Az orosz-ukrán háború 84. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Zelenszkij a hadiállapot meghosszabbítását kérte a parlamenttől

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán javasolta a parlamentnek a hadiállapot újbóli meghosszabbítását Ukrajnában – hozta nyilvánosságra az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán törvényhozás hivatalos honlapján közzétett információkra hivatkozva.

A törvényjavaslatot az államfő már beterjesztette a parlamentnek, de szövege egyelőre nem érhető el a törvényhozás honlapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot Ukrajnában. Ezt követően az elnök kezdeményezésére már két alkalommal – márciusban és áprilisban – harminc-harminc nappal meghosszabbították a hatályát, s most május 25-ig van érvényben.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy napról napra egyre többen térnek vissza Ukrajnába azok közül, akik a háború miatt kényszerültek távozni. Az adatok szerint május 17-én az előző naphoz hasonlóan valamivel több mint 31 ezren hagyták el Ukrajnát, miközben az országba érkezők száma 37 ezret tett ki, a megelőző napon pedig több mint 41 ezret.
Az ukrán katasztrófavédelem közölte szerdán, hogy az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Deszna település ellen kedden végrehajtott orosz légicsapás halálos áldozatainak száma 11-re, a sebesülteké pedig 14-re nőtt.
Az ukrán fegyveres erők déli műveleti parancsnoksága a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz erők szerdán ismét légicsapást mértek Odessza megyére. Az előzetes információk szerint sebesülés nem történt, és komolyabb károkat sem okozott a támadás.
Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok megsemmisítettek még egy oktatási intézményt a régióban: az avgyijivkai 1-es számú általános iskola porig égett. A kormányzó állítása szerint az orosz hadsereg tiltott foszforlövedékeket lőtt az iskolára. Kirilenko közölte, hogy a támadásban nem sebesült meg senki. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tanintézetben több mint kétszáz gyermek tanult a háború február 24-i kezdetéig.
Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók beszámolóból készített összeállításában azt írta, hogy szerda délelőtt az orosz csapatok két rakétát lőttek ki a keleti országrészben lévő Dnyipro városára. Az egyiket a légvédelem lelőtte, darajai egy lakóházra zuhantak, aminek következtében egy ember megsérült. A másik rakéta eltalált egy közlekedési infrastrukturális objektumot, és komoly károkat okozott.
Északkeleten, Szumi megyében folytatódtak az orosz tüzérségi támadások, délen Herszon megye Mikolajiv régió felőli határát lőtték. Az áldozatok számát és a károkat még pontosítják. Harkiv megyében az éjjel nyugalom volt. Szerdán viszont a csuhujevi járást lőtték az orosz erők, aminek következtében két településen egy-egy személy megsebesült. A Donyec-medencében lévő Luhanszk megye egész területén viszont heves harcok folynak, és ugyanez a helyzet Donyeck megyében is az ukrán, illetve a szakadár ellenőrzésű területek közötti frontvonal teljes hosszán.
Kijev legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 28 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 202 orosz repülőgépet, 167 helikoptert, 13 hadihajót, 1251 harckocsit, 3043 páncélozott harcjárművet, 586 tüzérségi és 91 légvédelmi rendszert, valamint 199 rakéta-sorozatvetőt.

Brit katonai hírszerzés: több ezer csecsen harcolhat az oroszok oldalán Mariupolnál

A brit katonai hírszerzés szerdán közzétett értesülései szerint valószínűleg több ezer csecsen fegyveres harcol az orosz haderő oldalán az ostromlott ukrajnai Mariupolnál.

A londoni védelmi minisztérium beszámolója felidézi, hogy jóllehet az orosz hadsereg már tíz hete bekerítette Mariupolt, a kemény ukrán ellenállás azonban késlelteti a város feletti teljes orosz ellenőrzés megszerzését, emellett az orosz haderő jelentős emberveszteségeket is elszenvedett.
A tárca szerint a brit katonai hírszerzési adatok arra vallanak, hogy az ukrán ellenállás megtörésére tett kísérletek részeként Oroszország jelentős létszámú „segéderőket” is bevet, és e kontingensekben valószínűleg több ezer csecsen is harcol.
A brit védelmi minisztérium szerint az Ukrajnában Oroszország által bevetett csecsenek között egyénileg jelentkező önkéntesek és a csecsen nemzeti gárdaezred tagjai is jelen lehetnek. Az utóbbi alakulat alapfeladatai közé tartozik a Csecsen Köztársaság vezetője, Ramzan Kadirov uralmának biztosítása – áll a brit katonai hírszerzés szerdán ismertetett helyzetértékelésében.
A beszámoló azt is valószínűsíti, hogy Kadirov szoros, személyes felügyeletet gyakorol az egység ukrajnai bevetése felett.
A brit katonai hírszerzésnek olyan adatai is vannak, hogy Kadirov unokatestvére, Adam Gyelimhanov a Mariupolhoz vezényelt csecsen gárdaalakulat hadszíntéri parancsnoka.
Az 52 éves Gyelimhanov – aki az orosz szövetségi parlament alsóházának kormánypárti képviselője és Kadirov tanácsadója – orosz televíziós híradások szerint is kulcsszerepet játszott a mariupoli Azovsztal acélmű bekerítésében, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap az Oroszország Hőse címet adományozta neki.
A brit katonai hírszerzés szerdán ismertetett helyzetértékelése szerint az ennyire „vegyes összetételű” alakulatok alkalmazása azt jelzi, hogy Oroszországnak „jelentős erőforrás-problémái” vannak Ukrajnában, és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az orosz vezénylési rendszer nem egységes.
Az utóbbi tény folyamatosan hátráltatja az orosz hadműveleteket is – áll a londoni védelmi tárca által közzétett hírszerzési állásfoglalásban.
A brit katonai hírszerzés ezt nem először állapítja meg.
Az elmúlt hétvégén a védelmi minisztérium olyan hírszerzési értékelést tett közzé, amely szerint a kisebb kezdeti előrenyomulások ellenére Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős kiterjedésű területeket elfoglalni Ukrajnában, miközben folyamatosan nagyarányú a „lemorzsolódás”.
Ez a jelentés azt valószínűsítette, hogy az orosz hadsereg az Ukrajna elleni háborújának februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszthette, és az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a folyamatosan alacsony morál.

Az Európai Bizottság ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére

Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére, s ennek keretében makroszintű európai uniós pénzügyi támogatást javasolt Kijev javára egy 9 milliárd eurót elérő összegű kölcsön formájában 2022 folyamán.

Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: jelentős pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háborús károkat követő újjáépítéséhez. Miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában – írta az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv.
A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít. A platform összefogná a támogató partnereket és szervezeteket, köztük az uniós tagállamokat, más két- és többoldalú partnereket és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. A platform által jóváhagyott, igényfelmérésen nyugvó újjáépítési terv szolgálna alapul ahhoz, hogy az Európai Unió és a többi partner meghatározza a finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket és az egyedi projekteket. A platform koordinálná a finanszírozási forrásokat és felhasználásuk optimalizálása érdekében a rendeltetésüket, valamint nyomon követné a terv végrehajtása terén elért eredményeket.
Jelentős hangsúlyt kapnak a jogállamisági reformok és a korrupció elleni küzdelem, az uniós éghajlat-, környezetvédelmi és digitális szakpolitikákkal és normákkal összhangban álló beruházások pedig segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megerősödve és ellenállóbban épüljön újjá az orosz támadások okozta pusztításból – közölték.
Az újjáépítési terv előmozdítására a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolta, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinációjából állna. Igazodna azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket Ukrajna újjáépítése és az európai integráció felé vezető úton való támogatása jelent, továbbá olyan egyedi irányítási struktúrával rendelkezne, amely biztosítja Ukrajna teljes körű szerepvállalását – tette hozzá az Európai Bizottság.

Oroszország bezárja a CBC kanadai tévécsatorna moszkvai irodáját

Oroszország bezárja a CBC kanadai tévécsatorna moszkvai tudósítói irodáját, és megszünteti az ott dolgozó újságírók vízumát – közölte Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

„Döntés született a kanadai intézkedésekre válaszoló lépések bevezetéséről, nevezetesen a kanadai állami műsorszolgáltató, a CBC moszkvai irodájának bezárásáról, beleértve az újságírók akkreditációinak és orosz vízumának törlését” – mondta a szóvivő.
Zaharova megjegyezte, hogy az intézkedés nem a kanadai nép ellen irányul. Mint mondta, a CBC „propaganda-szócsővé” vált.
A szóvivő szerint a hivatalos Ottawa „nyíltan ruszofób irányvonalat követ”, amire példaként hozta fel, hogy a kanadai hatóságok betiltották az RT és RT France orosz állami tévécsatorna országos sugárzását. Zaharova arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „mindig megfelelő módon fog reagálni” az ehhez hasonló egyoldalú korlátozó intézkedésekre, amelyek sértik a szólásszabadság elveit.
„Válaszunk elkerülhetetlen, és minden hasonló esetre vonatkozni fog” – nyilatkozott Zaharova.

Moldovai elnök: Moldova az Európai Unióhoz tartozik

Moldova a szabad világ része kíván maradni, Európa részeként képzeli el a jövőjét, az unió értékeit sajátjaként vallja, Moldova az Európai Unióhoz tartozik – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök Brüsszelben, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén szerdán.

Maia Sandu, a Moldova-EU társulási megállapodásról tartott EP-vitán mindenekelőtt emlékeztett arra, hogy országa hivatalosan idén márciusban kérelmezte az EU-tagságot.
Hangsúlyozta: Moldova számára az uniós csatlakozás a szabadság, a béke, a fellendülés útját jelenti. Noha számos reformra van szükség a csatlakozás eléréséhez, az uniós tagság minden nehézséget és munkát megér – mondta.
„Bízunk az Európai Unióban, az európai jövőben, noha tisztában vagyunk azzal is, hogy uniós szintű politikai döntéseket kell hozni a tagság érdekében. Azt is tudjuk, hogy ezek nem könnyű döntések, de a moldovai tagjelölti státusz megadása helyes döntés lesz” – fogalmazott.
Kijelentette: az ország már most az európai közösség része. Európai a nyelve, a történelme, az értékrendje, a politikai berendezkedése, és hozzájárul a közjóhoz. A békét és a kompromisszumot részesíti előnyben a konfrontációval szemben. A moldovai demokrácia erősödik, elkötelezte magát a korrupcióval szembeni küzdelem, a jogállamiság, valamint az igazságszolgálatás függetlensége mellett. Gazdasága és kereskedelme egyre szorosabban kapcsolódok az európai piachoz – emelte ki.
„Tudjuk, hogy a csatlakozási folyamat hosszú és bonyolult. Moldova nem akarja lerövidíteni ezt az utat, a csatlakozást az elért eredmények és érdemek alapján kell megítélni. Moldova azonban gyakorlatias és stratégiai politikai rugalmasságot vár az európai tagállamok részéről. A csatlakozás lehetősége ugyanis erős jelzés lenne a moldovaiak számára az Európai Unió támogatásáról. Az EU-csatlakozás a fényt jelenti az alagút végén” – tette hozzá a moldovai elnök.
Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos beszédében megerősítette: az Európai Unió támogatja Moldovát, és érdemeken alapuló tagjelölti státuszt kíván adni az országnak. Közölte: az unió hamarosan támogatás nyújtásáról dönt a határvédelmi tevékenységek megerősítésére, valamint folytatja a megkezdett munkát a közigazgatási és az energiaágazatok reformjának területén. Emellett az ország ellenálló képességének fokozására összpontosít nem csak a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetés területén és a félretájékoztatással szemben, hanem humanitárius segítséget biztosít, valamint egészségügyi és kommunikációs felszerelést biztosít a moldovai hadsereg számára.
Várhelyi Olivér köszönetet mondott azért, hogy Moldova megnyitotta határait az ukrajnai háború elől menekülők előtt.
Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozatában az Európai Unió szolidaritását hangsúlyozta Moldovával, és elismerését fejezte ki az Ukrajnából menekülők befogadásában tanúsított magatartásáért. Kijelentette: az EU támogatja az ország önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, beleértve a Dnyeszteren túli területeket is. Elismerve az ország európai törekvéseit, az uniós diplomácia vezetője kiemelte, hogy az EU elkötelezett a Moldovával fenntartott kapcsolatainak további elmélyítése mellett.

Ukrán sajtó: első ízben ismert be háborús bűnt egy orosz katona a bíróság előtt

Beismerte kijevi bírósági tárgyalásán egy orosz katona, hogy agyonlőtt egy civil lakost az északkelet-ukrajnai Szumi megyében – jelentette szerdán az UNIAN hírügynökség a tárgyalás helyszínéről származó beszámolókra hivatkozva.

Az ukrán híradások kiemelték, hogy Vagyim Sisimarin az első orosz katona, akit Ukrajnában bíróság elé állítottak háborús bűntett elkövetésének vádjával. Az ukrán Szabadság Rádió hozzátette, hogy a bírósági eljárás „a háború törvényeinek és szokásainak megsértése” címén zajlik ellene.
A tárgyaláson az ügyész egy rövid vádiratot olvasott fel. Az orosz katona megerősítette, hogy teljes mértékben elismeri bűnösségét. Kijelentette azt is, hogy kész tanúskodni az ügyben.
„A nyomozás megállapította, hogy a vádlott február 28-án a Szumi megyei Csupahivka községben látott egy fegyvertelen lakost kerékpárt tolva sétálni az út szélén, és közben telefonálon beszélni. Több célzott lövést adott le a 62 éves áldozat fejére egy Kalasnyikov gépkarabélyból. A férfi a helyszínen életét vesztette, mindössze néhány tíz méterre az otthonától” – idézett az UNIAN a vádiratból.
Sisimarin elfogásának körülményeiről nem adtak információt az ukrán hatóságok. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) május elején már közzétett egy videofelvételt az orosz katona kihallgatásáról, amelyen Sisimarin elismerte, hogy – felsőbb parancsra – agyonlőtt egy civil lakost Szumi régióban.
Az UNIAN szerint a vádiratot az ügyészség május 11-én adta át a bíróságnak. A 21 éves orosz harckocsiegység-parancsnokra tíz évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

Az Európai Bizottság a védelmi kiadások fokozását sürgeti

Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt szerdán az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére, egyúttal a védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Unión belül.

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.
A bizottsági javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy közösen, jobban és hasznosabban fektessenek védelmi kapacitásaik bővítésébe. A védelmi együttműködés előmozdítására irányuló uniós kezdeményezés pedig hozzájárul a méltányosabb transzatlanti tehermegosztás és a NATO-n belüli hatékonyabb európai hozzájárulás megerősítéséhez – mondta a főképviselő.
Emlékeztetett: Ukrajna orosz megtámadásának következményeként az EU-tagállamok már megállapodtak védelmi költségvetésük közel 200 milliárd eurós növeléséről az elkövetkező években. Megjegyezte: 1999 és 2021 között az EU védelmi kiadásai mindössze 20 százalékkal nőttek, szemben az Egyesült Államok 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos és Kína 592 százalékos emelkedésével. Összehangolt megközelítés nélkül a katonai beruházások csak további széttagoltsághoz és az eddig elért eredmények felmorzsolódásához vezethetnek – mondta. A védelmi ipari képességek közös beszerzésére az uniós bizottság rövid távú uniós eszközt javasol, hogy támogassa a tagállamok együttműködését a legsürgetőbb és legfontosabb hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság a következő két év alatt erre a célra 500 millió euró uniós költségvetést különít el – közölte Borrell.
A katonai képességbeli hiányosságok kezelésére a brüsszeli bizottság a készletek feltöltését, a szovjet korszak örökölt rendszereinek helyettesítését, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek megerősítését javasolta. A testület emellett sürgette, hogy a tagállamok dolgozzanak ki konkrét közép- és hosszú távú stratégiai terveket a légi, a szárazföldi, a tengeri, az űr- és kibervédelmi területen – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is közzétette hírszerzési jelentések alapján készült, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 18 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/pT9AKFbGZJ

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/eBtapUQPMG

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 18, 2022

Peszkov: nem folytatódnak a béketárgyalások

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nem folytatódnak a béketárgyalások Ukrajnával, és valószínűleg azután sem fognak, hogy a sebesült ukrán katonák előző nap elhagyták az acélgyárat. Szerinte annak, hogy az Azovsztalnál ukrán katonák „megadják magukat és leteszik a fegyvert, csak egy értelmezése lehet”. Azt is hozzátette, hogy az ukrán félen nem látják azt, hogy hajlandóak lennének folytatni a tárgyalásokat.

Erdoğan: Törökország nem hagyja jóvá Svédország NATO-pályázatát

Recep Erdoğan török elnök kijelentette, hogy Törökország nem fogja jóváhagyni Svédország (sem pedig Finnország) NATO-csatlakozási kérelmét, és a svéd és finn delegációnak nem kellene Ankarába jönnie, hogy meggyőzze, támogassa a pályázatukat – számolt be a Sky News.

Mindez azután történt, hogy a két északi ország ma reggel hivatalosan is beadta a csatlakozási szándékát a katonai szövetségbe.

Törökország azzal vádolta meg Svédországot és Finnországot, hogy olyan embereknek adnak menedéket, akik szerintük kapcsolatban állnak az általuk terroristának tartott csoportokkal.

Von der Leyen: a lehető leggyorsabban csökkenteni kell az orosz energiától való függőséget

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja súlyos zavart okozott a globális energiapiacon és nagy feladatok elé állította az Európai Uniót, amiből az következik, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

Ursula von der Leyen közölte: közölte, az Európai Bizottság szerdán bemutatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó közös európai fellépésre vonatkozó javaslatát.
A javaslat szerint az orosz fosszilis tüzelőanyagokat háromféleképpen lehet majd helyettesíteni: a keresleti oldalon az energiamegtakarítással, a kínálati oldalon az energiaimport diverzifikálásával, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról és a tiszta energiára való átállás felgyorsításával. Kijelentette: az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének. Ezért az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célját 9 százalékról 13 százalékra emeli, valamint 40 százalékról 45 százalékra emeli az EU megújuló energiáira vonatkozó 2030-as célértéket.
A bizottság javasolja, hogy 2025-re megvalósuljon a kereskedelmi és középületek, 2029-ig pedig az új lakóépületek napelemes tetőfedése – közölte. A brüsszeli testület kiutat javasol továbbá az energiahordozók közös beszerzésére is, hogy – mint mondta – biztosítható legyen a szükséges energiaimport a tagállamok közötti verseny nélkül. Ehhez szavai szerint hatalmas beruházásokra és reformokra lesz szükség. Megvalósulásához az Európai Bizottság közel 300 milliárd eurót mozgósít, amelyből mintegy 72 milliárd euró támogatás, 225 milliárd euró pedig hitel formájában lesz elérhető. Ez egyrészt akár 10 milliárd eurónyi finanszírozást foglal majd magába a gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításához szükséges, de még hiányzó összeköttetések kiépítésére, másrészt akár kétmilliárd eurót biztosít az olajinfrastruktúra létrehozására az orosz olajszállítás leállítása céljából. A finanszírozás többi részét a tiszta energiára való átállás felgyorsítására és mértékének növelésére kell fordítani – mondta.
Von der Leyen közölte, az ukrajnai háború megmutatta a biztonság szavatolásának fontosságát is, ezért az Európai Bizottság mindazon képességbeli hiányosságok pótlását sürgeti, amelyeket mind az Európai Unió, mind a NATO azonosított.
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban közölte: annak bizonyítékaként, hogy Európa Ukrajna mellett áll, az EU egy új, rendkívüli, legfeljebb kilencmilliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást nyújt az országnak 2022-ben.
Kiemelte: az EU támogatja az ország háború utáni újjáépítését is. Megjegyezte, hogy az újjáépítés során a beruházásoknak kulcsfontosságú reformokkal, köztük a korrupcióellenes küzdelem felgyorsításával, valamint a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával kell összekapcsolódniuk. Mindezek segítik Ukrajna előrehaladását az európai úton, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország erősebbé és ellenállóbbá váljon az orosz katonák okozta pusztulás után – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

Francia diplomatákat utasított ki Moszkva

Harmincnégy francia diplomatát utasított ki szerdán Moszkva, válaszul Párizs hasonló intézkedésére.

Az orosz külügyminisztériumba szerdán bekérették a moszkvai francia nagykövetet. A misszióvezetőnek a tárca jegyzékben határozott tiltakozásának adott hangot a francia hatóságok „provokatív és indokolatlan” döntése ellen, amely a franciaországi orosz diplomáciai intézmények 41 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította. Moszkva szerint ez a lépés súlyosan károsítja az orosz-francia kapcsolatokat és a konstruktív kétoldalú együttműködést.
A francia diplomatáknak a jegyzék átadásától számított két héten belül kell elhagyniuk Oroszország területét.

Több száz ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovsztalnál az orosz katonai szóvivő szerint

Több száz ukrán katona adta meg magát a bekerített mariupoli Azovsztal acélműben – közölte szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Mariupolban az Azovsztal üzemben bekerített Azov nacionalista alegység fegyveresei és az ukrán katonák közül újabbak adták meg magukat. Az elmúlt 24 órában 694 fegyveres adta meg magát, köztük 29 sebesült” – mondta Konasenkov.
A szóvivő szerint május 16. óta összesen 959 harcos adta meg magát, köztük 80 sebesült. Közülük 51-en kórházi ápolásban részesülnek az orosz ellenőrzés alatt álló „Donyecki Népköztársaság” novoazovszki kórházában.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán a Szputnyik rádiónak nyilatkozva „hazugságnak” és „propagandának” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóhasználatát, amelyben „az ukrán fél humanitárius műveleteként” és „evakuációként” szerepelt az ukrán katonák fegyverletétele az Azovsztalnál. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország már hetek óta javasolta az acélműben körülvett ukrán erők fegyverletételét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint annak, hogy az Azovsztalnál ukrán katonák „megadják magukat és leteszik a fegyvert, csak egy értelmezése lehet”. Úgy vélekedett, Kijevnek a foglyok dicsőítésére irányuló kísérletei kudarcra vannak ítélve. A védelmi tárca hatáskörébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy vannak-e köztük külföldi tisztek.
Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője szerdán azt mondta, hogy nemzetközi bíróságnak kell döntenie a fegyvert letevő katonák ügyében. Azt is bejelentette, hogy az Azovsztalt le fogják bontani, és a mariupoli épületek 60 százaléka nem helyreállítható.
Az orosz parlament alsóházának képviselői részéről kedden több javaslat elhangzott a Moszkva által neonácinak tekintett Azov alakulattal kapcsolatban. Ezek között szerepelt, hogy a náci bűnösök ne lehessenek hadifogolycsere alanyai, hogy az Azov fegyveresei esetében tegyenek jogszabályi kivételt a halálbüntetésre vonatkozó oroszországi moratórium alól, és hogy ott ítélkezzenek felettük, ahol a civil lakossággal szemben bűncselekményeket követtek el. Ez a Moszkva által függetlennek elismert donyecki és luhanszki entitást jelenti, ahol pedig a törvények megengedik a halálbüntetést.
A Konasenkov által szerdán ismertetett hadijelentés szerint az orosz légierő nagypontosságú levegő-föld rakétákkal megsemmisített két harcálláspontot , valamint 31 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást. Utóbbiak között külön megemlítette, hogy Mikolajivban és Krasznahorivkában külföldi zsoldosegységek állomáshelyét likvidálták.
A tábornok szerint a légierő rakétái egy Dnyipro melletti katonai repülőtéren két ukrán Szu-24-es repülőgépet, Mikolajivnál egy Sz-300-as légvédelmi egységet, valamint a donyecki régióban négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt is megsemmisítettek.
A harcászati légerő gépei három harcálláspontot, 41 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy lőszerraktárt pusztítottak el. Mint mondta, a légicsapások következtében több mint 270 „nacionalista” életét vesztette és 54 katonai eszköz vált üzemképtelenné.
Konasenkov elmondta, hogy a rakéta- és tüzérségi erők 76 harcálláspotra, 421 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 147 tüzérségi és aknavető-egységre mértek csapást tüzelőállásban, köztük egy M777-es amerikai gyártmányú tarackütegre Pidhirne település közelében. A Harkiv megyei Protopopivka falu közelében egy ponton átkelőhelyet romboltak le a Sziverszkij Donyec folyón. A tábornok közölte, hogy a légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös és egy MiG-29-es harci gépet, 15 drónt nyolc Szmercs rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 172 repülőgépet, 125 helikoptert, 927 drónt, 311 légvédelmi rakétarendszert, 3139 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 389 rakétasorozatvetőt, 1548 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2997 speciális katonai járművet veszített.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők aláaknáztak egy közúti hidat Szumiban, amelynek felrobbantásáért az orosz hadsereget szándékoznak felelőssé tenni. A tábornok szerint az ukrán Donbasz zászlóalj Szlavjanszkban egy lakóházba telepített nehézfegyvereket és lőszerraktárt, anélkül, hogy a lakókat kitelepítette volna onnan. Azt mondta, hogy az általa neonácinak minősített Azov zászlóalj Mirnohradban egy óvodát és egy bentlakásos iskolát erődített meg, páncélozott járműveket és tüzérséget elhelyezve lakott területek közvetlen közelében. A tábornok szerint az ukrán hadsereg Borovában tette ugyanezt egy iskolának és egy óvodának otthont adó épületben, amelynek pincéjében civileket, köztük gyerekeket tartanak erőszakkal.
Az Ajdar zászlóaljat azzal vádolta meg, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban lőállásokat alakítottak fel egy templom területén, Zaporizzsjában pedig kórházakban lőszerraktárakat alakítottak ki, élő pajzsként bent tartva a személyzetet és betegeket.
A TASZSZ hírügynökség szerdán közölt értesülése szerint az Admiral Makarov fregatt lehet az orosz Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója a Moszkva cirkáló elvesztése után. Az orosz védelmi minisztérium április 14-én számolt be arról, hogy a Moszkván lőszerrobbanás okozta tűz keletkezett, majd hogy a cirkáló viharban, vontatás közben elsüllyedt. Az ukrán fél a maga harci sikereként tüntette fel az orosz zászlóshajó pusztulását.

Tovább támadják Donyeck és Luhanszk régiót az oroszok

Az oroszok az elmúlt 24 órában 28-szor mértek csapást Donyeck régióra, amiben 52 épületet semmisült meg, tudatta az ukrán rendőrség. Egy ember meghalt és három gyerek megsérült a jelentésük szerint.

Az elmúlt 24 órában az ukrán rendőrség 36 támadást regisztráltak Luhanszki régióban. A jelentésük szerint sérültek és halottak is vannak, de további információt nem közöltek.

#Луганщина: За добу поліція зареєструвала 36 фактів обстрілів території області окупаційними військами рф, серед них й ті, які відбулись у попередній період. Внаслідок обстрілів є загиблі та поранені.

Деталі: https://t.co/eLze6wmta9#stoprussia pic.twitter.com/EP6DetGFvV

— Національна Поліція (@NPU_GOV_UA) May 18, 2022

Újabb rakétatámadások érték Odesszát

Újabb rakétatámadások érték Odessza térségét, melyről a „Dél” hadműveleti parancsnokság újságírói számoltak be – írja az Unian ukrán hírportál. Az ágyúzást állítólag a Fekete-tenger felől hajtották végre.

Újabb rakétacsapást mértek Odessza régióra a Fekete-tenger felől. Az ellenség folytatja az infrastruktúra elpusztítására tett kísérleteket és a civilekre nehezedő pszichológiai nyomást, hajnalban támadva a régió településeit – olvasható az üzenetben.

Az előzetes információk szerint áldozatokról és jelentős kárról nem érkezett jelentés.

Az ukránok szerint eddig több mint 28 ezer orosz katona halt meg a háborúban

Az ukrán hadsereg közlése szerint a háború 12 hete alatt eddig 28 300 orosz katona halt meg − írta meg az The Independent.

Az ukránok arról számoltak be, hogy az orosz erők összesen 1251 harckocsit és 167 helikoptert vesztettek.

These are the indicative estimates of Russia’s combat losses as of May 18, according to the Armed Forces of Ukraine. pic.twitter.com/EM0NQ2MRrk

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 18, 2022

Osztrák külügyminiszter: Ausztria ragaszkodik a semlegességhez

Ausztria továbbra is ragaszkodik a katonai semlegességhez, de politikailag szolidaritást vállal az orosz támadás ellen harcoló Ukrajnával – jelentette ki az osztrák külügyminiszter egy szerdai interjúban.

Alexander Schallenberg a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte: Bécs tudomásul veszi, hogy Finnország és Svédország az évtizedek óta képviselt semleges álláspontot feladva csatlakozik a NATO-hoz, de Ausztria semleges marad.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa elmondta, hogy az osztrákok túlnyomó többsége a közvetlen szomszédságban zajló háború ellenére továbbra is pártolja az 1955-ben választott semlegességet, ezért nincs ok változtatni ezen.
Ugyanakkor a kitartás a semlegesség mellett nem jelenti azt, hogy Ausztria elszigetelődik, hiszen az Európai Unió tagjai közül Málta és Írország sem tagja a NATO-nak. Fontos tényező az is, hogy a katonai semlegesség nem jelent politikai semlegességet – emelte ki az osztrák diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy hazája szolidaritást vállal Ukrajnával és az EU biztonságához is hozzájárul.
Mint mondta, „mindig is tudtuk, hogy hol állunk”, és a „civilizációs törést”, a közös kultúra megtagadását jelentő orosz támadással kialakult helyzetben „egyértelműen Ukrajna mellett állunk”.
Kifejtette: Ausztria nemzetközi összevetésben kiemelkedően sok humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, fegyvert viszont nem ad. Továbbra is így járnak el, mert „az Ukrajnának nyújtott segítség nem korlátozódhat a fegyverekre” – mondta Alexander Schallenberg.

Több száz ukrán katona adta meg magát a mariupoli Azovsztalnál az orosz katonai szóvivő szerint

Több száz ukrán katona adta meg magát a bekerített mariupoli Azovsztal acélműben – közölte szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

„Mariupolban az Azov nacionalista alegység fegyveresei és az Azovsztal üzemben magukat elsáncoló ukrán katonák közül is újabbak adták meg magukat. Az elmúlt 24 órában 694 fegyveres adta meg magát, köztük 29 sebesült” – mondta Konasenkov.
A szóvivő szerint május 16-a óta összesen 959 harcos adta meg magát, köztük 80 sebesült. Közülük 51-en kórházi ápolásban részesülnek az orosz ellenőrzés alatt álló „Donyecki Népköztársaság” Novoazovszk kórházában.

Kormányhivatal: 202 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

Kedden 202, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton. Az éjszakát 73-an töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán a honlapján

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

Putyin a nyáron hirdetheti meg a mozgósítást

A Sky Newsnak nyilatkozó Michael Clarke védelmi elemző szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánvalóan nem akarja meghirdetni a mozgósítást, mert az kudarcnak tűnhet, de hacsak nem hozza létre a mozgósítás valamilyen formáját, egyszerűen nincs elég csapata, hogy túljusson a donbászi patthelyzeten.

Az elemző úgy látja, hogy a nyáron vagy kora ősszel jöhet el ez az állapot. „Oroszország annyival nagyobb, mint Ukrajna, hogy ha mozgósítja, be tudná indítani ezt a nagyon nem hatékony gőzhengert. Nem hatékony, régi és nagyon rosszul van irányítva, de nagy” – fogalmazott Michael Clarke.

Ukrán vezérkar: az orosz erők a Szlovjanszki régióban nyomulnak előre

Az orosz erők Dovhenkét támadják a Szlovjanszki régióban. Az offenzíva elősegítésére rakéta- és ágyútüzérségi egységeket vetettek be – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A vezérkar szerint az oroszok további fegyvereket és katonai felszereléseket szállítanak Oroszországból logisztikai támogatás, valamint a veszteségeket szenvedett egységek utánpótlásának céljából.

Az orosz erők erőfeszítései többek között a korábban megszállt területek megtartására, felderítésre és a felszerelések utánpótlására irányulnak, valamint taktikai pozíciójukat is igyekeznek javítani – áll a jelentésben.

A Fehér Házban fogadja a finn elnököt és a svéd miniszterelnököt Joe Biden

Csütörtökön fogadja a Fehér Házban a svéd miniszterelnököt és a finn elnököt Joe Biden amerikai elnök – írta meg a CNN.

A találkozón Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának kérdései mellett várhatóan az európai biztonságról, valamint Ukrajna támogatásáról is szó lesz, erről a Fehér Ház sajtótitkára, Karine Jean-Pierre számolt be közleményében.

Az Egyesült Államok korábban már jelezte, hogy támogatja a két ország csatlakozását a katonai szövetséghez.

ORFK: több mint kilencezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5181 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4047-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 327 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írta az ORFK.
A tájékoztatás szerint az ukrajnai háború elől menekülve 297 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte szerdán a police.hu oldalon, hogy a BRFK a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel Kőbánya felső vasútállomáson és a BOK csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Nem tisztázott az Azovsztalból kijutott ukrán katonák sorsa

Továbbra sem tisztázott a több száz ukrán katona sorsa, akik a mariupoli Azovsztal acélműben megadták magukat és átszállították őket az oroszok által ellenőrzött területre. Ukrajna védelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy fogolycsere keretében kicserélik őket, de egyes orosz tisztviselők kedden azt mondták, hogy bíróság elé állíthatják, és akár ki is végezhetik őket.

Kedd este hét ukrán katonákat szállító autóbusz hagyta el a kikötővárosban található Azovsztal üzemet, és érkezett meg Donyeckbe, az oroszok által ellenőrzött Olenivka város egykori börtöntelepére – jelentette a Reuters.

Oroszország tömeges meghódolásnak nevezte az Azovsztal hadműveletét, az ukrán hadsereg szerint az acélgyárat védő katonák „elvégezték harci feladatukat”, és most az életük megmentése a fő cél „Ukrajnának élve van szüksége az ukrán hősökre” – mondta az elnök, Volodimir Zelenszkij.

Macron a francia fegyverszállítás fokozását ígérte Zelenszkijnek

Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, hogy a következő napokban fokozzák a francia fegyverszállításokat Kijevbe, írja a Guardian a francia elnöki palota közleményére hivatkozva.

A két politikus telefonbeszélgetése során szóba kerültek az ukrán gabona exportjának lehetséges alternatív módjai, illetve Ukrajna uniós tagsága is. Ez utóbbiról Macron annyit mondott, az Európai Tanács júniusi ülésén fogják „megvizsgálni”. Zelenszkij Twitteren azt írta, „hosszú és tartalmas” beszélgetést folytatott Macronnal.

A frissen megválasztott francia elnök pár napja állítólag megpróbálta rávenni Zelenszkijt, adjon át ukrán területeket Putyinnak, hogy ezzel segítsen neki arcvesztés nélkül befejezni a háborút. Az Elysée közleményben tagadta a vádakat.

Rakétacsapások több régióban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: a Lviv, Szumi és Csernyihiv régiókat ért keddi rakétacsapások, a luhanszki régióban történt légicsapások az orosz hadsereg kísérletei voltak, hogy kompenzálják a keleti és déli fronton elszenvedett kudarcaikat. Az elnök a rakétatámadásokat is sikertelennek nevezte, mert szerinte az ország légvédelme egyre erősebb. Azt nem részletezte, hogy milyen arányban semlegesítették az orosz rakétákat, illetve a célba jutott eszközök hol és milyen pusztítást végeztek.

ISW: az oroszoké az Azovsztal, de nem teljes a boldogság

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az Azovsztal Acélgyárban rekedt mariupoli védők valószínűleg valamennyien – feltételesen – megadták magukat, miután az ukrán tisztviselők evakuálási intézkedésekről tárgyaltak a Kremllel. Az orosz erők május 16-án kezdték meg a sebesült ukrán erők evakuálását az oroszok által megszállt Donyeck megyei településekre, miután az orosz védelmi minisztérium a nap elején javaslatot tett a megállapodásra. Ukrán tisztviselők közölték, hogy fogolycsere keretében igyekeznek visszaküldeni a mariupoli védőket Ukrajnába, és továbbra is megteszik a megfelelő intézkedéseket az összes ukrán katona kimentésére az Azovsztalból. A kutatóintézet kieemli, lehetséges, hogy a Kreml beleegyezett az Azovsztal védőinek megadásába és akár kiadatásába, hogy Mariupolt mieőbb teljes mértékben ellenőrzése alá vonja. A Kreml megtagadhatja ugyanakkor a mariupoli védők kicserélését. Az orosz Állami Duma egyes képviselői olyan törvények elfogadását kérik, amelyek megtiltják a „nácizmussal” vádolt személyek fogolycseréjét. Ai ISW szerint ezzel együtt az átadási megállapodás némi felháborodást és zűrzavart váltott ki az oroszbarát közösségi médiában, értetlenség fogadta az Azov katonáinak esetleges kiadását, ahelyett, hogy Mariupol teljes kapitulációját ünnepelnék. További frsis fejlemény, hogy az orosz erők az elmúlt hetekben fokozták a tüzérségi tüzet az ukrán határ menti településekre Csernyihiv és Szumi megyében.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az ukrán katonai parancsnokság megparancsolta az Azovsztal megmaradt védőinek, hogy adják meg magukat, valószínűleg feltételesen, abban a reményben, hogy a még teljesen le nem tárgyalt fogolycserék keretében visszaküldik őket Ukrajnába.
• A valószínű feltételes megadás bejelentése felháborodást váltott ki az orosz információs térben, és az orosz dumában olyan törvényeket követelését váltotta ki, amelyek megtiltják Azovsztal védőinek fogolycseréjét.
• Az orosz erők továbbra is korlátozott előretörést tettek Donbászban, elsősorban a szeverodonyecki csata feltételeinek megteremtésére összpontosítva.

Ukrán védelmi tárca: nincs jobb megoldás a mostaninál az ukrán katonák kimentésére az Azovsztalból

A mostaninál nem létezik jobb megoldás az ukrán katonák kimentésére a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hadsereg által körbezárt Azovsztal acélipari gyár területéről – jelentette ki Anna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Leszögezte, hogy a műveletet akkor tekinti Kijev befejezettnek, ha az ukrán katonák mindegyike visszatért ukrán ellenőrzésű területre.
Maljar az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint kijelentette, hogy a mariupoli orosz katonai blokád feloldása a jelenlegi helyzetben lehetetlen. A sebesült ukrán katonák orosz ellenőrzés alatti területre szállításáról pedig azt mondta, hogy „ez volt az egyetlen kiút”.
„Még egyszer emlékeztetnünk kell arra, hogy Mariupol védői: a nemzeti gárda, az országos rendőrség, a határőrség, az ukrán hadsereg, különösen a 36. tengerészgyalogos dandár, a mariupoli területvédelmi alakulat teljes mértékben teljesítették harci küldetésüket” – szögezte le.
Kiemelte, hogy a Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán erők védekezésének köszönhetően az orosz hadsereg nem tudott csapatokat átcsoportosítani Ukrajna más régióiba. Szavai szerint körülbelül húszezer orosz katonáról van szó. Moszkva így nem tudta rövid idő alatt elfoglalni Zaporizzsját, és nem tudta megteremteni a feltételeket a Donyec-medencében harcoló ukrán egyesített haderő „elzárásához” sem az ország keleti részében – tette hozzá.
A mariupoli városi tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett egy videófelvételt a sebesült ukrán katonák evakuálásáról az Azovsztalból. A felvételen – amelyről nem árulták el, hogy ki készítette – az látszik, hogy egyenruhás, az orosz hadsereg által használt fehér karszalagot viselő katonák megmotozzák a sebesülteket és a hordágyaikat vivő ukrán katonákat. Utóbbiaknál hátizsákok láthatók. A videó végén az látszik, hogy a sebesülteket átkötözik, az utolsó kockákon pedig ukrán katonák ülnek egy buszon.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy folytatódik a Mariupolt védő ukránok kimentésére irányuló humanitárius művelet. Azt is mondta, hogy az orosz ellenőrzés alatti területre vitt sebesülteket, miután állapotukat stabilizálták, Kijev orosz hadifoglyokra készül kicserélni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Twitteren közölte, hogy telefonon beszélt Emmanuel Macron francia államfővel. Zelenszkij szavai szerint „hosszú és intenzív” megbeszélést folytattak, amelyben felvetette az üzemanyag-szállítás kérdését Ukrajna részére, megvitatták az ukrán agrárexport számára alternatív útvonalak kialakításának lehetőségét, az Oroszországgal szembeni szankciókat és Ukrajna EU-csatlakozásának perspektíváit.
Az ukrán fegyveres erők déli parancsnoksága kedden arról tájékoztatott, hogy az orosz hadsereg újabb – immár a negyedik – rakétacsapást mérte Odessza megyében a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő vasúti és közúti hídra Zatoka településnél. A híd jelenleg nem üzemel, az állandó támadások miatt a helyreállítási munkálatokat sem tudják folytatni – derült ki a közleményből.

Oroszországban terrorszervezetnek nyilváníthatják az ukrán Azov fegyveres alakulatot

Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja majd az Azov ukrán félkatonai alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen – közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium.

A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Dmitrij Agranovszkij, a RIA Novosztyi hírügynökség által megszólaltatott jogi szakértő kijelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, amelynek tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Oroszországban neonácinak tekintett Azovnak 2014-ben kulcsszerepe volt az akkori kijevi erőszakos hatalomváltás elleni, oroszpárti lázadás elfojtásában Délkelet-Ukrajnában és Mariupol visszafoglalásában a szakadároktól. A Moszkva által idén februárban megindított, hivatalosan „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háborúban pedig az Azovi-tenger partján fekvő iparváros védelme volt a feladata a nemzeti gárda részévé vált alegységnek. Becslések szerint az alakulat több száz tagját tarthatják immár csaknem egy hónapja körülzárva az Azovsztal acélmű kazamatáiban.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki „népköztársaság” novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra.
Ez volt az első eset, hogy Azov fegyveresei tömegesen adták meg magukat. Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren.
Orosz sajtóforrások szerint kedden újabb Azov-fegyveresek adták meg magukat, de számukról estig hivatalos tájékoztatást nem adtak ki. A Rosszija 1 televízió szerint az oroszországi Taganrogból rabszállító kocsit is küldtek értük.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a Telegram csatornáján bejelentette, hogy a testület nyomozói fogják kihallgatni a fogságba esett Azov-tagokat „az ukrán rezsimnek a Donyec-medence lakossága ellen elkövetett bűncselekményeivel” kapcsolatban. A detektívek meg fogják állapítani a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese kedden a Twitteren közölte, hogy az Azov tagjai feltétel nélkül tették le a fegyvert. A diplomata a The New York Times közlésére reagált, amelynek szerzője azt állította, hogy „Ukrajna befejezte a harci küldetést Mariupolban”, és a fegyvereseket „evakuálták”, ami lap szerint „a harcok végét jelentette az Azovsztalban”.
„Nem tudtam, hogy az angol nyelvben ennyi lehetőség van annak az egyszerű hírnek a közlésére, hogy a nácik az Azovból feltétel nélkül megadták magukat” – írta.
Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke a törvényhozás plenáris ülésén kijelentette, hogy a „náci bűnözőket” a fogolycserék során semmiképp sem szabad kicserélni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy bíróság elé állítsák őket. Vologyin felhívta a figyelmet arra, hogy miközben Oroszország mindent megtesz a sebesült hadifoglyokkal való humánus bánásmód érdekében, addig az ukrán fél kegyetlenül bánik a hadifogságba esett emberekkel, meg is kínozza őket.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtószolgálata kedden közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok Szíriában terroristák, egyebek között az Iszlám Állam (IÁ) nemzetközi terrorcsoport tagjainak körében toboroz zsoldosokat az ukrajnai háborúhoz. Az SZVR szerint a szíriai kurdok által őrzött börtönökből idén áprilisban mintegy hatvan 20-25 éves IÁ-harcost bocsátottak szabadon, akik a jordániai és az iraki határ közelében lévő et-Tanf amerikai bázison kiképzést kaptak az Ukrajnában való bevetéshez.
Az orosz hírszerzés úgy tudja, hogy et-Tanf a terroristák átképzésének központjává vált, ahol egyidejűleg mintegy félezer lojális, zömében a Kaukázuson túli területekről és Közép-Ázsiából származó dzsihadistát készítenek fel arra, hogy különleges alakulatokban elsősorban az orosz fegyveres erők egységei ellen hajtsanak végre felforgató és terrorista cselekményeket Szíriában, és most már Ukrajnában is. Az oktatás magában foglalja a beszerezhető páncéltörő rakétarendszerek, az MQ-1C felderítő és csapásmérő drónok, valamint a fejlett kommunikációs és megfigyelő berendezések kezelésének elsajátítását.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine