem lehet ilyen jellegű konfliktusokban használni.
Hozzátette: Oroszországban nagyon szigorú előírások vannak érvényben a hadszíntéri nukleáris fegyverek bevetésére is, és ezek az előírások csak akkor engedik e fegyverfajta alkalmazását, ha az orosz állam léte kerül veszélybe.
Kelin szerint ennek „semmi köze a jelenlegi hadművelethez”.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen céllal indított háborút Ukrajna ellen, a londoni orosz nagykövet kijelentette: Ukrajnában nem háború, hanem korlátozott hadművelet zajlik, amely Ukrajna délkeleti térségére összpontosul.
Itt ugyanis a londoni orosz nagykövet megfogalmazása szerint „a nyolc éve hatalomra került nacionalista kijevi kormány valóságos erődítményt épített ki”, és Moszkvának számos bizonyítéka vannak arra, hogy Ukrajna offenzívát tervezett a Donyec-medence, az ott élő orosz lakosság ellen.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország feladta-e Kijev elfoglalásának tervét, Andrej Kelin kijelentette: soha egyetlen orosz vezető nem mondta, hogy a célok között szerepelne az ukrán főváros elfoglalása. Hozzátette: nem is hiszi, hogy ez lehetséges, hiszen Kijev „nagyon nagy város”.
A nagykövet szerint voltak orosz alakulatok Kijev környékén, de nem azzal a céllal, hogy elfoglalják a várost.
Kelin megkérdőjelezte az Oroszország elleni nyugati szankciók hatékonyságát, mondván: Oroszországban jelenleg 15 százalékos, Nagy-Britanniában 10-12 százalékos az infláció, ami „nem túl nagy különbség”.

Magyar Nemzet: Európában súlyos csapás érte az élelmiszerek piacát

Az ukrajnai háború és az Oroszországgal szemben folytatott szankciós politika súlyos következményekkel jár az európai országokban: jelentős életszínvonal-esést okoz az embereknek – közölte a Magyar Nemzet vasárnap a honlapján.

Azt írták: a Mediaworks Hírcentruma cikksorozatban tárja fel a háború eddigi és a közeljövőben várható hatásait. A második részben azt mutatják be, hogyan sújtja egész Európát az évtizedek óta nem látott áruhiány az alapvető élelmiszerek piacán.
Felhívták a figyelmet, hogy Oroszország ukrajnai háborúja esetében az észak-afrikai és közel-keleti államok lakosságának élelmiszer-ellátása nagyban függ az orosz és az ukrán gabonától, s ugyanez igaz Nyugat-Európára is, ahol a háború szintén nagyon hamar érzékeltette hatását.
A cikk szerint Spanyolországban már márciusban lehetett tudni, hogy baj van: több szervezet is tiltakozó akciót rendezett a hónap közepén, amelynek központi üzenetei az árak visszaszorítása, a foglalkoztatás védelme és az életkörülmények romlásának megállítása volt. Spanyolországban egy hónap alatt az étolaj ára több mint a duplájára emelkedett. Harmincöt százalékkal drágult a margarin, 20 százalékkal az olívaolaj, de 10-20 százalék közötti áremelkedés történt minden olyan élelmiszer esetében is, amely tartalmaz valamilyen növényi zsiradékot. Spanyolországban 1985 óta nem volt olyan súlyos az infláció, mint most. A spanyol kormány a pénzromlás üteme miatt kénytelen befagyasztani a villamos energia árát. Erre szükség is van, mivel ezrek tüntettek országszerte a brutális áremelkedések ellen – írták.
A cikkben idézték az olasz belügyminiszter, Luciana Lamorgese szavait is, aki pénteken arról beszélt: az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet.
Franciaországban április végén több lap is arról számolt be: attól tartva, hogy nem lesz a boltokban elég napraforgóolaj, az emberek pánikvásárlásba kezdtek. Ennek következténben valóban kiürültek az étolajos polcok az üzletekben. Április 4. és 11. között valóságosan megrohamozták a vásárlók a boltokat Franciaország-szerte, lisztből 57,4 százalékkal, étolajból pedig 55 százalékkal többet vásároltak, mint 2021 azonos időszakában. A lap által levont következtetés szerint a hiány oka az ukrán háború, mivel Franciaországba két nagy exportőrtől érkezik napraforgóolaj, ez a két ország pedig nem más, mint az egymással február vége óta háborúban álló Oroszország és Ukrajna – ismertették.
A Magyar Nemzet által közölt cikkben felhívták a figyelmet, hogy az étolajhiány nemcsak a lakosságot sújtja, az éttermeket üzemeltető vállalkozók is nagy bajban vannak miatta. Franciaországban nem csak az étolajhiány jelent problémát, hanem egy másik fontos alapanyag, a mustár is hiánycikk lett az utóbbi időben.
Nagy-Britanniában is hasonló helyzet alakult ki május közepén: az étolajhiány miatt a kormány szabályozta a naponta vásárolható étolaj mennyiségét.
A V4NA Hírügynökség összeállítása szerint Olaszországban egyes szupermarketekben május közepén már szinte nem is lehetett étolajat találni, ahol pedig volt, ott háromszoros árat kell fizetni a korábbiakhoz képest. „Mindez az ukrán háborúra vezethető vissza, ugyanis az itáliaiak az általuk elfogyasztott 770 ezer tonna napraforgóolajból éves szinten 550 ezer tonnát behozatalból fedeztek” – fogalmaztak, hozzátéve: „ennek pedig hatvan százaléka Ukrajnából jött” – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Csehország több mint 3,5 milliárd korona értékben küldött hadianyagot Ukrajnának

Csehország eddig több mint 3,5 milliárd korona (56 milliárd forint) értékben küldött hadianyagot Ukrajnának, hogy védekezni tudjon az orosz támadás ellen – jelentette ki Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában.

Közölte, hogy a közeljövőben újabb fegyverszállításra tesz javaslatot a kormánynak mintegy 600-700 millió korona értékben. A miniszter megerősítette, hogy a szállítmányok között nehézfegyverek is voltak, részleteket azonban nem közölt.
„A lényeg az, hogy a segítségnyújtás folyamatos legyen” – hangsúlyozta a tárcavezető. Emlékeztetett: az általa vezetett védelmi minisztérium szorosan együttműködik a prágai ukrán nagykövetséggel annak az összegnek az elköltésénél, amelyet fegyverszállításra küldött a cseh civil szféra a diplomáciai képviselt által létrehozott különleges alapba, ahova eddig mintegy 1,2 milliárd korona gyűlt össze.
Jana Cernochová nem erősítette meg, de nem is cáfolta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter néhány napja elhangzott kijelentését, mely szerint a csehek katonai helikoptereket is szállították az ukránoknak. Az amerikai politikus a cseh segítséggel kapcsolatban rakétavédelmi rendszerekről is beszélt. A prágai sajtó fényképeket között arról, ahogy T-72-es típusú tankokkal megrakott tehervonat indult Prágából Ukrajnába.
A miniszter rámutatott, hogy a fegyverszállításokhoz hasonlóan nagyon jelentős az Ukrajnának nyújtott cseh humanitárius segítség is.
A belügyminisztérium közlése szerint eddig mintegy 360 ezer ukrajnai menekült kapott speciális cseh vízumot, amely egyéves tartózkodásra, egészségügyi ellátásra, munkavállalásra és az oktatási intézmények igénybevételére jogosít fel.
Vít Rakusan belügyminiszter a regionális elöljárókkal a hét elején Prágában megtartott tanácskozáson azt mondta, hogy a tárca ismeretei szerint az ukrán menekültek mintegy 75-80 százaléka Csehországban tartózkodik, az országban lévő ukrán menekültek száma a belügy felmérése alapján 262 500 és 280 000 közé tehető. Ez a korábbi becsléseknél jóval magasabb szám. Az idegenrendészeten eddig 260 ezer ukrajnai menekült vetette magát nyilvántartásba. „Mindezek a tények azt mutatják, hogy az ukrán menekültek számára Csehország célország” – jelentette ki a közszolgálati hírtelevízióban Vít Rakusan.

Krivij Rih-i arzenálra mért rakétacsapásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy hatótávolságú precíziós levegő-föld rakéták semmisítették meg az ukrán fegyveres erők egy nagy arzenálját a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban, egy üzem raktárhelyiségeiben – ismertette Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést.

A tábornok közlése szerint az elmúlt napon nagy pontosságú légi rakéták három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárt számoltak fel.
A harcászati légierő repülőgépei két vezetési pontra, valamint 53 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint 300 „nacionalista” életét vesztette, és mintegy 50 haditechnikai eszköz üzemképtelenné vált.
A beszámoló szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, négy drónt és egy Szmercs rakétát. A rakéta- és tüzérségi csapatok 62 vezetési pontot, 596 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint 52 tüzérségi és aknavetőállást lőttek – mondta.
Az orosz védelmi tárca összesítése alapján az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 183 repülőgépet, 128 helikoptert, 1049 drónt, 325 légvédelmi rakétarendszert, 3309 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 447 rakétasorozatvetőt, 1722 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3270 speciális katonai járművet veszítettek.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy vizsgálatot indított egy brit parlamenti képviselő rokonának az ukrajnai konfliktusban játszott szerepe kiderítésére. A közleményben Grant néven megemlített férfi a gyanú szerint egy zsoldoscsoport orosz haditechnikai eszközök elleni támadását vezette.

Egyre rosszabb a helyzet Luhanszkban

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki régió kormányzója szerint eszkalálódott a helyzet a területen. Hozzátette, hogy az orosz erők közel vannak ahhoz, hogy az egész területet elfoglalják.

Az orosz védelmi minisztérium szerint teljes ellenőrzésük alatt tartják Limant, valamint a Donyeckben található, Sziverszkij Donyec folyótól nyugatra található vasúti csomópontot is.

Ezzel szemben az ukránok azt mondják, hogy még nem ért véget a Limanért folytatott harc.

Több robbanást is hallottak a Szumi régióban

Az ukrán hadsereg északi hadműveleti parancsnokságának beszámolója szerint vasárnap reggel ismét a Szumi régió határvidékét lőtték az orosz erők – írja azUnian ukrán hírportál.

A megfigyelők mintegy húsz robbanást hallottak, áldozatokról és károkról nem érkezett információ.

Rakéták és önjáró tarackok érkeznek Ukrajnába

Ukrajna megkezdte a Harpoon hajóellenes rakéták fogadását Dániától, az Egyesült Államoktól pedig önjáró tarackok érkeznek abból a célból, hogy meg lehessen erősíteni az oroszok ellen harcoló erőket – közölte még szombaton Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, akinek szavait az Euronews adta hírül.

Hazánk part menti védelmét nemcsak a Harpoon rakéták erősítik meg, hanem a képzett ukrán csapatok is – írta közösségi oldalán a miniszter.

Ukrán ellenőrzés alatt áll Szeverodonyeck

Az ukrán védők visszaszorították az ellenséget a Liszicsanszk-Bakhmut országútról, és kiszorították az orosz csapatokat Toshkovkából − mondta el Szerhij Haidai luhanszki kormányzó az ukrán Unian hírügynökségnek.

Popaszna irányában, Kamjsevaki mellett az ellenséget két kilométerrel visszaszorítottuk, a Liszicsanszk−Bakhmut országút most kevésbé van kitéve a tűznek. Az út járható − mondta el.

A Gazprom szerint folyamatos az Ukrajnán keresztüli gázszállítás Európába

Továbbra is szállít gázt Oroszország Ukrajnán keresztül a Gazprom közlése szerint – írja a Guardian. Az orosz gázgyártó tájékoztatása szerint a szudzsai betáplálási ponton keresztül 44,1 millió köbmétert szállított, míg a szombati 43,95 köbméter volt.

Zelenszkij részt vesz a hétfői EU-csúcstalálkozón

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn videóhívással vesz részt vesz az EU-csúcstalálkozón – írja az ukrán Interfax egy magas rangú európai diplomatára hivatkozva. A diplomata elmondta, a vezetők a humanitárius, pénzügyi és katonai segítségnyújtásról fognak tárgyalni.

A hírügynökség értesülései szerint az uniós vezetők zöld utat adnak majd a 9 milliárd eurós Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásnak, amelyet korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentett be.

Emellett a vezetők megvitatják a befagyasztott orosz vagyonok elkobzásának kérdését és a további, Ukrajnának nyújtott katonai támogatást is.

A diplomata elmondta, hogy folynak az egyeztetések a hatodik, olajembergót tartalmazó szankciócsomag esetleges elfogadásáról, azonban azt sem zárta ki, hogy a 26 uniós tagállam az ellenző Magyarország nélkül „megy tovább” az olajtilalommal.

Amíg tartanak a harcok, addig nem lesz népszavazás

Az oroszok által megszállt Herszon új kormánya, a Herszoni Katonai Polgári Adminisztráció helyettes vezetője a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, a térségben addig nem tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amíg a harcok meg nem szűnnek Herszonban és a közeli Odessza és Mikolajiv régiókban.

Kirill Stremousov mindenkit megnyugtatott, időben bejelentik majd, ha lesz bármilyen referendum, de arra nem ma és nem is holnap kerül sor, mert az első és legfontosabb dolog a rend helyreállítása és a közigazgatás megszervezése.

Bár a népszavazás egyelőre nincs napirenden, az orosz berendezkedés gyors ütemben folyik a régióban. Korábban éppen Stremousov nyilatkozta azt, hogy egy Moszkva-barát katonai bázist akarnak létesíteni Herszonban, illetve a megbízott orosz vezetés már korábban szorgalmazta egy új bankrendszer megszervezését, ami az orosz bankrendszerbe integrálódik.

Zelenszkij: az oroszok alig várják, hogy Európába jussanak

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, minden nap azon dolgoznak, hogy megerősítsék a védelmüket, és egyre közelebb kerül az a pillanat, amikor az ukrán hadsereg technológiailag és tűzerőben is felülmúlja az oroszokat.

Zelenszkij szerint sok múlik a partnereken, hogy megadják-e a megfelelő támogatást Ukrajnának a szabadság megvédése érdekében.

Újra és újra emlékeztetem a világot, hogy Oroszországot hivatalosan is el kell ismerni terrorista államként. Ez a valóság, amit elhoztak Ukrajnába, és már alig várják, hogy továbbmenjenek Európa többi országába – mondta az ukrán elnök.

Az ukrán vezérkar szerint tovább folytatódnak a harcok Szeverodonyeckért

Folytatódnak a harcok Szeverodonyeckért, ahol az oroszok erők szombaton több támadást is végrehajtottak – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán, amit a Guardian vett észre.

A beszámoló szerint az orosz erők tüzérségi támadásokat hajtottak végre a város területén, ahol tovább folytatódnak a harcok.

Az ukrán védők vasárnap reggeli közleményükben hozzátették, szerintük „fennáll a veszélye annak, hogy Belarusz területéről rakéta- és légicsapásokat mérnek ukrán infrastrukturális objektumokra” is.

Közel 670 menekültet fogadtak Budapesten szombaton

Összesen 667 menekültet fogadtak szombaton a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) munkatársai a társszervekkel együttműködve – közölte a rendőrség.

A 667 érkező közül 285 gyermek volt, akik vonattal érkeztek Budapestre.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.

Zelenszkij: mindent visszaveszünk Oroszországtól

Szombat éjszaka ismét beszédet mondott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, melyben arról beszélt, hogy minden nappal egyre közelebb kerül Ukrajna felszabadítása, és csak idő kérdése, hogy az ország mikor veszi vissza az elvesztett területeket Oroszországtól.

Ukrajna mindent visszavesz Oroszországtól, ez csak idő kérdése. Minden nappal egyre csak rövidül a felszabadulásig eltelt idő. Mindent, amit teszünk, ennek céljából történik – idézte a CNN az ukrán elnököt, aki szerint Donbászban továbbra is nehéz a helyzet, különösen Szeverodonyeck, Liszicsanszk, Bahmut és Popaszna térségében.

ORFK: több mint tízezer menekülő érkezett szombaton

Magyarország területére 2022. május 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5886 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5617 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 289 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. május 28-án 667 ember, köztük 285 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte vasárnap reggel az Országos Rendőr-főkapitányság.

Menczer Tamás: elfogadhatatlan a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos fenyegetés

Megdöbbentőnek és elfogadhatatlan nevezte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára azt a nyilatkozatot, amelyben az ukrán energetikai miniszter tanácsadója arról beszélt, hogy bármi történhet a Barátság kőolajvezetékkel, amelyen keresztül az orosz kőolaj Magyarországra érkezik.

A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az államtitkár kifejtette: különösen megdöbbentő ez a nyilatkozat annak fényében, hogy Magyarország minden erejével segít a bajban lévőknek. Már több mint 730 ezer ember érkezett ide Ukrajnából, és Magyarország számtalan felajánlást tett az ország, illetve azok megsegítésére, akik továbbra is ott vannak.
Menczer Tamás kiemelte: a magyar álláspont következetes, világos és változatlan, a kormány megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést. A szomszédban dúló háború veszélyt jelent a fizikai, a gazdasági és az energiabiztonságunkra, ennek megfelelően kell döntéseket hozni – hangsúlyozta.
Magyarország nem fogad el olyan javaslatot sem Brüsszelből, sem máshonnan, amely veszélyezteti a magyar energiabiztonságot – jelentette ki.
Menczer Tamás ismertette: a magyar éves kőolajfelhasználás 65 százaléka Oroszországból érkezik. Magyarország két irányból kaphat kőolajat, vagy a Barátság, vagy az Adria vezetéken.
Ha az várják el Magyarországtól, hogy leváljon az orosz kőolajról, annak vannak objektív feltételei – fogalmazott.
Mint mondta, a magyar kőolajfinomítói technológia az orosz olajra van beállítva. A technika átállításához 500-550 millió eurós beruházást kellene végrehajtani. Emellett növelni kellene az Adria vezeték kapacitását, ez 200 millió eurós beruházás.
„Ha nem hajlandók ezt az összeget odaadni, akkor Magyarország javaslata az, hogy a hatodik uniós szankciós csomag a vezetékes kőolajszállításra ne vonatkozzon” – hangsúlyozta az államtitkár.

Megsemmisült az orosz modern tankok harmada

Oroszország elveszítette modern tankjainak 30 százalékát, ennek tudható, hogy újra bevetik a régebbi, ötven éves T-62-es tankjait – mondta az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Az olasz titkosszolgálatok tömeges migrációval számolnak az élelmiszerválság következtében

Négyszázezren indulhatnak el az észak-afrikai partokról Olaszország felé, ha az ukrajnai és oroszországi gabona- és élelmiszer-szállítmányok nem indulnak el a világ szegényebb országaiba – idézte az olasz titkosszolgálat előrejelzéseit a Corriere della Sera című napilap szombaton.

Az újság értesülései szerint a titkosszolgálat már áprilisban figyelmeztette a római kormányt arra, hogy ha a „gabona-diplomácia” kudarcot vall, az Afrikában és Ázsia legszegényebb térségeiben kialakuló éhínség „precedens nélküli migrációt” indít el Európa felé, mindenekelőtt a Földközi-tenger partján fekvő országokba.
A Corriere della Serának nyilatkozó – neve elhallgatását kérő – kormányforrás úgy számolta, hogy Olaszország esetében négyszázezer bevándorlóról lehet szó.
A nemzetbiztonságért felelős parlamenti bizottság (COPASIR) folyamatosan egyeztet a nemzetbiztonsági hivatalt (DIS) vezető Elisabetta Bellonival, valamint Luciana Lamorgese belügyminiszterrel, aki pénteken „nagyon súlyos humanitárius válságról” beszélt, melynek következménye a migrációs nyomás folyamatos és jelentős növekedése lesz.
A Corriere adatai szerint az év eleje óta mostanáig érkezett több, mint 18 ezer bevándorló száma rövid időn belül 55 ezerre ugorhat: máris emelkedett az Egyiptomból, Tunéziából és Bangladesből érkezők száma, mely országokat kiemelten sújtja az ukrajnai gabona hiánya. Az újság megjegyezte, hogy Tunéziából már evezős csónakokkal kelnek át az olaszországi partokra, amire régóta nem volt példa. Indulásra készen állnak az emberekkel teli hajók Szirte líbiai tengerparti városból is: nem véletlen, hogy tucatnyi NGO-hajó várakozik a Földközi-tengernek azon a szakaszán, készen állva a migránsok fedélzetre vételére – írta a Corriere della Sera.
Mario Draghi kormányfő Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a Fekete-tenger partján fekvő ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében. Csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, pénteken pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett. Az olasz kormányfő az egyik korábbi sajtótájékoztatóján már kijelentette: ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak”. Draghi megjegyezte azt is, hogy éppen ezért, „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését.
A Corriere della Serának nyilatkozó Maurizio Martina, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) igazgató-helyettese szerint arra a 6 millió tonna búzára, valamint mintegy 14 millió tonna kukoricára van szükség, amelyet jelenleg nem tudnak útnak indítani Ukrajnából. A világ élelmiszerhiánnyal küzdő 55 országából 36-nak az ellátása függ Ukrajnától, búzaimportjuk több tíz százalékát Oroszország biztosítja. Az élelmiszerhiány majdnem 220 millió ember életét befolyásolja – tette hozzá Maurizio Martina.
A kormánypárti Ligát vezető Matteo Salvini a közösségi oldalán bejelentette, hogy készen áll minél előbb Ankarába és Moszkvába utazni a helyi kormányok képviselőivel tartandó egyeztetésre. „Minden diplomáciai csatornát ki kell használni a tűzszünet elérése, a gabonaszállítmányok újraindítása, valamint a párbeszéd érdekében” – írta Matteo Salvini. Hozzátette, hogy személyesen közli majd, ha a tervezett találkozókra sor kerülhet.

Az oroszok és fehéroroszok jövőre sem indulhatnak a hoki-vb-n

Az orosz és fehérorosz jégkorong-válogatott a jövő évi világbajnokságon sem szerepelhet, ugyanakkor a nemzetközi szövetség (IIHF) döntését a két szövetség bírálta, és a fellebbezést – amelyet már mindkét ország szövetsége előkészített – várhatóan június 15-én tárgyalja majd az IIHF illetékes bizottsága.

Luc Tardif, az IIHF elnöke a szervezet honlapján szombaton elmondta, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. A nemzetközi szövetség február 28-án függesztette fel az orosz és fehérorosz csapatok nemzetközi szereplését, és tulajdonképpen ezt a döntését erősítette most meg a tamperei kongresszuson.
„Vártunk, ameddig csak lehetett, hogy meg kell-e hosszabbítanunk a felfüggesztést, remélve, hogy jobb lesz a helyzet, de nem így lett. Jelenleg nem tehetünk mást” – tette hozzá. „Minden döntésünket a verseny biztonsága érdekében hoztuk meg, a játékosok, a személyzet, a szurkolók és a hivatalos személyek biztonságát figyelembe véve, beleértve az orosz és fehérorosz is tagokat is.”
Hangsúlyozta azt is, hogy a két ország idei kizárásával logisztikai problémák adódtak, ezek az összes osztályt – beleértve a feljutásokat és a kieséseket is – érintik, és majd az orosz-fehérorosz visszatérés is hasonló problémákat vet fel.
Az orosz és fehérorosz válogatott már az idei vb-n sem vehetett részt, az élvonalba helyükre Franciaország és Ausztria került a divízió I/A-ból, ahonnan pedig május elején a magyar és a szlovén válogatott harcolta ki a részvételt a jövő évi tornára. A 2023-as vb-nek pedig Szentpétervár adott volna otthon, ezt a jogot azonban április 26-án elvette az IIHF, és pénteken derült ki, hogy Tampere és Riga lesz a beugró.
Az Orosz Jégkorong Szövetség közleményben hangsúlyozta, hogy nem ért egyet az IIHF jövő évi kizárásra vonatkozó határozatával, a szervezet szerint nincs jogi alapja a döntésnek.
A fehérorosz szövetség jelezte: meggyőződése szerint az IIHF olyan nemzeti szövetségek befolyása és nyomása alatt hozta meg a döntését, amelyek gyakorlatilag nyugati politikusok túszaivá váltak. A közlemény kitér rá, hogy az IIHF a fehéroroszok biztonságára is hivatkozva sérti meg az olimpizmus elveit, és igény esetén – más sportágakból vett példákkal – lehetne megoldást találni, de az illetékesek nem akarnak, csak magukkal törődnek.

Jó reggelt!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine