NAK-választás: a magyar gazdák érdekképviselete a tét

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát a május 20-i agrárgazdasági kamarai választásokra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének elnöke, Szél István szerint kiemelten fontos a részvétel, hiszen a magyar agrárgazdasági szereplők következő öt évének érdekképviselete a tét – erről a Rádió 7 Közös Nevező című műsorában beszélt a NAK Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének alelnökével, Czikora Györggyel közösen.

Szél István a műsorban elmondta, Csongrád-Csanád megyében 90 agrárgazdasági küldöttről, földművesről, állattartóról, élelmiszergazdaságban tevékenykedő szakemberről lehet majd dönteni a megye mintegy 24 szavazókörében, ahová pénteken reggel 6 és este 7 között várják a voksolókat. Hozzátette: ha valaki nem biztos abban, hogy Csongrád-Csanád megyében melyik szavazókörbe kell mennie, bátran keresse a falugazdászát vagy hívja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara központi telefonszámát.

Azért fontos a magas részvétel, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara erős felhatalmazással tudjon a továbbiakban működni, hogy a későbbiekben, amikor majd a képviseleti tagok különböző, a gazdákat érintő törvényjavaslatokat módosító indítványokat nyújtanak be, és nemzeti vagy akár nemzetközi szinten képviselik a gazdák érdekeit, úgy tudjanak fellépni, hogy komoly támogatottság van mögöttük

– hangsúlyozta Czikora György alelnök.

Szél István szerint a fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy a hazai agrárium, annak sorsa és jövője továbbra is egy irányba haladjon, ehhez viszont a szavazásra jogosultak támogatása szükséges.

2018-ban mi voltunk az első szakmai szervezet országosan, akik letettük a miniszterelnök és a kormány asztalára azt a javaslat- és programcsomagot, amelyet az elmúlt öt évben és most is végrehajtunk. Ezért küzdenek a kamara vezetői és azon országgyűlési képviselők, akik az agráriummal foglalkoznak, hiszen ez mindennél fontosabb

 – emelte ki Szél István, megjegyezve: a terv az, hogy júniusban újabb javaslatcsomagot nyújtsanak be a kormány részére.

Mint mondta, Csongrád-Csanád megyében 34 olyan kiváló falugazdász van, akik a gazdák érdekeit képviselve segítséget nyújtanak számukra az egységes kérelmek beadásában, és rendszeresen tájékoztatják őket a hazai agrárium változásairól.

Szél István szerint az elmúlt évek során rengeteg olyan jogszabály- és törvénymódosítást hajtott végre a magyar országgyűlés a kamara javaslatára, ami jelentősen megváltoztatja a gazdák mindennapjait.

Ilyen például a családi gazdaságokról szóló törvény módosítása vagy a kedvező adózási forma, amely egyedülállónak számít ma Európában. De beszélhetnénk akár arról a jégkármérséklő rendszerről is, amely 986 talajgenerátorával az egész országot lefedi, és amelynek működését adott esetben úgy lehetne még jobbra fejleszteni, ha a határainkon túl, például a Vajdaságban is működne egy ilyen rendszer

 – részletezte Szél István, aki azt is elmondta: ezen elképzelés kapcsán már megkeresték a Nemzetközi Agrárgazdasági Kamara vezetését és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hiszen a déli szomszédjainknál kiépített jégkármérséklő rendszer az onnan érkező zivatar- és jégcellákat is meg tudná állítani.

A NAK Csongrád-Csanád Megyei Szervezetének elnöke szerint a következő évek nagy felelőssége és feladata a nitrátrendelet és a gazdaság átalakítása lesz a generációváltás támogatása mellett. Mint mondta, mindennél fontosabb azonban a termőföldek védelme: a magyar földeknek magyar kézben kell maradniuk!

Alelnök társaimmal, a területi agrárgazdasági bizottságot tagjaival egyetértésben minden héten több tucatnyi földügyről és föld adásvételről döntünk, ezzel is megvédve és elsősorban segítséget nyújtva a helyi gazdálkodóknak, hiszen nem engedhetjük meg, hogy külföldiek vagy éppen illetéktelenek kezébe jusson a magyar termőföld

– emelte ki Szél István.

Czikora György ennek kapcsán megjegyezte, nem csupán az a céljuk, hogy a magyar föld a magyar gazdák kezében maradjon, a jelenleg elindult inflációnak elejét véve arra is törekszenek, hogy a földeket olyan ár-érték arányban tartsák, ami megfelel a hazai termelőknek.

Célunk, hogy ne fussunk el olyan irányba, hogy a termőföld értékét felviszik a csillagos egekbe, mert így is félő, hogy megjelenhetnek olyan befektetőcsoportok a magyar termőföld értékesítésben, akik nem kívánatos szereplői a jelenlegi magyar mezőgazdaságnak

– hangsúlyozta az alelnök.

Czikora György arra is emlékeztetett, hogy amikor elindult a hatalmas áremelkedés az üzemanyagoknál, a NAK sikerrel járt el a kormánynál a 480 forintos üzemanyagárstopot illetően, amely lehetővé tette a gazdák számára, hogy a tavaszi talajmunkák idejére kedvezményesebben juthassanak üzemanyaghoz.

A műsorban továbbá az is elhangzott: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt célja a digitalizáció és az öntözésfejlesztés.

Mint azt mindannyian tapasztaljuk, az időjárás alakulásában elkerülhetetlen az öntözésfejlesztés kérdése. Azért is kérjük a gazdák támogatását, hogy egy törvénymódosítás formájában elérhessük azt, hogy a továbbiakban ne a Belügyminisztérium hatásköre legyen a vízjogi engedély kérdése, hanem kerüljön át az Agrárminisztériumhoz. Szeretnénk, ha szakmailag lenne megítélve egy-egy öntözési beruházás egy-egy öntözési területre, a vízjogi engedély megkérése és az egyéb adminisztrációs eljárások

 – húzta alá Czikora György.

Szél István az öntözés kapcsán megjegyezte: Magyarország mezőgazdasági területének csupán 2 százaléka, míg Európa mezőgazdasági területének mindössze 10 százaléka rendelkezik öntözőrendszerrel.

Ez a felvetés bennünket is bánt és jelentős munkára sarkall, ezért is kérnénk minden gazdát arra, hogy menjenek el szavazni, és mondják el a véleményüket, hiszen minél többen megyünk el, annál nagyobb erőt képviselünk

– emelte ki a megyei elnök.

A digitalizáció terén a papírmunka csökkentése és a digitális ügyintézés fejlesztése a cél.

A mi álláspontunk az, hogy a gazdaember gazdálkodjon, szántson, vessen, arasson, jószágot neveljen és amennyiben ez megoldható, az országosan működő falugazdász-hálózat foglalkozzon a papírmunkálatokkal

– hangsúlyozta Szél István, aki szerint a pandémia világosan rámutatott az otthoni online ügyintézés létjogosultságára.

A tavalyi évben a gazdálkodók 95 százaléka telefonon nyújtotta be az egységes kérelmet, ami mindenképpen egy kényelmes és gyors megoldásnak bizonyult, így a továbbiakban is erre szeretnénk buzdítani a kamarai rendszer, valamint a falugazdászok munkavégzését is, hogy sok ehhez hasonló tevékenységet is digitális alapon tudjunk meghozni

– ismertette a megyei elnök, hozzátéve: ha valaki nem ért hozzá vagy nincs eszköze az online ügyintézéshez, továbbra is be tud menni személyesen a falugazdászhoz.

Szél István kiemelte: terveik vannak és lesznek is természetesen, és ahogy az elmúlt öt évben, úgy a következő öt évben is számíthatnak rájuk a gazdák. Mint fogalmazott, most jó helyen van az agrárium érdekképviselete.

Mindig és mindenkor a lelkiismeretünk és a legalázatosabb szolgálatunk jegyében fogjuk képviselni a megyében élő és gazdálkodó társainkat, amennyiben a pénteki agrárkamarai választáson megerősítenek bennünket. Nemcsak engem, nemcsak az elnökségi tagokat, hanem azt a 90 falugazdászt is, akik munkájukkal minden egyes nap segítik és támogatják a gazdatársadalmat

– hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Megyei Szövetségének elnöke.

A május 20-ai szavazás részleteiről bővebben ITT olvashatnak.

Fotók: Rádió 7