Az orosz-ukrán háború 86. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Duda: Ukrajnának vissza kell kapnia nemzetközileg elismert területét

Ukrajnának vissza kell kapnia nemzetközileg elismert teljes területét, ezt a törekvést a demokratikus világ vezetőinek támogatniuk kell – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, miután Borut Pahor szlovén államfővel tárgyalt.

A közös sajtóértekezleten Duda közölte: tárgyalásaik napirendjén az Ukrajnának nyújtandó katonai és humanitárius segítség szerepelt.
Megköszönte, hogy Pahor azon államfők egyike volt, akik február végén csatlakoztak az ukrán uniós tagjelölti státusz gyors megadását szorgalmazó levélhez. E kezdeményezés Duda szerint „nem is állami, hanem társadalmi szempontból fontos”, mivel jelzi az Európai Unió (EU) nyitottságát az ukrán társadalom iránt.
Emellett Duda arról biztosította Pahort, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina közeledését az EU-hoz. Szlovénia számára ez a téma kiemelten fontos – tette hozzá.
A szlovén államfő kiemelte: Bosznia-Hercegovina – Ukrajnához hasonlóan, viszont más nyugat-balkáni államoktól eltérően – semmilyen formájú uniós, illetve NATO-tagjelölti státusszal sem rendelkezik. „Számomra ez aggodalomra ad okot, különösen manapság, amikor ennek az országnak a politikai stabilitása alacsonyabb, mint szeretnénk” – tette hozzá.
Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról Pahor aláhúzta: ennek megadása „nagyon fontos politikai és biztonságpolitikai jelzést jelentene arra, hogy az EU egységes az olyan kérdésekben is, mint a bővítés”, az egységes hozzáállás pedig az egész nyugati világot erősítené az Ukrajna elleni orosz katonai fellépéssel szemben.
A szlovén elnök méltatta az ukrán kérdéskör lengyelországi megközelítését. „Az Ukrajnával és az Oroszországi Föderáció ambícióival összefüggő egész helyzet megértéséről van szó” – emelte ki. „Sokáig süketek voltunk azon hozzászólások iránt, amelyeket a lengyelektől és az elnök úrtól kaptam, miszerint Oroszországnak az az ambíciója, hogy elinduljon nyugat felé. (…) Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy túloz” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta különösen fontosnak tartja Duda politikai elemzéseit és prognózisait.
A szlovénok a lengyelhez hasonló történelmi tapasztalat híján jó kapcsolatokra törekedtek Oroszországgal, az Ukrajna elleni orosz háború megindításának pillanatában viszont „megváltoztak a szimpátiák, és jelenleg az emberek között semmilyen megértés sincs aziránt, amit az Oroszországi Föderáció tesz” – számolt be Pahor.

Polgármester: orosz rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Zsitomir megyét, sebesültek, károk

Rakétacsapás érte pénteken Ukrajnában, a kijevi régiótól nyugatra fekvő Zsitomir megyében Malin várost, az eddigi információk szerint hárman sebesültek meg, és komoly károk keletkeztek – közölte videoüzenetben Olekszandr Szitajlo, a település polgármestere.

Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott egy infrastrukturális objektum és csaknem száz lakóház. Szavai szerint a helyszínen dolgoznak a mentést végzők és a nyomozócsoport. A szakemberek igyekezek helyreállítani a megszakadt áramellátást az érintett lakónegyedben. Az Ukrajinszka Pravda című lap hozzáfűzte, hogy a reggeli órákban két robbanás történt Zsitomir megyei városban. Az ukrán légvédelem eközben a szintén nyugat-ukrajnai Lviv megye fölött lelőtt egy orosz rakétát.
Az ország középső részében lévő Poltava megyében Lubni település környékére mérek csapást az orosz csapatok egy infrastrukturális objektumra – hozta nyilvánosságra Dmitro Lunyin, a megyei katonai adminisztráció vezetője, hozzátéve, hogy senki sem sebesült meg.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója arról számolt be Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb orosz tüzérségi támadás érte Szeverodoneck várost, ahol lövedékek csapódtak be egy óvóhelyként szolgáló iskolába. A tanintézet több mint kétszáz embernek, köztük sok gyereknek nyújtott menedéket. Három felnőtt a helyszínen életét vesztette. A helyi rendőrség igyekszik másik óvóhelyre átvinni az iskolából az ott tartózkodókat, a kormányzó pedig felszólította a városban maradtakat, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.
Az ukrán különleges hadműveleti erők sajtószolgálata közölte, hogy katonáik lőszerrel együtt megsemmisítettek egy orosz tankelhárító csoportot. Azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy ez hol és mikor történt.
Közben Denisz Prokopenko, az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred parancsnoka legújabb videoüzenetében azt állította, hogy a súlyosan sebesült katonák, akiket a napokban evakuáltak a mariupoli Azovsztal üzemből orosz megszállás alatti területre, már fogolycserével ukrán ellenőrzésű területre kerültek.
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy az ukrán oldal nem kommentálja a mariupoli helyőrség megmentésére irányuló műveletet, Kijevben eddig csak azt erősítették meg, hogy az oroszok által körbezárt Azovsztalban lévő katonák életének megmentésére adtak utasítást. Csütörtökön az Azov helyettes parancsnoka, Szvjatoszlav Palamar azt mondta, hogy ő és az alakulat parancsnoksága továbbra is az Azovsztal területén maradtak.
Dmitro Orlov, a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyében orosz megszállás alá került Enerhodar polgármestere közben arról tájékoztatott, hogy tűzoltók kezdtek tüntetést, miután az orosz csapatok elrabolták Vitalij Trojant, a tűzoltó-mentő osztag parancsnokát. A demonstrációt a polgármester szavai szerint az orosz katonák erővel szétkergették, több embert megvertek, és károkat okoztak mentőberendezésekben is.
Katerina Pavlicsenko ukrán belügyminiszter-helyettes arról adott hírt, hogy Kijev megyében egy hónap alatt egy speciális rendőri csoport 13 olyan áldozatot jegyzett fel, akik ellen az orosz katonák szexuális bűncselekményt követtek el. Hozzátette, hogy május 10. óta ilyen különleges rendőrcsoport működik az északkeleti Szumi megyében, és fokozatosan terjesztik ki a hatóságok ez irányú vizsgálataikat Ukrajna más, orosz megszállás alól felszabadított régióira.

Sojgu: 1908-an adták meg magukat a mariupoli acélműből

Eddig 1908-an adták meg magukat a körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca vezetői kollégiumának pénteki tanácskozásán.

„Az Azovsztal üzem blokádja folytatódik. Az ukrán nacionalisták által ott fogva tartott civileket már evakuálták a gyárból. Százhetvenhét embert menekítettek ki, köztük 85 nőt és 47 gyermeket. Mindannyian szakképzett orvosi és pszichológiai segítséget kaptak” – mondta Sojgu.
„Az üzemben körülzárt nacionalisták elkezdték megadni magukat. Eddig 1908 ember tette le a fegyvert” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy korábban 1387 ukrán tengerészgyalogos tette le a fegyvert a mariupoli Iljics fémműnél.
Orosz médiajelentések szerint a hadifoglyokkal emberségesen bánnak, amiről a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselői személyesen is meggyőződhettek. Az ICRC pénteken Genfben közleményt adott ki, amely szerint „minden oldalról” alkalma nyílik a hadifoglyok felkeresésére és a hozzátartozók értesítésére. A karitatív szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy „sokkal több család vár válaszra” ezért sürgette, hogy mind a fogva tartott katonákhoz, mind a civilekhez teljes hozzáférése lehessen.
Sojgu pénteken bejelentette, hogy a csak Moszkva által függetlennek elismert luhanszki „népköztársaság” területének „felszabadítása” a végéhez közeledik. Andrej Marocsko, az entitás védelmi minisztériumának szóvivője azt mondta, hogy már a terület 95 százaléka áll a helyi „népi milícia” ellenőrzése alatt, amely tovább harcol a teljes „felszabadulásért”.
Az orosz tárcavezető azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy az orosz csapatok előrenyomulását késleltetni próbálva nem engedik ki a helyi lakosokat a városokból és településekről, élő pajzsként használva őket.
„Mivel a kijevi rezsim vereséget szenvedett a terepen, igyekszik legalább rövid távú sikereket elérni bizonyos területeken, és ezeket nagy sikereknek beállítani” – hangoztatta.
Megjegyezte, hogy „teljes kudarcba fulladt” az ukrán fegyveres erők arra irányuló „kalandor” kísérlete, hogy a Győzelem napjának előestéjén visszafoglalják a Kígyó-szigetet, és kilátásba helyezte, hogy az orosz fegyveres erők az ilyen „provokációkat” keményen el fogják fojtani. Sojgu szerint az ukrán fél veszteséglistáján a szigetnél három napig folytatott harcok után több mint ötven elitosztagos katona, négy repülőgép, 10 helikopter, 30 drón és három naszád szerepelt.
A miniszter azt is közölte, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta a két szakadár „népköztársaság” és Ukrajna más veszélyeztetett területeiről 1 millió 377 ezer embert evakuáltak Oroszországba.
Az Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője által pénteken ismertetett hadijelentés szerint az elmúlt napban az orosz légierő nagy pontosságú rakétái négy harcálláspontot, 45 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, hét lőszer- és üzemanyagraktárt, egy Osza-AKM föld-levegő rakéta-indítóállást és egy Sz-300-as légvédelmi rendszerhez tartozó radart semmisítettek meg. A harcászati légierő három harcálláspontra és 47 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, aminek következtében a tábornok szerint több mint 280 „nacionalista” életét vesztette, 59 haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált.
A rakéta- és tüzérségi erők 12 harcálláspontot, 213 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 24 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős alegységet, valamint három lőszerraktárt találtak el. A légvédelem 10 drónt és 17 Szmercs rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 172 repülőgépet, 125 helikoptert, 952 drónt, 314 légvédelmi rakétarendszert, 3168 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 396 rakétasorozatvetőt, 1571 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3039 különleges katonai veszítettek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken elrendelte Arszen „Motorola” Pavlovnak, a donyecki „népi milícia” Szpartak zászlóalja néhai parancsnokának Bátorságrenddel való posztumusz kitüntetését. Pavlovot 2016 októberében Donyeck központjában egy liftben elkövetett robbantás ölte meg, amelyért Donyeck egy ukránbarát neonáci csoportot tett felelőssé. Motorolát Kijev háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg.

Sojgu: 12 új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig

Tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca vezetői kollégiumának pénteki tanácskozásán.

Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés, egyebek között Finnország és Svédország lehetséges NATO-csatlakozása miatt. Kiemelte, hogy amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szörösére nőtt Európában, és az amerikai hajók rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre. Kifogásolta a nagyszabású Defender Europe 2022 hadgyakorlatot, amelyben a észak-atlanti szövetség mintegy 40 ezer katonája vesz részt.
„Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a csapatok több mint kétezer új fegyvert és új haditechnikát kapnak.
Bejelentette, hogy az orosz csapatok hamarosan stratégiai drónokat kapnak. A miniszter nem részletezte, hogy milyen típusú járművekre gondol.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/Xaz4XXwclB

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Im5yZQqpoT

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 20, 2022

Közel kétezer katona adta meg magát az Azovsztalnál az oroszok szerint

Oroszország szerint közel 2000 ukrán katona adta már meg magát a mariupoli Azovsztal acélműnél. Korábban a brit védelmi minisztérium azt állította, hogy valószínűleg mintegy 1700 katona tette le a fegyvert a hatalmas ipari létesítménynél. Az Azovsztal sokáig az ellenállás utolsó bástyája volt Mariupolban. Azokat, akik megadták magukat, orosz ellenőrzés alatt álló területekre vitték – így a BBC.

Ukrajna feladta Mariupolt

Ukrajna felszólította Mariupol utolsó védőit a megadásra, hogy megmentsék az életüket – írja a Sky News.

Az Azovstal-gyárat védő Azov-ezred szerint súlyosan sérült katonákat és civileket evakuáltak a létesítményből, továbbá folyik a halott katonák holttesteinek elszállítása is.

AZ EZRED KÖZLÉSE SZERINT PARANCSOT KAPTAK A VÁROS FELADÁSÁRA, A TOVÁBBI ELLENÁLLÁS BESZÜNTETÉSÉRE.

Oroszország szerint az elmúlt napokban már közel kétezer ukrán katona adta meg magát.

Oroszország szombattól nem szállít több gázt Finnországba

Oroszország arról tájékoztatta Finnországot, hogy szombat reggeltől leállítja a földgázszállítást az országba – közölte a Gasum finn állami gáznagykereskedő

A vállalat megtagadta, hogy rubelben fizessen az orosz Gazprom Exportnak, ahogyan azt Moszkva kérte az európai országoktól – írja a Sky News.

Törzset állított fel Moszkva az ukrajnai megszállt területek helyreállítására

Külön törzset állított fel az orosz kormány a megszállt ukrán területek helyreállítására – jelentette be Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes újságíróknak pénteken Moszkvában.

Közölte, hogy a törzs, amelyben minden érdekelt szerv helyet kapott, már jóváhagyta a harci cselekmények miatt károsodott infrastruktúra helyreállításának ütemtervét, és hogy orosz szakértők a terepen mérik fel, milyen feladatokat kell elvégezni.
„Megépítjük, helyreállítjuk az összes elpusztult utat és lakást. A második intézkedéscsomag a gazdaság helyreállítását célozza. Intézkedések egész sorát készítettük elő annak érdekében, hogy a gazdaságot a lehető leggyorsabban újra beindíthassuk, és ezáltal a pénzügyi rendszert is helyreállíthassuk” – mondta a miniszter.
A miniszterelnök-helyettes szerint az orosz kormány számára prioritás, hogy az orosz csapatok által elfoglalt ukrajnai régiókban a gazdasági élet visszatérjen a rendes kerékvágásba.
Husznullin május 8-án felkereste Mariupolt, Volnovahát, Luhanszkot, valamint a Donyec-medence több más, az orosz és a szakadár erők által „felszabadított” városát. Május 17-én és 18-án a miniszterelnök-helyettes Herszon és Zaporizzsja megyében járt, felkereste Herszon és Melitopol várost.
A Kommerszant című lap idézte Husznullin, aki a második látogatás alatt azt hangoztatta, hogy Oroszország „maximálisan beindítja a régiók gazdaságát”, hogy azok „méltó helyet foglaljanak el az oroszországi családban”. Azt is elmondta, hogy a zaporizzsjai atomerőmű Oroszországnak termel majd, de fizetség ellenében Ukrajnának kész lesz áramot szállítani, és hogy az orosz ellenőrzés alatt álló területek lakói májustól rubelben kapják a fizetéseket és nyugdíjakat.

Morawiecki: az orosz energiaimportról való leválásban a nem tengerparti országoknak is elfogadható megoldás kell

Európának függetlenednie kell az orosz energiahordozóktól, de ebben a nem tengerparti országok számára is megfelelő megoldást kell kidolgozni – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Varsóban portugál hivatali partnerével, António Costával közös sajtóértekezletén.

Ki kell vetni a hatodik uniós szankciócsomagot Moszkvával szemben, Európa „nem állhat meg félúton, ahogyan félig békében élni sem lehet, a biztonság és a béke elválaszthatatlan” – jelentette ki Morawiecki a kétoldalú tárgyalásokat követően.
Az európai és az ukrajnai biztonság visszaállítása érdekében „messzebbre kell menni a szankciók terén, különösen a szénhidrogéneket illetően” – jelentette ki a lengyel kormányfő.
Elismerte egyúttal: a különböző országok más-más helyzetben vannak. „A visegrádi csoportba tartozó déli szomszédjainknak nincs tengerük, Ausztriának sem” – mutatott rá. Az Európai Unióban (EU) ezért, „megértve ezt, számukra is elfogadható megoldást próbálunk kidolgozni, hogy biztosítsuk az egységet, de egyúttal az orosz gáz- és kőolajimporttól való minél gyorsabb elszakadást is” – mondta Morawiecki.
Újságírói kérdésre válaszolva beszámolt arról, hogy Costával az energiahordozóknak a portugál kikötőkben történő átrakodása és a lengyel kikötőkbe történő továbbszállítása lehetőségeit is érintették. Ebben a vonatkozásban Morawiecki úgy látta: a meglévő, illetve befejezés előtt álló infrastrukturális beruházások révén Lengyelország térségbeli gázszállítási központtá válhat, és szárazföldi vezetékeken déli irányba is továbbíthatja az energiahordozót.
A portugál miniszterelnök úgy ítélte meg: az energiabiztonság érdekében a megújuló energiaforrásokra kell támaszkodni, és függetlenedni a széntől.
Morawiecki Ukrajna EU-csatlakozási folyamatáról beszélve a Nyugat-Balkán integrációjáról is szót ejtett. „Amennyiben Európa globális szereplő akar lenni, földrajzilag egységesnek kell lennie, a Nyugat-Balkán és Ukrajna kérdésköre ezért az EU ambícióinak megvalósításával is összefügg” – hangsúlyozta.
Costa prioritásnak nevezte Ukrajna katonai, pénzügyi, humanitárius támogatását, valamint az ország háború utáni újjáépítésének elősegítését és bekapcsolását a közös európai piacba. Az EU-csatlakozást illetően „nincsenek azonnali megoldások”, de az uniós tagállamok készen állnak arra, hogy „megfelelő státust találjanak” Kijevnek – mondta a portugál kormányfő.

Sojgu: 12 új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig

Tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca vezetői kollégiumának pénteki tanácskozásán.

Sojgu szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés. Kiemelte, hogy amerikai hadászati légierő tevékenységének intenzitása a 15-szörösére nőtt Európában, és hogy az amerikai hajók rendszeresen behatoltak a Balti-tengerre.
„Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét. Az év végéig 12 katonai egységet és alegységet alakítunk ki a nyugati katonai körzetben” – mondta a miniszter.

Brüsszel 248 millió euróval segíti a menekülteket befogadó öt kelet-európai országot

Csehország 27,4 millió eurót kap az ukrajnai menekültek ellátására az Európai Unió alapjaiból – közölte az Európai Bizottság szóvivője pénteken Brüsszelben a CTK hírügynökséggel.

Ugyancsak támogatásban részesül Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Az Európai Bizottság által a belső ügyek alapjaiból felszabadított összeg összértéke 248 millió euró – jegyezte meg a CTK. A pénzt az érintettet országoknak elsősorban az ukrán menekültek ellátására, elszállásolására és szállítására kellene felhasználniuk. A 248 millió euró több mint felét, 144, 6 millió eurót Lengyelország kapja. Azt, hogy milyen összeget kap a további három ország, a CTK jelentése nem tartalmazza.
Az Európai Bizottság áprilisban kötelezte magát, hogy az ukrán menekülthullám által leginkább érintett országok között összesen 400 millió eurót oszt szét. Az összeg első része most került szétosztásra az öt kelet-európai állam között – emlékeztet a CTK.
Az ENSZ kimutatása szerint eddig mintegy hatmillió ukrajnai állampolgár menekült el a február végén kirobban háború elől. Többségük az Európai Unió tagállamaiban talált menedéket. A legnagyobb terhet Lengyelország viseli, Csehországban eddig 350 ezer ukrán menekült kapott egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot.
A 400 millió eurós segélycsomag fennmaradó részét az Európai Bizottság azután szabadítja fel és osztja szét, hogy azt a tagállamok és az Európai Parlament is jóváhagyják – olvasható a cseh hírügynökség brüsszeli jelentésében.

Szijjártó: Magyarország nem ismer kompromisszumot a nemzeti érdek és az önvédelem terén

Magyarország a nemzeti érdek követésével, az önvédelem erősítésével válaszol a világ változására, és a kormány ezen a téren nem hajlandó kompromisszumra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Torinóban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ülésén arról beszélt, hogy az elmúlt években hatalmas változások történtek a világban, s példaként a koronavírus-járványt, a gazdasági válságot és az ukrajnai háború kitörését említette.
Szavai szerint ennek nyomán új rend van kialakulóban a világgazdaságban és a világpolitikában, ezért újra kell értékelni az eddigi politikát.
„A 21. század teljesen másképp fog kinézni, mint vártuk, ezért másképp is kell fellépnünk” – húzta alá.
Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország válasza az új helyzetre az önvédelem, s továbbra is a nemzeti érdek fog az első helyen állni, ebben nem lehet kompromisszumot kötni.
„A nemzeti érdeket fogjuk követni biztonságunk védelme terén, legyen szó fizikai, gazdasági vagy energiaellátási biztonságunkról, illetve keresztény vallásunk, kultúránk vagy a családok és az otthonok védelméről” – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a szomszédos Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus komoly biztonsági kockázatokat jelent hazánkra nézve, ezért fontos, hogy a béke minél előbb visszatérjen a térségünkbe.
„Elítéljük a katonai agressziót, segítjük az áldozatokat, segítjük azokat, akiket megtámadtak. De nem hagyjuk, hogy belesodorjanak minket a háborúba vagy a magyarokkal fizettessék meg a háború árát” – jelentette ki.
A nemzetközi szankciópolitikáról szólva hozzátette: fontos, hogy a büntetőintézkedések azoknak fájjanak jobban, akik ellen elrendelték őket.
Egy másik témával összefüggésben kiemelte: „Nem érzünk szégyent azért, mert úgy tekintünk a családra, ahogyan a zsidó-keresztény kultúra elmúlt több ezer évében tekintettek, miszerint az apa férfi, az anya nő, a gyerekeket pedig a szüleik nevelik, ahogy azt az alkotmányunkba is belefoglaltuk.”
Hozzátette, hogy Magyarország tiszteletben tartja, ha más országok máshogy élnek, de ennek kölcsönösnek kell lennie.
Aláhúzta, ha a világ nem lesz képes visszatérni a kölcsönös tisztelet elvéhez a nemzetközi együttműködésben, akkor az előttünk álló problémák, kihívások és kockázatok még súlyosabbak lesznek.

Tüzérséget, rakétavetőket és repülőgépeket vetnek be az orosz csapatok a donbászi régióban

Az ukrán vezérkar szerint fokozták offenzívájukat az orosz erők az ukrajnai Donbász régióban; tüzérséget, rakétavetőket és repülőgépeket vetnek be az ukrán védelem meggyengítésére – számolt be a Sky News.

Az orosz ellenség masszív tüzérségi lövedékekkel lőtte a polgári infrastruktúrát, köztük több rakétavetővel – áll az ukrán vezérkar közleményében, amely szerint a Donyeck körüli ukrán védelmet megrongálták az orosz csapatok.

Luhanszkban az orosz ágyúzás 13 civilt ölt meg az elmúlt 24 órában. A regionális kormányzó szerint 12 civil meghalt az orosz ágyúzásokban az Ukrajna keleti részén található Luhanszk régióban az elmúlt 24 órában. Szerhij Hajdaj a Telegramban közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy tizenkét ember meghalt Szeverodonyeck városában, míg egy másik településen további egy ember életét vesztette.

Hozzátette, hogy Szeverodonyeckben az orosz támadás „sikertelen” volt, és az erők „visszavonultak” – számolt be a Sky News.

Továbbra is heves harcok folynak Kelet-Ukrajnában

Az orosz hadsereg folytatja offenzíváját a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai városok, Liszicsanszk és Szeverodonyeck körül – közölték ukrán források

AZ UKRÁNOK SZERINT AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN 14 OROSZ TÁMADÁST VERTEK VISSZA A TÉRSÉGBEN, ÉS TÖBBEK KÖZÖTT NYOLC OROSZ HARCKOCSIT SEMMISÍTETTEK MEG.

Ukrajna szerint az egész Donbasz régióban heves harcok folynak, állításuk szerint Oroszország továbbra is sok civil célpontot támad – írja a BBC.

Az ukránok szerint eddig majdnem 29 ezer orosz katona halt meg a harcokban

Ukrajna szerint eddig majdnem 29 ezer orosz katona halt meg az orosz-ukrán háború kezdete óta, továbbá az ukrán hadsereg 1263 tankot, 204 repülőgépet és 168 helikoptert is megsemmisített.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of May 20, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/0IUWPJFb3i

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 20, 2022

A britek szerint Oroszország átcsoportosítja erőit

A brit Védelmi Minisztérium a Twitter-oldalán közzétette az orosz-ukrán háború állásáról a szokásos napi jelentését.

A britek szerint körülbelül 1700 ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovstal acélgyár védői közül, ismeretlen számú katona viszont továbbra is a gyárban maradt.

MIUTÁN AZ UKRÁN ELLENÁLLÁS MARIUPOLBAN GYAKORLATILAG MEGSZŰNT, OROSZORSZÁG VALÓSZÍNŰLEG ÁTCSOPORTOSÍTJA ERŐIT A DONBASZI HADMŰVELETEK MEGERŐSÍTÉSÉRE.

A britek szerint most megkezdődhet a Mariupolban a hosszas ukrán ellenállás miatt jelentős veszteségeket szenvedett orosz erők újboli feltöltése és felkészítése a további harcokra, ami normál esetben hosszú időt venne igénybe.

Viszont az orosz parancsnokokon hatalmas a nyomás, hogy elérjék a kitűzött katonai műveleti célokat Ukrajna keleti felében, EZÉRT VALÓSZÍNŰLEG A SZÜKSÉGESNÉL KORÁBBAN VETHETIK BE EZEKET AZ EGYSÉGEKET, EZZEL TOVÁBBI VESZTESÉGEKET KOCKÁZTATVA – áll a jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 20 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/AgtCk64rRw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/W938cA16hU

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 20, 2022

Kormányhivatal: mintegy 250 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 240 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 104 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala pénteken az MTI-t.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Ukrán filmesek az orosz filmek teljes bojkottját szorgalmazták

Ukrán filmesek valamennyi orosz filmre nemzetközi bojkottot kértek a 75. cannes-i fesztiválon, beleértve Kirill Szerebrennyikov alkotásait. A kormánykritikus orosz rendező legújabb filmje, a Csajkovszkij felesége című történelmi dráma a hivatalos programban versenyez az Arany Pálmáért.

„Tényleg úgy gondoljuk, hogy mindent ki kéne tiltani, ami orosz” – mondta Andrew Fesiak ukrán filmproducer a fesztiválhoz kapcsolódó filmvásár amerikai pavilonjában az „orosz propagandáról” rendezett sajtótájékoztatón. „Az orosz filmesek nem állíthatják azt, hogy minden rendben, és ellenük nem hozható fel semmi, miközben ukrán kollégáik nem forgathatnak, vagy azért, mert menekülniük kell, hogy mentsék az életüket vagy azért, mert fegyvert kell fogniuk” – tette hozzá.
Az ukrán producer szerint Kirill Szerebrennyikov „egyáltalán nem ellenzéki, hiszen az egész karrierjét az orosz kormány finanszírozta”.
A vádakra válaszolva az orosz rendező az AFP hírügynökségnek elmondta: a Csajkovszkij felesége című filmjét „független orosz vállalkozások, magánalapítványok finanszírozták”.
„Mindig rákérdeznek Roman Abramovics szerepére, aki a filmet finanszírozó egyik alap részvényese. Abramovics nagyon sokat segíti a kortárs művészeti projekteket, a civil szervezeteket. Részt vett az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokon is” – mondta a rendező.
„Teljesen megértem, miért mondják (az ukránok), amit mondanak, hiszen szörnyű helyzetben vannak (…) de az orosz kultúra eltüntetése hatalmas tévedés lenne, és örülök, hogy a cannes-i fesztivál a jó megoldást választotta” – hangsúlyozta Kirill Szerebrennyikov.
A világ egyik legjelentősebb filmes mustrája idén nem fogad orosz delegációt, és nem szeretné, ha az orosz kormányhoz köthető bármilyen hivatalos személy vagy újságíró megjelenne a fesztiválon, amíg az Ukrajna elleni orosz invázió folytatódik. A kitiltás azonban nem vonatkozik a kormánykritikus orosz művészekre.
„Vannak olyan orosz művészek, újságírók, akik elhagyták Oroszországot. Kirill Szerebrennyikov olyan alkotó, aki maga is úgy gondolja, ha nem hagyta volna el Oroszországot, akkor cinkosa lenne ennek a háborúnak” – mondta hétfőn Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjét nyíltan bíráló 52 éves rendező harmadik alkalommal kapott meghívást filmjével a fesztivál versenyprogramjába. Ő azonban korábban személyesen soha nem tudott megjelenni Cannes-ban, mert külföldre utazási tilalom volt ellene érvényben, miután két évvel ezelőtt egy sikkasztási – a támogatói szerint viszont koncepciós – ügyben feltételes szabadságvesztésre ítélték. Miután a büntetése véget ért, a háború kitörése után lelkiismereti okokra hivatkozva legálisan elhagyta Oroszországot, és Berlinben telepedett le.
Az orosz rendező szerint „nem szabad az embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni”.
„Készen állunk kitörölni Csehovot, Dosztojevszkijt, Tolsztojt és más orosz szellemeket? Ez nem lenne igazságos. Nem igazságos embereket az állampolgárságuk miatt megtagadni” – fogalmazott.
Kirill Szerebrennyikov korábban is bírálta az orosz kormányt a szabadságjogok szűkítése miatt, valamint az Oroszország által külföldön indított háborúkat is elítélte, és részt vett tüntetéseken is. A Csajkovszkij felesége című filmjének cannes-i bemutatóján az Ukrajna ellen indított háború befejezésre szólított fel, amikor a szerdai díszbemutató végén megköszönte a közönség tapsát.
A fesztiváligazgató álláspontja szerint „nem az ukrán hatóságok kérik a teljes bojkottot, hanem csak olyan emberek, akik nagyon radikálisak”.
„Meg tudom érteni ezt az álláspontot is, mert ezek az emberek bombák alatt élnek” – hangsúlyozta Thierry Frémaux.
Alexandre Rodnianski ukrán filmproducer, aki húsz évig Oroszországban élt, a Le Monde című napilapban a bojkott ellen foglalt állást. Szerinte „a legjelentősebb filmfesztiválok mindig meghívták az oroszországi dolgok aktuális helyzetéről tisztességes képet bemutató alkotásokat”.
„Azoknak az életében, akik a bucsai vérengzéseket elkövették, a kultúra szerepe minimális. Ők a propagandatévén nevelkedtek” – vélte a producer, aki szerint „egyedül a hiteles orosz kultúra segíthet megváltoztatni Oroszországot”.

Lehetnek még ukrán fegyveresek az Azovsztalban

Órákkal a mariupoli Azovsztal acélmű ostromának feltételezett vége után csütörtökön késő este Szvjatoszlav Palamar, az Azov-ezred helyettes vezetője, aki az erőművet védte, közzétett egy 18 másodperces videót, amelyben azt mondta, hogy ő és más parancsnokok még mindig bent vannak és aktívak.

„A művelet folytatódik, amelynek részleteit nem hozom nyilvánosságra” – mondta.

The deputy commander of the „Azov” regiment recorded a video in which he refuted the information of #Russian propaganda that he had surrendered and left #Azovstal.

“The operation continues, the details of which I will not disclose,” said Svyatoslav Palamar (Kalina). pic.twitter.com/WkFG0hFzq1

— NEXTA (@nexta_tv) May 19, 2022

Moszkva: Herszon hamarosan Oroszországhoz fog tartozni

A régió önjelölt kormányzója szerint a dél-ukrajnai Herszon város hamarosan Oroszország része lesz – számolt be az Independent.

Volodimir Szaldo kormányzó elmondta: „Az Orosz Föderációt saját országunknak tekintjük”, majd hozzátette, hogy Herszon új költségvetését orosz rubelben hagyták jóvá.

Több mint 11 ezer menekült érkezett Magyarországra csütörtökön

Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5702 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5352 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Ezzel az elmúlt 24 órában 11 054 ember érkezett Magyarországra az ukrajnai háború miatt.

A beléptetettek közül a rendőrség 425 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 194 ember, köztük 80 gyermek érkezett Budapestre vonattal csütörtökön. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Az Egyesült Államok további 100 millió dolláros katonai segítséget küld Ukrajnának

Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok készleteiből tizedik alkalommal hívnak le fegyvereket és egyéb felsereléseket Ukrajna védelmére – ezúttal 100 millió dollár értékben. Az új védelmi csomag 18 tarackot, 18 taktikai járművet és 3 elhárító tüzérségi radart tartalmaz. „Ezzel az Egyesült Államok teljes katonai támogatása Ukrajnának hozzávetőleg 3,9 milliárd dollárra nőtt fegyverben és felszerelésben, mióta Oroszország február 24-én megindította brutális és provokáció nélküli teljes körű invázióját Ukrajnában” – mondta Blinken.

Az Egyesült Államok Szenátusa csütörtökön jóváhagyta az ország sürgősségi finanszírozási törvényét, amely csaknem 40 milliárd dolláros segélyt tartalmaz Ukrajna támogatására.

Donbász most maga a pokol

Ukrajna Donbász régiója, amely a közelmúltban az orosz offenzívák középpontjában állt, „megsemmisült” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: az ukrán csapatok Harkov régió felszabadítását végzik, de Donbászban a megszállóknak sikerült fokozniuk a nyomást. „Donbász most maga a pokol” – mondta Volodimir Zelenszkij.

ISW: a Szeverodonyeck elleni offenzívára készülnek az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy a Harkiv város tengelyéből kivont orosz csapatok egy része május 19-én átcsoportosult Donyeck megye nyugati részébe. Az orosz erők továbbra is a tartalékosok hiányával, létszámhiánnyal küzdenek, ezért az orosz katonai parancsnokság a kimerült zászlóalj taktikai csoportokat (BTG-k) igyekszik újraszervezni. Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő arról számolt be, hogy az orosz erőknek még mindig 106 BTG-je működik Ukrajnában, de néhányat fel kellett oszlatniuk és egyesíteniük kellett, hogy kompenzálják a veszteségeket. Az ISW arra is felhívja a figyelmet, hogy ssmeretlen orosz tettesek Molotov-koktélos támadássorozatot hajtottak végre az orosz katonai biztosok ellen májusban országszerte (Omszkban, Volgográdban, Rjazan megyében és Hanti-Manszi Autonóm Körzetben), valószínűleg tiltakozásul a titkos mozgósítás ellen.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők fokozzák a Popasznától északra és nyugatra történő előrenyomulást célzó hadműveleteket, felkészülve a Szeverodonyeck elleni offenzívára.
• Az orosz és a meghatalmazott mariupoli hatóságok küzdenek a város teljes adminisztratív ellenőrzésének megteremtéséért.
• Az orosz erők állítólag megpróbálták visszaszerezni az irányítást a települések felett, amelyeket az ukrán ellentámadás során veszítettek el Harkiv városától északra.
• Az orosz erők megerősítik haditengerészeti jelenlétüket a Kígyó-sziget környékén, hogy biztosítsák ellenőrzésüket a stratégiailag fontos sziget felett.

Magyarország kész továbbra is részt venni a várható globális élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben

Magyarország kész továbbra is részt venni az ukrajnai háború nyomán várható globális élelmezési válság megelőzését célzó nemzetközi erőfeszítésekben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) konfliktusokkal és élelmezésbiztonsággal foglalkozó nyílt vitáján kiemelte, hogy Magyarország szomszédos Ukrajnával, így a háború közvetlen és közvetett módon is biztonsági kockázatot jelent számára: egyrészt a harcok közelsége, másrészt a krízis kiváltotta esetleges újabb bevándorlóáradatok miatt.

Kormányzó: az orosz erők a Luhanszk megyei Szeverodonecket lőtték, áldozatok

Az orosz erők a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében lévő Szeverodoneck várost lőtték csütörtökön, aminek következtében az előzetes információk szerint 12 helyi lakos vesztette életét és több mint negyven sebesült meg – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A kormányzó délután posztolt üzenetében azt írta, hogy az orosz hadsereg már reggeltől lövi a várost nehézfegyverekkel, és tudatosan lakóépületeket támad. Szavai szerint az ágyúzások egész nap folytatódtak. Hozzátette, hogy a halottak és sebesültek számát még pontosítják, mert az ágyúzások miatt nem tudják átvizsgálni a területeket.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője az Ukrinform hírügynökségnek arról számolt be, hogy az elmúlt két hét alatt az ukrán csapatok 23 települést vettek vissza az orosz erőktől a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Kijelentette, hogy az orosz erők változatlanul ágyúzzák az ország északi részén Csernyihiv és Szumi megyéket, ugyanakkor a fő erőfeszítéseiket a Donyec-medencére összpontosítják. Szavai szerint változatlan maradt Moszkva kinyilvánított célja, hogy az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborúban kiterjessze ellenőrzését Donyeck és Luhanszk megyék egészére. A tábornok kifejtette, hogy aktív harcok most elsősorban Szeverodoneck, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Kurahove környékén folynak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az orosz erők „támadópotenciálja fokozatosan apad”.
Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében úgyszintén azt írta, hogy az orosz hadsereg „fő erőfeszítései a donyecki irányra összpontosultak, ahol repülőgépeket, tüzérséget és aknavetőket vetnek be.”
Hromov hozzátette, hogy az ország más térségeiben az oroszok fenntartják az offenzíva lehetőségét annak érdekében, hogy akadályozzák az ukrán erők átcsoportosítását a Donyec-medencébe. Kiemelte: továbbra is fennáll a veszély, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajói rakétacsapásokat mérnek Ukrajna városaira. „Ezenkívül az ellenség provokatív műveleteket hajt végre a tengeren, szimulálva a deszantcsapatok partraszállásának előkészületeit” – tette hozzá.
A déli ukrán műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy az orosz erők jelenleg nem hajtanak végre nagyszabású aktív támadóműveleteket az ország déli részén lévő ütközővonal mentén. Mikolajiv megyében folytatják a lakott területek ágyúzását, a megyeszékelyen, Mikolajivban viszont a helyzet most viszonylag nyugodt.
A közlemény szerint a Herszon megyei Csornobajivka ágyúzását úgy próbálták az oroszok beállítani, mintha az ukrán erők lőtték volna a települést. „A helyiek azonban már nagyon jól meg tudják különböztetni az ellenség akcióinak taktikáját, és nem dőlnek be a provokációnak” – állította a parancsnokság. Hozzátette, hogy az orosz erők blokkolják a ki- és belépést Herszon megyébe, és evakuációs konvojokra lőnek.
Az Ukrajinszka Pravda hírportálnak sikerült videokapcsolatba lépnie Szvjatoszlav Palamarral, az Azov ezred parancsnokhelyettesével, aki közölte, hogy ő és az alakulat parancsnoksága változatlanul a mariupoli Azovsztal üzemben van. „Ma (május 19-én) van a háború 85. napja. Én és a parancsnokság az Azovsztal üzem területén vagyunk. Folyamatban van egy bizonyos művelet, amelynek részleteit nem közlöm. Köszönet az egész világnak, hála Ukrajnának. Még látjuk egymást” – mondta a videoüzenetben Palamar.

A NATO Reagáló Erőiből alakul Romániában NATO-harccsoport

A NATO romániai harccsoportját (Battle Group Forward Presence – BGFP) azoknak a többnemzetiségű szövetséges csapatoknak az átminősítésével alakítják meg május folyamán, amelyeket a Reagáló Erők részeként vezényeltek Romániába – közölte csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium.

A tárca felidézte: a bulgáriai, romániai, szlovákiai és magyarországi harccsoport létrehozásával a NATO védelmi és elrettentő képességét akarja közép- és hosszú távon erősíteni, miután Oroszország katonai konfliktust idézett elő Ukrajnában.
Franciaország kezdeményezésére a romániai harccsoport gerincét a Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj fogja képezni, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak majd belgiumi és holland csapatok. A romániai BGFP fő ereje a Brassó megyei Nagysinken működő összevont kiképzőközpontban fog a román hadsereg alakulataival közösen gyakorlatozni – részletezte a román védelmi tárca.
Franciaország ugyanakkor egy légvédelmi különítményt is küld a román légelhárítás midia-foki kiképző és gyakorlatozó támaszpontjára.
A francia parancsnokság alatt létesülő romániai NATO-harccsoport erősíteni fogja a román-francia katonai együttműködést és hozzájárul a biztonság növekedéséhez a NATO keleti szárnyán. Románia együttműködése stratégiai partnereivel és az ország területén állomásozó jelentős katonai erők jelenléte növeli a reagálóképességét a fekete-tengeri válság közepette – értékelte a román védelmi minisztérium.

Ukrajna további katonai támogatásáról és a globális élelmezésbiztonságról tárgyalt Johnson és Zelenszkij

Az Ukrajnának nyújtandó további brit katonai támogatásról és a globális élelmiszer-ellátási biztonságról, ezen belül az ukrán exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja „Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése”, valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kifejezésre juttatta „az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát”, egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.
A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a minap 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára.
A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és az orosz háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónokat, több ezer éjjellátó berendezést és tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszereket adott át az ukrán hadseregnek.
A csütörtöki telefonos megbeszélésen Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.
A brit kormányfő a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint komoly aggályainak adott hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyáva, semmivel nem törődő módon” blokád alatt tartja Ukrajna fekete-tengeri kikötőit, és emiatt a fejlődő térségben is drágulnak az élelmiszerek.
A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábjának friss kimutatása szerint Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből az ukrán gabonaexport csaknem 90 százaléka, a napraforgóolaj-kivitel 70 százaléka, a fémexportnak több mint a fele indult a célállomások felé az átfogó orosz támadás előtt.
A ház szerint ha Ukrajna hosszabb időre elveszíti hozzáférését e kikötőkhöz, az ukrán hazai össztermék (GDP) az idén 60 százalékkal is zuhanhat, és az ukrán gazdaság teljesítménye csak 2030-ra vagy még később érné el újból a háború előtti szintet.

Megvitatta az ukrajnai helyzetet az orosz és az amerikai vezérkari főnök

Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek „megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is”. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11. óta.
Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte és a mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.
A két miniszter ezt megelőzően február 18-án, vagyis egy héttel az Ukrajna elleni orosz háború kezdete előtt tárgyalt egymással. Március 24-én John Kirby, az amerikai védelmi tárca szóvivője azt mondta, hogy Austin és Milley is kereste a telefonos kapcsolatfelvétel lehetőségét orosz hivatali partnerével, de Moszkva kitért ez elől.
Március 1-jén a felek a szíriaihoz hasonló konfliktusmegelőző vonalat létesítettek, mert a két hadsereg műveleti területe közel került egymáshoz; az orosz haderő többször hajtott végre csapást a NATO-tag Lengyelország határai közelében, ahol amerikai egységek állomásoznak. Pénteki amerikai közlés szerint a vonal működését naponta kétszer is ellenőrizték, de érdemi párbeszéd nem folyt rajta Austin és Sojgu kapcsolatfelvételéig.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine