Az orosz-ukrán háború 83. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Megrekedtek a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között

Ukrajna elnöki főtanácsadója és tárgyalópartnere, Mihajlo Podoljak elmondta, hogy a konfliktus megoldásáról Oroszországgal folytatott tárgyalásokat felfüggesztették, Moszkva „sztereotipikus gondolkodásmódját” hibáztatva.

A két delegáció március végi isztambuli találkozója óta nem történt jelentős változás, nincs előrelépés – mondta Podoljak.

A tárgyalási folyamat felfüggesztésre került. Hogy miért? Több oka is van. Oroszország nem mutatja meg a megoldást – a világban zajló mai folyamatok megértését és azokban Oroszország rendkívül káros szerepét.

Podoljak szerint Oroszország nem érti, hogy a háború már nem szabályok és az ütemtervük szerint folyik, ugyanakkor Ukrajna ellenállása, a szakszerű ellenállás erősödik, ezért Oroszország semmiképpen sem tudja elérni a céljait.

Szerinte az oroszországi politikai elit fél az igazság kimondásától, és a tárgyalások folytatása csak egy propagandaelem az orosz politika esetében – írja a Guardian.

Podoljak hozzátette: „ez az oroszok stratégiai célja: mindent vagy semmit”.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy jelenleg gyakorlatilag nem folynak béketárgyalások. Az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint Rudenko Nyizsnyij Novgorodban újságíróknak azt nyilatkozta: „A tárgyalások nem folytatódnak. Ukrajna gyakorlatilag kivonult a tárgyalási folyamatból”.

Véget ért Mariupol ostroma

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt írta: Mariupol védelmének 83 napjára a 21. század thermopülai csatájaként fognak emlékezni.

Érvelése szerint az Azovsztal védői jelentős orosz egységeket kötöttek le, és ezáltal keresztbe tettek Oroszország Kelet-Ukrajna elfoglalására irányuló terveinek, valamint azt is megmutatták, hogy mennyire gyengék az oroszok. „Ezáltal teljesen megváltoztatták a háború menetét” – írta Podoljak.

Borrell: az EU nem hagyja, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből

Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.
Kijevnek szüksége van a katonai felszerelés pótlására, ugyanis területén az Oroszország indította háború folytatódik, sőt – mint mondta – a fordulópontjához érkezett. Az uniós támogatás jelentősen növeli az ukrán hadsereg harctéri kapacitását – emelte ki a főképviselő. Állítása szerint az orosz csapatok és eszközök veszteségi aránya jelentős, ugyanakkor – vélte – nem lehet megmondani, hogy „Oroszország meddig képes ellenállni Ukrajnának”.
„Ha a számok és a jelentések igazak, akkor Oroszország elképesztő veszteségeket szenvedett, hadseregének 15 százalékát elvesztette Ukrajna megszállása során, ami világrekordot jelent” – fogalmazott.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta: a két ország az Európai Unió teljes támogatására számíthat.
„Biztos vagyok abban, hogy a két ország minden tagállamtól erős támogatást kap, mert NATO-tagságuk növeli az egységünket, és erősebbé tesz minket” – fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn közölte: a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, Borrell azt mondta: megértette és örül az orosz elnök szavainak.
Beszélt arról is, hogy az uniós tagországok védelmi miniszterei a keddi tanácsülés során egyetértetek abban, hogy az EU-nak többet kell költenie biztonságának szavatolására. Szavai szerint az EU-nak gyorsabban és hatékonyabban, valamint megelőző jelleggel kell reagálnia a krízishelyzetekre. Közölte: a tagországok 2009 és 2018 között 160 milliárd euróval kevesebbet fordítottak katonai beruházásokra, ami – mint mondta – „egy csendes leszerelési folyamatot jelent”. Az ukrajnai háború azonban rávilágított a katonai kiadások elmaradása okozta hiányosságokra és a készletek feltöltésének fontosságára – mondta.
„A jelenlegi biztonsági helyzetben többet és többet kell költenünk a biztonságunkra” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Kijevbe utazik a Vatikán külügyminisztere

A szentszéki diplomáciát vezető Paul Richard Gallagher érsek szerdától Ukrajnában a vallási és politikai élet képviselőivel találkozik, valamint felkeresi a háborús helyszíneket – közölte a Szentszék Twitter-fiókján kedden.

Az államközi kapcsolatokért felelős Gallagher érsek hivatalosan a Vatikán és Ukrajna közötti diplomáciai kapcsolatok létrejöttének harmincadik évfordulója alkalmából utazik a kelet-európai országba.
A látogatás programja szerint a vatikáni külügyminiszter felkeresi Lviv (Lemberg) és Kijev városát, valamint más háborús helyszíneket: így kívánja tanúsítani „Ferenc pápa és a Szentszék közelségét, valamint hangsúlyozni a párbeszéd jelentőségét a béke helyreállítása érdekében” – írta az államtitkárság mikroblogján.
Paul Richard Gallagher szerdán elsőként Lvivben Ihor Voznyak görög katolikus érsekkel találkozik, majd felkeresi a város egyik menekültközpontját. Csütörtökön a szentszéki államtitkárt a régiót vezető Makszim Kozickij fogadja, valamint találkozik Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsekkel, az ukrajnai görög-katolikus egyház vezetőjével. Jelen lesz Stanislaw Gadecki poznani érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke.
Pénteken Gallagher érsek az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával találkozik, amit a tervek szerint sajtótájékoztató követ. A városokban a szentszéki államtitkárság képviselője felkeresi a háborús helyszíneket is.
A Szentszék kiemelte, hogy Gallagher érsek látogatását már a háború február 24-i kirobbanása előtt tervezték, de a vatikáni diplomata koronavírusos megbetegedése miatt el kellett halasztani.
Paul Richard Gallagher számít a Vatikán eddigi legmagasabb rangú képviselőjének, aki a háború kezdete óta Ukrajnába látogat. Korábban többek között Konrad Krajewski bíboros, a pápai alamizsna hivatal vezetője, valamint Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériumának prefektusa járt Ukrajnában.

Putyin: gazdasági öngyilkosság az uniós energiapolitika

Gazdasági öngyilkosságnak minősítette az európai országok energiapolitikáját Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden egy, az orosz olajipar fejlesztéséről folytatott videokonferencián.

„Nyilvánvaló, hogy az orosz energiaforrásokkal együtt a világ más régióiba távozik a gazdasági aktivitás növelésének lehetősége is Európából. Egy ilyen gazdasági autodafé, öngyilkosság, természetesen az európai országok belügye” – mondta Putyin.
„Nekünk pragmatikusan kell cselekednünk, elsősorban saját gazdasági érdekeinkből kell kiindulnunk” – tette hozzá.
Putyin szerint az emelkedő energiaárak aláássák az európai ipar versenyképességét. Mint fogalmazott, az orosz energiaforrások elutasítása azt jelenti, hogy a kontinens hosszú távon a világ legmagasabb energiaköltségű régiójává válik. Megjegyezte, hogy az emelkedő árak energiaforrásokat fognak ide vonzani, de a helyzet ettől nem fog gyökeresen megváltozni.
„Ez a legsúlyosabb módon és egyes szakértők szerint visszavonhatatlanul alááshatja az európai ipar jelentős részének versenyképességét, amely már most is egyre inkább veszít a versenyben a világ más régióinak vállalataival szemben” – tette hozzá Putyin.
Az orosz elnök a folyamat felgyorsulását jósolta. Úgy vélekedett, Európa úgy utasítja el az orosz energiahordozókat, hogy figyelmen kívül hagyja a saját gazdaságának okozott károkat.
„Az európaiak nyíltan elismerik, hogy még nem tudnak teljesen lemondani az orosz energiahordozókról, annál is inkább, mert nyilvánvaló, hogy egyes uniós államok, amelyek energiamérlegében különösen magas az orosz szénhidrogének aránya, nem lesznek képesek elég sokáig lemondani az olajunkról” – mondta.
„Mégis ezt a célt tűzik ki maguk elé, ezt látjuk. Ezt tűzik ki, függetlenül attól, hogy milyen károkat okoztak már a saját gazdaságuknak” – hangoztatta az orosz elnök.

Borrell: az EU nem hagyja, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai felszerelésekből

Az Európai Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon katonai felszerelésekből, fontos, hogy Kijev „megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben” – jelentette ki az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben, az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Josep Borrell sajtótájékoztatóján aláhúzta: a tagállamok képesek továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának, hogy folytani tudja „hihetetlen ellenállását” Oroszországgal szemben.
Kijevnek szüksége van további katonai felszerelésre, ugyanis területén az orosz agresszió folytatódik – fogalmazott az uniós diplomácia vezetője.

Putyin: egy olajembargóval Európa a világ legdrágább energiaárát kockáztatja

Az orosz energiaszállítások leállításával Európa azt kockáztatja, hogy a világ legdrágább energiaárát fizeti – mondta Vlagyimir Putyin az olajipari vezetőkkel és kormánytisztviselőkkel tartott találkozón. Az orosz elnök úgy látja: néhány uniós állam, amelynek energiamérlegében az orosz szénhidrogének aránya különösen magas, hosszú ideig nem lesz képes lemondani az orosz olajról.

Putyin azt mondta: a nyugati szankciók és az orosz olajra vonatkozó esetleges embargó kilátásba helyezése a kőolaj világpiaci árának emelkedését eredményezte. Az orosz elnök szerint a nyugati szankciók így éppen az európai inflációt növelik – idézi a BBC.

Közelít a 28 ezerhez az elesett orosz katonák száma

A legfrissebb ukrán hadijelentés szerint Oroszország február 24-én indított ukrajnai inváziója óta 27 900 orosz katona esett el a harcokban.

Valamint azt állítják, az ukrán haderőnek már 3009 páncélozott katonai járművet sikerült elpusztítania és számos ellenséges katonai felszerelés megsemmisült.

Information on #Russian invasion.

Losses of the Russian armed forces in #Ukraine, May 17. pic.twitter.com/32JyVxCadS

— MFA of Ukraine ?? (@MFA_Ukraine) May 17, 2022

Scholz: Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért

Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.
A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem „történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” – mondta Olaf Scholz. Mindkét ország Németország „nagyra becsült szövetségese”, és csatlakozásukkal hozzájárulnak a NATO védelmi képességének további erősítéséhez.
Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
Kiemelte, hogy Finnország és Svédország számíthat Németországra. Berlin a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést a NATO-tagságra pályázó két országgal, különösen a Balti-tenger térségében – mondta a német kancellár, ismertetve, hogy közös hadgyakorlatokat terveznek Finnországgal és Svédországgal.
Daniel Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat. Mint mondta, Liechtenstein „kis ország” és „csendes”, de a mérete alapján elvárhatónál nagyobb erőfeszítéseket tesz, és „felemeli a hangját”, ha szükségesnek látja. Ezt fejezi ki a csatlakozása az EU-s szankciókhoz és az a kezdeményezése is az ENSZ-ben, hogy a közgyűlés kapjon felhatalmazást a Biztonsági Tanács bármely tagja által emelt vétó érvénytelenítésére – ismertette Daniel Risch.
Olaf Scholz arról is tájékoztatott, hogy hétfőn ismét beszélt telefonon Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel. Felidézte, hogy előzőleg, pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt telefonon az ukrajnai háborúról.
A kancellár hivatala az ukrán államfővel folytatott megbeszélésről közölte, hogy a két vezető áttekintette a katonai és a humanitárius helyzetet, és egyetértettek abban, hogy az orosz támadások beszüntetése és az orosz csapatok kivonása szükséges ahhoz, hogy Ukrajna és Oroszország diplomáciai úton, tárgyalásokkal rendezhesse viszonyát.

Prága és Bécs szerint nem jó, ha az uniós tárgyalások részeredményei idő előtt kerülnek nyilvánosságra

Nem jó, hogy az Európai Unió hatodik oroszellenes szankcióiról folytatott tárgyalások részletei idő előtt nyilvánosságot kaptak, mert ez azt a benyomást kelti, mintha a szervezet ebben a kérdésben nem lenne egységes – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő kedden Prágában, miután tárgyalt Karl Nehammer osztrák kancellárral, aki egynapos látogatást tett a cseh fővárosban.

Petr Fiala szerint kellemetlen, hogy az orosz kőolajembargóról folytatott tárgyalásokról nyilvánosságra került információk alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy „az Európai Unió nem egységes”. Az Európai Bizottságnak csak akkor kellene közölnie az eredményt, amikor már lezárultak a tárgyalások – tette hozzá Karl Nehammer.
„Az európai országok eddigi eljárásának ereje és minősége abban volt, hogy a szankciók és Ukrajna támogatásának kérdésében kifelé mindig megtartottuk az egységet, bármilyen bonyolultak is voltak az Európai Tanácson belüli vitáink” – jelentette ki a cseh kormányfő.
Európa – fejtette ki Petr Fiala – eddig mindig képes volt eljutni olyan eredményhez, amelyet minden tagállam elfogadhatott, amely mögé oda tudott állni, s amely erősítette az EU tekintélyét. Ez erős jelzés volt Oroszország felé is, hogy az európai országok egységesek. „Sajnos a szankciók hatodik csomagjánál ez valamilyen oknál fogva nem sikerült” – jegyezte meg a cseh politikus, aki szerint ezt a kérdést szükséges lesz megnyitni az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján.
Karl Nehammer azt hangsúlyozta: az orosz kőolajtól és földgáztól függő országoknak „világos távlatot” kell kapniuk energiaellátásuk jövőbeni bebiztosításával kapcsolatban. „Ami a szankciókat illeti, valóban fontos, hogy előbb az érintett országokkal tárgyaljunk, s csak azután hozzuk nyilvánosságra az eredményeket” – egészítette ki cseh kollégája véleményét az osztrák kancellár.

Verescsuk: folytatódik a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonák kimentése

Folytatódik a humanitárius művelet a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén tartózkodó ukrán katonák kimentésére – erősítette meg kedden Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

„Az életük megmentése érdekében tegnap 52 súlyosan megsebesült katonánkat evakuálták. Állapotuk stabilizálása után orosz hadifoglyokra cseréljük ki őket. Dolgozunk a humanitárius művelet következő szakaszán” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kedden Verescsuk. Az ukrán nemzeti gárda eközben fotókat tett közzé azokról a sérült ukrán katonákról, akiket kivittek az orosz csapatok által körbezárt üzem területéről.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőn egyezség született a súlyosan sérült ukrán katonák elszállításáról az Azovsztal üzemből orosz ellenőrzés alatt lévő területre. Később Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka üzenetet tett közzé, amelyben kijelentette, hogy Mariupol védői teljesítették a feladatukat. Hozzátette, hogy „az életek megmentése érdekében az egész mariupoli helyőrség teljesíti a katonai főparancsnokság jóváhagyott határozatát”. Az ukrán vezérkar ezt követően este közölte, hogy Mariupol ukrán helyőrségének egységparancsnokai parancsot kaptak a legénység életének megmentésére.
Eközben kedden Ukrajna-szerte több régióból jelentettek orosz támadásokat. Előzetes adatok szerint nyolc ember meghalt és 12 megsebesült az észak-ukrajnai Csernyihiv megyében lévő Deszna falut ért orosz légicsapásban – közölte a katasztrófavédelem megyei részlegének főigazgatósága. Az orosz hadsereg négy rakétát lőtt ki a településre, ezekből kettő egy – ukrán forrásokban meg nem nevezett – épületbe csapódott. Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a falu mellett van az ukrán fegyveres erők egyik kiképzőközpontja.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők hajnalban rakétacsapást mértek Ohtirka városra, ennek következtében legalább öten megsérültek. Szavai szerint öt rakéta csapódott be civil létesítményekbe, súlyos károkat okozva. Egy kétszintes házban a találat miatt bennrekedtek az emberek, de károk keletkeztek egy templomban és egy óvodában is.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők a javorivi járásra mértek rakétacsapást, és károk keletkeztek a helyi vasúti infrastruktúrában. Sérültekről vagy halálesetekről nem érkezett jelentés. A kormányzó hozzátette, hogy az ukrán légvédelem ugyanakkor lelőtt három orosz rakétát a régió fölött.
Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencei Luhanszk megye kormányzója eközben a Telegramon arról adott hírt, hogy az ukrán hadsereg visszaverte az oroszok támadását a régióban Hirszke és Zolote városok, valamint Szirotine falu környékén.
Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében azt állította, hogy a Luhanszk megyei Szeverodoneck irányában, Szirotine térségében az orosz csapatok veszteségeket szenvedtek és visszavonultak.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei kormányzóktól származó információk alapján készített összeállításában kiemelte, hogy az éjszaka súlyos harcok voltak Donyeck megyében, a szakadár és az ukrán ellenőrzésű területet elválasztó frontvonal teljes hosszán. Egy nap alatt az ukrán oldalon nyolcan haltak meg és hatan szenvedtek sérüléseket. Károk keletkeztek 32 lakóépületben két oktatási és kilenc ipari létesítményben. A szintén a Donyec-medencében lévő Szeverodoneck városban megsemmisült két kórház és egy kutatóintézet épülete, tízen meghaltak és hárman megsebesültek.
Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy jelenleg szünetelnek az orosz-ukrán béketárgyalások. Szavai szerint ennek egyik oka, hogy „Oroszország nem érti meg, a háború már semmilyen értelemben nem az ő szabályai, menetrendje vagy tervei szerint zajlik. Ukrajna ellenállása erősödik, ezért az Oroszországi Föderáció egyetlen célja sem fog megvalósulni”. A másik okként azt hozta fel, hogy az orosz vezetés „nem képes lemondani az otthon terjesztett propagandájáról, a politikai elit fél igazat mondani. Nem ismerik el, hogy teljesen más feltételek mellett kell kilépni a háborúból, mint amivel korábban indokolták annak elindítását”.

Scholz: Németország mindent megtesz a gyors finn és svéd NATO-csatlakozásért

Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kancellár Daniel Risch liechtensteini kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy a két skandináv ország az Ukrajna elleni orosz támadásra és az európai biztonsági helyzet ebből fakadó „drámai változására” reagál a csatlakozási folyamat elindításával.
A tagsági kérelem benyújtása azonban nemcsak Finnországnak és Svédországnak fontos, hanem „történelmi lépés a védelmi szövetségnek és egész Európának” – mondta Olaf Scholz.
Törökország fenntartásairól szólva hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy az ankarai vezetés is támogatja majd a bővítést.
Kiemelte, hogy Németország már a tagsági kérelem és a csatlakozás közötti átmeneti időszakban is megerősíti a katonai együttműködést Finnországgal és Svédországgal.
Daniel Risch a többi között arról szólt, hogy hazája ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis teljes egészében átvette és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat.

Német külügyminiszter: egyedül Putyin felelős az energia- és az élelmiszerárak emelkedéséért

Egyes egyedül Vlagyimir Putyin felelős az energia-, és az élelmiszerárak emelkedéséért, az orosz elnök szándékosan idézi elő a drágulást, amellyel világszerte bizonytalanságot és instabilitást akar elérni – jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben.

Annalena Baerbock a dán diplomácia vezetőjével, Jeppe Kofoddal folytatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „fegyverként használja az éhezést” az Ukrajna ellen folytatott háborújában.
Szerinte ezt mutatja, hogy az orosz hadsereg magtárakat rombol le, mezőgazdasági területeket bombáz és blokád alá veszi a kikötőket, amelyekből el lehetne szállítani a terményt a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozó Ukrajnából – mondta a német külügyminiszter.
Szavai szerint Oroszország „gabonaháborút folytat”, vagyis megbénítja az ukrajnai gabonaexportot, hogy megosztottságot idézzen elő az Ukrajna elleni „brutális támadó háborút” elítélő 141 ország körében.
A háború világszerte érezhető következményeiért, köztük az energia és az élelmiszerek árának emelkedéséért egyedül Vlagyimir Putyin felelős, a drágulás pedig a „tudatos háborús stratégia része”, és az a célja, hogy világszerte bizonytalanság és instabilitás keletkezzék, és elterjedjen az az érzés, hogy a háború miatt elrendelt szankciók nem is Oroszországot, hanem más térségeket sújtanak – fejtette ki Annalena Baerbock.
Aláhúzta, hogy ezzel a törekvéssel szembe kell szállni, ezért a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoportban már el is kezdték az egyeztetéseket arról, hogy milyen „alternatív útvonalakon” lehet biztosítani az ukrajnai gabonaexportot. Ez lesz a téma New Yorkban is, egy szerdai találkozón, amelyet amerikai partnerek szerveznek – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy személyesen vesz részt ezen a tanácskozáson.
Annalena Baerbock arról is szólt, hogy Törökország fenntartásai ellenére bízik Finnország és Svédország NATO-csatlakozásában. Mint mondta, „van néhány nyitott kérdés a török oldalról”, amelyet meg kell vitatni és véghez kell vinni a védelmi szövetség bővítését, méghozzá gyorsan, hiszen „mindenki tudja, hogy ez döntő, történelmi pillanat egy nagyon drámai helyzetben”.
Hangsúlyozta, hogy a szövetség tagjai biztonsági garanciákat nyújtanak a két skandináv országnak, ha elhúzódik a tagsági kérelem benyújtása és a tagság megszerzése közötti átmeneti időszak.

Cseh külügyminiszter: elfogadhatatlan a magyar álláspont az Oroszország elleni új szankciók ügyében

Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaexportot érintő európai uniós szankciók ügyében – írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a Twitteren kedden megjelentetett bejegyzésében.

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn este az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően közölte, hogy továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása, ezért a tárgyalások ez ügyben folytatódnak.
Az Európai Bizottság kompromisszumos javaslatait, miszerint Szlovákia és Magyarország az olajembargó ügyében 2024 végéig, Csehország pedig 2024 közepéig halasztást kapnának, diplomáciai források szerint Prága és Pozsony elfogadta, míg Magyarország újabb feltételeket szabott – írta kedden a CTK cseh hírügynökség.
Jan Lipavsky elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány hozzáállását az orosz energiaexportot megcélzó szankciókhoz. „Európának, különösen most, egységesebbnek kell lennie, mint korábban bármikor” – szögezte le a cseh külügyek irányítója a Twitteren.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is közzétette hírszerzési jelentések alapján készített, friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 May 2022.

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/pAPZEnZC4F

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/fvV47QUrwB

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 17, 2022

265 ukrán fegyveres adta meg magát az Azovsztalban, 16 ezret bekerítettek a luhanszki régióban orosz közlés szerint

A mariupoli Azovsztal acélműnél 265 ukrán fegyveres adta meg magát, Szeverodonyeck és Liszicsanszk régiójában pedig további mintegy 16 ezret bekerítettek – közölte kedden az orosz katonai szóvivő és a luhanszki „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov nacionalista alakulat fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert, illetve adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki „népköztársaság” novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra.
Vitalij Kiszeljov, a luhanszki „népköztársaság” belügyminiszter-helyettese azt mondta a Pervij Kanal orosz tévécsatornán, hogy a régióban Szeverodonyeck és Liszicsanszk közelében 15-16 ezer ukrán katonából és zsoldosból álló csoportosulást kerítettek be. A bekerített erőket a civilek megfélemlítésével és a polgári infrastruktúra lerombolásával vádolta meg. Az állította, hogy a katonák a végsőkig tartó ellenállásra kaptak parancsot, miközben a magasrangú parancsnokaik már egy hónapja elmenekültek.
A donyecki „népi milícia” bejelentette, hogy az orosz fegyveres erőkkel együtt „felszabadította” Drobiseve községet.
Konasenkov tábornok beszámolója szerint a tengerről indított, nagypontosságú Kalibr manőverező repülőgépek a Lviv megyében lévő Sztaricsi vasútállomás közelében ukrán tartalékos alakulatokat semmisítettek meg, valamint egy, az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett, a Donyec-medencébe tartó külföldi fegyver- és hadfelszerelés-szállítmányt. Mint mondta, nagy hatótávolságú légi és földi indítású rakéták a harci felkészítésüket befejező tartalékosokat likvidáltak a Szumi megyei Ahtirka és a Csernyihiv megyei Desna településen lévő kiképzőközpontban.
Az orosz légierő nagypontosságú levegő-föld rakétái eltaláltak két parancsnoki állást és egy kommunikációs központot, 28 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint két rakéta-, tüzérségifegyver- és lőszerraktárt. A beszámoló szerint a csapások eredményeként több, mint 470 „nacionalista” vesztette életét, 68 katonai eszköz üzemképtelenné vált, a Harkiv megyei Merefa vasútállomás közelében pedig megsemmisült egy elektromos vontatási alállomás, amely nyugati fegyver- és hadfelszerelés-szállítmányok útját biztosította a Donyec-medencébe.
A harcászati légierő kilenc harcálláspontot, 93 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint három lőszerraktárt semmisített meg Konasenkov szerint, aki a rakéta- és tüzérségi erők számlájára ezúttal hat harcálláspontot, 224 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 12 tüzérségi és aknavetőüteg-tüzelőállást, négy BM-21 Grad rakéta-sorozatvető üteget és két légi célfelderítő radarállomást írt.
Közölte, hogy az orosz légvédelem 23 drónt lőtt le Ukrajna felett, továbbá elfogott nyolc Szmercs-rakétát a Herszon megyei Csernyobajivka közelében. Külön kiemelte, hogy lelőtték mind a tíz Szmercs-rakétát, amelyet az ukrán „nacionalisták” hétfő délelőtt 10 és 11 óra között lőttek ki az orosz ellenőrzés alá került Herszon lakónegyedeire, miközben, mint mondta, jól tudták, hogy a városban nincsenek orosz csapatok.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 168 repülőgépet, 125 helikoptert, 912 drónt, 309 légvédelmi rakétarendszert, 3134 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 385 rakétasorozatvetőt, 1542 tábori tüzérségi és aknavető eszközt, valamint 2983 speciális katonai járművet veszítettek.
Az Ukrajnával határos Kurszk megyei Alekszejevka orosz falut kedd hajnalban nagy kaliberű fegyverekkel lőtték Ukrajna felől, de ez áldozatot nem követelt, három ház és egy iskolaépület megrongálódott. Erről a Telegram-csatornáján Roman Sztarovojt, a régió kormányzója számolt be. A tisztségviselő szerint az orosz határőrség viszonozta és elfojtotta a tüzet.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője hétfő esti tájékoztatóján újfent az ukrán polgári lakossággal szembeni embertelen bánásmóddal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket.
Ezt alátámasztandó felsorolta, hogy a luhanszki régióban található Szeverodonyeckben lőállásokat alakítottak ki nehézfegyvereknek, és lőszerraktárt helyeztek el a Lomonoszov utcai bőrgyógyászati klinika területén, elzavarva a személyzetet és a betegeket, de katonai célokra alakították át a donyecki régióban lévő Nelepivka 19. iskoláját, Szerhejivka óvodai és iskolai épületeit, valamint Szvjatohirszk Lesznaja utcai internátusát is, amelynek tantestületét és diákjait erőszakkal tartják fogva az alagsorban.
A tábornok szerint Odesszában a területvédelmi zászlóaljak és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei házkutatásokat tartanak, hogy azonosítsák az oroszpárti nézeteket valló helyi lakosokat, hasonlóan a korábbi, Harkivban, Mikolajivban, Szumiban, Csernyihivben és más településeken végrehajtott razziákhoz. Mizincev szerint embereket, akiknek a telefonján az orosz fegyveres erők által megsemmisített ukrán katonai célpontokról készült felvételeket, orosz felekkel folytatott levelezést, vagy orosz számokra irányuló hívásokat találtak, fizikailag bántalmaztak, majd ismeretlen helyre szállítottak el. A sorsuk, mint mondta, ismeretlen.

Ma is folytatódik az evakuáció az Azovsztalból

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes a Telegramon közölte, hogy ma is folytatódik az evakuáció az azovstali acélgyárból, ahonnan előző nap 256 katonát mentettek ki. 52 embert súlyos sérülések miatt már kórházban kezelnek. A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy amint az állapotuk stabil lesz, orosz hadifoglyokra fogják őket elcserélni.

Az orosz külügyminiszter szerint nincs is nagy jelentősége, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása „nem jelent nagy különbséget” a mostani helyzethez képest. „Finnország és Svédország, valamint más semleges országok már évek óta részt vesznek a NATO hadgyakorlatain. Ebben az értelemben tehát valószínűleg nincs nagy különbség. Nézzük meg, hogy a gyakorlatban hogyan használják fel a területüket az észak-atlanti szövetségben” – mondta Lavrov.

Oroszország azt állítja, hogy amerikai és európai fegyverszállítmányt talált el

Oroszország azt állítja, hogy egy amerikai és európai fegyverszállítmányt talált el az ukrajnai Lviv régió közelében, amely csupán száz kilométerre helyezkedik el a lengyel határtól – számolt be a Sky News.

Fogolycsere révén juthatnak haza az Avostalból evakuált katonák

Hanna Maliar, Ukrajna helyettes védelmi minisztere szerint a mariupoli Azovsztalból evakuált katonák fogolycsere révén juthatnak haza, mivel az 53 sérültet az orosz fennhatóság alatt álló Novoazovszk település kórházába szállították, további 211 embert pedig Olenivkába vittek. Utóbbi települést Oroszország által támogatott szeparatisták irányítják. Még több száz katona lehet az acélgyárban, az ő kimentésükről egyelőre nincs hír – írja a BBC.

A vasúti infrastruktúrát érte találat Lviv közelében

A nyugat-ukrajnai Lviv polgármestere, Andrij Szadovij újabb részleteket közölt a város környékét ért éjszakai támadásokról. Azt írta, hogy a javorivi járásban, 20 kilométerre a lengyel határtól rakéta csapódott az egyik vasútvonalba. A rakéta roncsai részben megrongálták a vasúti infrastruktúrát – tette hozzá.

„A rakéták számát tekintve valóban ez volt az egyik legnagyobb támadás a lvivi terület ellen. Nehéz megjósolni, hogy mi fog ezután következni” – írta a polgármester. Az embereket felszólította, hogy riadó esetén húzódjanak óvóhelyre, és ne osszanak meg felvételeket légvédelmi műveletekről vagy rakétaelfogásokról, mert ezekkel az oroszokat segíthetik – közölte a The Guardian.

ORFK: mintegy 7600-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Az ukrán-magyar határszakaszon 4448 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 3113-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 294 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
Az ukrajnai háború elől hétfőn 339 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Kormányhivatal: 390 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

Hétfőn 390, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján.

Az éjszakát 186-an töltötték a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

Öt rakétatalálat ért egy ukrán falut Szumi régióban

Szumi régió kormányzója szerint öt rakétalálat érte Akhtirka települést az éjszaka. Több lakóház, egy templom, egy óvoda és több raktár is megrongálódott, és legalább öt ember megsérült az orosz csapásban – írja a The Guardian.

Ukrán vezérkar: 11 orosz támadást vertünk vissza Donyeck és Luhanszk megyében

Oroszország a donyecki térségben folytatta fő harci erőfeszítéseit – közölte kedd reggel az ukrán vezérkar, azt állítva, hogy az ukrán erők az elmúlt 24 órában 11 támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk megyében. Az ukrán vezérkar szerint az elmúlt napon megsemmisítettek öt harckocsit, egy Tor légvédelmi rakétarendszert, hat tüzérségi rendszert és 12 páncélozott harcjárművet.

Az ukránok azt is közölték, hogy orosz repülőgépek polgári és katonai infrastruktúrát semmisítettek meg a keleti műveleti övezetben, valamint ipari létesítményeket támadtak Ukrajna belsőbb területein. A támadásokról és veszteségekről további részleteket nem közöltek.

❗️Оперативна інформація станом на 06.00 17.05.2022 щодо російського вторгнення

Розпочалась вісімдесят третя доба героїчного протистояння Української нації російському воєнному вторгненню.

Більше тут ➡️ https://t.co/Krkfm3ZXDc pic.twitter.com/WdgLtsO6gg

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 17, 2022

Orosz területeket lőttek az ukránok

Tűz alá került kedden egy falu Oroszország nyugati részén, az Ukrajnával határos Kurszk tartományban – közölte Roman Starovoit regionális kormányzó.

A Reuters hírügynökség azt írja, hogy személyi sérülés nem történt, de három ház és egy iskola megsérült. Az orosz határőrök viszonozták a tüzet.

Brit hírszerzés: az oroszok még inkább a tüzérségre fognak támaszkodni a Donbaszban

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése azt valószínűsíti, hogy a megszálló orosz erők a következő hetekben is nagymértékben fognak támaszkodni a tömeges tüzérségi csapásokra. Azt írják, hogy a Kijevtől északra maguk után hagyott károk mértéke azt mutatja, hogy az oroszok lakott területeken is hajlandóak tüzérséget bevetni. „Moszkva valószínűleg a következő hetekben még inkább a tüzérségre fog támaszkodik a Donbaszban” – írják.

A Kijevtől északra fekvő Csernyihiv régióban a becslések szerint mintegy 3500 épületet romboltak le vagy rongáltak meg az oroszok. A károk 80 százaléka lakóépületekben keletkezett. A károk mértéke azt is jelzi, hogy Oroszország csak minimális figyelmet fordít a megkülönböztetésre vagy az arányosságra.

Az orosz hadsereg valószínűleg azért folyamodott egyre inkább a válogatás nélküli tüzérségi bombázáshoz, mert korlátozott a célpontok felderítésére való képességük, és nem akarják megkockáztatni, hogy a harci repülőgépeik rutinszerűen berepüljenek a frontvonalon túlra.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 17 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/GwwPZ9lX8D

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/PuqLnVGj0Q

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 17, 2022

Putyin szerint még nem jött el az idő, hogy találkozzon az ukrán elnökkel

Vlagyimir Putyin orosz elnök a világ vezetőivel folytatott tárgyalásain azt mondta, még nem jött el az idő, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán vezetővel – jelentette ki Igor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.

Szerinte az orosz elnök ezzel azt sugallta, hogy a Kreml továbbra is reménykedik a győzelem megszerzésében a fronton, hogy megerősítse pozícióját a Zelenszkijjel folytatott tárgyalásokon a háború befejezéséről.

Tudjuk jól, hogy több vezető és állam felhívást intézett Putyin elnökhöz, hogy üljön tárgyalóasztalhoz. Sajnos azonban még nem áll készen, sőt azt mondja néhány vezetőnek, hogy még nem jött el az idő – mondja Zsovkva.

Korábban Volodimir Zelenszkij azt mondta, kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal közvetítők nélkül – emlékeztet az Index.

Hangos robbanások rázták meg éjjel Lviv városát

A nyugat-ukrajnai Lviv városát több hangos robbanás rázta meg a hétfőről keddre virradó éjjel. A tudósítók azt mondták, hogy helyi idő szerint nem sokkal éjfél után észlelték a becsapódásokat – számolt be a Sky News.

A szemtanúk legalább nyolc robbanást számoltak a lengyel határhoz közeli Lvivben, ahol este 11 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben.

⚡️⚡️ #Ukrainian media reported that #Lviv was attacked by the largest missile strike since the beginning of the war. pic.twitter.com/Yx5BzdvJTK

— NEXTA (@nexta_tv) May 16, 2022

Orosz üzemanyagraktárt semmisítettek meg herszoni régióban

Légvédelmi rendszereket, tankokat és élőerőt is megsemmisítettek az ukránok a régióban tegnap.

⚡️ Ukraine destroys Russian fuel depot near Chornobaivka, Kherson Oblast.

Ukraine’s Operational Command “South” said on May 16 that Ukrainian forces also defeated Russian anti-aircraft missile systems, tanks, military equipment, and 29 personnel in the area.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 17, 2022

Tíz ember halt meg a luhanszki Szeverodonyeck bombázásában

A terület ellenőrzését megnehezíti a folyamatos orosz bombázás – jelentette Szergej Haidai, a terület közigazgatási vezetője.

In #Severodonetsk, #Luhansk region as a result of shelling 10 people were killed.

According to the head of the Luhansk regional administration Serhiy Haidai, it is extremely difficult to check the terrain due to new shelling. pic.twitter.com/x2QiAtt8C6

— NEXTA (@nexta_tv) May 17, 2022

ISW: északon már a határt védik az orosz erők

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők korlátozott és nagyrészt sikertelen szárazföldi offenzívákat hajtottak végre az ukrajnai frontok mentén május 16-án. A Harkiv városa körüli orosz sereg elsősorban a határt igyekszik megtartani, és megakadályozni, hogy az ukrán csapatok továbbnyomuljanak északabbra. Az orosz katonai bloggerek olyan elemzéseket tettek közzé, amelyek szkeptikusak az orosz erőfeszítésekkel szemben, és egyre inkább összhangban vannak az ukrajnai orosz katonai kudarcokról szóló nyugati értékelésekkel. Május 16-án több mint 260 mariupoli védőt evakuáltak az Azovsztal Acélgyárból az oroszok megszállt településeire Donyeck megyében. [

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz és az ukrán hatóságok május 16-án 264 sebesült ukrán katona evakuálásáról egyeztettek, s hajtották azt végre az Azovsztal Acélgyárból.
• Az ukrán erők Harkiv városától északra elérték az orosz határt.
• Az orosz erők sikertelenül folytatták a szárazföldi hadműveleteket Donyeck és Luhanszk megyében, és május 16-án nem tettek megerősített előrenyomulást.
• Az orosz erők tovább erősítették állásaikat Zaporizzsja megyében.

Véget érhet az Azovsztal ostroma?

Denisz Prokopenko, az Azov különleges ezred parancsnoka tegnapi nyilatkozata szerint az Azovsztalnál lévő ukrán katonák teljesítették a parancsot, és 82 napon át lefoglalták az orosz hadsereget – írta a Kyev Independent. A nyilatkozatból úgy tűnik, véget érhet az Azovsztal ostroma, amely Mariupol utolsó ukrán kézben tartott része volt.

264 ukrán katonát hoztak ki az Azovsztalból

53 súlyosan sebesült ukrán hoztak ki tegnap az Azovsztal acélgyárból – közölte Hanna Malyar védelmi miniszterhelyettes. Őket egy novoazovszki kórházba vitték, másik 211 katonát pedig Olenivkába.

Borrell: nincs megegyezés az újabb szankciókról

Nem született megegyezés az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik, az olajszállítást is magában foglaló európai uniós szankciós csomagról, az intenzív tárgyalások folytatódnak – közölte Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek egynapos brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell közölte: továbbra is hiányzik az uniós tagállamok egybehangzó, a javasolt olajbehozatali tilalomhoz szükséges támogatása.

Kérdésre válaszolva elmondta: a tanácskozás során a szakminiszterek őszinte megbeszélést folytattak az egyes tagállamok álláspontjáról, Magyarország is ismertette az új szankciók bevezetése esetén jelentkező gazdasági jellegű nehézségeit. A megbeszélés folytatódik mindazokról a részletekről, melyekkel a tagállamok szembesülhetnek – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Vegyi robbanás volt egy Donyeck-medencei településnél

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ukrán különleges szolgálatok felrobbantottak egy tonna ammónium-nitrátot a Donyeck-medencei Mazanivka közelében, aminek következtében körülbelül egy kilométer magas mérgező felhő keletkezett, amely Kramatorszk felé vonul − írta meg az MTI.

A tárca emlékeztetett rá, hogy május 11-én hasonló „provokációt” hajtott végre az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Harkiv megyei Dolhrenke falu közelében, hogy az orosz hadsereget vegyi fegyver bevetésével vádolják meg: akkor egy műtrágyát, feltehetően ammónium-nitrátot tartalmazó tartálykocsit robbantottak fel.

A donyecki „népi milícia” este közölte: az az ukrán hadsereg a nap folyamán több mint 150 lövedéket és aknát lőtt ki hat településre az entitás területén. A támadások következtében egy civil megsebesült.

Zelenszkij megerősítette, hogy kihozták az Avosztal acélgyár védőit

Hétfő éjjel szokásos facebookos beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, amit addigra a Reuters tudósítói már képekkel is közöltek: megkezdődött a sebesült ukrán katonák evakuálása a mariupoli Azovsztal acélgyárból. Zelenszkij szerint eddig 266 katonát hoztak ki az üzemből.

Beszédében az elnök azt hangsúlyozta, hogy reméli, sikerül megmenteni a katonák életét, mert „Ukrajnának élve van szüksége az ukrán hősökre”. „Az ukrán hadsereg – az Ukrán Fegyveres Erők, a hírszerzés, a tárgyalócsoport, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az ENSZ tevékenységének köszönhetően reméljük, hogy sikerül megmenteni a srácok életét” – mondta az elnök.

A hétfőn buszokkal kimentett katonákat az orosz ellenőrzés alatt tartott területre szállították. Hanna Maljar, Ukrajna védelmi miniszterhelyettese elmondta, hogy 53 sebesült katonát rögtön a novoazovszki kórházba vittek, a többieket pedig Olenyivkába. Maljar szerint minden evakuáltat fogolycsere útján hazaszállítanak.

Az utolsó mariupoli civileket még május elején kihozták a vasműből, azóta csak katonák tartózkodtak bent. Oroszország hetek óta ostromolta az Azovsztal acélgyárat, miután Mariupol más részét már bevették. Az erődítményszerű Azovsztal gyár alsó helyiségeiben már hetek óta küzdöttek Mariupol utolsó védői, egyre nehezebb körülmények között.

A vasműben maradt többi katona kihozása valószínűleg kedden folytatódik, erre Zelenszkij is utalt – írja a Telex.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine