Az orosz-ukrán háború 82. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Erdoğan: Törökország nem fogja jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-tagságát

Recep Tayyip Erdoğan török elnök kijelentette, hogy országa nem fogja jóváhagyni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A Reuters szerint Erdoğan úgy fogalmazott, hogy a svéd és a finn delegáció ne fáradjon azzal, hogy Törökországba jön győzködni.

A NATO-tagsághoz az összes jelenlegi tagnak ratifikálnia kellene a csatlakozást, Törökországnak is, ami 1952 óta tagja a NATO-nak – írja a The Guardian.

Oroszország kilép a Balti-tengeri Parlamenti Konferenciából

Oroszország kilép a Balti-tengeri Parlamenti Konferenciából, amely az oroszellenes politika eszközévé vált – jelentette be hétfőn Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, az Állami Duma elnöke.

A házelnök közölte, hogy a döntést az Állami Duma Tanácsának ülésén hozták meg. A konferencia állandó résztvevői az oroszon kívül Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Dánia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Finnország, Svédország és Norvégia parlamentjei. Ez azt jelenti, hogy a finn és a svéd NATO-csatlakozást követően Oroszország lenne a szervezet egyetlen olyan tagja, amely nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.
A bejelentés szerint Oroszország eddig sem folytatott párbeszédet ezen államok többségének parlamenti tagjaival „sem e szervezeten belül, sem parlamentközi csatornákon keresztül”.
„A parlamenti kapcsolatok megszakadásáért azok a felelősek, akik aláássák a konferencia alapelveit, és arra használják fel, hogy Oroszországot támadják” – hangsúlyozta Vologyin.

Orosz védelmi tárca: az Azovsztalnál megállapodás született a sebesültek elszállításáról

A mariupoli Azovsztal acélgyárban körülzárt ukrán katonák képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként megállapodás született a sebesültek elszállításáról – közölte hétfő délután az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a vállalat területén fegyvernyugvás lépett életbe, és humanitárius folyosót nyitottak, hogy a sebesült ukrán katonákat a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novoazovszk egy egészségügyi létesítményébe szállítsák, ahol minden szükséges segítséget megkapnak.
Alekszandr Hodakovszkij, a donyecki szakadárok Vosztok alegységeinek parancsnoka hétfő délelőtti Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy tíz ukrán katona jött ki fehér zászlóval a mariupoli Azovsztal acélmű területéről. Későbbi híradás szerint Hodakovszkij kilenc harcos érkezéséről számolt be, akik nem magukat megadni jöttek, hanem a sebesültek evakuálásról tárgyalni. A felek meghatározták a sebesültek elszállításának útvonalát, és a donyecki parancsnok szerint az ukránok elkezdték a torlaszok eltakarítását az üzem területén.
Nyikolaj Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a közléssel kapcsolatban annyit jegyzett meg egy sajtónyilatkozatban, hogy a különleges művelet sikere érdekében hivatalos tájékoztatás csak később hangzik el arról, hogy ki és milyen körülmények között adta meg magát.
Korábban Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az Azovsztal területén több mint ezer katona van, köztük több százan megsebesültek. Azt mondta, hogy sokuknak sürgős evakuálásra és orvosi ellátásra van szükségük.
Az orosz védelmi minisztérium május 7-én jelentette be, hogy az acélgyárban rekedt civileket evakuálták az acélmű területéről.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az azovi-tengeri kikötőváros „felszabadításáról”, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök „emberiességi megfontolásból” elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet. Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik.

Szijjártó: a kormány kitart az orosz olajembargóval kapcsolatos álláspontja mellett

Nem született döntés az európai uniós külügyminiszterek tanácsülésén az orosz olajembargóval kapcsolatban, azonban a kormány továbbra is kitart az álláspontja mellett, ugyanis senki nem várhatja el, hogy a magyar emberek fizessék meg az ukrajnai háború árát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hosszúra nyúlt tanácskozást követően arról számolt be, hogy Magyarország továbbra is várja az Európai Bizottság javaslatait arra vonatkozóan, hogy miként lehetne elkerülni azokat a nehézségeket, amelyeket az újabb szankciós csomag elfogadása jelentene hazánk gazdasága számára.
Ez ugyanis jelenlegi formájában hatalmas károkat okozna Magyarország számára, az intézkedés több százmillió eurónyi beruházást igényelne, ráadásul az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné, ami általános áremelkedést is maga után vonna – mutatott rá.
„Várjuk az Európai Bizottság javaslatát, de az eddigi tárgyalásokból számunkra az vált egyértelművé, hogy nem nagyon reális, hogy kapunk egy olyan javaslatot, amely a magyar gazdaság egésze számára biztosítaná ezen károk elkerülését” – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: ha a brüsszeli testület valóban szankciókat akar kivetni az orosz kőolaj importjára, akkor biztosítson mentességet a csővezetékes tranzitra vonatkozóan.
Mint mondta, az olajszállítmányok jelentős része egyébként is tengeri útvonalon keresztül érkezik Oroszországból Európába, így a várt hatást egy ilyen intézkedés is kiválthatná.
A miniszter így összegzett: „ma nem született döntés, új javaslat sem került az asztalra, de továbbra is tárgyalások zajlanak különböző tagországokkal arról, hogy milyen meglátásaik vannak a hatodik szankciós csomagról”.
„Mi kitartunk az álláspontunk mellett. Nem a magyar emberek okozták ezt a háborút, a magyar emberek nem hibáztathatók ezért a háborúért, ezért senki nem várhatja, hogy a magyar emberek fizessék meg az árát ennek a háborúnak” – húzta alá.

Orosz védelmi tárca: az Azovsztalnál megállapodás született a sebesültek elszállításáról

A mariupoli Azovsztal acélgyárban körülzárt ukrán katonák képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként megállapodás született a sebesültek elszállításáról – közölte hétfő délután az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a vállalat területén fegyvernyugvás lépett életbe, és humanitárius folyosót nyitottak, hogy a sebesült ukrán katonákat a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Novoazovszk egy egészségügyi létesítményébe szállítsák, ahol minden szükséges segítséget megkapnak.

Az orosz erők rakétacsapást mértek Odessza megyére, sérültek

Az orosz erők hétfő reggel rakétacsapást mértek a dél-ukrajnai Odessza megyére, az eddigi információk szerint négyen sebesültek meg a támadásban, köztük egy gyermek – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a katasztrófavédelemre és a déli hadműveleti parancsnokságra hivatkozva.

A repülőgépekkel végrehajtott csapásmérés következtében károk keletkeztek egy turisztikai infrastrukturális objektumban, ahol házak dőltek össze és tűz ütött ki. Ezenfelül lövedékek csapódtak be a korábbi orosz támadásokban megsérült és jelenleg nem üzemelő hídba, a Dnyisztrovszkij Liman fekete-tengeri öböl fölött – tette hozzá a hírportál.
Az odesszai városi tanács még arról számolt be, hogy a megyében a víz partra sodort két horgonyaknát is, amelyet a tűzszerészek hatástalanítottak.
Az ukrán déli hadműveleti parancsnokság a Facebookon arról is hírt adott, hogy az úgyszintén az ország déli részén lévő Herszon és Mikolajiv régiókban az orosz csapatok jelenleg nem folytatnak támadó műveleteket, ehelyett erősítik vonalaikat az eddig elfoglalt területek határain a térségben. Folytatják továbbá a mentési munkálatokat a Kígyó-szigetnél megsemmisített, Szerna típusú partraszálló hajójuknál, és az általuk elfoglalt szigeten is igyekezek erősíteni pozícióikat.
Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 27 700 orosz katona esett el Ukrajnában február 24. óta. Az ukrán erők megsemmisítettek kétszáz orosz repülőgépet, 165 helikoptert, 13 hadihajót, 1228 harckocsit, 2974 páncélozott harcjárművet, 577 tüzérségi és 89 légvédelmi rendszert, valamint 195 rakéta-sorozatvetőt.
Közben Christina Queen, az Egyesült Államok ukrajnai ügyvivője a Jevropejszka Pravda hírportálnak adott interjújában lehetségesnek mondta, hogy Ukrajna – Finnországhoz és Svédországhoz hasonlóan – a tagsági cselekvési terv (MAP) szakasza nélkül a NATO tagjává válhat, mert szavai szerint ez nem kötelező része a csatlakozási eljárásnak.
„Ami Finnország MAP nélküli csatlakozásának lehetőségét illeti, a tagsági cselekvési terv soha nem volt jogszabályi előírás a NATO-csatlakozáshoz, ami azt jelenti, hogy Ukrajna úgyszintén csatlakozhat a szövetséghez a MAP nélkül is. Mindazonáltal nem nevezném ezt rövidített csatlakozási eljárásnak” – fejtette ki az ügyvivő. Megjegyezte, hogy a MAP olyan mechanizmus, amellyel a tagállamok teljesíthetik a NATO-kompatibilitási követelményeket, ha pedig valamely állam már kész az összes követelmény teljesítésével, akkor a tagsági cselekvési terv feleslegessé válik. „Ezért sem Ukrajnának, sem más államnak nem szükséges, hogy tagsági cselekvési tervet kapjon és azt végrehajtsa, ha általánosságban megfelel a legtöbb követelménynek” – hangsúlyozta Christina Quinn.
Közben a Donyeck-megyei Mariupolban körbezárt ukrán helyőrség tagjainak hozzátartozói Törökországban tartott sajtótájékoztatójukon arra kérték Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy vonja be Hszi Csin-ping kínai vezetőt a kikötővárosban található Azovsztal acélműben lévő ukrán katonák megmentésébe. A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti városba az orosz erők már benyomultak, a várost védő ukrán alakulatok pedig jelenleg a mintegy 11 ezer négyzetkilométeren elterülő Azovsztal gyártelepen összpontosították erőket. Az orosz csapatok hetek óta ostromolják a gyárterületet, sikertelenül – írta korábbi híradásaiban az Ukrajinszka Pravda.

Amerikai agrárminiszter: Washington 2,5 milliárd dollárt különít el a globális gabonaellátás biztosítására

Az Egyesült Államok elkülönít 2,5 milliárd dollárt az ukrajnai háború miatt veszélyeztetett globális gabonaellátás biztosítására – jelentette be Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter hétfőn Varsóban.

Vilsack lengyel és ukrán hivatali partnerével, Henryk Kowalczykkal és Mikola Szolszkijjal, valamint Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős európai uniós biztossal tárgyalt hétfőn a lengyel fővárosban.
Közös sajtóértekezletükön az amerikai miniszter aláhúzta: Washington elítéli, hogy Moszkva „háborús fegyverként használja fel az éhínséget”, valamint „jelentős mértékű gabonarablást” követ el Ukrajnában. „Mindent megteszünk azért, hogy Oroszország ne húzhasson hasznot e lopásból” – fogalmazott Vilsack.
Közölte: az általa irányított tárca 2,5 milliárd dollár értékű pénzalapot hoz létre gabonafelvásárlás céljából, ebből támogatnák a globális piacon kialakult gabonahiány pótlását.
Henryk Kowalczyk közölte: a gabonaszállítás számára kulcsfontosságú. A jelenleg blokád alatt álló fekete-tengeri ukrán kikötők helyetti alternatív útvonalak Lengyelországon, a lengyel kikötőkön, valamint más európai országokon haladnak át – emelte ki.
Kowalczyk szerint a balti-tengeri lengyel kikötők készen állnak az ukrán gabona továbbszállítására, a legnagyobb kihívást az ukrán-lengyel határon történő átjuttatás jelenti az eltérő vasúti nyomtávszélesség miatt. A miniszter kilátásba helyezte, hogy a gabonaszállítást elősegítő lengyel-ukrán társaságot hoznak létre.
Janusz Wojciechowski agrárügyi biztos elmondta: Ukrajnának havi 5 millió tonna gabonát kellene exportálnia, hogy ne kerüljön veszélybe a globális élelmiszer-biztonság. Felidézte azt is: múlt héten az Európai Bizottság szolidaritási folyosók létrehozására tett javaslatot, a testület ezáltal segítené Ukrajna mezőgazdasági termékeinek kivitelét a nemzetközi élelmiszer-biztonság érdekében.
Az uniós biztos is aláhúzta: „az Ukrajnában Oroszország által elrabolt gabonával nem szabad kereskedni, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Oroszország ne legyen az ukrajnai agresszió haszonélvezője”.
Az élelmiszer-biztonság volt az egyik témája Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfői varsói látogatásának is. Sajtókonferenciáján Yellen kijelentette: tudatában van azon erőfeszítéseknek, amelyeket Lengyelország és az Ukrajnával szomszédos országok kormányai kifejtenek azért, hogy elősegítsék az ukrán mezőgazdasági kivitel növelését. Figyelmeztetett: az élelmiszer-ellátás terén „valóban egy globális válság közeledik”.
Yellen a lengyel fővárosban mások mellett Mateusz Morawiecki kormányfővel tárgyalt, majd ellátogatott a World Central Kitchen nevű, a konfliktusok sújtotta országokban étkeztetést biztosító amerikai civil szervezet varsói részlegéhez.

Továbbra is több száz ukrán menekült tartózkodik a prágai vasúti főpályaudvaron

Nem lehet egyik napról a másikra megoldani a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult válsághelyzetet, amelyet az okoz, hogy nehéz körülmények között továbbra is több száz ukrán menekült, részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai roma tartózkodik ott, ezért a kérdést a cseh kormány is megvitatja, várhatóan szerdán – jelentette ki Vít Rakusan cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter hétfőn Prágában a CTK hírügynökségnek nyilatkozva.

A miniszter úgy véli, hogy a problémát csak az ukrán menekültek csehországi támogatásának rendszerszintű módosítása oldhatná meg, ami azonban a kormány jogköre. Ez azt jelenti, hogy a cseh állam a menekülteknek a jövőben nem adna készpénzt – jelenleg fejenként havi 5000 koronát, azaz 83 ezer forintot kapnak -, hanem közvetlenül maga fizetné ellátásuk és szállásuk költségeit.
A további intézkedések közül Vít Rakusan a Magyarországgal és az Ukrajnával a Csehországot érintő menekülthullám leállítása ügyében folytatott tárgyalásokat említette. „Ez egy folyamat. Új elszállásolási lehetőségeket kell teremteni, a gyakorlatban új sátortábort kell építeni a menekülteknek. Ugyanakkor felajánljuk a Magyarországra szállítást azoknak, akik két útlevéllel rendelkeznek. Mindkét intézkedés folyamatban van, nincs egyszerű megoldás, egyik napról a másikra” – mondta a CTK-nak a miniszter.
A belügyi tárca kezdeményezésére a múlt héten Prága Trója negyedében egy 150 személy befogadására alkalmas sátortábor épült. A hatóságok ebben a sátortáborban helyeznék el azokat a menekülteket, akiknél ellenőrizni kell, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek-e. Ha van magyar állampolgárságuk is, akkor a schengeni szabályok szerint Csehországban nem jogosultak semmiféle segélyre. A belügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint nekik a cseh állam felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket. A táborban, amely az elmúlt hétvégén már megtelt, egy-egy menekült legfeljebb 30 napig tartózkodhat.
A prágai sajtóban felmerült, hogy a kárpátaljai, részint magyar romákat bűnszervezetek szállítják Csehországba. Ezt állította Martin Netolicky, a Pardubicei régió elöljárója is, aki közszolgálati televízió vasárnapi politikai vitaműsorában kijelentette: a kárpátaljai menekültek motivációja egyértelmű, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon havi 1900 korona, Csehországban pedig 5000 korona támogatást kapnak.
Vít Rakusan erről a problémáról múlt csütörtökön magyar partnerével, Pintér Sándorral is tárgyalt.
A prágai belügyminisztérium becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. A cseh idegenrendészet eddig mintegy 345 ezer speciális – egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére feljogosító – vízumot adott ki az ukránoknak. A sajtóban idézett becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül, többségük a pénzsegély felvétele után.

Putyin: Moszkva válaszolni fog a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra történő kiterjesztésére – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.
Putyin a tanácskozáson, amelyet a hat tagállamból álló ODKB alapjául szolgáló szerződés aláírásának 30. és a szervezet megalakításának 20. évfordulója alkalmából hívtak össze, egyebek között arra is kitért, hogy a Nyugat szerinte szemet huny az Ukrajnában régóta „burjánzó neonácizmus” felett, sőt, mint mondta, valójában bátorítja a tendenciát. Hozzátette, hogy mindezt a nyugati társadalmakban „példátlanul erősödő, fékeveszett ruszofóbia kíséri”.
„Szélsőségesek mindenütt vannak. Így vagy úgy, de előbukkannak a föld alól és megmutatkoznak. De sehol, ezt hangsúlyozom, sehol nem dicsőítik állami szinten a nácikat. Sehol. A civilizált országokban sehol sem bátorítják a hatóságok a többezres neonáci fáklyás felvonulások megtartását, náci szimbólumokkal. Ezt sehol nem csinálják. Sajnos ez történik Ukrajnában” – mondta Putyin.
Felemlegette a posztszovjet térségben működő amerikai biolaboratóriumok kérdését, amelyek, mint mondta, biológiai anyagokat gyűjtenek és a veszélyes betegségek terjedésének sajátosságait tanulmányozzák, Ukrajnában pedig lényegében biológiai fegyvereket fejlesztettek. Kezdeményezte egy, a járványügyi helyzet destabilizálása elleni szakosított tanács felállítását.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az ODKB-országoknak együtt kell működniük a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában) aratott győzelem emlékének és a hatalmas veszteségeket elszenvedett népek fegyvertényének védelmében. Mint mondta, szembe kell szállni a nácik, kollaboránsaik és mai követőik tisztára mosására irányuló kísérletekkel.
Putyin azt javasolta, hogy a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelői státuszt kapjon a szövetségben és szorgalmazta, hogy az ODKB fokozza az együttműködést az olyan „természetes partnereivel”, mint a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a FÁK. Kifejezte reményét, hogy az ODKB a kiélezett nemzetközi helyzetben is tovább fejlődik és bejelentette, hogy a szervezet ősszel közös hadgyakorlatokat hajt majd végre Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban.
Az orosz elnök az ukrajnai háború menetéről zárt ajtók mögött tartott tájékoztatást szövetségeseinek.
A tanácskozás nyilvános szakaszában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök bírálta a szövetség többi tagállamát – Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot és Tádzsikisztánt- amiért nem állt ki nyíltan a nyugati szankciók által sújtott Oroszország és Fehéroroszország mellett. Emlékeztetett rá, hogy az ODKB januárban csapatokat vezényelt Kazahsztánba a tüntetések által megrendített kormány támogatására.
Lukasenka követendő példaként hozta fel az egységesen cselekvő EU-t, azt hangoztatva, hogy egyenként a tagállamokat lerombolják. Ukrajnával kapcsolatban az ország feldarabolására irányuló tendenciát nevezte meg a legnagyobb veszélynek, amelyben a Nyugatot nevezte meg felelősnek.
Nikol Pasinján, az ODKB-ben soros elnök Örményország miniszterelnöke arról beszélt, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk szavazásukat a nemzetközi szervezetekben, Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a szövetségesek összefogjanak a stabilitásukat Afganisztán felől fenyegető veszély ellen.
A csúcs részvevői több dokumentumot aláírtak és közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben egyebek között kifejezték készségüket a NATO-val történő gyakorlati együttműködésre. A dokumentum szerint a szövetség vezetői komolyan aggódnak azon tendencia miatt, hogy az általánosan elismert nemzetközi jogi normák és elvek megkerülésével egyesek „erőszakkal avatkoznak be válsághelyzetekbe, és az ENSZ Alapokmányát megsértve erőszakot alkalmaznak, vagy azzal fenyegetnek a konfliktusok megoldására. Elítélték egyebek között a belügyeikbe történő beavatkozást, az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogait sértő egyoldalú szankciókat, valamint a kettős mérce alkalmazását a gyűlölet és az intolerancia megítélésében.
A szövetségesek kifejezték készségüket a határok biztonságának szavatolására, a többi között az afganisztáni és az ODKB más külső határain kialakult aggasztó helyzet fényében. Elítélték a történelem-hamisítást és a neonácizmust.

Kárpátaljai árvákat támogat a Katolikus Karitász együttműködése

Jótékonysági koncertet tartanak az ukrajnai háború elől menekülő kárpátaljai árvák segítésére a Katolikus Karitász támogatásával – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Kiemelték: „a nehéz sorsú kárpátaljai magyarok a háború kezdete óta több ezer menekültet fogadtak”.
A Katolikus Karitász most azon 180 fogyatékkal élő árva gyermek segítését támogatja, akiket Nagyszőlősön fogadtak be. A gyermekek belső ukrajnai menekültek. Intézményüket bombatámadás érte, ezért Nagyszőlősre menekítették őket.
A befogadóhelyen azonban a mindennapi élethez szükséges alapvető eszközökre lenne szükségük, többek között speciális ágyra, szekrényekre – tették hozzá.
Egy kárpátaljai magánszemély, Máté János kezdeményezésére, a Katolikus Karitász támogatásával megvalósuló koncert fővédnöke Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, a Karitatív Tanács elnöke, háziasszonya pedig Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója; fellép Tóth Gabi és Pápai Joci.
A koncertet május 29-én vasárnap, 18 órától tartják a budapesti Symbolban.
A Katolikus Karitász a koncert teljes bevételét az árvaház támogatására fordítja – olvasható a közleményben.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium hétfőn is kiadta hírszerzési jelentések alapján készített, friss aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 16 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/94E5eEDqiw

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/ta0yKufwex

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 16, 2022

Svédország is benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz

A svéd miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtja az ország csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Magdalena Andersson kormányfő az ügyben tartott parlamenti vitát követően tett bejelentésében elmondta: arra számítanak, hogy a csatlakozás folyamata egy éven belül lezárulhat.

A stockholmi parlamentben csaknem az összes párt támogatta Svédország NATO-tagságát.

Szijjártó: Magyarországnak a legfontosabb, hogy az ország és a magyar emberek biztonságban legyenek

Magyarországnak az a legfontosabb érdeke, hogy az ország és a magyar emberek biztonságban legyenek – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszterei ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról, vagy a gazdaság biztonságáról.
Kijelentette: az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok nem fogadhatók el. Magyarország azt javasolta, ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, akkor adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, melyek csővezetéken kapnak kőolajat – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Putyin: Moszkva válaszolni fog a NATO-infrastruktúra finnországi és svédországi kiterjesztésére

Oroszország válaszolni fog a NATO katonai infrastruktúrájának Finnországra és Svédországra való kiterjesztésére – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfői moszkvai csúcstalálkozóján.

Putyin szerint a válaszlépésekről Moszkva az Oroszországot fenyegető döntések alapján fog dönteni. Hozzátette, hogy a NATO Finnországgal és Svédországgal történő bővítése nem jelent közvetlen fenyegetést Oroszországra, mert Moszkvának „nincs problémája ezekkel az országokkal”.
Az orosz elnök a NATO-bővítést mesterségesként jellemezte. Rámutatott, hogy a szövetség túllép a földrajzi rendeltetésén, és megpróbál más régiókat „nem a legjobb módon” befolyásolni.

Orosz diplomata: Moszkva nem fog beletörődni a finn és a svéd NATO-tagságba

A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz történő csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak hétfőn Moszkvában.

„Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló” – mondta.
„Az pedig, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk!” – tette hozzá.
Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.
„A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?” – tette fel a kérdést a diplomata.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt hangoztatta, hogy a Kreml aggódik Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése miatt, és Oroszország biztonsága szempontjából, amelyet feltétlenül szavatolni fog, alaposan elemezni fogja a két skandináv ország belépésének lehetséges következményeit.
„Nem gondoljuk, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása bármi módon is erősíteni és javítani fogja a biztonsági struktúrát kontinensünkön” – mondta Peszkov.
Az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországnak sem Finnországgal, sem Svédországgal nincs területi vitája, ugyanakkor ha Ukrajna „potenciálisan NATO-taggá válna, akkor Oroszországnak területi vitája lenne egy olyan állammal, amely tagja a szövetségnek, ami hatalmas, óriási kockázatokat hordoz az egész kontinens számára”.
Mint mondta, Moszkva fokozott figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket. Jelezte, hogy a Kreml felfigyelt azokra a svéd nyilatkozatokra, amelyek szerint Svédország még a szövetségi tagság feltételei mellett sem fog külföldi katonai bázisokat vagy fegyverrendszereket befogadni.

Elhagyja Oroszországot a McDonald’s

A McDonald’s Corp. amerikai gyorsétterem-lánc több mint három évtized után elhagyja Oroszországot és egy helyi vevőnek adja el éttermei teljes portfólióját – számolt be hétfőn a McDonald’s bejelentését idézve több sajtóorgánum és hírügynökség.

„Az ukrajnai háború okozta humanitárius válság és az azt előidéző kiszámíthatatlan működési környezet arra a következtetésre késztette a McDonald’s-t, hogy az oroszországi üzletág további tulajdonlása már nem tartható fenn, és nem áll összhangban a McDonald’s értékeivel sem” – áll a gyorsétteremlánc közleményében.
A McDonald’s ukrajnai éttermei egyelőre zárva tartanak, de a dolgozókat továbbra is fizetik.
Az amerikai gyorsétterem-hálózat McDonald’s egy oroszországi helyi vevőnek kívánja eladni érdekeltségeit, és arra törekszik, hogy szerződésben gondoskodjon a 62 ezer dolgozó jövőbeni foglalkoztatásáról.
A cég 847 étteremmel rendelkezik Oroszországban. Védjegyeit megtartja ugyan Oroszországban a McDonald’s, de az értékesítés után nem fogja engedélyezni a cégnév, a logó, a márkajelzés és az étlap használatát.
Az amerikai gyorsétteremlánc tavaly bevételének 9 százalékát, mintegy 2 milliárd dollárt termelt ki az orosz és az ukrán piacon. Az oroszországi és az ukrajnai éttermei bezárása óta a a vállalat havi 55 millió dollárt veszített. Az oroszországi távozással kapcsolatban felmerülő költségek miatt a cég 1,2-1,4 milliárd dolláros egyszeri leírásra számít a mérlegében.
A McDonald’s 40 százalék körüli bevételarányos jövedelmezőséggel számol az oroszországi terhek miatt, egyszeri tételekkel kiigazítva pedig valahol 45 százalék környékén.
A tőzsdén kívüli forgalomban a cég részvényeinek az árfolyama 0,5 százalékkal csökkent hétfőn a bejelentés ismeretében. Az év eleje óta a McDonald’s részvénye 9 százalékkal, míg a DJIA-30 index több mint 11,4 százalékot esett.

A legrosszabbtól félnek az ostromlott Azovsztalban

Az Azovsztalt védő katonák feleségei szerint egyre fogy az élelem és a víz az acélműben. Egyikük azt nyilatkozta, hogy a folyamatos bombázások miatt az emberek ritkán jönnek ki a felszínre, akkor is igyekeznek vízhez és élelemhez jutni. „Nagyon pesszimisták. A végső csatára készülnek, mivel nem bíznak benne, hogy diplomáciai úton meg fog oldódni” – nyilatkozta az egyik katona felesége.

Közben hétfőn is folytatják a mariupoli Azovsztal gyár bombázását, ágyúzását az orosz csapatok.

Shelling of #Azovstal in #Mariupol does not stop. pic.twitter.com/UReFJE5IyV

— NEXTA (@nexta_tv) May 16, 2022

Peszkov: Európa nem lesz biztonságosabb attól, ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz

Dmitrij Peszkov szerint Oroszország figyelemmel fogja követni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. A Kreml szóvivője szerint a két ország felvétele a NATO-ba nem fogja megerősíteni Európa biztonsági szerkezetét.

A zaporizzsjai és herszoni régió is népszavazásra készülhet

Arra utasították az orosz megszállókat, hogy a Zaporizzsjai és a Herszoni területet néhány hónapon belül készítsék fel egy népszavazásra – jelentette ki Vagyim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Elmondása szerint az orosz katonák szeretőket vagy közeli hozzátartozókat neveznek ki magasabb pozíciókra, hogy ezzel alapozzák meg a hatalmukat.

Hennagyij Laguta, a Herszoni Katonai Igazgatóság vezetője nemrég számolt be arról, hogy a megszállók bizonyos választásokhoz gyűjtik a lakosok személyes adatait – írta az UNIAN.

Megint lecsaptak Odesszára az oroszok

Légicsapást hajtottak végre az oroszok Odessza ellen, aminek következtében két felnőtt könnyebb, egy kiskorú viszont súlyos sérüléseket szenvedett.

Az ukrán hadsereg déli hadműveleti csoportjának jelentése szerint egy orosz repülőről lőttek ki rakétát az egyik, Odesszában lévő turisztikai létesítményre. A csapás következtében több épület is összeomlott.

Odesszát az utóbbi hetekben több alkalommal is lőttek rakétákkal az oroszok. Az ukránok szerint egy alkalommal hiperszonikus rakétát is bevetettek a városban.

Official information from the operational command „South” on the morning strike on the Odesa region:

▪️a tourist infrastructure object was hit, buildings were destroyed, a fire broke out.

▪️a child was seriously injured, two adults were injured. pic.twitter.com/OUEqfAbCvV

— ТРУХА⚡️English (@TpyxaNews) May 16, 2022

Három ukrán repülőgép lelövéséről és földi célok megsemmisítéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Három ukrán katonai repülőgép lelövéséről és számos földi célpont megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő délelőtti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint az orosz légierő precíziós rakétái az ukrán 72. gépesített dandár parancsnoki állására és egy másik harcálláspontra, valamint 16 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, nyolc tartós tüzelőállásra, továbbá öt rakéta- és tüzérségi fegyverraktárra mért csapást. Mint mondta, ezek következtében több mint 360 „nacionalista” vesztette életét és 78 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
A harcászati légerő három harcálláspontot, 104 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint két üzemanyagraktárt, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 325 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 14 harcálláspontot és 24 tüzérségi üteg tüzelőállásait támadta. A légvédelem a tábornok szerint lelőtt két Szu-25-ös és egy Szu-24-es repülőgépet (utóbbit a Kígyó-sziget közelében), tíz drónt – köztük két szovjet gyártmányú Tu-143 Rejsz típusút- és 18 Szmercs-rakétát.
Az orosz védelmi tárca összegzése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 168 repülőgépet, 125 helikoptert, 889 drónt, 307 légvédelmi rakétarendszert, 3108 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 381 rakéta-sorozatvetőt, 1529 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2949 speciális katonai járművet veszített.
Alekszandr Hodakovszkij, a donyecki „népköztársaság” belügyi alegységeinek egyik parancsnoka hétfői Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy tíz ukrán katona jött ki fehér zászlóval a mariupoli Azovsztal acélmű területéről. Hodakovszkij szerint az Azov nacionalista alakulat katonái adták meg magukat.
Nyikolaj Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnok-helyettese a közléssel kapcsolatban annyit jegyzett meg egy sajtónyilatkozatban, hogy a különleges művelet sikere érdekében hivatalos tájékoztatás csak később hangzik el arról, hogy ki és milyen körülmények között adta meg magát.
A luhanszki „népi milícia” hétfői közleménye szerint a „felszabadított” rubizsnei Zarja vegyiüzem területén tárgyi bizonyítékokat találtak az ukrán védelmet irányító amerikai és lengyel kiképzők jelenlétére.

EU-prognózis: az Oroszország indította háború próbára teszi az EU gazdasági ellenállóképességét

Az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az Oroszország indította Ukrajna elleni háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenállóképességét, így a korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat okozott.
Az EU GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának hatására és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek.
A reál-GDP növekedés úgy az EU-ban, mint az euróövezetben várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.

Borrell: nem biztos, hogy hétfőn megegyezés születik az olajembargót is tartalmazó szankciókról

Nem biztos, hogy az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei már most megegyezésre jutnak az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szembeni bevezetni tervezett, olajembargót is tartalmazó újabb szankciós csomagról – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn.

Josep Borrell a tagállami külügyminiszterek egynapos brüsszeli tanácskozására érkezve azt mondta: egyes tagállamok, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, több nehézséggel szembesülnének az orosz olajra vonatkozó szankciók bevezetésével, mivel az olaj hozzájuk kizárólag csővezetékeken érkezik Oroszországból.
„Tárgyalunk erről, és mindent megteszünk a helyzet megoldása érdekében” – fogalmazott.
Nem biztosítható, hogy ez azonnal megtörténik, ugyanis az egyes tagállami álláspontok meglehetősen erősek – hívta fel a figyelmet Borrell, majd hozzátette: „de úgy gondolom, hogy ha megértjük egyes tagállamok sajátos helyzetét, és mindannyian erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy egységesek maradjunk Oroszországgal szemben, akkor sikerrel járunk”.
Kijelentette: az Európai Unió aggódik a háború következményei miatt. Az egész világnak mély gazdasági válsággal kell szembenéznie, áremelkedésekre, köztük különösképen a villamosenergia és az élelmiszer árának emelkedésére kell számítania. Azt mondta: el kell magyarázni a világnak, hogy ezek a következmények nem a szankcióink miatt vannak, hanem a háború miatt. Oroszország ugyanis egyebek mellett megakadályozza, az ukrán búza exportját – emelte ki.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a főképviselő hangsúlyozta: támogatja a két ország törekvését. Véleménye szerint az Európai Unió tagállamai szintén támogatják a döntést, és reményét fejezte ki, hogy felül lehet majd kerekedni a NATO egyes tagországainak ellenállásán.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, Ausztria arra számít, hogy az EU a következő napokban megállapodásra jut az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról.
„Biztos vagyok benne, hogy a következő napokban sikerül elfogadnunk a hatodik szankciócsomagot, noha nyilvánvaló, hogy tovább megbeszélésre van szükség” – fogalmazott Schallenberg, majd hozzátette: a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az EU egységet mutasson Oroszországgal szemben.

Hidvéghi: Magyaroroszág jelen formájában elutasítja az olajembargót tartalmazó uniós szankciós csomagot

Jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért Magyaroroszág elutasítja az olajembargót tartalmazó uniós szankciós csomagot – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője Brüsszelben, a BBC brit közszolgálati televízió hírműsorának nyilatkozva hétfőn.

„Elutasítjuk a szankciós csomagot, ugyanis túlmegy azon a határon, amelyet mi meghúztunk” – mondta Hidvéghi Balázs.
Magyarország és számos más ország Közép-Európában, köztük Németország sincs abban a helyzetben, hogy hirtelen teljesen leállítsa az orosz olaj importját – magyarázta.
„Nem pusztíthatunk el egész iparágakat, nem állíthatjuk le a vállalkozások működését, és nem tehetünk milliókat munkanélkülivé. Ezt a döntést elhamarkodottan tervezték meg. Jobban ártana nekünk, mint az oroszoknak, akiket szankcionálni akarunk” – hangsúlyozta Hidvéghi, és hozzátette: több időre van szükség egy ilyen döntés részleteinek megtárgyalására.
Arra a felvetésre vonatkozóan, hogy a tagállamoknak az év végéig lenne idejük fokozatosan leállítani az orosz importot, Hidvéghi Balázs azt mondta: ez rendkívül rövid idő egy olyan ország számára, mely szinte teljes mértékben függ az orosz olajtól. Egy olyan ország számára, amelynek nincs tengerpartja, ahova csővezetéken szállítják az olajat, az olajfinomítót és annak működését pedig az importált orosz olajhoz igazodva tervezték meg. Ezt nem lehet hat hónap alatt megváltoztatni. Több időre és megfontolásra van szükség – hívta fel a figyelmet.
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta: Európában nagyobb diverzifikációra van szükség az energiaforrások és az energiafelhasználás terén. Magyarország az elmúlt években sokat tett ennek érdekében. Interkonnektorokat épített ki Szlovákia, Magyarország és Horvátország között, amelyek az Adriai-tengeren keresztül más energiaforrásokhoz is hozzáférést biztosítanak – tette hozzá.
Kijelentette: lépni kell az energiaforrások diverzifikálása érdekében, azonban nem lehet ráerőltetni az egész Európai Unióra egy olyan szankciós csomagot, amely önmagában egyébként sem fogja megállítani az Ukrajna elleni orosz agressziót.
„Olyan nemzetközi szerződésekre van szükségünk, amelyek garantálják népeink és országaink energiabiztonságát. Úgy gondolom, hogy Brüsszelnek és az Európai uniónak ebben aktív és proaktív szerepet kell játszania” – szögezte le.
Ha az EU együtt akar cselekedni, egységet és a szolidaritást akar mutatni, akkor figyelembe kell vennie minden egyes tagállam földrajzi, energetikai és gazdasági helyzetét, nem csak egyesekét – jelentette ki a képviselő, majd hozzátette: Magyarország nyitott a tárgyalásokra.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a jelenlegi háborús helyzetben fontos a szolidaritás kifejezése Ukrajna népével. Magyarország több mint 700 ezer ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta, és mindent megtesz a béke előmozdításáért. Nem tehető tönkre a gazdaság, és nem tehetők munkanélkülivé milliók a háború miatt – szögezte le Hidvéghi Balázs.

Kormányhivatal: 381 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton vasárnap

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 381 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 210 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Orosz csapatok ostromolják Szeverodonyeck városát

Szerhij Gajdaj területi kormányzó szerint a luhanszki régióban továbbra is nehéz a katonai helyzet. Az orosz csapatok ostrom alá vették Szeverodonyeck városát – mondta Gajdaj a helyi televízióban.

A nemzetközileg el nem ismert, oroszbarát „Luhanszki Népköztársaság” vezetői elrendelték az általános mozgósítást.

Kreml: „Súlyos következményekkel járó hiba” lenne Svédország és Finnország NATO-csatlakozása

Az orosz kormány szerint messzemenő következményekkel járó hiba lenne Svédország és Finnország NATO-csatlakozása. Egy ilyen lépés gyökeresen megváltoztatná a globális helyzetet – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökségnek.

Rjabkov úgy fogalmazott: Svédországnak és Finnországnak „ne legyenek illúziói”, hogy Oroszország „ilyen könnyen elfogadja a döntésüket”.

A két skandináv állam parlamentje a mai nap folyamán vitatja meg a svéd, illetve a finn kormány javaslatát a katonai szövetséghez való csatlakozásról.

Russian chief negotiator Sergey Ryabkov says it’s time for NATO “to pack its stuff and go back to pre-1997 borders”.
This is where you we are, dear West. But hey, maybe another reset will help.https://t.co/S22U4Z2tYZ

— olexander scherba?? (@olex_scherba) January 9, 2022

Kijev újabb orosz offenzívára számít a Donbasszban

Ukrajna újabb orosz offenzívára készül az ország keleti részén. Az eddig Harkiv környékén állomásozó orosz egységek kivonása után Moszkva még több katonát fog a Donbasszba (Délkelet-Ukrajnába) vezényelni – számolt be Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadóra hivatkozva a német n-tv hírportálja.

Ukrajna az orosz hadsereg „újabb támadásaira” készül a Donbasszban, amelyeknek célja, hogy „fokozzák a mozgást Ukrajna déli része felé” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videoüzenetében.

„A megszállók még mindig nem akarják beismerni, hogy zsákutcába kerültek” 

– tette hozzá az ukrán elnök.

ISW: a déli területeket be akarják kebelezni az oroszok

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az orosz erők valószínűleg lemondtak arról a célkitűzésükről, hogy befejezzék az ukrán egységek nagyszabású bekerítését Donyeck várostól Izjumig, inkább igyekeznek folytatni Luhanszk megye megszállását. Az orosz erőkből valószínűleg kifogytak a harcképes tartalékosok, ezért az orosz katonai parancsnokság katonai magántársaságok és különféle egyéb milíciák katonáit akarja bevonni a látszólagos reguláris hadserege egységeibe és a haditengerészeti gyalogságba. Az orosz erők egyre határozottabban megerősítik a megszállt településeket Dél-Ukrajnában, ami azt jelzi, hogy be akarják kebelezni ezt a térséget.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők valószínűleg a szeverodonyecki csata megnyerésére törekszenek inkább, mintsem Donyeck megye közigazgatási határainak elérésére.
• Az orosz erők nem haladtak előre Szlovjanszk irányába az Izjum térségében végrehajtott sikertelen támadó műveletek miatt. Az ukrán légierő Izjumtól északra és keletre továbbra is működik.
• Az orosz erők újabb tüzérségi, légi és tengeri támadásokat indítottak az Azovsztal Acélgyár ellen, de a mariupoli védők megtartották pozícióikat.
• Az orosz erők megerősítik a megszállt településeket a déli tengely mentén, jelezve az orosz célkitűzéseket a terület állandó ellenőrzésére.

Újabb folyami átkelést akadályoztak meg az ukránok

Az oroszok ezúttal a közép-kelet-ukrajnai Inhuletsz folyón akartak átkelni, de az ukrán légierő ezt megakadályozta.

⚡️Ukraine’s Air Force: 11 Russian aerial targets destroyed on May 15.

Ukraine’s Air Force said anti-aircraft missiles shot down two cruise missiles, three Orlan-10 UAVs, and one Ka-52 helicopter.

Ukraine’s air defense also shot down an Mi-28 helicopter and four Orlan-10 UAVs.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 15, 2022

Felrobbantottak az ukránok egy vasúti hidat Luhanszkban

Az ukrán hadsereg jelentése szerint a Szeverodonyeck és Rubizny közötti vasúti hidat semmisítették meg.

Ukrainian forces reportedly destroyed the railway bridge between Severodonetsk and Rubizhne. https://t.co/ZYZvSM0XwS pic.twitter.com/9ZV9tjYuYf

— Rob Lee (@RALee85) May 15, 2022

Az orosz csapatok 23 lakott településre nyitottak tüzet

Vlagyimir Putyin orosz elnök csapatai 32 lakóházat romboltak le és rongáltak meg, miután tüzet nyitottak 23 településre Donyeck és Luhanszk megyében – közölte az ukrán hadsereg.

Az ukrán katonák az elmúlt 24 órában 17 orosz támadást vertek vissza – állítja az ukrán hadsereg.

A hadsereg azt is állította, hogy egy nap alatt három harckocsit, egy tüzérségi rendszert, hategységnyi harci páncélozott eszközt és egy járművet semmisített meg – írja az Independent.

Eddig több mint 27 ezer katonát veszített Oroszország

Az ukrán védelmi minisztérium becslése szerint Oroszország eddig mintegy 27 ezer 400 katonát, 200 repülőgépet, 1220 tankot és 164 helikoptert veszített.

A szám az orosz invázió február 24-i kezdete óta érvényes – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

❗️Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 15.05 / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 15.05 ➡️ https://t.co/z8LwCf7cvg pic.twitter.com/Vh1t1kns60

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 15, 2022

Különleges hadműveletre készülnek az oroszok Mariupolban

Az InformNapalm nemzetközi önkéntes közösség arra figyelmeztet, hogy az orosz megszállók különleges hadműveletre készülnek Mariupolban – áll a csoport Telegram-csatornáján.

Azt állítják négy meg nem nevezett forrás alapján, hogy az orosz fegyveres erők nagyszabású akcióra készülnek az elfogott katonák és az elrabolt civilek részvételével.

Továbbá az InformNapalma szerint: kétezer hadifoglyot terveznek Mariupolba szállítani; katonai felderítőcsapatokat küldenek a városba, akiknek gázálarcokat, teljes katonai védőkészletet és kis hátizsákokat kellett magukkal vinniük, amelyek tartalma ismeretlen; és hat, kétes tartalmú tartálykocsit küldenek a területre.

Mire készülhetnek a megszállók?

Hadifoglyok és civilek felhasználásával eljátszaná Mariupol utolsó védőinek megadását az orosz hadsereg, hogy utána ismeretlen eredetű gáz bevetésével kikényszerítse vagy megölje az Azovsztal ipari negyedben lévőket. Ezt több, ám meg nem nevezett forrásra hivatkozva állítja az önkéntesekből hírszerzésre, tájékoztatásra szerveződött InfromNapalm alapján az Unian.ua.

ORFK: több mint 11 500-an érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5382 ember lépett be vasárnap Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6120-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 314 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.
Az ukrajnai háború elől vasárnap 429 ember, köztük 256 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte hétfőn a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

A NATO főtitkára szerint Ukrajna „megnyerheti ezt a háborút”

Nem fogja blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a török kormány – mondta vasárnap a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után Jens Stoltenberg. Az észak-atlanti szövetség főtitkára a Welt szerint azt mondta, „biztosan” közös álláspontra jutnak majd a tagállamok a két ország csatlakozásáról.

A vasárnapi találkozón a Reuters jelentése szerint a török külügyminiszter találkozott svéd és finn kollégájával, akik arról biztosították, foglalkoznak majd Törökország aggodalmaival.

Jens Stoltenberg a finn-svéd csatlakozás mellett arról is beszélt a vasárnapi konferencia után, hogy szerinte „Ukrajna megnyerheti ezt a háborút” – írja a CNN.

Zelenszkij azzal vádolja Macront, hogy engedményeket tenne Oroszországnak, Párizs cáfol

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt az Európai Parlamentben a hét elején elmondott beszédét követően, hogy engedményeket tenne Oroszországnak a két ország közötti konfliktus lezárása érdekében. A francia elnöki hivatal cáfolja az állítást.

A BFM francia hírtévé idézett olyan ukrán sajtóértesüléseket is, amelyek szerint a francia elnök azt javasolta ukrán kollégájának, hogy tegyen területi engedményeket Oroszországnak.
Az ukrán elnök még pénteken jelentette ki a RAI 1 olasz köztelevíziónak a Telegram oldalán közzétett interjújában, hogy „nem vagyunk hajlandók területet veszíteni azért, hogy megmentsük valamit vagy valakit”. Volodimir Zelenszkij szerint Emmanuel Macron „egy nem túl korrekt” javaslatot tett azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „arcvesztés” nélkül kerüljön ki a konfliktusból.
„Felesleges megoldást kínálni Oroszországnak, és Macron hiába próbálkozik” – fogalmazott az ukrán elnök. „Tudom, hogy eredményeket akart elérni az Oroszország és Ukrajna közötti közvetítésben, de nem sikerült” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, utalva arra, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta rendszeresen beszél telefonon a francia elnökkel.
„Amíg Oroszország maga nem akarja és nem érti meg, hogy muszáj (befejeznie a háborút), nem fog tudni semmilyen megoldást találni” – vélte az ukrán elnök.
Emmanuel Macron az Európai Parlamentben hétfőn elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Oroszország „megalázása és revansszellem nélkül kell arra törekedni, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen”.
Hangsúlyozta: egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá.
A francia elnöki hivatal szerint Emmanuel Macron az első világháborút követő béketárgyalásokra utalt, amelyek a németek megalázása miatt a nácizmusba, majd a második világháborúba torkollottak.
Az ukrán elnök szerint „Macronnak nem kellene most diplomáciai engedményeket tennie (Oroszországnak)”.
A francia elnöki hivatal cáfolja, hogy Emmanuel Macron önállóan élne bármilyen javaslattal Moszkva vagy Kijev irányában.
„A köztársasági elnök soha semmiről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Zelenszkij elnök beleegyezése nélkül, és soha nem kért engedményt az ukrán elnöktől. Mindig is azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy miről tárgyalnak az oroszokkal” – olvasható az Elysée-palota közleményében.
Emmanuel Macront gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. A BFM hírtévé kommentátorai ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a konfliktus kezdete óta Ukrajna álláspontja is megváltozott az esetleges területi engedményeket illetően. Az orosz invázió nyomása alatt az ukrán elnök eleinte késznek mutatkozott tárgyalni az oroszokkal a Donyec-medence autonómiájáról. Azóta azonban egyrészt az ukránok ellenállása, másrészt az orosz erőknek tulajdonított háborús bűntettek megnehezítettek minden közvetlen tárgyalást az oroszok és az ukránok között.

Podoljak: a győzelemhez olajembargó kell

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Ukrajnának nehézfegyverekre és valódi olajembargóra van szüksége, hogy az év végéig legyőzze Oroszországot.

„Ukrajnának nem érdeke, hogy a háború elhúzódjon Oroszországgal, ahogy az egész világnak sem. Még az idén vége lehet, ám ehhez valódi olajembargó kell, valamint tankok, repülőgépek és tüzérség” – írta Podoljak a Twitter-oldalán.

Hivatalos: a svédek is kérvényezik a NATO-csatlakozást

A Magdalena Andersson kormányfő pártjának holnaplán megjelent közlemény szerint a szociáldemokraták ugyanakkor nem hajlandóak elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén. A párt vezetése az esetleges NATO-csatlakozás kérdésében rendkívüli tanácskozást tartott vasárnap. A szociáldemokraták Oroszország ukrajnai háborújának nyomán szakítottak több évtizedes semlegességi politikájukkal, nagy parlamenti többséget teremtve ahhoz, hogy Svédország benyújtsa csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez.

A kormányzó szociáldemokrata párt után a svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson is felszólalt Svédország NATO-tagsága mellett, írja a Guardian.

„Holnap biztosítani fogom a Riksdag széles körű parlamenti támogatását a svéd tagsági kérelemhez, és ezt követően készen állunk a kormánydöntés meghozatalára” – nyilatkozta vasárnapi sajtótájékoztatóján Andersson. A svéd kormányfő hozzátette: a NATO-csatlakozás az ország biztonságának az érdeke.

Így álltak a frontok vasárnap

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium vasárnapi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine