Az orosz-ukrán háború 85. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Párbeszédre szólított fel a kínai külügyminiszter

Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal − jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján.

Az Oroszország, India, Kína, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési szövetségének tanácskozásán elhangzottakról a kínai külügyminisztérium számolt be − írta meg az MTI. 

Vang Ji figyelmeztetett: az ukrajnai „krízis” komoly csapást mért a nemzetközi kereskedelem rendes működésére, az ellátási láncolatok stabilitására, és fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra, valamint a pénzügyi és energetikai biztonságra. Reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev képesek lesznek felülkerekedni a nehézségeken, és folytatni tudják a béketárgyalásokat.

A kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a nyugati fegyverszállítások nem fognak békét hozni Ukrajnának, a szankciók és a nyomásgyakorlás pedig nem fogják megoldani Európa biztonságpolitikai dilemmáit.

Orosz kormányfőhelyettes: a Gazprom vásárlóinak mintegy fele nyitott speciális számlát

A Gazprom Export 54 vállalati ügyfelének mintegy fele nyitott már rubelszámlát az orosz gázért való fizetésre – közölte Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön egy moszkvai ismeretterjesztő fórumon.

“Körülbelül 54 vállalatnak van megállapodása a Gazprom Exporttal, vannak közöttük nagy, közepes és kisvállalatok. Adataim szerint e cégek körülbelül fele már nyitott speciális valuta- és rubelszámlát az általunk felhatalmazott bankban, amely biztosítja a valutabevételek beérkezését, a rubelre való átváltást és a rubelben való fizetést a leszállított gázért”

– mondta Novak.

A miniszterelnök-helyettes azt ígérte, hogy az elkövetkező napokban nyilvánosságra hozzák azoknak a vevőknek a listáját, akik beleegyeztek abba, hogy rubelben fizessenek a gázért.

A NATO főtitkára szerint gyorsan kell dönteni a finn és svéd csatlakozásról

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára abban bízik, hogy a katonai szövetség tagjai minél gyorsabb döntést hoznak Finnország és Svédország csatlakozása ügyében – írja a BBC.

A tisztviselő nemrég Dániában arról beszélt, hogy a szövetség a finnek és a svédek mellett Törökországgal is szoros kapcsolatban áll, a NATO pedig foglalkozik utóbbi ország aggályaival.

Szerinte ugyanakkor nem ritka, hogy a NATO-ban nézeteltérések vannak, a szövetség ráadásul már tapasztalt az ilyen helyzetek rendezésében.

Moszkva portugál diplomatákat utasít ki

Moszkva csütörtökön kiutasított öt portugál diplomatát, válaszul Lisszabon korábbi hasonló intézkedésére.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai portugál nagykövetet, akinél határozott tiltakozását fejezte ki a portugál hatóságok “provokatív” döntése miatt, amelyben a portugáliai orosz diplomáciai képviselet 10 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Az orosz fél hangsúlyozta, hogy ez a barátságtalan lépés negatív hatással lesz az kétoldalú kapcsolatokra.

Az öt kiutasított portugál külügyi alkalmazottnak 14 napon belül kell elhagynia Oroszországot. Az orosz diplomáciai tárca szerdán 34 francia, 27 spanyol és 24 olasz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul Párizs, Madrid és Róma korábbi hasonló intézkedésére.

Helikopterek repkednek Kárpátalja felett

Viktor Mikitának, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetőjének tájékoztatása szerint a régióban katasztrófaelhárítási gyakorlatot tart az ukrán állami katasztrófaelhárítási szolgálat HSQ nevű légi egysége − írta meg a Kárpáti Igaz Szó.

A megyevezető, aki személyesen is megtekintette a gyakorlatot, elmondta, hogy természeti katasztrófákra, ezen belül erdőtüzek elleni védekezésre és közös beavatkozásra készülnek fel az egységek tagjai a régióban. A gyakorlat célja a különféle területvédelmi struktúrák és a katasztrófaelhárítás különleges légi egységei közötti együttműködés ellenőrzése és megerősítése.

Lehetetlen a tűzszünet az orosz csapatok teljes kivonulása nélkül

Ne javasoljanak Ukrajnának tűzszünetet az orosz csapatok teljes kivonása nélkül, mert ez “lehetetlen” – kérte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja csütörtökön a Twitteren.

Leszögezte: az ukrán társadalomnak nincs szüksége egy új “Minszkre”, mert az nem képes szavatolni, hogy a háború néhány éven belül ne kezdődjön újra. Podoljak a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből létrehozott, úgynevezett minszki összekötőcsoportra utalt, amelyet a Donyec-medencei fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezésére hoztak létre. “Amíg Oroszország nem áll készen területeink teljes felszabadítására, a mi tárgyalási platformunk: fegyverek, szankciók és pénz” – hangoztatta az elnöki tanácsadó.

Az Ukrajinszka Pavda hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg szünetelnek a béketárgyalások Kijev és Moszkva között, utóbbi szerint az ukrán fél szakította meg a folyamatot. Podoljak viszont Moszkvát tette ezért felelőssé. Azt mondta, hogy több oka is van az egyeztetések szünetelésének, köztük az, hogy

“Oroszország nem érti meg, hogy a háború már semmilyen értelemben nem az ő szabályai, menetrendje vagy tervei szerint zajlik, és nem ismeri fel, hogy teljesen más feltételek mellett kell kilépni a háborúból, mint amivel korábban indokolták annak elindítását”.

Az EP nemzetközi törvényszéket hozna létre az az orosz agresszió kivizsgálására

Különleges nemzetközi törvényszéket kell létrehozni, és bírái elé kell állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseiket az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűntettek miatt – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről szóló állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért a háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett bűncselekmények miatt.

A McDonald’s megkezdte oroszországi éttermeinek értékesítését

Megkezdte oroszországi éttermeinek értékesítését a McDonald’s, amely több mint harminc évet töltött az országban – írja a Sky News.

Az amerikai gyorsétteremlánc közlése szerint a Szibériában összesen 25 éttermet üzemeltető Alekszander Govor arról döntött, hogy mintegy 850 orosz éttermet vásárol meg, amelyeket új néven üzemeltet tovább.

A McDonald’s nem hozta nyilvánosságra az eladási árat. 

Oroszország bezárja a CBC kanadai tévécsatorna moszkvai irodáját

Oroszország bezárja a CBC kanadai tévécsatorna moszkvai tudósítói irodáját, és megszünteti az ott dolgozó újságírók vízumát – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

„Döntés született a kanadai intézkedésekre válaszoló lépések bevezetéséről, nevezetesen a kanadai állami műsorszolgáltató, a CBC moszkvai irodájának bezárásáról, beleértve az újságírók akkreditációinak és orosz vízumának törlését” – mondta a szóvivő.

Egy híd felrobbantásával próbálják feltartatni az orosz csapatokat Luhanszk megyében

Ukrán források szerint egy híd felrobbantásával igyekeznek hátráltatni az orosz csapatok előrenyomulását az ukrán katonák Luhanszk megyében. Harkiv régióban pedig egyre több területet foglalnak vissza a védők.

Az éjszaka is folytatódott a katonák kimenekítése a mariupoli Azovsztal üzemből, ahová a város ukrán védőinek maradéka húzódott vissza. Az Azov ezred egyik parancsnoka is megerősítette, hogy több katonájuk elhagyta a gyár területét. Közben az ukrán elnök meghosszabbította a hadiállapotot az országban.

Berlin egy új EU-s pénzügyi alap felállítását javasolja Ukrajna támogatására

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja Németország az európai uniós társországoknak – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.

A kormányfő a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács május végi rendkívüli ülésén képviselendő német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását.

A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor „gyors és gyakorlatias” segítséget kell biztosítani az „európai családba” tartozó országnak. Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató „szolidaritási alapot”, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná – mondta Olaf Scholz.

Szólt arról, hogy az ukrán hadsereget is támogatni kell. Ezzel kapcsolatban a legnagyobb ellenzéki erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség vezetője, Friedrich Merz kiemelte: „segíteni akarjuk és segítenünk is kell Ukrajnát fegyverekkel, hogy gyakorolhassa az önvédelemhez fűződő jogát”.

Már 231 gyermek halt meg a háborúban

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni inváziója óta 231 gyermek halt meg és legalább 427-en megsebesültek a harcokban – számolt be Ljudmilla Denoszova, az emberjogi ombudsman képviselője.

A képviselő kiemeli: a jelenlegi adatok magasabbak is lehetnek, ugyanis nem tartalmazzák az összes megszállt terület adatait – írja az Independent. 

⚡️Ombudsman: Russia’s war killed at least 231 children, injured at least 427.

According to Human Rights Ombudsman Lyudmyla Denisova, the figures may be higher since they do not include casualties in the areas where hostilities are ongoing and in the Russian-occupied areas.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 19, 2022

Orosz hadijelentés: Újabb 700 ukrán fegyveres adta meg magát az Azovsztalnál

Az elmúlt 24 órában az Azov „nacionalista alegység” 771 fegyverese adta meg magát a Mariupolban, az Azovsztal acélműnél – jelentette be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi miniszter szóvivője.

A tábornok szerint az üzemből május 16. óta összesen 1730 fegyveres adta meg magát, köztük 80 sebesült. Elmondta, hogy aki kórházi ápolásra szorul, ezt a donyecki „népköztársaság” novoazovszki és donyecki egészségügyi intézményeiben megkapja.

Gyenisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője, a Szolovjov Live online televíziós csatornán azt mondta, hogy a bekerített ukrán erők több mint fele elhagyta a létesítményt, és a többiek folyamatosan adják meg magukat.

Képregény készült Volodimir Zelenszkijről

Képregény jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életéről az Egyesült Államokban – számolt be a TidallWave Comics.

Az alkotás arról szól, hogyan vált a komikus tévésből háborús vezető. A 26 oldalas, színes-képes művészeti alkotást Michael Freesell és Pablo Martinen készítette közösen.

A képregényt az amazon.com-on 7,99 dollárért, nagyjából háromezer forintért lehet megvásárolni, a készítők pedig azt ígérik, hogy az ebből befolyt összeg egy részét a Nemzetközi Vöröskeresztnek utalják majd. 

Here is a sneak peak. The book is out today. You can order it on Amazon now: https://t.co/B5hheecyMD

VOLODIMIR ZELENSKYY GETS THE COMIC BOOK TREATMENT#Zelensky #Zelenskyy #ukrainian #ukraine #comicbooks #Redcross pic.twitter.com/P8RlVPwVpI

— TidalWave Comics (@TidalWaveProd) May 18, 2022

Csehország szigorít az ukrán menekültek befogadásának szabályain

Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A kormány által szerdán elfogadott törvénymódosítási javaslatok most a parlament elé kerülnek – jelentette be a kormányülés után Vít Rakusan, cseh belügyminiszter.

A sajtóban lex Ukrajna néven emlegetett törvény legfontosabb módosítása, hogy ezentúl tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint az Ukrajnából érkező, de európai uniós állampolgársággal is rendelkező személyek nem jogosultak Csehországban semmiféle védelemre és segélyekre – mondta az újságíróknak a miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján.

Szerinte a törvénymódosítással a csehek szeretnék megakadályozni, hogy megismétlődhessen a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult helyzet.

Öten meghaltak egy légicsapásban, köztük egy kétéves gyerek is

Ötre nőtt a halálos áldozatok száma Bahmut városában – közölte a Donyecki terület ügyészsége.

A donbaszi, 73 ezer fős városban kedden hajtottak végre légicsapást az oroszok egy ötemeletes lakóház ellen. Az ügyészség azt írta, hogy nemrég 

EGY 35 ÉVES NŐ ÉS EGY 2 ÉVES KISGYEREK HOLTTESTÉT TALÁLTÁK MEG A ROMOK KÖZT.

Ezáltal a csapásnak már legalább öt halálos áldozata van, ezenkívül pedig további négy civil – köztük egy 9, 12, valamint 17 éves kiskorú – megsérült.

Az ügyészség arról is beszámolt, hogy az ügyben háborús bűncselekmény elkövetése miatt folytatnak nyomozást.

Kormányhivatal: 234 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 234 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 47 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

ORFK: Mintegy tízezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán–magyar határszakaszon 5590 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4269-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 329 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 215 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a Police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Ukrán sajtó: Első ízben ismert be háborús bűnt egy orosz katona a bíróság előtt

Beismerte kijevi bírósági tárgyalásán egy orosz katona, hogy agyonlőtt egy civil lakost az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – jelentette szerdán az UNIAN hírügynökség a tárgyalás helyszínéről származó beszámolókra hivatkozva.

Az ukrán híradások kiemelték, hogy Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával. Az ukrán Szabadság Rádió hozzátette, hogy a bírósági eljárás “a háború törvényeinek és szokásainak megsértése” címén zajlik ellene.

A védelmi kiadások fokozását sürgeti az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt szerdán az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére, egyúttal a védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Unión belül.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.

Ukrajna támogatásáról tárgyalnak a G7 pénzügyminiszterei

A G7-ek pénzügyminiszterei csütörtökön találkoznak Németországban, abban a reményben, hogy sikerül kidolgozni a háború által sújtott ukrajnai gazdaság támogatásának tervét. Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a koenigswinteri találkozó előtt kijelentette, hogy az eddigi megállapodások „nem elégségesek”.

Az Egyesült Államok 40 milliárd dolláros segélycsomag elfogadása előtt áll, Japán pedig csütörtök reggel közölte, hogy a Világbankkal összehangolva 600 millió dollárra duplázza az Ukrajnának nyújtott segélyt.

Újra Oroszországot támadja Ukrajna

Az ukrán erők csütörtök hajnalban egy orosz falut lőttek az orosz-ukrán határ közelében, legalább egy civil meghalt – közölte a regionális kormányzó, Roman Sztarovoit.

A kurszki területen lévő Tetkino faluban egy alkoholgyárat és több más épületet is eltaláltak a lövedékek – írta Sztarovoit a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Látványos mozgótérkép arról, hogyan szorultak vissza az orosz csapatok

Az orosz–ukrán háború nyolcvan napjának csapatmozgásait gyűjtötte össze a criticalthreats.org nevű oldal. Most készítettek egy 51 másodperces videót is abból, hogy február 24. óta milyen területeket foglaltak az orosz csapatok az invázió alatt, illetve honnan szorultak vissza. Ezt tették közzé a Twitteren.

A videó elindítása után látható, hogy az oroszok március elején érték el a legnagyobb sikereiket, akkor állomásoztak a legnagyobb területeken, ám az április eleji ellentámadások után Kijev környékéről teljesen eltűntek, és most pedig már a második legnagyobb ukrán város, Harkiv környékét sem ellenőrzik. A Krím félszigettől északra eső területeken értek el egyértelmű sikereket, és a szakadár területek (Luhanszk, Donyeck) közelében.

The first 80 days of the war in #Ukraine mapped by @criticalthreats and @TheStudyofWar. pic.twitter.com/bpSRYTq6lb

— Critical Threats (@criticalthreats) May 18, 2022

ISW: az oroszok le akarják rombolni az Azovsztal Acélművet

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz megszálló hatóságok bejelentették, hogy lerombolják az Azovstal Acélgyárat, és Mariupolt üdülővárossá alakítják, megfosztva ezzel Oroszországot a legfontosabb gazdasági előnyök egy részétől, amelyet a város elfoglalásával remélt megszerezni. A Kreml a kutatóintézet szerint abban reménykedhet, hogy ellensúlyozza az Azovzstal és más ukrajnai lerombolt infrastruktúra bevételkiesését azon keresztül, hogy profitál a Zaporizzsja Atomerőműből, amelyet az orosz csapatok elfoglaltak.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők továbbra is légi és tüzérségi csapásokat mérnek az Azovsztal Acélgyárra, ami azt jelzi, hogy az ukrán védelem maradványai még mindig az üzemben vannak az elmúlt napok evakuálása ellenére.
• Az orosz megszálló hatóságok a hírek szerint az Azovsztal Acélgyár elfoglalását követően annak lerombolását tervezik, ami ellentétes az üzem elfoglalásának nagy stratégiai gazdasági jelentőségével.
• Az orosz erők folytatták a felkészülést a Szeverodonyeck elleni támadásra, és fokozták a hadműveleteket Ljiman környékén.
• Az orosz erők továbbra is előnyben részesítették az orosz határ körüli pozíciók megtartását, hogy megakadályozzák Ukrajna további előrenyomulását Harkiv városától északra, és valószínűleg továbbra is ezt fogják tenni annak rovására, hogy további erősítéseket telepítenek más előrenyomulási tengelyekre.
• Az orosz csapatok arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat a déli tengelyen, és rakéta-, rakéta- és tüzérségi csapásokat hajtsanak végre a fronton.

Újabb orosz katonák állnak bíróság elé

Napokon belül két további meg nem nevezett orosz katona meghallgatása kezdődik el, akiket azzal vádolnak, hogy egy teherautóra szerelt 122 mm-es rakétavetővel lőttek lakóházakat és polgári épületek Harkov területén. Egy harmadik orosz katonát pedig nemi erőszakkal és gyilkossággal vádolnak.

Az inváziót „különleges katonai műveletnek” nevező Oroszország tagadja, hogy katonái háborús bűnöket követtek volna el.

ENSZ: évekig is eltarthat a globális élelmiszerválság

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a háború okozta gabona- és műtrágyahiány, a klímaváltozás és a covid-járvány okozta ellátási problémák azzal fenyegetnek, hogy emberek tízmilliói kerülnek élelmiszer-ellátási bizonytalanságba, miközben a pénzügyi piacokon ismét erősen esnek a részvényárak az inflációtól és a világméretű recessziótól való félelemtől.

A globális élelmezésbiztonságról szóló New York-i ENSZ-ülésen azt mondta, hogy „alultápláltság, tömeges éhínség következhet be egy évekig tartó válságban”, miközben ő és is mások sürgették Oroszországot, hogy engedje piacra kerülni az ukrán gabonaexportot.

Az invázió előtt Ukrajnát a világ kenyérkosarának tekintették, havonta 4,5 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált kikötőin keresztül – a bolygó búzájának 12%-át, kukoricájának 15%-át és napraforgóolajának felét adta. Mivel a kikötőket az orosz hadihajók elzárták a világtól, az utánpótlás csak zsúfolt szárazföldi útvonalakon közlekedhet, amelyek sokkal kevésbé hatékonyak.

Zelenszkij párhuzamot vont a nácik csodafegyvere és az oroszok szuperlézere között

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij szerda esti beszédében kijelentette, hogy az oroszok állítólagos lézerfegyveréről szóló hírek az invázió teljes kudarcát jelzik. Rámutatott, hogy a náci Németország propagandáját uralta a „wunderwaffe”, csodafegyver kifejezés, amikor már világossá vált, hogy nincs esélyük a háború megnyerésére. A vereségek után még erősebbé vált a propaganda a csodafegyverről, amely olyan erős lesz, hogy majd fordulópontot jelent a háború végkimenetelében.

Zelenszkij szerint Oroszország is szeretné megtalálni a saját maga csodafegyverét, ami a szuperlézer. A szerdai hírek szerint az oroszok új generációs lézerfegyvereket használnak drónok megsemmisítésére, már ha igaz. A lézerfegyverről egyelőre keveset tudunk, de az biztos, hogy egy középkori ortodox harcos szerzetesről kapta a Pereszvet nevet. Jurij Boriszov, a katonai fejlesztésekért felelős miniszterelnök-helyettes egy moszkvai konferencián azt mondta, hogy a Pereszvetet már széles körben bevetették az ellenséges műholdak ellen, és nagy távolságból is nagyon hatékony – írja a Telex.

215 millió dolláros élelmiszersegélyt ad Amerika Ukrajnának

Antony Blinken amerikai külügyminiszter arról beszélt az ENSZ-ben, hogy 215 millió dolláros sürgősségi élelmiszersegélyt adnak Ukrajnának. Emellett 500 millió dollárt különítenek el a műtrágyatermelés fellendítésére, hogy azokat a régiókat is el tudják látni, amelyek Oroszországból importálták a terméket – jelenti a The Guardian.

Londoni elemzők 40 százalék körüli idei GDP-zuhanást várnak Ukrajnában

Londoni makrogazdasági elemzők szerdán ismertetett új alapeseti előrejelzése szerint az idén 40 százalékot megközelítő mértékben zuhanhat az ukrán hazai össztermék (GDP), de a helyzet bizonytalansága miatt több alternatív – ennél jobb, illetve rosszabb – forgatókönyv is elképzelhető.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató konglomerátum feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni elemzőstábja 25 oldalas helyzetértékelésében közölte: központi prognózisa elhúzódó, de idővel gyengülő intenzitású konfliktust valószínűsít.

Ez az előrejelzési forgatókönyv azt is feltételezi, hogy Oroszországnak egyetlen nagyobb ukrajnai várost sem sikerül elfoglalnia, de drasztikusan megváltozik az ukrán gazdaság szerkezete: az ukrán üzleti vállalkozások az ország biztonságosabb nyugati térségeibe húzódnak, és a gazdaság alapvetően a háborús szükségletek kiszolgálására áll át.

Így álltak a frontok szerdán

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium szerdai hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine