Az orosz-ukrán háború 79. napja – FRISSÜL

Immár hetvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

Ukrán védelmi miniszter: egymillió embert akarunk felfegyverezni

Egymillió embert akarnak felfegyverezni, hogy felkészüljenek az elhúzódó háborúra – írja Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejegyzése alapján a BBC. A kormány célja az, hogy felgyorsítsa a hadieszközök (például fegyverek, testpáncélok) gyártását, hogy ne kelljen adományokra hagyatkozniuk. Most 57-43 százalékos arányban az állami eszközök vannak többségben.

Reznyikov szerint Oroszország már stratégiai vereséget szenvedett, és az egyre szigorúbb szankciók és az Ukrajnába áramló segélyszállítmányok lassan átbillentik a mérleg nyelvét, és a Kreml ekkor elismerheti a vereséget. Felhívja viszont a figyelmet, hogy ez még hónapok kérdése. Nem tudja, hogy mennyi, de azt írja, hogy a honvédők addig kitartanak.

Zelenszkij kész tárgyalni Putyinnal, de „csakis közvetítők nélkül”

Zelenszkij kész beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de „csakis közvetítők nélkül” – mondta az ukrán elnök a Rai 1 olasz tévécsatornának.

Zelenszkij elmondta, hogy csak magával Putyinnal tárgyalna, és csak akkor, ha az valódi párbeszéd lenne, nem pedig ultimátum. A tárgyalások lefolytatásának alapfeltételéül szabta, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából. Zelenszkij arról is beszélt, hogy minél többször járnak el az oroszok „égbekiáltó brutalitással”, (Borogyjanka, Mariupol), annál kevésbé lesz visszafogott az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. A két ország képviselői március 29. óta nem tárgyaltak személyesen – emlékztet a BBC.

Valószínűleg erősödni fognak a mariupoli acélművek elleni támadások

Az orosz csapatok valószínűleg fokozni fogják az Azovsztal acélmű támadását a következő napokban, az után, hogy minden civilt evakuáltak – írja a Sky News az ukrán fegyveres erőkre hivatkozva.

Az acélműben még mindig sok ukrán katona van, többen súlyosan megsérültek.

Tegnap az ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy tárgyaltak 38 sérült katona kihozataláról, de arról nincs információ, hogy született-e megállapodás.

Az ukrajnai helyzetről tárgyalt az orosz és az amerikai védelmi miniszter

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt az ukrajnai helyzetről Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel.

Az amerikai fél kezdeményezésére Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. Megvitatták a nemzetközi biztonság aktuális kérdéseit, köztük az ukrajnai helyzetet – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Austin „azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában, és hangsúlyozta a kommunikációs vonalak fenntartásának fontosságát” – mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter legutóbb február 18-án beszélt telefonon.

Helsinki türelemre intett, miután Törökország nem támogatja NATO-csatlakozását

Pekka Haavisto finn külügyminiszter pénteken türelmet kért, és lépésről lépésre történő megközelítést sürgetett a finn és svéd NATO-tagsággal szembeni török ellenállás miatt – írja a Reuters.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábban azt mondta, hogy a NATO-tag Törökország nem tudja támogatni a finnek és a svédek csatlakozási tervét. Ez komoly akadályt jelent, hiszen a tagsághoz mind a harminc tagállam egyhangú támogatása szükséges.

Egy kis türelemre van szükségünk ebben a folyamatban, ez nem egy nap alatt történik. Lépésről lépésre haladjunk a kérdésekkel! – mondta Haavisto újságíróknak.

Erdoğan nyilatkozata meglepetésként érte Finnországot, miután Haavisto az elmúlt hónapokban kétszer is Törökországba látogatott, Sauli Niinistö finn elnök pedig április elején telefonon beszélt Erdoğannal, és utána az alábbit osztotta meg Twitteren: „Törökország támogatja Finnország céljait.”

Niinistö és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön indította el Finnország NATO-csatlakozási folyamatát azzal, hogy bejelentették, mindketten támogatják a szövetséghez való csatlakozást – emlékeztet az Index.

Az Európa Tanács a háborúk elől elmenekült szexuális kisebbségekhez tartozók fokozott védelmére szólított fel

Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni, május 17-én esedékes világnap alkalmából a háborúk elől elmenekült szexuális kisebbségekhez tartozók fokozott védelmére szólított fel.

Dunja Mijatovic, pénteken kiadott közleményében hangsúlyozta: a háború elől menekülő szexuális kisebbségekhez tartozók sajátos veszélyekkel néznek szembe, ezért az európai államoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a védelmükre.
„Európában még mindig nagyon messze vagyunk a szexuális kisebbségekhez tartozók teljes elfogadásától, akik továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel, megbélyegzéssel, sőt erőszakkal szembesülnek. A fegyveres konfliktusok súlyosbítják sebezhetőségüket, és további visszaéléseknek teszik ki őket” – fogalmazott.
Az Európa Tanács szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ajánlásával összhangban az emberi jogi biztos arra szólította fel az európai államokat, hogy tanúsítsanak szolidaritást a területükön menedéket kereső valamennyi emberrel, ideértve az LMBTI-személyeket is. Biztosítsanak számukra védelmet és gondoskodjanak különleges igényeik kielégítéséről – írta.
Mijatovic közölte: a civil szervezetek szerint az Ukrajnában élő, valamint az országban zajló, Oroszország indította fegyveres konfliktus elől menekülő és menedékjogot kérő szexuális kisebbségekhez tartozók előtt álló kihívások közé tartozik a nemi identitásuknak megfelelő személyazonosító okmányok hiánya. Ez – véleménye szerint – a homofóbia és a transzfóbia kockázatát hordozza magában a nemzetközi ellenőrzőpontok személyzete részéről, illetve a zaklatás kockázatát a tömeges elhelyezést biztosító szállásadó központokban. A megfelelő okiratok hiánya továbbá a transznemű és interszexuális személyek esetében nehézségeket okozhat a hormon- és egyéb orvosi kezelés során, valamint a diszkrimináció veszélyének lehetnek kitéve az azonos nemű párok és családok biztonságos menedékhez és hosszú távú lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása során – figyelmeztetett az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Scholz Putyinnak: nem igaz, hogy nácik uralkodnak Ukrajnában

Valóságalapot nélkülöző állítás, hogy nácik uralkodnak Ukrajnában – mondta Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteken telefonon, a német kormányfő tájékoztatása szerint.

A két vezető több, mint hat hét kihagyás után beszélt egymással, és először azóta, amióta az oroszoktól visszafoglalt, Kijev melletti Bucsában orosz katonák vérengzéseire utaló nyomokat tártak fel.
Olaf Scholz a beszélgetésről tájékoztató Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy „minél hamarabb tűzszünetet kell kötni Ukrajnában”, és „hamis az az állítás, hogy ott nácik uralkodnak”.
Mint írta, az orosz elnök figyelmét arra is felhívta, hogy hazája „felelősséget visel a globális élelmezési helyzetért”.
A kancellári hivatal a beszélgetésről kiadott közleményében ismertette, hogy a beszélgetés 75 percig tartott, előzménye pedig az, hogy Olaf Scholz szerdán az ukrán elnökkel, Volodomir Zeleszkijjel tárgyalt telefonon.
A német kancellár és az orosz államfő az Oroszország februári támadásával megindított ukrajnai háborúról és az annak befejezésére tett erőfeszítésekről beszélt.
Olaf Scholz az ukrajnai, és különösen a már hónapok óta orosz ostrom alatt álló Mariupolban kialakult helyzetre és a háború következményeire tekintettel „sürgette az orosz elnököt, hogy érjen el előrelépést a mielőbbi tűzszünet, a humanitárius helyzet javítása és a konfliktus diplomáciai megoldásának keresése” ügyében – áll a közleményben.
Hozzátették: a kancellár „egyértelműen visszautasította azt a vádat, hogy Ukrajnában elterjedt volna a nácizmus”.
Mint írták, Olaf Scholz és Vlagyimir Putyin „az orosz támadó háború miatt különösen feszült globális élelmezési helyzetről is tárgyalt”, amellyel kapcsolatban a kancellár „emlékeztetett Oroszország különleges felelősségére”.

Zelenszkij nem gondolja, hogy a Dnyeszter-mellék irányából komoly orosz támadás indulhat Ukrajna ellen

Ukrajna nem tekinti komoly fenyegetésnek azt, hogy orosz csapatok a Moldovához tartozó, orosz fennhatóság alatt álló szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság felől indítanának támadást Ukrajna ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Rai1 olasz közszolgálati tévécsatornának adott, saját Telegram-oldalán is közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

„Ott legfeljebb 15 ezer orosz katona lehet, de ők sem túl felkészültek. Nem határosak az Oroszországi Föderációval, csak velünk és Moldovával” – fejtette ki az elnök. Hozzátette: „nem nagyon tartunk tőlük, mert ebből a 15 ezer emberből is legfeljebb háromezer képes harcolni”.
Zelenszkij leszögezte: változatlanul kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de azzal a feltétellel, hogy párbeszéd lesz közöttük, nem pedig „ultimátumok”. „Készen állok beszélni Putyinnal. De csakis vele. Közvetítők nélkül” – tette hozzá.
Kijelentette, hogy a tárgyalás lehetősége napról napra egyre bizonytalanabbá válik, mivel folyamatosan „újabb és újabb tények kerülnek napvilágra az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett bűncselekményekről”.
„Lehetetlen a párbeszéd anélkül, hogy határozott álláspontot alakítanánk ki Oroszország cselekedeteiről. Mindenki egyetért abban, hogy vissza kell állítani Ukrajna területi integritását, legalábbis ezt mondják nekem az európai vezetők, az Egyesült Államok, Kanada és mások. Erős hadsereg nélkül azonban Ukrajna a tárgyalóasztalnál nem lesz erős, pedig nekünk most szükségünk van erre az erőre” – fejtegette az ukrán államfő. Hangsúlyozta, hogy Oroszországgal „pragmatikus párbeszédre” van szükség az ukrajnai háború lezárásához, és arra, hogy „Oroszország is akarja ezt”.
Zelenszkij úgy vélekedett, hogy Putyin nem pusztán megmentheti, de meg is kell mentenie Oroszországot. „Nem hiszem, hogy még megőrizheti az arcát, és hogy őszinte legyek, nem gondolok arra, hogy mi lesz ezzel az emberrel a jövőben. Azon kell elgondolkodnunk, hogy mi lesz Oroszországgal! Én mint Ukrajna elnöke elsősorban azon gondolkodom, hogy velünk mi lesz, de ők a szomszédaink. Jönnek majd más elnökök utánunk, generációk fogják egymást váltani. Senki nem mozdul sehova, ezek a mi földjeink és határ van közöttünk. Ez a háború viszont nem pusztán területivé, hanem történelmivé is tette a határt” – hangoztatta. Hozzátette, hogy Putyinnak „meg kell őriznie az államát, hogy megmentse azt az országot, és azt, amit előttük száz-kétszáz évvel felépítettek”.
Zelenszkij az interjúban kitért arra, hogy az ukrán társadalom nem fogadta jól Ferenc pápa azon ötletét, hogy két ember jelképesen együtt vitte az ukrán és az orosz zászlót április 15-én, a nagypénteki keresztúton a Vatikánban. „Elmagyarázom, hogyan reagál erre a mi társadalmunk: amikor a pápa imádkozik Ukrajnáért, mindig hálásak vagyunk neki. Amikor viszont az ukrán és az orosz zászlót hordozó két ember példáján akarta megmutatni, hogy barátságnak kell lennie, ezt nem tudtuk elfogadni, mert Ukrajnában az orosz zászlót a megszállás jelképének tekintik”.
Eközben Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko és Petro Porosenko, Ukrajna második, harmadik és ötödik államfője közös levélben fordult a világ országainak vezetőihez, hogy segítsenek megmenteni azoknak a civileknek és ukrán katonáknak az életét, akik a Donyeck megyében lévő mariupoli Azovsztal üzemben rekedtek a kulcsfontosságú kikötőváros elfoglalására indított orosz támadások miatt.
„A világ országainak vezetőihez fordultunk. Az Európai Unió tagállamaihoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kanadához, Kínához, Törökországhoz és másokhoz, valamint az ENSZ-hez. Arra kérjük őket, hogy minden elérhető diplomáciai forrással segítsék az ukrán hatóságokat azon ukrán civilek és katonák életének megmentésében, akiket Oroszország Putyin parancsára barbár módszerekkel próbál megsemmisíteni az Azovsztal üzem területén” – idézte az Ukrajinszka Pravda Porosenkót. A volt elnök – aki 2014-2019 között, közvetlenül Zelenszkij előtt töltötte be az államfői posztot, hozzátette: „a várost védők rendkívüli bátorsága és hősiessége nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot lenyűgözte. Az Azov ezred, tengerészgyalogosaink, határőreink már bekerültek a történelembe. Most viszont az egész világ szeme láttára az oroszok véres bosszúval és megtorlással próbálkoznak azokon, akik bár körülvették őket, szellemük és akaratuk erejével legyőzték őket” – fogalmazott. Porosenko arra kérte a világ vezetőit, hogy a nemzetközi és ukrán hatóságok mellett csatlakozzanak az Azovsztal védőinek kiszabadításáról szóló tárgyalási folyamathoz, és személyesen vegyenek részt ennek az eljárásnak a végrehajtásában.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter eközben arra szólította fel a G7 országcsoport tagjait, hogy fogadjanak el olyan jogszabályokat és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az orosz vagyon elkobzását és Ukrajnának történő átadását. Szerinte ezeket a pénzeket Ukrajnának kell adni, hogy az Oroszország által okozott pusztítások után az ország helyreállítására, újjáépítésére fordíthassák. Erről a miniszter a G7-ek németországi találkozóján beszélt, amelyre Ukrajnát és Moldovát is meghívták – számolt be az Ukrajinszka Pravda. Közölte, hogy javult a helyzet Ukrajna fegyverellátását illetően, de biztosítani kell az állandó utánpótlást. Kiemelte, hogy Ukrajnának elsősorban rakéta-sorozatvetőkre van szüksége.

Az EU támogatást jelentett be a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak

Az Európai Bizottság 1,5 millió eurós (mintegy 560 millió forint) támogatást jelentett be olyan célzott kezdeményezésekre, melyek segítséget nyújtanak az ukrajnai háborúban szexuális és nemi alapú erőszak áldozatává vált nőknek és lányoknak – közölte a brüsszeli testület pénteken.

Az uniós bizottsági közlemény szerint a finanszírozás a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatai számára a szükséges alapvető eszközöket biztosítja, köztük sürgősségi terhességi teszt-készleteket. Az összegből továbbá két mobil egészségügyi állomás is létesül a sürgősségi szülészeti beavatkozásokra, valamint az újszülöttek ellátására – közölték.
A tájékoztatás szerint Janez Lenarcic válságkezelésért felelős biztos és Sztella Kiriakídisz egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos hamarosan találkozik Pramila Pattennel, az ENSZ fegyveres konfliktusokban elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó különmegbízottjával. Találkozójukon megvitatják a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak további támogatását.
A bizottság kiemelte: az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás növekvő kockázatai miatt Ukrajnában. Emlékeztettek: az EU nemrég írt alá szerződést az ENSZ Népesedési Alapjával (UNFPA), hogy azonnali humanitárius segítséget nyújtsanak az Ukrajnában élő nőknek és lányoknak, köztük a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak is. Céljuk továbbá, hogy hozzáférést biztosítsanak a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátásokhoz – írták.
A nemi erőszak háborús fegyverként történő használata a nemzetközi humanitárius jog legsúlyosabb megsértését jelenti, amely nem maradhat büntetlenül – jelentette ki közleményében az Európai Bizottság.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt ezidáig mintegy 7,7 millió ember kényszerült elhagyni lakhelyét, és több, mint 6 millió ember menekült el az országból, túlnyomó többségük nő és gyermek – tette hozzá közleményében a bizottság.

Kreml: elfogadhatatlanul nyilatkozott a lengyel kormányfő az orosz világról

Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a Kreml szóvivője, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök „rákos daganathoz” hasonlította az orosz világot.

„Ez teljesen felháborító, féktelen és elfogadhatatlan kijelentés” – jelentette ki pénteken a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov újságíróknak nyilatkozva.
„Ez az oroszok iránti gyűlölet kvintesszenciája, amely valószínűleg áttétként fertőzte meg az egész lengyel politikát, az egész lengyel vezetést, és sajnálatunkra sok tekintetben tulajdonképpen a lengyel társadalmat is” – tette hozzá Peszkov.
Morawiecki május 11-én a Daily Telegraph című brit lapnak írt cikkében azt állította, hogy az orosz világ ideológiája „rákos daganat”, amely „egész Európára veszélyt jelent”. Ezzel kapcsolatban a lengyel miniszterelnök felszólította a nyugati országokat, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatást annak érdekében, hogy végül „teljesen kiirtsák az orosz vezetés szörnyű ideológiáját”.
Az Orosz Világ (Russzkij Mir) Alapítványt Vlagyimir Putyin elnök alapította 2007-ben azzal céllal, hogy a világban az orosz nyelv és kultúra népszerűsítése intézményesített keretek között is megvalósulhasson, de az „orosz világ” fogalmát tágabb értelemben is szokás használni.
Peszkov „kacsának” minősítette azokat a finn sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Oroszország péntektől leállítja a Finnországba irányuló földgázszállítást, válaszul arra, hogy Helsinki bejelentette, kész lenne csatlakozni a NATO-hoz. Rámutatott, hogy a Gazprom több NATO-tagnak szállít energiahordozót Európában.
Emlékeztetett arra, hogy a vásárlóknak egy elnöki rendelet értelmében rubelben kell fizetniük a földgázért. A további részletek megválaszolását a Gazprom hatáskörébe utalta.
Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival megvitatta a Moszkva által „különleges hadműveletnek” minősített ukrajnai háború menetét, valamint a finn és a svéd NATO-csatlakozásból fakadó potenciális fenyegetéseket. Szó esett a tanácskozáson a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) hétfőn esedékes csúcstalálkozóján megvitatandó kérdésekről is – mondta.

Az olasz sajtó szerint Oroszország nyerte az Európával vívott gázháborút

A gázért folytatott harcot Vlagyimir Putyin orosz elnök nyerte, mivel az európai felvásárlók mindegyike rubelben fizet, köztük Olaszország is – írta a Libero című jobboldali olasz napilap pénteken Mario Draghi kormányfő kijelentését kommentálva, miszerint a rubeles fizetés nem sérti a szankciókat.

A Libero úgy vélte: az Európai Unió búcsút mondhat a szankcióknak, mivel azokat a tagállamok „megkerülték”.
Európa folyamatos bejelentései ellenére „mindenki rubelben fizet. (…) Oroszország nyerte a gázért folytatott háborút” – írta a jobboldali napilap.
Az olasz sajtó figyelmét nem kerülte el Mario Draghi szerdai nyilatkozata, amelyben – Joe Biden amerikai elnökkel tartott washingtoni találkozója után – az olasz kormányfő kijelentette, hogy az oroszországi gázszállítmányok rubelben történő kifizetése nem sérti a szankciókat.
Draghi hangsúlyozta, hogy semmilyen „hivatalos” állásfoglalás nem született azzal kapcsolatban, hogy a rubelben történő fizetés sérti a Moszkvával szemben bevezetett szankciókat. A helyzet nem fekete és nem fehér, hanem „szürke övezetnek” számít – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy az orosz gáz legnagyobb importőre, Németország rubelben fizet, és a gázt vásárló országok többsége már megnyitotta a rubelszámlát.
Az Európai Bizottság később korrigálta Mario Draghi szavait, és jelezte, hogy a rubelfizetés sérti a hatályos szankciókat.
Az Il Fatto Quotidiano napilap, amely a kormánypárt Öt Csillag Mozgalomhoz (M5S) áll közel, úgy vélte, Mario Dragi elismerte, hogy Európa „úgy fizet, ahogyan Putyin akarta”. Az újság szerint a közgazdász Draghi kijelentése egyértelműen rámutatott Európa gyengeségére.
Az Il Foglio szerint Mario Draghi üzenetével tisztázni akarta a helyzetet: az orosz gázt felvásárló olasz energiaszolgáltató ENI vállalatnak, amelyben a római kincstár is résztulajdonos, május közepén kell a következő részletet átutalnia, és egyelőre nem jelentette be hivatalosan, hogy ezt milyen valutában fogja megtenni. Az ENI is kihasználja a „szürke zónát”, és rubelszámlára fizet – vélte az Il Foglio.
A Corriere della Sera emlékeztetett, hogy május 9-től az Ausztrián keresztül Olaszországba érkező gázvezeték nyomása csökkent. Ezen a vonalon jut be az Olaszország által vásárolt orosz gáz egyharmada.
A La Repubblica hozzátette, hogy a gázcsapok elzárása „adagolás” bevezetését jelentheti egész Európában.

Kreml: Putyin és Scholz az orosz-ukrán tárgyalásokról és humanitárius ügyekről folytatott eszmecserét

A Moszkva és Kijev közötti tárgyalások menetéről, valamint Ukrajnával kapcsolatos humanitárius ügyekről tárgyalt pénteken telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár.

A telefonbeszélgetésről a Kreml sajtószolgálata közleményt adott ki, amely szerint Putyin azt mondta Scholznak, hogy a tárgyalási folyamatot az ukrán fél lényegében blokkolta. Az orosz elnök és a német kancellár megállapodott abban, hogy az ukrajnai helyzet humanitárius vonatkozásaival kapcsolatban, beleértve a mariupoli Azovsztal evakuálását, a felek különböző csatornákon keresztül folytatják a kapcsolattartást.
Putyin az orosz elnöki hivatal szerint ismertette a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború fő feladatait, beszélt a polgári lakosság biztonságának garantálása érdekében hozott intézkedésekről. Kitért arra is, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek közreműködésével kimenekítették az ukrán biztonsági erők által az Azovsztal üzemben fogva tartott civileket.
A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz elnök a megbeszélés során arra is felhívta a figyelmet, hogy „az ukrán neonácik” továbbra is durván megsértik a nemzetközi jogot, és embertelen, terrorista módszerekhez folyamodnak.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő pénteken újságíróknak azt mondta, hogy az orosz fél az Azovsztal blokkolásával kapcsolatban Putyin elnök erre vonatkozó utasításából indul ki, amelynek értelmében a civilek a számukra tetszőleges irányba elhagyhatják az acélművet, amit meg is tettek.
„Ami a katonákat illeti, megmondták nekik, hogy ők is távozhatnak, ha leteszik fegyvert, ennek megfelelően fognak bánni velük, minden sebesült meg fogja kapni a szükséges orvosi segítséget” – emlékeztetett Peszkov.
A szóvivő Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arra vonatkozó bejelentését kommentálta, amelynek értelmében újabb tárgyalási forduló kezdődött az Azovsztal többszakaszos evakuálásáról, amelyben a ICRC is részt vesz. Verescsuk szerint a folyamatban Törökország közvetítő szerepet fog játszani. Az ukrán tisztségviselő május 7-én közölte, hogy a gyár területéről már minden civilt evakuáltak.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese a Pervij Kanal televíziónak elmondta, hogy az alakulat egységei lehetőség szerint veszteségek nélkül javítják pozícióikat annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonják az Azovsztal területét. Mint fogalmazott, folyamatban van az ukrán fegyveresek „összeszorítása”, hogy kevesebb lehetőségük legyen az ellenállásra. A donyecki milicisták tüzelőállásokat semmisítenek meg, de nem mennek le a pincébe – fogalmazott.
Gyenisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője, ugyancsak a Pervij Kanal műsorában azt mondta: a „népi milícia” mindent megtesz annak érdekében, hogy „az Azovsztallal kapcsolatos helyzet végre véget érjen”, és Mariupol az újjáépítéssel foglalkozhasson. Mint mondta, az üzemben bekerített fegyvereseknek lehetőségük van rá, hogy kijöjjenek.
„Kapcsolatban állnak képviselőinkkel. Néhányan készek előjönni, de félnek a nacionalista társaiktól” – mondta Pusilin.
Hozzátette: nem számít, hogy bárki kijön-e, a milicisták „folytatni fogják munkájukat”.
A Mariupolért folytatott harcok február 25-én kezdődtek. Orosz tájékoztatás szerint mostanra az ukrán fegyveres csoportokat a lakónegyedekből teljes egészében a blokád alá vett az Azovsztal üzem területére szorították ki.

Szóvivő: Brüsszel kitart az olajembargó terve mellett

Kitart az olajembargó terve mellett Brüsszel – ezt először az M1-nek erősítette meg hivatalosan az Európai Bizottság szóvivője.

Az M1 aktuális csatorna híradója felidézte, hogy péntek reggel a Politico című brüsszeli lap írt arról, hogy a lehetséges magyar vétó miatt kivehetik a hatodik szankciós csomagból az olajembargó ügyét.
Az M1-nek küldött hivatalos válasz szerint azonban kitartanak az olajembargó terve mellett.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium pénteken is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/a1Pq87um5F

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/UbKckAE2bE

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 13, 2022

Bloomberg: a magyar ellenvélemény láttán egyre többen gondolnák át az EU orosz olajat érintő szankcióit

Névtelen EU-s diplomáciai forrásokra hivatkozva írja a Bloomberg, hogy egyre több ország gondolná át az EU tervezett szankcióit, amelyek az orosz olaj importjára is kiterjednének. Magyarország ezt csak akkor fogadná el, ha a vezetékeken érkező olaj importja ez alól felmentést kapna. Az EU egyelőre azt ajánlotta fel, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország kapjon haladékot 2024-ig és csak utána kelljen összhangba hoznia importpolitikáját a szankciókkal. Az EU külügyminiszterei hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák a helyzetet.

Már ma elzárhatják a gázt Finnország felé az oroszok

Oroszország egyik válaszlépése a finn NATO-csatlakozáshoz már ma érvénybe léphet, ugyanis egy finn lap arról ír vezető finn politikusokra hivatkozva, hogy már pénteken felfüggesztheti a Finnország felé irányuló gázszállításokat a Gazprom.

Zelenszkij: a Krím soha nem lesz Oroszországé

Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország fennhatóságát a Krím felett – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az olasz Rai 1 hírcsatornának az Ukrinform szerint.

A Krím már a háború előtt is autonóm terület volt. Ez a Krími Autonóm Köztársaság saját jogrenddel, saját parlamenttel. De Ukrajna része. A Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része – fogalmazott az ukrán elnök, majd hozzátette, hogy az oroszok nem voltak hajlandók megállapodni Ukrajnával a krími helyzet rendezésének elhalasztásáról.

Putyin a tárgyalások akadályozásával vádolja Ukrajnát

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta a német kancellárnak, hogy nem Moszkva, hanem Kijev akadályozza a béketárgyalásokat.

A Kreml közleménye az Olaf Scholzcal folytatott telefonbeszélgetésről közvetlenül azelőtt történt, hogy Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter – aki jelenleg Németországban tartózkodik – újságíróknak azt mondta, úgy érzi, Oroszországnak nincs kedve sem a béke-, sem a biztonsági tárgyalásokra.

Az orosz elnök megismételte a háború – amelyet „különleges katonai műveletként” emlegetnek – indokolását, és azt állítja, hogy a mariupoli acélműben rejtőzködő civileket ukrán erők tartják fogva – írja a BBC.

Idegenrendészet: a menekülők csak hétköznap nyújthatják be menedékes kérelmüket

A korábbiaktól eltérően az Ukrajnából menekülők a Budapest X. kerületi Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán a továbbiakban kizárólag hétköznap, nyitvatartási időben nyújthatják be menedékes kérelmüket – közölte az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) pénteken az MTI-vel.

A főigazgatóság azt javasolja, hogy az érintettek az ügyfélszolgálatra érkezés előtt előzetesen töltsék fel elektronikusan adataikat, amelyet megtehetnek a „Menedekes” applikáción vagy az Enter Hungary felületén keresztül. Az applikációt letölthető az OIF honlapjáról, és az adatok elektronikus megküldésével gyorsul az ügyintézés, így a személyes megjelenést követően már csak az adatok ellenőrzése, a fénykép és ujjnyomat rögzítése szükséges.
Közölték: a honlapukon továbbra is folyamatosan frissítik a háború elől érkezőknek szóló, három nyelven elérhető tájékoztatóikat.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta – péntek reggeli adatok alapján – eddig 21 320 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 11 647 ember esetében született elismerő döntés – áll a közleményben.

Az ukránok szerint titkos mozgósításba kezdett Oroszország

Oroszország titkos mozgósításba kezdett és hozzányúlt a régi, raktárban lévő katonai technikához.Erről Kirill Budanov, az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője beszélt − írja a Kárpáthír.

Szerinte a burkolt mozgósítás kétféleképpen zajlik. Az első a tényleges mozgósítás, a második a tartalékosok igénybevétele. Ez lényegében az az eset, amikor a tartalékosokkal rövid távú szerződéseket kötnek ellenséges cselekmények végrehajtására. Ezek a tények beigazolódnak, vannak olyan foglyaink, akik már most így vesznek részt a harci cselekményekben − mondta Budanov, aki hozzátette, Oroszország nem jelenti be nyilvánosan a mozgósítást, mivel az a szankciók idején az még inkább érintené az ország gazdaságát. Ráadásul a hatóságok nem fogják tudni megmagyarázni intézkedésük okait, hisz a propagandasajtó szerint „az orosz hadseregben minden a tervek szerint halad”.

Budanov azt is elmondta, hogy az orosz hadseregben felmerült a katonai felszerelés hiánya, ezért hozzányúltak az 1960-1980-as raktárkészleteket. Hangsúlyozta, ilyen hosszú tárolás után ez a felszerelés „csak feltételesen nevezhető harci felszerelésnek”.

Ukrán katonai hírszerzés: a végsőkig küzdünk a Kígyó-szigetért

Ukrajna addig harcol a Fekete-tenger távoli Zminyi-szigetéért (Kígyó-sziget), ameddig csak szükséges – közölte az ukrán katonai hírszerzés vezetője pénteken.

Aki uralja a szigetet, bármikor blokkolhatja a civil hajók mozgását minden irányban Ukrajna déli részén – mondta Kyrylo Budanov televíziós kommentárjában.

Egyes védelmi tisztviselők szerint a Kígyó-sziget körül az elmúlt napokban kiújuló harcok hamar a Fekete-tenger nyugati partvidékének ellenőrzéséért folytatott harcokká válhatnak – írja az Independent.

A kremencsuki olajfinomító elleni támadásról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagypontosságú, nagyhatótávolságú orosz tengeri és légi indítású fegyverek megsemmisítették a Poltava megyei Kremencsuk északi külterületén lévő olajfinomító termelési létesítményeit valamint számos, az ukrán hadsereg ellátására szánt benzint és gázolajat tartalmazó tartályt – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a péntek délelőtti hadijelentést ismertetve.

A Dnyeper-menti Kremencsuk olajfinomítóját április 26-án már támadták az orosz erők nagyhatótávolságú rakétákkal. A létesítmény, amely sajtójelentések szerint Ukrajna egyetlen üzemképes olajfinomítója, egyebek között a Mikolajiv környékén állomásozó ukrán csapatokat látta el üzemanyaggal. A finomító tavaly 3,2 millió tonna olajat dolgozott fel.
Konasenkov szerint a harcászati légierő 153 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, Harkiv közelében üzemképtelenné téve két Grad rakétsorozatvetőt és egy amerikai gyártmányú légvédelmi radarállomást. Mint mondta, a rakétacsapatok és tüzérségi egységek 15 parancsnoki állást, 520 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, hat lőállásban lévő tüzérségi egységet, valamint egy rakétafegyverraktárt találtak el. A légvédelem lelőtt egy Szu-27-es repülőgépet, 15 ukrán drónt és két Szmercs-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 165 repülőgépet, 125 helikoptert, 842 drónt, 304 rakétarendszert, 3 032 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 368 többszörös rakétakilövő rendszer, 1 491 tábori löveget és aknavetőt, valamint 2 869 speciális katonai járművet veszített.
A luhanszki „népi milícia” pénteken közölte, hogy egységei felszabadították a Rubizsnében lévő Zarja vegyi üzemet és az ipari övezetet teljesen „megtisztították” az ukrán erőktől. Ivan Filiponyenko szóvivő azt is bejelentette, hogy az ukrán hadsereg sikertelen kísérletet tett rá, hogy betörjön az egyik városrészbe.

Századvég: társadalmi elutasítottság övezi Brüsszel olajembargós javaslatát

A megkérdezettek háromnegyede (75 százaléka) nem támogatná, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Brüsszel nyomására Magyarország elzárja a hazánkba érkező orosz kőolajat és földgázt, ugyanakkor 21 százalékuk nem kifogásolná ezt – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelyről pénteken tájékoztatták az MTI-t.

Azt írták, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament május 4-i plenáris ülésén ismertette a Bizottság Oroszországgal szembeni hatodik szankciós javaslatának részleteit. A brüsszeli testület tervei szerint az orosz kőolaj importját hat hónapon belül, míg a finomított kőolajtermékek behozatalát az év végéig meg kellene szüntetniük az uniós tagállamoknak.
A Századvég – májusban ezer ember megkérdezésével készült kutatásában – megvizsgálta, hogy mit gondolnak a magyarok a hazánkba érkező orosz kőolaj és földgáz elzárásáról, illetve az Oroszországra kivetett szankciók gazdasági következményeiről.
Az elemzésben hangsúlyozták, hogy az Oroszországból származó energiahordozók embargójának elutasítása túlmutat a hagyományos pártpolitikai törésvonalakon.
A felmérés rávilágított arra, hogy az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak többsége (51 százaléka), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatóinak 58 százaléka, továbbá a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak 91 százaléka ellenzi az orosz földgáz és kőolaj elzárását, míg ez az arány a Fidesz-KDNP szimpatizánsai körében 92 százalék. Kijelenthető tehát, hogy az olajembargó kérdésében az ellenzéki szavazók többségi véleményét is a kormánypártok képviselik, és nem azok a kormánykritikus politikai erők, amelyekbe ez a választói csoport a bizalmát fektette – emelték ki.
„Megállapítható, hogy a magyarok jelentős többsége – a korábban mért adatokkal megegyezően – úgy gondolja, hogy az Oroszországgal szemben meghozott büntetőintézkedések az Európai Unió gazdasági helyzetét is negatívan érintik” – fogalmaztak.
A válaszadók 89 százaléka szerint az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók inkább ártanak az Európai Uniónak, illetve az európai gazdaságnak, azonban 10 százalékuk úgy véli, hogy az említett lépések érdemben nem befolyásolják Európa gazdaságát – fűzték hozzá.
A pártszimpátia szerinti bontásban sem látható jelentős eltérés a kérdés megítélésében: a legnagyobb arányban a Fidesz-KDNP (92 százalék) és a Mi Hazánk Mozgalom (90 százalék) támogatói ítélik kedvezőtlennek a szóban forgó szankciókat az európai gazdaságra nézve, ugyanakkor az ellenzéki összefogás (86 százalék) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (87 százalék) szimpatizánsainak meggyőző többsége is ugyanezt a véleményt fogalmazta meg – áll a Századvég közvélemény-kutatásában.

A németek többsége kiáll Ukrajna támogatása mellett

A németek csaknem kétharmada tart attól, hogy hazájuk belesodródik Oroszország Ukrajna ellen indított háborújába, a többség azonban úgy véli, hogy a kormánynak a veszély ellenére nem szabad visszafognia magát a Kijevnek nyújtott támogatásban – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a német állampolgárok 63 százaléka aggódik amiatt, hogy Németország belesodródhat a háborúba.
A nőknél csaknem háromnegyedes, 73 százalékos ez az arány, a férfiaknál jóval kisebb, 51 százalék.
Pártok szerinti bontásban a legnagyobb arányt – 77 százalékot – a jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD támogatóinak körében regisztrálták. Az aggodalom legkevésbé a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) kormányzó Zöldek támogatóira jellemző, csupán 46 százalékuk érez háborús veszélyt.
A televízió DeutschlandTrend nevű kutatássorozatának új felmérésében azt is kimutatták, hogy a háborúba sodródás miatti aggodalommal együtt az orosz támadás ellen védekező Ukrajna melletti kiállás is jellemző a német lakosságra.
Ezt jelzi, hogy csupán 38 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy „A német kormánynak visszafogottabban kellene támogatnia Ukrajnát, nehogy minket is megtámadjanak”, és 55 százalék elutasítja ezt a hozzáállást.
A támogatás visszafogását sürgetők aránya a főleg az ország keleti részén, a volt NDK területén népszerű AfD szavazóinak körében a legmagasabb, 77 százalék, és a Zöldek táborában a legalacsonyabb, 17 százalék – mutatta ki az ARD felméréseit készítő infratest dimap közvélemény-kutató társaság.
A koalíciós pártok hetekig tartó viták után, április végén határozták el, hogy nehézfegyverekkel is segítik az ukrán hadsereget. Küldenek például a holland kormánnyal együttműködve tizenkettőt a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb termékéből, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) nevű fegyverrendszerből. Az önjáró löveg használatára már el is kezdtek kiképezni egy csoport ukrán katonát a hadsereg (Bundeswehr) tűzérségi kiképző központjában.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát. A támadásra szolgáló nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesítik a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Oroszország indította háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

ISW: elképzelhető, hogy az oroszok visszavonulnak Izjumból

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint úgy tűnik, hogy az orosz erők felhagyhatnak az ukrán csapatok széles körben történő bekerítésével az Izjum-Szlovjanszk-Debalceve vonal mentén. A jelek szerint hamarosan feladják az izjumi kiszögellést, és visszavonulnak a területről. Átcsoportosítás után pedig Szeverodonyeck és Liszicsanszk körül próbálják meg bekeríteni az ukrán védőket. Nem világos, hogy az orosz erők képesek-e bekeríteni, nemhogy elfoglalni Szverodonyecket és Liszicsanszkot, még akkor is, ha erőfeszítéseiket erre a csökkentett célra összpontosítják – teszik hozzá. A Harkiv körüli ukrán ellentámadás ráadásul szintén kemény döntésekre kényszeríti az orosz parancsnokságot.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők elhanyagolható eredményeket értek el Szeverodonyecktől északra, de valószínűleg elfoglalták Rubizsnét és Voevodivkát.
• Az orosz erők intenzíven lőtték az ukrán állásokat Harkov északi részén, hogy megállítsák a jelenleg is zajló ukrán ellentámadást Harkiv városa körül. Úgy tűnik, a Harkiv hatósugarában maradó orosz tüzérséget az ukrán előrenyomulás megállítására állították rá.
• Az orosz erők megerősítik pozíciójukat Kígyó-szigeten, hogy blokkolják az ukrán tengeri kommunikációt, illetve a Fekete-tenger északnyugati részén Odessza megközelítésének lehetőségét.

Az orosz csapatok újabb offenzívát indítottak az Azovsztal gyár ellen

Az orosz csapatok május 13-án újra megpróbáltak betörni az Azovsztal acélgyárba – jelentette Petro Andruscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója.

Az ukrán vezérkar szerint Oroszország folyamatosan lövi az ostromlott acélművet, ahol a várost védő utolsó ukrán katonák tartózkodnak – írja a Kyiv Independent.

?? ?? The defenders of #Mariupol continue to attack the enemy from the positions they had previously captured on the territory of the #Azovstal plant.

And this is despite the constant use by the enemy of aviation, naval and cannon artillery, tanks and other weapons. pic.twitter.com/VFYWHjx500

— NEXTA (@nexta_tv) May 12, 2022

500 millió eurót ígér Ukrajnának az Európai Unió

Az Európai Unió további 500 millió eurót ad Ukrajnának nehézfegyverek vásárlására az orosz invázió megfékezésére – jelentette ki pénteken Joseph Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a G7-országok németországi találkozóján.

Josep Borrell abban is reménykedik, hogy az egyes országok aggályai ellenére az unió tagállamai hamarosan beleegyeznek az Oroszország elleni olajembargóba.

Új 500 milliós segélyt biztosítunk Ukrajna hadseregének támogatására – mondta Borrell újságíróknak a G7-ek találkozója előtt.

A forrásokat nehézfegyverek vásárlására fordítanák, és az EU Ukrajnának nyújtott teljes pénzügyi támogatását 2 milliárd euróra emelnék – tette hozzá.

Több mint 300 menekülőnek nyújtottak segítséget a fővárosi tranzitponton csütörtökön

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton csütörtökön 305 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 87 ember töltötte a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal pénteken a honlapján.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

Ukrajna újabb orosz hajóra mérhetett csapást a Kigyó-sziget közelében

Ukrajna azt állítja, hogy megrongált egy logisztikai hajót a Kígyó-sziget közelében, állítólag a Vszevolod Bobrov nevű hajót rakétatalálat érte és kigyulladt. A támadásról az odesszai terület katonai adminisztrációjának szóvivője számolt be – írja a The Guardian.

AZ AMERIKAI MAXAR CÉG ÁLTAL MEGOSZTOTT MŰHOLDFELVÉTELEK SZERINT VALÓSZÍNŰLEG RAKÉTATÁMADÁS ÉRT EGY OROSZ „SERNA-OSZTÁLYÚ” PARTRASZÁLLÓ HAJÓT IS A SZIGET KÖZELÉBEN. A Kígyó-sziget körül az elmúlt napokban heves harcok folynak az ukrán és orosz erők között.

Brit külügyminiszter: Ukrajnának több fegyverre van szüksége, hogy nyomást tudjon gyakorolni az oroszokra

A világ vezetőit sürgette Liz Truss brit külügyminiszter, aki azt kérte, hogy további szankciók bevezetésével gyakoroljanak nyomást Oroszországra, egyúttal arról is beszélt, hogy további fegyvereket szállítanak Ukrajnának.

Jelenleg nagyon fontos, hogy továbbra is nyomást gyakoroljunk Vlagyimir Putyinra azáltal, hogy több fegyvert szállítunk Ukrajnának, és fokozzuk a szankciókat – jelentette ki a tárcavezető a BBC beszámolója szerint.

Ukrajna szerint már csaknem 27 ezer katonát vesztettek az oroszok

Oroszország február 24-én indított Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 26 900 orosz katona esett el – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

1205 tankot,
2900 páncélozott harcjárművet,
542 tüzérségi rendszert,
193 rakétavetőt,
88 légvédelmi berendezést,
200 repülőgépet,
162 helikoptert
és 2042 darab katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.
Ezenkívül 13 orosz hajót, 405 hadműveleti és taktikai drónt, 41 egység speciális felszerelést és 95 cirkálórakétát számoltak fel.

❗️Загальні бойові втрати противника з 24.02 по 13.05 / The total combat losses of the enemy from 24.02 to 13.05 ➡️ https://t.co/KSHCdWIuQu pic.twitter.com/278plUJDdn

— Defence of Ukraine (@DefenceU) May 13, 2022

Újabb támadást indítanak az oroszok az Azovsztal ellen

A Kjiv Independent információi szerint az orosz csapatok május 13-án megpróbáltak behatolni az azovsztali acélgyárba Peter Andryuscsenko mariupoli polgármester tanácsadójának jelentése szerint.

Az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország folytatja az ostromlott acélgyár ágyúzását.

Ellentámadásba lendülnek az ukrán erők Harkivban

Az ukrán ellentámadás északon továbbra is megzavarja az orosz utánpótlási útvonalakat – írja a CNN.

Az orosz erők nem hajtottak végre támadó hadműveleteket Harkiv irányában. A fő erőfeszítések arra irányultak, hogy megakadályozzák csapataink előrenyomulását Vesele település térségében – közölte az ukrán vezérkar.

Az ukránok számos falut elfoglaltak ezen a területen, Harkivtól keletre. A péntek hajnali jelentések szerint a környéken két hidat lebontottak, amelyeket valószínűleg az orosz egységek romboltak le, hogy megvédjék utánpótlási vonalaikat a további ukrán előretörésektől.

A brit hírszerzés szerint Szlavjanszkba és Kramatorszkba is megpróbálnak betörni az oroszok

A brit hírszerzés napi jelentése szerint Izjumnál és Szeverodonyecknél is jelentős erőfeszítéseket tesz az orosz hadsereg, hogy megpróbáljon betörni Szlavjanszkba és Kramatorszkba – írja az Unian ukrán hírportál.

Az elsődleges feladat ebben az irányban az ukrán erők bekerítése az Összhaderőnemi Hadsereg hadműveleti területén, leválasztva őket az ország nyugati részén lévő egységek támogatásáról vagy erősítéséről – olvasható a jelentésben.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 13 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/7SVSQChAFe

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/vqt5MS4LR5

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 13, 2022

Több mint 11 ezer ukrán menekült érkezett Magyarországra csütörtökön

Magyarország területére 2022. május 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5670 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5777 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 463 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Jermak: tartós szankciókra van szükség

Andrij Jermak, Ukrajna Elnöki Hivatalának vezetője azt mondta egy befolyásos európai tisztviselőkkel és diplomatákkal folytatott online találkozón, hogy OROSZORSZÁG UKRAJNA ELLENI HÁBORÚJA EGÉSZ EURÓPA ELLENI AGRESSZIÓ ÉS A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOSAN ELFOGADOTT ELVEI ELLENI TÁMADÁS, az agresszort ezért közös erőfeszítésekkel kell megállítani, beleértve a rendszerszintű hosszú távú szankciókat.

„NAIVITÁS LENNE AZT VÁRNI, HOGY AZ OROSZ VEZETÉS AZ OROSZ ÁLLAMPOLGÁROK ALACSONYABB ÉLETSZÍNVONALA MIATT FELADJA A TERVEIT. Biztosítanunk kell tehát, hogy a pénzügyi rendszer ne birkózzon meg ezzel a teherrel, hogy az orosz ipar ne rendelkezzen a technikai képességekkel, technológiával és anyagokkal háborús fegyverek előállításához. Ezért a szankcióknak hosszú távúaknak kell lenniük” – mondta Andrij Jermak.

Zelenszkij: Oroszország stratégiai veresége mindenki számára nyilvánvaló

„Oroszország stratégiai veresége már most mindenki számára nyilvánvaló a világon, és még azok számára is, akik továbbra is kommunikálnak velük. Oroszországnak pedig egyszerűen nincs bátorsága beismerni. Gyávák. AZ IGAZSÁGOT PEDIG RAKÉTA-, LÉGI- ÉS TÜZÉRSÉGI CSAPÁSOK MÖGÉ PRÓBÁLJÁK ELREJTENI. Ezért az a feladatunk, hogy addig harcoljunk, amíg el nem érjük céljainkat ebben a háborúban. Szabadítsuk fel földünket, népünket és biztosítsuk megbízhatóan biztonságunkat!” – fogalmazott éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország eddig 570 egészségügyi intézményt és 101 kórházat semmisített meg. Az is elmondta, hogy néhány iskolát teljesen felszámoltak csütörtökön Észak-Ukrajnában.

Megkezdődött az első háborús bűnnel vádolt orosz katona pere

Egy kijevi bíróságon megkezdődött az első, háborús bűnnel vádolt orosz katona pere. A vádlott a 21 éves Vadim Sziszimarin, a Kantemirovszkaja harckocsihadosztály parancsnoka. Azzal vádolják, hogy február 28-án az északkelet-ukrajnai Szumi régióban lévő Csupakhivka faluban agyonlőtt egy 62 éves fegyvertelen férfit, aki a kerékpárján ülve telefonjánt, hogy ne jelenthesse az ukrán védőknek az oroszok jelenlétét a faluban.

Mihajlo Podoljak: a politikusok gyávák voltak a második világháborúban

Azonnali olajembargót kell elrendelni Oroszországgal szemben – írta Twitter-posztjában Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.

Ha a vezetők határozottan léptek volna fel 1938-ban, Európa elkerülhette volna a második világháborút. A politikusok azonban gyáván viselkedtek, és flörtöltek az agresszorral. Az eredmény millió tragédia. A történelem nem bocsátja meg nekünk, ha még egyszer elkövetjük ugyanazt a hibát. Azonnal embargót kell elrendelnie az olajjal szemben – fogalmazott a tanácsadó.

12 rakéta csapódott be az egyik településen

12 rakéta csapódott be a poltavai területen található Kremencsukban – jelentette Dmitro Lunin, a terület kormányzója a Telegramon.

Az oroszok már április elején is rakétákat lőttek a kremencsuki üzemanyag-tározóra. Lunin szerint most ismét az üzemanyag-tározót találták el legalább négy rakétával, valamint más infrastrukturális létesítményeket is értek találatok.

A tározó ki is gyulladt, de a kormányzó bejegyzése szerint a tüzet már eloltották. Elmondta azt is, hogy a csapásban senki sem sérült meg.

Újabb orosz hajót ért rakétatalálat, ki is gyulladt

Rakétatalálat érte az orosz haditengerészet Vszevolod Bobrov nevű logisztikai hajóját – közölte az odesszai terület katonai adminisztrációjának szóvivője.

Egy évig is eltarthat Finnország NATO-tagságának ratifikálása

Finnországnak a NATO vezetői azt mondták, akár egy évig is eltarthat, amíg az ország teljes jogú tagként csatlakozik a katonai szövetséghez. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint minimum négy, de akár tizenkét hónapig is eltarthat, mire a NATO 30 tagállamának törvényhozása külön-külön hivatalosan támogatja Finnország tagfelvételi kérelmét.

A jelentkezés és a csatlakozás közötti időszakban Finnország még nem élvezné a NATO által biztosított teljes biztonsági garanciákat. Boris Johnson brit miniszterelnök világos kijelentést tett arról, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban sokféle módon, akár katonai eszközök átadásával is segítheti Finnországot. Hansonló támogatásokról tárgyal az északi ország vezetése Törökországgal, Németországgal, Franciaországgal és Spanyolországgal is.

Verescsuk: Kijev tárgyal az orosz féllel a súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről Mariupolból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására az ukrán kormányzat tárgyalásokat folytat az orosz féllel a mariupoli Azovsztal üzem területén tartózkodó, súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről – erősítette meg Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A politikus „nagyon nehéznek” írta le a tárgyalásokat. Korábbi hírek szerint Moszkva – miután beleegyezett a mariupoli civilek evakuálásába – ragaszkodik ahhoz, hogy az Azovsztalban lévő ukrán katonák adják meg magukat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Verescsuk hangsúlyozta, hogy a tárgyalások lassan haladnak, de csupán 38 súlyosan sérült ukrán katona kimenekítéséről van szó, és nem öt-hatszázéról, mint ahogy az utóbbi napokban a sajtóban szerepelt. Kérte az újságírókat, politikusokat és a civil szervezeteket, hogy a katonák kiszabadításáig tartózkodjanak az ezzel kapcsolatos nyilvános kommentároktól, mert ezzel ártanak a tárgyalási folyamatnak.
Musztafa Dzsemiljev krími tatár vezető az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint kijevi sajtótájékoztatóján azt állította: Törökország felajánlotta Oroszországnak, hogy kiviszi az ukrán katonákat Mariupolból, és garantálja, hogy nem harcolnak többé, hanem Törökországban maradnak, de Moszkva ebbe nem egyezett bele.
Az ukrán főügyészség közben arról adott hírt, hogy kazettás lőszereket lőtt ki az orosz hadsereg a keleti országrészben fekvő Dnyipropetrovszk megyében lévő Velika Kosztromka falura. Ennek következtében – az előzetes információk szerint – egy civil meghalt, többen megsérültek és megsemmisült egy energetikai infrastrukturális létesítmény.
A Luhanszk megyei Szeverodoneck városból fel kellett függeszteni a civilek kimenekítését, mert az orosz erők szünet nélkül lövik az oda vezető utat – közölte Olekszandr Sztrjuk, a település polgári-katonai közigazgatásának vezetője egy ukrán tévéműsorban. Szavai szerint legfeljebb 15 ezren maradtak még a városban.

Mark Rutte: az ukrán-orosz háború a Nyugat közös jövőjéért vívott háború

Az Ukrajna és Oroszország közötti háború a Nyugat közös jövőjéért vívott háború – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök csütörtökön az ukrán parlamenthez intézett videóüzenetében.

Az NlTimes hírportál jelentése szerint a holland kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felkérésére mondott beszédet a kijevi törvényhozásban.
Rutte a beszédében azt hangsúlyozta, hogy a háború tétje a demokrácia, a szabadság és a nemzetközi jogrend jövője. Kijelentette: Zelenszkij elnök „az ukrán fegyveres erők és az ukrán nép harci szellemének és bátorságának megtestesítőjévé vált”. Az ukrán ellenállást Dávid és Góliát harcához hasonlította.
Rutte arról is szólt, hogy a német megszállás alóli felszabadulás ünnepe hazájában május 4-én más hangulatú volt az idén az ukrajnai háború miatt, mint eddig, mert az emberek felismerték, hogy „a szabadságnak ára van”.
Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyosan tévedett, amikor azt hitte, hogy gyors győzelmet arathat Ukrajnában, mert ennek az ellenkezője történt. „A demokrácia erői a Nyugaton egységesebbek, mint valaha” – hangsúlyozta.
A holland kormányfő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az Ukrajna és az Európai Unió közötti együttműködés előmozdítására, továbbá közös erővel kell dolgozni az ország újjáépítésén. Leszögezte, hogy a Moszkvával szembeni szankcióknak mindaddig érvényben kell maradniuk, „amíg Oroszország agressziója véget nem ér, és Ukrajna szuverenitása helyre nem áll”.
Rutte felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugatnak mihamarabb meg kell tennie „a következő nagy lépést”, és le kell állítania az orosz kőolaj vásárlását. „Hadd legyek egyértelmű: Hollandia készen áll arra, hogy ezt a lépést, partnereinkkel és szövetségeseinkkel együtt, megtegye” – fogalmazott videóüzenetében Mark Rutte.

Csehország a magyar útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok ellenőrzését kéri Budapesttől

Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította csütörtökön magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban.

Ezt maga Rakusan közölte csütörtökön Prágában újságírókkal azt követően, hogy a témáról telefonon egyeztetett a magyar belügyminiszterrel.
„Felkértem a magyar felet a vizsgálatok néhány napon belüli gyors és következetes elvégzésére, hogy a cseh fél hivatalosan megtudhassa, van-e vagy nincs az illető személyeknek magyar útlevelük” – jelentette ki Rakusan, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.
A miniszter továbbá elmondta: felhívta magyar partnere figyelmét arra, hogy Csehország a területén tartózkodó, magyar útlevéllel rendelkező ukrán menekülteknek felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítja őket.
A prágai média szerint jelenleg a prágai vasúti főpályaudvaron többszáz ukrajnai roma tartózkodik, jórészt Kárpátaljáról, közülük állítólag sokan kettős ukrán-magyar állampolgárok. A belügyminisztérium szerint ők nem jogosultak a csehországi segélyekre, s a pályaudvaron a helyzet egyre csak romlik. A menekültek a várótermekben vagy a számukra kijelölt vasúti szerelvényekben tartózkodnak, kevés élelemmel és rossz higiéniai körülmények között. A problémáról már a közszolgálati Cseh Televízió is beszámolt hétfő esti híradójában.
A csehországi roma civil szervezetek közös levélben felszólították Petr Fiala miniszterelnököt: tekintettel a helyzet komolyságára és folyamatos romlására, hívja össze a kormány mellett működő roma tanács válságtanácskozását.
A prágai önkormányzat a probléma további súlyosbodásának megakadályozása céljából a héten a külvárosi Trója negyedben egy 150 személy befogadására alkalmas sátortábort építtetett. Stefan Hrib főpolgármester szerint ebben a sátortáborban helyeznék el azokat a menekülteket, akiknél ellenőrizni kell, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek-e. Ha van magyar állampolgárságuk is, akkor Csehországban nem jogosultak semmilyen segélyre.
A belügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint nekik a cseh állam felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket. A táborban legfeljebb 30 napig tartózkodhat valaki. Ez az állampolgárság ellenőrzésére megszabott maximális idő – jegyezte meg a miniszter.
Vít Rakusan szerint a folyamat felgyorsításáról és hatékonyabbá tételéről rövidesen tárgyal Martin Vondrásek cseh országos rendőrfőparancsnok és a magyar idegenrendészet igazgatója.

Így álltak a frontok csütörtökön

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium csütörtöki hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine