Módosult az alaptörvény, újabb veszélyhelyzet jöhet

Módosította keddi ülésén az alaptörvényt az Országgyűlés. A képviselők közül 136-an szavaztak igennel és 36-an nemmel. Senki sem tartózkodott.

Döntött a parlament a Magyarország Alaptörvényének tizedik módosításáról és azzal összefüggésben a katasztrófavédelmi törvény megváltoztatásáról. A képviselők közül 136-an szavaztak igennel és 36-an nemmel. Senki sem tartózkodott.

Ha az államfő aláírja ezt a két törvényt, akkor a kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. 

Rendkívüli idők 

Varga Judit igazságügyi miniszter az törvényjavaslatok expozéjában kijelentette:Az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól.A tárcavezető hangsúlyozta: békés évtizedek során hittük azt, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van és a háború, a valódi fegyveres konfliktus a 21. századi Európa történetének is részévé vált.

Kiemelte:A Magyarország szomszédságában zajló orosz-ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is.Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja – mutatott rá.

A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy „a felelős előrelátás jegyében a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is”.

Közölte:A háború következtében az energiaellátás területén Európában soha nem tapasztalt bizonytalanság alakult ki, elszabadultak a világpiaci árak, ami közvetlenül is befolyásolja a gazdaság működőképességét.Szintén a háború következménye, hogy több millió menekült érkezett a szomszédos országokba, Magyarországra eddig csaknem 700 ezren – tette hozzá. A tárcavezető kiemelte: Magyarország mindig is a béke oldalán állt, a háború előtt és azóta is, és április 3-án a magyarok arról foglaltak állást, hogy az országnak ki kell maradnia a háborúból. Nem hagyjuk azt sem, hogy a háború árát a magyar háztartásokkal fizettessék meg – fűzte hozzá.

Varga Judit közölte: az alaptörvény kormány által javasolt módosítása arra ad lehetőséget, hogy a szomszédos országban felmerülő háborús helyzet, fegyveres konfliktus vagy humanitárius katasztrófa esetén a kabinet veszélyhelyzetet hirdethessen, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülők segítésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében.

forrás origo.hu, borítókép mti