Az orosz-ukrán háború 93. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Putyin megerősítette Nehammerenek, hogy Ausztria továbbra is kapni fogja az orosz gázt

Megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során, hogy Oroszország teljesíteni fogja az Ausztriába irányuló gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin felhívta Nehammer figyelmét arra, hogy az ukrán hatóságok szabotálják az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. Rámutatott, hogy Ukrajnának minél előbb aknamentesítenie kell kikötőit az ott rekedt külföldi hajók szabad távozása érdekében.
Az orosz elnök elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a világpiac mezőgazdasági termékekkel való ellátásában fellépett nehézségeiért. A Kreml szerint részletes magyarázatot adott az élelmezési válság valódi okairól, amelyek egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió oroszellenes szankciói miatt keletkeztek.
A TASZSZ beszámolója szerint Nehammer a beszélgetést követően Bécsben elmondta: közölte Putyinnal, hogy a Gazpromot megfosztják a haidachi gáztárolójától, ha az orosz cég nem tölti fel gázzal és más energiaszolgáltatóknak adják át. Beszámolója szerint az ezúttal is „intenzív és nagyon komoly” tárgyaláson ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajnával kapcsolatos osztrák álláspontot és támogatásáról biztosította a békéhez vezető lépéseket.

Zelenszij: a nagyhatalmak „flörtölnek” Oroszországgal ahelyett, hogy megszorongatnák

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrajnai háborút meg lehetne állítani, ha „a világ nagyhatalmai nem flörtölnének Oroszországgal, hanem valóban megszorongatnák”, hogy véget vessen az agressziónak.

Erről az államfő egyik videóüzenetében beszélt, amelyből pénteken idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Zelenszkij nehezményezte, hogy az Európai Unió már több hete nem tud megegyezni az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról. „Hány hete már, hogy a világ nem meri blokkolni az orosz bankrendszert” – tette hozzá. Rámutatott arra is: Ukrajna hosszú ideje küzd azért, hogy minden szükséges fegyvert megkapjon, és azokkal „megváltoztathassa a harcok jellegét, gyorsabban és magabiztosabban haladhasson a megszállók kiűzésében”.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy Oroszország a legnehezebb, hagyományos vagyis nem nukleáris fegyvereket használja Ukrajna ellen, és felszólította a partnerországokat, hogy adjanak rakéta-sorozatvetőket Ukrajnának. Szavai alátámasztásául közzétett egy videofelvételt, amelyen egy TOSz-1-es típusú orosz tüzérségi nehézfegyver látható működés közben. A termobárikus fegyver a legnagyobb pusztító erővel rendelkezik a nukleáris eszközök után. Kétlépcsős robbanólőszere a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához. „Egyes partnerek haboznak megadni a szükséges fegyvereket, mert tartanak a további eszkalációtól. Az Oroszországi Föderáció már most is a legnehezebb, nem nukleáris fegyvereket veti be az ukránok ellen, aminek következtében emberek élve égnek el” – emelte ki a tanácsadó.
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője egy interjúban kifejezte véleményét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész elhúzódó háborút folytatni Ukrajna ellen, legalább az év végéig, de talán még annál tovább is. Szerinte az, hogy meddig tart a háború aktív szakasza, nagyban függ attól, milyen ellenállást tud Ukrajna tanúsítani, milyen az ország védelmi állapota, és milyen segítséget kap külföldről.
Közben a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) közzétette május 19-24. között elvégzett felmérésének eredményét, amelyből kiderült: a válaszadók legalább 85 százaléka úgy gondolja, hogy Ukrajnában nem zaklatják az orosz ajkú lakosságot. Így vélekedik az orosz nemzetiségűek 85 százaléka és az orosz ajkú ukrajnai lakosok 90 százaléka.
Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók közléseiből készített összeállításában arról számol be, hogy péntekre virradóra a romániai határnál lévő Csernyivci megyében egy ukrán vadászgép lelőtt egy ellenséges célpontot. Péntek délelőtt az orosz erők rakétacsapapást mértek a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megyére, ahol találat érte az ukrán nemzeti gárda egyik laktanyáját. Hennagyij Korban, a dnyiprói területvédelem vezetője egy helyi tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az előzetes információk alapján tízen vesztették életüket és körülbelül 35-en sebesültek meg.
Az ukrán északi hadműveleti parancsnokság szerint több tüzérségi támadás érte az északkeleti Szumi megyét – részben oroszországi területről -, személyi sérülés viszont ott nem történt.
Az ukrán vezérkar pénteki helyzetjelentésében egyebek mellett arról adott hírt, hogy a Donyeck megyei Szlovjanszknál az orosz erők ismét támadásba lendültek és hevesen lövik az ukrán állásokat.

Ukrajna megerősítette, hogy Lyman nagy része orosz ellenőrzés alatt van

Oleksij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója megerősítette, hogy az oroszok által támogatott szeparatisták elfoglalták a várost.

„Ellenőrizetlen adatok szerint elvesztettük Lymant” – mondta, majd hozzátette, ez az orosz hadsereg hadműveleti irányításának és taktikai képességének megnövekedett szintjét mutatja.

A Kreml szerint Kijev tehet a béketárgyalások megakadásáról

Ukrajnát tette felelőssé a Kreml azért, mert szünetelnek a béketárgyalások a két ország között – írja a Sky News.

Dmitrij Peszkov szóvivő azt is kijelentette, hogy az ukrán vezetés folyamatosan „ellentmondásos kijelentéseket” fogalmaz meg.

Ez nem teszi lehetővé számunkra, hogy teljes mértékben megértsük az ukrán fél álláspontját – idézi a brit médium a szóvivőt.

Az EU-csúcs résztvevőinek üzent az Európai Tanács elnöke

„Továbbra is nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra, európai egységünk mindig is a legnagyobb erősségünk volt, ez marad a vezérelvünk” – írta Charles Michel az Európai Tanács elnöke pénteken, az uniós tagállami vezetőknek küldött, a hétfőn kezdődő brüsszeli rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló meghívólevelében.

Az MTI beszámolója szerint az elnök levelében arról is írt, hogy a tagállamok vezetői az ukrajnai helyzettel foglalkoznak majd első munkaülésükön, amelyhez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is csatlakozik majd videón csatlakozik be.

Mint hangsúlyozta, az EU előtt álló legsürgetőbb feladat az ukrán állam pénzügyi szükségleteinek kielégítése, ezért a vezetők az ukrán újjáépítéshez kapcsolódó támogatásokról is tárgyalnak majd.

Az olasz belügyminiszter szerint a gabonaválság súlyos migrációs válsághoz vezet

Az ukrajnai háború területein a gabonaszállítmányok leállítása máris megnövelte a migrációs áramlatot, és az esetleges humanitárius válság súlyos migrációs válságot teremthet – jelentette ki Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter egy római találkozón pénteken.

Lamorgese hangsúlyozta, hogy a római kormány „aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel többek között Tunézia és Egyiptom, amely gabona- és búzaimportja ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszi, máris nehézségekkel küzd”.
Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az „nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik” – hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a CISL szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.
Hozzátette, hogy a migráció kérdése egész Európát érinti, de első lépésben a Földközi-tenger mentén fekvő országok belügyminiszterei egyeztetnek egymással június 3-án és 4-én a Velencében tervezett találkozón.
Lamorgese emlékeztetett arra, hogy Mario Draghi kormányfő csütörtökön éppen erről egyeztetett telefonon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.
Róma közvetíteni igyekszik Oroszország és Ukrajna között, a többi között azért is, hogy sikerüljön feloldani a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádját.
Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszer-szállítmányokat, annak „gigászi következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, hogy éppen azért kezdeményezte a kikötők ismételt megnyitását, hogy mindenekelőtt elkerülhető legyen „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság”.
Luciana Lamorgese kijelentéseit elsőként a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt kommentálta. Az FdI képviselője Ylenia Caselli kijelentette: a belügyminiszter „végre észrevette, hogy a migrációs áramlat ellenőrizhetetlenné vált (…), mivel mostanáig nem figyelt a vészjelzésekre”. Az FdI politikusa szerint az utóbbi két évben a pandémia miatt gazdaságilag és társadalmilag meggyengült Olaszországot „elsodorhatja” a növekvő migráció.
Január elsejétől több, mint 18 ezren kötöttek ki az olaszországi partokon, a tavalyi év ugyanezen időszakában mért kevesebb mint 14 ezerhez képest.
A legutolsó csoport, 126 fő, péntek délelőtt érkezett a szicíliai Pozzallo kikötőjébe: a líbiai Tobrukból indultak, és olasz vizekre érve a parti őrség sietett segítségükre.
További 296-an vannak az Ocean Viking civilhajó fedélzetén, melyet az SOS Mediterranée nevű, migránsokat segítő szervezet tart fent. A hajó kikötési engedélyt kért Olaszországtól.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről.  A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/awvuIoQwtF

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/T9Bj3oeSbG

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 27, 2022

Oroszbarát szeparatisták állítják, elfoglaltak egy kulcsfontosságú várost

Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság oroszbarát szeparatistái azt mondták, teljes ellenőrzésük alá vették a stratégiai fontosságú Lyman városát Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán és orosz erők napok óta harcoltak a városért – írja a Sky News, hozzátéve, hogy nem tudta ellenőrizni a hír hitelességét.

Tízen meghaltak Dnyipropetrovszk ágyúzásában

Dnyipropetrovszk május 27-ei ágyúzásában tíz ember meghalt és további 35-en megsebesültek – jelentette be Hennagyij Korban, a Dnyeper területvédelmi elnöke.

Elmondása szerint a rakéták az ukrán nemzetőrség laktanyáit találták el a Dnyeper régióban. Hozzátette: a támadást az orosz Rosztovi régióból hajtotta végre az ellenséges haderő – írta az UNIAN.

Kuleba: nagyon rossz a kelet-ukrajnai helyzet

A kelet-ukrajnai helyzet rosszabb annál, mint amit az emberek mondanak, Kijevnek azonnal nehézfegyverekre van szüksége, hogy hatékonyan harcolhasson az orosz haderő ellen – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A tárcavezető Twitteren folytatott kérdezz-felelek beszélgetésén hangsúlyozta, valójában nem folynak béketárgyalások Oroszországgal, és nagyon meggondolnák a döntésüket abban a helyzetben, ha Oroszország tűzszünetet kérne – írta a karpatalja.ma.

Menczer: megdöbbentő és elfogadhatatlan az olajvezetékre tett ukrán kijelentés

Megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartja a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára az ukrán energetikai miniszter tanácsadójának az olajvezetékre tett minapi kijelentését.

Menczer Tamás a közösségi oldalára pénteken feltett videóban elmondta, megbeszélést folytatott Ljubov Nepoppal, Ukrajna budapesti nagykövetével, akinek elmondta, hogy Magyarország minden bajban lévőnek segít, de a magyar energiabiztonságot támadó nyilatkozatok megdöbbentőek és elfogadhatatlanok.
Közölte a nagykövettel, hogy nagy megdöbbenéssel olvasta tegnap az ukrán energetikai miniszter tanácsadójának nyilatkozatát, aki arról beszélt, hogy „jó lenne, ha történne valami azzal a vezetékkel, ami az olajat szállítja Ukrajnán keresztül Magyarországra”.
Ez egy megdöbbentő és elfogadhatatlan nyilatkozat, nem segíti a partnerséget – jelentette ki Menczer Tamás.
Hozzátette: a magyar kormány álláspontja világos, az ország energiaellátása biztosított, a magyar családokat és a rezsicsökkentést megvédték és meg is fogják védeni.
„Nem engedjük, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg” – nyomatékosította az államtitkár.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, eddig 720 ezer menekült érkezett Magyarországra, mindenkinek szállást és ellátást biztosítanak, segítik a gyerekek iskoláztatását és a szülők munkához jutását is.
Az Ukrajnába juttatott segélyszállítmányok mennyisége megközelíti a kétezer tonnát – tette hozzá.
Menczer Tamás beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a varsói donorkonferencián egy ötpontos segélyjavaslatot ajánlott fel. „Ezek szerint készek vagyunk kórházak és iskolák újjáépítésére, mobilotthonok szállítására is. Ösztöndíjakat ajánlottunk fel ukrán diákoknak, ukrán katonák magyarországi egészségügyi ellátására és 130 ukrán gyerek speciális gyógykezelésére is készen állunk” – sorolta az államtitkár.

Moszkva: módosították a tengeri humanitárius folyosót

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője bejelentette, hogy módosították azt a tengeri humanitárius folyosót, amelyen keresztül a külföldi hajók továbbra is minden nap elhagyhatják Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

A hajók péntektől a korábbi 80 helyett egy 139 tengeri mérföld hosszú, 3 mérföld széles sávon távozhatnak a nyílt tengerre Herszonból, Mikolajivból, Csornomorszkból, Ocsakivból, Odesszából és Juzsniból reggel 8 és este 19 óra között. Mizincev hangsúlyozta, hogy a kikötőket elhagyó és a gyülekezési területre tartó hajók biztonságáért az ukrán fél felelős.
A tábornok csütörtök esti tájékoztatóján azt is elmondta, hogy az orosz fél által aknamentesített és üzembe helyezett Mariupol kikötőjében továbbra is hat külföldi szárazáru-szállító hajó horgonyoz, Bulgária, Dominika, Libéria, Panama, Törökország és Jamaica zászlaja alatt. Mizincev szerint Oroszország sürgette a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet és az érintett országok diplomáciai képviseleteit, hogy járjanak közben a tulajdonosoknál annak érdekében, hogy hajóik visszatérhessenek állandó kikötőhelyükre.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán az orosz légierő nagy pontosságú rakétái az ukrán 10. hegyi rohamhadosztály állásaira mértek csapást a donyecki régióban lévő Bahmut település közelében. Emellett hét vezetési pontot, 13 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, egy Buk-M1 föld-levegő rakétaindító állást és egy Sz-300-as rendszer irányító radarját is rakétatalálat érte.
A tábornok szerint a harcászati légierő 44 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, aminek következtében „több mint 250 nacionalista megsemmisült”, 84 haditechnikai eszköz pedig, köztük kilenc harckocsi és öt Grad rakéta-sorozatvető üzemképtelenné vált, valamint megsemmisült két lőszerraktár is.
A szóvivő beszámolója szerint az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán MiG-29-es repülőgépet, nyolc drónt és egy Tocska-U ballisztikus rakétát is. A rakéta- és tüzérségi erők 77 vezetési pontra, 412 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 53 tüzérségi lőállásra mértek csapást. Konasenkov azt mondta, hogy Harkiv megyei Zavhorodne falu közelében egy utászszázad elleni támadás meghiúsította az ukrán fegyveres erők egy újabb pontonátkelési kísérletét a Sziverszkij Donyec folyón.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 180 repülőgépet, 127 helikoptert, 1027 drónt, 324 légvédelmi rakétarendszert, 3281 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 438 rakéta-sorozatvetőt, 1693 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3218 speciális katonai járművet veszítettek.
Vlagyimir Kulisov hadseregtábornok, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) első igazgatóhelyettese a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak adott interjújában kijelentette, hogy az Ukrajnából Oroszországba érkezett több mint 1,2 millió menekült közül mintegy 250 „jobboldali radikális és nacionalista elemet” szűrtek ki.
A délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” területvédelmi törzse a Telegram-csatornáján Liman város elfoglalásáról számolt pénteken.
A közlemény szerint a donyecki és a luhanszki csapatok orosz tűztámogatással péntekig 220 települést vontak ellenőrzésük alá, köztük Krasznij Limant. A tájékoztatásban a békeidőben 20 ezer fős, a donyecki régió északi részén található település 2015 előtti elnevezése szerepelt.

Brit hírszerzés: az oroszok továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésén dolgoznak

A brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentése szerint az orosz inváziós erők a kelet-ukrajnai fronton továbbra is Szeverodonyeck és Liszicsanszk bekerítésére törekednek.

Az agresszor hadsereg korábban Popasznánál áttörte az ukrán védelmi vonalat. Egy ideig az oroszok egy nagyobb átkaroló hadműveletet akartak végrehajtani a térségben, de később módosították a terveiket, és Szeverodonyeckre valamint Liszicsanszkra helyezték a fókuszt. Az ukránok még tartanak több szektort, továbbra is kíméletlen harcok dúlnak a területért.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 27 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8oy0CIaoIP

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/6gQjEGEiRb

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 27, 2022

Harkivot újra lövik az oroszok, kilencen meghaltak egy lakónegyedet ért támadásban

Az orosz tüzérség két hét óta először lőtte Harkivot, éppen akkor, amikor az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba Ukrajna második legnagyobb városában, miután az orosz csapatokat visszaszorították a külvárosokból és a környékbeli falvakból. Néhány napja újraindították a metrót, és korábban elmenekült lakosok érkeztek vissza a városba.

Az ukránok attól tartanak, a város elfoglalásáról továbbra sem tettek le teljesen az oroszok. A mostani orosz ágyúzásban 9 ember meghalt és 19 megsebesült, amikor lakónegyedeket ért találat. Az ukrán katonaság közölte: szilárdan tartják állásaikat a város körül. Helyi vezetők szerint az oroszok nem tudják visszafoglalni a várost, de pánikot akarnak kelteni az ágyúzással, jelezve, hogy még lőtávolban vannak.

Nagy veszély leselkedik a Szeverodonyeckből menekülőkre

A kelet-ukrajnai támadás fokozódik, Oroszország a régió kulcsfontosságú városainak elfoglalására törekszik. Szeverodonyeck polgármestere szerint a várost szinte folyamatosan lövik – a lakások 60 százaléka teljesen megsemmisült, míg az épületek 90 százaléka megsérült, és nagy javításokat igényelnek.

Olekszander Sztrjuk szerint a városból kivezető útvonal rendkívül veszélyes a lövések miatt, amelyek megnehezítik az emberek távozását, de az ukrán hadsereg mindent megtesz, hogy az útvonalat biztonságossá tegye.

Sztrjuk szerint körülbelül 12-13 ezer ember maradt a városban, és hozzátette, hogy eddig legalább 1500-an haltak meg – írja a BBC.

Légiriadó volt Lvivben

Az orosz erők jelenleg Kelet-Ukrajnára összpontosítanak – írja a Guardian. Makszim Kozickij, Lviv kormányzója a Telegramon azt írta, a városban légiriadó volt a éjszaka, de támadás nem történt. Mint írta, előző nap 71 embert telepítettek át Lvivbe Ukrajna azon területeiről, ahol továbbra is heves harcok folynak.

Az ukránok szerint a háború télig is elhúzódhat

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborúja még sokáig tart, ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akarja feladni pozícióit, és szeretné megvalósítani szándékait – fogalmazott Vagyim Szkibicki, az ukrán Honvédelmi Minisztérium Főigazgatóságának képviselője.

A képviselő kiemelte, az orosz haderő jelenlegi legfontosabb feladata az ukrán védők keleti bekerítése és a Luhanszki és Donyecki régió közigazgatási határainak elérése.

Putyin nem bízik senkiben, és nem hallgat meg senkit. Saját tervei vannak az Orosz Birodalom helyreállítására, amiket nem ad fel. Ez a háború elhúzódik. A legaktívabb szakasz szeptemberre vagy októberre tehető. Ez az ellenállásunktól, a védelmi erőink állapotától is függ, valamint attól, amit kapunk – idézi Szkibickit az UNIAN. Szerinte az orosz katonaság Putyin október 7-ei születésnapjára akarja ajándékba adni a győzelmet.

Az ukrán hadsereg 12 orosz támadást veri vissza Donbászban

Az ukrán hadsereg 12 orosz támadást veri vissza Donbászban. Az ukrán „Kelet” hadműveleti taktikai csoport azt mondta, hogy az orosz erők csaknem 50 települést lőttek Donyeck és Luhanszk megyében. Kilenc civil meghalt, 14 megsebesült, és 60 civil infrastruktúra megsemmisült május 26-án.

8000 ukrán hadifogoly lehet a szakadár régiókban

Mintegy 8000 ukrán hadifoglyot tartanak fogva az oroszok által támogatott önjelölt Luhanszki és Donyecki Népköztársaságban – közölte Rodion Mirosnik luhanszki tisztviselő. „ Ez nagyon sok, és szó szerint több százat adnak hozzá minden nap” – idézte Mirosnikot az orosz Taszsz hírügynökség.

Az Egyesült Államok rakétavetőket küld Ukrajnába

Ukrán tisztviselők sürgős kérésére az Egyesült Államok fejlett, nagy hatótávolságú rakétarendszerek küldésére készül Ukrajnába. Az ukrán elnök és külügyminisztere is napok óta arról beszélt, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú rakéta sorozatvetőkre (MLRS) van szüksége, amivel ellensúlyozni tudnák az orosz túlerőt a nehézfegyverzet terén. Zelenszkij elnök legutóbbi beszédében a fegyvereket „az agresszió megállításához valóban szükséges rendszerekként” is említette.

ORFK: mintegy tízezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5341 ember lépett be csütörtökön Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4232-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől csütörtökön 259 ember, köztük 102 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte pénteken a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: a késlekedés, az agresszor kielégítésére tett javaslatok csak újabb halott ukránokhoz vezet

A Telex összefoglalója szerint csütörtökön is megtartotta szokásos éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal arról beszélt, hogy az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, mégis akadozik a szankciók bevezetése és a fegyverszállítás, illetve kitért a Donyec-medencében zajló küzdelmekre is. Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindig független állam marad, a kérdés csak az, hogy milyen árat kell fizetnie ezért, és kijelentette, hogy a mostani helyzetet meg lehetett volna akadályozni, ha a világ nyolc évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy nem játszik többet szépen az oroszokkal.

Zelenszkij szerint még most is akadozik a helyzet, az Európai Unió hetek óta próbál megállapodni az újabb szankciókról, Oroszország pedig eközben naponta egymilliárd eurót kap az energiahordozók exportjáért. Mint mondta, hálás azoknak, akik az energiaügyi szankciók mellett kardoskodnak, de feltette a kérdést, hogy honnan van ekkora hatalma, hogy jutottak ehhez hozzá azok, akik blokkolják a lépést. Ezzel feltehetően megint csak Magyarországra célzott, hasonlóan ahhoz, amikor egy nappal korábban indirekten ugyan, de arról beszélt, hogy a magyar kormány akadályozza az olajembargót.

A bankrendszer elleni szankciókat is hiányolta, és arra is kitért, hogy régóta küzdenek már azért, hogy fegyvereket kapjanak, beleértve ebbe a Dmitro Kuleba által is kiemelt rakéta-sorozatvető rendszereket is. Mint mondta, a Donyec-medencére irányuló offenzíva lakatlanná teheti az egész régiót, az oroszok a földdel akarnak egyenlővé tenni városokat. Harkivban kilenc civilt megölt, tizenkilencet pedig megsebesített az ágyúzás, több régiót pedig folyamatosan rakétacsapások érnek. Zelenszkij szerint emiatt az oroszokra való nyomásgyakorláson életek múlnak, a késlekedés, az agresszor kielégítésére tett javaslatok csak újabb halott ukránokhoz vezet.

Rohamozzák az ukrán állásokat, a harc elérte a maximális intenzitását

Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes szerint az orosz erők jelenleg a Donyec-medencében több irányban egyszerre rohamozzák az ukrán állásokat. Szavai szerint a helyzet további súlyosbodásának jelei mutatkoznak.

Az ellenség minden erejét és eszközét bevetette, hogy területeket foglaljon el és bekerítse csapatainkat. A harc elérte maximális intenzitását. Az ellenség egyszerre több irányban rohamozza csapataink állásait. A nemzetközileg elismert határokon belüli területeink teljes felszabadításáért folytatott küzdelem rendkívül nehéz és hosszadalmas szakasza áll előttünk. Meg kell értenünk, hogy ez egy háború, és sajnos elkerülhetetlenek a veszteségek – fogalmazott közösségi oldalán a miniszterhelyettes.

Egyre súlyosabb a helyzet Kelet-Ukrajnában

A kelet-ukrajnai helyzet még annál is rosszabb amit az emberek mondanak, Kijevnek sürgősen nehézfegyverekre van szüksége, hogy hatékonyan felvehesse a harcot Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön az ukrán külügyminiszter.

Kuleba Twitter-felhasználókkal élőben folytatott kérdez-felelek jellegű beszélgetésen vett részt. Az ukrán tárcavezető egyben hangsúlyozta, hogy valójában nem is folynak béketárgyalások Oroszországgal.
Beszélt arról is, hogy amennyiben Oroszország valaha is tűzszünetet kér, akkor kétszer, vagy akár háromszor is meg fogják fontolni annak elfogadását.

„Hamarabb visszafoglaljuk a területeket, mint azt bárki elképzelné”

Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint amint Oroszország kimerül és elveszíti támadóképességét, Ukrajna pedig elegendő erőt gyűjt össze, felszabadul az ország déli része.

Hangsúlyozta: ma Ukrajna teljes politikai és diplomáciai gépezete azon dolgozik, hogy az állam elegendő fegyvert kapjon ahhoz, hogy felszabadítsa a megszállt területeket.

Podoljak ugyanakkor megjegyezte, hogy ez „nem egy nap vagy hónap, de nem is egy év kérdése”. Herszon felett ismét lobogni fog az ukrán zászló. Nem holnap, hanem hamarabb, mint azt bárki elképzelné – mondta.

Energiaipari cégekre kirótt különadókból is támogatja a háztartásokat a brit kormány

Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány.

Rishi Sunak pénzügyminiszter csütörtökön a londoni alsóházban bejelentette: a kormány októberben az eddigi 200 fontról 400 fontra (180 ezer forintra) emeli az éves költségvetési hozzájárulást a brit háztartások energiaszámláihoz, és eltörli e juttatás visszatérítési kötelezettségét. Így a költségvetés gyakorlatilag 400 font térítésmentes hozzájárulással csökkenti az összes brit háztartás idei energiaköltségét.
Sunak bejelentette azt is, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben lévő háztartások külön 650 font egyszeri juttatásban részesülnek a megélhetési költségek évtizedek óta nem mért ütemű emelkedésének ellentételezésére.
A brit statisztikai hivatal (ONS) minapi beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9 százalékkal emelkedett a márciusi 7 százalékos növekedés után.
Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. A statisztikai hivatal beszámolója szerint azonban a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1982-ben volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.
Csütörtöki alsóházi tájékoztatóján a brit pénzügyminiszter bejelentette: az olaj- és a földgázipari szektor az elmúlt időszakban „rendkívüli profitra” tett szert, mégpedig nem a kockázatvállalásban, az innovációban vagy a hatékonyságban bekövetkezett változások, hanem a globális nyersanyagárak emelkedése miatt, amelynek felhajtóerejét részben Oroszország Ukrajna elleni háborúja adja.
Ebből a meggondolásból a brit kormány átmeneti intézkedésként 25 százalékos adót vet ki az olaj- és gázipari vállalatok profitjára. Ezt a különadót felszámolják, amint a nyersolaj és a földgáz ára „történelmi összehasonlításban normálisabbnak tekinthető” szintekre tér vissza – hangsúlyozta Rishi Sunak.
Hozzátette: annak érdekében, hogy ez a különadó ne a beruházások rovására menjen, a vállalatok az általuk beruházásokra fordított minden egyes font után 90 százalékos adókedvezményben részesülnek.
A brit pénzügyminiszter kijelentette: a kormány becslései szerint ezek az adóintézkedések a következő egy évben 5 milliárd font költségvetési bevételt eredményeznek, és a kormány ebből is hozzá tud járulni a családok megélhetési költségeihez.

Nőtt a Harkiv elleni orosz támadás áldozatainak száma

Az eddigi információk szerint heten haltak meg és tizenheten sebesültek meg, köztük egy kilencéves gyerek a kelet-ukrajnai Harkiv városa elleni csütörtöki orosz támadásban – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó.

A tisztségviselő arra kérte Ukrajna második legnagyobb városának lakóit, hogy lehetőleg maradjanak otthon, a légvédelmi szirénák hangjára pedig húzódjanak be az óvóhelyekre. Az Ukrajinszka Pravda saját értesülésre hivatkozva azt írta, hogy az orosz erők az előzetes információk alapján az oroszországi belgorodi területről lőtték Harkivot.
A dél-ukrajnai Mikolajiv megye tanácsa arról számolt be, hogy a régióban az orosz csapatok tüzérségi támadásaitól egy nő vesztette életét és 14 további ember sebesült meg.
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye fölött viszont a légvédelem lelőtt egy orosz rakétát – tudatta Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Anna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes azt írta a Facebookon, hogy az orosz erők jelenleg a Donyec-medencében több irányban egyszerre rohamozzák az ukrán állásokat. Szavai szerint a helyzet további súlyosbodásának jelei mutatkoznak. „Az ellenség minden erejét és eszközét bevetette, hogy területeket foglaljon el és bekerítse csapatainkat. A harc elérte maximális intenzitását. Az ellenség egyszerre több irányban rohamozza csapataink állásait. A nemzetközileg elismert határokon belüli területeink teljes felszabadításáért folytatott küzdelem rendkívül nehéz és hosszadalmas szakasza áll előttünk. Meg kell értenünk, hogy ez egy háború, és sajnos elkerülhetetlenek a veszteségek” – fogalmazott a miniszterhelyettes.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon közben cáfolta, hogy az orosz csapatok ellenőrzésük alá vonták volna a Liszicsanszk és Bahmut közti autóutat, de – mint írta – folyamatosan tűz alatt tartják, és veszélyes rajta közlekedni.
Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint Oroszország belgorodi és voronyezsi területein tartalékosokat készítenek fel az ukrán területek elleni offenzíva újraindítása érdekében. Donyeck irányában az orosz csapatok az ukrán katonák állásait lövik, rakétacsapásokat hajtanak végre, felderítést végeznek, légi támogatást építenek ki, csapatokat csoportosítanak át. Az ukrán állások elleni heves támadásokról számolt be a vezérkar Liszicsanszk és Szeverodonyeck körzetében, Harkiv megyében ugyanakkor a tüzérségi támogatással indított orosz támadás sikertelenül végződött Bohorodicsne falunál, ezért az orosz erők visszavonultak a korábban elfoglalt pozícióikba. A Donyeck melletti Avgyijivka irányában az orosz hadsereg megpróbálta folytatni az offenzívát, de nem járt sikerrel. A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében ugyanakkor T-62-esekből álló harckocsi zászlóaljjal erősítették meg az orosz csapatokat.

Az élelmiszerválságról beszélt Mario Draghi telefonon Vlagyimir Putyinnal

Az ukrajnai helyzet fejleményeiről, valamint az élelmiszerválság lehetséges megoldásairól beszélt telefonon Mario Draghi olasz kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a római miniszterelnöki hivatal. A részletekről Mario Draghi sajtótájékoztatót tartott csütörtök este.

Mario Draghi a telefonbeszélgetés utáni tájékoztatóján közölte, hogy Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a fekete-tengeri ukrajnai kikötők blokádjának feloldása érdekében.
Hozzátette, hogy a következő napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet, a fejleményekről pedig kedden Brüsszelben számol be.
Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszerszállítmányokat, annak „gigantikus következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak” – jelentette ki az olasz kormányfő. Megjegyezte, éppen ezért kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését: a mindenekelőtt „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság” elkerülésére.
„Reméljük, sikerül” – jelentette ki Mario Draghi. Úgy vélte, egyenlőre nincsen „halvány jele” sem a békének.
Elmondta, Vlagyimir Putyin a telefonbeszélgetésben hangoztatta, hogy az ukrajnai kikötőket az ukrán aknák bénítják meg. Az aknák eltávolításához viszont az orosz támadás leállítása kell – tette hozzá Mario Draghi. Beszámolt, hogy Putyin szerint az élelmiszerválságra a szankciók feloldása jelent megoldást, mivel az orosz gabonaexport segítséget nyújtana.
A miniszterelnöki hivatal korábbi rövid közlemény kiemelte, hogy a két fél azokról az „erőfeszítésekről egyeztetett, melyek közös megoldást jelenthetnek a jelenlegi élelmiszerválságra, és annak súlyos következményeire a világ legszegényebb országaiban”.
A Huffington Post olasz nyelvű oldala a Kremlre hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin készen áll közreműködni az élelmiszerválság megoldásában, ha a Moszkvával szembeni „politikai szankciókat” visszavonják. Az orosz elnök biztosította Mario Draghit, hogy nem függesztik fel Olaszország gázellátását tiszteletben tartva a hatályos szerződéseket.
Nem ez az első telefonhívás Draghi és Putyin között Ukrajna megtámadása óta. Korábban március utolsó napjaiban beszéltek egymással, majd Draghi május 20-án is hívta Vlagyimir Putyint, aki akkor „időszerűtlennek” tartotta a beszélgetést, melyre most került sor.
Az ukrajnai konfliktus miatti élelmiszerválságról Mario Draghi hétfőn Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel egyeztetett, akit Rómában fogadott.
Az olasz kormányfő diplomácia csatornát indított az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszerszállítmányok elindítása érdekében. A Corriere della Sera című olasz napilap korábbi értesülései szerint Bulgária két kikötőt ajánlott fel tranzitállomásként: a szintén fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.
Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két első számú importőrének számítanak.
Mario Draghi Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szombat este telefonon egyeztetett arról a 22 millió tonna gabonáról és más élelmiszerről, amely hetek óta mindenekelőtt Odessza kikötőjében várakozik indulásra. A Corriere megjegyezte, hogy Draghi „élelmiszerfolyosó” megnyitásán dolgozik, amihez Moszkvának is hozzá kell járulnia, és Draghi úgy látja, ez lehet az első lépés a kapcsolattartásban Oroszországgal.
A fekete-tengeri áthaladáshoz Ankara beleegyezésére is szükség van. A 2020-2021-es időszakban Ukrajna csaknem 45 millió tonna gabonát exportált. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a világban 45 millióval emelkedett az éhezők száma éppen az ukrajnai gabona blokádja miatt.

Jó reggelt!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine