Az orosz-ukrán háború 77. napja – FRISSÜL

Immár hetvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel.

ENSZ-főtitkár: a közeljövőben nem lesznek béketárgyalások

Eljön az ideje az érdemi ukrán-orosz béketárgyalásoknak, ám ezekre a közeljövőben még nem lehet számítani – jelentette ki szerdán az ENSZ-főtitkár.

„A háború nem tart örökké, eljön az idő, amikor béketárgyalásokra lesz szükség” – fogalmazott Bécsben, Alexander Van der Bellen osztrák államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján António Guterres, ám leszögezte, amint lehetőség nyílik a megbeszélésekre, az ENSZ a nemzetközi egyezményekkel összhangban segíteni fogja őket.
Hangsúlyozta emellett, hogy mivel egyelőre nem látnak lehetőséget „sem a tűzszünetre, sem a béketárgyalásokra”, a világszervezet – a nemzetközi vöröskereszttel együttműködve – elsősorban a civilek kimenekítésére és humanitárius folyosók létesítésére összpontosít.
Kiemelte a délkelet-ukrajnai mariupoli Azovsztal acélműből evakuált civilek ügyét, rámutatva arra, hogy a sikeres művelet azt bizonyítja: a diplomácia életeket menthet.
Guterres, aki nemrég Moszkvában és Kijevben járt, a hét elején pedig Moldovában tett látogatást, leszögezte azt is, hogy „sosem adják fel” a békére irányuló erőfeszítéseiket.
A főtitkár hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az Oroszország által elindított háború ne okozzon hosszú távú zavarokat a világ élelmiszer-ellátásában, hogy az ukrán termékek mielőbb visszakerüljenek a világ élelmiszer-piacaira.
Guterres a nap folyamán Karl Nehammer osztrák kancellárral és Alexander Schallenberg külügyminiszterrel tartott megbeszéléseit követő nyilatkozatában ismételten mélységes aggodalmát fejezte ki, hogy éhínség ütheti fel fejét a világ számos pontján az ukrajnai háború következtében veszélybe kerülő élelmiszerhiány miatt.
„Azt kell mondanom, mélységesen aggaszt, hogy a világ különböző pontjain széleskörben éhínség alakulhat ki az ukrajnai háború következtében előálló drámai élelmezésbiztonsági helyzet nyomán” – emelte ki. Guterres egyúttal megemlítette, hogy a színfalak mögött is zajlanak megbeszélések Oroszországgal, Ukrajnával és Törökországgal gabona és más alapvető élelmiszerek exportjáról. Nehammer ezzel összefüggésben a közös sajtótájékoztatón megjegyezte: fontos, hogy az Európai Unió ebben a kérdésben együttműködjön a világszervezettel.
A főtitkár beszélt arról is, hogy további tárgyalásokat tartanak az ukrán és az orosz féllel is a civilek konfliktus-övezetekből történő evakuálásáról. „Több hasonló műveletet fogunk végrehajtani, de addig nem hozzuk nyilvánosságra őket, míg le nem zárulnak” – mondta.
Guterres és Nehammer is fontosnak tartotta kiemelni moszkvai látogatásaik kapcsán, hogy fenn kell tartani a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Mindenképpen van értelme beszélni az Oroszországi Föderáció vezetőjével” – húzta alá az ENSZ vezetője, hozzátéve, hogy ez nyújt lehetőséget az indítékok és a célok jobb megértésére, ezzel pedig civilek életének megmentésére.
„Véleményem szerint nem lehet túl sok a beszélgetésből, csak túl kevés” – jelentette ki Nehammer a konfliktus szereplői közti párbeszéd fenntartását illetően.
Guterres egyben felszólította az európai országokat a számos ukrán menekültet befogadó Moldova pénzügyi támogatására.

Zeman engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erők kötelékébe

Milos Zeman államfő engedélyezte 103 cseh állampolgár belépését az ukrán fegyveres erők kötelékébe – jelentette be Jirí Ovcácek elnöki szóvivő szerdán a Twitteren. Az államfő döntését Petr Fiala kormányfőnek is alá kell még írnia.

Az államfő és a kormányfő még március elején megállapodott, hogy azok a cseh állampolgárok, akik Ukrajnába mennek az orosz hadsereg ellen harcolni, büntetlenséggel számolhatnak.
Csehországban jelenleg hatályos törvény tiltja a külföldi hadseregekben történő szolgálatot, erre csak az államfő, mint a hadsereg főparancsnoka adhat külön és személyre szóló engedélyt.
„Megállapodtunk, hogy garantálni tudjuk a büntetlenséget elnöki kegyelemmel és az én ellenjegyzésemmel” – mondta akkor Petr Fiala újságíróknak. Rámutatott: azért választották ezt a megoldást, mert nincs lehetőség arra, hogy az állampolgároknak kollektív engedélyt adjanak az országhatárokon túli harcokban történő részvételre, s tekintettel az érdeklődők magas számára az sem lehetséges, hogy egyenként vizsgálják meg a kérvényeket. Március elején mintegy 300, ilyen irányú kérvényt tartottak nyilván a cseh hivatalok, a védelmi tárca szerint azóta ez mintegy négyszázra emelkedett.
Milos Zeman a kormányfővel egyeztetve azonban időközben megváltoztatta az eredeti álláspontját, s úgy döntött, hogy mégis egyéni engedélyeket ad ki minden, Ukrajnában harcolni akaró cseh állampolgárnak. A kérvényeket előzőleg a védelmi és a belügyi tárca is megvizsgálja.
Eddig 103 kérvényt véglegesített és adott ki az elnöki hivatal. Jirí Ovcácek szerint Zeman azért változtatta meg korábbi álláspontját, mert minden formában támogatni akarja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát.

Bakondi: csaknem hétszázezer menekült érkezett már Magyarországra a háború elől

Csaknem hétszázezer menekült érkezett már Magyarországra az ukrajnai háború elől, ilyen nagyságrendű menekülthullám a második világháború óta nem érte el az országot – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György kiemelte: valamennyi európai ember érdeke, hogy a háborús góc megszűnjön, és visszatérjen a normális élet Ukrajnába és egész Európába.
A kőolajat és a földgázt érintő uniós szankciókról szólva megjegyezte: azok súlyos fenyegetést jelentenek az európai emberek mindennapi életére, és a magyar emberek energiabiztonsággal összefüggő valamennyi érdekére.
A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy a társszervek tájékoztatása szerint Szerbiából Romániába átszökők közt előfordult már, hogy Ukrajnából érkezőnek mondták magukat, de őket a román hatóságok kontrollálták, és nem jelentek meg a magyar határon.
Bakondi György beszámolt az illegális migráció intenzív növekedéséről is. Jelezte: az idén elfogott határsértők száma már elérte a 66 ezret, míg tavaly ugyanebben az időszakban 31 ezren voltak, és az embercsempészek száma is elérte már az 500-at az egy évvel ezelőtti 260-nal szemben.

Moszkvában bekérették a lengyel és az amerikai nagykövetet

Bekérették szerdán Lengyelország és az Egyesült Államok nagykövetét az orosz külügyminisztériumba, a lengyel diplomatától azt követelték, hogy kormánya hivatalosan kérjen bocsánatot a varsói orosz misszióvezetőt a Győzelem Napján ért inzultus miatt.

Szergej Andrejev varsói orosz nagykövetet vörös festékanyaggal fröcskölték össze, amikor koszorúzni érkezett a varsói szovjet katonai temetőbe. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter „sajnálatosnak” nevezte az incidenst.
Krzysztof Krajewski moszkvai lengyel nagykövettel az orosz diplomáciai tárca szerdán közölte, hogy hivatalos bocsánatkérést vár el a történtek miatt Varsótól, és követelte a lengyelországi orosz nagykövet és diplomaták biztonságának szavatolását. A moszkvai külügyminisztérium a további lépéseit attól tette függővé, hogy Varsó miként reagál a követelésére.
Az amerikai nagykövetet, John Sullivant Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes fogadta. A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a felek a kétoldalú viszony kérdéseit vitatták meg. Sajtójelentések szerint az amerikai misszióvezető kevesebb, mint húsz percet töltött el a tárcánál.

Németországban egy nap alatt 25 százalékkal csökkent az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz mennyisége

Egy nap alatt 25 százalékkal csökkent az Ukrajnán keresztül Németországba érkező orosz földgáz mennyisége, de a kiesést sikerült pótolni, és az ellátás biztosított – közölte szerdán az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur).

A hatóság az orosz gáztranzit ukrajnai csökkenésével kapcsolatban napi jelentésében kiemelte, hogy az előző, keddi adatokhoz képest „jó 25 százalékkal” kevesebb gáz haladt át a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson, ahol megérkezik Németországba az Ukrajnán keresztül szállított orosz földgáz.
A kiesést pótolták más forrásból, főleg a norvégiai és a hollandiai import növelésével.
A földgázellátás „stabil, az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, és a nagykereskedelmi árakban nem tapasztalható számottevő emelkedés – írták.
Németországba az Ukrajna-Szlovákia-Csehország és a Fehéroroszország-Lengyelország útvonalon érkezik orosz földgáz, valamint közvetlenül, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat-1 vezetéken.
A legfontosabb az Északi Áramlat-1, amelyen naponta átlagosan 1800 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik, míg Waidhausnál – vagyis az ukrán tranzit esetében – napi 600 GWh körül van ez az érték.
Az ukrán tranzit korlátozásával kapcsolatban az egyik legtekintélyesebb német ágazati elemző, Claudia Kemfert, a berlini DIW gazdaságkutató intézet energia-, és közlekedésügyi és környezetvédelmi osztályának vezetője szerdán az intézet honlapján közölt állásfoglalásában kiemelte: „csak idő kérdése volt”, hogy Ukrajna a háború miatt korlátozza az Európába irányuló orosz gáztranzitot.
Ennek hatására mintegy harmadával csökken az európai orosz gázimport, de az ellátás így is biztosítható a „beszerzések diverzifikálásával”, új források bevonásával – írta az elemző.
Hozzátette, hogy a tél végével csökken a földgáz iránti kereslet, így Európában és Németországban nem várhatók ellátási nehézségek, és a tározókat fel lehet tölteni a következő télig.
Az viszont várható, hogy a földgáz tovább drágul, ami tovább növeli a lakosság terheit – húzta alá a DIW szakértője, aki szerint az államnak a drágulás miatt a fűtési költség egy részének átvállalásával támogatnia kell a leginkább rászorulókat, az alacsony jövedelmű rétegeket.
Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. A Bundesnetzagentur szerdai jelentése szerint a tározók töltöttsége 38,77 százalékos, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket.

Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt Svédországgal a brit kormányfő

Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök. London hasonló megállapodás aláírását tervezi Finnországgal is.

A hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Johnson a Downing Street ismertetése szerint kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Az aláírás utáni sajtóértekezleten – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén – Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, „mondani sem kell”, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel.
A szerdán aláírt kétoldalú biztonsági egyezmény úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik „különböző módokon” segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás „történhet katonai eszközökkel is”.
Magdalena Andersson a Johnsonnal tartott szerdai közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja.
Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről abban az esetben, ha úgy dönt, hogy kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben.
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosítja vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO „nyitott ajtók” politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban.
Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette: a NATO „nyitott ajtók” politikája „szent és sérthetetlen”, és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Boris Johnson és Magdalena Andersson a szerdai tárgyaláson egyetértett abban, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió alapvető jelentőségű változásokat okozott a nemzetközi biztonsági felépítmény szerkezetében.
Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy a történtek után „talán soha nem lesz lehetséges” a kapcsolatok normalizálása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az Ukrajinszka Pravda szerint Herszon kormányzó-helyettese a megye Oroszországhoz csatolását kéri majd

A dél-ukrajnai Herszon megye Oroszország által kinevezett új politikai vezetése arra készül, hogy felkérje Vlagyimir Putyin orosz elnököt a régió Oroszországhoz csatolására – írta szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál, idézve egy Moszkva-barát helyi vezetőnek a RIA Novosztyi orosz hírportálnak adott interjújából.

„Herszon városa Oroszország része, Herszon megye területén nem jön létre Herszoni Népköztársaság (a kelet-ukrajnai szakadár területek mintájára), és nem lesz népszavazás a terület hovatartozásáról. Egyetlen rendelet lesz, amely a megye vezetésének az orosz államfőhöz intézett azon kérésén alapul, hogy a régió az Oroszországi Föderáció részévé váljon” – jelentette ki az interjúban Kirilo Sztremouszov, a február 24. óta csaknem teljesen orosz ellenőrzés alá került megye Moszkva által kinevezett új kormányzó-helyettese.
A kormányzó-helyettes szerint az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímmel szomszédos Herszon megye az év végére teljesen átkerül az orosz törvényhozás fennhatósága alá, a területet irányító hatalmi struktúra pedig – szavai szerint – az orosz régiókkal megegyező módon épül majd fel.
Sztremouszov hozzátette, hogy Herszon megyében a rubelt forgalomba hozó bank május végéig megkezdi működését, és a jövőben integrálni fogják az orosz központi bankba. Kijelentette továbbá, hogy az orosz fegyveres erők „teljesen elvágták Ukrajnát az Azovi-tengertől”, miután a hadműveleteikkel összekötötték a herszoni és a zaporozzsjai régiókat a donyecki szakadár „népköztársasággal”.
Erre reagálva Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja a Twitteren azon meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán hadsereg visszafoglalja Herszon megyét.
Közben a dél-donyecki Mariupol kikötővárosban lévő Azovsztal acélipari gyártelepen körbezárt ukrán Azov ezred arról számolt be, hogy az orosz erők szerdán is folytatták az üzem területének bombázását.
„Az elmúlt napon az orosz légi erő 38 bevetést hajtott végre a Mariupol védői által védett Azovsztal üzem területe ellen, köztük négy stratégiai bombázó berepülését. Ezenfelül az orosz tüzérség folyamatosan lövi a területet” – hozta nyilvánosságra az ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazásra feltöltött videóüzenetében. Hozzátették, hogy az orosz hadsereg nem hagy fel a gyárterület elfoglalására tett kíséretekkel, gyalogsági csapatok változatlanul rohamozzák az Azovsztalt.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Ilja Szamojlenko, az Azov-ezred hírszerző tisztje a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy egysége azért sem adhatja meg magát az oroszoknak, mert parancsot kapott a mariupoli Azovsztal védelmére, és ezt nem sértheti meg. Az interjúban ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ezred tagjai szerint fegyveres úton is fel lehetne szabadítani a gyártelepet és kimenekíteni onnan a bennrekedt ukrán katonákat.
„Meg lehet ezt tenni katonai eszközökkel és politikai úton is. Meg tudjuk mondani, hogyan kell katonailag, de természetesen az ilyen műveletek titkos információknak minősülnek” – fejtette ki Szamojlenko, hozzátéve, hogy „az ukrajnai kormányhivatalokban ülők többsége nem érti jól a helyzetet, a mi szempontunkból a valóság más”.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten kijelentette, hogy Mariupol blokádjának megszüntetése katonailag jelenleg nem lehetséges, mert ehhez nincs elegendő nehézfegyverzete Ukrajnának. A kulcsfontosságú kikötővárost március 1-je óta, az Azovsztal üzem területén lévő ukrán katonákat pedig április eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg.
Közben Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója a Facebookon közölte, hogy „az orosz megszállók jogosulatlanul elzárták a Harkiv megyei Sebelinka és a Luhanszk megyei Novopszkov főgázvezeték csapjait, ennek következtében a luhanszki és a donyecki régió lakói ukrán gázellátás nélkül maradtak”. Azt állította, hogy szerdán reggel a Gazprom orosz állami gázvállalat leállította a gázszállítást a Szohranyivka mérőállomásra. Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy szerda délelőtt 11 órakor az ukrán gázszállító rendszer „az orosz oldal beavatkozásai miatt” leállította a földgáz átvételét a Szohranyivka állomáson, amelyen keresztül Ukrajna EU-ba irányuló tranzitjának egyharmada halad át. Az ukrán fél azt javasolta, hogy az ukrán ellenőrzésű területen lévő Szudzsa pontba irányítsák át a földgázt, ezt azonban a Gazprom elutasította.
A harcok térségéből arról számoltak be ukrán források, hogy a Harkiv megyei Izjum városánál az ukrán erők Perun típusú hordozható légvédelmi fegyverrel lelőttek egy orosz Ka-52-es harci helikoptert, Zaporizzsja fölött pedig egy orosz rakétát, amelynek darabjai egy infrastrukturális létesítményre zuhantak a városban. Az első információk szerint személyi sérülés nem történt.

ORFK: csaknem tízezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából kedden

Az ukrán-magyar határszakaszon 5060 ember lépett be kedden Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4746-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 407 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Az érintetteknek ezalatt meg kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott a rendőrség.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől kedden 253 ember, köztük 137 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt írta szerdán a rendőrség honlapján, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr-képzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Kilencen sebesültek meg a Mikolajivot ért orosz bombázásban

Kilenc ember sérült meg az elmúlt 24 órában a Mikolajivi területet ért orosz ágyúzásban – jelentette be Hanna Zamazijeva, a helyi tanács vezetője. Zamazivaje azt is mondta, jelenleg 159 sebesültet kezelnek a mikolajivi kórházakban.

⚡️Nine people injured by Russian shelling of Mykolaiv Oblast over the past 24 hours.

According to Hanna Zamazieieva, the head of the Mykolaiv Oblast Council, a total of 159 people injured by Russian attacks are currently being treated at Mykolaiv hospitals.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 11, 2022

Minden civilt evakuáltak az Azovsztalból

Mára minden civilt kimenekítettek a mariupoli Azovsztalból – jelentették be az üzem védői. Két nappal korábban Pavlo Kirilenko területi kormányzó azt mondta, száz civil maradt az acélgyárban.

⚡️Mariupol defenders: All civilians evacuated from Azovstal.

On May 9, Donetsk Oblast Governor Pavlo Kyrylenko reported that 100 civilians remained at the Azovstal plant in Mariupol, Donetsk Oblast.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 11, 2022

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium szerdán is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában zajló hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/nCYBSTaln1

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/n2ZpfdHJfC

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 11, 2022

Szergej Lavrov: Oroszország nem akar háborút Európában

Oroszország nem akar egy egész kontinensre kiterjedő háborút Európában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki azonban óvatosságra intette a nyugati kormányokat az Ukrajnát támogató szándékaik miatt.

Ha aggódik az európai háború kilátásai miatt, ezt semmiképpen nem akarjuk, de felhívom a figyelmet arra, hogy a Nyugat folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországot le kell győzni ebben a helyzetben. Vonja le a saját következtetéseit – idézte az orosz diplomácia vezetőjét a CNN.

Orosz rakétatámadás érte Zaporizzsja területét

Bár az ukrán légvédelem megsemmisítette a rakétát, annak repeszei súlyosan megrongáltak egy infrastrukturális létesítményt az egyik településén – közölte a régió katonai közigazgatása. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

A herszoni erők azt kérik Putyintól, hogy a település legyen Oroszország része

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az orosz erők által március eleje óta megszállt Kreml-párti hatóságok arra kérik Vlagyimir Putyint, hogy a város váljon Oroszország részévé – írja a BBC.

Kirill Stremuszov, a herszoni katonai adminisztráció helyettes vezetője a hírügynökség szerint arról beszélt, hogy egy rendelet is kimondja majd, hogy a Herszon régió az „Orosz Föderáció teljes jogú tagjává váljon”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszában minderre úgy reagált: a Herszonban élők saját maguk dönthetnek a sorsukról.

Ukrán katonákat képez ki a Bundeswehr az egyik legmodernebb német fegyver használatára

Megkezdődött egy csoport ukrán katona kiképzése a német védelmi ipar egyik legkorszerűbb terméke, a Panzerhaubitze 2000 (PzH 2000) önjáró löveg használatára a német hadsereg (Bundeswehr) tüzérségi kiképzőközpontjában – jelentették német hírportálok szerdán.

A beszámolók szerint az orosz támadás ellen védekező ukrán hadseregből több mint hatvan katona, szakértő és tolmács érkezett a Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli Idar-Obersteinben működő tüzérségi iskolába, ahol egy negyven napig tartó tanfolyamon sajátítják el a PzH 2000 használatához szükséges ismereteket.
Az ukrán katonák az 1956 óta működő tüzérségi iskolában megtanulják vezetni a lánctalpas futóművel szerelt járművet, megtanulnak tüzelni a löveggel, és az üzemzavarok elhárítására is kiképzik őket.
A PzH 2000 a kategóriájában a legmodernebbnek számító nyugati gyártású eszköz. A Krauss-Maffei Wegmann (KMW) konzorcium gyártmánya a futóműve révén úton és terepen is igen mozgékony, ami a páncélzattal együtt erős védelmet biztosít a személyzetnek és a berendezéseknek, 155 milliméteres űrméretű tarackágyújával pedig akár 50 kilométeres távolságban elhelyezkedő célokra is képes csapást mérni.
A német szövetségi kormány a holland kormánnyal együttműködve 12 ilyen eszközt ad át az ukrán hadseregnek.
A koalíciós pártok hetekig tartó viták után, április végén határozták el, hogy nehézfegyverekkel is támogatják az orosz támadó erők ellen küzdő ukrán hadsereget. A tervek szerint a PzH 2000-es lövegek mellett 50 Gepard típusú légvédelmi páncélos járművet is küldenek Ukrajnába.
Terveznek úgynevezett körcserét is, ennek lényege, hogy Németország hazai gyártású eszközöket – például páncélozott harcjárműveket – ad át partnereknek, amelyek átadnak Ukrajnának szovjet gyártmányú, az ukrán hadseregben ismert és azonnal használatba vehető eszközöket. Az utóbbi hetekben vázlatosan ismertetett elképzelések szerint Szlovéniával és Csehországgal együttműködve alkalmazhatják ezt a megoldást.
Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyűfegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz csapatok elleni védekezésben, és a nehézfegyverek szállításáról szóló döntéssel kiteljesíti a háború harmadik napján, február 26-án elindított fordulatot. Olaf Scholz kancellár azon a napon – egy parlamenti beszédben – jelentette be, hogy a kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Azt is elhatározták, hogy létrehoznak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Oroszország indította háború fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.

Leállították az ukránok az Európába irányuló orosz gázszállítás harmadát

Kijev korábbi bejelentésének megfelelően szerdán leállt az Európába irányuló gázszállítás a szohranyivkai mérőállomáson keresztül – derült ki az ukrán gázszállító rendszert üzemeltető vállalat szerdai adataiból. Az ukránok egy másik útvonalra irányítanák át a kieső mennyiséget, de az orosz Gazprom szerint ez nem kivitelezhető.

Az ukrán hatóságok kedden közölték, hogy rajtuk kívül álló okok miatt kénytelenek felfüggeszteni a gázszállítást az orosz erők ellenőrzése alatt álló szohranyivkai mérőállomáson és a Novopszkov kompresszorállomáson keresztül, ahol eddig az Európába irányuló orosz gázszállítmányok csaknem egyharmada haladt át.

Az ukrán gázszállító rendszert üzemeltető vállalat közölte, hogy jelenleg nem tud operatív és technológiai ellenőrzést végezni az orosz erők által elfoglalt területeken található egyéb, a gázszállításhoz szükséges eszközök felett. A cég közleményében rámutatott arra is: fennáll a veszélye, hogy az orosz erők beavatkoznak a technológiai folyamatokba, megváltoztatják a gázszállító létesítmények működési módját, és jogosulatlanul vonnak ki gázt a tranzitforgalomból, veszélybe sodorva ezzel a teljes ukrán földgázszállítási rendszer stabilitását és biztonságát.

A cég közleményéből kiderült, hogy szerdán már csak 72 millió köbméternyi gázt tudnak szállítani Ukrajnán keresztül Európába, miközben kedden még 95,8 milliót szállítottak. A Gazprom azt is hangsúlyozta: ők nem látják akadályát annak, hogy a szállítás folytatódjon a szohranyivkai mérőállomáson keresztül.

Az MTI szerint a szlovákiai gázszállításért felelős vállalat adataiból már az is látszik, hogy kevesebb orosz gázt igényeltek az Ukrajnán keresztül Szlovákia felé tartó tranzitvezetéken keresztül. A Velke Kapusany határponton keresztüli igénylések szerdán napi 717 923 megawattórán (MWh) álltak, míg kedden még 883 844 MWh volt ez az adat – jelenti az Index.

Ukrajna: 26 350 orosz katona esett el

Oroszország 26 350 katonát veszített, mióta február 24-én megtámadta Ukrajnát – közölte az ukrán védelmi minisztérium.

Az ukránok állítása szerint

1187 orosz tankot,
2856 páncélozott harcjárművet,
528 tüzérségi rendszert,
185 rakétarendszert,
8 légvédelmi rendszert,
199 repülőgépet,
160 helikoptert,
290 pilóta nélküli légi járművet,
94 cirkáló rakétát,
12 vízi járművet,
1997 gépjárművet és tartálykocsit
valamint 41 speciális felszerelést semmisítettek meg.

Orosz külügy: Moszkva és Kijev között folyamatban van a kapcsolatfelvétel

Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zaharova elmondta, hogy folyamatban van Oroszország és Ukrajna között a kapcsolatfelvétel a tárgyalások miatt.

Zaharova arról is beszélt a Szputnyik rádiónak, hogy Washington nem lát járható tárgyalási utat az ukrajnai konfliktus megoldására. Hozzátette, az amerikai kormányzat töredék információkat közöl, és sokszor ezek az információk ellentmondanak egymásnak – írta a TASZSZ.

Tűz alatt Harkiv, heves harcok a város környékén is

Harkiv heves tűz alatt áll, és heves harcok folynak a térségben – mondta Oleg Synegubov kormányzó.

Szinegubov szerint az orosz csapatok „halálos csapdákat” hagytak maguk után a régióban, és arra szólította fel a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, és ne „rohanjanak a felszabadított településekre”. Az ukrán csapatok sikeres támadó hadműveleteinek köszönhetően több közeli települést is felszabadítottak az orosz erők alól – tette hozzá Szinegubov.

Szijjártó: a csővezetékes szállításnak mentességet kell kapnia az olajembargó alól

Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni, miszerint ezen tilalom alól a csővezetékes szállításnak kivételt kell képeznie – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a közösségi oldalán.

A tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy hatalmas károkat okozna Magyarország számára, ha a brüsszeli javaslat a jelenlegi formájában hatályba lépne, az ugyanis teljes mértékben lerombolná hazánk jelenleg stabil lábakon álló energiabiztonságát.
Aláhúzta, hogy az intézkedés az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné, szakértők literenként legalább 700 forintos benzinnel és 800 forintos gázolajjal kalkulálnak, ez ráadásul minden más termék árában is megjelenne.
„Világossá tettük az Európai Bizottság számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol” – szögezte le.
„Nemcsak az olajfinomítóink több százmillió dolláros átalakítására vonatkozóan, nemcsak a Magyarországra Horvátországon keresztül vezető kőolajvezeték több százmillió dolláros kapacitásnövelésére vonatkozóan várunk el ilyen javaslatot, hanem a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban is, hiszen a javaslat felér egy atombombával” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte: mindez sok-sok milliárd eurós nagyságrendű modernizációs programot igényelne a magyar energiaellátás szerkezetében.
Majd rámutatott, az eddigi tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy Brüsszelnek erre nézve nincsenek elfogadható megoldásai.
Ezért a kormány visszatér eredeti álláspontjához, miszerint csakis akkor reális az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetése, ha az kizárólag a tengeri szállítási útvonalakra vonatkozna, míg a csővezetékes tranzit teljes mértékben kivételt kapna – hangsúlyozta a miniszter.

Brit hírszerzés: az oroszoknak szükségük van a Kígyó-szigetre

Oroszország uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét, ha képes lesz megszilárdítani pozícióját a Kígyó-szigeten – közölte a brit védelmi minisztérium szerda reggeli közleményében. Ha Oroszország stratégiai légvédelmi és partvédelmi cirkálórakétákkal megszilárdítja pozícióját Zminyi-szigeten, azzal uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét – szögezte le a tárca hírszerzési jelentések alapján.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/DjNroJk7jh

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/iFMlDEKM4T

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 11, 2022

Mariupol polgármestere: a város középkori gettóvá változott, tízezren halhatnak meg

Év végéig több mint tízezer ember halhat meg Mariupolban betegségek és az embertelen körülmények miatt – jelentette ki a városi tanács vezetősége.

Mariupol polgármestere, Vagyim Bojcsenko szerint az orosz megszállók a várost középkori gettóvá változtatták, így a halálozási arány is ennek megfelelő lesz.

Gyógyszerek és orvosi ellátás, a vízellátás helyreállítása és a megfelelő csatornázás nélkül járványok törnek ki a városban. Most a meglévő lakosság nagy része idős és beteg ember. Megfelelő körülmények nélkül a veszélyeztetett kategóriák körében jelentősen megnő a halálozás – mondta a város elöljárója.

Jelenleg 150-170 ezer lakosa lehet Mariupolnak – foglalja össze az Index.

Rakéták csapódtak be Szlovjanszk területére

Rakéták csapódtak be a kelet-ukrajnai régióban lévő Szlovjanszk területére – közölte a CNN.

Vagyim Liak polgármester elmondta, hogy áldozatokról egyelőre nem tudni, a hatóságok ugyanakkor még felmérik a keletkezett károkat.

Herszon lakosságának csaknem fele már elhagyta a várost

Az oroszok által megszállt Herszon lakosságának 40 százaléka már elhagyta a várost – számolt be Igor Kolihajev, a város polgármestere.

Az elöljáró hozzáteszi, Herszonban mostanra már az orosz hadsereg nagy létszámban van jelen, de sok a haditechnika is, és különböző ellenőrző pontokat állítottak fel az utcákon.

Kolihajev kiemelte, jelenleg nincs a városban gyógyszer, leginkább a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására alkalmas szerekből fogytak ki. Azt remélik, a környező falvakból nemsokára nyílik majd lehetőség a gyógyszerek beszállítására – írta az UNIAN-ra hivatkozva az Index.

Kormányhivatal: mintegy 250 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 245 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 118-an töltötték a létesítményben – közölte a fővárosi kormányhivatal szerdán a honlapján.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.
Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írták.

Energiahivatal: továbbra is a magyar rezsiárak a legalacsonyabbak Európában

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint áprilisban is Európa legalacsonyabb energiaáraival kalkulálhattak a magyar lakossági fogyasztók.

Az MTI-nek küldött szerdai közlemény szerint a földgáz lakossági átlagára 2,79 eurócent/kWh volt, amely a felmérésben szereplő fővárosok között a legalacsonyabb, és kevesebb az előző havinál.
Az elemzés szerint ezzel szemben 24 uniós tagállam fővárosában – 3 tagállami főváros számottevő földgázfogyasztás hiányában nem szerepel az összehasonlításban – a fizetendő lakossági földgázárak átlaga áprilisban 12,69 eurócent/kWh volt, ami négy és félszerese a magyar árnak. A januári szinthez viszonyítva Londonban csaknem 90 százalékkal, Bécsben 40 százalékkal, Rómában közel negyedével nőtt a lakossági földgáz ára.
Az áprilisi adatok szerint Budapesten a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia átlagára 10,32 eurócent/kWh volt, ami a vizsgált fővárosok listájában a 2. legkedvezőbb.
A 27 uniós tagállam fővárosában a lakossági villamosenergia-árak átlaga áprilisban 27,48 eurócent/kWh volt, azaz a magyar fogyasztók több mint 60 százalékkal fizettek kevesebbet az áramért az uniós átlagnál.
Kitértek arra, hogy áprilisban több európai fővárosban is kiugróan nőttek a lakosság áramárak. Bécsben a januári 31,84 eurócent/kWh áprilisra 48,81 eurócent/kWh-ra nőtt. Emelkedést mértek Koppenhágában (15 százalék), Londonban (39 százalék) és Amszterdamban is (51 százalék).
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia – és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – emelte ki a MEKH.

Az ukránok azt állítják, visszafoglalták a Harkivtól északra fekvő településeket

Ukrán tisztviselők szerint csapatait több várost visszafoglaltak Harkiv közelében, amivel az orosz erőket a határ felé szorították vissza – írja a BBC.

Egy katonai szóvivő közlése szerint ukrán kézre került többek között Cserkaski Tyski, Ruski Tyski, Borcsova és Szlobozsanszke is.

ISW: egyre közelebb az orosz határhoz az ukrán seregek Harkivtól északra

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint az ukrán ellentámadás Harkiv városától északra továbbra lökte az orosz erőket az orosz-ukrán határ felé. A kelet-ukrajnai orosz erők ugyanakkor folytatták a Szeverodonyeck környéki bekerítési kísérleteket, és Popaszna felől elérték a Donyeck-Luhanszk közigazgatási határt. A déli fronton nem történt érdemi előrelépés az elmúlt 24 órában.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az ukrán ellentámadás Harkiv északi részén még nagyobb teret hódított, és valószínűleg az orosz határ 10 kilométeres körzetén belülre ért.
• A fehérorosz hatóságok eszkalálják a NATO-t és az Egyesült Államokat a fehérorosz határok fenyegetésével vádoló retorikát, de továbbra sem valószínű, hogy Fehéroroszország csatlakozna a háborúhoz.
• Az Izjum körüli orosz hadműveletek továbbra is elakadtak.
• Az orosz erők erőfeszítéseket tesznek Mariupol romjai feletti ellenőrzésük megszilárdítására, beleértve az acélgyárak újranyitását katonai felszerelések gyártására.
• A kelet-ukrajnai orosz erők folytatták a Szeverodonyeck környéki bekerítési kísérleteket, és állítólag Popaszna felől elérték a Donyeck-Luhanszk közigazgatási határt.
• Az orosz és az ukrán erők nem hajtottak végre jelentős támadást a déli fronton.

Az amerikai képviselőház több mint 40 milliárd dollárral több segélyt hagyott jóvá Ukrajnának

Az Egyesült Államok Képviselőháza kedd este 368-57 arányban elfogadta az ukrán költségvetési törvényt. Joe Biden elnök két héttel ezelőtt kérte a Kongresszust, hogy hagyjon jóvá további 33 milliárd dolláros segélyt Ukrajnának, de a törvényhozók úgy döntöttek, hogy 40 milliárdra növelik a katonai és humanitárius támogatást.

„Ez a törvényjavaslat megvédi a demokráciát, korlátozza az orosz agressziót, és megerősíti saját nemzetbiztonságunkat, miközben támogatja Ukrajnát” – mondta Rosa DeLauro demokrata képviselő, a képviselőház előirányzati bizottságának elnöke.

Egyes republikánusok ellenezték a törvényjavaslatot, és kritizálták a demokratákat, amiért túl gyorsan túl sok pénzt küldenek külföldre.

A csomag 6 milliárd dollárt tartalmaz biztonsági segítségnyújtásra, beleértve a képzést, a felszerelést és a fegyvereket; 8,7 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött amerikai felszerelések készleteinek pótlására, és 3,9 milliárd dollárt az európai parancsnokság hadműveleteire. 4 milliárd dollár külföldi katonai finanszírozást engedélyez Ukrajna és a válság által érintett más országok támogatására.

Ezen túlmenően a jogszabály további 11 milliárd dollár kongresszusi jóváhagyás nélküli lehívását engedélyezi az elnöknek vészhelyzet esetén az Egyesült Államok készleteinek átruházására.

Az Egyesült Államok eddig több mint 3,5 milliárd dollár értékű fegyverzetet szállított Ukrajnába Oroszország megszállása óta, beleértve tarackokat, légvédelmi Stinger rendszereket, páncéltörő Javelin rakétákat, lőszereket és Ghost drónokat.

Oroszország 10-12 hiperszonikus rakétát lőtt ki a háború kezdete óta

A Pentagon egy magas rangú védelmi tisztviselője szerint Oroszország körülbelül 10-12 hiperszonikus fegyverét használta az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszország azt állítja, hogy a Kinzhal rakétát – amely akár 2000 km-re lévő célpont ellen is bevethető, és 6000 km/h-nál is gyorsabban repülhet – márciusban lőtték ki először Ukrajnában.

Zelenszkij: részletes tervezet készült az orosz energiaszektor szankcionálására, már dolgoznak a megvalósításon is

Ahogy azt megszokhattuk, kedd éjjel is videóüzenettel jelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal inkább csak összefoglalta a napot, sok újdonságot nem közölt. Zelenszkij első körben a külföldi parlamentekhez intézett beszédeit idézte fel, kedden a szlovák és a máltai parlamentben is felszólalt. Az elnök felidézte az 1940-es máltai csatát, amelytől az egész mediterrán térség sorsa függött, de végül a szövetségesek győztek. Mint mondta, az ukránok mindent megtesznek, hogy ugyanez legyen a végkimenetel, ehhez azonban szükség lesz a máltaiak fegyelmezett támogatására és szankcióira is.

Szó esett emellett a holland és a német külügyminiszter látogatásáról is, akikkel Zelenszkij személyesen is tárgyalt Ukrajna megerősítéséről és a háború végének minél hamarabbi eléréséről. Arról is beszélgettek a felek, hogy hogyan tudna Hollandia és Németország segédkezni Ukrajna újjáépítésében a háború után. Zelenszkij emellett köszönetet mondott minden országnak, amely újranyitotta a kijevi nagykövetségét – Görögország például éppen kedden tett így –, jelenleg már 36 ország küldöttsége dolgozik az országban.

Az ukrán elnök érintőlegesen említette a harkivi régióban elért katonai sikereket, melyekkel kapcsolatban azért jelezte, hogy egyelőre senkinek nem szabad túlságosan örülni, nehogy nyomás alá helyezzék az egyébként is megfeszítve harcoló csapatokat. Ennél viszont érdekesebb volt, hogy a háború elején is emlegetett, nemzetközi szakértőkből álló csoport kedden előállt egy, az orosz energiaszektort érintő szankciókat taglaló tervezettel, melynek már el is kezdődött a megvalósítása.

Zelenszkij a részletekbe nem ment bele, de annyit elmondott, hogy a tervezetben foglaltakkal jelentősen meg lehetne nehezíteni az oroszok dolgát úgy, hogy közben nem kényszerítenék térdre a globális gazdaságot sem. Azt is hozzátette az elnök, hogy szerinte ez egy racionális tervezet. Zelenszkij végezetül a kedden meghalt Leonyid Kravcsukról, a független Ukrajna első elnökéről is megemlékezett – mint mondta, Kravcsuk békét akart az országnak, ő pedig biztos abban, hogy ezt a békét el is fogják érni – összegez a Telex.

Amerikai hírszerzés: az ukrajnai háború intenzívebbé válhat a következő hónapokban

Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet” a következő hónapokban – mondta kedden Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI)vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, „nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak” – jelentette ki Haines. Kifejtette, hogy a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin „elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amelynek során eredményeket akar elérni a Donbaszon túl is”.
A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás „kifulladására” számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni – tette hozzá Haines. „Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik” – fogalmazott.
Haines szerint nő annak a valószínűsége, hogy az orosz elnök „drasztikusabb eszközökhöz nyúl”, beleértve például a hadiállapot kihirdetését, hogy felszabadítsa a céljai eléréséhez szükséges erőforrásokat. Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.
Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét – állította Haines. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy „előre léphet katonailag” .
A DNI vezetője kifejtette: az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának „közvetlen veszélye”. Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO „vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül”.
Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok „nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be”.

Gazprom: nincs akadálya tranzit folytatásának Szohranivkán keresztül

A Gazprom értesítést kapott Ukrajnától, hogy május 11-én leállítja a gázszállítást az (orosz ellenőrzés alá került) ukrajnai szohranivkai mérőállomáson keresztül, de nem látja akadályát a tranzit folytatásának – közölte kedd este Szergej Kuprijanov, az orosz gázipari holding szóvivője.

A Gazprom szóvivője hozzátette, hogy az orosz áramoltatási rendszer alapján technológiailag lehetetlen a tranzitmennyiségeket a szudzsai gázmérő állomásra áthelyezni, ahogyan azt az ukrán fél javasolja.
A Naftohaz Ukrajini arról is értesítette a Gazpromot, hogy amennyiben az orosz oldalról folytatódik a szohranivkai állomásra történő gázszállítás, az ukrán gázszállító rendszer kilépési pontjain a mennyiségek ennek megfelelően csökkennek. A Gazprom ezzel kapcsolatban közölte, hogy nem kapott megerősítést a vis maior körülményeiről, és nem látja akadályát annak, hogy a munkát a korábbi rendszerben folytassa.
Kuprijanov hangsúlyozta, hogy a Gazprom maradéktalanul eleget tesz az európai fogyasztókkal szembeni valamennyi kötelezettségének, és a szerződésnek megfelelően szállít tranzitgázt, a tranzitszolgáltatásokért pedig maradéktalanul fizet. Mint mondta, az ukrán szakemberek továbbra is nyugodtan dolgozhatnak a szohranivkai és a novopszkovi kompresszorállomásokon.
„A szohranivkai tranzit teljes mértékben biztosított, nem volt és nincs panasz a partnerek részéről” – mondta a Gazprom szóvivője.

Orosz tábornok: hat, fehér zászlóval fellobogózott civil járművet lőtt szét az ukrán hadsereg

Hat, fehér zászlóval fellobogózott civil autót lőttek szét az ukrán fegyveres erők Harkiv megyében, Sztari Szaltiv és Novi Szaltiv között – jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője kedd esti tájékoztatóján.

Mizincev szerint a bűncselekményről fénykép- és videófelvételeket készítettek az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központjának emberei, hogy ismét „a bucsai forgatókönyv szerint” próbálják meg lejáratni az orosz fegyveres erőket. A tábornok emellett azt állította, hogy a Herszon megyei Bila Krinicában az ukrán tüzérség a norvég média jelenlétében magánházak területéről lőtt orosz állásokra, hogy válaszcsapást provokáljon ki a lakóépületekre, amelyeknek lakóit emberi pajzsként használták fel.
Közölte, hogy „nacionalisták” és a külföldi zsoldosok a Vinnica megyet Mohiljov-Podilszkijban a Poltavska utca 23. című iskolában erődítményt alakítottak ki, az épület alagsorában erőszakkal összeterelt civileket tartanak fogva. A luhanszki „népköztársaságban”, Liszicsanszkban ezzel szemben nőket, gyermekeket és idős embereket zavartak el a 5. számú iskolában található bombabunkerből, ahol lőszerraktárt is létesítettek.
Mizincev szerint a Harkiv megyei Szlobozsanszke faluban a „nacionalisták” az 1. számú középiskola épületében alakítottak ki erődítményt, a közelében pedig tankokat és páncélozott harckocsikat helyeztek el, a létesítményhez vezető utakat pedig aláaknázták, amiről a helyi lakosságot nem értesítették.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi tárca szóvivője a kedd esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a harcászati légierő gépei 74 célpontot, köztük két harcálláspontot, húsz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint két rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt semmisítettek meg. A rakétacsapatok és tüzérségi egységek a tábornok szerint 223 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, három harcálláspontra és két lőszerraktárra mértek csapást, s ennek következtében több, mint 100 „nacionalista” életét vesztette, 19 katonai eszköz pedig üzemképtelenné vált
A beszámoló értelmében az orosz légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert és négy drónt.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 164 repülőgépet, 125 helikoptert, 798 drónt, 302 légvédelmi rakétarendszert, 2 983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 351 rakéta-sorozatvetőt, 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2796 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov ismételten kitért arra a helyzetre, amely a Kígyó-szigetnél alakult ki, s amelyet szerinte az ukrán hadvezetés PR-megfontolásokból a Győzelem Napjára kísérelt meg visszafoglalni. A szóvivő azt mondta, hogy délután a szigetnél újabb Bayraktar-TB2-t lőttek le, s ezzel harmincra nőtt azoknak a katonai drónoknak a száma, amelyet a „kijevi rezsim” a térségben elveszített.
Közölte, hogy újabb három holttestre bukkantak, így a szigeten hátrahagyott elesett ukrán katonák száma 27-e nőtt. Emellett az ukrán fél a szigetnél három Szu-24-es bombázót és egy Szu-27-es vadászgépet, három, deszantosokat szállító Mi-8-as és egy támogató Mi-24-es helikoptert veszített, további, a műveletben részt vevő Mi-8-ast és Mi-24-est pedig a földön, az Odessza környéki Arciz közelében. Az ukrán veszteséglistához sorolt még három, a fedélzetén tengerészgyalogosokkal elsüllyesztett Kentavr páncélozott rohamnaszádot.

Így álltak a frontok kedden

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium keddi hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine