Saját állataikat vágják le a gazdák Görögországban, mert nem tudják kifizetni az egekbe szökő takarmány árát
Évtizedek óta nem tapasztalt infláció sújtja Európát továbbra is. Nyugaton általában a 80-as évek elején volt olyan ütemű pénzromlás, mint most. A kormányok próbálnak olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel legalább részben csökkenteni lehetne a családok terheit. És közben spórolásra, takarékosságra ösztönöznek mindenkit a politikusok: a kevesebb fürdéstől a lassabb, benzinkímélő autózásig sok minden elhangzik – számoltak be róla az M1 Híradójában.
Náxosz szigetén készítik az egyik legismertebb görög sajtot, ami a turisták körében is népszerű termék, azonban hamarosan eltűnhet az üzletek polcairól. A görög szigeten ugyanis az elmúlt időszakban több gazda is leölte az állatait.
„Elkezdtem levágni a 20 liternél kevesebb tejet adó állatokat, mert azoknak nem bírom fizetni a takarmányt”
– mondta egy gazda.
Az állattartók ugyanis nem tudják kigazdálkodni a többszörösére emelkedett takarmány árát.
Egy tonna 230 euróba kerül. Tavaly ilyenkor a marhatartók 70 eurót fizettek ugyanezért – mondta a helyi agrárszövetkezetek egyesületének elnöke.
Görögországot az elmúlt 27 év legmagasabb inflációs hulláma sújtja, ráadásul az ukrajnai háború gabona- és műtrágyahiányt okozott. Az energia- és üzemanyag árának 2-3-szorosra emelkedése pedig minden mást tovább drágít.
3,5 euró, azaz több mint 1300 forint egy kiló paradicsom egy római piacon. Az árusok jelentős része komoly forgalomcsökkenést tapasztal, de azt mondják: nem tudnak olcsóbban dolgozni.
„Baj van a műtrágyával. Felment az ára, már ha egyáltalán találni. A műanyag szintén megdrágult: a fóliasátrak anyaga és az is, amit a talajra teszünk” – mondta egy zöldségesstand tulajdonosa, hozzátéve: napi 15 óra munkával próbál talpon maradni.
A vendéglátásban is attól tartanak, hogy hiába térnek vissza a turisták, az európai energiaárak elszabadulása miatt hamarosan sokan nehéz helyzetbe fognak kerülni.
„Minden importtermék megdrágult 30-40 százalékkal. Nyilvánvaló, hogy ha nő az üzemanyag ára, drágul a szállítás is”
– mondta egy étteremtulajdonos.
Az energiaválság csillapítására az olasz kormány több ötletet is ismertetett a közelmúltban, májustól például az iskolák és a hivatalok nyári minimum és téli maximumhőmérsékletét is meghatározták.
Brüsszelben is egymás után jelennek meg a – sokak szerint – egyre vadabb lakossági spórolási ötletek, dacára annak, hogy az Oroszországgal szemben tervezett szankciók tovább mélyíthetik a válságot. Frans Timmermans, az Európai Bizottság baloldali alelnöke például jó ötletnek gondolja, hogy az emberek mosás helyett inkább csak szellőztessék ki a piszkos ruháikat. De elhangzott olyan javaslat is, hogy az emberek fürödjenek kevesebbet vagy haladjanak lassabban az autópályán.
A Századvég szakértője is arra hívta fel a figyelmet: Brüsszel kommunikációs kampányokat javasol, hogy a lakosság többet spóroljon.
„Azt látjuk, hogy az Európai Bizottságban is a jelenlegi szankciós tervek alátámasztására hasonló fogyasztáscsökkentő intézkedési javaslatok kerülnek újra és újra az asztalra. Szerdán a Bizottság bejelentette a repower eu nevű javaslatcsomagját, ami részben az ő általuk javasolt szankciók finanszírozására ad javaslatokat, de ennek a csomagnak egy része az is, hogy a tagállamok kezdjenek nagyszabású kommunikációs kampányokba és ezeknek a kampányoknak a keretében próbálják meg különböző módon rávenni a háztartásokat, hogy csökkentsék a fogyasztásukat” – fogalmazott Hortay Olivér.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint azzal is támadják az orosz energiaszállításokat, hogy azok drágák és környezetszennyezők, de a kiváltásukra használt amerikai cseppfolyósított földgáz valójában még drágább és még környezetszennyezőbb.
Forrás: hirado.hu
Kiemelt kép: illusztráció/MTI/Komka Péter
