Az orosz-ukrán háború 90. napja – FRISSÜL

Immár kilencvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Kutatók: a finn és svéd csatlakozás stratégiai fontosságú a NATO számára

Az észak-atlanti szövetség szempontjából Finnország és Svédország csatlakozása egyértelműen növeli a Balti-térség biztonságát, erősíti a NATO hagyományos katonai elrettentő képességét, és a jelenleginél egyértelműbb és markánsabb határokat jelöl ki a NATO és Oroszország között – állapította meg legfrissebb, kedden az MTI-hez is eljuttatott elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézete elemzésében hozzátette azt is, hogy Finnország tagsága erősíti a szövetség északkeleti szárnyát, megkönnyíti Észtország, Lettország és Litvánia, továbbá az Északi-sark és a Jeges-tenger térségének védelmét. A kutatók szerint politikai szempontból is stratégiai fontosságú lehet a két ország csatlakozása.
Május 15-én Finnország, majd másnap Svédország jelentette be, hogy csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Az SVKI tanulmányában felidézték, hogy a finn és svéd NATO-tagság „az orosz-ukrán háború által kiváltott forradalmi lépésnek tűnik”, a katonai tömbökön kívüli két ország biztonságpolitikájában a döntés azonban nem előzmény nélküli: az 1990-es évekbeli kapcsolatfelvétel után, a 2014-es ukrajnai események hatására mélyítették el az együttműködést a NATO-val.
Azóta Finnország és Svédország erős NATO-partnerré vált: közös hadgyakorlatokat tartanak, megosztják egymással hírszerzési információikat; Svédország és Finnország egyaránt támogatta például a szövetség balkáni és afganisztáni misszióit, s partnerként részt vesz a NATO Reagáló Erők tevékenységében is.
Az orosz-ukrán háború és a NATO-tagságról kiújuló vita néhány hét alatt drasztikusan átalakította a finn és a svéd közvélemény attitűdjét a NATO-csatlakozásról. Finnországban idén januárban még csak a lakosság 28 százaléka támogatta a csatlakozást, arányuk egy márciusi felmérés szerint már 73 százalék volt. A svéd közvélemény NATO-val kapcsolatos attitűdje már az 1990-es évek közepétől elkezdett változni, mégis csak idén áprilisban nőtt 50 százalék fölé a csatlakozás támogatóinak aránya – ismertették.
Kitértek arra is, hogy Finnország és Svédország védelmi kiadásai is dinamikusan nőttek az elmúlt években. Finnország már teljesíti a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányos szintet, a svéd haderő pedig úgy kalkulál, hogy 2028-ra a kiadások elérhetik a GDP 2 százalékát.
A várható reakciókról azt írták: Oroszország többször felhívta a két ország figyelmét, „tartózkodjon a NATO-csatlakozástól”. Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos politikai és katonai következményekről beszélt, „ami ellen fel fognak lépni”.
Nem tartanak valószínűnek valódi katonai fellépést, arra számítanak, hogy Moszkva ellenlépésekhez, illetve akár megtorló lépésekhez is folyamodhat. Ezek lehetnek például légtérsértések, a NATO-tagállamok felségvizeire való behatolás, kiber- és hibrid támadások, beleértve a dezinformációs kampányokat és a katonai tevékenységet is a két ország határainál. Továbbá egyfajta energiafegyverként a földgáz- és kőolajcsapok elzárása is szóba jöhet (ahogyan ezt megtették Finnország esetében), illetve nukleáris fegyvereket és hiperszonikus csapásmérő fegyvereket is telepíthetnek a kalinyingrádi körzetbe – fejtették ki.
Az SVKI elemzése szerint az orosz válaszlépések valószínűleg attól is függnek majd, hogy a két országba végül települ-e NATO-infrastruktúra, s ha igen, milyen és hová.

Ukrán tisztviselő: legalább kétszáz holttestet találtak Mariupolban egy többemeletes épületben

Mintegy kétszáz holttestet találtak egy többemeletes mariupoli épületben – állítja Petro Andriusenko, a mariupoli polgármester tanácsadója, amit a Sky News vett észre.

Petro Andriusenko Telegramon közzétett bejegyzése szerint a holttesteket a lerombolt épület alatti pincében találták meg.

Mivel a helyiek megtagadták a halottak holttesteinek összegyűjtését és becsomagolását, az orosz vészhelyzeti minisztérium elhagyta a munkaterületet – közölte a tanácsadó, akinek állításait a Sky News nem tudta ellenőrizni.

Brit miniszter: az élelmiszerhiány miatti halálozási szám magasabb lehet, mint a háborúé

A brit közlekedési miniszter szerint az ukrajnai orosz invázió miatt kialakuló globális élelmiszerhiány miatti halálozási szám magasabb lehet a háború miatti halálozásénál.

Grant Shapps azt mondta, múlt héten találkozott Olekszadr Kubrakov ukrán miniszterrel Németországban, hogy megvitassák, hogyan lehetséges a gabona szállítására egy új infrastruktúra kiépítése.

Ami igazán aggaszt, hogy sok emberéletet veszítettünk Ukrajnában, és még több életet veszítettünk a világ más részein a gabona- és élelmiszerhiány miatt, ami még magasabb lehet, mint a közvetlenül a háborúban elvesztett életek száma. Megoldást kell találnunk a gabona szállítására – idézi Shappst a CNN.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/OZ2IhpFyp5

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/X2sNZxI4jS

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 24, 2022

Szijjártó: az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslata súlyos károkat okozna Magyarországnak

Az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslata súlyos károkat okozna Magyarországnak, hiszen hazánk energiaellátása fizikailag ellehetetlenülne – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek kedden.

Kijelentette: az egység fenntartása csak úgy lehetséges, hogyha minden tagállam érdekét számításba vesszük, ezért a csővezetékes szállítás mentességet kell, hogy élvezzen a szankciók során.
„Mindaddig, amíg a Magyarország számára okozott problémát az Európai Bizottság nem oldja meg, nem szavazzuk meg az olajembargóra vonatkozó javaslatot, mert azt nem engedhetjük, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg háború árát” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Orbán Viktor azt javasolja, ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az Európai Tanács következő ülésén

Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A kormányfő a sajtófőnöke, Havasi Bertalan által az MTI-hez eljuttatott levélben azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket.
Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak – tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.
Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.
„Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi” – áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra „csak papíron” elérhetőek.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a május 18-án bemutatott REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, előzetes értékelésük szerint az nem kezeli konkrétan és átfogóan az általuk felvetett súlyos aggályokat.
Kiemelte, értelmezésük szerint a terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem – fejtette ki a kormányfő.
A levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem.
„Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között” – írta, hangsúlyozva: ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra.
A kormányfő hozzátette, emiatt létfontosságúnak tartják, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésük szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.
Rámutatott arra, komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, ugyanis az RRF-hitelek igénybevételével az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam.
Orbán Viktor kiemelte, az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást.
Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá – írta a kormányfő.
„Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt. Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket” – fogalmazott.
Közölte: azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat – írta.
Orbán Viktor levelében úgy véli: a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.
„Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására” – írta a kormányfő, aki ezért azt javasolja, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.
„Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése” – zárta levelét Orbán Viktor.

Podoljak: Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden a Twitteren, leszögezve, hogy „Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását”.

A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.
„Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat” – hangsúlyozta Podoljak. Megismételte, hogy szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.
Közben Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek több súlyos betegsége is van, köztük onkológiai, de ettől függetlenül még évekig élhet. Kijelentette, hogy az ukrán katonai hírszerzés megerősíti, hogy Putyin rákbeteg. „Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve” – fogalmazott a hírszerző főnök.
A hírportál egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy független orosz oknyomozó újságírók áprilisban közzétették, hogy Putyint utazásaira tucatnyi orvos kíséri, köztük Jevgenyij Szelivanov, pajzsmirigybetegségekre szakosodott onkológus. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője utána tartott sajtótájékoztatóján viszont újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.
A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ott maradtak a holtestek is. Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése. „Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg” – állította a tanácsadó. Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákon, így – szavai szerint – mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyei Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a leghevesebb harcok Donyec-medencében zajlanak, külünösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél. A vezérkar szerint egyre növekszik a veszélye annak, hogy fehéroroszországi területről érik légi és rakétacsapások az ukrajnai településeket. Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített a fehéroroszországi Breszt közelébe, kevesebb mint ötven kilométerre az ukrán határtól.
A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 29 350 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 205 orosz repülőgépet, 170 helikoptert, 13 hadihajót, 1302 harckocsit, 3194 páncélozott harcjárművet, 606 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 201 rakéta-sorozatvetőt.

Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál, többszörösére ugrott a hajóforgalom a Duna-deltában

Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál: hajók tucatjai napokig várakoznak a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat – tudatta kedden az Agerpres hírügynökség.

A Duna Bizottság 1857-ben lefektetett szabályzata szerint a tengerjáró hajókat csak helyi „pilóták” vezethetik fel a dunai kikötőkbe. Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság (AFDJ) vezetője azonban az Agerpresnek elmondta: nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nem lenne elegendő pilótájuk. Szerinte a folyami – és elsősorban az ukrán – kikötők túlterheltsége okozza a torlódást.
Míg az ukrajnai háború előtt napi 3-4 hajót ellenőriztek Szulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán, a folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. Az AFDJ képviselője szerint a legtöbb hajó gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában.
A Barlas nevű panamai hajó kapitánya az Agerpresnek elmondta: 13 napig kellett várakozniuk a tengeren, és a legénység élelem- és víztartaléka is elfogyott, amíg felhajózhattak az ukrajnai Izmajilba. A Duna-delta középső, Szulina-ágának fekete-tengeri torkolatánál lévő Szulina lakói szerint korábban is előfordultak már kisebb torlódások a kikötő előtt, de arra még nem volt példa, hogy egyszerre száz hajó várakozzék a tengeren.
A hajók mozgását valós időben mutató marinetraffic.com honlapon kedden 96 hajó látszott Szulina előtt a Fekete-tengeren.

Csehországban újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti honlapok

Csehországban szerdától újra hozzáférhetővé válnak az oroszpárti információs honlapok, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet megindítása után, február 25-én kapcsolt ki a CZ.NIC internetes szövetség.

Ezek a honlapok már nem jelentenek veszélyt a társadalomra – jelentette ki Vilém Sládek a szövetség szóvivője kedden Prágában.
A CZ.NIC internetes szövetség nyolc információs honlapot blokkolt le, míg a mobilszolgáltatók további hatot. „Az intézkedés legfőbb célja az volt, hogy az orosz agresszió kezdetén korlátozza a hamis és félrevezető információk terjesztését az online térben. Ezek az információs honlapok igyekeztek relativizálni, megindokolni vagy egyenesen támogatni az agressziót” – magyarázta a korábbi döntés hátterét a szóvivő.
A három hónapos működési tilalom után várható, hogy ezeknek a honlapoknak a látogatottsága jelentősen lecsökken – jegyezte meg.
A CZ.NIC szabályzata szerint a társadalomra veszélyt jelentő honlapok kikapcsolása legfeljebb három hónapra engedélyezett, azt követően ilyen lépést csak a bíróságok, a rendőrség vagy más kompetens állami szerv kérhet. A szövetséghez azonban ilyen kérés nem érkezett, ezért szerdán újraindítja a honlapokat – mutatott rá Vilém Sládek.
A szövetség és a mobilszolgáltatók februári döntése az oroszpárti honlapok három hónapos kikapcsolására éles kritikát kapott a jobboldali cseh sajtóban. A politikai elemzők szerint a „hivatalossal” ellentétes vélemények elhallgattatása ellenkezik az alkotmánnyal és a szólásszabadsággal, s az egykori kommunista tájékoztatási rendszerre emlékeztetett, amely tiltotta a neki nem tetsző vélemények nyilvános terjesztését.

Szijjártó: Magyarország a béke pártján áll

Magyarország a béke pártján áll, és mindent meg is tesz annak érdekében, hogy elősegítse annak létrejöttét Ukrajnában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben.

A tárcavezető a kormány nevében Szászfalvi László KDNP-s frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború minden egyes perce és napja súlyos biztonsági kockázatot jelent hazánk számára.
„Ezért is vagyunk érdekeltek abban, hogy Ukrajnában minél előbb béke legyen. Magyarország a béke pártján áll, és mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a béke létrejöttét a szomszédban” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a legfontosabb kötelesség most a magyar emberek biztonságának garantálása. Ezért a kormány nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem is engedi át a közvetlenül oda tartó, megsemmisítendő katonai célpontnak számító szállítmányokat, ugyanakkor minden segítséget megad a nehéz helyzetbe került ukrán embereknek – szögezte le.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy eddig 724 639 ember érkezett Magyarországra Ukrajna irányából közvetve vagy közvetlenül, és a hatóságok mindegyiküket beengedték, mindegyikükről gondoskodtak, a hosszabb távon is maradni szándékozókat pedig a munkavállalásban is segítik.
„Szeretném itt kikérni magamnak minden tisztességes ember nevében azt az összemosási kísérletet, amelyet egyesek a migránsok és az Ukrajnából menekülő családok között akartak létrehozni” – mondta.
Ennek kapcsán pedig kiemelte, hogy a „déli határunkat ostromló illegális migránsoknak” továbbra sincs joguk belépni Magyarországra, miután már számos biztonságos országon jöttek keresztül. Szavai szerint a nemzetközi jog is világosan fogalmaz ennek ügyében.
A miniszter emlékeztett arra, hogy a kormány nemrég öt elemből álló, összesen 14 milliárd forint értékű támogatási csomagot ajánlott fel az ukrajnai humanitárius helyzet javítása érdekében.
Magyarország kész részt venni egy lerombolt iskola és kórház újjáépítésében, emellett mobilotthonokat ajánlott fel a belső menekültek számára, valamint ezer ösztöndíjas helyet ukrán diákok számára. Ezenfelül a magyar kórházak készek a sebesült ukrán katonák gyógykezelésére mindenfajta létszámkorlátozás nélkül, illetve 130 gyerek orvosi ellátásának biztosítására – sorolta.

Lengyelország újabb Patriot rakétákat szerez be

Lengyelország újabb Patriot-rakétaütegeket szerez be – jelentette be Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter kedden a Twitter közösségi honlapján, hozzátéve, hogy hat üteg beszerzésére írt alá ajánlattételi felhívást.

„Elindítjuk a Visztula légvédelmi program második szakaszát” – áll Blaszczak bejegyzésében.
A miniszter a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban kedden felidézte: a Visztula program első szakaszában már megvásároltak két Patriot-üteget. A 4,75 milliárd dollár értékű beszerzésről Varsó és Washington 2018 márciusában állapodott meg, a szállítást korábbi közlések szerint ez év végén vagy 2023 elején bonyolítják le. A rendszer a műveleti készültséget 2023 és 2024 fordulóján éri el az eddig ismertetett tervek szerint.
Március elején – már Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörését követően – a Varsóba látogató Kamala Harris amerikai alelnök is beszámolt arról, hogy Lengyelországba szállítottak két Patriot-üteget. Ez a szállítmány azonban nem része a lengyel légvédelmi programnak, és az amerikaiak később közölték: a rakétákat átmeneti jelleggel helyezték át Németországból.
A lengyel parlament március közepén elfogadta a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt. Ennek értelmében jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelik Lengyelország védelmi kiadásait.

Von der Leyen: a szankciók kiszárítják Putyin hadigépezetét

Az Oroszország elleni EU-s, amerikai és egyéb nyugati szankciók „kiszárítják Putyin hadigépezetét”, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a svájci Davosban, a világgazdasági fórumon.

A politikus azt is mondta, hogy az orosz háború nem csak Ukrajna túléléséről vagy az EU biztonságáról szól, hanem „az egész világrendet kérdőjelezi meg”. „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. És Putyin agressziója stratégiai vereség kell legyen”.

Szerinte a szövetségnek mindent meg kell tenni, hogy segítsen legyőzni az oroszokat, és fontos szerepe lesz az újjáépítésben, tudósít a CNN. A Guardian hozzáteszi, hogy Von der Leyen szerint Ukrajnának közvetlen anyagi segítség kell, ezért állított össze a bizottság 10 milliárd dolláros csomagot. Von der Leyen szerint a befagyasztott orosz pénzeket és eszközöket is fel lehetne használni Ukrajna újjáépítésére.

Von der Leyen beszélt arról is, hogy Oroszország az energiához hasonlóan fegyverként használja az élelmiszert is – írja a Telex.

Brutális orosz tűz alatt Szeverodonyeck

Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója szerint Szeverodonyeck továbbra is ukrán irányítás alatt áll, de az oroszok megállás nélkül bombázzák a várost, illetve a szomszédos településeken is folyamatosak a harcok. Az evakuáció ezért nagyon nehéz. Hétfőn a kormányzó szerint négy ember halt meg a városban, de ezt a hírt más forrásból nem lehetett megerősíteni. Hajdaj állítja: az oroszok 25 tüzérosztállyal lövik a várost, „összevissza, szakadatlanul” ágyúzzák a központot, miközben csaták dúlnak a közeli falvakban is.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a Donbaszi orosz támadás a II. Világháború óta a legnagyobb támadás európai földön. „A donbaszi orosz offenzíva egy kegyetlen csata”, fogalmazott a Twitteren. A szövetségéseket fegyverek küldésére kérte, hozzátéve, nem tudni, hogy megvan-e most Ukrajnának a szükséges fegyverereje a csatához.

Az orosz biztonsági tanács titkára szerint Oroszország minden célját eléri

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy Oroszország eléri céljait Ukrajnában, és nem kergeti a határidőket.

Az elnök által kitűzött összes célt teljesítjük. Nem is lehet másként, mert az igazság, beleértve a történelmi igazságot is, a mi oldalunkon áll – mondta Patrusev a Guardian szerint.

Holland miniszterelnök: nem valószínű, hogy Ukrajna hamarosan EU-tagjelölt lesz

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Ukrajnának kicsi az esélye arra, hogy az Európai Unió tagjelöltje legyen.

Rutte hozzátette, hogy sok EU-tagország nem szeretné megadni Ukrajna tagjelölti státuszát, valamint a gyorsított folyamat is igazságtalan lenne a nyugat-balkáni országokkal szemben, akik sokkal régebb óta várnak erre.

Az egyik lehetőség az, hogy Ukrajna potenciális tagjelöltté válik, és megmondják neki, hány lépést kell még megtenni ennek a státusznak a megszerzéséhez. Bosznia-Hercegovina esetében ez már megtörtént. Ez abban is segít, hogy az ukrán kormány ne veszítse el a motivációját – idézi a miniszterelnököt az UNIAN. Ugyanakkor a holland parlament több pártja is támogatja Ukrajnát a tagjelöltség megszerzésében.

Austin: mintegy 20 ország ígért újabb fegyverszállítmányokat Ukrajnának

Egy hétfőn megrendezett virtuális találkozó alkalmával mintegy 20 ország ígéretet tett arra, hogy újabb fegyverszállítmányokat juttat el Ukrajnába – jelentette be sajtótájékoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.

„Több ország rendkívül szükséges tüzérségi lőszereket, partvédelmi rendszereket, harckocsikat és egyéb páncélozott járműveket adományoz” – mondta Austin a védelmi minisztériumban (Pentagon) a találkozó után. „Mások új kötelezettségvállalásokkal álltak elő az ukrán katonai erők kiképzésével, valamint a katonai rendszereik fenntartásával kapcsolatban” – tette hozzá a tárcavezető.
Az úgynevezett Ukrajnai Kapcsolattartó Csoport (Ukraine Contact Group) találkozóján 47 ország miniszterei és védelmi vezetői vettek részt. A csoportot – nyugati szövetséges katonai vezetőkkel egyetértésben, a németországi Ramsteinben található bázison – áprilisban hozta létre az Egyesült Államok, azzal a céllal, hogy segítsék Ukrajna védelmi szükségleteinek kielégítését.
Az új fegyverszállítmányokat bejelentető országok között volt például Olaszország, Dánia, Görögország, Norvégia és Lengyelország is – mondta Austin. A védelmi miniszter kiemelte, hogy Dánia például hajók ellen bevethető támadórakétákat, Csehország pedig helikoptereket, harckocsikat és rakétarendszereket ajánlott fel. „Itt mindenki megérti ennek a háborúnak a tétjét” – fogalmazott.
Austin háláját fejezte ki minden országnak, amely támogatást ajánlott fel és elmondta, hogy a csoport megalakulása óta eltelt négy hétben folyamatosan nő az adományozási kedv. „A mai megbeszélések után pedig örömmel jelenthetem be, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket” – közölte a védelmi miniszter hozzátéve, hogy a csoport következő ülését június 15-én, nagyjából a NATO védelmi miniszteri ülésével egy időben, Brüsszelben tartják majd.
Az ENSZ becslései szerint Oroszország február 24-én elindított Ukrajna elleni háborújában legalább 3930 civil vesztette életét és 4532-en megsebesültek. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint közel 6,5 millió ember menekült el más országokba, és több mint 7,7 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására.
Washington politikája nem változott – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, amely Joe Biden amerikai elnök Tajvannal kapcsolatos tokiói kijelentésére vonatkozott.
Az amerikai elnök hétfőn Kisida Fumio japán miniszterelnökkel találkozott Tokióban. Megbeszélésük után Biden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Tajvan esetleges „megszállása” esetén az Egyesült Államok katonailag is kész lenne beavatkozni. „Erre köteleztük el magunkat” – fogalmazott. Biden hétfőn úgy nyilatkozott: Washington elfogadja az „egy Kína” politikáját, de „nem lenne helyénvaló”, ha Peking ezt erő alkalmazásával próbálná érvényesíteni.
„Ahogy az elnök mondta, az egy Kína politikánk nem változott” – mondta Austin, aki kiemelte, hogy törvényben vállaltak kötelezettséget arra, hogy „biztosítják Tajvan számára a védekezéshez szükséges eszközöket”.
Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem ápol a Kína által saját területe részének tekintett szigettel, ám törvény kötelezi, hogy ellássa Tajvant a védelme biztosításához szükséges fegyverekkel. Biden hivatalba lépése óta az amerikai kormány három jelentős katonai szállítmányt hagyott jóvá Tajvannak. Tavaly augusztusban negyven 155 milliméteres önjáró löveg eladását, februárban százmillió dollár, áprilisban pedig kilencvenötmillió dollár értékű, újabb fegyvereladást hagytak jóvá.

Hidvéghi: az EP-t uraló baloldali elit egyre inkább elszakad a valóságtól

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az Európai Parlamentet (EP) domináló baloldali elit egyre inkább elszakad a valóságtól, és az embereket érintő problémák helyett háborús helyzetben az élelmiszer- és energiaválság ellenére a jogállamisági vitával foglalkozik.

A képviselő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azzal kapcsolatban beszélt, hogy az EP kiterjesztené a jogállamisági vizsgálatot az uniós értékek teljes körére. Azt mondta, a legutóbbi javaslat többi között arról szól, hogy az Európai Bizottságnak ellenőrző, „büntetőtestületnek” kell lennie, és mutatók – például a „civil tér mutató” – bevezetésével osztályoznák a tagállamokat. Ezeknek semmi közük a szerződésekhez és az azokban lefektetett hatáskörökhöz – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: azt senki nem vitatja, hogy az unió pénzügyi érdekeit védeni kell és az uniós forrásokat a törvényeknek megfelelően kell elkölteni, de az EP baloldali többsége évek óta „ideológiai diktatúrát” akar alkalmazni, erkölcsi kategóriákat ír elő, és fellép az ezeket visszautasítók ellen.
Ez folyamatosan gyengíti az Európai Uniót, mert rombolja a tagállamok közötti bizalmat, kölcsönös tiszteletet, ami nehezíti az együttműködést – emelte ki.
Az orosz-ukrán háború miatti olajembargó is azért került napirendre, mert az EU már nem veszi figyelembe az összes tagállam szempontját – vélekedett, hangsúlyozva, Magyarországot – és más tagországokat is – „térdre kényszerítené” a szankció elfogadása, és az emberek energiaellátását, biztonságát veszélyeztetné.
A kormánynak mindig Magyarország és a magyar emberek érdeke és védelme az első, ezért „ez vörös vonal számunkra” – jelentette ki.
Hidvéghi Balázs kitért arra is: az unió sokkal többet tehetne a béketárgyalások előremozdításáért, de az EP-ben „sehova nem vezető, nagyotmondó, hangoskodó határozatok, szövegek hangoznak csak el, és nem a konfliktus megoldása felé mennek a dolgok”, valamint az EU erősítése helyett „rossz, felesleges témákkal telik az idő”.

Német alkancellár: elérhető közelségbe került az EU-s orosz olajembargó

Elérhető közelségbe került a megállapodás az orosz kőolaj európai uniós embargójáról Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter szerint.

A Zöldek politikusa a ZDF német országos közszolgálati televízió hétfő késő esti híradójában elmondta, hogy az Európai Bizottság folyamatosan tárgyal a tagországokkal, és „napokon belül áttörés” történhet.
Már csak néhány tagállam, „mindenekelőtt Magyarország jelez problémákat” – tette hozzá a német alkancellár, kiemelve: tudomásul kell venni, hogy országonként eltérő a függőség az orosz kőolajimporttól.
Mint mondta, lehetséges olyan megoldás, amely figyelembe veszi ezeket a különbségeket, de ehhez „Magyarországon is történnie kell valaminek”.
Hangsúlyozta, hogy az embargó önmagában nem elég, mert nem gyengíti automatikusan Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ezt mutatja, hogy az Egyesült Államokban elrendelt embargó hatására emelkedésnek indult az olaj világpiaci ára, „vagyis Putyin az utóbbi hetekben kevesebb olajat adott el, de több bevétele keletkezett”.
Ezt „természetesen el kell kerülni”, ezért az EU-n túlmutató nemzetközi megállapodásokat kell kötni arról, hogy a piaci szereplők mekkora árat hajlandóak fizetni az orosz kőolajért – tette hozzá Robert Habeck.
Az elképzelés arról szól, hogy „az emberek összefognak, és azt mondják, hogy nem fizetnek meg bármilyen árat”. Ez csak akkor működik, ha nagyon sok ország csatlakozik, különben ki lehet játszani a rendszert – fejtette ki a német alkancellár, hozzátéve, hogy „éppen ebben vannak még hiányosságok”, de az Európai Bizottság és az Egyesült Államok dolgozik a javaslaton.

Szijjártó: a legfontosabb feladat az eredmények megvédése, a növekedés fenntartása

Az ukrajnai háború miatti komoly gazdasági kihívások közepette a kormány legfontosabb feladata az eddigi eredmények megvédése, a növekedési pálya fenntartása, amihez újabb beruházásokra van szükség – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kostal-csoport beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy a német autóipari beszállító vállalat Budapesten hozza létre első globális üzleti szolgáltatóközpontját. A projekt a tervek szerint 360 új munkahelyet teremt, s a cég a jövőbeli alkalmazottak számára 1,15 milliárd forint értékben képzési programot indít, amelyhez az állam 570 millió forint támogatást nyújt.
Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt két és fél évben a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háború kirobbanásával kétszer is óriási sokk érte a világgazdaságot, amelynek ezek nyomán teljesen megváltozott a szerkezete.
Ezért szerinte olyan beruházásokra van szükség, amelyek „a hozzáadott érték, a technológiai színvonal és a képzett munkaerő felvételének tekintetében megfelelő szintet tudnak hozni”.
A kormány ezért kulcságazatként tekint az üzleti szolgáltatóközpontok szektorára, amelynek területén Magyarország az elmúlt években piacvezetővé vált a közép-európai régióban – hangsúlyozta. Majd hozzátette, hogy ma 156 üzleti szolgáltatóközpont működik hazánkban, amelyek összesen 70 500 embernek adnak munkát, ami 53 százalékos növekedés öt éven belül.
Szijjártó Péter szerint az egyre összetettebb feladatokat ellátó ágazatnak ráadásul hatalmas szerepe van a tehetséges, több nyelvet beszélő, diplomás fiatalok Magyarországon tartásában.
Rámutatott, a szektorban dolgozók mintegy 83 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, átlagéletkoruk 33 év és általában két vagy több nyelvet beszélnek, 15 százalékuk pedig külföldi állampolgár.
A miniszter aláhúzta, hogy hazánkban továbbra is a német vállalatok alkotják a legnagyobb beruházói közösséget: 6000 cég összesen 300 ezer embernek ad munkát az országban.
Magyarországnak emellett Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere: a forgalom tavaly rekordot döntött, értéke 60 milliárd euró közelében volt, amelyből a magyar export 32 milliárd eurót tett ki. A lendület ráadásul kitart, ugyanis az idei év első két hónapjában a kétoldalú kereskedelem volumene további 12 százalékkal bővült – sorolta.
A Kostal-csoport öt kontinens 21 országában, 46 helyszínen van jelen.

Kormányhivatal: 246 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton hétfőn 246 menekülőnek segítettek, az éjszakát 27 ember töltötte a létesítményben – tudatta Budapest Főváros Kormányhivatala kedden az MTI-vel.
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít nekik a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írta a kormányhivatal.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazókat a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre buszokkal viszik, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Brit hírszerzés: most éppen Luhanszk elfoglalása az orosz cél

Oroszország Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Rubizsnye városokat próbálja meg éppen körbekeríteni abban a műveletben, amelynek célja, hogy elfoglalja egész Luhanszkot, közölte a brit védelmi tárca a szokásos reggeli hírszerzési összefoglaló twittjében. Luhanszk teljes elfoglalása pedig az egész Donbasz elfoglalását célzó művelet része.

A megyében az északi és a déli orosz egységeket egy körülbelül 25 kilométeres, ukrán kézen lévő terület választja el egymástól.

Az ukrán ellenállás továbbra is erős, de az oroszok is érnek el kisebb sikereket, főként a tüzérségi egységek koncentrálásával.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 24 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/jtTcuPCs66

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/fAw6Dj1aPm

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 24, 2022

ISW: egyre nő az elégedetlenség Oroszországban

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint orosz nacionalista személyiségek egyre gyakrabban kritizálják Oroszország ukrajnai „különleges hadműveletének” kudarcait, és további mozgósításra szólítanak fel, amelyet a Kreml valószínűleg továbbra sem hajlandó és nem tud rövid távon végrehajtani. Oroszország-szerte egyre nő azok száma, akik bár támogatják az inváziót, de bírálják a Kremlt. Másrészt a belső feszültségeket jelzi, hogy azonosítatlan támadók május 23-án folytatták a katonai toborzóirodák elleni támadásokat Oroszországban, jelezve, hogy egyre növekszik a hadkötelezettség iránti elégedetlenség. Az ISW arra is kitér, az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország az ukrajnai invázió első három hónapjában hasonló veszteségeket szenvedett el, mint a Szovjetunió kilenc év Afganisztánban. A brit védelmi minisztérium kijelentette, hogy a rossz alacsony szintű taktika, a gyenge légvédelem, a műveleti rugalmasság hiánya és a rossz vezetési módszerek kombinációja ismétlődő hibákhoz és kudarcokhoz vezetett, amelyek továbbra is nyilvánvalóak Donbászban. A jelentés megjegyezte, hogy az orosz közvélemény érzékeny a magas áldozatszámra, és úgy értékelték, hogy ahogy az Ukrajnában elszenvedett áldozatok száma nő, és egyre nehezebb eltitkolni, a lakosság elégedetlensége nőni fog.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz nacionalista személyiségek (beleértve a veteránokat és a katonai elemzőket is) egyre gyakrabban kritizálják Oroszország ukrajnai „különleges katonai műveletének” kudarcait, és további mozgósításra szólítanak fel, amelyet a Kreml valószínűleg továbbra sem hajlandó és nem tud rövid távon végrehajtani.
• Az Izjum körüli orosz erők fokozták légi- és tüzérségi csapásukat, és valószínűleg az elkövetkező napokban megkísérlik folytatni az elakadt támadó hadműveleteket.
• A Szeverodonyeck bekerítését célzó orosz hadműveletek az elmúlt 24 órában kismértékű előrehaladást értek el, észak felé haladva Zolotén keresztül. Harcok folynak Lymanban (Szevrodonyecktől északra), az orosz erők megpróbálják elvágni az ukrán utánpótlási vonalakat.
• Az orosz erők a közeljövőben valószínűleg további kisebb területeket tudnak majd szerezni Popasznától nyugatra, de nem valószínű, hogy gyorsan elfoglalhatják Bahmutot.
• Az ukrán ellentámadás Harkivtól északkeletre továbbra is fenyegeti az orosz pozíciókat, és arra kényszeríti Oroszországot, hogy vonja ki egységeit a folyamatban lévő kelet-ukrajnai offenzív hadműveletekből, hogy megerősítsék védelmi állásaikat Vovcsanszk közelében.

Tucatnyi parancsnoki központot telepítenek az oroszok Herszonba és Zaporizzsjába

A helyi lakosság további ellenőrzésére 19 orosz parancsnoki központot hoztak létre – közölte Ivan Ariefiev a zaporizzsjai katonai adminisztráció szóvivője.

Lavrov: a nyugati partnerek nem először bizonyították be, hogy képtelenek tárgyalni

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere szerint nyugati partnereik bebizonyították, hogy képtelenek a tárgyalásra.

A külügyminiszter kiemelte, meg van győződve arról, hogy az eurázsiai régióban kialakított orosz partnerségi hálózatra támaszkodni a helyes út.

Abban a reménykedni, hogy a McDonald’s visszatér, csak hátradőlni és semmit sem tenni, várni, hogy megérkezzenek az alkatrészek? Azt már nem. A nyugati partnereink bebizonyították, és nem először, hogy képtelenek tárgyalni – idézi Lavrovot a TASZSZ.

ORFK: mintegy kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4878 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 249 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 76 ember, köztük 38 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Zelenszkij: mindent élőlényt megpróbálnak elpusztítani Donbaszban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti televíziós beszédében azt mondta, hogy Ukrajna nehéz hetek előtt áll, és mindenkinek minden eszközzel támogatnia kell a hadsereget.

„Bahmut, Popaszna, Szeverodonyeck – a megszállók erre a térségre koncentrálták csapataikat. Mészárlást rendeztek, szó szerint megpróbálnak minden élőlényt elpusztítani. Senki nem pusztította el úgy Donbaszt, ahogy az orosz hadsereg most teszi. Nincs más választásunk, mint harcolni. Harcolni és győzni. Felszabadítani földünket és népünket, mert a megszállók nemcsak valamit el akarnak venni tőlünk, hanem mindent, amink van. Az ukránok élethez való jogát is” – idézte az ukrán elnököt a BBC.

A BBC térképén az is jól látható, hogy az oroszok be akarják keríteni az ukrán egységeket, és a 22 ezres Popaszna van elsősorban veszélyben. A második világháborúban a náci megszállás alatt hírhedt börtön volt a városban.

Szétlőtték a fő gázvezetéket Donyeckben

Több orosz bombatalálat érte a fő gázvezetéket Donyeckben és Luhanszkban, így a két megyében nincs gázszolgáltatás – közölte az ukrán gázszállító.

A vasutat támadják az oroszok Dnyipropetrovszkban

A vasúti infrastruktúrát támadják az oroszok Dnyipropetrovszk megyében, négy rakéta csapódott be a térségben, amik súlyos károkat okoztak – mondta Valentyin Reznyicsenko a terület kormányzója.

Orosz offenzíva a Donyeckben

Az orosz erők kevés sikert értek el Szeverodonyeckben és nem valószínű, hogy beveszik Bakhmutot – írja a Kyev Independent. A DONYECKI LYMAN ÉS AVDIVKA VÁROSOK ELLENI OROSZ OFFENZÍVA VISZONT SIKEREKKEL JÁRT.

Zelenszkij csak Putyinnal hajlandó találkozni

Vlagyimir Putyin elnök az egyetlen orosz tisztviselő, akivel az ukrán elnök hajlandó találkozni, hogy megvitassák a háború befejezésének módját – írja a The Guardian

Az Orosz Föderáció elnöke dönt mindenről. Nem fogadhatok el semmilyen találkozót senkivel, aki az Orosz Föderációból érkezik, csak az elnökkel – mondta Zelenszkij a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott videóbeszédében.

A háború évekig az ukránokkal marad – mondja Zelenszkij felesége

Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége szerint az ukránok számára a háború évekig megmarad, és jelentős hatással lesz a mentális egészségükre.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO közgyűlésén videofelvételen beszélt a háború pszichológiai hatásainak kezelésére tett erőfeszítésekről.

Zelenszka, aki az orosz invázió kezdete után biztonsága érdekében egy titkos helyen rejtőzött el, nemrég tért vissza a nyilvánosság elé, amikor Volodimir Zelenszkij elnökkel együtt részt vett Ukrajna első elnöke, Leonyid Kravcsuk a temetésén Kijevben – írja a Sky News.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine