Jól vették az akadályt a hazai töltőállomások: magyar forgalmival továbbra is 480 forintért lehet tankolni
Jól vették az akadályt a hazai töltőállomások, amelyeknek péntektől kétféle árat kell érvényesíteniük, attól függően, hogy magyar vagy külföldi gépjármű tankol-e náluk. Magyar forgalmival továbbra is 480 forintért lehet tankolni.
Orbán Viktor tegnap este telefonon tárgyalt Boris Johnson brit kormányfővel. A két vezető több Európára nehezedő kihívást is hasonlóan lát. Például a brit a kormány is adót vetett ki az extraprofitot termelő olaj- és gázipari cégekre. Az M1-en nyilatkozó szakértő szerint az Orbán Viktor vezette kormány saját évtizedes receptjét követi, amikor a válságkezelés árát nem az emberekkel, hanem az extra-profitot termelő cégekkel fizetteti meg – számolt be az M1 Híradója.
„Az olaj- és gázágazat rendkívüli nyereséget termel, de nem az extra kockázatvállalásuk vagy a hatékonyságuk miatt, hanem azért mert emelkednek az energiaárak” – ezt a brit Guardian írta azután, hogy átmenetileg 25 százalékos rendkívüli adót vetett ki a brit kormány az olaj- és gázipari vállalatok profitjára. A lap megjegyzi – az intézkedéssel a brit kormány a háztartásokat, az embereket támogatja a lehető legigazságosabb módon.
„Ezek az adóintézkedések a következő egy évben ötmilliárd font költségvetési bevételt eredményeznek, a kormány ebből is hozzá tud járulni a családok megélhetési költségeihez” – mondta a brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken tárgyalt telefonon Boris Johnson brit kormányfővel. Áttekintették az ukrajnai helyzetet, illetve Orbán Viktor megerősítette: Magyarország kész részt venni az Európai Unió háború elleni erősfeszítéseiben, de az ország energiaellátását nem fogja kockára tenni. Abban is megállapodtak, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alap is jelentősen növekedhet
A brithez hasonló intézkedést vezetett be a magyar kormány is, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a héten ismertette: nyolc területen azokat a szektorokat, illetve vállalatokat sújtják különadóval, amelyek a koronavírus, a magas infláció és a háborús helyzet miatt a közelmúltban – és akár most is – extraprofitra tettek és tesznek szert. A pénz a rezsivédelmi, valamint a honvédelmi alapba kerül majd.
„A két alap idén összesen 900 milliárd forint. Ebből a rezsivédelmi körül-belül 700, a honvédelmi pedig 200 milliárd. Jövőre természetesen mindkét alap növekedhet, hiszen van gazdasági növekedés, van infláció, tehát a bevételek növekednek” – fejtette ki.
A kormány az üzemanyagár-stop kapcsán is szigorítást vezetett be – erről Gulyás Gergely beszélt a kormányinfón.
Péntektől csak a magyar rendszámú autók tankolhatnak 480 forint/literes áron a hazai kutaknál, aminek az a célja, hogy megakadályozzák a benzinturizmust.
A töltőállomások bejáratánál a hatósági ár látható, a töltőfejek fölött a kijelzőn viszont az üzemanyagár-stop nélkül fizetendő összeg jelenik meg. Az M1 stábja által meglátogatott kútnál a 95-ös benzin literenként 717 forint a külföldieknek, a magyar autósoknak pedig 480 forint. A kedvezményhez a kutaknál be kell mutatni a forgalmi engedélyt.
Nem az emberekkel fizettetik meg a válságkezelés árát
A kormány célja a költségvetési egyensúly helyreállítása, de ennek az árát nem a magyar emberekkel fizetteti meg, hanem az extraprofitot termelő cégekkel – erről Szikra Levente beszélt az M1-en. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint az Orbán Viktor vezette kabinet nem először nyúl ehhez az eszközhöz, hiszen 2010-ben is így kezelte a nehéz gazdasági helyzetet.
„Az Orbán Viktor vezette kormányok minden válságkezelés során következetesen azt az elvet képviselik, hogy nem az emberekkel fizettetik meg a válságkezelés árát, hanem a nagyobb cégekkel. Ezt fogjuk látni a következő időszakban is. Tehát, azt az egyszer már bevált receptet alkalmazza ismét a kormány, ami egyébként a 2010-es évek közepére egy tartós növekedési pályára is tudta állítani a gazdaságot, és amely bebizonyította, hogy a megszorítás nem az egyetlen útja a válságkezelésnek” – fogalmazott.
Szikra Levente hozzátette: a kormány lépéseivel a társadalom túlnyomó többsége is egyet ért, ugyanis az emberek 84 százaléka gondolja úgy, hogy a nagy cégeknek is részt kell venniük a válságkezelésben.
A kép illusztráció.
