Az orosz-ukrán háború 92. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Az élelmiszerválságról beszélt Mario Draghi telefonon Vlagyimir Putyinnal

Az ukrajnai helyzet fejleményeiről, valamint az élelmiszerválság lehetséges megoldásairól beszélt telefonon Mario Draghi olasz kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a római miniszterelnöki hivatal csütörtökön.

A rövid közlemény kiemelte, hogy a két fél azokról az „erőfeszítésekről egyeztetett, melyek közös megoldást jelenthetnek a jelenlegi élelmiszerválságra, és annak súlyos következményeire a világ legszegényebb országaiban”.
A Huffington Post olasz nyelvű oldala a Kremlre hivatkozva azt írta, hogy Vlagyimir Putyin készen áll közreműködni az élelmiszerválság megoldásában, ha a Moszkvával szembeni „politikai szankciókat” visszavonják. Az orosz elnök biztosította Mario Draghit, hogy nem függesztik fel Olaszország gázellátását tiszteletben tartva a hatályos szerződéseket.
Nem ez az első telefonhívás Draghi és Putyin között Ukrajna megtámadása óta. Korábban március utolsó napjaiban beszéltek egymással, majd Draghi május 20-án is hívta Vlagyimir Putyint, aki akkor „időszerűtlennek” tartotta a beszélgetést, melyre most került sor.
Az ukrajnai konfliktus miatti élelmiszerválságról Mario Draghi hétfőn Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel egyeztetett, akit Rómában fogadott.
Az olasz kormányfő diplomácia csatornát indított az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszerszállítmányok elindítása érdekében. A Corriere della Sera című olasz napilap korábbi értesülései szerint Bulgária két kikötőt ajánlott fel tranzitállomásként: a szintén fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.
Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két első számú importőrének számítanak.
Mario Draghi Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel szombat este telefonon egyeztetett arról a 22 millió tonna gabonáról és más élelmiszerről, amely hetek óta mindenekelőtt Odessza kikötőjében várakozik indulásra. A Corriere megjegyezte, hogy Draghi „élelmiszerfolyosó” megnyitásán dolgozik, amihez Moszkvának is hozzá kell járulnia, és Draghi úgy látja, ez lehet az első lépés a kapcsolattartásban Oroszországgal.
A fekete-tengeri áthaladáshoz Ankara beleegyezésére is szükség van. A 2020-2021-es időszakban Ukrajna csaknem 45 millió tonna gabonát exportált. Az ENSZ adatai szerint a háború kezdete óta a világban 45 millióval emelkedett az éhezők száma éppen az ukrajnai gabona blokádja miatt.

Putyin: Oroszország megoldotta az importhelyettesítés fő feladatait

Oroszországnak sikerült megoldania az importhelyettesítés fő feladatait az ország szuverenitását biztosító kulcsterületeken – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, az első, Biskekben megtartott Eurázsiai Gazdasági Fórumon videókapcsolaton keresztül felszólalva.

„Igen, természetesen az importhelyettesítés terén nem történt meg minden a korábbi években. Lehetetlen mindent megtenni. Az élet gyorsabb, mint az adminisztratív döntések meghozatala. De nincs miért aggódni: a legszükségesebb dolgokat megtettük a szuverenitásunkat biztosító kulcsfontosságú területeken” – mondta az államfő.
Hozzátette, hogy Oroszország tovább fog haladni ebbe az irányba, de nem kizárólag importhelyettesítéssel akar foglalkozni, amely „nem csodaszer, hanem egyszerűen fejlődni fog”.
„Más vagyonának ellopása soha nem vezet jóra, különösen azok számára nem, akik ilyen tisztességtelen dolgot tesznek” – mondta az elnök, az orosz kintlévőségek nyugati országok által történt befagyasztását kommentálva.
Putyin a nyugati szankciókat a nemzetközi pénzügyek szabályai és előírásai megsértésének nevezte. Úgy vélekedett, egyre több ország fog arra törekedni, hogy önálló politikát folytasson, nem félve a gazdasági büntetőintézkedésektől.
„Ez nemcsak Oroszországról és még csak nem is Kínáról szól, hanem a világ számos más országáról. Egyre több olyan ország van a világon, amely önálló politikát akar és fog folytatni” – kommentálta az elnök a nyugati országok szankciós politikáját.
Korábban Ukrajna olyan nemzetközi szerződés kidolgozását javasolta nyugati országoknak, amelynek alapján a befagyasztott orosz kintlévőségeket az orosz katonai fellépés kárvallottjaira fordítanák. A Kreml közölte, hogy lopásnak tekintené az orosz vagyon Ukrajna javára történő lefoglalását.
Putyin a csütörtöki eurázsiai tanácskozáson arról is beszélt, hogy nem maradnak luxuscikkek nélkül „a 600-as Mercedesekhez szokott emberek” igaz, ez kissé magasabb költséggel jár majd. Hozzátette, hogy az Oroszországból távozó külföldi cégek helyét oroszok veszik át.
Úgy vélekedett, hogy a Nagy Eurázsiai Partnerség létrehozására irányuló orosz kezdeményezés a jelenlegi nemzetközi környezetben, a hagyományos kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok és logisztikai láncok összeomlása közepette, különös jelentőséggel bír. Mint mondta, az általa civilizációs projektnek nevezett partnerség célja, hogy „megváltoztassa a politikai és gazdasági struktúrát, hogy a stabilitás és a jólét garanciájává váljon az egész kontinensen, természetesen figyelembe véve a népek fejlődési modelljeinek, kultúráinak és hagyományainak sokféleségét”.
Azt javasolta a partnerországoknak, hogy kössenek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait továbbfejlesztő és kiegészítő új megállapodásokat, valamint azt, hogy – miután a nemzeti valuták aránya a kölcsönös kereskedelmükben már elérte a 75 százalékot – gyorsítsák fel a SWIFT fizetési rendszerről a közvetlen kapcsolatokra történő áttérést, egyebek között az orosz központi bank pénzügyi információ-átviteli rendszerének segítségével.
Mint mondta, Oroszország tisztában van a fejlett gazdaságok technológiai előnyeivel, amelyektől nem kíván elzárkózni. Úgy vélekedett, hogy hazáját a világgazdaságból kiszorítani a modern világban egyszerűen irreális és lehetetlen.

Kreml: Kijevnek el kell fogadnia Moszkva követeléseit

Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.

„Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követeléseit és felfogja a de facto helyzetet – a valós, létező helyzetet” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donyec-medence két szakadár „köztársaságának” függetlenségét.
„Kijevnek el kell ismernie és egyszerűen józanul kell értékelnie a tényleges helyzetet” – hangoztatta Peszkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT Arabic televíziónak nyilatkozva „zsákutcának” minősítette azt az elképzelést, amelynek értelmében Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár fogja vezetni azt a munkacsoportot, amely a leendő orosz-ukrán békemegállapodással összhangban biztonsági garanciákat fog kidolgozni Ukrajna számára.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által támogatott eredeti elképzelés értelmében olyan szerződés készült volna el, amely tartalmazta Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nem csatlakozik blokkokhoz, és nem tesz szert nukleáris fegyverre. A terv értelmében a kezes országok ugyanebben a szerződésben garanciákat adtak volna Kijevnek, maradéktalanul figyelembe Ukrajna, Oroszország és a térség többi országának biztonsági érdekeit.
„Kijev eltávolodik ettől a koncepciótól. És ha Rasmussent azért hívták, hogy az ukrán rezsim nyugati támogatóinak szűk körében gyúrjon össze valamiféle garanciákat, hogy aztán ezeket beterjessze az Oroszországi Föderációnak – nos, ez zsákutca” – mondta Lavrov.
Közölte, hogy csak a sajtóból értesült az olasz külügyminisztérium által kidogozott négypontos rendezési tervről is. Mint mondta, ha igaz az, amit erről olvasni lehet a médiában, az sajnálatot vált ki a szerzők tárgy- és történelemismeretével kapcsolatban.
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter a múlt pénteki sajtótájékoztatóján nagy vonalakban ismertetett egy tervet, amelynek végrehajtásában, egyebek között a tűzszünet megszervezésében, olyan nemzetközi szervezetek vennének részt, mint az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Di Maio azt mondta, hogy a részleteket António Guterres ENSZ-főtitkárral és a G7-csoporttal már ismertette.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnok-helyettese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélműben maradtak még néhányan, akik nem távoztak az ott kapitulált ukrán erőkkel együtt, és megpróbálják kivárni a lehetőséget, hogy civil ruhát öltve elmenekülhessenek.
„Lehet, hogy néhányan vannak, de az is lehet, hogy tucatnyian” – mondta. „Levonható a következtetés, hogy valakik túl akartak járni az eszünkön, de ez lehetetlen, ezért találták meg őket” – fűzte hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az üzem területének megtisztítása még hosszú időt vesz majd igénybe. Elmondta, hogy az Azovsztalban maradt fegyveresek nem tanúsítanak ellenállást. Az ukrán hadifoglyok fogva tartási körülményeit „nagyon kényelmesnek” nevezte.
Baszurin szerint a „Donyecki Népköztársaságban” több, mint négyezer ukrán fogoly lehet. (Rogyion Mirosnyik, a luhanszki szakadár entitás moszkvai nagykövete reggel úgy nyilatkozott, hogy a két szakadár köztársaság területén mintegy nyolcezer hadifogoly lehet és ez a szám naponta százakkal növekszik.)
Eduard Baszurin tartózkodott attól, hogy jóslásokba bocsátkozzon a Donyec-medence „felszabadításának” időpontjával kapcsolatban.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során a Mariupolért folyó harcok – amelyek során a várost teljesen blokád alá vették -, február 25-én kezdődtek meg. Az ukrán alakulatokat, köztük a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezredet végül az Azovsztalban kerítették be. Az acélműben 2439-en adták meg magukat.

Folyamatos tűz alatt Szeverodonyeck

A helyi katonai-polgári közigazgatás vezetője szerint a város az elmúlt másfél hétben állandó tűz alatt van.

A házak mintegy 90 százaléka megsérült a harcokban- mondta Olekszandr Strjuk.

Becslések szerint még mindig 12 ezer – 13 ezer ember tartózkodik a városban, sokan a pincékben bújtak el.

Bizonyos fegyvertípusokat nem szállítanak Ukrajnának a NATO-tagállamok

A NATO-tagállamok informális megállapodásra jutottak arról, hogy nem fognak bizonyos fegyverrendszereket szállítani Ukrajnának − erősítették meg szerdán az észak-atlanti szövetség illetékesei.

A dpa német hírügynökségnek nyilatkozó források szerint mindennek hátterében az áll, hogy a lehető legkisebbre akarják szorítani a NATO és Oroszország lehetséges konfrontációjának kockázatát.

A NATO tagállamai eddig tartották magukat ehhez az informális egyezséghez, attól tartva, hogy Oroszország hadba lépésként értékelhetné nyugati harckocsik és harci repülők szállítását Ukrajnának, és katonai megtorló intézkedéseket tenne − írta meg a Kárpáthír.

Az ukránok szerint fölényben vannak az orosz erők a keleti fronton

Egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő elismerte, hogy a megszálló erők vannak fölényben a keleti luhanszki régióban. A csütörtöki tájékoztatón Olekszij Hromov tábornok úgy fogalmazott: Oroszország előnyben van, de mi mindent megteszünk.

Elmondása szerint Oroszország Iszkander rakétarendszereket helyez át Belarusz nyugati régióiba, ami felveti a Nyugat-Ukrajna elleni újabb rakétacsapások lehetőségét.

Szlovákia miniszterelnöke szerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál

Eduard Heger szlovák miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország, ha teheti, tovább fog menni, és Szlovákia lehet a következő célpont, ha Ukrajnának nem sikerül megnyernie a háborút – írja az Independent. Heger a davosi Világgazdasági Fórumon beszélt erről.

Támogatnunk kell Ukrajnát, mert ha kudarcot vallanak, akkor az minket, Lengyelországot, Észtországot, Litvániát és Lettországot fogja fenyegetni. Ám ebben a pillanatban örülök, hogy az ukrán nép ekkora bátorságot mutat, és egyelőre képes megvédeni az országát – mondta Heger, aki szerint az ukrán határokat átlépő Oroszország maga a fenyegetés.

Zelenszkij válaszolt Kissingernek: nem 1938-at írunk

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt üzente Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternek, hogy „már nem 1938-at írunk”, és értésére adta, hogy Ukrajna nem mond le területeiről a békéért cserébe – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.

Kissinger a davosi Világgazdasági Fórumon felszólalva szorgalmazta azt, hogy Ukrajna engedje át a területei egy részét Oroszországnak a háború befejezése érdekében.
„Úgy tűnik, Kissinger úr naptárában nem 2022-es év, hanem 1938-as van, és úgy gondolta, hogy nem Davosban, hanem az akkori Münchenben beszél a közönséghez. Mellesleg 1938-ban, amikor Kissinger úr családja a náci Németországból menekült, ő 15 éves volt, és mindent tökéletesen értett. Akkor azonban nem hallották tőle, hogy alkalmazkodni kellene a nácikhoz, ahelyett, hogy menekülnének előlük vagy harcolnának ellenük” – jelentette ki Zelenszkij a hivatalos honlapján közzétett üzenetében.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja közben arra reagált, hogy az Ukrajna orosz megszállás alá került területein az orosz állampolgárság felvételére próbálják rávenni az ott élőket. „Az orosz útleveleknek a megszállt területeken történő terjesztésére irányuló bármilyen kísérlet jogilag értelmetlen és kilátástalan. Az ukrán útlevél a mai világban a bátorság és a hősiesség szimbóluma, az orosz útlevél ezzel szemben a számkivetettség jele” – fogalmazott a tisztségviselő.
Podoljak emlékeztetett arra, hogy az ukránok „szabadon utaznak a világban vízum és határok nélkül”, így nem világos, miért van szükségük „jegyre az orosz koncentrációs táborba”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán írta alá azt a rendeletet, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással kapnak orosz állampolgárságot Herszon és Zaporizzsja megye elfoglalt területeinek lakosai. Ugyanez vonatkozik a Donyeck és Luhanszk megye megszállás alá került területeinek lakóira is – mutatott rá az Ukrajinszka Pravda.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója arról számolt be, hogy az orosz megszállás alá került azovi-tengeri kikötővárosban az oroszok nyár végéig meghosszabbították a tanévet, hogy felkészítsék az iskolákat az orosz programra.
„A megszállók bejelentették a tanév meghosszabbítását szeptember 1-ig. Vagyis nem lesz vakáció. A fő cél az ukrántalanítás és a felkészülés a tanévre az orosz program szerint. Egész nyáron orosz nyelvet és irodalmat, orosz történelmet és matematikát tanítanak a gyerekeknek oroszul. A megszállók kilenc iskola megnyitását tervezik, eddig azonban csak 53 tanárt találtak, vagyis iskolánként 6 tanárt” – írta a tisztségviselő a Telegram üzenetküldő applikáción. Hozzátette, hogy a könyvtárakban megsemmisítés céljából lefoglalják az általuk szélsőségesnek minősített könyveket, és ezek közé soroltak minden, Ukrajna történelméről szóló tankönyvet is – állította.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Mariupolt március 1-jén vette blokád alá az orosz hadsereg, és fokozatosan foglalta el a várost. Április végére az orosz csapatok körbe zárták Mariupol utolsó védőit az Azovsztal acélipari üzem területén, május 20-án pedig bejelentették, hogy az összes ukrán katona elhagyta az Azovsztalt, azaz Mariupol teljes megszállás alá került.
Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon emlékeztette országa nyugati partnereit, hogy ne késlekedjenek a fegyverszállításokkal, mert ezzel most életeket mentenek Ukrajnában.
Mindeközben Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők szerdán ismét tűz alá vették a megyeszékhelyt, Harkivot, és hivatala eddig már négy halálos áldozatról és hét sérültről szerzett tudomást.

Kormányszóvivő: Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre

Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, amikor segíti az Ukrajnából menekülőket – jelentette ki a kormányszóvivő abban a videónyilatkozatban, amit csütörtökön juttattak el a közmédiához.

„Nem szeretnénk belesodródni ebbe a konfliktusba, de minden segítséget megadunk azoknak, akik most menekülni kényszerülnek” – fogalmazott a videóban Szentkirályi Alexandra. Hozzátette, hogy már több mint 726 ezer ember menekült el Magyarországon keresztül a háború elől.
Elmondta: a szomszédunkban már 90 napja dúl a háború, és a kormány a konfliktus első percétől világossá tette, hogy számára Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első.
Ugyanakkor – folytatta -, a menekülteknek minden szükséges segítséget megad a kormány, legyen az szállás, orvosi ellátás vagy éppen a gyermekek iskoláztatása.
A menekültek ellátásában nemcsak az államigazgatási szervek és a hatóságok, de az önkormányzatok is az első pillanattól kezdve a frontvonalban állnak – fűzte hozzá.
Ezért azoknak az önkormányzatoknak, amelyek részt vesznek a menekültek elszállásolásában, a kormány eddig több mint 771 millió forint támogatást nyújtott – ismertette.
„A kormány továbbra is a béke pártján áll” – hangsúlyozta végül Szentkirályi Alexandra.

Német alkancellár: továbbra is lehetséges az EU-s orosz olajembargó

Továbbra is elérhető a megállapodás az Európai Unió tagországai között arról, hogy a közösség együtt vezessen be embargót az orosz kőolajra – emelte ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy csütörtöki nyilatkozatában.

A Zöldek politikusa a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoport energiaügyekért és környezetvédelemért felelős minisztereinek berlini konferenciája előtt tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy „természetesen lehetséges” a megállapodás az EU-s orosz olajembargóról.
Kifejtette: ismert, hogy a tagországok energiaellátási helyzete eltérő, és „jelentős és valós kihívás”, hogy „egyes kelet-európai országok” erősebben függenek az orosz energiaimporttól, mint a nyugat-európai országok.
Ugyanakkor fontos, hogy „Európa egységes maradjon és együtt maradjon, ezért minden tagállamnak erőfeszítéseket kell tennie a függőség csökkentésére, és ez Magyarországra is érvényes” – húzta alá a német alkancellár.
Ezeket az elveket alapul véve lehetséges a megállapodás, de ha „más területek” ügyeit is bevonják az olajembargóról folytatott egyeztetésbe, akkor „természetesen nagyon-nagyon nehéz” lesz – tette hozzá Robert Habeck.
Mint mondta, már csak néhány napig, a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács következő, május 30-án kezdődő üléséig van mód a tárgyalásra, addig „vagy megállapodásra kell jutni, vagy fontolóra kell venni más eszközöket”.
A miniszter nem szólt arról, hogy melyek lehetnek ezek az egyéb eszközök, de egy másik, ugyancsak a napokban tett nyilatkozatában jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja azt a megoldást is, hogy a 27 tagország együttes, közösségi szintű lépése helyett Magyarország kivételével az összes tagállam egyénileg, külön-külön, nemzeti szinten vezet be embargót az orosz kőolajra.

Nyolcezernyi ukrán esett hadifogságba egy szakadár tisztségviselő szerint

Jelenleg mintegy nyolcezer ukrán hadifogoly van a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területén és naponta százával érkeznek újabbak – jelentette ki Rogyion Mirosnyik, a „Donyecki Népköztársaság” moszkvai nagykövete csütörtökön a Szolovjov Live online tévécsatornán.

Gyenyisz Pusilin, a „népköztársaság” vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélmű területén azt követően is fogtak elrejtőzött ukrán fegyvereseket, hogy a főerők már megadták magukat. Úgy vélekedett: még nem mondható el, hogy a létesítmény területét teljes mértékben megtisztították, de folytatódik a föld alatti helyiségek aknamentesítése és a hátramaradt ukránok már nem jelentenek veszélyt.
Az orosz legfelsőbb bíróság közölte, hogy vasárnap zárt tárgyaláson fogja eldönteni, hogy terrorszervezetnek minősítse-e a Moszkva által neonácinak tekintett ukrán Azov alakulatot. Az ülés zártságát a testület azzal indokolta, hogy az ügyet titkosították.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagypontosságú levegő-föld rakéták 48 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két tüzérségi ütegre és két lőszerraktárra mértek csapást. Megsemmisítettek egy ukrán rádióelektronikai felderítő központot is a Mikolajiv megyei Dnyiprovszke falu közelében, benne a 11 tagú személyzettel és 15, a létesítménybe őrséggel érkezett külföldi műszaki és operatív katonával, valamint megsemmisítették egy Osza-AKM föld-levegő rakétarendszer indítóállványát és egy Sz-300-as rendszer radarját.
A tábornok szerint a harcászati légierő 49 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, két aknavető-ütegre, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárra mért csapást, amelynek következtében több mint 350 „nacionalista” életét vesztette, 96 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált. Az orosz légvédelem egy ukrán Mi-24-es helikoptert, egy lőszerrel és fegyverrel megrakott repülőgépet, 13 drónt – köztük két szovjet gyártmányú Tu-143-ast- lőtt le. A rakéta- és tüzérségi erők 62 vezetési pontot, 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 47, lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, valamint három lőszerraktárt semmisítettek meg, továbbá a Donyec-medencébe erősítésként érkezett ukrán 10. hegyi rohamdandár egységeit és haditechnikai eszközeit Pokrovszk vasútállomás közelében, kirakodás közben.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 179 repülőgépet, 127 helikoptert, 1019 drónt, 323 légvédelmi rakétarendszert, 3266 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 43 rakéta-sorozatvetőt, 1682 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3190 különleges katonai járművet veszítettek.
Pusilin a RIA Novosztyival azt is közölte, hogy a „Donyecki Népköztársaság” hadseregének tartalékos egységei bevonultak az ukrajnai Herszon, Zaporizzsja és Harkiv megyébe. Mint mondta, nem a harkivi régió „felszabadításáról” van szó, hanem az egyedül Moszkva által függetlennek elismert köztársaságok „teljeskörű” védelméről. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja, ugyancsak a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy Ukrajna örökre elvesztette kijáratát az Azovi-tengerhez, mert Zaporizzsja és Herszon sohasem tér már vissza Kijev fennhatósága alá.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda esti tájékoztatóján újabb példákat hozott fel arra, hogy az ukrán fegyveres erők az egészségügyi infrastruktúra létesítményeit katonai célokra használják. Közölte, hogy Kramatorszkban a 3. számú poliklinikán, Liszicsanszkban az 1. számú városi kórházban, Szlovjanszkban a tuberkulózis-ambulancián és a városi központi kórházban, Odesszában az onkológiai rendelőintézet épületében és környékén alakítottak ki lőállásokat és állítottak fel nehézfegyvereket. Mint mondta, ezekről az orosz fél által jelzett esetekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem kíván tudomást venni.
A vezérezredes felszólította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy újítsa fel azoknak a létfontosságú gyógyszereknek a szállítását a Donyec-medencébe, amelyeket az ott kialakult helyzet állítólagos instabilitására hivatkozva állított le. Mint mondta, ennek következtében több, mint 12 ezer páciens marad segítség nélkül az elkövetkező hónapokban.
Elmondta, hogy az elmúlt nap folyamán ukrán segítség nélkül 18 927 embert, köztük 2058 gyermeket evakuáltak Oroszországba, ezzel ott az ukrajnai menekültek száma 1 463 492-re nőtt, befogadásukra több, mint 9500 átmeneti szállásközpontot nyitottak.
Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy hat kikötőben (Herszonban, Mikolajivban, Csornomorszkban, Ocsakivban, Odesszában és Juzsniban) 16 ország 70 hajója vesztegel. Ezek az ukrán ágyúzás és Ukrajna által telepített tengeri aknák veszélye miatt nem futnak ki a nyílt tengerre. Megismételte, hogy az orosz fegyveres erők 8 és 19 óra között naponta továbbra is két biztonságos humanitárius folyosót nyitnak a hajók számára. Elmondása szerint ezek igénybe vételét az ukrán hatóságok akadályozzák.
Mizincev szerint március 2. óta csaknem 23 ezer tonna humanitárius segélyt szállítottak Oroszországból Ukrajnába és a gyűjtőpontokon már újabb több, mint 27 ezer tonna gyűlt össze.
A helyi hatóságok által csütörtökön kiadott tájékoztatás szerint február óta a donyecki „népköztársaságban” 125, a luhanszkiban pedig 29 civil vesztette életét ukrán támadások következtében. A sebesült polgári lakosok száma 573, illetve 60 volt e két területen.

Most minden Donbaszra összpontosul

Az oroszok által támogatott szakadárok vezetője az orosz hadművelet felgyorsítását kérte Donyeck tartományban – jelentette a RIA Novosti orosz hírügynökség.

Ukrán tisztviselők szerint az orosz erők közel állnak ahhoz, hogy bekerítsék Donbasz két kulcsfontosságú városát, miközben a folyamatos bombázások házakat rombolnak le és civileket ölnek meg.

„Most minden Donbaszra összpontosul” – mondta Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

Az ukrán hadsereg szerint az oroszok már több mint 40 várost támadtak meg Donbaszban

Az ukrán hadsereg közlése szerint az orosz erők több mint 40 várost támadtak meg a kelet-ukrajnai Donbasz régióban. „A megszállók több mint 40 várost lőttek Donyeck és Luhanszk megyékben, 47 polgári objektumot, köztük 38 lakóházat és egy iskolát romboltak le vagy rongáltak meg. A légicsapások következtében öt civil meghalt, 12 pedig megsebesült” – közölte az ukrán fegyveres erők Facebook-oldala.

Oroszország az elmúlt hónapban a Donbasz teljes elfoglalására összpontosított, több ezer katonát küldtek a régióba. A Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban kitartó ukrán erőket három oldalról próbálják bekeríteni. Ezen városok elestével Luhanszk megye teljes egésze orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik legfontosabb háborús célja.

Oroszország több ezer katonát küldött a régióba, három oldalról támadva, hogy megpróbálja bekeríteni a Szeverodonyeck és Liszicsanszk városokban kitartó ukrán erőket. Ezek elestével Luhanszk tartomány egésze orosz ellenőrzés alá kerülne, ami a Kreml egyik legfontosabb háborús célja. A Luhanszki terület kormányzója, Szerhij Haidai múlt hétvégén azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a „felperzselt föld” taktikájával akarják bevenni Szeverodonyecket. A kormányzó azt mondta, hogy az oroszok egy híd kivételével az összes Donyec folyón átívelő hidat lerombolták, és a várost az elszigetelődés veszélye fenyegeti – írja a BBC alapján a Telex.

A brit hírszerzés szerint az orosz légideszantosok súlyos veszteségeket szenvedtek el a taktikai hibák miatt

A brit védelmi minisztérium legújabb közzétett hírszerzési jelentése szerint az orosz haderő elit egységei, a légideszant-csapatok (VDV-alakulatok) „súlyos veszteségeket” szenvedtek el a háború kezdete óta. Azt írják, hogy olyan feladatokkal bízták meg ezeket az elit egységeket, amelyek jobban illettek volna a nehézpáncélos alakulatokhoz, a „rossz stratégiai irányításért” pedig súlyos árat fizettek. A légideszantosok „számos figyelemre méltó taktikai hibát követtek el” – áll a jelentésben, amely példákat is hoz ezekre a kudarcokra.

Márciusban a hosztomeli repülőtéren keresztül megkísérelt előrenyomulás az ukrán főváros, Kijev felé.
Az izjumi tengelyen április óta megrekedt előrehaladás.
A közelmúltbeli „sikertelen és költséges” átkelési kísérletek a Donyec folyón.
„A VDV helytelen alkalmazása rávilágít arra, hogy Putyin jelentős befektetései a fegyveres erőkbe az elmúlt 15 évben hogyan eredményezték a teljes orosz haderő kiegyensúlyozatlanságát” – áll a közleményben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/rE0lcSuRxb

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/QCCDhm8rHj

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 26, 2022

Ukrajna szerint már csaknem harmincezer orosz halt meg a háborúban

Az ukrán fegyveres erők szerint a háború kezdete óta 29 600 orosz katona vesztette életét − írta meg a Sky News.

A legfrissebb adatok szerint a hadsereg összesen 1315 harckocsit és 206 repülőgépet megsemmisített meg.

Az adatokat a lapnak egyelőre nem sikerült független forrásból megerősítenie.

A csecsen vezér szerint Ukrajna után Lengyelország következik

Ukrajna után Lengyelországot venné be Ramzan Kadirov csecsen elnök, akiről a Nexta osztott meg egy felvételt.

Ukrajna lezárt ügy, már Lengyelország érdekel. Ukrajna után, ha parancsot kapunk, 6 másodperc alatt megmutatjuk, mire vagyunk képesek – fogalmazott a csecsen vezető.

Kadirov arra figyelmeztette Lengyelországot: „Jobban teszik, ha visszaveszik fegyvereiket a zsoldosaiktól”.

Szijjártó: az időszakosan bevezetett szektorális különadók nem érintik a termelő vállalatokat

Az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat, Magyarország még mindig a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nissho Hungary Precíziós Kft. újhartyáni gyáravató ünnepségén kiemelte: az ukrajnai háború miatt előálló újabb világgazdasági nehézségek komoly kockázatot jelentenek a fizikai, gazdasági és energetikai biztonság szempontjából is.
„A kormány vállalása egyértelmű: megvédjük a családok számára eddig megtartott rezsicsökkentés eredményeit, a nyugdíjakat és a teljes foglalkoztatást” – fogalmazott.
Hozzátette: ennek jegyében születtek meg előző nap a kormány friss döntései a rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat.
Továbbra is Magyarország biztosítja a legversenyképesebb beruházási környezetet, a legalacsonyabb adókat Európában – hangsúlyozta.

Szijjártó: megvédjük a rezsicsökkentést, a nyugdíjakat és a teljes foglalkoztatást

Az ukrajnai háború miatt előálló újabb világgazdasági nehézségek komoly kockázatot jelentenek, de a kormány megvédi a rezsicsökkentés eredményeit, a nyugdíjakat és a teljes foglalkoztatást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető csütörtökön a Nissho Hungary Precíziós Kft. újhartyáni gyáravató ünnepségén vett részt, ahol elmondta, hogy a japán tulajdonosi hátterű vállalat új üzemében optikai fóliákat fognak előállítani az elektromos autóipar számára. A beruházás értéke négymilliárd forint volt, amelyhez az állam 1,4 milliárd forint fejlesztési adókedvezményt nyújtott, így segítve 140 munkahely létrehozását.
Beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenöt évben új világgazdasági korszak kezdődött, rendkívüli átrendeződés történt, amelynek során „a Kelet abszolút mértékben felzárkózott a Nyugathoz, gazdasági értelemben pedig ma már több aspektus tekintetében erősebb is”. Közölte: míg 2007-ben a globális beruházások 80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 20 százalékát keletiből, mára ez az arány teljesen megfordult, s a Kelet részesedése 70 százalékra nőtt, míg a Nyugaté 30 százalékra csökkent.
Hozzátette: a keleti nyitás politikája „nem politikai vagy ideológiai, hanem gazdaságpolitikai stratégia”, és bár sokan bírálták, abszolút sikertörténetnek számít.
Az elmúlt tizenkét évben Magyarország keleti irányú exportja 45 százalékkal, a keleti országokkal folytatott kereskedelem volumene 48 százalékkal nőtt, illetve tavaly például már a beruházások 60 százaléka kelet felől érkezett az országba. Aláhúzta: utóbbiakért éles verseny folyt több nyugat-európai országgal, „általában azokkal, akik a keleti tőke térhódításával szemben a leghangosabban érvelnek”.
Szijjártó Péter méltatta a magyar-japán együttműködést, és kiemelte, hogy 2021-ben megdőlt ebben a viszonylatban a magyar export rekordja, amelynek értéke 18 százalékos bővüléssel 830 millió dollárt ért el.
Eközben a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene 20 százalékos növekedéssel, 2,5 milliárd dollár körül volt. Japán a távol-keleti országok közül Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere és második legnagyobb exportpiaca, a japán cégek pedig a nyolcadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban – mutatott rá.
A miniszter végül leszögezte, hogy az autóipar a magyar gazdaság gerincoszlopa, amely 154 ezer embert foglalkoztat és a teljes feldolgozóipari kibocsátás 28-29 százalékát adja.
Aláhúzta: Magyarország sikeres a nagy gyártóvállalatok vonzásában, de ez csak akkor lehetséges, ha biztosítottak a megfelelő beszállítói kapacitások, ezért is fontosak a most átadotthoz hasonló beruházások.
A rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásával kapcsolatban hangsúlyozta: az időszakosan bevezetett szektorális különadók semmilyen módon nem érintik a termelést folytató vállalatokat, Magyarország még mindig a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában.

Energiahivatal: áprilisban stabilizálódtak a földgázárak

Az orosz-ukrán konfliktus, valamint a háború következményeként hozott szankciós intézkedések hatására kiugró márciusi árak után áprilisban alacsonyabb áringadozások mellett 100 euró/megawattóra (MWh) közelében stabilizálódtak az árak a másnapi földgáz piacokon – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) csütörtökön az MTI-vel.

A MEKH áprilisi földgázpiaci elemzése szerint az orosz gáztól való függetlenedés elhúzódó gázpiaci szűkösséget okozhat az európai piacokon, amelynek eredményeként a hosszabb távú árak tovább emelkedtek. Legnagyobb mértékben a 2024-es termék ára nőtt.
Hozzátették, április 28-tól a hónap végéig leállt a szállítás a Jamal-vezetéken, a Török Áramlaton és Ukrajna felől is jelentősen csökkent a forgalom, ugyanakkor az Északi Áramlaton továbbra is stabil mennyiség érkezett. Az orosz szállítások csökkenése ellenére Európa ugyanannyi gázt importált áprilisban, mint egy évvel korábban. A csökkenő orosz forrásokat a norvég vezetékes import kisebb, az LNG-import jelentősebb emelkedése pótolta.
Az áprilisi magyarországi földgázfelhasználás a tavalyi értékhez képest 12 százalékkal volt alacsonyabb. Az időjárás hatását kiszűrve is 8 százalékos volt a csökkenés, amit részben a magas árak okozhattak, de jelentős szerepe volt a gáztüzelésű erőművek karbantartásának is. Magyarország áprilisi földgázszükségletének 89 százalékát fedezték importforrások, 11 százalékát biztosította a hazai termelés.
Arra is kitértek, hogy áprilisban megkezdődött a betárolási időszak. Mivel tavaly áprilissal összevetve 14 százalékkal kevesebb kereskedelmi forrás állt rendelkezésre, a betárolás üteme némileg elmaradt az előző évitől. Elsősorban a csökkenő mértékű kiszállítás eredményeként azonban az előző hónaphoz képest bővült a rendelkezésre álló források nagysága. A tárolók így 14 terawattóra (TWh) körüli készletszinttel zárták a betárolási időszak első hónapját, ami 20 százalékos töltöttségi szintnek felelt meg – olvasható a hivatal közleményében.

ORFK: több mint tízezren érkeztek szerdán Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5528 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4482-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 148 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Az ukrajnai háború elől vasárnap 194 ember, köztük 89 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az utakat ágyúzzák az oroszok, a Luhanszki régió 95 százalékát elfoglalták

Az orosz erők mára elfoglalták a Luhanszki régió 95 százalékát – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója Telegramon.

A Luhanszki régió területének mintegy 95 százaléka megszállt. A Donbászban rendkívül rossz a helyzet. A Luhanszki régió továbbra is visszafogja a hordát, amely tönkreteszi településeinket. Az ágyúzás egyáltalán nem szűnik meg – fogalmazott a kormányzó. Hozzátette, hogy a Liszicsanszk–Bakhmut autópályát ágyúzzák. „Tegnap az útra érkezett egy ellenséges felforgató csoport, lövöldözés volt, az oroszoknak még az ellenőrző pontjaikat is sikerült felállítaniuk, de ma már nincs útzár, a humanitárius segélyt kiszállították” – idézi Szerhij Hajdajt az Ukrinform.

A NATO-tagok nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának

A német sajtó NATO-beli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a szövetség tagjai informálisan megállapodtak abban, hogy nem szállítanak fegyvereket Ukrajnának, attól tartva, hogy Oroszország a nyugati harckocsik és harci repülőgépek szállítását a háborúba való belépésnek tekintheti, és megtorló intézkedésekkel válaszolna – írja a Die Zeit című német lap.

Hamarosan eleshet Szeverodonyeck, néhány falu és város már nem létezik

Az orosz erők újabb támadásokat indítottak kelet-ukrajnai városok ellen, és egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Szeverodonyeck városát teljesen bekerítik. A luhanszki régió kormányzója, Szerhij Haidai azt mondta, hogy a térségben jelenleg nincs gázellátás, és korlátozott a hozzáférés a vízhez és az áramhoz, miután megsérült egy trafóállomás.

Ukrajnának nagyon szüksége van olyan rakétarendszerekre, amelyekkel fel tudja venni a harcot az orosz tűzerővel – mondta Dmitro Kuleba Davosban. Leginkább MLRS-ek, vagyis mobil rakéta sorozatvetők hiányoznak az ukrán fegyverarzenálból. Az ukrán külügyminiszter szerint a frontvonal „nagyon nehéz pillanatában” érkezett Davosba, mivel harcok dúlnak a keleti donbászi régióban. A Donbaszért folyó csata nagyon hasonlít a második világháború csatáihoz. Néhány falu és város már nem létezik. Mindegyiket felmorzsolta az orosz tüzérségi tűz – mondta újságíróknak. Kuleba méltatta az EU-t Kijev támogatására hozott „forradalmi” döntéseiért, de kijelentette, hogy a NATO „a szó szoros értelmében semmit sem csinál”.

Az orosz erők előrenyomulnak a Donbászban

Az orosz erők előrenyomulnak a Donbász luhanszki részén, és a tartományban sok helyen rossz a helyzet – írja a Guardian.

A harcok elérték a régióban a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai város, Szeverodonyeck „peremvidékét”, amelynek a háború előtt 100 ezer lakosa volt.

Ötven évre emelte Oroszország a hadseregbe jelentkezők maximális életkorát

Az orosz parlament szerdán elfogadott egy törvényt, amely 50 évre emeli a hadseregbe jelentkezők maximális korhatárát, írja a BBC.

Az orosz tisztviselők folyamatosan próbálnak az orosz veszteségek kárpótlására katonákat toborozni. Az eddigi jogszabályok szerint a 18–40 év közötti oroszok és a 18–30 közötti külföldiek jelentkezhettek hivatalos katonának az orosz hadseregbe. Az új törvények alapján ez a korhatár az orosz és a külföldi katonák esetében is 50 évre nő.

Zelenszkij is elutasítja ukrán területek feladását a béke érdekében

Szokásos éjjeli beszédében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a szerdai davosi Világgazdasági Fórumra reagált. Ebben is főként Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter azon kijelentésére, miszerint „Ukrajnának fel kéne adnia területeinek egy részét a béke kedvéért”. Az ukrán elnök erre beszédében azt mondta, hogy míg „Oroszország nem tesz semmit, mégis van, aki azt mondja, hogy vegyük figyelembe érdekeiket”.

„Miután több ezer orosz rakéta csapódott be Ukrajnába. Miután ukránok tízezrei haltak meg. Bucsa és Mariupol után. A lerombolt városok után. Az oroszok által felállított szűrőtáborok után, ahol ukránokat ölnek, csonkítanak, kínoznak és aláznak meg. Oroszorország mindezt Európában tette meg.”

Zelenszkij hozzátette, mindezek ellenére Davosban mégis hangoztak el olyan álláspontok, amelyek Oroszországnak adnának ukrán területeket a béke kedvéért, hogy „Oroszország ne idegenedjen el Európától”. Az elnök határozottan elutasította azt az elképzelést, hogy országának területet kellene átadnia, hogy békét kössön Oroszországgal.

AZOK, AKIK EZT TANÁCSOLJÁK UKRAJNÁNAK, NEM LÁTJÁK A HÉTKÖZNAPI EMBEREKET, AKIK VALÓJÁBAN AZON A TERÜLETEN ÉLNEK, AMELYET A BÉKE ILLÚZIÓJÁVAL KÍVÁNNAK KICSERÉLNI – mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök a Telex és az Origo összefoglalója szerint.

Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója nemet mond a területátadásora

Alekszej Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója érzelmesen reagált néhány európai ország azon kijelentésére, miszerint Ukrajnának meg kellene osztania területeit Oroszországgal.

Rettenetesen dühös vagyok, amikor ezekre a javaslatokra gondolok. Nálunk vér folyik, és gyerekek halnak meg. Menjetek a fenébe azzal, hogy kereskedjünk Ukrajna területeivel. Ez sohasem történik meg – idézi Aresztovicsot az UNIAN.

Izrael nem hagyta jóvá a rakétaszállítást

Izrael elutasította az Egyesült Államok azon kérését, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy Németország Spike páncéltörő rakétákat küldjön Ukrajnába – jelentette az Axios amerikai és izraeli tisztviselőkre hivatkozva. A tüskés rakétákat Németországban gyártják izraeli technológiával, izraeli licenc alapján. Oroszország februári nagyszabású ukrajnai inváziója óta Izrael semleges álláspontot képvisel, és nem volt hajlandó fegyvert szállítani Ukrajnának.

Moszkva kész humanitárius folyosót nyitni a gabonaszállító hajóknak

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy Moszkva kész humanitárius folyosót biztosítani az élelmiszert szállító hajók számára, hogy elhagyják Ukrajnát, cserébe egyes szankciók feloldásáért. Ukrajna fekete-tengeri kikötőit elzárták Oroszország megszállása óta, és több mint 20 millió tonna gabona rekedt a silókban az országban. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter gúnyosan reagált Moszkva követelésére, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálja zsarolni a világot.

Kijev: az ukrán hadsereg nem kezdett el visszavonulni a Donyec-medencében

A keleti fronton nagyon dinamikusan változó a helyzet, az ukrán hadsereg különböző „manőverek” végrehajtásához folyamodik, ezek azonban nem jelentenek visszavonulást – jelentette ki Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint a szóvivőt arról kérdezték: elmondható-e, hogy az oroszok haladnak előre, miközben az ukrán hadsereg visszavonul az ország keleti részében.
„Bizonyos területeken az orosz csapatok átmeneti taktikai sikereket értek el, és ez nem titok. De az a tény, hogy ezt teljesen téves úgy értelmezni, hogy az ukrán erők visszavonulnának. Egyes területeken az ukrán egységek mozgó védekezést hajtanak végre, vagyis ahol lehet pozíciót váltanak, kedvező körülmények esetén pedig ellentámadást hajtanak végre. Vannak területek és települések, amelyek gazdát cserélhetnek. Ott nagyon dinamikus a helyzet, ezért nem erősítem meg azt az értelmezést, hogy az ukrán hadsereg visszavonulna. Ez egyáltalán nem így van” – szögezte le Motuzjanik.
A szóvivő szavai szerint az orosz erők heves tüzérségi támadásokat hajtanak végre a Donyec-medencében nemcsak az ukrán és a szakadár ellenőrzésű területek között húzódó ütközőzóna mentén, hanem mélyen bent a luhanszki és a donyecki régió ukrán fennhatóság alatti részeiben. Az orosz hadsereg emellett fokozta légi erejének aktivitását, elsősorban szárazföldi offenzívája támogatására. Nagy hatótávolságú és stratégiai bombázórepülőgépeket vonnak be az ukrán légvédelmi rendszerek felderítésére, és újabb célpontok kijelölésére, amelyek ellen robotrepülőgépeket vetnek be Ukrajna területén – tette hozzá a szóvivő.
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője eközben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy információik szerint az orosz erők már felhasználták a nagy pontosságú fegyvereik több mint 60 százalékát. Kifejtette, hogy az orosz hadsereg megváltoztatta az ilyen fegyverek használatának taktikáját. Míg korábban kettő vagy négy rakétát használtak egy objektum ellen, most a célpont eléréséhez 8-12 különböző formátumú rakétát vetnek be. Megjegyezte, hogy a nyílt háború első két hónapjában Oroszország kaotikusan mért csapásokat precíziós irányítású rakétákkal. Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy gyorsan pótolja elhasznált nagypontosságú fegyverkészleteit. A nyugati országok által bevezetett gazdasági szankciók miatt az orosz ipar nem tudja beszerezni a szükséges számú import alkatrészt a nagy pontosságú rakétákhoz – tette hozzá.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja a Telegramon ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem adja fel területeit, állampolgárait, illetve szuverenitását. Hangsúlyozta: most fontos, hogy Ukrajna minden irányban tovább harcoljon.
„Oroszország hatalmas forrásokat költ arra, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy az oroszoknak joguk van megölni az ukránokat, és ne kapjanak büntetést érte” – állította a tisztségviselő. Leszögezte, hogy szó sem lehet a konfliktus semmifajta befagyasztásáról, mert szerinte ezzel csak időben halasztják el a háborút, és időt hagy Oroszországnak a jobb felkészülésre. Hozzátette, hogy egyébként Ukrajna is levonta a háború tanulságait, így ezután már szó sem lehet egy újabb minszki megállapodásról.
A kelet-ukrajnai Harkiv megyei kormányzói hivatalból eközben arról adtak hírt, hogy a régióban lévő Balaklija települést ért orosz tüzérségi támadásban életét vesztette egy 64 éves férfi és heten megsérültek, köztük egy kilenc éves gyerek. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Balaklija jelenleg orosz megszállás alatt van. A Harkiv megyei kormányzóság munkatársai ugyanakkor többször beszámoltak arról, hogy a régió egyes elfoglalt települései ellen az orosz erők „provokációkat” hajtanak végre, utána pedig az ukrán fegyveres erőket vádolják meg a polgári lakosság elleni bűncselekmények elkövetésével.

Bakondi: a háborús veszélyhelyzet kihirdetése a gyors döntéseket szolgálja

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése lehetővé teszi, hogy a kormány gyors döntéseket hozzon egy szomszédos országban, jelen esetben Ukrajnában zajló háború esetén az emberek védelme érdekében – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György közölte, az intézkedésre az alaptörvény, illetve a katasztrófavédelmi törvény módosítása adott lehetőséget. Ugyanis a háború, illetve az Európai Unió végiggondolatlan embargós politikája súlyos társadalmi, gazdasági következményekkel fenyeget – tette hozzá.
Elmondta: a veszélyhelyzet kihirdetése azt szolgálja, hogy a gyorsan változó helyzetben, a háború és a szankciós politika idején, a fenyegető gazdasági válság küszöbén a kormány gyors döntésekre legyen képes a magyar emberek biztonsága, az eddig elért eredmények, a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelem megerősítése érdekében.
Hozzátette, hogy a csütörtöki kormányinfón a közvélemény megismerheti az intézkedés részleteit.
A továbbiakban arról beszélt, hogy Kelet-Ukrajnában zajló orosz előrenyomulás és a súlyos csaták nyomán egyre több menekült érkezik Magyarországra, a számuk szerdán elérte a 720 ezret.
A magyar hatóságok mindent megtesznek az ukrajnai menekültek fogadása, segítése, elhelyezése érdekében, illetve Magyarország segíti a Kárpátalján tartózkodó menekülteket is – hangsúlyozta.
Bakondi György végül arról szólt, hogy eközben a déli határon nő a migrációs nyomás. A határsértők száma az idén eddig meghaladta a 78 ezret, a múlt év hasonló időszakában jóval kevesebben, 31 ezren kísérelték meg az illegális határátlépést.
A főtanácsadó úgy vélekedett, hogy az orosz-ukrán háború következtében Afrikát sújtó élelmiszerhiány nyomán akár nagyobb mértékű migrációs válság fenyegetheti a jövőben Európát, mint amilyen a 2015-ös volt.

Putyin először látogatott meg sebesült katonákat

Először látogatott meg sebesült katonákat a háború kezdete óta szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin a Pjotr Mandrik nevét viselő moszkvai Központi Katonai Klinikai Kórházat kereste fel Szergej Sojgu védelmi miniszter kíséretében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az államfő rendszeres tájékoztatást kap a sebesült katonák helyzetéről és most a napirendje lehetővé tette, hogy személyesen is felkeresse őket.
Putyin az orosz Államtanács elnökségi ülésén azt hangoztatta, hogy az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” minden résztvevője „hős” és ennek megfelelően kell viszonyulni hozzájuk. Felhívta a figyelmet rá, hogy a katonák orvosi ellátására, valamint a sebesültek és az elesettek hozzátartozói szociális támogatására különleges figyelmet kell fordítani.
Közölte, hogy emelni fogják a harcok részvevőinek illetményét, emellett bejelentette, hogy Oroszországban június 1-től 10 százalékkal megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért. Úgy vélekedett, hogy az infláció idén éves szinten nem fogja meghaladni a 15 százalékot.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye orosz katonai és polgári közigazgatási főtanácsának tagja a Komszomolszkaja Pravda rádiónak kijelentette, hogy az ukrajnai régiónak már több mint 70 százaléka az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá került.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője e Rosszija 1 televízió adásában azt mondta, hogy a helyi szakadár milícia Krasznij Liman város területének több mint a felét elfoglalta már. A luhanszki „népi milícia” arról tett bejelentést, hogy Szjevjerodoneck, Zolote és Hirszke „operatív bekerítésbe” került. Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint az orosz erők betörtek Liszicsanszkba.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő bejelentette, hogy a mariupoli kikötőből szerdán öt külföldi hajó futott ki az Azovi-tengerre, miután a létesítményt orosz műszaki alakulatok akna-, a hozzá vezető hajózási útvonalakat pedig akadálymentesítették. Mariupolból a TASZSZ hírügynökség szerint egy háromezer tonna fémterméket szállító hajó indul az elkövetkező napokban az oroszországi Rosztov-na-Donuba. A kikötőben már négyszáz embert alkalmaztak.
Az orosz elnök egyébként szerdán a rendkívüli helyzetek minisztériumában bemutatta a tárca új vezetőjét, Alekszandr Kurenkov tábornokot, aki korábban szolgált az Szövetségi Őrszolgálatnál (FSZO) és Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál is (FSZB) és az FBK című lap szerint volt Putyin adjutánsa is. A nemzeti gárda kötelékében részt vett az ukrajnai háborúban is.
Az államfő azt hangoztatta, hogy a minisztériumra fontos feladatok várhatnak az ukrajnai aknamentesítésben és humanitárius missziókban.
Zaharova egyébként szerdai sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg Lengyelországot, hogy „kúszó terjeszkedésbe” tervez kezdeni Ukrajna területén, amihez ürügyként használja fel az orosz inváziót. A szóvivő arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi parlamentben arról beszélt, hogy megállapodott a varsói vezetéssel a közös határ átlépésének megkönnyítéséről, valamint korábban bejelentést tett egy törvénytervezetről, amely különleges jogállást biztosítana a lengyel állampolgároknak Ukrajnában.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács szerdai ülésén ukrán hadifoglyok vallomására hivatkozva kijelentette: az ukrán katonáknak parancsuk van rá, hogy lőjenek a civilekre és ne ejtsenek fogságba oroszokat. A Kijevnek nehézfegyvert szállító Egyesült Államokat és más országokat bűnrészesnek nevezte a Donyec-medence polgári lakosságának gyilkolásában.
A donyecki „népi milícia” este arról számolt be, hogy a nap folyamán az ukrán hadsereg több mint 200 tüzérségi lövedéket és aknát lőtt ki az entitás hat településére. A támadások következtében egy civil életét vesztette, hat pedig megsebesült.
Az orosz parlament alsóházában szerdán törvénytervezetet nyújtottak be, amely a nemzeti érdekek elleni külföldi katonai akciókban való orosz részvételt 12-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. Az átállás fegyveres konfliktusban hazaárulással lenne egyenlő, és ugyanekkora börtönbüntetés járna érte.
Ha elfogadják, a jogszabály értelmében hét évig terjedő szabadságvesztés lesz kiszabható az Oroszország biztonsága elleni fellépésre való nyilvános felhívásért. A zsoldosok toborzása, kiképzése és finanszírozása, valamint ellenségeskedésben való felhasználása 12-től 18 évig terjedő, a zsoldosok fegyveres konfliktusban való részvétele pedig 7-től 15 évig szabadságvesztéssel lenne büntethető.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine