Az orosz-ukrán háború 76. napja – FRISSÜL

Immár hetvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben fotókkal, videókkal, térképekkel. 

Az Egyesült Államok szerint 8-10 orosz tábornok halt meg eddig az ukrajnai harcokban

Az Egyesült Államok megerősítette, hogy körülbelül nyolc-tíz orosz tábornokot ölhettek meg eddig az orosz-ukrán háborúban. Ukrajna viszont eddig 12 orosz tábornok halálát jelentette be, de egyes halálesetek vitatottak. Magomed Tushayev vezérőrnagy és Andrej Mordvicsev altábornagy halála például kétséges – írja a Sky News.

Az EU kezdeményezést indított a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatására

Az Európai Bizottság új kezdeményezést indított a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatására, hogy folytathassák munkájukat az európai tudományos vagy nem tudományos szervezetekben – közölte az uniós bizottság kedden.

A kezdeményezés 25 millió eurós (mintegy 9,3 milliárd forint) költségvetésű ösztöndíjat biztosít ukrán doktorjelöltek és posztdoktori kutatók számára, hogy folytassák munkájukat az Európai Unió tagállamaiban és az unió Horizont Európa nevű tudományos programjához társult országokban működő tudományos és nem tudományos szervezeteknél. Támogatást kapnak ahhoz is, hogy – amint lehet – visszatérjenek Ukrajnába, és hozzájáruljanak az ország kutatási és innovációs kapacitásának újjáépítéséhez – közölték.
Az Európai Bizottság közölte továbbá: módosította a Horizont Európa 2021-2022-es munkaprogramját, hogy az új kezdeményezés előmozdítsa a tudományos készségfejlesztést, a szakmai előmenetelt, az esélyegyenlőséget, valamint vonzóbbá tegye a munkafeltételeket. A támogatás kiterjed azokra a képzési tevékenységekre, amelyek a kutatással kapcsolatos készségek és kompetenciák fejlesztésére összpontosítanak.
A módosítás értelmében az Oroszországban, Fehéroroszországban vagy Ukrajna nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területein letelepedett jogalanyok semmilyen minőségben nem vehetnek részt a Horizont Európa által támogatott tevékenységekben. Indokolt esetben eseti alapon kivételek adhatók – közölték.
Gyors fellépésre van szükség a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrán kutatók támogatása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy folytathassák munkájukat Európában, hozzájárulva Ukrajna kutatási és innovációs rendszerének és általában véve a tudományos kutatás szabadságának megőrzéséhez – tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.

Íjgyártó: Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozását

Magyarország nem fogja megakadályozni Ukrajna belépését az Európai Unióba, ha annak eljön az ideje – jelentette ki Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet az Eszpreszo ukrán televízió egyik műsorában elhangzott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda hírportál kedden szemlézett.

A hírportál kiemelte, hogy a nagykövet erre vonatkozó kérdés nélkül mondta ezt a beszélgetés végén. „Végül szeretném biztosítani Önöket arról, hogy amikor elkezdik áttekinteni Ukrajna európai uniós tagságának kérdéseit, Magyarország támogatni fogja azt” – idézte a hírportál a nagykövetet.
Korábban Ihor Zsovkva, az ukrán elnök európai integrációért felelős diplomáciai tanácsadója a Jevropejszka Pravdának nyilatkozva azt mondta: Kijev eddig nem kapott jelzést Budapestről arra vonatkozóan, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek szándékában áll-e blokkolni Ukrajna uniós csatlakozását – emlékeztetett a hírportál. Hozzáfűzte: a Flash Eurobarometer felmérésének a múlt héten közzétett eredménye szerint Magyarország kivételével minden európai uniós tagállamban a lakosság több mint fele támogatja Ukrajna csatlakozását az EU-hoz. Az EU-ban átlagosan a lakosság 66 százaléka vélekedett úgy, hogy Ukrajna csatlakozik az unióhoz, ha készen áll rá. A 27 tagállamból 26-ban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, egyedül Magyarország az, ahol csupán 47 százalék osztja ezt a véleményt – emlékeztetett a hírportál.

Amerikai kémfőnök: Putyin elhúzódó háborúra készül

Az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök hosszú konfliktusra készül Ukrajnában – számolt be a Sky News.

Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója szerint egy orosz győzelem a keleti Donbász régióban nem biztos, hogy véget vet a háborúnak.

Úgy értékeljük, hogy Putyin elhúzódó konfliktusra készül Ukrajnában, amelynek során továbbra is a Donbászon túli célokat akar elérni – mondta.

Szeverodonyeckben megszűnt a gázellátás

Szerhij Haidai, Luhanszk terület kormányzója szerint orosz tüzérségi csapás ért egy fontos gázvezetéket a térségben, ezért jelenleg nincs gázellátás Szeverodonyeck városban.

Fehéroroszország katonákat vezényel az ukrán-fehérorosz határra

„Az ukrán fegyveres erők fenyegetésére válaszul” Fehéroroszország katonákat küld az ukrán-fehérorosz határra – közölte a Belta fehérorosz állami hírügynökség.

Kuleba: Ukrajna az egész Donyec-medencét fel akarja szabadítani

Ukrajna célja a Donyec-medencével kapcsolatosan megváltozott, győzelem esetén az Oroszország által elfoglalt teljes területet szeretné felszabadítani – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Financial Times című brit lapnak adott interjújában, amelyet kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.

A tárcavezető nem zárta ki ugyanakkor a tárgyalások lehetőségét erről a kérdésről Oroszországgal. „A háború első hónapjaiban számunkra a győzelmet az jelentette, hogy az orosz csapatok visszavonulnak a február 24-ig elfoglalt pozícióikba, és az okozott károkat megtérítik. Ha viszont elég erősek vagyunk a katonai fronton, és megnyerjük a Donyec-medencéért vívott csatát, amely döntő lesz a háború további dinamikája szempontjából, akkor a győzelem számunkra kétségtelenül a többi megszállt területünk felszabadítása lesz” – fejtette ki a miniszter.
Kuleba szavai szerint csak az orosz vereség teszi lehetővé Ukrajna számára, hogy újra megnyissa fekete-tengeri kikötőit, és helyreállítsa gazdasági exportját. „Amennyiben Kijev még több katonai támogatást kap, akkor visszaszoríthatjuk őket (Oroszországot) Herszon megyéből, legyőzhetjük a Fekete-tengeri Flottát, és szabaddá tehetjük az átjárót a tenger felé” – mondta.
Az ukrán külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a nyugati partnerek továbbra is támogatják Ukrajnát, és korszerű fegyvereket biztosítanak az orosz fegyveres erők elleni küzdelemhez. A miniszter kifejezésre juttatta: biztos abban, hogy Ukrajnát a szövetségesei „a végsőkig támogatják”, beleértve Oroszország „kiűzését” a Donyec-medencéből és a 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félszigetről, hiszen szerinte Moszkva agressziója adott új célt a Nyugatnak.
„Amikor három hónappal ezelőtt a demokrácia hanyatlóban volt, és az autoriter rezsimek támadásba lendültek, Ukrajna ellenállása visszaadta az Egyesült Államok és az EU egységét” – vélekedett Kuleba. „Már most is érzik, hogy a mi győzelmünk az ő győzelmük lesz, ezért gondolom úgy, hogy támogatni fognak minket” – fűzte hozzá.
A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy a Donyec-medence egészének visszafoglalása Ukrajnának is túl sok véráldozattal járhat, ezért lehetségesnek nevezte, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a rendezésről Oroszországgal.
Kuleba reagált Emmanuel Macron francia elnök kijelentésére, miszerint még évtizedekbe is telhet, hogy Ukrajna csatlakozhassék az Európai Unióhoz. A miniszter leszögezte: ha Ukrajna nem kapja meg az EU-tagjelölti státuszt, akkor az megtévesztő lenne az Európai Unió részéről, és ezt Ukrajna „nem fogja lenyelni”.
„Három hónappal ezelőtt ennek az országnak még kilátása sem volt a tagságra. Most arról vitatkoznak, hogy meddig fog tartani a csatlakozási folyamat” – jegyezte meg Kuleba. Szerinte most Ukrajna számára az lesz a legfontosabb, hogy júniusban megszerezze az EU-tagjelölti státust. Kitérve arra, hogy Macron és néhány más európai vezető a társulás más formáit javasolta Ukrajna számára, szerinte ez a csere nem elégítheti ki Kijevet.
„Ha nem kapunk tagjelölti státust, az csak egyet jelent: azt, hogy Európa megpróbál becsapni bennünket. Mi pedig nem fogjuk ezt lenyelni. Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol az emberek meghalnak azokért az értékekért, amelyeken az EU alapszik. És úgy gondolom, hogy ezt tiszteletben kell tartani” – hangoztatta a külügyminiszter.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban Kijev kitöltötte az EU-tagjelölt ország státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második, egyben utolsó részét. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy júniusban véleményezi Ukrajna válaszait.
Közben Szvjatoszlav Palamar, a mariupoli Azovsztal acélipari üzem területén az orosz erőkkel harcoló Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdát arról tájékoztatta, hogy az orosz hadsereg az éjjel is ágyúzta és bombázta a gyártelepet, s ennek következtében az ukrán oldalon sokan súlyosan megsebesültek. Pontos számot nem közölt, ugyanakkor ismét sürgette, hogy gondoskodjanak a sebesült ukrán katonák kimenekítéséről.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megyei kormányzó egy tévéműsorban arról számolt be, hogy Izjum városában az egyik többemeletes, még egy márciusi orosz csapás következtében megsemmisült ház romjai alól 44 civil holttestét emelték ki. Úgy vélekedett, hogy ez újabb háborús bűntett, amelyet az orosz csapatok követtek el Ukrajnában, és amiért felelni fognak. Hozzátette, hogy Izjumnál még most is heves harcok dúlnak. Állítása szerint az ukrán fegyveres erők tartják állásaikat, de a város több, mint két hónapja ténylegesen orosz kézen van. Közölte, hogy lehetetlen a lakosokat evakuálni, vagy humanitárius segélyt szállítani nekik.
A kijevi városi tanács kedden azt közölte, hogy a fővárosban mindeddig 390 épületben keletkeztek károk az orosz csapásokban. Ezek között 222 többlakásos épület, továbbá 75 oktatási, valamint 17 egészségügyi intézmény van. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Vitalij Klicsko polgármester múlt szombaton kijelentette: május 9-e után Kijevbe az ott lakók „lassacskán kezdhetnek visszatérni”. Közölte, hogy jelenleg mintegy 2,2 millióan tartózkodnak a fővárosban.

A cseh belügyminiszter a magyar partnerével tárgyalna az ukrajnai kettős állampolgárságú romákról

Csehország szeretné, ha Magyarország felgyorsítaná az ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán-magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban – közölte Vít Rakusan cseh belügyminiszter kedden Prágában.

A cseh belügyminiszter a Blesk napilap honlapján megjelent beszélgetésben bejelentette: tárgyalásokat kezdeményezett ez ügyben annak érdekében, hogy a magyar fél gyorsítsa fel az ellenőrzéseket, de ezek ne legyenek felszínesek, és ne is tartsanak túl sokáig. Vít Rakusan szerint a cseheknek gyakran több napig kell várniuk a magyar hatóságok válaszára, miközben nincs semmilyen lehetőségük az információk ellenőrzésére.
A miniszter ismételten rámutatott: az ukrajnai roma menekültek gyakran magyar állampolgársággal is rendelkeznek, s mint ilyeneknek, nincs jogosultságuk a csehországi segélyekre. „Az lenne a legjobb, ha azok az emberek, akik nem jogosultak segélyre, nem is jönnének Csehországba” – jelentette ki Rakusan. A cseh hatóságok – jegyezte meg a miniszter – senkit sem fognak vonatra ültetni és visszaküldeni Ukrajnába, de eddigi megengedő magatartásukon, nevezetesen hogy nem ellenőrizték következetesen a menekültek iratait, változtatni fognak: hétfőtől kezdve ellenőrizni fogják azt is, hogy a menekültek mikor és hol léptek az Európai Unió területére.
Mindezek ellenére a cseh belügyminisztérium tárgyalásokat folytat a közlekedési tárcával arról, hogy mi módon lehetne visszaküldeni Ukrajnába azokat az embereket, akik nem jogosultak cseh segélyre.
A belügyminiszter bejelentette, hogy szerdán telefonon tárgyalni fog ukrán partnerével a menekültproblémáról, amely – közlése szerint – összefügg a kárpátaljai szervezett bűnözéssel.
A prágai média szerint jelenleg a prágai vasúti főpályaudvaron többszáz ukrajnai roma tartózkodik, jórészt Kárpátaljáról, közülük állítólag sokan kettős ukrán-magyar állampolgárok. A romákat segítő cseh civil szervezetek szerint ők nem jogosultak a csehországi segélyekre, s a pályaudvaron a helyzet egyre csak romlik. A menekültek a várótermekben vagy a számukra kijelölt vasúti szerelvényekben tartózkodnak, kevés élelemmel és rossz higiéniai körülmények között. A problémáról már a közszolgálati Cseh Televízió is beszámolt hétfő esti híradójában.

Párizs: a héten megszülethet az újabb uniós szankciós javaslatról a megállapodás

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjáról a héten megszülethet a megállapodás – jelentette ki kedden Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár.

„Úgy gondolom, hogy a megállapodás meglehet a héten, minden erőnkkel ezen dolgozunk. Valószínűleg már csak napok kérdése az egész” – jelentette ki az Európai Unió soros elnökségét betöltő Franciaország illetékes kormánytagja az LCI francia hírtévében. „Gyorsan kell haladnunk, és bizalommal mondom, hogy lesz hatodik európai szankciós csomag, az intézkedések nagyon erősek lesznek és fokozatosan fogjuk azokat bevezetni, menetrenddel, először az orosz kőolajra, de az orosz szénhidrogénekre is általában” – tette hozzá.
Elmondta, hogy az európai vezetők, köztük Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök kedden egyeztet a kérdésről telefonon.
„Vannak megoldási lehetőségek kétfajta mentességet illetően: egyrészt haladék azon országok számára, amelyek objektíve nehéz helyzetben vannak, mert a kőolajellátásuk 100 százaléka Oroszországból érkezik, másrészt vannak alternatív ellátási garanciák. Ezen a két paraméteren dolgozunk jelenleg” – mondta Clément Beaune.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor telefonon egyeztetett Emmanuel Macronnal Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben jelezte, hogy Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csakis olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát.

Elítélte az orosz agressziót a cseh és a bolgár államfő

Határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót Milos Zeman cseh és Rumen Radev bolgár államfő – jelentették be a keddi prágai tárgyalásuk utáni sajtótájékoztatón. Zeman hangsúlyozta, hogy Prága és Szófia álláspontja teljesen megegyezik.

Rumen Radev megerősítette, hogy Bulgária nem fogja támogatni az Európai Uniónak az orosz kőolaj behozatalára tervezett embargóját, amennyiben nem kap felmentést ez alól, illetve halasztást.
„Határozottan elítéljük az Ukrajna elleni orosz agressziót, mert az felborítja a kialakult nemzetközi rendet, az évtizedek alatt kialakult európai biztonsági rendszert” – mutatott rá a bolgár elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Csehországban. Leszögezte: a NATO-nak és az EU-nak egységes választ kell adnia az orosz agresszióra, elsősorban a keleti szárny megerősítésével.
„Készek vagyunk megerősíteni védelmi képességeinket, megvitattuk, hogyan tehetnénk ezt meg hatékonyabban, közös erővel” – mondta újságíróknak. A szankcióknak hatékonyaknak kell lenniük, s nem károsíthatják az európai uniós tagországok gazdaságát – tette hozzá.
„A kőolajszállítások leállítása negatívan érintené gazdaságainkat. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy milyen szankciókat alkalmazunk, s figyelembe kell venni az egyes tagországok sajátosságait is” – hívta fel a figyelmet a bolgár elnök. Hangsúlyozta: Bulgária nem fogja támogatni a kőolajembargót, ha nem kap felmentést.
Milos Zeman csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az oroszok a szláv testvériségről beszélnek”, miközben leállították a gázszállításokat Bulgáriába és Lengyelországba. Majd megjegyezte: úgy tűnik, hogy Csehországhoz, Szlovákiához és Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is felmentést, halasztást kaphat a szankciók alkalmazása alól. A cseh elnök beszélt arról is, hogy Csehország támogatja Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.

Friss térképen az orosz invázió

A brit védelmi minisztérium kedden is közzétette friss, aktualizált térképét az Ukrajnában folyó hadműveletekről. A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

The illegal and unprovoked invasion of Ukraine is continuing.

The map below is the latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/nCYBSTaln1

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/0MEb752Ugy

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 10, 2022

Az oroszok elmondták, mikor vetnének be nukleáris fegyvert

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, arra a kérdésre válaszolva, hogy folyamodhat-e Oroszország megelőző taktikai atomcsapáshoz az ukrajnai konfliktusban, azt mondta, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének feltételeit az orosz katonai doktrína „fekete-fehéren” rögzíti.

A nukleáris elrettentésre vonatkozó, 2020 júniusában elnöki rendeletben lefektetett elvek értelmében Moszkva akkor vethet be atomfegyvert,

• ha megbízható információ szerint Oroszország és (vagy) szövetségeseinek területe ellen ballisztikus rakétatámadást indítottak,
• ha nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyvereket vetettek be Oroszország és (vagy) szövetségesei területén,
• ha az ellenség hatást gyakorol Oroszország kritikus állami vagy katonai létesítményeire, amelyek kiiktatása meghiúsítaná a nukleáris erők válaszlépését,
• vagy ha egy Oroszország ellen hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió veszélybe sodorná az állam létezését.

Putyin űrhivatali vezetője, Dmitrij Rogozin egyébként a napokban kifejtette, egy atomháborúban Oroszország 30 perc alatt győzne. Hozzátette, egy esetleges atomháború kirobbanása az egész Föld állapotát meghatározná, emiatt hagyományos fegyverekkel kell legyőzni az ellenséget.

Oroszország nem kér az ENSZ-ülésből

Oroszország „nem fog legitimizálni egy politikai műsort, amit egy soron kívüli ülésnek álcáztak” – nyilatkozta az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova, aki bejelentette, hogy Oroszország nem fog résztvenni az ENSZ emberi jogi tanácsának különleges ülésén, ahol a tagok az ukrajnai humanitárius állapotokat fogják megtárgyalni.

Közel ötven ország vesz majd részt az ülésen, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A téma az orosz agresszió miatti egyre romló ukrán emberi jogi helyzet lesz.

Bakharova szerint az oroszok mondanivalóját a „különleges katonai hadműveletről és az igazi állapotokról teljesen hanyagolták” ebben a kérdésben – jelenti a Sky News.

8 millió ember hagyta el eddig Ukrajnát

Az ENSZ migrációs ügynökségének keddi friss jelentése szerint a háború kezdete óta több mint 8 millió embernek kellett elhagynia az otthonát – írja a Sky News.

Az EU elítéli Oroszország Ukrajna ellen folytatott „rosszindulatú kibertevékenységét”

Az Európai Unió és tagállamai, valamint nemzetközi partnerei határozottan elítélik Oroszország Ukrajna ellen folytatott „rosszindulatú kibertevékenységét”, amelynek célpontja a ViaSat által üzemeltetett KA-SAT műholdas hálózat volt – szögezte le keddi sajtóközleményében Josep Borrell, az unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője.

Keddi sajtótájékoztatóján a főképviselő elmondta: „ennek azért van jelentősége, mert ez az első alkalom, hogy európai uniós szinten, állami szereplőnek – Oroszországnak – tulajdonítjuk a támadásokat”.
A kibertámadásra egy órával azelőtt került sor, hogy Oroszország 2022. február 24-én megindította a háborút Ukrajna ellen. „Ez a támadás kommunikációs kieséseket és fennakadásokat okozott több ukrajnai hatóságnál, vállalatnál és felhasználónál, valamint több uniós tagállamot is érintett” – írta sajtóközleményében Borrell.
A főképviselő felhívta a figyelmet: az Ukrajnát célzó kibertámadások, beleértve a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat is, más országokra is átterjedhetnek, és rendszerszintű hatásokat okozhatnak, veszélyeztetve az uniós polgárainak biztonságát.
„Az Európai Unió – partnereivel szorosan együttműködve – további lépéseket fontolgat az ilyen rosszindulatú támadások megakadályozására, és emellett továbbra is összehangolt politikai és anyagi támogatást nyújt Ukrajnának a kiberbiztonság megerősítése érdekében” – olvasható a sajtóközleményben.

A litván parlament népirtásnak minősítette az Ukrajnában történteket

A litván parlament kedden egyhangúlag népirtásnak minősítette Oroszország Ukrajna elleni támadását – adta hírül weboldalán az LRT litván közszolgálati televízió.

„Oroszország, amelynek fegyveres erői szándékosan és szisztematikusan vesznek célba civil célpontokat, terrorizmust követ el, és támogatja a terrorizmust” – áll az elfogadott indítványban, amely szerint az orosz hadsereg és a vele szövetséges fegyveresek háborús bűnöket követtek el Ukrajnában, kiemelve Bucsát, Mariupolt, Irpinyt, Borogyankát és Hosztomelt.
A határozat továbbá kimondja, hogy az orosz fél egész családok – köztük gyerekek – meggyilkolásával, emberrablással, nemi erőszakkal és holttestek meggyalázásával akarja megtörni az ukrán népet.
A képviselők emellett az elkövetők felelősségre vonását követelték, valamint felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy hozzon létre büntetőbíróságot az atrocitások kivizsgálására. Az intézményt fel kell ruházni a kormánytagokra és az államfőkre is vonatkozó nemzetközi elfogatóparancs kiadásának jogával is – teszik hozzá a határozatban.

Elemzők: áprilisban érkezett meg a háború okozta ársokk

A háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. A márciusi, vártnál mérsékeltebb infláció után a jóval magasabb áprilisi áremelkedés általános meglepetést okozott az elemzők körében, akik már a korábban feltételettnél magasabb és tartósabb inflációra számítanak a továbbiakban.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az éves maginfláció 10,3 százalékosra emelkedett a márciusi 9,1 százalékról.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában hangsúlyozta: a háború okozta ársokk március helyett áprilisban érkezett meg. Míg a márciusi adatközlés kellemes meglepetésre viszonylag mérsékelt gyorsulást jelzett, addig az áprilisi infláció drasztikus emelkedésről számolt be. Az 1,6 százalékos havi áremelkedéshez hasonló dinamika legutóbb a 2012-es áfaemelés idején volt.
Az áremelkedés rendkívül széles körű és egyre inkább erősödő inflációs nyomás következménye, amelyet elsősorban az Ukrajnában zajló háború geopolitikai és világpiaci következményei generálnak.
A következő hónapokban Virovácz Péter várakozásai szerint tovább erősödik az infláció, hamarosan már a fő inflációs mutató is eléri a kétszámjegyű értéket. Még az árstop intézkedések fenntartása esetén is könnyen lehet, hogy 11 százalék felett tetőzik az infláció valamikor a harmadik negyedévben. Az év egészét tekintve így várhatóan már kétszámjegyű lehet az átlagos mutató.
Az elemző szerint könnyen lehet, hogy már a májusi kamatemelés során magasabb tempóra vált a jegybank, és az eddigi 30 bázispont helyett legalább 50, de akár 75 bázispontos emelést hajt végre az irányadó egyhetes betéti kamaton.
Kijózanító adatnak minősítette az áprilisi inflációs mutatót Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Ahogy a márciusi adatok elmaradtak a várakozásoktól, a mostaniak masszívan meghaladták azokat – tette hozzá. A háború inflációs kihatásai és a forint sérülékenysége miatt jelentkező árnyomás inkább a negyedik hónapban érvényesült. A munkaerőpiac továbbra is szűkül, ami masszív bérnyomást eredményez. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett fiskális expanzió is teret enged a vállalatoknak a további korrekcióra. Emellett kínálati oldalon a tavaly ősszel megemelkedett energia- és nyersanyagárak mellé a korábban vártnál is magasabb olajár lépett be extra tényezővé.
A kilátásokat illetően továbbra is jelentős a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, amelyek meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. Az árdinamika rövid távú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése. A szakértő szerint az átfogó mutató jövő év végén térhet vissza a tolerancia sávba és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének az élelmiszerárak és a tartós cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta a meglepetést.
A következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül szerinte elérhetné a 14-15 százalékot. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Magyar Bankholding az idei inflációs várakozását 9 százalék közelébe emeli, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz – hangsúlyozta a szakértő. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is előre bocsátotta, hogy az éves áremelkedés áprilisi mértéke bőven meghaladta a 9 százalék körüli piaci várakozásokat. A maginfláció még gyorsabb ütemben nőtt – emelte ki.
A magas energia- és nyersanyagárak továbbra is felfelé húzzák az iparcikkek árát, és a szolgáltatásoknál is az előző évekhez képest gyorsabb az áremelkedés üteme. Az inflációs nyomást okozó folyamatok továbbra is fennállnak, vagyis az ellátási láncokban kialakult problémák, magas nyers- és energiaárak, illetve az Ukrajnában zajló háború a jövőben is felfelé húzzák az árakat – fogalmazott a szakember.
A K&H Bank szakembere szerint az idén 9,5 százalékos éves átlagos inflációra lehet számítani. 2023-ban már lassulás várható, ennek eredményeként 5 százalékos szint közelébe csökkenhet az éves átlagos áremelkedés üteme, vagyis 2023 végéig sem éri el a jegybank a 3 százalékos inflációs célját.
Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője szerint is negatív meglepetést jelent, hogy az áremelkedés ütemének gyorsulása meghaladta a várakozásokat. Az üzemanyagár-stop ellenére az üzemanyagok áremelkedése ismét gyorsult, bekerült a bázisba viszont a dohánytermékek tavalyi jövedékiadó-emelésének hatása, így ez a termékkör már visszafogta az áremelkedést. Az áremelkedést táplálja az ellátási láncok szakadozása, a gyenge forintárfolyam, illetve a dinamikus béremelkedés is.
Molnár Dániel szerint is tovább gyorsulhat az áremelkedés a következő hónapokban, a kétszámjegyű infláció szinte biztosan bekövetkezik Magyarországon. Erre a kormányzati intézkedések – az árstopok – nélkül már márciusban, de áprilisban biztosan sor került volna.
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy uniós összehasonlításban a magyar inflációs adat egyáltalán nem kiemelkedő, az előzetes adatok alapján az eurózóna 5 tagországában, köztük Szlovákiában is magasabb áremelkedést mértek, a régiós országok közül Csehországban is, de a márciusi adatok alapján a lengyel és a román áremelkedési ütem áprilisban is gyorsabb lehetett a magyarországinál.

Megerősítette Popaszna elfoglalását az orosz katonai szóvivő

Megerősítette Igor Konasenkov orosz katonai szóvivő kedden a luhanszki „népi milícia” hétfő esti bejelentését, miszerint befejezte a Donyec-medencében lévő Popaszna város területének „megtisztítását” az ukrán „nacionalistáktól”.

A katonai tárca szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a luhanszki erők az orosz hadsereg támogatásával áttörték „az ellenség mélyen kiépített védelmét”, és elérté a luhanszki „népköztársaság” közigazgatási határát. A tábornok szerint az offenzíva során „mintegy 120 nacionalista” életét vesztette, valamint 13 ukrán páncélozott jármű és 12 egyéb gépjármű megsemmisült.
Az éjszaka folyamán a harcászati légierő 16, a rakéta- és tüzérségi erők 407 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. Utóbbi két fegyvernem 33 parancsnoki állást és öt lőszer- és üzemanyagraktárt is megsemmisített, aminek következtében „mintegy 380 nacionalista” életét vesztette, és 53 katonai eszköz üzemképtelenné vált.
A légvédelem hétfő este óta egy Szu-25-ös repülőgépet, három drónt, egy Tocska-U és három Szmercs rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 163 repülőgépet, 124 helikoptert, 793 drónt, 300 légvédelmi rakétarendszert, 2979 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 351 rakétasorozatvetőt, 1440 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2789 speciális katonai járművet veszítettek.
A helyi hatóságok közlése szerint Donyeckre az ukrán hadsereg kedden BM-27 Uragan rakétasorozatvetőből nyitott tüzet. Két polgári lakos megsebesült, több lakóházban károk keletkeztek.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, arra a kérdésre válaszolva, hogy folyamodhat-e Oroszország megelőző taktikai atomcsapáshoz az ukrajnai konfliktusban, rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek bevetésének feltételeit az orosz katonai doktrína „fekete-fehéren” rögzíti. A nukleáris elrettentésre vonatkozó, 2020 júniusában elnöki rendeletben lefektetett elvek értelmében Moszkva akkor vethet be atomfegyvert, ha megbízható információ szerint Oroszország és (vagy) szövetségesei területe ellen ballisztikus rakétatámadást indítottak, ha nukleáris fegyvereket vagy más tömegpusztító fegyverek vetettek be Oroszország és (vagy) szövetségesei területén, ha az ellenség hatást gyakorol Oroszország kritikus állami vagy katonai létesítményeire, amelyek kiiktatása meghiúsítaná a nukleáris erők válaszlépését, vagy ha egy Oroszország ellen hagyományos fegyverekkel végrehajtott agresszió veszélybe sodorná az állam létezését.

Kijevbe látogatott a német külügyminiszter

Kijevbe látogatott Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden: ő az első német kormánytag, aki az ukrajnai háború kezdete óta felkeresi az ukrán fővárost. A politikus járt Kijev egyik elővárosában, Bucsában is, ahol az orosz hadsereg számos beszámoló szerint példátlan mészárlást végzett.

Baerbockot a német nagykövetség egyik munkatársa fogadta a házában. A minisztert Irina Venediktova ukrán főügyész is elkísérte. A német diplomácia vezetője találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is.

A tárcavezető a tervek szerint újra megnyitja Németország kijevi nagykövetségét. A német diplomáciai képviselet utolsó munkatársai az Oroszország indította háború kezdetének másnapján, február 25-én hagyták el Ukrajnát, és az elmúlt időszakban Lengyelországból, illetve Berlinből végezték munkájukat – számolt be az MTI.

Az ukránok szerint már mintegy 26 ezer katonát vesztettek az oroszok

A háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők jelentése szerint az oroszok körülbelül 26 ezer katonát veszítettek.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint ezenkívül Oroszország veszteségei között szerepel

1170 tank,
2808 páncélozott harci jármű,
185 rakétameghajtású gránátvető,
87 légvédelmi berendezés,
158 helikopter,
199 repülőgép,
12 hajó,
519 tüzérségi rendszer.

Szijjártó: Magyarország csak az ország energiaellátását biztosító szankciós javaslatot tud támogatni

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csak olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kedden.

Szijjártó Péter a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferencia szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság bevezetni tervezett újabb szankciós javaslatcsomagja veszélyezteti az orosz energiahordozóktól való európai függőség felszámolására elért egységes európai uniós álláspontot.
Közölte, a szankciók elfogadása elsetén komoly infrastrukturális beruházásokra lenne szükség Magyarországon, illetve kezelni kellene az intézkedésnek az árak emelkedésére gyakorolt hatásait is. Elmondta: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten részletes, teljes körű tájékoztatást kapott a brüsszeli testület által javasolt szankciós csomagnak a Magyarországot érintő hatásairól. Magyarország várja a helyzet megoldását célzó brüsszeli javaslatokat – emelte ki a miniszter.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll. Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét. Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg – húzta alá Szijjártó Péter.

Szijjártó: Magyarország csak az ország energiaellátását biztosító szankciós javaslatot tud támogatni

Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós javaslatcsomagjának elfogadása esetén lehetetlen lenne beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajmennyiséget, ezért Magyarország csak olyan javaslatot tud támogatni, amely kezelni tudja ezt, az uniós bizottság által létrehozott problémát – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben kedden.

Szijjártó Péter a Szíria megsegítésére rendezett hatodik nemzetközi konferencia szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság bevezetni tervezett újabb szankciós javaslatcsomagja veszélyezteti az orosz energiahordozóktól való európai függőség felszámolására elért egységes európai uniós álláspontot.
Magyarország energiaellátása biztos lábakon áll. Kiszámítható, és biztosítja az ország működőképességét. Az Európai Bizottság javaslata ezt a helyzetet rombolná le, amit Magyarország nem enged meg – húzta alá Szijjártó Péter.

A francia államfővel tárgyalt Orbán Viktor az olajembargóról

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A két vezető Európa energiabiztonságával kapcsolatos kérdésekről tárgyalt egymással – tette hozzá a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Oroszország nem hagyja az ukránoknak visszafoglalni a Kígyó-szigetet

Oroszország azt állítja, az elmúlt két napban meghiúsították az ukrán csapatok több kísérletét is a Kígyó-sziget visszafoglalására.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint Ukrajna többször is kétségbeesett kísérletet tett légi és tengeri támadásra.

A hadműveletek során több mint 50 ukrán katona halt meg.

Joe Biden: aggasztó, hogy Putyinnak nincs kilépési stratégiája

Aggasztónak találja Joe Biden, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincs kilépési stratégiája az Ukrajnában zajló háborúból – írja a Sky News.

Az amerikai elnök a Washington egyik külvárosában rendezett politikai adománygyűjtésen elmondta: szerint Putyin tévésen azt gondolta, hogy a háború képes lesz szétszakítani a NATO-t és az Európai Uniót.

Ehelyett viszont az Egyesült Államok és több európai ország is Ukrajna mellé állt, az erős ukrán ellenállás pedig még márciusban visszaverte Oroszország Kijev elleni támadását.

Legalább 100 civil lehet még a mariupoli Azovsztal acélműben

Mariupol polgármesterének egyik munkatársa azt mondta, hogy a katonákon kívül legalább még 100 civil van a gyár alatt lévő bunkerekben.

Ukrajna védelmi minisztere szerint az orosz erők folyamatos tűz alatt tartják az acélműt.

44 holttestet találtak egy márciusban lerombolt épület romjai alatt

Egy ukrán tisztviselő szerint az épületet még márciusban rombolták le az oroszok Izjumban. Mostanra találták meg a romok alatt rekedt emberek holttesteit.

⚡️44 bodies of the dead civilians of Izyum were taken out from under the five-storey building destroyed by racists, – the chairman of the Kharkiv OVA Oleg Sinegubov reports.#Ukraine pic.twitter.com/0Qh6Yz519U

— Ukraine News Live?? (@UkraineNewsLive) May 10, 2022

Kormányhivatal: több mint 400 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton hétfőn

Hétfőn 427, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala kedden a honlapján.

Az éjszakát 130-an töltötték a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában – írták.

Halálos áldozata is van az Odessza elleni újabb támadásnak

Legalább egy ember meghalt és öten megsebesültek a dél-ukrajnai Odesszát keddre virradóra ért orosz rakétatámadásokban – közölte az ukrán hadsereg déli műveleti parancsnoksága.

A bejelentés szerint hét rakéta csapódott a város területére, a becsapódások nyomán tűz ütött ki, az oltás folyamatban van.

Another barbaric shelling of #Odessa. #Russia fired 7 missiles. As a result of the shelling, 1 person was killed, 5 wounded were taken to the hospital, according to the head of the press center of the Defense and Security Forces of the South, Natalya Gumenyuk. #RussianWarCrimes pic.twitter.com/EGuYsDgkvf

— Austin Powers ?? (@FundDnipro) May 10, 2022

Hétfőn, Denisz Smihal miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke odesszai látogatása során három rakétatámadás érte a Fekete-tenger partján fekvő várost, ekkor két sebesültet jelentettek.

Az orosz erők az elmúlt napokban Ukrajna délkeleti részén vonták össze csapataikat annak érdekében, hogy összeköttetést alakítsanak ki a Donyec-medence Moszkva-barát milíciák ellenőrizte területei és az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget között.

A magyar kormány egy újabb intézkedéssel segíti az Ukrajnából menekülőket

Továbbra is szükség van az adományokra – erre hívják fel a figyelmet a segélyszervezetek. Két és fél hónapja kezdődött a háború, azóta folyamatosan érkeznek a menekültek Ukrajnából.

Nemcsak tárgybeli, hanem pénzbeli adománnyal is lehet segíteni. Továbbra is a nap 24 órájában hívható a 1357-es nemzeti segélyvonal, ahol egy hívás és SMS 500 forintos támogatást jelent.

Eközben a kormány egy újabb intézkedéssel segíti az Ukrajnából menekülőket: nemcsak az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyfélszolgálatain, hanem a kormányablakokban is lehet kérelmezni a menedékes státuszt.

Az oroszok megrohamozzák az acélgyárat

Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz erők megrohamozzák a mariupoli Azovstal acélműt, ahol továbbra is több száz ukrán katona tartózkodik.

Petro Andruscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója azt mondta, az orosz erők azután kezdték meg az üzem ostromát, hogy egy ENSZ-konvoj elhagyta a donyecki régiót – írja a BBC.

Azt is mondta, hogy az oroszok megpróbáltak felrobbantani egy evakuálásra használt hidat, hogy a gyár utolsó ukrán védőit ott tartsák.

Oroszország célba veheti az ukrán vegyipart

Ukrajna szerint Oroszország célba veheti a vegyiparukat. A kijelentéshez további magyarázatot nem fűztek.

A háború alatt az oroszok több olajraktárat és más ipari telephelyeket is ágyúztak.

Bevásárlóközpontot ért rakétatámadás Odesszában

Egy ember meghalt, öten pedig megsérültek, miután az orosz hadsereg hét rakétát lőtt ki Odessza városára − írta meg a Sky News az ukrán hadsereg közlése alapján.

Miközben stratégiai célpontokat kerestek, az elavult rakétáiknak sikerült eltalálniuk egy „rendkívül veszélyes” bevásárlóközpontot és egy kereskedelmi raktárt − közölte Natalja Gumenjuk, a hadsereg szóvivője a Facebookon.

#Odesa #Ukraine https://t.co/UPxnnMkBbM

— LumiCelestial ?? (@LuxandraV) May 10, 2022

❗A shopping mall is on fire in Odesa (the South-West of Ukraine).
Photo by Suspilne Odesa media pic.twitter.com/VmqEk4lQYx

— Toronto Television / Телебачення Торонто (@tvtoront) May 9, 2022

Brit hírszerzés: Oroszország alábecsülte Ukrajnát, ezért nem bír most vele

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudott semmilyen lényegi katonai sikert bejelenteni a győzelem napján megrendezett parádén. Ennek fő oka az, hogy Oroszország alábecsülte az ukrán ellenállás mértékét, és mivel azzal számoltak, hogy a számukra legkedvezőbb forgatókönyv fog megvalósulni, jelentős stratégiai hibákat követtek el − közölte napi hírszerzési jelentésében az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma.

Oroszország inváziós terve nagy valószínűséggel azon a téves feltételezésen alapult, hogy korlátozott ellenállásba fognak ütközni, és képesek lesznek gyorsan bekeríteni és megkerülni a nagyvárosokat − írja a jelentés.

Ez a feltételezés arra késztette az orosz erőket, hogy a hadművelet nyitószakaszában precíziós hadműveleteket végezzenek, hogy gyorsan és minimális költséggel érhessék el a győzelmet. A téves helyzetértelmezés ahhoz vezetett, hogy az oroszok hatalmas veszteségeket szenvedtek, és jelentősen korlátozniuk kellett hadműveleteik területét.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 May 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/l07FXELmoB

?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/1c0D5OtBGX

— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 10, 2022

Az ukránok szerint hiperszonikus rakétát vetettek be Odesszánál

Odessza városi tanácsa – az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnokságára hivatkozva – azt írta, hogy Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákat lőttek ki a városra hétfő este.

Ezt a rakétát saját bevallásuk szerint március végén vetették be először az oroszok, bár az általuk erről közzétett felvételnek voltak bizonyos furcsaságai. Mindemellett azóta az amerikai hadsereg is tényként kezeli, hogy az oroszok többször is használták ezeket a fegyvereket.

Az ukránok most azt állítják, hogy Odesszánál három ilyen rakétát is kilőttek egy Tu–22-es repülőgépről az oroszok. A rakéták turisztikai célpontokat találtak el és összesen 5 épületet megsemmisítettek. Közlésük szerint legalább két ember megsérült a csapásban, de a romok alatt még többen is lehetnek, onnan eddig egy kutyát sikerült csak kimenteniük.

Consequences of the evening rocket attack on the #Odessa region.
– #hypersonic „Daggers” hit targets in Odessa of the operational command of the Armed Forces of #Ukraine „South”.
– 2 #Kinzhal missiles were fired by the #Tu22 missile carrier. Destroyed 5 buildings. #Одесса pic.twitter.com/dWZFo7mHwP

— HappyEverline (@busnitized) May 9, 2022

Egyesek azonban kétségbe vonják, hogy az oroszok valóban Kinzsal rakétákat lőttek volna ki civil célpontokra, ráadásul egyből hármat is. Van, aki elképzelhetőnek tartja, hogy ezek valójában régebbi, Kh–22-es vagy Kh–32-es rakéták voltak, amelyek nagyon hasonlítanak a Kinzsalra. Ez utóbbi viszont arra utalhat, hogy a modernebb, Iszkander és Kalibr rakéták fogyóban vannak – összegez az Index.

Some people claim that #odessa has been hit with 3 Kh-47M2 Kinzhal „Dagger” missiles. That’s most likely not true. It is far more likely that Russia has used old soviet Kh-22 ‘Kitchen’ or Kh-32 missiles as they look very similar. #Ukraine #Russia #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/xF2vP05sFp

— EnclaveOfficer ?? (@OfficerEnclave) May 9, 2022

Zelenszkij: Európának el kell fogadnia, hogy a békének ára van

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette, hogy Európának ismét el kell gondolkodnia azon, hogy a második világháborúhoz hasonlóan milyen árat kell fizetni a kontinens békéjéért − írja a Telegraph.

Zelenszkij esti videóbeszédében azt mondta, hogy a történelem Oroszországot felelősségre fogja vonni.

Zelenszkij azzal zárta beszédét, hogy megígérte: egy napon az ukrán zászló ismét az összes város felett lobogni fog.

A nemzeti zászlónk mindenhova újra vissza fog térni. Mert ez a mi országunk. Egy szabad európai ország − mondta.

Macron: évtizedekbe telhet, mire Ukrajnát felveszik az Európai Unióba

Akár évtizedekig is eltarthat, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióba – jelentette ki Emmanuel Macron az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

A francia elnök elmondta, hogy a végleges döntés megszületéséig Ukrajna csatlakozhatna egy párhuzamos európai közösséghez. Ez ugyanis lehetővé tenné az EU-n kívüli országok számára, hogy más módon csatlakozzanak a közösség rendszeréhez – írja a BBC.

Hétfőn 131 menekültet fogadtak a fővárosban

Az ukrajnai háború elől hétfőn 131 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre vonattal – olvasható a police.hu oldalán.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőr képzésben résztvevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Pentagon: ukrán állampolgárokat hurcolnak el az oroszok

A Pentagon úgy értesült, hogy számos ukrán állampolgárt akarata ellenére visznek Oroszországba – mondta hétfőn John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője.

Ezzel kapcsolatban már a háború kezdete óta létezik egy ukrán és egy orosz narratíva: az oroszok azt állítják, hogy a kelet-ukrajnai lakosok önszántukból menekülnek át Oroszországba, míg az ukránok „deportáltként” említenek minden olyan személyt, aki a háború kezdete óta Oroszországba került Ukrajnából. Többek közt Oroszország keleti partvidékére, Vlagyivosztokba is szállítottak már ukrán állampolgárokat, köztük kiskorúakat is.

A Pentagon tisztviselője ezzel kapcsolatban most annyit mondott, hogy szerintük bizonyos embereket valóban akaratuk ellenére visznek el, deportálnak az oroszok, és „lelkiismeretlennek” nevezte ezt a cselekedetet a részükről.

ISW: Oroszország bekebelezné a megszállt területeket

Az Institute of the Study of War amerikai agytröszt, háborús kutatóintézet legfrissebb megállapításai szerint egyre inkább álláháború alakul ki a déli és a keleti fronton, az oroszok nem tudják áttörni az ukrán vonalakat. Az orosz hadsereg továbbra is komoly utánpótlási és mozgósítási kihívásokkal néz szembe, egyelőre nem tud újabb jelentősebb egységeket felsorakoztatni Ukrajnában. Az ukrajnai orosz csapatok esetében pedig továbbra is alacsony morálról és fegyelmezettségről adnak jelentéseket a nyugati hírszerzési források, mivel a harcok sok területen elakadtak az ukrán ellenállással szemben. Az ISW kiemeli ugyanakkor: az orosz hatóságok valószínűleg feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a megszállt ukrán területeket közvetlenül integrálják Oroszországba, most már szó sincs „független népköztársaságok” kikiáltásáról és támogatásáról.

Főbb megállapítások és a friss hadműveleti térkép:

• Az orosz erők május 9-én nem tettek számottevő előrenyomulást Izjum délkeleti vagy délnyugati részén, de valószínűleg megpróbálják összevonni a támadó hadműveletek folytatásához szükséges erőket a következő napokban.
• Az orosz erők az elmúlt 24 órában elhanyagolható előrelépést értek el Szevrodonyeck környékén.
• Az orosz erők valószínűleg folytatják a csapatok összegyűjtését Belgorod megyében, hogy megakadályozzák az ukrán ellentámadásokat Harkiv városa körül, nehogy az ellenség elérje az ukrán-orosz határt.
• A Zaporizzsja megyében lévő orosz egységek átcsoportosulnak, és valószínűleg erősítést kapnak a korábban Mariupolba telepített erőktől.
• A Kreml továbbra is súlyos haderő-mozgósítási kihívásokkal néz szembe, és a folyamatban lévő „rejtett mozgósítási” erőfeszítések valószínűleg nem generálnak jelentős harci erőt.
• Az orosz hatóságok valószínűleg feltételeket teremtenek ahhoz, hogy a megszállt ukrán területeket közvetlenül integrálják Oroszországba, ne pedig „független népköztársaságokat” kiáltsanak ki.

Ukrajna északkeleti részén, a Szumi régióban is támadnak az oroszok

Kélt települést is tüzérségi támadás ért az éjszaka Szumi régióban – közölte a régió kormányzója. Dmitrij Zsivickij arról számolt be, hogy két települést, Novoszlobidszkát és Vorozsbianszkát vettek tűz alá. Áldozatokról egyelőre nincs információ.

⚡️ Governor: Russia fires on Sumy Oblast.

Sumy Oblast Governor Dmytro Zhyvytsky said on Telegram on May 9 that Russian forces fired on the rural communities of Novoslobidska and Vorozhbianska, Sumy Oblast, at 10:00 p.m. No casualties have been reported thus far.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 10, 2022

Rakétatámadás érte az éjszaka Odesszát

Kigyulladt egy bevásárlóközpont, miután rakétatámadás érte az éjszaka a várost. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint legalább hét rakéta csapódott be, egy ember meghalt, öten megsebesültek.

????The moment of the missile strike on the Odessa Riviera shopping center and the video from the place of arrival????
UAF teritorial defense were using it as HQ pic.twitter.com/lx4nw7TkJV

— AZ OSINT (@AZmilitary1) May 9, 2022

⚡️ Ukraine’s Military: Russian shelling of Odesa kills 1, wounds 5.

Ukraine’s Southern Operational Command said that seven “Soviet model” missiles were fired on Odesa on the evening of May 9. The resultant fires have been extinguished.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 10, 2022

Heves harcok Donyeck és Luhanszk térségében

Az ukrán csapatok 15 orosz támadást vertek vissza Donyeck és Luhanszk térségében – jelentette be az ukrán hadsereg.

A tájékoztatás szerint Oroszország egy légvédelmi rakétarendszert, kilenc tankot, 3 tüzérségi rendszert, 25 páncélozott járművet, 3 egység speciális műszaki felszerelést és 3 gépkocsit veszített.

⚡️Ukrainian troops repel 15 Russian attacks in Donetsk and Luhansk regions.

According to Ukraine’s military, Russia lost an anti-aircraft missile system, nine tanks, 3 artillery systems, 25 units of combat armored vehicles, 3 units of special engineering equipment and 3 cars.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) May 9, 2022

Biden továbbra sem tervez Ukrajnába utazni

Habár az amerikai first lady, Jill Biden a napokban váratlanul Ungváron járt, ahol találkozott Olena Zelenszkával, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségével, Joe Biden nem tervez hasonló meglepetéslátogatást Ukrajnában.

Erről a Fehér Ház szóvivője beszélt hétfő este a CNN szerint. Hozzátették, hogy az amerikai elnök ugyan nagyon szeretne Ukrajnába látogatni idővel, de az ő útjának megszervezése némileg bonyolultabb lenne.

Aláírta Biden a „kölcsönbérleti” törvényt

Amerikai idő szerint hétfő délután, a Fehér Ház Ovális irodájában látta el kézjegyével Joe Biden amerikai elnök az ukrán demokrácia védelmében hozott 2022-es kölcsönbérleti törvényt (Ukraine Democracy Defense Lend-Lease Act of 2022), amely megkönnyíti, hogy az Egyesült Államok katonai felszereléseket küldjön Ukrajnába – számolt be hétfőn az amerikai sajtó.

Biden megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az ukránokat, akik „az országukért és demokráciájukért harcolnak Putyin kegyetlen háborújával szemben”. Az elnök úgy fogalmazott: „az ukránok minden nap az életükért küzdenek. A harc nem olcsó, de az agressziónak való engedelmeskedés még költségesebb.”
A szakértők szerint a jogszabály a második világháborús úgynevezett „kölcsönbérleti” program újraindítását jelenti, amely akkor hozzájárult a náci Németország legyőzéséhez. A hétfőn aláírt törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy katonai felszerelést kölcsönözzön vagy lízingeljen Ukrajnának, illetve más kelet-európai szövetséges országoknak. Az egyesek által szimbolikusnak tartott törvényjavaslatot a múlt hónapban kétpárti támogatással fogadta el az amerikai törvényhozás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-bejegyzésében üdvözölte a törvényjavaslat aláírását. „A kölcsönbérleti törvény mai aláírása történelmi lépés. Meggyőződésem, hogy együtt újra győzni fogunk. És meg fogjuk védeni a demokráciát Ukrajnában és Európában, mint 77 évvel ezelőtt” – fogalmazott Zelenszkij.
Biden a múlt héten jelentette be, hogy további 150 millió dolláros katonai segélyt küld Ukrajnának, amivel a kormány szerint majdnem kimerítették a Kongresszus által engedélyezett forrásokat.
A törvényhozás márciusban 13,6 milliárd dolláros kiadást engedélyezett az „Ukrajnával kapcsolatos biztonsági, gazdasági és humanitárius segítségnyújtásra.” Biden csaknem két hete az eddigi amerikai katonai segély több mint tízszeresét, 33 milliárd dollárt kért a kongresszustól Ukrajna támogatására, ráadásul az elnöki javaslat felhatalmazná az amerikai hatóságokat, hogy az orosz oligarchák befagyasztott amerikai vagyonának értékesítéséből befolyó összeget Ukrajnának adományozzák.
Sajtóinformációk szerint az amerikai törvényhozás demokrata képviselői egy olyan tervet készítenek elő, amely közel 40 milliárd dollárra emelné az ukrajnai segélycsomagot, és – egyes források szerint – elképzelhető, hogy erről már kedden szavazhat a képviselőház.

A Kígyó-sziget megvédéséről és Popaszna bevételéről számoltak be orosz katonai források

Az Odesszához közeli Kígyó-sziget visszafoglalására irányuló ukrán kísérlet visszaveréséről és Popaszna, Donyec-medencei város elfoglalásról számolt be hétfő este az orosz védelmi minisztérium és a luhanszki „népi milícia”.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője tájékoztatása szerint az ukrán vezérkar szombaton, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közvetlen parancsára, amerikai és más tanácsadók bevonásával „nagyszabású provokációt” tervezett a Fekete-tenger északnyugati része feletti ellenőrzés biztosítása szempontjából fontos Kígyó-sziget elfoglalására. A szóvivő szerint az elmúlt két napban „a kijevi rezsim több kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy légi és tengeri támadást intézzen” a sziget ellen, ezt az ott állomásozó orosz egységek meghiúsították, lelőve három Szu-24-es és egy Szu-27-es repülőgépet, három, deszantosokat szállító Mi-8-as, valamint egy Mi-24-es helikoptert.
Két nap alatt 29 ukrán drónt, köztük nyolc Bayraktar TB-2 jelű csapásmérő drónt semmisítettek meg. A Bayraktarok közül négyet hétfőn lőttek le.
A tábornok azt mondta: a vasárnap éjjel megkísérelt partraszállás során három, az 58181-es Kentavr projekthez tartozó ukrán páncélozott rohamnaszád is megsemmisült, a rajtuk lévő haditengerészeti legénységgel együtt.
„Zelenszkij meggondolatlan provokációjának eredményeként csak a partraszállás és a szigeten történő megkapaszkodási kísérlet során több mint 50 ukrán szabotőr halt meg a tengeren és a parton” – mondta Konasenkov, hozzátéve, hogy 24 ukrán katona holtteste a Kígyó-sziget partján maradt.
Ivan Filiponyenko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Popaszna város teljes egészében a luhanszki „népköztársaság” orosz támogatást élvező erőinek ellenőrzése alá került, a városházán felhúzták a győzelmi zászlót. Mint mondta, a fő feladat most a humanitárius helyzet javítása és a normális életkörülmények helyreállítása, miközben az ukrán hadsereg folytatja a környék ágyúzását.
Konasenkov tábornok a hadijelentésben azt is elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétái 11 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, négy századerődítményt, nyolc lőszerraktárt és két légi célfelderítő radarállomást semmisítettek meg. A délelőtti hadijelentést pontosítva elmondta, hogy az Odessza megyei Arciz településnél Onyiksz partvédő rakéták hat Mi-8-as és Mi-24-es helikoptert tettek üzemképtelenné.
A harcászati légierő két harcálláspontot és öt élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadott. A rakéta- és tüzérségi erők 318 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, amelynek következtében mintegy 400 „nacionalista” vesztette életét, és 48 haditechnikai eszköz vált üzemképtelenné.
Mint mondta, a légvédelem egy ukrán MiG-29-es repülőgépet, három drónt, egy Tocska-U és két Szmercs rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 162 repülőgépet, 124 helikoptert, 790 drónt, 299 légvédelmi rakétarendszert, 2967 harckocsi és egyéb páncélozott harcjárművet, 347 rakétasorozatvetőt, 1432 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2778 speciális katonai járművet veszítettek.

Szijjártó: nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát

Némi előrehaladást, egy kicsi előrelépést sikerült elérni az Oroszország elleni újabb szankciós csomaggal kapcsolatban az Európai Bizottság elnökével Budapesten folytatott hétfői tanácskozáson – mondta este az MTI-nek a külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: nagyon sok mindent kell még megbeszélni ahhoz, hogy Magyarország változtasson álláspontján.

„Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg ennek a háborúnak az árát” – szögezte le Szijjártó Péter.
A miniszter azt követően nyilatkozott, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökét fogadta Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök.
Elmondta: a tanácskozáson a fő téma a következő brüsszeli szankciós csomag volt, s annak hatása Magyarországra, a magyar gazdaságra.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország energiaellátása jelenleg „biztos lábakon áll”. A mostani szankciós csomag hatályba lépése viszont lerombolná Magyarország energiabiztonságát, hiszen ebben az esetben lehetetlen volna beszerezni a magyar gazdaság működtetéséhez szükséges kőolajat.
A kormány képviselői részletesen tájékoztatták az Európai Bizottság elnökét a Magyarországot ért hatásokról, s azokról a problémákról, amelyet a szankciós csomag Magyarországnak okozna, egyúttal kérték a szankciós csomag megfontolását.
Szijjártó Péter kiemelte: mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem kínál megoldást ezekre a problémákra, addig Magyarország nem tudja támagatni a szankciós csomagot, mivel az jelen formájában – megoldási javaslatok nélkül – felér egy a „magyar gazdaságra ledobott atombombával”.

Így álltak a frontok hétfőn

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket! A brit védelmi minisztérium hétfői hadi térképét mutatjuk először! A látványos grafikán a csillagok az orosz légi támadások helyszínét jelölik a háború kezdete óta. A piros nyilak az orosz előrenyomulások irányát jelzik, a kékek pedig az ukrán ellentámadásokat.

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine