Varga Judit: a magyarok erős Magyarországot akarnak

A magyarok erős Magyarországot akarnak egy erős Európai Unióban (EU) – jelentette ki az igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten.

 Varga Judit a Quo vadis, Európa? – nemzetek Európája és a magyar érdek című konferencián szólalt fel, amelyet a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) szervezett.

A tárcavezető azt mondta, hogy sajnos „egyesek a saját ideológiájuk alátámasztására” használták az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot. A magyar nemzet ugyanakkor azt nyilvánította ki, hogy erős Magyarországot akar – tette hozzá.

A miniszter szerint „öncéllá fajult” az integráció.
    Az EU ma tagadja hagyományos értékeit, jobban értékeli az idegen kultúrákat, ezzel szemben a magyar kormány azt vallja, hogy a zsidó-keresztény gyökerek táplálják Európát, a természetes közösségek – család, nemzet, egyház – nélkül zátonyra fog futni a kontinens jövője.

Varga Judit azt hangoztatta, hogy az unió véleményhegemóniát, öncenzúrát épít, míg a magyar kabinet a szabadságban hisz.
    A kormány úgy látja, hogy az EU egyre jobban szűkíti a tagállamok mozgásterét, ezzel szemben Magyarország szerint a tagállamok a szuverenitás kizárólagos hordozói.

Az unió demokrácia nélküli Európát épít, míg a magyar kabinet „a demokráciák demokráciáját” akarja létrehozni – hangoztatta a miniszter.
    Beszélt arról is, hogy az EU európaiak nélküli Európán dolgozik: a tömeges bevándorláshoz pénzügyi támogatást nyújt, a gyermekvállalást azonban nem segíti így.

Varga Judit kijelentette, hogy a jelek abba az irányba mutatnak: módosítani kell az uniós szerződéseket. Ezt az álláspontot ajánlani fogja a kormánynak is – közölte, „terápiás javaslatnak” nevezve az elképzelést.

A miniszter arról is beszélt, hogy milyen észrevételeket fogalmaztak meg a magyar állampolgárok az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat folyamán.

 Elsőként: nemet kell mondani az „európai birodalomra”.
    A magyarok szerint rögzíteni kell a tagállamok azon jogát, hogy alkotmányos identitásuk védelmére hivatkozhassanak.
    Fontosnak tartják az emberek azt is, hogy a döntéseket a megválasztott vezetők hozzák meg, ne pedig nem kormányzati szervezetek (NGO-k).
    A magyarok javasolták azt is, hogy egységes mércét kelljen alkalmazni az EU-ban.

Megemlítették továbbá, hogy a bevándorláspolitikában a külső határok védelme főszabály legyen, ne pedig kivétel.
    Varga Judit úgy fogalmazott, hogy „mi vagyunk Európa lelkiismerete”.
    Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője azt hangoztatta, hogy az uniós döntéshozók gyakran nincsenek tisztában a kontinens polgárainak és szabadon választott tagállami vezetőinek véleményével. Úgy határoznak intézkedésekről, hogy ki sem lépnek a brüsszeli EU-s negyedből – vélekedett.

Bár az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat ígéretesen indult, hamar kiderült, hogy „a szokásos brüsszeli forgatókönyv” szerint zajlik: nem azért szervezik, hogy a megismert vélemények alapján alakítsák ki az álláspontjukat, hanem azért, hogy alátámasszák a már meglévő elképzeléseiket – mondta Deutsch Tamás.

Leszögezte, Magyarország az unió tagja, és az is akar maradni. Úgy vélekedett, hogy az EU súlyos szereptévesztésben van, és ebből fakadóan versenyhátrányban. A bürokraták öntelten magyarázzák el az embereknek a világ működését. Van egy elképzelésük, és szerintük az az egyetlen lehetséges – mondta a Fidesz EP-delegációjának vezetője. Úgy vélekedett, a brüsszeli bürokraták a saját problémáikból képezik le a világ problémáit, és közben a világ és Európa valódi gondjai – vírus, háború – „elmennek mellettük”.

A fideszes politikus szerint a brüsszeli „birodalmi döntéshozatal” korlátolt és „impotens”, amit felismertek és kihasználnak a versenytársak Washingtonban, Moszkvában, Pekingben.

    Deutsch Tamás kijelentette, hogy ők a szuverenitásban hisznek.
    Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, EP-képviselője szerint meg kell védeni az európai értékeket, hagyományokat, bármilyen további integráció csak ezen alapulhat. Kijelentette, hogy kudarcot vallott az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, amely tavaly május 9-étől idén május 9-éig tartott.
    A folyamat nem volt sem demokratikus, sem pluralista, a végkövetkeztetések elfogadása pedig nem volt legitim – hangoztatta.

    A számok azt bizonyítják, hogy a magyarokat érdekli Európa jövője. Magyarország az első helyen állt több mint 800 regisztrált eseménnyel. Ennek ellenére a Magyarországon legnépszerűbb vélemények nem szerepeltek a következtetések között – mondta Gál Kinga.

    A Fidesz EP-képviselője arról is beszélt, hogy a szakértők befolyásolták az európai polgárok véleményét, gyakran túlléptek a hatáskörükön.
    Szavai szerint az orosz-ukrán háborút is felhasználták arra, hogy kedvezzenek a föderalista elképzeléseknek.

    Gál Kinga úgy összegzett, hogy a konferenciasorozat csupán az intoleráns véleményhegemónia színjátéka volt, amelynek sem a módszereit, sem a következtetéseit nem tudják elfogadni.
    Köszöntőjében Veisz Márton, a PMA megbízott külügyi igazgatója azt mondta, hogy Magyarország 2010 óta a stabilitást képviseli; a liberális fősodortól eltérő, de nagyon is sikeres modellt mutatott fel.

borítókép illusztráció