Az orosz-ukrán háború 81. napja – FRISSÜL

Immár nyolcvanegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

A NATO főtitkára szerint Ukrajna „megnyerheti ezt a háborút”

Nem fogja blokkolni Finnország és Svédország NATO-csatlakozását a török kormány – mondta vasárnap a NATO külügyminisztereinek berlini találkozója után Jens Stoltenberg. Az észak-atlanti szövetség főtitkára a Welt szerint azt mondta, „biztosan” közös álláspontra jutnak majd a tagállamok a két ország csatlakozásáról.

A vasárnapi találkozón a Reuters jelentése szerint a török külügyminiszter találkozott svéd és finn kollégájával, akik arról biztosították, foglalkoznak majd Törökország aggodalmaival.

Jens Stoltenberg a finn-svéd csatlakozás mellett arról is beszélt a vasárnapi konferencia után, hogy szerinte „Ukrajna megnyerheti ezt a háborút” – írja a CNN.

Zelenszkij azzal vádolja Macront, hogy engedményeket tenne Oroszországnak, Párizs cáfol

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta meg Emmanuel Macron francia elnököt az Európai Parlamentben a hét elején elmondott beszédét követően, hogy engedményeket tenne Oroszországnak a két ország közötti konfliktus lezárása érdekében. A francia elnöki hivatal cáfolja az állítást.

A BFM francia hírtévé idézett olyan ukrán sajtóértesüléseket is, amelyek szerint a francia elnök azt javasolta ukrán kollégájának, hogy tegyen területi engedményeket Oroszországnak.
Az ukrán elnök még pénteken jelentette ki a RAI 1 olasz köztelevíziónak a Telegram oldalán közzétett interjújában, hogy „nem vagyunk hajlandók területet veszíteni azért, hogy megmentsük valamit vagy valakit”. Volodimir Zelenszkij szerint Emmanuel Macron „egy nem túl korrekt” javaslatot tett azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „arcvesztés” nélkül kerüljön ki a konfliktusból.
„Felesleges megoldást kínálni Oroszországnak, és Macron hiába próbálkozik” – fogalmazott az ukrán elnök. „Tudom, hogy eredményeket akart elérni az Oroszország és Ukrajna közötti közvetítésben, de nem sikerült” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij, utalva arra, hogy az ukrajnai orosz invázió kezdete óta rendszeresen beszél telefonon a francia elnökkel.
„Amíg Oroszország maga nem akarja és nem érti meg, hogy muszáj (befejeznie a háborút), nem fog tudni semmilyen megoldást találni” – vélte az ukrán elnök.
Emmanuel Macron az Európai Parlamentben hétfőn elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Oroszország „megalázása és revansszellem nélkül kell arra törekedni, hogy visszaállítsuk a békét a kontinensen”.
Hangsúlyozta: egyedül Ukrajna feladata, hogy meghatározza az Oroszországgal folytatott tárgyalások feltételeit, Európa kötelessége az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és elősegítse a fegyverszünetet. Meg kell őrizni a békét az európai kontinensen, el kell kerülni az ellenségeskedés bármifajta elmérgesedését – tette hozzá.
A francia elnöki hivatal szerint Emmanuel Macron az első világháborút követő béketárgyalásokra utalt, amelyek a németek megalázása miatt a nácizmusba, majd a második világháborúba torkollottak.
Az ukrán elnök szerint „Macronnak nem kellene most diplomáciai engedményeket tennie (Oroszországnak)”.
A francia elnöki hivatal cáfolja, hogy Emmanuel Macron önállóan élne bármilyen javaslattal Moszkva vagy Kijev irányában.
„A köztársasági elnök soha semmiről nem tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Zelenszkij elnök beleegyezése nélkül, és soha nem kért engedményt az ukrán elnöktől. Mindig is azt hangoztatta, hogy az ukránoknak maguknak kell dönteniük arról, hogy miről tárgyalnak az oroszokkal” – olvasható az Elysée-palota közleményében.
Emmanuel Macront gyakran vádolják európai partnerei azzal, hogy túl megengedő Moszkvával szemben, amióta 2019-ben kezet nyújtott Vlagyimir Putyinnak az Európai Unió és Oroszország közötti közeledés érdekében. A BFM hírtévé kommentátorai ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a konfliktus kezdete óta Ukrajna álláspontja is megváltozott az esetleges területi engedményeket illetően. Az orosz invázió nyomása alatt az ukrán elnök eleinte késznek mutatkozott tárgyalni az oroszokkal a Donyec-medence autonómiájáról. Azóta azonban egyrészt az ukránok ellenállása, másrészt az orosz erőknek tulajdonított háborús bűntettek megnehezítettek minden közvetlen tárgyalást az oroszok és az ukránok között.

Podoljak: a győzelemhez olajembargó kell

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Ukrajnának nehézfegyverekre és valódi olajembargóra van szüksége, hogy az év végéig legyőzze Oroszországot.

„Ukrajnának nem érdeke, hogy a háború elhúzódjon Oroszországgal, ahogy az egész világnak sem. Még az idén vége lehet, ám ehhez valódi olajembargó kell, valamint tankok, repülőgépek és tüzérség” – írta Podoljak a Twitter-oldalán.

Ukrajna szerint az oroszok tartalékos katonák bevetésére készülnek

Az ukrán fegyveres erők szerint Oroszország 2500 tartalékos katonát tervez Ukrajnába küldeni. A katonák jelenleg Oroszországban, a Voronyezsi, a Belgorodi és a Rosztovi területen vesznek részt kiképzésen.

Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek parancsnoksága toborozni próbál, valamint tartalékosokat akar küldeni, hogy kompenzálja a veszteségeit – közölte az ukrán hadsereg.

Hivatalos: a svédek is kérvényezik a NATO-csatlakozást

A Magdalena Andersson kormányfő pártjának holnaplán megjelent közlemény szerint a szociáldemokraták ugyanakkor nem hajlandóak elfogadni atomfegyverek telepítését, vagy állandó NATO-támaszpontot a skandináv állam területén. A párt vezetése az esetleges NATO-csatlakozás kérdésében rendkívüli tanácskozást tartott vasárnap. A szociáldemokraták Oroszország ukrajnai háborújának nyomán szakítottak több évtizedes semlegességi politikájukkal, nagy parlamenti többséget teremtve ahhoz, hogy Svédország benyújtsa csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez.

A kormányzó szociáldemokrata párt után a svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson is felszólalt Svédország NATO-tagsága mellett, írja a Guardian.

„Holnap biztosítani fogom a Riksdag széles körű parlamenti támogatását a svéd tagsági kérelemhez, és ezt követően készen állunk a kormánydöntés meghozatalára” – nyilatkozta vasárnapi sajtótájékoztatóján Andersson. A svéd kormányfő hozzátette: a NATO-csatlakozás az ország biztonságának az érdeke.

Ukrán határőrség: az Ukrajnába hazatérők száma több napja meghaladja az elmenekülőkét

Az Ukrajnába hazatérők száma immár ötödik napja folyamatosan meghaladja az országból elmenekülőkét – jelentette vasárnap az ukrán állami határőrszolgálat.

A közlemény szerint – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – szombaton „csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok”.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig 6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből 3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba, 957,98 ezren Romániába és Moldovába, 800,1 ezren Oroszországba, Magyarországra 594,66 ezren, Szlovákiába 415,4 ezren, Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren – emlékeztetett a hírportál.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg a harkivi metróban mintegy 4,5 ezren élnek. „Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig” – jegyezte meg a kormányzó.
Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban február 24. óta. A jelentés szerint közülük „körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több, mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket”.
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában – amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett vasárnap – egyebek mellett azt mondta, hogy „normálisnak” tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit – Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve – felelősségre kell vonni. „Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát” – fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: „a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét) a vádlottak padján akarom látni”.

Zelenszkij az Ukrajna által visszafoglalni tervezett Mariupolban rendezné meg az Eurovíziós Dalfesztivált

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a Facebookon üdvözölte, hogy országa képviselője nyerte meg előző nap az Eurovíziós dalfesztivált, és kijelentette: Kijev mindent megtesz azért, hogy a következő dalverseny résztvevőit és vendégeit az „ukrán ellenőrzés alatti” Mariupolban fogadhassák.

A Donyeck megyei város jelenleg orosz ellenőrzés alatt van. A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárosban lévő Azovsztal acélgyár területét tartják még ellenőrzésük alatt az ukrán katonák, de az orosz erők körbezárták és folyamatosan, hetek óta próbálják bevenni a területet.
Az idén az észak-olaszországi Torinóban megrendezett Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét az ukrán Kalush Orchestra együttes nyerte Stefanija című dalával, így jövőre ismét – immár harmadjára – Ukrajna rendezheti meg a versenyt.
„Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát. Jövőre Ukrajna ad otthont az Eurovíziónak. Története során harmadszor, és azt hiszem, nem ez lesz az utolsó alkalom. Mindent megteszünk azért, hogy egyszer az Eurovízió résztvevőit és vendégeit az ukrán Mariupol lássa vendégül. A szabad, békés, újjáépített (Mariupol)” – hangoztatta Zelenszkij a Facebook-bejegyzésében. Hozzáfűzte, hogy gratulál az együttesnek a győzelemhez és kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna „hamarosan a harcmezőkön is győzelmet arat az ellenség fölött”.
Ukrán híradások kiemelték, hogy a Kalush Orchestra dalának előadása végén az együttes vezetője, Oleh Pszjuk a színpadon felszólította Európát, „segítsen megmenteni Mariupolt és az Azovsztalt”.

Brit katonai hírszerzés: az orosz haderő egy hónapja nem tud új területeket elfoglalni

A brit katonai hírszerzés vasárnap közzétett értesülései szerint a donyecki térségben indított orosz offenzíva lendülete kifulladt és a hadművelet üteme jelentősen elmarad a tervezettől.

A londoni védelmi minisztérium beszámolója szerint a hírszerzési adatok arra vallanak, hogy a kisebb kezdeti előrenyomulások ellenére Oroszország az utóbbi egy hónapban nem tudott jelentős kiterjedésű területeket elfoglalni, mindeközben folyamatosan nagyarányú a „lemorzsolódás”.
A jelentés azt valószínűsíti, hogy az orosz hadsereg az ukrajnai invázió februári kezdetén bevetett harcoló szárazföldi kontingens egyharmadát elveszíthette.
A brit védelmi tárca által ismertetett hírszerzési helyzetértékelés szerint csaknem bizonyos, hogy a kitűzött célokhoz képest elszenvedett hadszíntéri késedelmeket kritikus fontosságú hadműveleti elemek, köztük hídépítő berendezések, hírszerzési kapacitások, felderítő drónok elvesztése is súlyosbítja.
Az orosz hadsereg a konfliktus eddigi szakaszában folyamatosan szűkében volt a hídépítő berendezéseknek, és ez lassítja a hadműveleteket, illetve szűkíti az orosz alakulatok támadó műveleteinek mozgásterét – áll a brit katonai hírszerzés vasárnapi jelentésében.
A helyzetértékelés szerint az orosz drónoknak létfontosságú szerepük van a hadszíntéri helyzetismeretben és a tűzvezetésben, de sérülékenyeknek bizonyultak az ukrán légvédelemmel szemben.
Az orosz haderőt egyre inkább korlátozza a támogató kapacitások leépülése, a folyamatosan alacsony morál és a romló hadszíntéri hatékonyság.
E képességek között számos olyan van, amelyet nem lehet rövid idő alatt helyettesíteni vagy újra létrehozni, és ebben a környezetben valószínűtlen, hogy Oroszország a következő harminc napban drámai mértékben gyorsítani tudná ukrajnai előrenyomulását – áll a brit védelmi minisztérium által vasárnap ismertetett katonai hírszerzési elemzésben.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium vasárnap is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 15 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/sd2hxFkSfu

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/F1UxE3Ay08

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 15, 2022

Ukrán erők: az oroszok kivonultak Harkiv környékéről

Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv környékéről, miután hetek óta támadták, írja az MTI az ukrán hadsereg közlése alapján.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy az orosz erők visszavonulnak az északkeleti Harkiv városából és az utánpótlási útvonalak őrzésére összpontosítanak, miközben aknavetős, tüzérségi és légicsapásokat indítanak a keleti Donyeck tartományban, hogy kimerítsék az ukrán erőket és lerombolják az erődítményeket.

Oroszország szerint Ukrajna területéről lőttek rá egy orosz falura

Egy orosz tisztviselő azt állítja, hogy megsérült egy ember, miután az ukrán erők egy határhoz közeli orosz falura lőttek. Belgorod régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt írta a Telegramon, hogy Sereda falut ukrán területről támadták meg, „egy civil megsérült, repeszek találták el”.

49 tonna robbanóanyag detonációját akadályozták meg – állítják a luhanszki milicisták

A luhanszki “népi milícia” a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy az ukrán katonák a hátrahagyott Rubizsne városban aláaknázták a Zarja vegyiüzemet, de a szakadárok elektronikai hadviselési egységeinek sikerült blokkolniuk a jelet, amely a robbanást kiváltotta volna. A tájékoztatás szerint a vállalat raktárjában mintegy 49 tonna robbanóanyag – TNT és ammónium-nitrát – volt, amelynek detonációja “nemcsak hatalmas pusztítást, hanem globális, ember okozta katasztrófát is okozhatott volna“. A milícia szerint a tűzszerészek hatástalanították a robbanószerkezeteket és az üzem már nem jelent veszélyt.

Az orosz tüzérség és a rakétaerők 140 célpontra mértek csapást az orosz katonai szóvivő szerint

Az orosz szárazföldi erők rakétaerői és tüzérségi egységei az éjszaka folyamán mintegy 140 ukrán célpontra mértek csapást – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hivatalos vasárnap délelőtti hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a csapások megsemmisítettek hat harcálláspontot, 123 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, 13 tüzérségi üteg tüzelőállásait, mintegy 150 „nacionalistát” és 26 katonai eszközt. A tábornok hozzátette, hogy az orosz harcászati légierő gépei 32 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, valamint megsemmisítettek két Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy radarállomást a Szumi megyében lévő Spilevka közelében.
A szóvivő által ismertetett jelentés értelmében az orosz légierő nagypontosságú föld-levegő rakétái az éjszaka folyamán két irányítási pontot, 11 erődítményt és négy rakéta- és tüzérségi raktárt találtak el. A légvédelem 15 ukrán drónt, egy Tochka-U harcászati rakétát és 11, Szmercs rakétasorozatvetőből kilőtt lőszert fogott el.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők az orosz szóhasználatban „különleges hadműveletnek” nevezett háború kezdete óta 165 repülőgépet, 125 helikoptert, 879 drónt, 306 légvédelmi rakétarendszert, 3098 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 381 rakétasorozatvetőt, 1525 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2934 speciális katonai járművet veszítettek.
Vjacseszlav Gladkov, az orosz Belgorod megye kormányzója közölte, hogy Ukrajna felől lövések érték Szereda falut és egy civil repesztől sebesült meg. Az ügyben Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke vizsgálatot rendelt el.
A luhanszki „népi milícia” a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy az ukrán katonák a hátrahagyott Rubizsne városban aláaknázták a Zarja vegyiüzemet, de a szakadárok elektronikai hadviselési egységeinek sikerült blokkolniuk a jelet, amely a robbanást kiváltotta volna. A tájékoztatás szerint a vállalat raktárjában mintegy 49 tonna robbanóanyag – TNT és ammónium-nitrát – volt, amelynek detonációja „nemcsak hatalmas pusztítást, hanem globális, ember okozta katasztrófát is okozhatott volna”. A milícia szerint a tűzszerészek hatástalanították a robbanószerkezeteket és az üzem már nem jelent veszélyt.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szombat esti tájékoztatóján ismét azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy a szociális infrastruktúra létesítményeit fedezékként, a civileket pedig élő pajzsként használják fel. A tábornok szerint Mikolajivban a 7., 15. és 35. számú iskolában és környékén, Kramatorszkban pedig az 5., 6. és 9. számú iskolában alakítottak ki az ukrán fegyveres alakulatok lőállásokat, a pincékben pedig erőszakkal tartják fogva a közeli házak lakóit. Mint mondta, a donyecki régióban lévő New Yorkban (korábbi nevén: Novhorodszkében) az ukrán erők erődítményt építettek ki, valamint nehézfegyvereket és lőszerraktárakat helyeztek el a Petrovszka Gora lakónegyedben és a 16. számú iskolában, de a civileket nem evakuálták onnan.
A luhanszki régióban lévő Szeverodonyeck vegyi berendezéseket gyártó üzemének területén, sűrűn lakott lakóövezetek közvetlen közelében, tüzérségi fegyvereket és rakéta-sorozatvetőket állítottak fel Mizincev szerint.
Börtönlázadás szításával vádolta meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva Kirill Sztremouszov, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye helyettes vezetője. Sztremouszov szerint a „provokáció” során az őrök az SZBU felbujtására kiengedték az őrizeteseket celláikból, de a lázadásnak az orosz katonai rendőrség elejét vette. Az incidens során egy őrizetes, aki szökni próbált, életét vesztette, és a személyzet „fele” is szétszéledt.
A tisztségviselő szerint a büntetés-végrehajtási személyzet Herszonban jelenleg még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, amit a helyi új hatalom felül akar vizsgálni. Azt mondta, hogy a herszoni fogdában sokan vannak olyanok, akiket még nem ítéltek el az általuk elkövetett bűncselekményekért, mert a régióban a bíróságok még nem működnek.

Szijjártó: a NATO-álláspont egybeesik a magyar nemzeti érdekkel

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO álláspontja továbbra is egybeesik a magyar nemzeti érdekkel, miszerint mindent meg kell tenni azért, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább Ukrajna határán – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Berlinben a védelmi szövetség külügyminisztereinek informális tanácskozásán.

A miniszter a megbeszélés szünetében tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy Magyarországnak Ukrajnával szomszédos országként az a legfontosabb szempont, hogy ne terjedjen tovább a háború, ezért „kifejezetten jó hír”, hogy éppen ez a szövetség legnagyobb tagjainak álláspontja nyomán kikristályosodó közös álláspontja.
A NATO-ban „mindenki tudja, hogy Magyarország a béke pártján áll” és szomszédos országként „speciális helyzetben” van – mondta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy „a józan ész hangja szerencsére elég erős” a szövetségben. Kiemelte, hogy a NATO védelmi szövetség, „nekünk pedig az az érdekünk és legfontosabb feladatunk, hogy megvédjük Magyarországot és a magyar embereket”.
Hozzátette: az az álláspont is széles körű támogatást élvez, hogy mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közvetlen összeütközésének elkerüléséért.
A helyzet „rendkívül törékeny”, és „fokozott óvatosságra van szükség”, ezért „természetesen értjük és tiszteletben tartjuk”, hogy „jó pár” tagország fegyverszállításokkal is segíti Ukrajnát, de nagyon fontos, hogy ezekre a szállítások „ne NATO-keretben” valósuljanak meg.
A tagok egyet is értenek abban, hogy „a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba”. Magyarország is azért döntött úgy, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába és nem engedi át területén a közvetlenül Ukrajnába tartó szállítmányokat, mert ezzel biztostani lehet, hogy az ország ne sodródjék bele a háborúba – fejtette ki a miniszter.
Mint mondta, a tanácskozáson elhangzott az is, hogy az eszkaláció és a „bizonyos félreértésekből adódó tragikus következmények” elkerülése érdekében fenn kell tartani „a stratégiai kommunikációt Oroszországgal”. Magyarország ezt teljes mértékben támogatja, és üdvözli, hogy a héten közvetlenül egyeztetett telefonon az amerikai és az orosz védelmi miniszter.
Szijjártó Péter a válság humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban elmondta: a tanácskozáson ismertette, hogy megközelítette a 700 ezret az Ukrajnából Magyarországra érkezett menekültek száma Aláhúzta: „természetesen beengedünk mindenkit, aki a háború elől menekül, és el is látjuk őket”. Hozzátette: a háborús helyzet „dinamikája” alapján nem csökken az érkezők száma, de Magyarország készen áll segíteni mindenkinek, akinek a háború miatt menekülnie kell.
A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson „érintőlegesen” az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről is volt szó, amelyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy „értelmetlen” olyan szankciókat hozni, amelyek „jobban fájnak saját magunknak, mint annak az országnak, amellyel szemben kivetnénk”.
Hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy mivel „nem a magyar emberek tehetnek ennek a háborúnak a kitöréséről, ezért nem is várhatja el senki, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát”.
A finn és a svéd csatlakozási törekvésekről szólva kiemelte, hogy Magyarország mindig is támogatta a „nyitott kapuk politikáját”, de tekintettel kell lenni a Törökország által jelzett „érzékenységekre” is.
Szijjártó Péter a NATO tervezett új stratégiai alapdokumentumával összefüggésben kiemelte, hogy a keleti mellett a déli „biztonsági kihívásokról”, a terrorizmusról és illegális migrációról sem szabad megfeledkezni. Kifejtette: a terrorszervezetek igyekeznek kihasználni, hogy Európa figyelme az ukrajnai háborúra irányul, és mivel Oroszország és Ukrajna is a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, a konfliktusuk miatt csökkenő kivitel súlyos élelmezési gondokat okozhat eleve kevéssé stabil térségekben. Ez pedig a szélsőségek és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, aminek hatására újabb migrációs hullámok indulhatnak el – mondta a miniszter.

Kormányhivatal: 446 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szombaton

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 446 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 67 ember töltötte a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala vasárnap.

A közel 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Négy rakéta csapódott Lvivbe, sebesült is van

Ahogy arról korábban beszámoltunk, vasárnap hajnalban rakéta támadás érte a nyugat-ukrajnai Lvivt – írja a Sky News. A terület kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, hogy a támadás során egy karonai létesítmény megsérült, egy ember pedig megsebesült.

Az ukrán légierő szerint több rakétát lőttek ki a Fekete-tenger felől Lviv térségére. Azt mondják, hogy rakéták közül kettőt megsemmisítettek, mielőtt célpontot találtak volna.

ISW: megdöbbentette az orosz hadibloggereket az orosz páncélosokra mért ukrán csapás

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint Hatalmas megdöbbenés okozott az orosz katonai bloggerek körében, hogy május 11-én az ukránok megsemmisítették annak a motorizált lövészdandárnak a jelentős részét, mely május 11-én megpróbált átkelni a Sziverszkij Donyec folyón átívelő pontonhídon. Sok-sok tucatnyi tankot és páncélos járművet semmisítettek meg az ukránok, s akár ezer orosz katona is eleshetett. A bloggerek ezért sok százezer követőjüknek már az orosz hadsereg tehetetlenségéről írnak.

Eközben az orosz erők dél felől folytatták a hadműveleteket a szeverodonyecki csata feltételeinek megteremtése érdekében, azonban előrenyomultak Zolote városához, nagyjából 30 km-re délre Szeverodonyecktől. Ukrán tisztviselők szerint az ukrán erők valószínűleg ellentámadást hajtanak végre, hogy kiszorítsák az oroszokat Izjum környékéről. Az orosz erők pedig folytatták kivonulásukat Harkiv megyéből, de valószínűleg meg akarnak tartani egy vonalat Vovcsanszktól keletre, hogy biztosítsák a Belgorodtól Vovcsanszkon át Izjumig tartó földi kommunikációs vonalat. Az ukrán védők a szörnyű körülmények és a folyamatos orosz támadások ellenére folytatták a harcot a mariupoli Azovsztal üzemben. Az ukrán kitartás továbbra is leköti az orosz harci erőket, és veszteségeket okoz nekik.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az oroszok katasztrofális veszteségei a Sziverszkij Donyec folyón meghiúsult átkelési kísérletnél, illetve az itt megmutatkozó katonai alkalmatlanság megrendítette néhány prominens orosz hadiblogger bizalmát.
• Az orosz erők délről folytatják a szeverodonyecki csata hadműveleteinek alakítását, noha ezek a veszteségek legalább átmenetileg megzavarták északi erőfeszítéseiket.
• Az ukrán erők bejelentették, hogy ellentámadást hajtanak végre Izjum környékén.
• Az orosz erők továbbra is visszavonulnak Harkiv megye északi részéből, de valószínűleg megpróbálják megtartani a földi kommunikációs vonalakat Belgorodtól Vovcsanszkon keresztül Izjumig.

Rakétacsapás érte Lviv környékét, még nem tudni, hányan haltak meg

Katonai infrastruktúrát ért rakétacsapása nyugat-ukrajnai Lviv régióban – közölte a régió kormányzója. Maxim Kozickij a Telegramon közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy jelenleg nincs információ a halottak és sebesültek számáról − írta meg a Sky News.

A pusztítás mértékét éppen most mérjük fel − tette hozzá.

Az ukránok szerint Mariupolban is népszavazást tervez Oroszország a csatlakozásról

Ukrán illetékes azt állítják, hogy Oroszország Mariupolban is népszavazás megtartását tervezi arról, hogy a kikötőváros csatlakozzon az Orosz Föderációhoz – írja a Guardian.

Petro Andrjuscsenko, a település száműzetésben tevékenykedő polgármesterének tanácsadója úgy fogalmazott: „Információink szerint az orosz hatóságok egy népszavazást készítenek elő, amit akár holnap is kiírhatnak. Azt viszont egyelőre nem tudjuk, hogy ez valóban így van-e. De azt látjuk, hogy Mariupol már sok szempontból integrálódott az orosz rendszerbe, köztük az oktatási és a bankrendszerbe.”

Vesztett lendületéből az orosz offenzíva Donbász térségében

Az orosz offenzíva az ukrajnai Donbász régióban veszített lendületéből, és jelentősen elmaradt az ütemtervtől. Nem valószínű, hogy a következő 30 napban drámaian felgyorsul az oroszok előretörése – írja a brit katonai hírszerzés Twitter-közleményében.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország „valószínűleg szárazföldi erőinek egyharmadát” veszíthette el a háború kezdete óta. Hozzáteszik, hogy a Donbászban végrehajtott orosz offenzíva „veszített lendületéből”.

A minisztérium szerint a háború eleje óta, azaz 81. nap alatt Oroszországnak „nem sikerült jelentős területi nyereségeket elérnie”. A britek hírszerzése úgy látja, hogy az oroszokat egyre jobban korlátozza a gyenge harci morál, az alulteljesítő hatékonyság és a „leromlott képességek”.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/tAa8K8A12w

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/Ya1mzfvjY4

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 14, 2022

Szijjártó: a háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg!

A magyar kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrajnai háború árát ne a magyar emberekkel fizettessék meg – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága.
A tárcavezető aláhúzta, amennyiben most elfogadnának egy olajembargóról szóló javaslatot, akkor lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat.
Jelenleg az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e bármifajta megállapodás – emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve, a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.
Szijjártó Péter közölte, egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.
Az első ilyen, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500-550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását – mondta a miniszter.
Kiemelte, amennyiben nem Oroszországból származó kőolajat vásárolna Magyarország, akkor 55-60 százalékkal emelkednének a magyarországi üzemanyagárak, ennek kiküszöbölésére pedig olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15-18 milliárd euróba kerülne és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető.
Szijjártó Péter felidézte azt is, az Európai Unió tagjai pár hónapja Párizsban úgy állapodtak meg az egyoldalú oroszországi energiafüggés feloldásáról, hogy ezen folyamat közben figyelembe veszik minden tagország speciális helyzetét.
A tárcavezető emlékeztetett, a magyar kőolajellátás 65 százaléka származik Oroszországból, egy olajembargó ezért „egy magyar gazdaságra ledobott atombombaként éreztetné a hatását”.
Szijjártó Péter elmondta, a következő időszakban biztosan lesznek komoly kihívások a globális energiaellátásban, a magyar külpolitikának ezért az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar energiaellátás biztonságának garantálása.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek szombaton Ukrajnából

Magyarországra szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 5852 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 6605-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 353 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes, és ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséhez – írták.
Az ukrajnai háború elől szombaton 132 ember, köztük 74 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt közölte vasárnap a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket, és támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – közölte a BRFK.

Folytatódik az orosz offenzíva Kelet-Ukrajnában

A veszteségek ellenére az orosz erők folytatják az előrenyomulást a keleti Liman, Szijjerodonyeck, Avdijivka és Kurahiv térségében, miközben átcsoportosítják egységeiket – közölte az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Orosz nagykövet: Moszkva nem fog kapitulálni Ukrajnában

Oroszország amerikai nagykövete, Anatolij Antonov azt mondta, hogy az Egyesült Államok egyre inkább belekeveredik egy olyan konfliktusba, amelynek a két atomhatalom számára a legkiszámíthatatlanabb következményei vannak.

Robbanások Lvivben

Rakétatámadás érte vasárnap hajnalban a várost, több robbanást is hallottak a helyiek. Áldozatokról egyelőre nincs jelentés.

Zelenszkij köszönetet mondott az amerikai segítségért

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton találkozott több amerikai politikussal, köztük Mitch McConnellel, a Szenátus republikánus frakciójának vezetőjével − írta meg a The Guardian.

Ahogy a Twitteren fogalmazott, úgy gondolom, hogy ez a látogatás ismét azt bizonyította a mindkét párt által támogatott segítségnyújtás és a népeink közötti kapcsolatok erejét. Hálámat is kifejeztem a Land-Lease program megújításáról szóló történelmi döntésért. Azt is kértem, hogy hivatalosan minősítsék Oroszországot terrorista országgá.

Több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Összesen 5852 fő lépett be szombaton Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6605 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

A beléptetettek közül a rendőrség 353 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Több mint 130 menekülőt fogadtak a fővárosban szombaton

Összesen 132 menekültet fogadtak szombaton a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a társszerveikkel közösen – közölte arendőrség.

A 132 érkező közül 74 gyermek volt, akik valamennyien vonattal érkeztek Budapestre. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatok ellátásában a Budapesti Polgárőr Szövetség is támogatást nyújt.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine